ÁLTALÁNOS ISKOLÁK ALSÓ TAGOZATOS DIÁKJAI RÉSZÉRE A kiadványt összeállította: Laskó Zoltánné, Rosta Helga, Szirmai Nóra Grafika: Varga Gábor Farkas, Tunyogi Gábor Kiadja: Városi Képtár - Deák Gyűjtemény, 8000 Székesfehérvár Oskola u. 10. E-mail: keptar@enternet.hu Tel./fax.: 22 329-431 2010, Székesfehérvár
A FRESKÓS SZALON KOBOLDJAI A terem falfestményeinek felújítása során az ajtót ábrázoló freskó egyik darabja egy óvatlan pillanatban levált és egy rés keletkezett rajta. Későre járt már, így hát a restaurátor úgy vélte, jobb lesz, ha másnap pihenten állítja helyre a felületet. Bepakolta szépen, rendben a sarokba a felszereléseit és bezárta az ajtót. Másnap reggel, amikor megérkezett nagy felfordulás fogadta: a festékek szanaszét voltak, és felettébb érdekes, elnyújtott, apró lábnyomokat vélt felfedezni a padlón. De ez még mind nem volt elég! Körbenézett és döbbenten látta, hogy valaki szárnyakat rajzolt a kutyának. Megdörzsölte a szemét, mint aki álomból riadt. Azt hitte a képzelete szüleménye mindaz, amit lát, de bizony nem az volt! Megkérdezte a gondnokot is, hogy hátha az ő unokája osont be és tréfálta meg őt, de ezt a lehetőséget el kellett vetnie. Morcosan állt neki a rendrakásnak, majd gondosan eltüntette a kutya szárnyait, ami több órányi munkájába került. Nem értette a történteket. A nap végén még körültekintőbben távozott, mint az előző nap tette. Reggel kicsit félve, de mégis kíváncsian nyitotta ki az ajtót. Döbbenten nézett körbe: apró, színes lábnyomok borították a padlót. Az előző napi történésekből okulva félve kémlelte végig a freskót. Félelme beigazolódott: a madárnak cipője volt. Mit volt mit tennie, rendet rakott, levetette a madár cipőjét és egész nap azon morfondírozott, hogy miképp járhatna a rejtélyes esetek végére. Végül is arra az elhatározásra jutott, úgy tesz, mintha távozna, de elrejtőzik a képtárban, és meglesi, mi történik az éjszaka leple alatt. Így is tett. Több órányi várakozás után furcsa neszeket, civakodás hangjait hallotta. Álomnak vélte a dolgot, de csakhamar rádöbbent, hogy nagyon is valós zajok azok, amiket hall. Az ajtóhoz lopakodott. Azt látta, hogy három apró manó éppen a festékes dobozokat nyitogatta, egy nagyobbacska pedig rendreutasította őket. Nem tudta megállni, hogy rájuk ne szóljon. A manók az ijedtségtől és a hozzájuk képest óriásnak számító ember látványától kővé váltan bámultak. Valójában nem lehetett eldönteni, hogy melyik fél döbbent meg jobban. Az ijedt csendet a nagyobbacska manó törte meg. Bemutatkozott: Koboldi vagyok, a Képtár koboldja. Ők pedig itt a segédeim: Piktordi, Hangoldi és Szobordi mondta magabiztosnak tűnő hangon, de némi megilletődöttséggel. A restaurátor döbbenetét leküzdve zavartan nyújtott kezet, aminek láttán a manók ijedten hátrálni kezdtek. Miután ő is bemutatkozott, a parányi lények ajkát megkönnyebbült sóhaj hagyta el, a restaurátort Helyreáll Ottónak hívták. Koboldi mentegetőzött segédei rakoncátlanságai miatt. A manók világában, évszázadokban mérhető az életkor. Még 30 esztendőnek kell eltelnie ahhoz, hogy a három segédnek benőjön a feje lágya. Addig Koboldi minden erőfeszítése ellenére előfordulhat, hogy újabb galibát okoznak a Képtárban. Hosszas beszédbe elegyedtek, és közben rendbe tették az eszközöket. Az agg manó és a restaurátor megegyeztek abban, hogy segítenek egymásnak az ajtón keletkezett rés kijavításában, hogy gátat vethessenek a kis kajla koboldok bosszantó cselekedeteinek. Az egyezséget tett követte, és mire felkelt a nap a manók visszavonulhattak birodalmukba, az ajtón tátongó lyuk pedig eltűnt. Nem is történtek hasonló esetek jó ideig. Ottó, a magányos restaurátor egy este azon morfondírozott, hogy talán színesebbé válhatnának szürke hétköznapjai az apró lények társaságában. Megtalálta azt a rést az ajtón, ahol kapcsolatba léphet velük. Minden ajtón lehet egy kis rés, amelyen keresztül képzeletünk koboldjai eljuthatnak hozzánk. Mások számára talán nem is láthatóak, de néhány árulkodó jel utalhat a jelenlétükre. Vagy tán a véletlenek láncolata minden? Döntse el ki-ki maga! Fura dolgok a mai napig előfordulnak a Képtárban. Ezt majd ti is megtapasztalhatjátok.
TÁJKÉPEK A három kis kófic természetesen nem fújt visszavonulót, továbbra is lépten-nyomon találkozhatunk huncutságaikkal. Nézzük példának okáért a hétfői napot. A szokásos útvonalon haladva jöttem át a képtáron, a megszokott pillantásokkal pásztázva át a képeket. Majd gyökeret vert a lábam! Tüzetesebben végignéztem az alkotásokat és döbbenten tapasztaltam, hogy ugyancsak furcsa részletek tűntek fel rajtuk. Már-már kételkedni kezdtem a látottakban, amikor a szokásos kuncogás tompuló zaja ütötte meg a fülemet. Csak nem! Már megint a koboldok! A hang a képek irányából jött. Tudtam, hogy csakis oda bújhattak. Ekkor, mint egy sziréna harsant bele a döbbent csendbe a mobilom csengőhangja. Egy iskolás csoport jelentkezett be foglalkozásra. Az irodámba siettem, hogy a részleteket megbeszéljük. Bokros teendőim közepette már csaknem teljesen megfeledkeztem a reggeli rejtélyről, de amikor az egyik levelet keresgéltem az iratok között, hirtelen az agyamba hasított, hogy nem jártam a furcsa eset végére. Tudtam, hogy hamarosan érkeztek, több szem többet lát. Kérlek hát benneteket, járjatok az ügy végére! Bene Géza: Fák Kádár Béla: Hidas városkép Szüle Péter: Őszi táj Nagy Sándor: Kertben
TÁJKÉPEK Keresd meg a kedvenc képedet itt, a képtárban, és nézd meg tüzetesebben, nem tűntek-e fel rajta furcsa részletek! Rajzold le, hogy nézne ki a kép egy esetleges manó beavatkozás után!
KOMPOZÍCIÓK A keddi nap sem szűkölködik feladatokban. A mi kis koboldjaink gondoskodnak megoldandó talányokról. Ma reggel nem a megszokott úton jöttem be az épületbe, hiszen a korai időpont miatt a Képtár még zárva volt. Elmélyülten dolgoztam az asztalomnál ülve. Jolánka, a takarítónő hangos zsörtölődése zökkentett ki a munkából. Nem tudtam, kivel pöröl, hiszen rajtam kívül csak ő volt a képtárban. Kimentem hozzá, hiszen előbb-utóbb úgyis bejött volna panaszkodni. Ott állt csípőre tett kézzel tanácstalanul dohogva egy fonalköteg előtt. Olyasmiket mormogott összefüggéstelenül, hogy: Na most már elég, Vele aztán ne szórakozzon senki, meg, hogy öreg ő már ehhez. Próbáltam lecsillapítani. Ekkor fedeztem fel, hogy a fonalköteg nem más, mint a fogasra akasztott sálam lebontva. Ettől én is méregbe gurultam. Ami sok, az sok! Követni kezdtük a fonalkígyót. Észrevettem, hogy a fonal között egy-egy tárgy is megbújik. Hangos sóhaj tört ki belőlem: Már megint a koboldok! Jolánka értetlenül nézett rám. - Na ne viccelődjön már maga is velem Nórika! Még hogy koboldok! Kételkedését látva jobbnak láttam, ha nem kezdek reménytelen magyarázkodásba. Megkértem, hogy hagyjon mindent a helyén, majd a gyerekek felgöngyölítik a rejtélyt. Kösd össze az összetartozó műveket! Annyit elárulok, hogy a képeket három művész készítette mindegyiküknek két-két alkotását láthatod!
KOMPOZÍCIÓK Rajzold le ide a manók által összegubancolt sálamat a kiállítótérben! Próbálj csak a színekre és a körvonalakra koncentrálni! Annyit elárulok, hogy a sálam nagyon színes volt és olyan hosszú, hogy akár tízszer is a nyakam köré tudtam tekerni!
PORTRÉK A képtelenségek sora tovább folytatódott szerdán. A kis huncut koboldok tréfás kedve határtalan. Most a portrékat szemelték ki. Majd a frászt hozták Jolánkára, a takarítónőre. Mindennapi rutin takarítását végezte éppen, amikor különböző portré elemeket talált a képek alatt. Nyúlt a szájat tartalmazó részletért, az elkezdett vigyorogni. Gyorsan visszakapta a kezét. Odébb a szempár bandzsított vissza rá. Az orr részlet fintorgott. Na és a fül! A fül mintha legyező lett volna úgy mozgott. Megdörzsölte a szemét, és lássatok újabb csodát, a száj, a szemek, az orr, a fülek mind rendben hevertek a padlón. Már amennyire rendjén valónak mondható mindezek jelenléte a padlón! Már kezdte azt hinni, hogy megbolondult, amikor beléptem. - Csak nincs valami újabb probléma? kérdeztem. - Á, dehogy! válaszolt zavartan. Ha csak az nem, hogy nem tudom, hogyan kerültek ide ezek a képdarabok. - Tudja, a koboldok. válaszoltam rövidre zárva a dolgot. - Koboldok! Már megint a koboldok! dohogott újfent. Én meg a Hófehérke vagyok. mormogta. És akár hiszitek, akár nem, a ruhája hófehérré változott. - Na most már elhiszi, hogy koboldok laknak a képtárban? kérdeztem mosolyogva. - Ez csak valami elektromos szemfényvesztés. mondta hitetlenkedve. Valószínű, hogy ebben a tudatban maradt, mivel a teremből kifelé haladva a ruhája kezdte fokozatosan visszanyerni eredeti színét. Jómagam a helyükön hagytam az arcrészleteket. Gondoltam a segítségetekkel úgyis minden a helyére kerül majd. Korniss Dezső: Szentendrei asszony Korniss Dezső: Fej
Nézd meg magad a tükörben és rajzolj önarcképet geometriai formákból! Ne használj mást, csak színeket és síkidomokat ( p stb. ) a rajzodhoz! Ha van nálad színes papír, olló és ragasztó, használd fel ezeket is művedhez!
Czigány Dezső (?): Csendélet (banánnal, naranccsal, halakkal) Perlrott-Csaba Vilmos: Csendélet maszkokkal Kosztolányi-Kann gyula: Csendélet szobrokkal Kmetty János: Asztali csendélet CSENDÉLETEK Eddig sikeresen működtünk együtt a manók okozta bonyodalmak kibogozásában. Bízom benne, hogy a csütörtöki csínytevéssel is így lesz! A fura esetek sora továbbra is mindennapos dolog a kiállítótérben. Koboldjaink nem mindennapi lények, így szokásaik is igen furcsák számunkra. Erről tanúskodik a mai eset is. Akár hiszitek, akár nem, lopkodni kezdték a tárgyakat a csendéletekről. Saját szemetekkel győződhettek meg róla, hogy csak a körvonal látszik. Vajon mire lehetett szükségünk a falánk kis lényeknek?
CSENDÉLETEK Alkoss meg egy manó rakományt! Rajzolj a képre egy nagy asztalt és arra minden jót, amire egy koboldnak szüksége lehet mindennapi csínytevéseihez! Ha elkészültél, el is küldheted nekik a képedet, hátha egyszer jó hasznát veszik!
KISPLASZTIKÁK Elmesélem nektek hogy jártam pénteken. Épp egy leendő kiállítás katalógusához készítettem fotókat a pincében lévő szobrokról, amikor hirtelen áramszünet lett. Felbotorkáltam a lépcsőn az irodába, hogy megkeressem a zseblámpát. Nem volt nagy baj, visszakapcsoltam az elektromos szekrényben a kapcsolót és máris rendben volt minden. A világítással nem is volt gond. De a fotóim! A képek szanaszét hevertek és a nagy műgonddal megvilágított szobrokból csak részletek látszottak a képeken. Csakis a koboldok műve lehetett. Bizonyára megtetszett nekik a villogó masinám és játszadozni kezdtek vele a maguk módján. Bosszankodtam a kárba veszett munka miatt. Eltettem a furcsa képeket és nekiláttam újra a fotózásnak. Íme itt vannak a manók által készített felvételek: Vedres Márk: Antik pásztor (Dávid) Bokros Birman Dezső: Ady-fej (A húszéves Ady) Medgyessy Ferenc: Lópatkolás Pátzay Pál: Fésülködő
KISPLASZTIKÁK Nézd meg jól a kisplasztikákat a képtár pincéjében, a koboldok szemszögéből. Válaszd ki a legszimpatikusabb művet, és rajzold le ide kinagyítva a választott szobor legérdekesebb apró részletét, amit talán rajtad kívül senki nem vesz észre!
KIÁLLÍTÁS RENDEZÉS Hát ezek a virgonc koboldok, ezekkel mindig csak a baj van, örökké felfordulás van itt a képtárban! De nem akarok panaszkodni, biztos, már nektek is elegetek van a csínytevéseikből. A héten is sokat rakoncátlankodtak Arra gondoltam, mi lenne, ha rendeznénk egy kiállítást a manók tiszteletére? Terveznénk hozzá plakátot és küldenénk nekik meghívót. Talán értékelnék erőfeszítéseinket és nem törnének több borsot az orrunk alá! Mit gondoltok? KOBOLDI, PIKTORDI, HANGOLDI ÉS SZOBORDI manók... címu kiállítása Idopont:... Helyszín:... Tisztelettel meghívjuk Önt Koboldi, Piktordi, Hangoldi és Szobordi manók... címu kiállítására Idopont:... Helyszín:... Megnyitja:...
KIÁLLÍTÁS RENDEZÉS Rajzold be a kiállítótérbe saját műveidet, melyeket kiállítanál. Hogyan helyeznéd őket a falakon? Milyen keretbe tennéd őket? Milyen színű lenne a fal? Készíts látványtervet!
Rajzold be képtári kalandozásaid útvonalát! Ha felismered a helyszíneket, rajzold a termek mellé a legemlékezetesebb pillanatokat, műtárgyakat! A Városi Képtár Deák Gyűjtemény alaprajza