A VEGETÁCIÓ JELLEMZÔI ÉS A SZARVAS TERÜLETHASZNÁLATA KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉSEK EGY ALFÖLDI ERDÔSÉGBEN Mátrai Katalin, Szemethy László, Tóth Péter, Katona Krisztián, és Székely János Szent István Egyetem, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék 1 Gödöllô, Páter K. u. 1. Bevezetés Az alföldi erdôk túlnyomó része telepített, elegyetlen fenyves és akácos, növényzetük rendszerint fajszegény, a cserjeszint gyér. Az ôshonos tölgyesek és a természetes homokpuszták -4 fa- és cserjefajból és 165- lágyszárú fajból álltak. Mára a fásszárúak száma 1--ra, a lágyszárúaké 18-46-ra csökkent (Somogyi és mtsai, ). Az idegen fajok destabilizálják az ökoszisztémát (SAMAB, 1996), a vegetáció eredeti karaktere megváltozik és ez eddig még nem ismert hatást gyakorol a faunára, így a szarvas területhasználatára is. Magyarország nem elhanyagolható nagyságú területét borítják az ilyen típusú erdôk. Ezen erdôk aránya az Alföld további fásításával feltehetôen tovább nô. A kellô arányú erdôsültség elérése (1-15%, Csányi, 1999) esetén azonban, stabilan megjelenô szarvasállománnyal kell számolni, elkerülhetetlenül megjelenik a vadkár. Ezért az erdô- és vadgazdálkodás közös érdekének tekintjük, hogy a szarvas és kultúrerdôkkel jellemezhetô környezete közötti összefüggésekre átfogó választ adhassunk az erdôállomány, a cserjeszint, valamint a szarvas területhasználata közötti kapcsolatok vizsgálatával, azaz (1) vajon az erdôrészletek fôfafaja, elegyaránya és korosztálya meghatározza-e egyes cserjefajok megjelenését, eloszlását és ennek alapján () megbecsülhetôe elôre a szarvas területhasználata? Anyag és módszer A vizsgálatot a Hajósszentgyörgy térségében lévô összefüggô, kb. ha-os erdôtömb (részletes ismertetés: Mátrai és Szemethy, ) 48 ha-os mintaterületén végeztük. május 1. és november 15. között. Vegetáció-elemzés A cserjeszintet alkotó fásszárú növények m-en belüli borítását, 9 db É-D-i irányú transzekten, egymástól 4 m távolságban elhelyezett 1m -es mintaterületen becsültük meg (n=11). A mintaterület fôfafaját az adott erdôrészlet fôfafajával jellemeztük és erdôtípusként vettük figyelembe (ET). Erdôtípusok: akácos, fenyves, nyáras, és tölgyes (az erdei és fekete fenyô, hazai és nemesnyár, valamint tölgyfajok között nem tettünk különbséget). Az elegyarány- (EA%) és korosztályadatokat (AC) az erdôterv szolgáltatta. A következô korosztályokkal dolgoztunk: 1-5, 6-1, 11-, 1-, 1-4, 41-5 évek. Az állománnyal nem borított területeket (út, nyiladék, üres vágásterület, stb.) nem erdôsült -nek neveztük (NE). Vadbiológia 1 ()
A statisztikai elemzésbe csak azokat az erdôtípusokat vontuk be, amelyekben a mintaterületek száma korosztályonként $5 és a fásszárúak borítása a cserjeszintben $% volt (n=7). A % borítást el nem érô fásszárú növényeket mintaterületenként összevontuk és EGYÉB-nek neveztük. A borítási adatok varianciáját arcus sinus (arcsin) transzformációval stabilizáltuk. A táblázatok a transzformálatlan adatok átlagát és szórását mutatják. Az erdôtípusok korosztályok szerinti megoszlásában lévô különbségeket P -próbával vizsgáltuk. Két-szempontos varianciaanalízist (ETxAC) alkalmaztunk a varianciák fô forrásának kiderítésére,majd a statisztikailag nem jelentôs (P>.5) interakció után egy-szempontos varianciaanalízissel és Duncan-range teszttel, ill. páros t-teszttel számoltuk az erdôtípusok és korosztályok közötti különbségeket P<.5 valószínûségi szinten. Az állomány (ET, EA, AC) és a cserjeszint borítási adatai között lehetséges összefüggéseket korrelációs matrix-szal kerestük. A cserjeszint fásszárú növényeinek csoportosulását (cserjefoltok) cluster-analízissel vizsgáltuk a mintaterületeken becsült %-os borításuk alapján. A cserjefoltok helyes besorolási arányát diszkriminancia-analízissel ellenôriztük. A foltokon belül a fásszárú növényfajok borítása közötti különbségeket egy-szempontosvariancia-analízissel és Duncan-range teszttel számoltuk. A cserjefoltok térképi megjelenítését Kernel-módszerrel végeztük (Worton, 1989). A szarvas területhasználata A szarvasok területhasználatát db rádiós nyakörvvel jelölt tehén magterülete alapján (Szemethy és mtsai, 1999; Tóth és mtsai, 1, Tóth és Szemethy 1) jellemeztük úgy, hogy a magterületek hossztengelyei képezték a mintaterület határát. A szarvasok magterületét (6%-os Kernel) és teljes mozgáskörzetét (9%-os Kernel) a. és 1. évek május és október hónapok közötti lokalizációk (n=48) mutatták meg. A tehenek évrôl-évre stabilan tartják mozgáskörzetüket (Clutton-Brock és mtsai, 198; Szemethy és mtsai, 1998), ezért a év lokalizációs pontjait együtt kezeltük. A teheneket éves korukban jelöltük. Az 1. sz. szarvast 1997 decemberében, a. sz. szarvast 1995 novemberében jelöltük és azóta is követjük. A. sz. szarvast 1995 novemberében jelöltük és 1 novemberéig követtük. A befogási helyek távolsága: 1-= 6 m, 1-= 7 m és -= 18 m volt. Az erdôtípusok egyedi magterületek szerinti megoszlásában lévô különbségeket P -próbával vizsgáltuk. Ugyanezt a módszert alkalmaztuk az átlagos magterület és az azon kívüli terület erdôtípusok szerinti különbségei kimutatásánál. Ivlev-féle preferencia-indexet (PI) alkalmaztunk az egyes erdôtípusok kedveltségének kimutatására (Ivlev, 1961). A preferencia-indexek szignifikanciáját (P#.5) Bonferroni-féle Z-teszttel ellenôriztük (Byers és mtsai, 1984). Egyszempontos variancia-analízissel és Duncan-range teszttel becsültük meg a tehén magterülete közötti különbségeket az erdôtípusok, korosztályok és a cserjeszint fásszárú növényei alapján. A magterületek átlaga és az azokon kívüli terület jellemzôi közötti különbségeket páros t- teszttel becsültük. A statisztikai elemzéseket SPSS/PC+ v.5. programmal végeztük. Eredmények A vegetáció jellemzôi Jelentôs különbséget találtunk az erdôtípusok korosztályonkénti megoszlása között (P = 549.48, n=7, P<.1). Az erdô túlnyomó részét akácosok és fenyvesek uralták (44-44%). Elegyetlen akácosok fôleg a 11- éves (1%), az elegyes fenyvesek (%) a 1-4 éves Vadbiológia 1 ()
korosztályokban fordultak elô, a többi erdôtípus aránya (fôleg -4%) megoszlott a különbözô korosztályok között (1. ábra). 1. ábra: Az erdôtípusok korosztályok szerinti %-os megoszlása (P<.1) egy alföldi erdôben (n=7). A = elegyetlen akácosok, EA = elegyes akácosok, F = elegyetlen fenyvesek, EF = elegyes fenyvesek, NY = elegyetlen nyárasok, ENY = elegyes nyárasok, ET = elegyes tölgyesek. Figure 1. Percent occurrence of forest types according to age classes (p<.1) in a lowland forest (n=7), Hungary, 1. PBL = pure black locust, MBL = mixed black locust, PPI = pure pine, MPI = mixed pine, PPO = pure poplar, MPO = mixed poplar, MO = mixed oak. A cserjeszint domináns fásszárú növényei (átlagos borítás $%) az akác, bálványfa, ostorfa, galagonya és a bodza voltak (ld. 1. táblázat utolsó oszlopa). Tizenhárom fásszárú növényt soroltunk az EGYÉB kategóriába, úgy mint tölgy, szil, ámorfa, varjútövisbenge, kökény nyár, kôris, juhar, vadrózsa, fagyal, eper, dió és szederfajok. Az erdôtípusok, korosztályok, elegyarány és a fásszárú növények borítása között nem volt jelentôs összefüggés (r =.-.56), továbbá az erdôtípusok és a korosztályok közötti interakció sem volt szignifikáns (F,55 =1.11, P=.45). Egyetlen fásszárú cserjefajt sem találtunk, amely valamely erdôtípust, ill. korosztályt kizárólagosan jellemzett volna (1. táblázat). A cluster-analízis 7 cserjefoltot mutatott ki, amelyek közül 6 foltban 1-1 fásszárú fajnak lényegesen magasabb (P<.1) borítása volt a folton belül (45-85%), mint azon kívül (-9%). Az 1. cserjefoltban azonban nem volt egyetlen domináns fásszárú növény sem (1-8%), azonban ez a folt az erdôség területének 7%-át borította (. táblázat). A fásszárú fajok helyes besorolása az adott cserjefoltba 9.6% volt (P<.1). A cserjefoltok -5 kisebb területet elfoglalva, többé-kevésbé egyenletes eloszlásban fordultak elô a területen (. ábra az akácfolt kivételével, ahol n=). Vadbiológia 1 ()
1. táblázat. A domináns cserjefajok átlagos borítása ("SD) erdôtípusok és korosztályok szerint egy alföldi erdôben, Magyarországon. Az egy sorban lévô különbözô nagybetûk az egyes erdôtípusokon belül, a korosztályok közötti, a kisbetûk a különbözô erdôtípusok azonos korosztályai közötti szignifikáns különbséget mutatják (P<.5). Table 1. Mean percent cover ("SD) of dominant shrub species according to forest types and age classes in a lowland forest, Hungary, 1. Different capitals at the same row indicated a significant difference within forest type among age classes, and different lower cases indicated significant difference within age classes among forest types at P<.5. Erdôtípusok Elegyetlen akácosok 1-5 6-1 11-1- 11-1-4 41-5 1-4 41-5 1-1-4 41-5 1-5 1-4 6-1 Elegyes akácosok Elegyetlen E.tlen fenyvesek Elegyes fenyvesek nyáras Elegyes nyáras Elegyes tölgyes vizsg. Teljes terület n 6 6 57 17 11 18 6 7 5 11 6 6 15 6 9 7 Összes borítás Akác Ostorfa Korosztályok Bálványfa Galagonya Bodza Egyéb 78 Aa 7 B 8 Ba B b (1.1) (17.6) (.9) (6.) (15) 19 A 6 ABa (7.4) (.5) 19 A (8.8) 1 B () Ba (.4) B (5.6) 1 BC (.6) () 15 9 a 6 (.8) (16.6) (19.9) (1.1) 7 (11.7) (4.1) 9 (1.) 1 A () () 5 a (5.6) 9 (15) 11 Ba (14.) 1 a 15 a (.7) (16.8) (8.5) (.6) 6 Ab (7.5) 9 A (16.) A () 4 A (.) 1 b (1) (.9) 9 a 4 6 a 59 (19.6) (16.9) (.9) (8.9) 1 B (1.) Ba (1.) 5 B (4.9) AB (.9) (4) 7 (11.) 1 () 5 (6.) (.5) (.) 9 (19) (.1) Ba 1 ABa 17 44 b (.9) (14.5) (.8) (44.1) (.8) 1 a (.9) () a (1.) () a (.4) () a (.4) 19 A () 9 A (.) 1 (4.5) 8 Aa 41 B 5 b 59 b (6.9)(9.4) (7.5) (.6) B (.) 8 b (16.4) (.7) 4 (7.8) 5 A 8 A 5 B (14.9) (1.5)(8.8) b (.1) 1 Ab (.) () (5.) (.7) (7.7) (1) () (7.1) 1 b 1 a 1 1 b (19.7)(17.4) (.8) (1.6) B (.5) 1 Aa (.8) B (.9) Bb (.6) 1 (.) () 9 () 1 b (1.8) 4 (8.9) (9.1) 4 (.5) (11.8) (1) (6.7) () 9 (18.1) 1 (17.9) (1.) 9 5 b 1 b (16.5) (6.6) (17.5) (1.1) A vegetáció és a szarvas területhasználata A tehenek magterületében 1- sûrû, de különbözô domináns fásszárú növénnyel jellemezhetô cserjefolt volt (. ábra). Jelentôs (P<.5) különbségeket találtunk az egyes tehenek magterületét jellemzô vegetációban, azaz a fásszárú fajok borításában és az állományok jellemzôiben. Az 1. sz. tehén a fiatalabb (11- éves) állományokat kedvelte, amelyekben a bodza borítása lényegesen magasabb volt (16±.6% n=44), mint a többi tehén magterületében (-1%). A. sz. tehén magterületében a 1-4 éves, ostorfás cserjeszinttû (8±17.5% n=9) állományok uralkodtak. Az 1-es és es sz. tehén magterületében az állományok szinte elegyetlenek voltak (EA=9±15.6%, ill. 96±.4%), míg a. sz. szarvas az elegyes állományokat kedvelte (EA= 66±4.% n=). Az egyes erdôtípusok is különbözô (P<.1) arányban fordultak elô a tehenek magterületében, valamint jelentôs különbség volt az átlagos magterület és az azon kívüli erdôség között is (P =45.44, P<.1) az erdôtípusok megoszlásában, az elegyarányban és egyes cserjefajok borításában is (. táblázat). Vadbiológia 1 ()
. táblázat. A domináns cserjefajok átlagos borítása (±SD) a clusterekben (%). n=mintaterületek száma az egyes clusterekben. **=szignifikáns különbség (P<.1) a fásszárúak borításában a clusterek között. Table. Mean browse cover ("SD) of dominant species in the 7 clusters in the lowland forest, Hungary, 1. (n)=number of sampling plots in the clusters, **= significant difference (P<.1) of browse cover among clusters. Fásszárú Cserjefolt (n) fajok 1(19) (1) (19) 4(9) 5(5) 6() 7(16) Bálványfa 1 (.8) 1 (.4) () (.) 4 (8.) (.9) 46** (1.9) Akác (.7) (6.) 1 (1.5) 1 (1.1) 1 (.4) 87** (1.4) (.8) Ostorfa (5.1) (4.8) 7 (1.6) (1.7) 5**(1.7) 1 (.6) (1.7) Galagonya 8 (1.6) (4.8) 5 (5.) 85**(8.9) 9 (11.5) () (5.5) Bodza 1 (.) 1 (1.7) 47** (19.9) (.) 1 (1.8) () (1) Egyéb (4.) 5** (1.) (.8) (.8) 1 (.8) () (4.). ábra: A tehenek (1-) magterülete (sötétszürke) és teljes mozgáskörzete (világos szürke). és 1. május és október között, valamint a sûrû cserjefoltok (clusterek) egy alföldi erdôben. Figure. Hinds (1-) core area (dark shaded) and entire home ranges (slightly shaded) between May and October and 1, and browse clusters formed dense patches in the lowland forest, Hungary, 1. Vadbiológia 1 ()
. táblázat. A tehenek magterületei (1-) és az azokon kívüli terület átlagos jellemzôi (SD). Eltérô nagybetûk: szignifikáns különbség az egyedi magterületek között (P<.5), **= szignifikáns különbség a magterületek (átlag) és a külsô terület között (P<.1). Table. Mean ("SD) characteristics of forest stands within hinds (1-) core area and without core areas (outside area). Different capitals=significant difference (P<.5) among individuals, **=significant difference between mean core area of the hinds and outside core area (P<.1). Tehenek 1 Átlagos Külsô magterület terület mintaszám (n) 44 9 85 6 Állományjellemzôk (Erdôtípusok megoszlása, %) A B C Kor 17 (7.4) A 1 (1.4) B 1 (16.) B 4 (14.8) ** 5 (1.7) Elegyarány (%) 9 (15.6) A 96 (.4) A 66 (4.) B 8 (.7) ** 75 (9.) Cserjeszint jellemzôi (%-os borítás) Összes fásszárú 4 (7.7) 44 (.) 4 (7.9) 4 (7.9) ** 9 (8.8) Akác (4.4) 1 (.) (.6) (.6) (1.4) Bálványfa (8.8) () 4 (11.9) (9.7) 4 (1.5) Ostorfa 9 (17.8) A 8 (17.4) B 9 (15.) A 11 (17.7) 8 (18.) Galagonya 7 (1) 7 (1.1) 15 (6.6) 1 (18.) 1 (17.7) Bodza 16 (.6) A 1 (.) B () 8 (18) ** (8.5) Egyéb 6 (14.) 6 (17.4) 4 (8.1) 6 (1.6) ** (8.6) Az elegyetlen nyárasokat és a fátlan területeket azonban mindegyik szarvas elkerülte (. ábra). Értékelés és következtetések Betelepített fajokból álló, az elmúlt 4-5 évtizedben telepített erdôtípusok állományjellemzôit és cserjeszintjét vizsgáltuk annak érdekében, hogy feltárjuk az összefüggéseket a vegetációkomponensek és a szarvas mozgáskörzet-választása között. Kíváncsiak voltunk arra is, megbecsülhetô-e elôre a szarvas területhasználata az állományokat leíró erdôtervi adatok alapján. Az alföldi erdôséget az egyhangúság jellemzi, ahol fôleg a fenyvesek és az akácosok (88%) különbözô korosztályai váltogatják egymást, az egyéb erdôtípusok aránya csekély. A domináns cserjék fôleg elegyetlen foltokat alkotnak, elôfordulásuk véletlenszerû. Ennek oka részben az, hogy az erdôgazdálkodás jelentôs erôfeszítéseket tesz a cserjeszint kiirtása érdekében, valamint az, hogy a nyolcvanas éveket megelôzôen a fenyvesek akáccal való elegyítése rutinszerû volt (Danszky, 196). Bár az akác -5 éves korában kikerült a fenyvesekbôl, a felverôdô tuskóés gyökérsarjak miatt, a fenyvesekben éppen úgy elôfordul az akác és az inkább az akácosok alatt megjelenô egyéb cserjefaj, mint magukban az akácosokban. Vadbiológia 1 ()
. ábra: Az erdôtípusok iránt mutatott egyedi kedveltség (PI), a rádióval jelölt tehenek (1-) mintavételi helyeken (n=11) becsült lokalizációs valószínûsége alapján. A. sz. tehén elegyes fenyvesek iránti preferenciája kivételével, valamennyi PI szignifikáns (P<.5) a Bonferroni-féle Z-teszt alapján. NE = fátlan terület, A= elegyetlen akácosok, EA = elegyes akácosok, F = elegyetlen fenyvesek, EF = elegyes fenyvesek, NY = elegyetlen nyárasok, ENY = elegyes nyárasok, ET = elegyes tölgyesek. Fig.. Individual preferences (PI) of radio-collared hinds (numbers 1 to ) for forest types based on localization probabilities for each sampling point. NF = non-forested area, PBL = pure black locust, MBL = mixed black locust, PPI = pure pine, MPI = mixed pine, PPO = pure poplar, MPO = mixed poplar, MO = mixed oak. All PI=s are significant (P<.5) except preference for mixed pine forest of deer no.. PI statistic based on Bonferroni-Z test. A szarvas számára megfelelô magterület legalább egyharmada sûrû cserjefoltból áll és valószínûleg ez a szarvas búvóhelye. A cserjefolt növény-összetétele nem befolyásolja a magterület megválasztását (. ábra). A magterület cserjeszintjének jellemzôi (faji összetétel, borítás) semmilyen összefüggésben nem voltak az állományjellemzôkkel (erdôtípus, korosztály, elegyarány). Ezzel szemben, a cserjeszint teljes borítása feltûnôen hasonlított egymáshoz (4-44%), jóllehet növényzetük más jellemzôiben jelentôsen különböztek. A cserjeszint a magterület táplálkozóhelyét sem befolyásolta, ugyanis a táplálék domináns növényei mind erdei, mind mezôgazdasági környezetben a fásszárú fajok, amelyek kiválasztását elsôsorban tápanyagtartalmuk határozza meg (Mátrai és Szemethy, ; Szemethy és mtsai, ; Mátrai és mtsai, ; Szemethy és mtsai, ). Mindezek miatt, az erdôterv állományjellemzô adatsorai nem alkalmasak a szarvas területhasználatának elôzetes becslésére. Szükséges lenne a cserjeszint faji összetételének és borításának adatszintû felvételére is. Ennek alapján a gazdálkodó elôre látná, hogy a cserjeszint megváltoztatásával (eltüntetésével) szarvasai mely területrészeket választják búvóhelyül, és befolyásolhatná a táplálkozóhelyek megválasztását. Ezáltal elkerülhetôvé válna, hogy a vad számára az erdôsítések jelentsék mozgáskörzetük egyetlen, hozzáférhetô táplálékforrását. Vadbiológia 1 ()
Eredményeink arra is alkalmasak, hogy a gazdálkodók idôben felkészülhessenek a szarvas táplálkozási és területhasználati viselkedésének sajátosságaira, a közeljövôben várható nagy kiterjedésû erdôsítések térségében is A gazdálkodóknak fenn kell tartani a sûrû cserjéseket a szarvasállomány nyugalmának biztosítására. Ezek nélkülözhetetlen búvóhelyek, menedéket nyújtanak a szinte folyamatos zavarástól (erdô-és/vagy vadgazdálkodási tevékenység, turizmus). Ugyanakkor feltétlenül indokoltnak tartjuk magas tápanyagtartalmú fásszárú növényekbôl álló táplálkozóhelyek kialakítását is az állományok belsejében - figyelemmel a szarvasfélék viselkedésének általános szabályára, mely szerint Ne menj messze a búvóhelytôl (Short és mtsai, 1977; Singer, 1979; Lyon és Yensen, 198; Borkowski és Furubayashi, 1998). Mindez elôsegítené a bölcs hasznosítást, az erdô- és vadgazdálkodás harmonikus kapcsolatát még a nem ôshonos fafajokból álló kultúrerdôkben is. Köszönetnyilvánítás A kutatást az FVM Vadgazdálkodási Fôosztálya (616/7/1996), az OTKA (T 447, T 58) és a Gemenc EVAG Rt. támogatta. Hivatkozások Borkowski, J. és Furubayashi, K. 1998. Seasonal changes in number and habitat use of foraging sika deer at the high altitude of Tanzawa Mountains, Japan. Acta Theriologica 4: 95-16. Byers, C. R., Steinhorst, R.K. and Krausman, P.R. 1984. Clarification of a technique for analysis of utilization-availability data. J. Wildl. Manage., 48: 15-15. Clutton-Brock, T. H., F. E. Guinness, and S. D. Albon. 198. The structure of social groups in hinds and stags. Pages: 176- in Red deer. Behavior and ecology of two sexes. Edinburgh University Press, Edinburgh. Csányi, S. 1999. A gímszarvasállomány terjeszkedése az Alföldön. Vadbiológia. 6: 4-48. Danszky, I. 196. Duna-Tisza közi erdôgazdasági táj. 97-491 in Danszky I. (szerk.) VI. Nagyalföld erdôgazdasági tájcsoport. Franklin-nyomda, Budapest. Ivlev, V. S. 1961. Experimental ecology of the feeding of fishes. Yale Univ. Press, New Haven Conn.. p. Lyon, L. J., and C. E. Jensen. 198. Management implications of elk and deer use of clear-cuts in Montana. Journal of Wildlife Management 44:5-6. Mátrai, Katalin és Szemethy, L.. A gímszarvas szezonális táplálékának jellegzetességei Magyarország különbözô élôhelyein. Vadbiológia. 7: 1-9. Mátrai, Katalin, Katona, K., Szemethy, L. és Orosz Sz.. A szarvas táplálékának mennyiségi és minôségi jellemzôi a vegetációs idôszak alatt egy alföldi erdôben. Vadbiológia. 9: 1-9. SAMAB (Southern Appalachian Man and the Biosphere). 1996. Nonnative invasive species. The Southern Appalachian Assessment Social-Cultural-Technical Report. U.S. Department of Agriculture, Forest Service, Southern Region, Atlanta. Vadbiológia 1 ()
Short, H. L., W. Evans, and E. L. Boeker. 1977. The use of natural and modified pinyon pinejuniper woodlands by deer and elk. Journal of Wildlife Management 4:54-559. Singer, F. J. 1979. Habitat dispersal and wildfire relationships of cervids in Glacier National Park, Montana. Journal of Wildlife Management 4:47-444. Somogyi, Z., Bartha, D. Barovics,A és Csóka, Gy.. Vegetáció és változatosság.. 11-11 old. in Nemes, C. (szerk.). Erdô nélkül? L=Harmattan Kiadó, Budapest. Szemethy, L., M. Heltai, K. Mátrai and Z. Petô. 1998. Home ranges and habitat selection of red deer (Cervus elaphus) on a lowland area. in: Proceedings of the IUGB XXIIIrd Congress, Lyons, France, 1-6 September 1997. P. Havet, E. Taran & J.c. Berthos eds. Gibier Fauna Sauvage Game Wildl., Special number, Part, 67-615. Szemethy, L., Petô, Z., Bíró, Zs. és Heltai, M. 1999. A gímszarvas területhûsége egy alföldi élôhelyen. Vadbiológia. 6: 49-6. Szemethy, L., Mátrai, K., Orosz, Sz., Pölöskei, B. és Szaka Gy.. A gímszarvas táplálékválasztása erdei és mezôgazdasági élôhelyen tavasszal. Vadbiológia. 7: 1-18. Szemethy, L., Mátrai, K., Katona, K. és Orosz, Sz. 1. A forrás-felhasználás dinamikája a területváltó gímszarvasnál egy erdô-mezôgazdasági komplexben. Vadbiológia. 8: 9-. Szemethy, L., Katalin Mátrai, Krisztián Katona and Szilvia Orosz.. Seasonal home range shift of red deer hinds, Cervus elaphus: are there feeding reasons? Folia zool. 5: 49-58. Szemethy, L., Katalin Mátrai, Zsolt Bíró and Krisztián Katona.. Seasonal home range shift of red deer in a forest-agriculture area in southern Hungary. Acta Theriologica 48: 547-556. Tóth P. és Szemethy, L. 1. A gímszarvas szezonális élôhelyhasználatának vizsgálata térinformatikai módszerrel. 1. Vadbiológia. 8: 1-. Tóth P., Szemethy, L. és Bíró, Zs. 1. Red deer habitat suitability maps for management implications. International Conference on Forest Dynamics and Ungulate Herbivory. Davos, Switzerland -6 October, 1. Worton, B. J. 1989. Kernel methods for estimating the utilization distribution in home range studies. Ecology 7:165-168. Summary Resource use by red deer in lowland nonnative forests, Hungary Many red deer (Cervus elaphus) inhabit nonnative Scots pine (Pinus sylvestris) and black locust (Robinia pseudoacacia) forested areas with impoverished shrub understory in the Hungarian Plains. Whilst nonnative plants can displace native plant species and alter wildlife habitat use, few studies have investigated the relationship between the characteristics of these forests and red deer resource use. The purpose of our study was to investigate whether forest type (main tree species), rate of the main tree species and age class for nonnative stands determine the typical distribution of certain browse species at shrub layer. Furthermore, whether red deer use the various forests could be predicted. We quantified the canopy cover Vadbiológia 1 ()
of understory browse between May-November, and evaluated the habitat use of radio collared hinds in the study area since 1995. No significant correlation could be drawn between the characteristics of forest stands and browse at shrub level according to forest types, rate of main tree species, age classes and canopy cover of the dominant browse species. The predominant browse species were black locust, tree of heaven (Ailanthus glandulosa), western hackberry (Celtis occidentalis), hawthorn (Crataegus monogyna), elder (Sambucus nigra), and rare browse species categorized as OTHERS. Each browse species formed separate patches, where its cover was significantly higher (range=45-85%) within the patch than outside (range=-9%) that made up 7% of the lowland forest. Hinds occupied habitats containing 1- browse clusters. Browse species coverage differed according to individual core areas for hinds, but the total browse cover (4%) was significantly higher within the core areas than outside (9%). We concluded that the characteristics of forest stands (type and age) do not predict the hiding and feeding behavior of deer in nonnative lowland stands because forest types do not have a characteristic shrub flora. Therefore, neither food choice nor hiding patches were related to overstory characteristics. Thus a detailed shrub description according to cover and distribution of species is necessary for forest and wildlife management. Vadbiológia 1 ()