#EURoad2Sibiu Jövőorientált uniós ipar 2019. május EGY EGYSÉGESEBB, ERŐSEBB ÉS DEMOKRATIKUSABB UNIÓ FELÉ A fokozódó globalizáció idején Európa legjobb eszköze a belső piac. Azt akarom ezért, hogy a következő Bizottság az egységes piac erejére építsen, és teljes körűen, minden szempontból kihasználja annak potenciálját. Ki kell teljesítenünk a belső termék- és szolgáltatáspiacot, hogy azt vállalkozásaink és iparágaink ugródeszkának használhassák a globális gazdaságban való boldoguláshoz, a mezőgazdasági termékek tekintetében is. Jean-Claude Juncker, egykori jelölt az Európai Bizottság elnöki posztjára: Politikai iránymutatás a hivatalba lépő következő Európai Bizottság számára, 2014. július 15. A Juncker-Bizottság szakpolitikáival az európai ipar szárnyalását lehetővé tevő ökoszisztémát biztosít. Ez lehetővé teszi, hogy az ipar minőségi munkahelyeket teremtsen egy erős és méltányos egységes piacon, fellendítse Európa versenyképességét, előmozdítsa például a tiszta technológiákra irányuló beruházásokat és innovációt, és támogatást nyújtson az ipari szerkezetváltás által érintett régiók és munkavállalók számára. A MI IPARUNK: mintegy 37 millió főt foglalkoztat közvetlenül, és 2013 óta 1,7 millió munkahelyet teremtett exportunk több mint 2/3-át teszi ki ismét növekszik, és jelenleg az EU bruttó hozzáadott értékének 25 %-át teszi ki Az európai ipar számos ágazatban őrzi globális vezető szerepét. Változó világunkban azonban iparunknak alkalmazkodnia és igazodnia kell annak érdekében, hogy e lépéselőnyt megtarthassa. A Bizottság 2017 szeptemberében előterjesztett iparpolitikai stratégiájával egyetlen átfogó stratégiában egyesítette az iparpolitika szempontjából releváns meglévő és új kezdeményezéseket, hozzájárulva ahhoz, hogy az uniós ipar felkészüljön a jövő kihívásaira.
AZ IPARI INNOVÁCIÓRA IRÁNYULÓ JELENTŐS UNIÓS BERUHÁZÁSOK 2015 óta az európai beruházási terv (az ún. Juncker-terv) a tagállamokban 393 milliárd EUR összegű beruházást mozgósított, valamint 945 000 kis- és középvállalkozást támogatott. A 2014 és 2020-as uniós költségvetési időszakban csaknem 190 milliárd EUR értékű beruházás történt az uniós költségvetésből a kutatás, az innováció és a kis- és középvállalkozások versenyképessége terén az európai strukturális és beruházási alapok, a Horizont 2020 kutatási és innovációs keretprogram, valamint a kkv-k versenyképességét és a finanszírozási eszközökhöz való könnyebb hozzáférését támogató uniós COSME program keretében. A 2021 2027 közötti időszakra szóló következő hosszú távú uniós költségvetésre vonatkozó javaslatában a Bizottság a beruházás, a kutatás és az innováció finanszírozásának növelésére tett javaslatot: Juncker-terv 393 milliárd EUR 2014-2020 190 milliárd EUR 945 000 kkv európai strukturális és beruházási alapok, Horizont 2020 és COSME A 2021 2027 közötti időszakra vonatkozó következő hosszú távú uniós költségvetés a beruházások, a kutatás és az innováció terén 90 milliárd a jövőbeni kohéziós politika keretein belül működő alapok 100 milliárd Európai horizont program 9 milliárd Digitális Európa program AZ EGYENLŐ VERSENYFELTÉTELEK ALAPVETŐ FONTOSSÁGÚAK A VÁLLALKOZÁSOK SZÁMÁRA: AZ EGYSÉGES PIACUNK az EU uniós beruházási célokat szolgáló pénzügyi eszközei 650 milliárd EUR InvestEU Az egységes piac amely a világ egyik legnagyobb piaca különleges ugródeszkát biztosít az uniós vállalkozásoknak a globális versenyben. Így az uniós vállalkozások több mint 500 millió fogyasztóhoz juthatnak el, miközben változatosabb, jobb minőségű és olcsóbb alapanyagokat használhatnak fel, és a legkorszerűbb szabványok mentén működnek, amelyek révén globális vezető szerepet tölthetnek be. A kevesebb műszaki, jogi és adminisztratív akadálynak köszönhetően a fogyasztók részére nagyobb választék, innovatív termékek és jobb árak állnak rendelkezésre. A Bizottság folyamatosan dolgozik az egységes piac előnyeinek növelésén. gépház A mai világban szinte semmilyen fejlett termék nem elszigetelten készül, ezért alapvető fontosságú, hogy az európai vállalkozások olyan integrált és zökkenőmentes termelési láncok részét képezzék, amelyek a hazai európai piacon kezdődnek. Ez az ábra egy tipikus európai szélerőmű termelési láncát ábrázolja. generátor torony forgólapátok összeszerelés pótalkatrészek Az uniós keretrendszer biztosítja a szabályozás kiszámíthatóságát, valamint példa nélkül álló beruházási, finanszírozási és üzleti lehetőségeket nyújt a gazdaság kulcsfontosságú ágazataiban, a következő intézkedéseknek köszönhetően: A digitális egységes piac létrehozása; Az energiaunió elmélyítése; A tiszta és körforgásos gazdaság terén elért haladás; Az új, uniós finanszírozású űrinfrastruktúra és szolgáltatások fokozott használata; A tőkepiaci unió megvalósításának felgyorsítása.
ÖSSZPONTOSÍTÁS A STRATÉGIAI ÜZLETI TERÜLETEKRE Iparunk megerősítése érdekében Európának a saját erősségeire és eszközeire kell építenie. A mesterséges intelligencia, az akkumulátorok és a kiberbiztonság csak néhány a számos stratégiai és jövőorientált üzleti terület közül, amelyen Európa fokozott versenyelőnye ipari ágazatokon, értékláncokon és régiókon átívelő fellendülést eredményezhet, miközben megerősíti az EU szerepét a globális színtéren. Európának több határon átnyúló ipari együttműködést kell folytatnia, tekintettel arra, hogy az ilyen kulcsfontosságú üzleti területeken erős európai szereplők vannak jelen. Az uniós tagállamoknak és vállalatoknak egyesíteniük kell erőiket annak érdekében, hogy továbbra is a versenyképességünket és gazdasági fejlődésünket fellendítő technológiai forradalmak élén maradjanak, és ennek érdekében maguknak kell alakítaniuk a fejlődésükhöz és alkalmazásukhoz szükséges feltételeket, miközben biztosítják az európai értékek tiszteletben tartását. A nemzetközi kereskedelmi tárgyalások során, amelyeken az EU egységesen lép fel, az egységes piac szintén komoly értéket képvisel az Uniónk számára, mivel egy 500 millió fogyasztóból álló piachoz biztosít hozzáférést a kereskedelmi partnereknek. Ez jelentős előnyt jelent az EU számára a külföldi piacokhoz való hozzáférés biztosítása és az európai vállalatoknak szóló új üzleti lehetőségek megteremtése tekintetében. Ennek egy közelmúltbeli példája a Japánnal kötött gazdasági partnerségi megállapodás, amely jelenleg a legnagyobb hatályban lévő kereskedelmi megállapodás. Az EU rugalmas állami támogatási szabályokat vezetett be a közös európai érdekeket szolgáló fontos projektek elősegítése érdekében. Ezek olyan innovatív kutatási projektek, amelyek gyakran jelentős kockázatokkal járnak, és együttes, összehangolt erőfeszítéseket, valamint transznacionális köz- és magánberuházásokat igényelnek több tagállam részéről. A Bizottság teljes mértékben támogatja azt az együttműködést, amelyet a tagállamok és vállalataik ilyen fontos projektek lehetővé tétele érdekében folytatnak. A Bizottság minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy elősegítse az ilyen, Európa-szerte pozitív továbbgyűrűző hatású együttműködéseket. 2018 decemberében a Bizottság a közös európai érdeket szolgáló fontos projektekre vonatkozó állami támogatások keretrendszerén belül 1,75 milliárd EUR összegű közberuházást hagyott jóvá, ami további 6 milliárd EUR összegű magánberuházást mobilizál majd a mikroelektronikai kutatás és innováció területén. Négy európai ország Franciaország, Németország, Olaszország és az Egyesült Királyság és mintegy 30 vállalkozás és kutatóintézet egyesíti erejét, hogy lehetővé tegye az e kulcsfontosságú technológia területén történő kutatást és innovációt. Ez volt az első olyan kutatási és innovációs projekt, amit a stratégiai európai érdeket szolgáló projektekre vonatkozó különleges, rugalmasabb állami támogatási szabályok alapján hagytak jóvá. Fontos együttes erőfeszítéseket és beruházásokat hajtanak végre a nagyteljesítményű számítástechnika, a mikroelektronika és az akkumulátorok területén. A Bizottság további 6 olyan stratégiai európai érdeket szolgáló területet határozott meg, amelyek jövőbeni közös európai érdeket szolgáló fontos projekteket eredményezhetnek: Hálózatba kapcsolt, tiszta és autonóm járművek Hidrogéntechnológiák és rendszerek Intelligens egészség A dolgok ipari internete Karbonszegény iparágak Kiberbiztonság A mesterséges intelligenciával és a robotikával kapcsolatos európai megközelítés biztosítja a technológiai, etikai, jogi és társadalmi-gazdasági szempontok figyelembevételét, ugyanakkor fokozza az uniós kutatási és ipari kapacitást és az európai polgárok és a gazdaság szolgálatába állítja a mesterséges intelligenciát. A Bizottság célja továbbá, hogy a nagy teljesítményű számítástechnika (HPC) közös vállalkozásnak köszönhetően hozzáférést biztosítson a világszínvonalú szuperszámítógépekhez az ipar és a vállalkozások számára, miközben folyamatban van az 5G hálózatok biztonságára vonatkozó közös uniós megközelítés kidolgozása. 2018 végén az EU elfogadta a kiberbiztonsági rendeletet, amely a tagállamoknak e téren nyújtott támogatás javítása érdekében megerősíti az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökség megbízatását, és uniós keretrendszert hoz létre, ami az online szolgáltatások és a felhasználói eszközök kiberbiztonságát hivatott fokozni.
AZ IPARI ÁTALAKULÁS TÁRSADALMILAG IGAZSÁGOS MEGKÖZELÍTÉSE A szociális jogok európai pillére átfogó szakpolitikai keretet biztosít a foglakoztatás és társadalmi teljesítőképesség irányítására az egész Európai Unióban. A szociális jogok európai pillére alapelveinek megfelelően a Bizottság európai készségfejlesztési programot hajt végre annak érdekében, hogy segítsen áthidalni a készséghiányt és támogassa a munkavállalókat az új elsősorban digitális készségek kialakításában, tekintettel a jelen és a jövő munkaerőpiacára. A következő hosszú távú uniós költségvetés keretében a megerősített Európai Szociális Alap új nevén Európai Szociális Alap Plusz égisze alatt folytatódik az európai munkavállalók készségeibe történő befektetés. A társaságok átszervezése esetén az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap célzott képzési és foglalkoztathatósági intézkedésekkel támogathatja az állasukat vesztett európai munkavállalókat. Az EU, annak érdekében, hogy segítse a régiók helytállását a globalizált gazdaságban és változó világunkban, segítséget nyújt számukra az azon résterületekre irányuló beruházásaikban, amelyekben a versenyképességük szempontjából fontos erősségeik rejlenek ( intelligens szakosodás ), valamint abban, hogy innovációs klaszterek létrehozása érdekében más régiókkal partnerséget alakítsanak ki. A 2021 2027 közötti időszakra vonatkozó uniós költségvetés Európai Szociális Alap Plusz 101 milliárd Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap 1,6 milliárd A TISZTA ÉS KÖRFORGÁSOS GAZDASÁG HOSSZÚ TÁVÚ JÖVŐKÉPE 25% Éghajlat A Bizottság arra irányuló javaslatával, hogy a következő uniós költségvetés 25 %-át az éghajlattal kapcsolatos célkitűzésekre fordítsák, az EU továbbra is a dekarbonizációs átállás élvonalában marad. Az ipar számára előnyt fognak jelenteni az új üzleti megoldások és technológiák, és új munkalehetőségek jönnek majd létre. A Bizottság jövőképe szerint 2050-re az EU klímasemlegessé válik. Ez a stratégiai célkitűzés nélkülözhetetlen a beruházások előmozdításához és ahhoz, hogy az iparunk élen járjon azon megoldások és termékek biztosításában, amelyekre a világnak a jövőben szüksége lesz. A Bizottság új kibocsátási határértékekre tett javaslatot a szén-dioxid és a légszennyező anyagok vonatkozásában, megbízhatóbb, szigorúbb kibocsátási vizsgálatokat vezetett be, és átalakította a gépjárművek uniós forgalomba hozatalára vonatkozó szabályozást. A Bizottságnak a körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terve ipari lehetőségeket teremt azáltal, hogy innovatív, erőforrás-hatékony módokon nyújt a fogyasztók számára termékeket. A Bizottság javaslatot tett arra, hogy drasztikusan csökkentsék az egyszer használatos műanyagok használatát és korlátozzák a mikroműanyagok alkalmazását, ugyanakkor növeljék, illetve 2030-ig valósítsák meg teljes mértékben a műanyag csomagolóanyagok újrafeldolgozását az uniós piacon, biztosítva a kulcsfontosságú iparágak elkötelezettségét. A tőkepiaci unió biztosítani fogja, hogy a pénzügyi ágazat betöltse szerepét a kevésbé karbonfüggő gazdaság irányába történő átmenetben. A Bizottság továbbá olyan uniós szintű osztályozási rendszert javasolt, amely lehetővé teszi a befektetők és pénzügyi intézmények számára annak megállapítását, hogy a tevékenységek és a beruházások fenntarthatók-e.
KÖZVETLEN KÜLFÖLDI BEFEKTETÉSEK FOGADÁSA AZ ALAPVETŐ ÉRDEKEK VÉDELME MELLETT A harmadik országokból érkező közvetlen külföldi befektetések a növekedés és a munkahelyteremtés forrásai. Amint azt az OECD is elismerte, az EU rendelkezik a világ egyik legnyitottabb befektetési rendszerével. Az EU a közvetlen külföldi befektetések legvonzóbb célpontja kíván és fog is maradni. Kivételes esetekben azonban a külföldi befektetések kockázatot jelenthetnek a biztonságra vagy a közrendre nézve, mert kritikus technológiákat, infrastruktúrát, bemeneti adatokat vagy érzékeny információkat érintenek. Egyes esetekben a kockázatot tovább súlyosbíthatja az a tény, hogy a befektetők harmadik ország tulajdonában vagy irányítása alatt állnak. E kockázatok kezelése érdekében az EU európai keretrendszert fogadott el a közvetlen külföldi befektetések átvilágítására. Az elkövetkező 18 hónapban a Bizottság és az uniós tagállamok megteszik a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy az EU 2020. október 11-től teljes mértékben alkalmazni tudja a befektetések átvilágításáról szóló rendeletet. A PICAVÉDELMI KERET TELJES MÉRTÉKŰ KIHASZNÁLÁSA Az Unió 2018 májusa óta hatályos piacvédelmi szabályai közé tartozik egy új dömpingellenes módszertan, valamint olyan modernizált eszközök, amelyek bizonyos esetekben magasabb vámok alkalmazását teszik lehetővé, és tükrözik a szociális és környezetvédelmi normákat. A piacvédelmi keret teljes mértékű kihasználásával az EU jelenleg 135 dömpingellenes és szubvencióellenes intézkedést, továbbá 3 védintézkedést alkalmaz. VÉDELMET NYÚJTÓ EURÓPA 135 meglévő dömpingellenes és szubvencióellenes intézkedés, amelyek összesen 334 000 közvetlen munkahelyet védenek, ebből 216 000 munkahelyet az acélágazatban EGYSÉGES KÖZBESZERZÉSI PIAC Az egységes közbeszerzési piac létrehozása az EU egyik legfontosabb vívmánya. A közbeszerzési piacok egyre inkább globális jellege azonban olyan akadályokra és kiskapukra világított rá, amelyek a gyakorlatban rontják az egyenlő versenyfeltételeket. Az EU közbeszerzési piaca az egyik legnagyobb és legnyitottabb a világon. Európában a más országokból származó vállalatok az európai vállalatokkal azonos feltételek mellett indulhatnak közbeszerzési eljárásokban. Az EU számos jelentős kereskedelmi partnere azonban olyan korlátozó gyakorlatokat folytat, amelyek hátrányosan megkülönböztetik az uniós vállalkozásokat. A Bizottság jelenleg mérlegeli az uniós közbeszerzési keret stratégiaibb jellegű megközelítését, többek között azt, hogy miként lehetne megerősíteni az uniós szabályok alkalmazását a nemzetközi megállapodások alapján lefolytatott közbeszerzési eljárásokban, és hogyan biztosítható a magas szintű minőség, biztonság, fenntarthatóság és társadalmi felelősségvállalás minden olyan közbeszerzés esetében, amely uniós finanszírozásban részesül. Ennek részeként a Bizottság a tagállamokkal együtt 2019 folyamán áttekinti a jelenlegi keret végrehajtását, és iránymutatást tesz közzé a külföldi ajánlattevők és áruk uniós piacon való részvételére vonatkozó jogi keretről. Az EU-nak emellett eszközökre van szüksége ahhoz, hogy befolyást szerezzen és biztosítsa a kölcsönösséget. Az Európai Bizottság ezért 2016-ban nemzetközi közbeszerzési eszköz létrehozására irányuló módosított javaslatot terjesztett elő. A Bizottság felkéri az Európai Parlamentet és a Tanácsban képviselt uniós tagállamokat, hogy kezdjék újra a tárgyalásokat, és 2019 végéig fogadják el a nemzetközi közbeszerzési eszközt. A VERSENYPOLITIKA VÉGREHAJTÁSA A FOGYASZTÓK ÉS A VÁLLALKOZÁSOK ÉRDEKÉBEN Az uniós versenyjogi szabályok 1958 óta támogatják az európai ipart az uniós iparpolitikai célokkal párhuzamosan, anélkül, hogy megakadályoznák a tagállamokat ipari céljaik megvalósításában. A mai globális piacokon nem válhatnak versenyképessé azok a vállalkozások, amelyek a belföldi piacon sem azok. A versenypolitika a maga különböző eszközeivel nemcsak a nyílt és tisztességes belső piaci versenyt és a tisztességes fogyasztói árakat biztosítja, hanem emellett vállalatainkat a versenyképesség megőrzésére sarkallja.
Uniós összefonódási határozatok 1990 óta jóváhagyott (6976) korrekciós intézkedésekkel jóváhagyott (442) tiltott (29) AZ UNIÓS ÖSSZEFONÓDÁS-ELLENŐRZÉS Az uniós összefonódás-ellenőrzési szabályokat azért alakították ki és fogadták el az uniós tagállamok, hogy a fogyasztóknak és az üzleti ügyfeleknek ne kelljen magasabb árat fizetniük vagy kisebb választékkal szembesülniük. Ezek a szabályok lehetővé teszik a vállalkozások számára, hogy a piacok nyitottságának megtartása mellett más vállalkozások felvásárlásával növekedjenek. Az összefonódások tilalma továbbra is kivételes, és jellemzően olyan esetekre vonatkozik, amikor az összefonódás résztvevői nem hajlandóak megtenni azokat a megfelelő korrekciós intézkedéseket, amelyek a megállapított kár kezelésére alkalmasak és elégségesek. A Bizottság azt is alaposan megvizsgálja, hogy az összefonódás által érintett piacok helyi, nemzeti, európai vagy globális piacok-e, figyelembe véve olyan tényezőket, mint például hogy milyen könnyen szállíthatók a termékek nagy távolságra, valamint azt, hogy a fogyasztók mennyire bíznak az Európán kívülről érkező termékek minőségében és mennyire találják a termékellátást megbízhatónak. Amikor a Bizottság egy-egy összefonódás hatásait vizsgálja, a vizsgálat részét képezi a meglévő vagy potenciális, Európán kívüli versenytársak által gyakorolt versenykényszer. A növekvő globalizáció miatt az évek során ennek megfelelően nőtt azoknak a piacoknak az aránya, amelyeket az összefonódásokkal kapcsolatos uniós vizsgálatokban világpiacként határoznak meg. Print ISBN 978-92-76-07499-1 doi:10.2775/717823 NA-01-19-410-HU-C PDF ISBN 978-92-76-07492-2 doi:10.2775/800527 NA-01-19-410-HU-N