Claralux Médiamanipuláció
Médiamanipuláció.A Hackni című dokumentumfilm, egy sikeres médiahacket mutat be lépésről lépésre, szakemberek és újságírók, a témához kapcsolódó véleményével együtt. A médiahack nem más, mint dezinformáció eljuttatása valamilyen sajtóhoz, hogy ezzel félrevezesse azt. Több célja is lehet egy ilyen akciónak Felhívhatja a média vagy az azt követő emberek figyelmét arra, hogy túl sok hamis információ jut el hozzánk. De felhívhatja a figyelmet a média működésének hiányosságaira. A film rendezői szerint a médiahack akkor jó, ha számos jelet hagy az újságíróknak, hogy leessen nekik, mindez csupán kamu sztori. A film bebizonyította, hogy a médiában az egyik probléma az oknyomozói újságírás hiánya. Sokszor egy jól csomagolt határozott állítás elég ahhoz, hogy a különböző újságok, portálok, TV csatornák átvegyék a hírt, minden ellenőrzés nélkül, vagy megelégednek egyetlen forrással. A médiahack egy komolyabb csíny vagy tréfa is lehet. A célja közel sem olyan változatos, mint a lehetséges módjai. Sajtós kapcsolat nélkül is könnyedén kivitelezhető, ha az ember beleöl némi időt és pénzt. A filmben egy nem valós magyarab törzs létezéséről hoztak létre álhírt, amihez egy külföldi (svájci) domain nevű honlapot hoztak létre, természetesen nem létező adatokkal. Ezek után manipuláltak néhány, már meglévő videofelvételt, amiből aztán angol nyílt hírportálokra készítettek cikkeket. Ezeket a hírforrásokat küldték el különböző magyar sajtóközpontokhoz, amik közül a legtöbb kapva kapott a lehetőségen, hogy egy ilyen fontosságú hírt közöljön le, de alig akadt közöttük olyan, amely a hír eredetét is ellenőrizte. A minél hitelesebb médiahack eléréséhez a filmben szereplők visszaéltek híres emberek neveivel, nem létező kutatóintézet számára hoztak létre weboldalt, Felhasználtak olyan külföldi hírportálokat, ahol ennek a hírnek nincs igazán nagy hírértéke, így nem foglalkoztak az eredetvizsgálattal, majd ezt kihasználva kerültek be a magyar médiába is. Így nem csoda, ha a sajtó is felkapta a hírt és egyre bombasztikusabb címmel jelenttetek meg cikkeket. Pl: Magyar törzset fedeztek fel Kongóban? (itt még kérdőjellel) Magyar törzsre bukkantak Kongóban. (állítás) Döbbenet-Magyar törzs él elszigetelve Kongóban?
Kresalek Dávid szerint itt is számos jelet hagytak az újságírók számára, de csak az Index munkatársa, (akik elsőként hozták a sztorit) ment a tények után. Médiamanipulációs eszköz még a hoax, ami leggyakrabban e-mailben terjedő álhír, kacsa-lánclevelek, melyek jelentős forgalmat generálnak. De ami a legszomorúbb az, hogy a média általában hackeli önmagát, azt eredményezve, hogy a szélesebb látókörrel vagy
ismeretekkel rendelkező társadalmi réteg egyre kevésbé képes rendes, megbízható információkat szerezni. Nem árt tisztázni, hogy elkülöníthető két fogalom: a befolyásolás és a manipuláció. A befolyásolás célja, hogy a közönség az adott médiaintézmény termékeit válassza, míg a manipulációé, a befogadó tényleges megtévesztése, manipulálása. A befolyásolás eszközei többek között (televízió esetén) a műsorrend 1, a csatornaimázs kialakítása és a sorozatelv 2 Ezzel szemben manipulációs célokra a montázs, kiemelés és a kameraállás komoly módszerek, amelyek önmagukban nem is hangzanak veszélyes eszköznek, mégis félelmetes erejük van. Gondoljunk csak az egyik interneten keringő képre, amelyiken két katona és egy fogoly található. Az egyik katona a fegyvere csövét tartja a rab fejéhez, míg a másik vizet ad neki. A kép úgy van megszerkesztve, hogy egy amerikai televíziós adó logójával ellátott, kiemelt rész azt mutatja, ahogy vizet adnak a térdeplő embernek, míg egy arab hírcsatorna emblémájával megjelölt és kiemelt részen a fegyveres katona látható, aki sakkban tartja a foglyot. A média elsősorban abban befolyásol, hogy kiemel dolgokat. Nem a teljes képet mutatja meg, csak annak egy részletét, ami következtében dezinformáció áramolhat hozzánk, vagy téves következtetést vonhatunk le egy történés vagy esemény kapcsán. A médiának egyértelműen van befolyásoló ereje, de ez a hatás nem mindig kézzelfogható. A befolyásolást leginkább a reklámokban érhetjük tetten. Az alkalmazott módszerek közé tartozik a hibás érvelés, látszatérvek felsorakoztatása, csábítás stratégiája, aranyos figurák szerepeltetése, csak a pozitív oldal bemutatása, tegeződő forma alkalmazása, többes szám első személy használata, olyan kérdésfeltevés, amire csak igennel lehet válaszolni, félelemkeltés, személyes élmény stratégiája. A manipulációs stratégiák a médiumok egészében fellelhetők. Chomsky szerint a 10 leggyakrabban használt stratégia: elterelési, problémagyártás-megoldás, degradációs, fokozatosság, gyermeki megszólítás, érzelmek megszólítása, tudatlanságban tartás, egyén feltérképezése, önhibáztatás, kisszerűség elhitetése. Ezek közül ismerjünk meg néhányat. 1Ha egy televíziós társaság szerencsésen alkalmazkodik a műsorfogyasztók napi ritmusához, műsoraival elhódítja a nézőket a rivális csatornáktól, 2"A jelenség lényege, hogy az adott alaphír folytatható, belőle egy széria építhető. Ez a médiaesemény alapjában véve is egy vezető hír lehet, sokáig napirenden lehet tartani, érdekli az embereket. Nézettség-növelő szempont lehet például az, ha sokakat érintő, aktuális, ha híres embert érint, rejtély szövi át, a néző esetleg párhuzamot tud vonni saját életével, vagy egyszerűen csak kielégíti a betekintés vágyát mások életébe. Az alaphír mellett napról napra, hétről hétre mellékszálak jelennek meg az üggyel kapcsolatban. Ezek nem feltétlenül az ügy folytatását jelentik: sokszor olyan hírek melyek csak hozzávetőlegesen érintik az eredetit." (forrás: http://cograf.hu/tudastar/heath-ledger-es-a-sorozatelv)
The strategy of deferring-et, aminek a lényege, hogy az emberekkel közlik, hogy olyan törvényeket, jogszabályokat vagy határozatokat fognak bevezetni, ami nem tetszik a népesség legnagyobb részének, de még nem azonnal, csak majd egy megadott idő után, így mentálisan jobban hozzá tudnak szokni a dologhoz. A média teremt még problémákat is, amire szinte egyből kínál is megoldást. Példának okáért olyan híreket közöl le, hogy romlik a közbiztonság, így az emberek majd könnyebben elfogadnak valamilyen új határozatot, ami a szabadságukat korlátozza. A politikai módszereknél maradva jó módszer még az emberek meghackelésére, hogy olyan törvényeket, törvénymódosításokat, jogszabályokat, amik könnyedén okozhatnának tömeges felzúdulást, nem egyszerre, hanem külön-külön, egy időintervallumon belül (például 8-10 év) hoznak meg, ezzel elkerülve az emberek komolyabb léptékű felzúdulását. A média jó, hasznos de egyben veszélyes dolog, ez nem kétség. Védekezni sem igen tudunk ellene, legfeljebb a komolyabb hírek forrásainak ellenőrzésével és tudatossággal. Ha nagyobb médiaműveltségre 3 teszünk szert, átláthatóbbá válik a működése, és annál nehezebben lehet minket megtéveszteni. Tudnunk kell, hogy nem hihetünk el mindent, amit látunk, vagy olvasunk. Kell, hogy legyen bennünk kételkedés! Fontos, hogy ki írta, vagy mondta, tények vagy vélemények vannak-e túlsúlyban, sokszempontú-e a megközelítés, frisse-e az információ, tárgyszerű-e az elemzés, elfogulatlan-e a szerző? Megannyi dolog, amire oda kellene figyelnünk. Összegezve: hozzáértés, tárgyilagosság, hitelesség, megbízhatóság, időszerűség, tárgyszerűség, hatékonyság. Ilyen a hasznos, nem manipulatív információ. Egy személyes megjegyzés: történelemtanárunk mindig azt mondja, egy forrás nem forrás! Próbáljuk ezt a kapott információkra is alkalmazni! 3A médiaműveltség meghatározható úgy, mint azoknak az ismereteknek és készségeknek az összessége, amelyek nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy megértsük, milyen médiumokban és formákban jelenhetnek meg az adatok, az információk és a tudás, hogyan keletkeznek ezek, hogyan tárolhatók, hogyan továbbíthatók, és hogyan prezentálhatók (Varga, 2008) A médiaműveltség segít abban, hogy jelentéseket tudjunk felfogni és létrehozni egy olyan kultúrában, amelyet erőteljes képek, szavak és hangok alkotnak. Aki rendelkezik a médiaműveltséggel és mindenkinek meg kell adni az esélyt erre, képes arra, hogy dekódolja, értékelje és létrehozza a nyomtatott és az elektronikus média termékeit. (Aufderheide, 1993)