Parasit. Hung. 3. 225-230.1970 Múzeum és parazitológia SZABÓ István Természettudományi Múzeum Állat tára, Budapest A természettudományi múzeumok állattani gyűjteményei rendszerint valamely magasabb rendszertani csoport nevét viselik (emlős-, bogár-, puhatestű-, stb. gyűjtemény). Ezért sokak szemében talán szokatlannak tűnhetett, amidőn a Természettudományi Múzeum vezetősége 1957 őszén parazitológiai gyűjtemény létesítését határozta el. Ennek az elhatározásnak számos oka közül a legdöntőbb az volt, hogy hazánkban a vadon élő gerinces állatok külső és belső parazitáinak vizsgálata - a többi állatcsoportéhoz viszonyítva - sajnálatosan háttérbe szorult. E lemaradásunk mielőbbi felszámolása azért is indokoltnak látszott,mert - mint ismeretes -, a parazitológiai kutatásoknak nemcsak tudományos, hanem gyakorlati vonatkozásai is jelentősek. Bizonyos emberi és háziállat-parazitózisok leküzdéséhez a vektor szerepét betöltő vadon élő gerinces állatokon végzett alapkutatások ma már nélkülözhetetlenek. A gyűjtemény létesítése óta eltelt több mint egy évtized bebizonyította, hogy nagyon szerencsés gondolat volt egy gyűjteménybe összpontosítani a különféle csoportokhoz tartozó külső és belső paraziták gyűjtését és feldolgozását. Ennek bizonyítására érdemesnek látszik néhány szót szólni és egy-két számszerű adatot megemlíteni az eddig végzett munkáról.
A kezdeti időben a munka nagy részét a különféle műszerek,gyűjtő- és preparáló eszközök beszerzésére kellett forditani, de ezzel egyidőben megindult a gyűjtőmunka is. Miután az első hat évben minden munka egy kutatóra és egy kisegitő preparátorra hárult, a nagyobb gyüjtőutakat a múzeum mammalogusaival, valamint más intézmények gerinces-kutatóival és parazitológusaival közösen szerveztük. A gyűjtemény személyi, létszáma 1964-től örvendetesen gyarapodott, és ma már négy kutató és egy nreparátor dolgozik egy jól összeszokott munkaközösségben. Három kutató a különféle féregcsoportokra specializálta magát, egy pedig az ektoparazitákkal foglalkozik. A közös munka előnyei elsősorban a gyűjtések során mutatkoztak, hiszen valamennyi gerinces osztályhoz tartozó gazdaállat tervszerű gyűjtése nagyon sokrétű és fáradságos munkát igényel. Ugyancsak közösen végezzük a terepen berendezett laboratóriiimban az elejtett gazdaállatok külső és belső parazitáinak begyűjtését és konzerválását. E munkák közül a legtöbb időt a teljes parazitológiai boncolásra kellett forditani. Gyűjtéseink az egész országra kiterjedtek, bár egyelőre még vannak olyan megyék, ahol kevés vagy semmiféle parazitológiai gyűjtés nem történt. Összesen 900 munkanapot töltöttünk a terepen gyűjtéssel, melynek eredményeképen mintegy 180 fajhoz tartozó 4500 gazdaállat került kézre, ezek jórésze (mintegy 2500) kisemlős volt. A gazdaállatokból kb 20000 endoés 10000 ektoparazitát gyűjtöttünk, ezek közül több mint hetven faunánkra új fajnak bizonyult. A meghatározáshoz 6000 mikroszkópi preparátum készült. Faunisztikai, rendszertani, ökológiai és cönológiai kutatásaink eredményeit 41 tudományos dolgozatban ismertettük. Szoros kapcsolatot tartunk minden olyan hazai kutatóintézettel és felsőoktatási.intézménnyel, ahol helmintológiával vagy ektoparazitákkal foglalkoznak. Számos tudományos előadást tartottunk a Magyar Parazitológusok Társaságában, a Magyar Biológiai Társaság.Állattani Szakosztályában és a Magyar Rovartani Társaságban. Külföldi kapcsolatodat is kellő mértékben sikerült kialakitani.
A gyűjtemény minden kutatója részt vehetett külföldi parazitológiai konferenciákon és tanulmányutakon, összesen 17 hónapot töltöttünk a Szovjetunióban (Moszkva, Kiev, leningrád); Csehszlovákiában (Prága, Brno, Kassa,valamint gyűjtőút az Alacsony- Tátrában); a Német Demokratikus Köztársaságban (Berlin, Rostock); Svájcban (Neuchâtel) és Angliában (Tring). Az emiitett országok parazitológiai intézeteiben módunk volt több nagy gyűjtemény gazdag anyagát tanulmányozni és elsajátíthattuk a legfeljettebb vizsgálati módszereket. Külföldi útjaink során és a gyűjteményünkben tett látogatások alkalmával sok ismert külföldi kutatóval teremthettünk barátinak mondható személyes kapcsolatot, mely nagy segítséget jelent további munkánkhoz. Az egész világra kiterjedő levelezésünk eredménye a hozzánk beérkezett mintegy 4000 tudományos dolgozat és többszáz mikroszkópi preparátum, amelyek részben csere, részben ajándékozás utján kerültek birtokunkba. További munkánk főcélja - eredeti feladataink értelmében - elsősorban a hazai vadon élő gerinces állatok helminto- és ektoparazita-faunájának teljes feltárása. Ez a munka azonban belátható időn belül csak akkor végezhető el, ha a múzeum parazitológusain kivül minél több kutató foglalkozna az emiitett témákkal. Örvendetes, hogy jelenleg már néhány kutatóintézetben és egyetemi állattani tanszéken folynak hasonló vizsgálatok. Nagy kára a hazai zoológiának, hogy a korábbi parazitológiai kutatások alapjául szolgáló vizsgálati anyag legnagyobbrészt tönkrement vagy elkallódott. A jövőben feltétlenül kivánatos lenne,hogy minden hazai parazitológiai kutatás vizsgálati anyaga - a feldolgozás és értékelés után - a Természettudományi Múzeumba kerülne. A szigorú múzeumi előírások minden odakerülő anyag gondos kezelését és tárolását biztosítják. Ezzel nemcsak tudományos gyűjteményeink gyarapodnának, hanem a későbbiek során is bárkinek rendelkezésére állana az értékes vizsgálati anyag összehasonlítás vagy további tanulmányozás céljából.
SZABÓ, L: Museum and Parasitology The author discusses the origins and aim of the Parasitological Collection established in the Hungarian Natural History Museum at the end of 1957«Today four research workers and a technical assistant work in the Collection which is now more than 10 years old. Three research workers deal with helminthology, and one works on ectoparasites. Some numerical data may illustrate the work carried out up to the present: 900 days were spent on collecting in the field; more than 20000 endoand 10000 ectoparasites of 4500 hosts were collected; the majority of the parasites are now identified - 7Q species were found to be new for the fauna of Hungary; about 6000 slides were made and 41 papers published on the results of the in vestigations. The research workers of the Collection spent 17 months on study trips and attending conferences in the following countries: The Soviet Union, Czechoslovakia, the German Democratic Republic, Switzerland, the United Kingdom. The Parasitological Collection received about 4000 reprints and several hundred slides, partly in exchange, partly as gifts, from research workers abroad. An appeal is made to veterinary surgeons, physicians, and parasitologists to submit, subsequent to their work, their research material to the Natural History Museum, where the careful conservation of the material will be assured, besides serving as the basis for further research and enriching the scientific Collection. Érkezett: 1970.IV.10. SZABÓ I. Természettudományi Múzeum Állattára, Budapest, VIII., Baross u. 13.
A Magyar Parazitológusok Társaságának elnöksége, valamint folyóiratunk szerkesztő "bizottsága örömmel fogadja a szerző fenti javaslatát. Igy ezúton is kérünk mindenkit, állatorvost, orvost, zoológust vagy bármilyen szakembert, - dolgozzék intézetben vagy a gyakorlatban, - hogy munkája során előkerülő vagy kutatásaik tárgyát képező bármilyen férget és külső élősködőt a vibsgálatok befejeztével adja át a Múzeumnak, ahol azok szakszerű és végleges elhelyezést nyernének. A szerkesztő