Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Nagykanizsai Katasztrófavédelmi Kirendeltség H-8800 Nagykanizsa, Kossuth tér 25. Tel: +36 (93) 516-003 Fax: +36 (93) 516-003 e-mail: nagykanizsa.kvk@katved.gov.hu Szám: 37030 / 629-12 / 2015. ált. Tárgy : Bírság kiszabása veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó rendelkezések megsértése miatt Ügyintéző : Horváthné Molnár Tünde tű. alezredes Telefonszám: 93/516-003 HATÁROZAT A GEBRÜDER WEISS d.o.o. (HR 10000 Zagreb, Jankomir 25.) terhére a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó rendelkezések megsértése miatt 700.000,- Ft, azaz hétszázezer forint összegű bírságot szabok ki. A bírság összegét a jelen határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Magyar Államkincstárnál vezetett 10023002-00283494-20000002 számú számlájára banki átutalás útján köteles megfizetni, vagy a csatolt postai készpénz-átutalási megbízás felhasználásával teljesíteni. (Külföldről történő utalás esetén, a Hungarian National Bank 1054 Budapest, Szabadság tér 8/9. IBAN HU89 1002 3002 0028 3494 2000 0002, SWIFT CODE: MANEHUHB, azonosítók felhasználásával kell az utalást teljesíteni.) A kiszabott bírság befizetésének késedelmes teljesítése esetén késedelmi pótlékot kell fizetni, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A kiszabott bírság meg nem fizetése esetén végrehajtási eljárás kezdeményezésének van helye. A bírságot a befizetés elmulasztása esetén adók módjára kell behajtani. A határozat ellen a közléstől számított 15 napon belül a Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak (8900 Zalaegerszeg, Széchenyi tér 5.) címzett, de a Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Nagykanizsai Katasztrófavédelmi Kirendeltségnél (8800 Nagykanizsa, Kossuth tér 25.) benyújtandó fellebbezéssel élhet. A fellebbezés illetékköteles, melynek mértéke a fellebbezésben a fellebbezéssel érintett vagy vitatott összeg minden megkezdett 10 000 forintja után 400 forint, de legalább 5000 forint, legfeljebb 500 000 forint. A fellebbezési illeték mértéke 28.000 Ft (azaz Huszonnyolcezer forint). A közigazgatási hatósági eljárási illetéket az eljárás megindításakor illetékbélyeggel az eljárást kezdeményező iraton kell megfizetni, de a 10 000 forintot meghaladó eljárási illeték kiszabás alapján készpénz-átutalási megbízás útján vagy az állami adóhatóság által meghatározott számlaszámra átutalással, illetőleg amennyiben erre lehetőség van, bankkártyával is megfizethető. Ebben az esetben az illetékköteles iratot annak egy másolatával az illetékes állami adóhatósághoz kell benyújtani. Az irat illetékkiszabásra történő bemutatását az eredeti iraton igazolja az állami adóhatóság.
2 Eljárási költség megtérítéséről nem kellett dönteni, mert az eljárás során ilyen költség nem merült fel. INDOKOLÁS A GEBRÜDER WEISS d.o.o. (HR 10000 Zagreb, Jankomir 25., a továbbiakban: Ügyfél1) ügyfelet 700.000,- Ft, azaz hétszázezer forint) összegű bírsággal sújtottam, a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás A és B Melléklete kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről szóló 2013. évi CX. törvényben meghatározott rendelkezések megsértése miatt az alábbiakban részletezettek szerint: A Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Nagykanizsai Katasztrófavédelmi Kirendeltségnél (8800 Nagykanizsa, Kossuth tér 25., a továbbiakban: Kirendeltség) a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 20. -ában kapott jogkörében eljárva, a veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó egységes eljárásról szóló 1/2002. (I. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R1) rendelkezései alapján a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó rendelkezések betartásának ellenőrzését végezte 2015. április 29-én a Letenye határátkelő belépő oldali termináljában. Ellenőrzés alá került a magyar felségjellel ellátott MOU-111 forgalmi rendszámú MAN típusú vontatóból, valamint XVL-221 forgalmi rendszámú SCHMITZ típusú félpótkocsiból álló járműszerelvény. Az ellenőrzéskor folyamatban lévő szállításban a szállító a KÉGLI TRANSPORT Kft.-t (2037 Tök, Hrsz. 0104., Levélcím: 2072 Zsámbék, Hegyalja utca 4. sz., Adószám: 12785993-2-13, Cégjegyzékszám: 13-09-090188, a továbbiakban: Ügyfél) a feladó az Ügyfél1 volt. Megállapítást nyert, hogy az ellenőrzés alá vont Ügyfél1 és Ügyfél megsértette a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó előírásokat. A Kirendeltség az ellenőrzés időpontjában az ellenőrzésről 37030/20150429/2/ADR. sorszámú ellenőrzési jegyzéket és a helyszínen 37030/20150429/2-1/ADR. számmal ellátott jegyzőkönyvet és annak mellékleteként fényképfelvételeket, majd az ellenőrzést követően 37030/629-1/2015. ált. számú feljegyzést készített, melyeket Ügyfél1 és Ügyfél részére megküldött. Az ellenőrzésről készült dokumentumok, a helyszínen készített fényképfelvételek és a bemutatott dokumentumok alapján igazolhatóan többek között az alábbiak kerültek megállapításra: Az ellenőrzés alá vont járműszerelvénnyel Ügyfél a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás A és B Melléklete kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről szóló 2013. évi CX. törvény 1. melléklet (a továbbiakban: ADR) hatálya alá tartozó veszélyes árut szállított, a szállítóegység ADR hatálya alá tartozásra vonatkozó jelölések nélkül közlekedett.
3 A gépjárművezető által bemutatott, a folyamatban lévő szállításra vonatkozó fuvarokmány (CMR száma: ZAG4051601997, a továbbiakban: CMR) alapján 2 C11 Zbirna roba volt a szállított áru, mely nem utalt egyértelműen veszélyes áru szállítására. A gépjárművezetőnek (nyilatkozata alapján) sem volt tudomása arról, hogy az általa vezetett járműszerelvénnyel veszélyes árut szállítana. A veszélyes áru feladója a folyamatban lévő szállításra vonatkozó CMR alapján az Ügyfél1 volt, a veszélyes áru szállítását az Ügyfél végezte. A szállított veszélyes áru mennyisége a CMR alapján összesen 894 kg volt. A gépjárművezető a nála külön borítékban lévő dokumentációt az ellenőröknek kérésre átadta. A gépjárművezető által átadott, illetve bemutatott, de nem az ellenőrzés időpontjában folyamatban lévő szállításra vonatkozó szállítólevelek alapján a szállított veszélyes áru mennyisége 858 kg (bruttó: 894 kg). A szállított veszélyes áru megnevezése a veszélyes áru csomagolásáról és a gépjárművezető által bemutatott, de nem a folyamatban lévő szállításra vonatkozó dokumentumokból volt megismerhető: UN 1760 MARÓ FOLYADÉK, M.N.N. (ControlChem 1307) 8, II (E) - 112 kg (4 kanna) UN 1760 MARÓ FOLYADÉK, M.N.N. (ControlChem 3513) 8, II (E) - 56 kg (2 kanna) UN 1760 MARÓ FOLYADÉK, M.N.N. (ControlChem 1452) 8, II (E) - 460 kg (2 hordó) UN 1760 MARÓ FOLYADÉK, M.N.N. (ControlChem 1307) 8, II (E) - 230 kg (1 hordó) A járműszerelvényen 1 gépjárművezető volt. A gépjárművezető az ADR hatálya alá tartozó szállításra vonatkozó, a személyzet részére az ADR-ben előírt felszereléseket, valamint az ADR előírásai alapján a szállítóegységen tartani szükséges felszereléseket meg tudta mutatni. Az ellenőrzés során bemutatott, nem a folyamatban lévő szállításra vonatkozó szállítóleveleket tartalmazó borítékban fellelt írásbeli utasítás nem magyar nyelvű volt, a gépjárművezető által beszélt magyar nyelvű kivitelűt bemutatni nem tudott. A szállító járművön elektronikus adatfeldolgozási (EDP) vagy elektronikus adatátviteli (EDI) technikák nem álltak rendelkezésre. Az ellenőrzéssel kapcsolatban a járművezető a helyszínen készített jegyzőkönyvbe az alábbi nyilatkozatot tette: A veszélyes áru szállítását végző cég alkalmazottja vagyok. A szállítmány berakásánál nem voltam jelen. A szállítóleveleket külön zárt borítékban kaptam, abba nem néztem bele. Nem szóltak az átvételkor, hogy ADR-es a szállított áru, csak a CMR-t néztem, azon nem volt feltüntetve. Az ellenőrzés során tapasztaltak alapján hivatalból indult hatósági eljárásról a Kirendeltség az Ügyfel-et a 37030/629-2/2015. ált. számú 2015. május 06-án kelt végzésében, az Ügyfél1-t a 37030/629-3/2015. ált. számú 2015. május 06-án kelt végzésében tájékoztatta. A Kirendeltség az eljárás során a tényállás tisztázása érdekében adatközlésre kötelezte az Ügyfel-et a 37030/629-4/2015. ált. számú, majd a 37030/629-9/2015. ált. számú végzésben, az Ügyfél1-t 37030/629-5/2015. ált. számú végzésben.
4 Az Ügyfél1 adatközlésre kötelezése a 37030/629-5/2015. ált. számú végzésben az alábbiak szerint történt: az érdemi döntéshez szükséges alábbiakban meghatározott adatokat, illetve dokumentumokat jelen végzésem kézhezvételét követő 20 napon belül küldje meg hatóságom részére: 1. A 2015. év április hó 29. napján 07:40 órától 11:20-óráig ellenőrzés alá vont MAN típusú MOU-111forgalmi rendszámú vontatóból, valamint SCHMITZ típusú XVL-221 forgalmi rendszámú félpótkocsiból álló járműszerelvény esetén a) az ellenőrzés idején szállított UN 1760 MARÓ FOLYADÉK, M.N.N. (ControlChem 1307) 8, II, továbbá UN 1760 MARÓ FOLYADÉK, M.N.N. (ControlChem 3513) 8, II, és UN 1760 MARÓ FOLYADÉK, M.N.N. (ControlChem 1452) 8, II, veszélyes áru UN szám szerint meghatározott mennyiségét; b) az ellenőrzés idején szállított, 1.a) pontban megnevezett veszélyes áru berakását végző nevét, címét, valamint a berakás időpontját; c) az ellenőrzés idején szállított, 1.a) pontban megnevezett veszélyes áru berakásánál a szállítást végző, illetve képviselője vagy alkalmazottja jelen volt-e; d) az ellenőrzés idején szállított, 1.a) pontban megnevezett veszélyes áru feladójának nevét, címét; e) az ellenőrzés idején szállított, 1.a) pontban megnevezett veszélyes áru címzettjének nevét, címét; f) az ellenőrzés idején végzett veszélyes áru szállítás fuvarokmányainak kitöltéséért felelős nevét, címét. 2. Az 1. pontban nevezett szállítás esetén milyen információval és adatokkal, illetve fuvarokmányokkal és kísérő okmányokkal látta el a szállítást végzőt? 3. Az 1. pontban nevezett szállítás esetén a szállítást végző járművön a veszélyes árunak a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás A és B Melléklete kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről szóló 2013. évi CX. törvény 1. melléklet (a továbbiakban: ADR) 1.1.3.6. szerinti mentességi határ feletti szállítására vonatkozó jelölések elhelyezéséért, feltüntetéséért felelős nevét, címét. Ügyfél1 a kötelezésnek eleget tett, hatóságomhoz postai úton megküldött levelében az alábbi adatokat szolgáltatta: A 2015. április 29-ei közúti ellenőrzés során az XVL-211 frsz-ú félpótkocsin, valamint az MOU-111 frsz-ú vontatón ellenőrzött veszélyes áruval kapcsolatban adatközlésre hívta fel vállalatunkat, a szállítás körülményeivel kapcsolatban a a következőket nyilatkozzuk: 1.a.Szállított veszélyes áruk mennyisége UN szám szerint meghatározva: UN 760 ControlChem 1307, kanna, 28 kg-os kiszerelésben, II, össz bruttó tömeg 116 kg UN 1760 ControlChem 3513, kanna, 28 kg-os kiszerelésben, II, össz bruttó tömeg 58 kg UN 1760 ControlChem 1452, hordó, 230 kg-os kiszerelésben, II, össz bruttó tömeg 480 kg UN 1760 ControlChem 1307, hordó, 230 kg-os kiszerelésben, II, össz bruttó tömeg 240 kg (Lásd a magyar KontrolKem szállító leveleit)
5 1.b. A Gebrüder Weiss Zagreb munkatársai voltak az áru berakói: Gebrüder Weiss D.O.O., Jankomir 25, 10000 Zagreb, Hrvatska, a tehergépkocsi rakodása 2015. április 29-én a hajnali órákban történt. 1.c. A veszélyes áru berakodásánál nem volt jelen a sofőr, a pihenő idejét töltötte. 1.d. Az áru feladója a horvát Gebrüder Weiss volt, a szállítási okmányt a 3. fél, a Kontrolkem D.O.O. nevében végezte. 1.e. Az 1.a. pontban felsorolt veszélyes áruk gyűjtő szállítmányozás keretében az első átrakó pontra, a Gebrüder Weiss magyarországi központi raktárába kerültek szállításra, majd az átrakást követően magyarországi belföldi forgalomban két címzetthez kerültek kiszállításra: Vandamme Hungária Kft. 2921 Komárom, Tűzoltó u. 2. a ControlChem 1307 és a ControlChem 3513 anyagok Partner in Pet Food Hungária Kft. 9463 Sopronhorpács, Fő út 68. a ContolChem 1452 és 1307 hordók. 1.f. A fuvarokmányok kitöltéséért felelős neve és címe: Gebrüder Weiss D.O.O., Jankomir 25, 10000 Zagreb, Hrvatska 2. Berakodás után a Gebrüder Weiss Zagreb átadta a szállítást végző sofőr részére a kitöltött CMR-t, a Sammelborderot (Gyűjtő áruk szállítólevele) és boritékban a veszélyes árura vonatkozó összes dokumentumot. 3. A szállítást végző járművön a veszélyes árukra vonatkozó mentességi határ feletti szállításra vonatkozó jelölések elhelyezéséért, feltüntetéséért a Kégli Transport Kft ( 2037 Tök, Hrsz. 0104., Levélcím: 2072 Zsámbék, Hegyalja utca 4.) volt felelős. Ügyfél1 az adatközléshez mellékletként megküldte a szállítást kísérő okmányként az adatközlés 2. pontjában említett szállítóleveleket (4 lap) nyomtatott formában és az 1.e. pontjában említett szállítások szállítóleveleit másolatban. Ügyfél a kötelezésnek eleget tett, hatóságomhoz postai úton megküldött levelében a szállított veszélyes áru tekintetében az alábbi adatokat szolgáltatta: A Kégli Transport Kft. 2037 Tök, Hrsz.: 0104. szám alatti székhelyű gazdálkodó szerevezettnek a Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatósága Nagykanizsai Katasztrófavédelmi Kirendeltsége által küldött 37030/629-9/2015 számú Végzés -ben kért adat és dokumentumigény összeállítása. Adatok és dokumentumok: 1. A 2015. év április hó 29. napján 07:40 órától, 11:20-óráig ellenőrzés alá vont MAN típusú MOU-111 forgalmi rendszámú vontatóból, valamint SCHMITZ típusú XVL-221 forgalmi rendszámú félpótkocsiból álló járműszerelvény esetén. A Feladó által adott CMR fuvarlevélen nem szerepeltek ezek az adatok. Később az ellenőrzés során az ellenőrző hatóság kérésére felnyitott, a szállítmány mellé küldött zárt borítékból kikerülő szállítólevelek alapján, melyek már a GEBRÜDER WEISS Kft. magyarországi telephelyről továbbszállítások szállítólevelei. a. Az ellenőrzés idején szállított: UN 1760 MARÓ FOLYADÉK M.N.N. (ControlChem 3513) 8, II. : 2 x 29 kg = 58 kg és UN 1760 MARÓ FOLYADÉK M.N.N. (ControlChem 1452) 8, II. :
6 2 x 240 kg = 480 kg UN 1760 MARÓ FOLYADÉK M.N.N. (ControlChem 1307) 8, II. : 1 x 240 kg = 240 kg + 4 x 29 kg = 116 kg = 356 kg b. az ellenőrzés idején szállított 1.a) pontban megnevezett veszélyes áru berakását végző: i. neve: GEBRÜDER WEISS d.o.o. ii. címe: HR-10000 Zagreb, Jankomir 25. iii. berakás időpontja: 2015. április 29. nap 04:00 órától 06:00 óráig c. az ellenőrzés idején szállított 1.a) pontban megnevezett veszélyes áru berakásánál, a szállítást végző ügyfél (Kégli Transport Kft. 2037 Tök, Hrsz.: 0104. szám alatti székhelyű gazdálkodó szervezet) részéről a gépjárművezető (vagy egyéb képviselő) nem volt jelen. d. az ellenőrzés idején szállított 1.a) pontban megnevezett veszélyes áru feladója: i. neve: GEBRÜDER WEISS d.o.o. ii. címe: HR-10000 Zagreb, Jankomir 25. e. az ellenőrzés idején szállított 1.a) pontban megnevezett veszélyes áru címzettje: i. neve: GEBRÜDER WEISS Kft. ii. címe: 2330 Dunaharaszti Pf.: 55. Raktár u. 2. f. az ellenőrzés idején szállított 1.a) pontban megnevezett veszélyes áru fuvarokmány kitöltéséért felelős Feladó (ADR 1.4.2.1.1 b)): i. neve: GEBRÜDER WEISS d.o.o. ii. címe: HR-10000 Zagreb, Jankomir 25. A fentiek alapján a megküldött, valamint a korábban rendelkezésre álló dokumentumok áttanulmányozását követően az alábbiak kerültek megállapításra: I. Az Ügyfél az ADR hatálya alá tartozó veszélyes árut szállított küldeménydarabos szállítási móddal 858 kg mennyiségben, nemzetközi viszonylatban UN 1760 MARÓ FOLYADÉK, M.N.N. (ControlChem 1307) 8, II (E) - 112 kg UN 1760 MARÓ FOLYADÉK, M.N.N. (ControlChem 3513) 8, II (E) - 56 kg UN 1760 MARÓ FOLYADÉK, M.N.N. (ControlChem 1452) 8, II (E) - 460 kg UN 1760 MARÓ FOLYADÉK, M.N.N. (ControlChem 1307) 8, II (E) - 230 kg. A veszélyes áru feladója és berakója az Ügyfél1, a szállítója az Ügyfél volt. A szállítást egy gépjárművezető végezte. Az ADR 1.2.1 szakasz meghatározása szerint: Feladó: az a vállalkozás, amely a veszélyes árut a saját nevében vagy harmadik fél megbízásából feladja. Ha a szállítási műveletet fuvarozási szerződés alapján végzik, a feladó a fuvarozási szerződés szerinti feladót jelenti;
7 Berakó: az a vállalkozás, amelyik a) a küldeménydarabos veszélyes árut, kiskonténert vagy mobil tartányt a járműre, ill. a járműbe vagy konténerbe berakja; vagy b) a konténert, ömlesztettáru-konténert, MEG-konténert, tankkonténert vagy mobiltartányt a járműre rakja; Szállító: az a vállalkozás, amely a szállítási műveletet végrehajtja, akár fuvarozási szerződés alapján, akár anélkül. II. Az ADR 8.1.2 szakasz határozza meg a szállítóegységen tartandó okmányok körét. Többek között az ADR 8.1.2.1 a) rögzíti, hogy mely fuvarokmányoknak kell a szállítóegységen lenniük és azoknak milyen előírásoknak kell megfelelniük: Az egyéb szabályok által előírt okmányokon kívül a következő okmányoknak kell a szállítóegységen lenniük: a) mindegyik szállított anyagra vonatkozóan az 5.4.1 szakasz szerinti fuvarokmánynak, és ha szükséges, az 5.4.2 szakasz szerinti nagykonténer, ill. jármű megrakási bizonyítványnak; b) az 5.4.3 szakaszban előírt írásbeli utasításnak; Az ADR 5.4.1.1 bekezdése tartalmazza azokat az általános információkat, amelyeket a fuvarokmányoknak tartalmaznia kell. Az ADR 5.4.1.1.1 a) k) szerint a vizsgált fuvarokmányoknak tartalmazniuk kell a veszélyes áru UN számát, amely elé az UN betűket kell írni; helyes szállítási megnevezését; bárca számát és a csomagolási csoportját. ADR 5.4.1.1.1: A fuvarokmány(ok)nak minden szállítandó anyagra vagy tárgyra vonatkozóan a következő információkat kell tartalmazniuk: a) az UN számot, amely elé az UN betűket kell írni; b) a helyes szállítási megnevezést, amint azt a 3.1.2 szakasz meghatározza, szükség esetén (lásd a 3.1.2.8.1 pontot) a zárójelbe tett műszaki megnevezéssel kiegészítve (lásd a 3.1.2.8.1.1 pontot); c) az 1 osztály anyagai és tárgyai esetén a 3.2 fejezet A táblázat 3b oszlopában található osztályozási kódot. Ha a 3.2 fejezet A táblázat 5 oszlopában az 1, 1.4, 1.5, ill. 1.6 számú bárcán kívül más bárca száma is fel van tüntetve, akkor az osztályozási kód után zárójelben azt a bárcaszámot is fel kell tüntetni; a 7 osztály radioaktív anyagai esetén az osztály számát: 7"; Megjegyzés: A járulékos veszélyekkel rendelkező radioaktív anyagokra lásd a 3.3 fejezetben a 172 különleges előírást. a többi osztály anyagai és tárgyai esetén a 3.2 fejezet A táblázat 5 oszlopában feltüntetett, ill. 6 oszlopában feltüntetett különleges előírás alapján szükséges bárca számát. Ha egynél több bárca van megadva, akkor az elsőt követő többi bárca számát zárójelbe kell tenni. Olyan anyagok és tárgyak esetén, amelyeknél a 3.2 fejezet A táblázat 5 oszlopában nincs bárca szám feltüntetve, e helyett a 3a oszlopban feltüntetett osztály számát; d) ahol van, az anyagra vonatkozó csomagolási csoportot, ami elé a PG betűk (pl. PGII ) vagy az 5.4.1.4.1 pont szerinti nyelven a csomagolási csoport kezdőbetűi írhatók; Megjegyzés: A 7 osztály járulékos veszélyekkel rendelkező radioaktív anyagaira lásd a 3.3 fejezetben a 172 különleges előírás b) bekezdését.
8 e) küldeménydarabok szállítása esetén a küldeménydarabok számát és fajtáját. A csomagolóeszköz UN kódjelét csak a küldeménydarab-fajta leírásának kiegészítése-ként lehet használni [pl. egy láda (4G)]; Megjegyzés: Nem kell feltüntetni a kombinált csomagolás külső csomagolásában lévő belső csomagolóeszközök számát, típusát és befogadóképességét. f) a veszélyes árunkénti összes mennyiséget (térfogatban, bruttó vagy nettó tömegben) az azonos UN számhoz, helyes szállítási megnevezéshez és ha van csomagolási csoporthoz tartozó árunként; Megjegyzés: 1. Amennyiben az 1.1.3.6 bekezdést kívánják alkalmazni, a szállított veszélyes áru összmennyiségét szállítási kategóriánként kell megadni a fuvarokmányban az 1.1.3.6.3 pont szerint. 2. Az e Mellékletben szereplő gépek és készülékek esetén a bennük lévő veszélyes áru összes mennyiségét kell feltüntetni, literben vagy kg-ban. g) a feladó nevét és címét; h) a címzett(ek) nevét és címét. Ehelyett, ha a veszélyes árut több, olyan címzetthez szállítják, akik a szállítás megkezdésekor még nem ismertek, a szállításban érintett országok illetékes hatóságainak hozzájárulásával a járműről történő értékesítés szavakat lehet beírni; i) az esetleges külön megállapodás rendelkezéseinek megfelelő nyilatkozatot. j) (fenntartva) k) a 3.2 fejezet A táblázat 15 oszlopában feltüntetett alagútkorlátozási kódot ha van nagybetűkkel, zárójelben feltüntetve. Az alagútkorlátozási kódot nem kell a fuvarokmányban feltüntetni, ha előzetesen ismert, hogy a szállítás nem halad át olyan alagúton, amelyben a veszélyes áru szállítására korlátozás van. Az egyes információk helye és sorrendje a fuvarokmányban tetszőleges, kivéve, hogy az a), b), c), d) és k) pont szerinti adatokat ebben a sorrendben [azaz a), b), c), d), k) sorrendben] kell beírni, minden más információ közbeszúrása nélkül, kivéve, amit az ADR előír. Ilyen megengedett veszélyes áru leírás például UN 1098 ALLIL-ALKOHOL, 6.1 (3), I, (C/D) vagy UN 1098 ALLIL-ALKOHOL, 6.1(3), PG I, (C/D). Az R1 a 2. számú mellékletében felsorolt szabálytalanságokat I., II., illetve III. kockázati kategóriába sorolja. A közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R2) 5. mellékletében került meghatározásra a kockázati kategóriákba sorolt cselekmények, mulasztások bírságolási összege, valamint a bírságolással érintett cselekmény elkövetéséért felelőssé tehetők köre. A fuvarokmány hiányos kitöltése nem sorolható az R1 2. számú mellékletének I. kockázati kategória 16. pontja ( A szállított anyagra vonatkozó információk (pl. UN-szám, helyes szállítási megnevezés, csomagolási csoport) hiánya, ami miatt nem lehetséges megállapítani, hogy fenn áll-e egyéb I. kockázati kategóriájú szabálytalanság. ) alá, mivel a járműszerelvényen lévő borítékban fellelt dokumentumok között szerepelt a veszélyes áru UN száma, amely alapján meg lehetett állapítani a többi hiányzó információt. A szabálytalanság nem sorolható továbbá az R1 2. számú mellékletének III. kockázati kategória 2. pontja ( Az okmányokban valamely információ hiányzik (de nem az I. kockázati kategória 16. pontja alá tartozó információ). ) alá, ugyanis az UN-szám, helyes szállítási megnevezés, csomagolási csoport hiánya esetén nem alkalmazható.
9 Az eljárás során megállapított szabálytalanság tételesen felsorolva, pontosan meghatározva nem került rögzítésre az R1 2. számú mellékletében. Megállapítható azonban, hogy az elkövetett szabálytalanság személyi sérülés kockázatával járhat. Előfordulhat, hogy egy nem kívánt esemény (tűzeset, baleset ) felszámolása során a beavatkozó személyek nem jutnak kellő információhoz, így a felszámolásban résztvevő, valamint a szállítmány környezetében lévő személyek épsége nem biztosítható, sérülésük kockázata fennáll. A szállított anyag maró tulajdonsággal rendelkezik. A szabálytalanság miatt közvetett módon lehetséges a környezetkárosodás és személyi sérülés okozása, ugyanis a hiányzó információk miatt egy esetleges beavatkozás során a veszélyes anyag a környezetbe juthat. A hiányzó információk birtokában a beavatkozást irányító személynek lehetősége lenne a környezet és személyek károsodásának megelőzésére, csökkentésére, esetleg megszüntetésére alkalmas intézkedés foganatosítására. Gyakorlati tapasztalat alapján megállapítható, hogy elsődlegesen a beavatkozó állomány a gépjárművön elhelyezett jelölésekből és okmányokból próbál információt szerezni, amely a gyors, hatékony és eredményes beavatkozás záloga. A fentiekben meghatározottak alapján figyelembe véve a R1 2. számú mellékletének II. kockázati kategóriához tartozó meghatározását ( Az ADR-előírások betartásának olyan elmulasztása, amely személyi sérülés vagy környezetkárosodás okozásának kockázatával jár. Az ilyen mulasztásoknál általában a veszély elhárítására megfelelő intézkedések történnek, például a hiba elhárítására való kötelezés, ha lehetséges és célszerű, akkor az ellenőrzés helyén, de legkésőbb a folyamatban lévő szállítási művelet befejezésekor. ) a fentiekben megállapított szabálytalanságot az R2 5. melléklet, 2. táblázat 13. pontja alá soroltam, a II. kockázati kategóriába tartozó egyéb mulasztásként soroltam be. A meghatározott szabálytalanság, mulasztás miatt a bírságolással érintett cselekmény elkövetéséért felelőssé tehetőket az R2 5. melléklet 1. táblázat 13. pontja alapján összesen 300.000,- Ft, azaz háromszázezer forint bírság fizetési kötelezettség terheli. III. A bírságolással érintett cselekmény elkövetéséért az R2 5. melléklet, 2. táblázat 13. pontjában felsoroltak közül a feladót tettem felelőssé az alábbiak miatt: A résztvevők biztonsággal kapcsolatos feladatait többek között az ADR 1.4.1.1 bekezdésében előírtak rögzítik. 1.4.1.1 A veszélyes áru szállításában résztvevőknek az előrelátható veszély természetének és mértékének megfelelő intézkedéseket kell tenniük, hogy elkerüljék a sérüléseket és károkat, ill. a lehető legkisebbre csökkentsék a következményeket. Az ADR előírásait azonban mindenképpen be kell tartani.. Az ADR 1.4.2.1 bekezdése rögzíti a feladó, az ADR 1.4.3.1 bekezdése pedig a berakó kötelezettségeit: ADR 1.4.2.1: 1.4.2.1.1 A veszélyes áru feladója csak olyan küldeményt adhat át szállításra, amely megfelel az ADR előírásainak. A feladóra az 1.4.1 szakasz figyelembevételével különösen a következő kötelezettségek hárulnak: a) meg kell győződnie arról, hogy a veszélyes áru az ADR-rel összhangban van besorolva és az ADR szerint szállítható;
10 b) nyomon követhető módon el kell látnia a szállítót információval és adatokkal, ill. szükség esetén az előírt fuvarokmányokkal és kísérő okmányokkal (jóváhagyások, engedélyek, bejelentések, bizonyítványok stb.), különös tekintettel az 5.4 fejezet és a 3. részben levő táblázatok előírásaira; c) csak olyan csomagolóeszközöket, nagycsomagolásokat, IBC-ket és tartányokat (tartányjárműveket, leszerelhető tartányokat, battériás járműveket, MEG-konténereket, mobil tartányokat és tankkonténereket) szabad használnia, amelyek jóvá vannak hagyva és az adott anyag szállítására alkalmasak, ill. el vannak látva az ADR által előírt jelölésekkel; d) be kell tartania a feladás módjára és a szállítási korlátozásokra vonatkozó előírásokat; e) biztosítania kell, hogy még az üres, tisztítatlan és nem gáztalanított tartányok (tartányjárművek, leszerelhető tartányok, battériás járművek, MEG-konténerek, mobil tartányok és tankkonténerek) ill. az üres, tisztítatlan járművek, valamint az ömlesztett áruhoz használt nagy- és kiskonténerek is el legyenek látva a megfelelő jelölésekkel és veszélyességi bárcákkal, továbbá az üres, tisztítatlan tartányok ugyanolyan tömören le legyenek zárva, mint megtöltött állapotban. 1.4.2.1.2 Ha a feladó más résztvevők (csomagoló, berakó, töltő stb.) szolgáltatásait veszi igénybe, megfelelő intézkedéseket kell foganatosítania annak biztosítására, hogy a küldemény megfeleljen az ADR előírásainak. Az 1.4.2.1.1 a), b), c) és e) pont esetében azonban a feladó megbízhat a többi résztvevőtől kapott adatokban és információkban. 1.4.2.1.3 Ha a feladó harmadik fél nevében vagy megbízásából jár el, ez utóbbinak a feladót írásban kell tájékoztatnia arról, hogy veszélyes áruról van szó, és rendelkezésére kell bocsátania minden információt és okmányt, amire a feladónak szüksége van kötelezettségei teljesítéséhez. ADR 1.4.3.1 szerint: 1.4.3.1.1 A berakóra az 1.4.1 szakasz figyelembevételével különösen a következő kötelezettségek hárulnak: a) csak akkor adhatja át az árut a szállítónak (fuvarozónak), ha az az ADR szerint szállítható; b) amikor becsomagolt veszélyes árut vagy üres, tisztítatlan csomagolóeszközt ad át szállításra, ellenőriznie kell a csomagolóeszközök sértetlenségét. Nem adhat át olyan küldeménydarabot, amelynek csomagolóeszköze sérült különösen, ha az nem tömített, szivárog vagy fennáll a veszélyes áru kifolyásának veszélye, amíg a sérülést ki nem javították; ugyanez vonatkozik az üres, tisztítatlan csomagolóeszközökre is; c) amikor veszélyes árut rak járműre, nagykonténerbe vagy kiskonténerbe, be kell tartania a rakodásra és árukezelésre vonatkozó különleges előírásokat; d) miután a veszélyes árut konténerbe rakta, be kell tartania a veszély jelölésére vonatkozó, 5.3 fejezet szerinti követelményeket; e) amikor a küldeménydarabokat berakja, be kell tartania az együvé rakásra vonatkozó tiltásokat, figyelembe véve a járművön vagy nagykonténerben levő, korábban berakott veszélyes árukat, valamint az élelmiszerektől, egyéb fogyasztási cikkektől és takarmánytól való elkülönítésre vonatkozó előírásokat. 1.4.3.1.2 Az 1.4.3.1.1. a), d) és e) pont esetében azonban a berakó megbízhat a többi résztvevőtől kapott információkban és adatokban. Az Ügyfél1 és az Ügyfél adatközlése, valamint az ADR előírásai alapján megállapítást nyert, hogy Ügyfél1 mint feladó felelős a fuvarokmányok kitöltése tekintetében. Az ADR 1.4.2.1.1 b) pontjában meghatározottak szerint a feladónak kötelezettsége ellátni a szállítót információval, adatokkal, szükség szerint okmányokkal.
11 Megállapítottam, hogy a feladó az ellenőrzés során folytatott szállításhoz szükséges információkkal részben látta el a szállítót. Ezt igazolja a szállító által kiállított CMR, mely a szállított veszélyes árut 2 C11 Zbirna roba megnevezéssel rögzítette, ami nem utalt ADR szerinti szállításra. A CMR F rovatában szereplő Gefahrgut mit Detail utalt veszélyes áru szállítására, azonban a CMR 5. rovata üres volt, nem tartalmazta a CMR mellékleteként figyelembe vehető okmányok felsorolását. A CMR nem tartalmazott olyan bejegyzést, mely mentesség nélküli ADR szerinti szállításra utalt volna. A CMR 22. rovata tartalmazta a feladó aláírását bélyegzőjét, amellyel igazolja az áru átadását szállításra, a CMR 23. rovata tartalmazta a fuvarozó/szállító aláírását bélyegzőjét, amellyel az átvételt igazolja. Az eljárás során megállapítást nyert, hogy az ellenőrzés során a folyamatban lévő szállításra vonatkozóan bemutatott, a szállítást kísérő fuvarokmány (CMR) nem tartalmazta a veszélyes áru helyes szállítási megnevezését. Az ellenőrzés során bemutatott és Ügyfél1 általi adatközlés mellékleteként megküldött szállítólevelek nem a folyamatban lévő szállításra vonatkoztak. Ügyfél1 adatközlésének 2. pontjában említett Sammelbordero (Gyűjtő áruk szállítólevele) 2 oldalból állt, az ellenőrzés időpontjában a gépjárművezető által átadott borítékban volt megtalálható. A szállított veszélyes anyag mennyiségére vonatkozóan a fenti adatoktól eltérő adatokat tartalmazott, valamint ezen dokumentum első és második oldalán is eltérő adatok szerepeltek, mivel a második oldalon nem volt feltüntetve az UN 1760 MARÓ FOLYADÉK, M.N.N. (ControlChem 3513) 8, II (E) veszélyes anyag helyes szállítási megnevezéssel és 56 kg mennyiséggel. Ügyfél1 által megküldött adatközléshez csatolt 2-2 lap LIEFERSCHEIN dokumentumok a rajtuk lévő dátum alapján 2015. május 21-én kerültek kiadásra. A többi adat tekintetében azonban megegyeznek a Sammelbordero adataival a 2015. április 29-én megtartott ellenőrzés során folyamatban lévő szállításra vonatkozóan. Az ADR a szállításban egyéb résztvevő részére a bírságolással érintett cselekmény vonatkozásában biztonsággal kapcsolatos kötelezettséget nem határoz meg. Az R2 5. mellékletének 2. táblázat 13. pontjában foglaltak szerint a fentiekben meghatározottak alapján a 300.000,-Ft bírság, azaz háromszázezer forint bírság fizetési kötelezettség az Ügyfél1-et, mint feladót terheli. IV. Az ADR 5.3 fejezet tartalmazza a nagybárcák és a narancssárga táblával történő jelölés elhelyezésére vonatkozó előírásokat. Az ADR 5.3.2.1 első bekezdése rögzíti a narancssárga táblára vonatkozó általános előírásokat. Az ADR 5.3.2.1.1 kimondja, hogy a veszélyes árut szállító szállítóegységeken narancssárga táblát kell elhelyezni annak elején és hátulján. A tábláknak rögzített állapotban, jól láthatóknak kell lenniük. ADR 5.3.2.1.1: A veszélyes árukat szállító szállítóegységekre két, függőleges síkban elhelyezett, narancssárga, téglalap alakú táblát kell elhelyezni, amelyek megfelelnek az 5.3.2.2.1 pontnak. Az egyik táblát a szállítóegység elejére, a másikat a hátuljára, a jármű hossztengelyére merőlegesen kell rögzíteni. A tábláknak jól láthatóknak kell lenniük.
12 A fentiek alapján fényképfelvételekkel is igazolható módon megállapítottam, hogy az ellenőrzött szállítóegység elején és végén narancssárga táblával nem volt megjelölve. Az R1 a 2. számú mellékletében felsorolt szabálytalanságokat I., II., illetve III. kockázati kategóriába sorolja. A R2 5. mellékletében került meghatározásra a kockázati kategóriákba sorolt, valamint egyéb elbírálás alá eső cselekmények, mulasztások bírságolási összege, valamint a bírságolással érintett cselekmény elkövetéséért felelőssé tehetők köre. A feltárt szabálytalanság tételesen felsorolva, pontosan meghatározva került rögzítésre az R1 2. számú mellékletében. Az I. kockázati kategória 15. pontjához tartozó besorolást ( A járművön nincs semmilyen jelölés, illetve nagybárca. ) kell jelen esetben alkalmazni. Megállapítható, hogy az elkövetett szabálytalanság súlyos személyi sérülés vagy jelentős környezet-károsodás okozásának nagyfokú kockázatával járhat. Előfordulhat, hogy egy nem kívánt esemény (baleset, tűzeset) észlelése során a beavatkozó állomány nem jut a megfelelő információkhoz, a szükséges intézkedéseket nem tudja megtenni, vagy helytelen cselekvést folytat a kellő ismeretek, veszélyes anyag jelenlétének ismerete hiánya miatt. A felszámolásban résztvevő, valamint a szállítmány környezetében lévő személyek épsége nem biztosítható, sérülésük kockázata fennáll. A szállított anyag maró tulajdonsággal rendelkezik. A szabálytalanság miatt lehetséges a környezetkárosodás okozása, ugyanis a hiányzó információk miatt egy esetleges beavatkozás során a veszélyes anyag a környezetbe juthat. A hiányzó információk birtokában a beavatkozást irányító személynek lehetősége lenne a környezet károsodásának megelőzésére, csökkentésére, esetleg megszüntetésére alkalmas intézkedés foganatosítására. Gyakorlati tapasztalat alapján megállapítható, hogy elsődlegesen a beavatkozó állomány a gépjárművön elhelyezett jelölésekből és okmányokból próbál információt szerezni, amely a gyors, hatékony és eredményes beavatkozás záloga. Megállapítható, hogy a szabálytalanság az ADR-előírások betartásának olyan elmulasztása, amely haláleset, súlyos személyi sérülés vagy jelentős környezetkárosodás okozásának nagyfokú kockázatával jár. Az ilyen mulasztásoknál általában a veszély elhárítására megfelelő, azonnali intézkedések történnek, például a jármű feltartóztatása (a továbbhaladás megakadályozása). Ez esetben a járműszerelvény továbbhaladásának megakadályozására külön hatósági intézkedés nem történt, mivel az ellenőrzés során a gépjárművezető a járműszerelvény narancssárga táblával történő megjelölés kötelezettségnek eleget tett. A fentiekben megállapított szabálytalanságot az R2 5. melléklet, 1. táblázat 15. pontja alá soroltam, a járművön nincs semmilyen jelölés, illetve nagybárca mulasztásként soroltam be. A meghatározott szabálytalanság, mulasztás miatt a bírságolással érintett cselekmény elkövetéséért felelőssé tehetőket az R2 5. melléklet 1. táblázat 15. pontja alapján összesen 800.000,- Ft, azaz nyolcszázezer forint bírság fizetési kötelezettség terheli. A bírságolással érintett cselekmény elkövetéséért az R2 5. mellékletének 1. táblázatához tartozó 15. pontjában felsoroltak (feladó, töltő, szállító (fuvarozó)) közül a feladót, szállítót, tettem felelőssé az alábbiak szerint: A résztvevők biztonsággal kapcsolatos feladatait többek között az ADR 1.4.1.1 pontjában előírtak rögzítik. 1.4.1.1 A veszélyes áru szállításában résztvevőknek az előrelátható veszély természetének és mértékének megfelelő intézkedéseket kell tenniük, hogy elkerüljék a sérüléseket és károkat, ill. a lehető legkisebbre csökkentsék a következményeket. Az ADR előírásait azonban mindenképpen be kell tartani..
13 Az ADR 1.4.2.1.1 e) pontjában meghatározottak szerint a feladónak kötelezettsége biztosítani, hogy a járművek el legyenek látva a megfelelő jelölésekkel és veszélyességi bárcákkal. A veszélyes áru feladója csak olyan küldeményt adhat át szállításra, amely megfelel az ADR előírásainak. A feladóra az 1.4.1 szakasz figyelembevételével különösen a következő kötelezettségek hárulnak: e) biztosítania kell, hogy még az üres, tisztítatlan és nem gáztalanított tartányok (tartányjárművek, leszerelhető tartányok, battériás járművek, MEG-konténerek, mobil tartányok és tankkonténerek) ill. az üres, tisztítatlan járművek, valamint az ömlesztett áruhoz használt nagy- és kiskonténerek is el legyenek látva a megfelelő jelölésekkel és veszélyességi bárcákkal, továbbá az üres, tisztítatlan tartányok ugyanolyan tömören le legyenek zárva, mint megtöltött állapotban. Az ADR 1.4.2.2 bekezdése rögzíti a szállító kötelezettségeit: A szállítóra (fuvarozóra) az 1.4.1 szakasz figyelembevételével különösen a következő kötelezettségek hárulnak: a) meg kell győződnie arról, hogy a szállítandó veszélyes áru az ADR szerint szállítható; b) meg kell győződnie arról, hogy a feladó a szállítandó veszélyes árura vonatkozó, az ADR által előírt minden információt a szállítás előtt megadott; az előírt okmányok a szállítóegységen vannak; vagy ha elektronikus adatfeldolgozási (EDP) vagy elektronikus adatátviteli (EDI) technikát használnak írásos dokumentáció helyett, az adatok szállítás alatt oly módon hozzáférhetőek, ami legalább egyenértékű az írásos dokumentációval; c) szemrevételezéssel meg kell győződnie arról, hogy sem a járműnek, sem a rakománynak nincs nyilvánvaló hiányossága, nem szivárog, nincs rajta repedés, szükséges berendezései nem hiányoznak stb.; e) ellenőriznie kell, hogy a járművek ne legyenek túlterhelve; f) meg kell győződnie arról, hogy a járműre előírt nagybárcák és jelölések el vannak helyezve; g) meg kell győződnie arról, hogy a járművezető számára az írásbeli utasításban előírt eszközök a járművön vannak. Az előzőeket értelemszerűen a fuvarokmány, ill. a kísérő okmányok alapján, a jármű vagy a konténer, vagy adott esetben a rakomány szemrevételezésével kell végrehajtani. 1.4.2.2.2 Az 1.4.2.2.1 a), b), e) és f) pont esetében azonban a szállító (fuvarozó) megbízhat a többi résztvevőtől kapott információkban és adatokban. 1.4.2.2.3 Ha a szállító (fuvarozó) az 1.4.2.2.1 pont alapján az ADR előírásainak megsértését tapasztalja, akkor a küldeményt mindaddig nem továbbíthatja, amíg az előírások nem teljesülnek. Az ADR a szállításban egyéb résztvevő részére a bírságolással érintett cselekmény vonatkozásában biztonsággal kapcsolatos kötelezettséget nem határoz meg. Az ADR 1.4.2.1.1 b) pontjában meghatározottak szerint a feladónak kötelezettsége ellátni a szállítót információval, adatokkal, szükség szerint okmányokkal. A szállítónak az ADR 1.4.2.2 bekezdése alapján kötelezettsége meggyőződnie a szállítandó veszélyes áru ADR szerinti szállítása tekintetében. Megállapítottam, hogy a fentiekben feltárt szabálytalanságért a feladót, a szállítót terheli a felelősség megegyező arányban. Az Ügyfél1-et, mint feladót, 400.000,- Ft,- azaz négyszázezer forint (800.000 * 1/2) összegben bírságfizetési kötelezettség terheli.
14 V. Az eljárás során vizsgáltam továbbá az ADR ben meghatározott mentességek alkalmazásának lehetőségét a szállításra vonatkozóan, azonban azok feltételei a fentiekben meghatározott szabálytalanságokkal kapcsolatban nem voltak adottak. A Kkt. 20. (1) bekezdés e) pontja alapján a veszélyes áruk szállítására, a szállítóra (fuvarozóra), a közúti járműre és annak személyzetére, az áru feladójára, átmeneti tárolójára, a csomagolóra, a berakóra, a töltőre, a címzettre és a veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó kinevezésére és képesítésére vonatkozó rendelkezések megsértői bírság fizetésére kötelezhetők. Az Ügyfél1-t összesen 700.000,- Ft, (azaz hétszázezer forint) összegű bírsággal sújtottam fentiekre tekintettel a veszélyes áruk szállítására vonatkozó rendelkezések megsértése miatt. VII. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 94. (2) bekezdés b) pontjának alkalmazásáról szóló 80/2009. (XII. 29.) KHEM rendelet (a továbbiakban: R3) 2. (5) bekezdés b) pontja alapján a veszélyes áruk közúti szállítása során elkövetett szabálytalanságok tekintetében az R2 5. mellékletében meghatározott cselekmények, szabálytalanságok esetén az eljáró hatóság nem mérlegelhet, és szankcióként nem élhet figyelmeztetéssel, kizárólag bírságot szabhat ki. A bírság megfizetésének határidejét, módját az egyes közúti közlekedési szabályokra vonatkozó rendelkezések megsértésével kapcsolatos bírságolással összefüggő hatósági feladatokról, a bírságok kivetésének részletes szabályairól és a bírságok felhasználásának rendjéről szóló 42/2011. (VIII. 11.) NFM rendelet (a továbbiakban R4) 3. (4) bekezdése, valamint a Kkt. 20. (6) bekezdése figyelembevételével állapítottam meg. A R1 5. (1) bekezdése alapján, ha az ellenőrző hatóság az ellenőrzés során a veszélyes áruk szállításával kapcsolatos szabálytalanságot állapít meg, a külön jogszabályban foglaltak szerint kell eljárni és az ott meghatározott szankciókat alkalmazni. A R2 6. -a alapján a Kkt. 20. (1) bekezdés e) pontjához kapcsolódóan - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - az R2 5. mellékletében meghatározott összegű bírságot köteles fizetni az, aki c) a veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó egységes eljárásról szóló 1/2002. (I. 11.) Korm. rendeletben, g) a veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadóról szóló jogszabályban, k) a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) A és B Melléklete kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről szóló törvényben, valamint az ADR belföldi alkalmazásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott, a veszélyes áruk, anyagok, hulladékok szállítására (fuvarozására), valamint a közúti járműre és annak személyzetére, az áru feladójára, átmeneti tárolójára, a csomagolóra, a berakóra, a töltőre, a címzettre és a veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó kinevezésére és képesítésére vonatkozó rendelkezést megsérti. A Kkt. 20. (5) bekezdése alapján, a bírságot a rendelkezés megsértéséért felelős köteles megfizetni. Amennyiben valamely rendelkezés megsértéséért többen is felelőssé tehetők, a külön jogszabályban meghatározott bírság összegét a jogsértésben való felelősségük arányában kötelesek megfizetni.
15 Ha a felelősségük aránya nem állapítható meg, a bírságfizetési kötelezettség őket egyenlő arányban terheli. Nem állapítható meg a bírságfizetési kötelezettség a közúti szállítást végző működési körén kívül eső olyan elháríthatatlan ok esetén, amelyet az nem látott és ésszerű elvárhatóság mellett nem is láthatott előre. A bírság összegét az R2 5. mellékletében foglaltak alapján szabtam ki. Megállapítom, hogy az R2. 5. -a alapján az ellenőrzés során feltárt minden egyes szabálytalanságot az R2 5. mellékletben nevesített mulasztások szerint kell egyenként besorolni, és hogy az R2 5. mellékletben nevesített mulasztások kockázati besorolását a bírság kiszabása során nem állt módomban módosítani. A kockázati kategóriákban tételesen nem szereplő mulasztást az egyéb mulasztások körébe kellett besorolnom az R2 5. mellékletben meghatározott három, csökkenő súlyosságú kockázati kategóriának megfelelően. Az R2 13. (2) bekezdése szerint ha az ellenőrző hatóság ugyanazon ellenőrzés keretében és az annak alapján indult közigazgatási eljárásban a 2-11. -ban meghatározott több - a hatóság hatáskörébe tartozó - szabályszegést állapít meg, akkor a bírság kiszabására irányuló eljárást ugyanazon szabályszegővel szemben egy eljárásban kell lefolytatni. A bírság mértéke az egyes szabályszegések miatt megállapított bírságok összege, amely azonban nem haladhatja meg a megállapított legsúlyosabb szabályszegés miatt kiszabható bírság háromszorosát, de legfeljebb a 2 200 000 forintot, járművezető esetén a másfélszeresét, de legfeljebb a 800 000 forintot. Mindezekre tekintettel a fentiekben részletezettek szerint döntöttem, a bírság összegét 700.000,- Ft, azaz hétszázezer forint) forint összegben határoztam meg. Tekintettel arra, hogy a feltárt szabálytalanságok a I., II. kockázati kategóriába sorolandóak, így a kockázati kategória általános leírása alapján a tényállás emberi élet, egészség veszélyeztetésével jár. Emiatt a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Kkv. tv.) 12/A. (1) bekezdésében foglalt figyelmeztetés, illetve a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 94. (1) bekezdés a) pontjában szabályozott hatósági felhívás alkalmazása a Kkv. tv. 12/A. (2) bekezdés a) pontjára tekintettel kizárt, mivel a feltárt jogszabálysértés az emberi életet, testi épséget vagy egészséget veszélyezteti. Ennek okán az Ügyfél1 kis- és középvállalkozói minőségének vizsgálatával összefüggő eljárási cselekményeket mellőzni szükséges. A fentieken túl a R3 2. (5) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján a Ket. 94. (2) bekezdés b) pontja alkalmazásának a Kkt. 20. (1) bekezdés e) pontja alapján a R2 5. mellékletében foglalt esetekben van helye. Megállapítom, hogy a hatósági felhívás erre tekintettel is kizárt. Előzőekre tekintettel határozatom rendelkező részében foglaltak szerint döntöttem. A Ket. 74. (1), (2) bekezdése lehetőséget ad arra, hogy az Ügyfél1 a teljesítési határidő lejárta előtt hatóságomtól a pénzfizetési kötelezettség teljesítésére halasztás, vagy a részletekben történő teljesítés engedélyezését kérje. A kérelemnek tartalmaznia szükséges a bírság megfizetését akadályozó körülmények leírását, valamint azok hitelt érdemlő igazolását.
16 Mivel az R3 alapján határozatomat nem mérlegelési, méltányossági jogkörben hoztam, ezért hatósági döntésem indokolás részében nem szerepeltettem a Ket. 72. (1) bekezdés ec) pontjában, valamint a 94/A. (1) bekezdésében meghatározott mérlegelési körülményeket és szempontokat. A késedelmi pótlékra vonatkozó rendelkezések a Ket. 132. -án alapulnak. A bírság meg nem fizetése esetén a végrehajtás szabályait a Ket. 124. -144. -a rögzíti. A jogorvoslat lehetőségét a Ket. 98. -ban meghatározottak szerint biztosítottam. A fellebbezési illeték mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 29. (2) bekezdésében előírtak alapján állapítottam meg, a megfizetés lehetőségéről a 73. (1), valamint (7) bekezdéseiben előírtak alapján tájékoztattam. Az eljárás során eljárási költség nem merült fel, ezért annak megfizetéséről nem rendelkeztem. Határozatom a Kkt. 20.. (1), (2) és (4) bekezdésében, a R1 3. (1) bekezdésében, a R2, valamint R4 és a Ket. rendelkezésein alapul. A Kirendeltség hatáskörét a Kkt. 20. (2) bekezdése, továbbá az R4 2. bf) pontja, valamint a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 234/2011. (XI. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 4/A. a) pontjában rögzítettek alapján gyakorolta. A Kirendeltség illetékessége a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 22. (1) bekezdés c) pontjában, a R1 3. (5) bekezdésében és a R. 4. (1) bekezdése alapján az 1. mellékletében rögzítetteken alapul. Nagykanizsa, 2015. év augusztus hó 04. nap Dobos István tű. alezredes tűzoltósági tanácsos kirendeltségvezető Készült : 2 példányban Terjedelme: 16 oldal / 8 lap Kapják : 1.) GEBRÜDER WEISS d.o.o. (HR 10000 Zagreb, Jankomir 25.) 2.) Irattár