Ref. Ares(2019)290650-18/01/2019 EURÓPAI BIZOTTSÁG EGÉSZSÉGÜGYI ÉS ÉLELMISZERBIZTONSÁGI FŐIGAZGATÓSÁG Egészségügy és élelmiszer-biztonság ellenőrzés és elemzés DG(SANTE) 2018-6363 ZÁRÓJELENTÉS A MAGYARORSZÁGON 2005. MÁRCIUS 5. ÉS 14. KÖZÖTT A PESZTICIDEK FENNTARTHATÓ HASZNÁLATÁNAK ELÉRÉSÉT CÉLZÓ INTÉZKEDÉSEK VÉGREHAJTÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSE CÉLJÁBÓL LEFOLYTATOTT ELLENŐRZÉSRŐL Az illetékes hatóság által adott tájékoztatás alapján a jelentéstervezetben szereplő ténybeli hibák kijavítása megtörtént; a magyarázatok lábjegyzetként jelennek meg.
Összefoglaló E jelentés az Egészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Főigazgatóság közzétett 2018. évi programjának részeként 2018. március 5. és 14. között Magyarországon lefolytatott ellenőrzés eredményeit ismerteti. Az ellenőrzés célja az volt, hogy értékelje a peszticidek fenntartható használatának elérését célzó releváns intézkedések végrehajtását, különösen pedig a 2009/128/EK európai parlamenti és a tanácsi irányelvben meghatározott követelmények végrehajtását. Magyarország intézkedést hozott a 2009/128/EK irányelv követelményeinek végrehajtása érdekében. Az Egészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Főigazgatóság által a tagállami nemzeti cselekvési tervek értékelése során, valamint egy kérdőívre adott magyarországi válasz nyomán feltárt számos hiányosság került rendezésre vagy kielégítő módon tisztázásra. A 2013 2017 közötti időszakra szóló első nemzeti cselekvési terv (NCST) nem tartalmaz átfogó mennyiségi célkitűzéseket és számszerűsített célokat a peszticidhasználat kockázatainak és hatásainak csökkentésére, ez pedig nem felel meg az irányelv követelményeinek. Ennélfogva nem lehetséges az irányelv célkitűzéseinek teljesítése felé tett haladásról beszámolni. Ráadásul nem történt meg az irányelvben előírt ötéves időszakon belül a nemzeti cselekvési terv felülvizsgálata. Az irányelv követelményeinek való megfeleléshez fontos területeken van még szükség további intézkedésekre. Különösen érvényes ez a légi permetezésre és a peszticid kijuttatásához használt berendezések vizsgálatára. Bár létrejött egy rendszer az integrált növényvédelmi elvek végrehajtásának értékeléséhez, e hivatalos ellenőrzések csak kis százalékát fedik le a foglalkozásszerű felhasználók által használt növényvédő szereknek. A jelentés ajánlásokat fogalmaz meg az illetékes hatóságok számára a feltárt hiányosságok kezeléséhez. I
TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS...1 2. CÉLKITŰZÉSEK ÉS HATÓKÖR...1 3. ELŐZMÉNYEK...3 3.1. Jogi háttér...3 3.2. Előzmények...4 3.3. Országprofil és statisztika...6 4. MEGÁLLAPÍTÁSOK ÉS KÖVETKEZTETÉSEK...6 4.1. Nemzeti cselekvési terv...6 4.2. A kezelők képzése és tanúsítása...10 4.3. Tájékoztatás és tudatosítás...12 4.4. Peszticid kijuttatásához használt berendezések...15 4.5. Légi permetezés...16 4.6. A vizek védelme...21 4.7. Integrált növényvédelem...23 5. ÁLTALÁNOS KÖVETKEZTETÉS...25 6. ZÁRÓÉRTEKEZLET...25 7. AJÁNLÁSOK...26 II
A JELENTÉSBEN HASZNÁLT RÖVIDÍTÉSEK ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK Rövidítés KAP IH(-k) MKH EU ha a Kamara IPM MRL MS(s) FM EMMI NCST(-k) NÉBIH OKI PAE PPSCU NB PPP SUD UAA Magyarázat közös agrárpolitika illetékes hatóság(ok) megyei kormányhivatalok Európai Unió hektár Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara integrált növényvédelem szermaradék-határértékek tagállam(ok) Földművelésügyi Minisztérium Emberi Erőforrások Minisztériuma nemzeti cselekvési terv(ek) Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Országos Közegészségügyi Intézet peszticid kijuttatásához használt berendezések növény- és talajvédelmi osztályok Növényvédelmi Bizottság növényvédő szer a peszticidek fenntartható használatára vonatkozó irányelv mezőgazdasági hasznosítású terület III
1. BEVEZETÉS Az ellenőrzés az Egészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Főigazgatóság 2018. évi tervezett programjának részét képezte. Az ellenőrzésre 2018. március 5. és 14. között került sor. Az ellenőrzési csoportot az Egészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Főigazgatóság három munkatársa és egy uniós (EU) tagállam szakértője alkotta. Az ellenőrzésre az illetékes hatóság (IH) beleegyezésével került sor. A releváns jogszabályok felsorolása az I. mellékletben látható. A nyitóértekezletre a Földművelésügyi Minisztérium (FM), az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI), a Belügyminisztérium, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH), a Magyar Államkincstár, a Miniszterelnöki Hivatal, a Békés Megyei Kormányhivatal, a Veszprém Megyei Kormányhivatal, a Tolna Megyei Kormányhivatal, az Országos Közegészségügyi Intézet (OKI), valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara (a továbbiakban: a Kamara) képviselőinek részvételével került sor. Ezen az értekezleten az ellenőrzési csoport megerősítette az ellenőrzés célkitűzéseit és menetrendjét, valamint azt, hogy milyen információkra van szükség az ellenőrzés sikeres elvégzéséhez. Az ellenőrzési csoportot az ellenőrzés teljes időtartama alatt a FM és a NÉBIH képviselői kísérték. 2. CÉLKITŰZÉSEK ÉS HATÓKÖR Az ellenőrzés célja az volt, hogy értékelje a peszticidek fenntartható használatának elérését célzó releváns intézkedések végrehajtását, különösen pedig a 2009/128/EK európai parlamenti és a tanácsi irányelvben meghatározott követelmények végrehajtását, amelynek további hivatkozása a peszticidek fenntartható használatára vonatkozó irányelv. Bár az ellenőrzés hatókörébe a peszticidek fenntartható használatára vonatkozó irányelv végrehajtása tartozik, az ellenőrzés a nemzeti cselekvési tervhez és az integrált növényvédelemhez kapcsolódó követelmények megvalósítására, illetve a peszticidek fenntartható használatára vonatkozó irányelvnek a magyar hatóságok felé korábban jelzett egyes konkrét vonatkozásaira fókuszált. Az említett célkitűzés elérése érdekében a következő értekezletekre került sor: 1. táblázat: Ellenőrző látogatások és értekezletek Látogatások/értekezletek Illetékes hatóságok Központi Regionális Megjegyzések Földművelésügyi Minisztérium (FM), Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI), Belügyminisztérium, Nemzeti Élelmiszerláncbiztonsági Hivatal (NÉBIH) és Magyar Államkincstár. 1
Békés megye, Tolna megye és Veszprém megye növény-és talajvédelmi osztálya. Helyszíni látogatások Foglalkozásszerű felhasználók Három hagyományos gazdaság a releváns IH-k által végzett vizsgálatok megfigyelésére. A peszticid kijuttatásához használt Látogatás a peszticid kijuttatásához használt berendezések ellenőrző állomásai berendezések egyik vizsgáló állomásán. 3. ELŐZMÉNYEK 3.1. JOGI HÁTTÉR A peszticidek fenntartható használatáról szóló 2006. évi tematikus stratégia új jogszabályi kerethez vezetett a peszticidek jóváhagyása és használata terén. Idetartozik a hatóanyagok Európai Bizottság általi jóváhagyásának és a növényvédő szerek (PPP-k) tagállamok általi engedélyezésének a szigorú kerete, amelyet a 2009. október 21-én elfogadott 1107/2009/EK rendelet vezetett be. E rendelet előírja, hogy a hatóanyagok és növényvédő szerek csak akkor engedélyezhetők, ha nem gyakorolnak káros hatást az emberek vagy az állatok egészségére, és nem terhelik elfogadhatatlan mértékben a környezetet, a növényvédő szerek pedig csak az engedélyezett felhasználási feltételek mellett alkalmazhatók. Az engedélyezett peszticidekkel a termékcímke szerint kezelt növények biztonságos élelmiszerként forgalmazhatók és fogyaszthatók, az uniós szermaradék-határértékeken belüli növényvédőszer-maradékok mellett. A peszticidek fenntartható használatáról szóló 2009/128/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet ugyanazon a napon (2009. október 21.) fogadták el a fent említett tematikus stratégia részeként. A peszticidek fenntartható használatáról szóló irányelv 4. cikke értelmében a tagállamok nemzeti cselekvési terveket fogadnak el, amelyekben mennyiségi célokat, intézkedéseket és ütemterveket állapítanak meg a peszticidek használatával járó kockázatok és hatások csökkentésére, valamint az integrált növényvédelem és az alternatív megközelítések vagy technológiák kifejlesztésének és bevezetésének ösztönzésére annak érdekében, hogy csökkenjen a peszticidektől való függőség. A nemzeti cselekvési terveknek tartalmazniuk kell a különösen aggályos hatóanyagokat tartalmazó növényvédő szerek használatának nyomon követésére szolgáló mutatókat, különösen ha vannak alternatív megoldások. A nemzeti cselekvési terveket legalább ötévente felül kell vizsgálni, és az azokon végzett minden lényegi változtatást indokolatlan késedelem nélkül jelenteni kell a Bizottságnak. A peszticidek fenntartható használatáról szóló irányelv olyan intézkedéseket is meghatároz, amelyeket a helyes végrehajtás érdekében a tagállamok kötelesek a terveikben szerepeltetni. A fő intézkedések között szerepel a felhasználók, tanácsadók és forgalmazók képzése, a peszticid kijuttatásához használt berendezések vizsgálata, a légi permetezés tilalma, a peszticidhasználat korlátozása érzékeny területeken, valamint tájékoztatás és tudatosítás a 2
peszticidek kockázatairól. A peszticidek fenntartható használatáról szóló irányelv alapkövét az integrált növényvédelem jelenti; ennek általános elveit a peszticidek fenntartható használatáról szóló irányelv III. melléklete tartalmazza. A peszticidek fenntartható használatáról szóló irányelvben előírt határidők a 2011 novembere és 2016 novembere közötti időszakra voltak elosztva. 2016 novembere (a peszticid kijuttatásához használt berendezések vizsgálatának kötelezővé tétele) óta a tagállamok kötelesek a peszticidek fenntartható használatáról szóló irányelv minden releváns intézkedését végrehajtani. Az 1107/2009/EK rendelet 55. cikke előírja, hogy a növényvédő szereket megfelelően kell felhasználni. A megfelelő felhasználás magában foglalja a helyes növényvédelmi gyakorlat elveinek alkalmazását és a rendelet 31. cikkének megfelelően megállapított és a címkén feltüntetett feltételeknek való megfelelést. Az 55. cikk előírja, hogy a megfelelő felhasználásnak meg kell felelnie továbbá a peszticidek fenntartható használatáról szóló irányelv rendelkezéseinek és különösen az integrált növényvédelem ezen irányelv 14. cikkében és III. mellékletében említett általános elveinek. Az 1107/2009/EK rendelet 68. cikke előírja továbbá, hogy a tagállamok végezzenek hatósági ellenőrzéseket e rendelet betartásának biztosítása érdekében, beleértve a növényvédő szerek forgalmazását és megfelelő felhasználását. 3.2. ELŐZMÉNYEK A 2012. január és 2016. június közötti időszakban a peszticidek terén két ellenőrzéssorozatra került sor, amelyek a növényvédő szerek forgalmazásának és felhasználásának ellenőrzési rendszereire fókuszáltak. Emellett a peszticidek fenntartható használatáról szóló irányelv egyes vonatkozásaival is foglalkoztak. Az ellenőrzésekre 25 tagállamban került sor, ezek közül 5 tagállamban mindkét sorozat alkalmával. Az eredményeket az alábbi két áttekintő jelentés foglalta össze: http://ec.europa.eu/food/auditsanalysis/overview_reports/details.cfm?rep_id=79 és http://ec.europa.eu/food/auditsanalysis/overview_reports/details.cfm?rep_id=109. A Bizottság azóta a peszticidek fenntartható használatáról szóló irányelv végrehajtási szintjének értékelése érdekében az alábbi intézkedéseket tette: a tagállamok nemzeti cselekvési terveinek értékelése amelyet 2015 elején véglegesített, majd szeptemberben a tagállamok elé terjesztett, a tervekben talált általános hiányosságok és helyes gyakorlatok meghatározásával; 2016 decemberében mind a 28 tagállamot felkérte egy internetes kérdőív kitöltésére, hogy áttekintést kapjon a peszticidek fenntartható használatáról szóló irányelv és a nemzeti cselekvési tervek tagállami végrehajtásáról; a 2017 márciusa és júniusa közötti tényfeltáró missziók során hat tagállamot (Németország, Hollandia, Olaszország, Dánia, Svédország és Lengyelország) keresett fel. A fenti intézkedéseket követően a Bizottság jelentést nyújtott be az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz a tagállami nemzeti cselekvési tervekről és a peszticidek fenntartható használatáról szóló 2009/128/EK irányelv végrehajtása során elért haladásról. Az ellenőrzés 2017. október 10-én került közzétételre, és az Egészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Főigazgatóság honlapján érhető el: 3
https://ec.europa.eu/food/sites/food/files/plant/docs/pesticides_sup_report-overview_en.pdf. A Mezőgazdasági és Halászati Tanács a 2017. november 6-i ülésén, az Európai Parlament Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottsága pedig 2017. november 13-án vitatta meg a jelentést. E jelentést kiegészítette egy áttekintő jelentés, amely további részletekkel szolgál a peszticidek fenntartható használatáról szóló irányelv egyes tagállamokban történő végrehajtásának helyzetéről, beleértve az azonosított helyes gyakorlatokat és a tagállamok által észlelt akadályokat: http://ec.europa.eu/food/auditsanalysis/overview_reports/details.cfm?rep_id=114. A nemzeti cselekvési tervek olyan eszközök, amelyekben a tagállamok célokat és intézkedéseket határoznak meg a peszticidek fenntartható használatáról szóló irányelv célkitűzésének eléréséhez, és ezért komoly lépést jelentenek a peszticidek fenntartható használata felé. Az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak szóló jelentés azonban arra a következtetésre jut, hogy a tagállamok által elért komoly haladás ellenére még jelentős hiányosságok vannak a nemzeti cselekvési tervek számos területén, például a légi permetezés, a nyilvánosság tájékoztatása, a mérgezési esetekre vonatkozó információk gyűjtése és a vízi környezet védelmét célzó intézkedések tekintetében. Mivel a peszticidek fenntartható használatáról szóló irányelv alapkövét az integrált növényvédelem jelenti, ezért különös aggodalomra ad okot, hogy a tagállamok még nem tűztek ki világos célokat, illetve gondoskodtak azok megvalósításáról, beleértve a vetésforgóhoz hasonló területgazdálkodási technikák szélesebb körű alkalmazását. A jelentés szerint a tagállamoknak elsősorban azzal kell javítaniuk a terveik minőségén, hogy a peszticidhasználat kockázatainak és hatásainak csökkentése érdekében egyedi és mérhető célokat és mutatókat határoznak meg egy hosszú távú stratégiához. E fejleményeket fel kell tüntetni a felülvizsgált cselekvési tervekben, hogy a tagállamok folyamatosan figyelhessék a megvalósulás haladását és szükség szerint kiigazíthassák a stratégiát. A Bizottság mind a 28 tagállamot írásban kereste meg, közölve a nemzeti cselekvési tervekben vagy azok megvalósításában észlelt hiányosságokat, és emlékeztette őket kötelezettségeikre és a peszticidek fenntartható használatáról szóló irányelv végrehajtásának fontosságára. 2017 októberében az Egészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Főigazgatóság külön webportált hozott létre, hogy a tagállamok és az érintett bizottsági szolgálatok között segítse az információk cseréjét a nemzeti cselekvési terveket és a peszticidek fenntartható használatáról szóló irányelvet illetően: https://ec.europa.eu/food/plant/pesticides/sustainable_use_pesticides_en. A tagállamokban tett hat tényfeltáró látogatásból álló, 2017. évi sorozatra alapozva a Bizottság folytatja a nemzeti cselekvési tervek értékelését, valamint a peszticidek fenntartható használatáról szóló irányelv tagállamok általi végrehajtásának figyelését ellenőrzések, egyéb intézkedések és nyomonkövetési tevékenységek útján, így biztosítva a peszticidek fenntartható használatáról szóló irányelv célkitűzéseinek elérését. 2018-ban a Bizottság új ellenőrzéssorozatot indított a tagállamokban a peszticidek fenntartható használatáról szóló irányelv végrehajtása és a nemzeti cselekvési tervek 4
megvalósítása tárgyában. 2018-ban négy tagállam felkeresését tervezi. Ebből a sorozatból ez volt a második ellenőrzés. 3.3. ORSZÁGPROFIL ÉS STATISZTIKA Az Egészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Főigazgatóság által Magyarországról közzétett országprofil (Hiv.: Ares(2016)302028-20/01/2016), amely az Egészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Főigazgatóság honlapján található (http://ec.europa.eu/food/auditsanalysis/country_profiles/details.cfm?co_id=hu), összefoglalja az élelmiszerek és takarmányok, az állategészségügy és állatjólét, valamint a növényegészségügy ellenőrzési rendszereit, és áttekintést ad az ellenőrzési jelentések ajánlásainak megvalósításáról. Az Európai Unió Statisztikai Hivatalának (Eurostat) 2010. évi mezőgazdasági összeírása szerint a mezőgazdasági hasznosítású terület szempontjából Magyarország a kilencedik legnagyobb tagállam. A magyar IH által szolgáltatott adatok szerint 2016-ban a mezőgazdasági hasznosítású terület 5,35 millió hektár, az erdőterület pedig 2,1 millió hektár nagyságú volt. Ugyanabban az évben 186 322 hektáron folytattak ökológiai gazdálkodást, ami az összes mezőgazdasági hasznosítású terület 3,5 %-a. Az Unión belül 20 tagállamban volt nagyobb az ökológiai gazdálkodást folytató mezőgazdasági hasznosítású területek aránya 2016-ban. 1 A hasznosítást illetően a mezőgazdasági hasznosítású terület 80 %-a szántóterület, 14 %-a állandó gyepterület és legelő, az állandó kultúrák területe pedig alig 3,3 %. A szántóterületen főleg gabonafélék (2016-ban 2,5 millió hektár), ipari növények (kb. 0,8 millió hektár) és takarmánynövények (280 000 hektár) termesztése folyik. A termelési mennyiséget illetően Magyarország az Unió nyolcadik legnagyobb gabonatermelője (16,6 millió tonna) és harmadik legnagyobb kukoricatermelője. A növényvédő szerek használatát illetően 2016-ban Magyarországon összesen 9,7 millió kg növényvédő szer (hatóanyag) kereskedelmét jelezte az IH jelentése. 4. MEGÁLLAPÍTÁSOK ÉS KÖVETKEZTETÉSEK 4.1. NEMZETI CSELEKVÉSI TERV Jogszabályi követelmények A 2009/128/EK irányelv 4. cikke a nemzeti cselekvési tervekről Megállapítások 1. A 2012 novemberében elfogadott első nemzeti cselekvési terv a 2013 2017 közötti időszakra szólt. Elérhető a NÉBIH honlapján. 2. A FM a NÉBIH-hel mint illetékes hatósággal együttműködve 2017 őszén kezdte meg a nemzeti cselekvési terv felülvizsgálatát. A felülvizsgálatot a FM és a NÉBIH vezeti a 1 http://ec.europa.eu/eurostat/statisticsexplained/index.php?title=file:figure_3_share_of_total_organic_area_in_total_utilised_agricultural_area_(ua A),_by_country,_2016_(%25).png 5
Növényvédelmi Bizottság (NB) mint a nemzeti cselekvési tervért felelős testület támogatása mellett. A Növényvédelmi Bizottságban megtalálhatók a nem kormányzati szervezetek (a Kamara, a Gabonatermesztők Országos Szövetsége, a Greenpeace Magyarország, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ, a Magyar Tudományos Akadémia Növényvédelmi Intézete, a Magyar Növényvédelmi Szövetség, a Növényvédőszer- és Műtrágya Kereskedők Szakmai Egyesülete, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület), valamint a közegészségügyért, természetvédelemért és környezetvédelemért felelős más releváns IH-k képviselői, akik a Növényvédelmi Bizottság állandó tagjai. 3. 2017 utolsó negyedévében a felelős hatóságok a nemzeti cselekvési tervvel lefedett területek aktuális helyzetéről gyűjtöttek adatokat, hogy tájékoztatni tudják a Növényvédelmi Bizottságot a terv végrehajtásáról. Az IH azonban közölte, hogy nincsenek éves jelentések, és az első nemzeti cselekvési terv felülvizsgálatát követően várhatóan nem készül jelentés. A FM és a NÉBIH közölte, hogy a nemzeti cselekvési tervben szereplő célok mutatóinak értékelése 2018 nyaráig fog tartani. A nemzeti cselekvési terv módosításáért a Növényvédelmi Bizottság felel. Az IH jelezte, hogy a tervek szerint véglegesítik a felülvizsgált nemzeti cselekvési terv tervezetét, majd nyilvánosan is elérhetővé teszik a Növényvédelmi Bizottságon keresztül, és közzéteszik a FM honlapján. Az IH közölte, hogy két hetet irányoznak elő a felülvizsgált nemzeti cselekvési terv nyilvános konzultációjára. A felülvizsgált nemzeti cselekvési terv elfogadása 2018 végéig várható. 4. A 2013 2017-es nemzeti cselekvési terv két fő célt tűzött ki: A megfelelő magyarországi növényegészségügyi szint fenntartása a növényvédő szerek minimális mennyiségének alkalmazásával. A növényvédő szerek használatából és a növényvédelmi programokból származó, az emberi egészséget vagy a környezetet érintő kockázatok csökkentése és megfelelő kockázatmérséklő intézkedések útján a kockázat minimálisra csökkentése. Ez utóbbi célt kockázatmérséklő intézkedésekkel alakítják tovább, többek között az alábbi szempontok szerint: o a kezelők expozíciójának csökkentése az egészségügyi kockázatok és a peszticidmérgezések megelőzése érdekében; o a fogyasztókat érintő kockázatok csökkentése; o a talaj, a felszíni és felszín alatti vizek és a levegő szennyeződésének csökkentése; o a nem célszervezetek védelme és a kapcsolódó kockázatok enyhítése; o az aggodalomra okot adó növényvédő szerek helyettesítése; o az alacsony kockázatú növényvédő szerek használatának előmozdítása; o a környezetbarát növényvédő szerek támogatása; o a fölösleges kezelések vagy a nagy dózisú kezelések visszaszorítása; o küzdelem az illegális növényvédő szerek forgalomba hozatala és felhasználása ellen; 6
o o o o a növényvédő szerek használata során keletkező hulladékok és okozott környezeti károk csökkentése; a légi permetezéshez kapcsolódó kockázati tényezők mérséklése, valamint a növényvédő szerek biztonságos használatának elérése ezzel a technikával; az integrált növényvédelem, a biológiai szabályozás, a nem vegyi alternatívák és az ökológiai gazdálkodás előmozdítása; független tanácsadói hálózat kialakítása a növényvédő szerek használatához. 5. E célkitűzések elérése érdekében a nemzeti cselekvési terv különböző, többek között egyedi intézkedéseket, az előrelépések alátámasztására pedig mutatókat határozott meg. Az esetek többségében azonban számszerűsíthető célok helyett inkább csak csökkentési/növelési szándékok szerepeltek, számszerűsíthető cél említése nélkül. Az alábbiakban ezek példái láthatók: 5.2. intézkedés, a növényvédő szerek forgalmazása: több alcélt is meghatároztak, például növényvédő szerek forgalmazása kizárólag képzett és képesített személyek által, tanácsadás a végfelhasználóknak az értékesítés időpontjában, a növényvédő szereket kezelők ismerethiánya miatti MRL túllépések számának csökkentése. Bár ez az intézkedés előírta bizonyos információk mint a növényvédő szerek forgalmazására és használatára vonatkozó hatósági ellenőrzések száma és eredményei, a kiadott képesítési bizonyítványok száma gyűjtését, nem voltak kitűzött célok a haladás értékeléséhez. 5.3. intézkedés, a növényvédő szerek használata képzett kezelők által: a cél az volt, hogy a növényvédő szerek kijuttatását csak megfelelő képesítéssel és ismeretekkel rendelkező személyek végezzék. Az intézkedéshez gyűjtendő információk között szerepelt a hatósági ellenőrzésekkel feltárt szabálysértések száma, illetve a növényvédő szerek által okozott mérgezési esetek száma. Az intézkedéshez azonban nem határozták meg az elérni kívánt számszerűsíthető célokat. 5.3.2. intézkedés, légi permetezés: a cél az elsodródás miatti kockázat csökkentése volt. A tájékoztató jellegű információk azonban csak a légi permetezésnél engedélyezett eltérések számát és az elsodródás miatti káresetek számát tartalmazták, az érintett területre vagy az esetek számára vonatkozó számszerűsíthető célok nélkül. 5.3.6. intézkedés, ökológiai gazdálkodás: a cél az volt, hogy növekedjen az ökológiai gazdálkodásba bevont termelők száma és területek nagysága, de nem voltak kitűzve számszerűsíthető célok. 5.4.3. intézkedés, a peszticid kijuttatásához használt berendezésekhez kapcsolódó kockázatok csökkentése: a cél az volt, hogy a peszticid kijuttatásához használt berendezéseket vizsgálják meg, a mutató pedig a vizsgálaton megfelelt berendezések számát jelentette. A nemzeti cselekvési terv azonban nem adta meg a vizsgálaton megfelelt berendezések elérendő számát. 7
5.6.2. intézkedés, növényvédő szer megfigyelési program: a cél a növényvédő szerek miatt az emberi egészséget vagy a környezetet érintő kockázatok csökkentése és annak a célzott megfigyelése volt, hogy mely hatóanyagok találhatók a növényvédő szerekben. Itt sem határoztak meg elérendő konkrét célt, mint például az ellenőrzések száma és a növényvédőszer-maradékokat feltáró esetek aránya. 6. A különösen aggályos hatóanyagokat tartalmazó növényvédő szerek használatát illetően az IH-k nem adtak listát a Magyarországon ilyennek tekinthető anyagokról, így nem történt meg az ilyen anyagok használatának csökkentésére irányuló célok megállapítása a peszticidek fenntartható használatáról szóló irányelv 4. cikkének (1) bekezdése szerint. Az IH-k közölték, hogy nem létezik uniós szinten összehangolt meghatározás vagy kritérium arra, hogy mely anyagok tekintendők különösen aggályos anyagoknak. Az IHk nézete szerint a hatóanyag jóváhagyások és a növényvédő szer engedélyek megújítására előírt új adatszolgáltatási követelmények elég szigorúak ahhoz, hogy azonosítsák a piacról kivonandó termékeket. A hatóanyagok értékelésére vonatkozó következtetések azonban csak a megújítási programban évente szereplő anyagokhoz állnak rendelkezésre. Emellett az EU megállapodott bizonyos, helyettesítésre jelölt anyagoknak tekintett hatóanyagokról, amelyek különleges megfigyelés tárgyát képezhették volna. Az IH-k azonban ezekre az anyagokra se figyeltek oda. Következtetés a nemzeti cselekvési tervről 7. A nemzeti cselekvési terv nem állapított meg világos célokat és intézkedéseket a peszticidhasználat emberi egészségre és környezetre gyakorolt kockázatainak és hatásainak csökkentéséhez. E megközelítés nem felel meg a peszticidek fenntartható használatáról szóló irányelv 4. cikke szerinti követelményeknek. Ráadásul megnehezíti a nemzeti cselekvési terv eszközként való használatát a jelenlegi helyzetre vonatkozó következtetés levonásához és az elért haladás értékeléséhez. 8. Bár lépések történtek a nemzeti cselekvési terv felülvizsgálatának elkezdésére, az ellenőrzés idején a felülvizsgálatot még nem végezték el a peszticidek fenntartható használatáról szóló irányelv 4. cikkének (2) bekezdésében előírt ötévenkénti időszakon belül. 8
4.2. A KEZELŐK KÉPZÉSE ÉS TANÚSÍTÁSA Jogszabályi követelmények A 2009/128/EK irányelv 5. cikke a képzésről és tanúsításról A 2009/128/EK irányelv 6. cikke a peszticidek értékesítéséről Megállapítások 9. A növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010 magyar rendelet rögzíti a növényvédő szerek forgalmazásában, szállításában, tárolásában és felhasználásában érintett kezelők képzésének és képesítésének követelményeit. A kezelőknek az adott tevékenységtől és a kezelendő növényvédő szer kategóriájától függő képesítési bizonyítvánnyal kell rendelkezniük. Az engedélyezési folyamathoz a növényvédő szerek az alábbi három csoportba vannak besorolva: az I. kategóriájú növényvédő szereknél veszélyes termékekre vonatkozó képesítés szükséges, míg a II. kategóriájú növényvédő szerek az előző kategóriába nem tartozó, foglalkozásszerűen használt egyéb termékeket, a III. kategóriájú növényvédő szerek pedig a nem foglalkozásszerűen használt egyéb termékeket jelentik. 10. Az I. kategóriájú növényvédő szerek vásárlását és felhasználását egy a Kamarában regisztrált tagsággal rendelkező szakértőnek kell előírnia felügyelnie. Követelmény, hogy a szakértőt és a foglalkozásszerű felhasználót a teljes vegetációs időszakra szerződés kötelezze. A szakértőnek felsőfokú növényvédelmi képesítéssel kell rendelkeznie a növényvédelem terén, megfelelve az alábbi kritériumoknak: a) okleveles növényorvosi, okleveles agrármérnöki, okleveles környezetgazdálkodási vagy okleveles kertészmérnöki képzettség, amennyiben a képzés a növényvédelmi tárgyak oktatására legalább 600 tanórát tartalmaz és záróvizsgával zárul; b) okleveles agrármérnök, okleveles kertészmérnök, okleveles biológus, okleveles erdőmérnök és egyéb természettudományi egyetemi végzettségű személy által legalább 24 hetes konzultációs képzésen szerzett okleveles növényorvosi szakmérnök vagy okleveles növényvédelmi szakmérnöki végzettség, amely képesítési követelményei megfelelnek a fenti a) pontnak; c) az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős miniszter által a fenti a) és b) pontban foglalt képesítésekkel egyenértékűnek elfogadott végzettség. 11. A II. kategóriájú növényvédő szerek forgalmazására, vásárlására és felhasználására jogosultak: a) a növényvédelmi, kertészeti vagy talajerő-gazdálkodási technikus képesítésű kezelők; b) a növényvédő és méregraktár-kezelő szakképesítéssel, illetve növényvédő szak- és betanított munkás képesítéssel rendelkező személyek; c) a növényvédelmi tantárgyakból egyetemi vagy főiskolai képzés során vizsgát tett kezelők; 9
d) a legalább általános iskolát végzett, 18. életévüket betöltött, és egy 80 órás Növényvédelmi alaptanfolyam elvégzését követően eredményes vizsgát tett személyek. Az alaptanfolyam tanmenetét a FM hagyja jóvá. 12. A II. kategóriájú növényvédő szerekhez bizonyítvánnyal rendelkező személyek jogosultak a II. és III. kategóriájú növényvédő szerekkel folytatható bármely tevékenység végzésére, valamint növényorvos felügyelete és felelőssége mellett részt venni az I. kategóriájú növényvédő szerrel folytatott bármely tevékenység végzésében. A forgalmazó csak okleveles növényorvosnak, illetve növényorvos által kiállított vényt bemutató tanúsított felhasználónak adhat át I. kategóriájú növényvédő szert. 13. A bizonyítványok ötévenkénti megújítása érdekében minden tanúsított kezelőnek továbbképzésen kell részt vennie. A II. kategóriájú növényvédő szerek forgalmazására és felhasználására tanúsított kezelőknek egy 8 órás tanfolyamot kell elvégezniük. Az I. kategóriájú növényvédő szerek forgalmazására és felhasználására tanúsított kezelőknek egy 40 órás tanfolyamot kell elvégezniük. A tanfolyam tartalmát a FM hagyja jóvá. A forgalmazóknak, kiskereskedőknek és felhasználóknak szánt képzések biztosítására kijelölt szerv a Kamara. A tanfolyamok biztosítása a megyei kormányhivatalok növény- és talajvédelmi osztályaival együttműködve történik. A megyei kormányhivatalok növény- és talajvédelmi osztályainak feladata a képesítési bizonyítványok kiadása, valamint a bizonyítványok visszavonása, ha már nem teljesülnek a nemzeti jogszabályokban előírt feltételek. 14. A fent ismertetett képzési követelményeken kívül a légi permetezésben érintett pilóták kötelesek ötévenként speciális képzésen részt venni. A mező- és erdőgazdasági légi munkavégzésről szóló 44/2005 rendelet értelmében az ilyen tanfolyamok megszervezésére kijelölt szerv a Mezőgazdasági Repülők Érdekvédelmi Szövetsége. 15. Az IH adatai szerint 2014 és 2016 között összesen 40 548 kezelő részesült alap- és továbbképzésben. Az IH azonban nem adott információt arról, hogy összesen hány kezelő rendelkezik érvényes bizonyítvánnyal. Az IH-k nem tudtak ugyan végleges számadatokkal szolgálni a törvényileg képzésre és tanúsításra kötelezett kezelők teljes létszámáról, az alábbi becsült számadatokat bocsátották rendelkezésre: a közös agrárpolitika (KAP) szerinti kölcsönös megfeleltetési kifizetéseket kérelmezők száma 2017-ben elérte a 176 000 termelőt. Nem állt rendelkezésre információ a támogatást nem igénylő vagy a növényvédő szerek nem mezőgazdasági célú felhasználásában érintett kezelők számáról. Ez a számadat jelentős mértékben eltér a tanúsított kezelők számától. Az IH közölte, hogy a szolgáltatók kezelésekhez való szerződtetése normál gyakorlatnak számít, és ez magyarázza azt, hogy a hatósági ellenőrzéseknél miért volt olyan alacsony e követelmény meg nem felelési aránya. a Kamara által szolgáltatott adatok szerint az ellenőrzés időpontjában 4 300 volt a regisztrált okleveles növényorvosok száma. 16. A megyei kormányhivatal adott tájékoztatást a peszticid felhasználók, kiskereskedők és nagykereskedők körében végzett hatósági ellenőrzések eredményéről, ahol a képzési és tanúsítási kérdések a vizsgálat hatókörébe tartoztak. Az adatok szerint 2016-ban és 2017-10
ben a képzési kérdésekhez kapcsolódó meg nem felelés aránya 2,3 % alatt volt. A hatósági ellenőrzések nem terjednek ki az egységes támogatási rendszer szerinti támogatásokat nem kérelmező termelőkre, sem a nem mezőgazdasági kezelőkre. Következtetés a képzésről 17. Ki van alakítva a növényvédő szerek kezelőinek képzési és tanúsítási rendszere. Az e szempontokra kiterjedő hatósági ellenőrzések célja a jogszabályi követelmények teljesülésének igazolása, ami hozzájárul a növényvédő szerekhez tartozó forgalmazási, tárolási, felhasználási és szállítási tevékenységekkel kapcsolatos kockázatok csökkentéséhez. A hatósági ellenőrzések azonban nem terjednek ki az egységes támogatási rendszer szerinti támogatásokat nem kérelmező nem mezőgazdasági kezelőkre vagy termelőkre. 18. A képzési és tanúsítási rendszer a növényvédő szerek értékesítésére is kiterjed, és hatósági ellenőrzésekkel igazolják a peszticidek fenntartható használatáról szóló irányelv 6. cikke szerinti tanúsítási követelményeknek való megfelelést. 4.3. TÁJÉKOZTATÁS ÉS TUDATOSÍTÁS Jogszabályi követelmények A 2009/128/EK irányelv 7. cikke a tájékoztatásról és tudatosításról A 2009/128/EK irányelv 10. cikke a nyilvánosság tájékoztatásáról Megállapítások 19. A nemzeti cselekvési terv a krónikus és az akut mérgezést is olyan elemként határozta meg, amelyet javítani vagy figyelni kell, és amelyet szerepeltetni kell a növényvédő szerek fenntartható felhasználásáról szóló tájékoztató és tudatosító kampányokban. E tekintetben számos kampány vagy lépés történt, beleértve a hatósági honlapokon adott tájékoztatást vagy a központi és regionális szintű szórólapokat, valamint a növényvédő szerek felhasználóinak nyújtott kötelező képzés során biztosított tájékoztatást. E lépések többsége a növényvédő szerek felhasználása vagy kezelése terén érintett kezelőket célozta. Az ellenőrzési csoport azonban nem kapott bizonyítékot a nyilvánosságnak szánt kampányokról vagy tájékoztatásokról. 20. A nemzeti cselekvési terv felügyeleti programok végrehajtását is magában foglalta az olyan mérgezési esetekben, ahol a növényvédő szerek felhasználói és/vagy a nagyközönség tagjai vannak kitéve növényvédő szerek hatásának. A mérgezési adatok gyűjtésének felelőse az EMMI, és foglakozási eredetű eseteknél az OKI Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Igazgatósága. 21. Az EMMI szervezetén belül az Egészségügyi Toxikológiai Tájékoztató Szolgálat napi 24 órás ügyeletet tart fenn a mérgezési esetekben való segítségnyújtáshoz, és célzott adatbázist épít az ország közkórházaiban nyilvántartott összes mérgezési eset 11
információiból. Ez az adatbázis minden információt tartalmaz a mérgezési esetekről, beleértve a növényvédő szer miatti mérgezéseket, de nem rögzíti a munkahelyi biztonsági jogszabályok hatálya alá tartozó eseteket. A mezőgazdasági dolgozók (kivéve az önálló vállalkozókat) foglalkozási mérgezéseit az OKI Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Igazgatósága foglalkozási betegségek adatbázisában rögzítik és tartják nyilván. 22. Az akut mérgezési esetek 2011 és 2017 közötti időszakra vonatkozó adatai az EMMI fent említett adatbázisából származnak, kivéve a munkahelyi baleseteket és mérgezési eseteket. Ezen információk szerint a növényvédő szerek által okozott mérgezési esetek száma az említett időszakban nem lépte túl az összes mérgezési esetek 1%-át (83 149 eset), és évente három és tíz között volt a halálos esetek száma úgy, hogy a mérgezési esetek többségét öngyilkosságok jelentették. A 2016 2017-re vonatkozóan rendelkezésre bocsátott részletes információk szerint az összes mérgezési típusból évente körülbelül 20 000 eset került nyilvántartásba, de ezeknek 2016-ban csak 0,57%-a, 2017-ben pedig csak 0,28%-a kapcsolódott növényvédő szerekhez. 2016-ban 143 rögzített baleset kapcsolódott peszticidekhez, közülük 41 öngyilkossági kísérlet és 16 gyermekeket érintő eset volt. 2017-ben 61-re nőtt az esetek száma, melyek között 27 öngyilkossági kísérlet és 14 gyermekeket érintő eset volt. 2016-ban és 2017-ben körülbelül 600 segélyhívásra került sor a növényvédő szerekhez kapcsolódó mérgezésekkel és tünetekkel összefüggésben. Ezen túlmenően az Egészségügyi Toxikológiai Tájékoztató Szolgálat is kap telefonhívásokat a növényvédő szerek felhasználására így a kijuttatási dózisokra, a címkén szereplő és egyéb kapcsolódó információk értelmezésére, a permetsodródásra, az engedélyek visszavonási határidejére, a lejárati időpontokra és az élelmezés-egészségügyi várakozási időszakra vonatkozóan. 23. Az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztériumnak a munkahelyek kémiai biztonságáról szóló, 25/2000. együttes rendelete előírja, hogy a munkáltatóknak ellenőrizniük kell a szerves foszforsav-észtereknek kitett munkavállalóikat. 2010 és 2017 között csupán egy esetben tettek jelentést túlzott expozícióról. A z OKI Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Igazgatósága a 2010 óta rögzített krónikus mérgezési fejleményekről szolgáltatott információkat. Növényvédő szer használat miatti krónikus betegségként egy bőrrák esetet vettek nyilvántartásba 2014-ben. 24. A krónikus mérgezési fejlemények kapcsán, bár a Foglalkozási Megbetegedések Igazgatósága jelentett egy esetet, az IH-k azt közölték, hogy az ilyen információk gyűjtéséhez nincs létrehozott rendszer, ami nem felel meg a peszticidek fenntartható használatáról szóló irányelv 7. cikkének (2) bekezdése szerinti követelménynek. Az IH kiemelte, hogy nehéz ok-okozati összefüggést találni egy krónikus betegség és egy adott szer között. Következtetések a tudatosításról és tájékoztatásról 25. Tudatosító kampányok vagy egyéb kapcsolódó intézkedések hiányában a nyilvánosság nehezebben jut kiegyensúlyozott és megbízható információkhoz a peszticidekről, illetve 12
azok emberi egészségre és környezetre gyakorolt kockázatairól. 26. A peszticidmérgezési információk gyűjtéséhez ugyan vannak létrehozott rendszerek, de ezek akut esetekhez kapcsolódnak és nem fedik le teljesen a krónikus fejleményeket. A krónikus fejleményekre vonatkozó információk hiánya csökkenti a növényvédő szerekhez kapcsolódó kockázatoknak kitett felhasználók védelmét szolgáló megfelelő intézkedések bevezetésének a lehetőségét. 4.4. PESZTICID KIJUTTATÁSÁHOZ HASZNÁLT BERENDEZÉSEK Jogszabályi követelmények A 2009/128/EK irányelv 8. cikke a peszticid kijuttatásához használt berendezések vizsgálatáról Megállapítások 27. A 2010-ben elfogadott 43/2010 FVM rendelet rögzíti a peszticid kijuttatásához használt berendezések vizsgálati követelményeit. E rendelet 2016. évi módosítása azonban hatályon kívül helyezte a vizsgáló szervezetek kijelölését, valamint a vizsgálathoz előírt műszaki és tesztelési paraméterek követelményeit. A FM közölte, hogy jelenleg nincs jogszabályi kötelezettség a peszticid kijuttatásához használt berendezések vizsgálatára, ezért a használatban lévő, öt évesnél idősebb berendezéseknél nem kötelező a vizsgálat sikeres teljesítése, ami nem felel meg a peszticidek fenntartható használatáról szóló irányelv 8. cikkének. Az IH-k közölték, hogy az ellenőrzés időpontjában már az elfogadás szakaszában volt egy rendelettervezet a peszticid kijuttatásához használt berendezések vizsgálatáról. 28. A 43/2010 rendelet követelményei alapján a Kamara kidolgozta a mobil állomások hálózatának kialakítását a peszticid kijuttatásához használt berendezések vizsgálatához. A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Mezőgazdasági Gépesítési Intézete (Gödöllő) volt a vizsgáló állomások jóváhagyásáért felelős IH. Bár a kezdeti terv az ország egészét lefedő 24 állomás kialakítására vonatkozott, 2014 óta eddig összesen 14 állomás kapott jóváhagyást a peszticid kijuttatásához használt berendezések különböző típusaihoz. Egyes állomások hatóköre légi permetezésre és szóróvonatokra is kiterjed. Az állomásokat üzemeltető magáncégek egyéb, például javítási tevékenységek végzésére is jogosultak. A vizsgálati eredmények jelentéséhez minden állomás köteles a Kamara által kifejlesztett egyedi informatikai szoftvert használni. A vizsgálati eredmények alapján a Kamara feladata kiállítani a vizsgálati bizonyítványokat. Az ellenőrzés során egy állomás felkeresése történt meg, ahol a legkorszerűbb vizsgálati eszközöket használták. 29. A Kamara képviselői azt közölték, hogy 2017-ben 2 000 berendezés vizsgálatára került sor. Nemzeti jogszabályi követelmények hiányában azonban a peszticid kijuttatásához használt berendezések vizsgálata csak önkéntes alapon történik; az ellenőrzés 13
időpontjában mindössze két berendezés vizsgálatára érkezett kérés 2018 eleje óta. Az IHk becslése szerint 45 000 peszticid kijuttatásához használt berendezést kellene rendszeresen vizsgálni. Következtetés a peszticid kijuttatásához használt berendezésekről 30. Bár történtek már intézkedések a peszticid kijuttatásához használt berendezések vizsgálati rendszerének kialakítására, a berendezések vizsgálatára nincs jogszabályi kötelezettség. Magyarország tehát a peszticidek fenntartható használatáról szóló irányelv 23. cikkének előírása ellenére nem ültette át az irányelv 8. cikkének követelményeit. 4.5. LÉGI PERMETEZÉS Jogszabályi követelmények A 2009/128/EK irányelv 9. cikke a légi permetezésről Megállapítások 31. A peszticidek fenntartható használatáról szóló irányelv 9. cikkének (1) bekezdése szerint a tagállamok gondoskodnak a légi permetezés tilalmáról és arról, hogy ettől eltérve a légi permetezés csak különleges esetekben engedélyezhető, amennyiben teljesülnek a 9. cikk (2) bekezdésében felsorolt feltételek. Az IH-k közölték, hogy az irányelv légi permetezésre vonatkozó követelményeit a 2012-ben és 2013-ban módosított 44/2005. rendelet ültette át a nemzeti jogba a légi permetezés engedélyezési eljárásának kialakítása érdekében. Noha ez a rendelet nem tiltja kifejezetten a légi permetezést, az IH kijelentette, hogy minden olyan légi permetezés tilos, amelyet nem a szóban forgó rendeletnek megfelelően végeznek. A légi permetezés jóváhagyása Magyarországon csak bizonyos feltételek teljesülése esetén lehetséges (lásd: 35 bekezdés), ami az IH szerint megfelel a peszticidek fenntartható használatáról szóló irányelv célkitűzésének. 32. Az IH-k az elmúlt három év légi permetezéséről szolgáltattak információt (1. ábra). Ez az információ olyan területre vonatkozik, amelyre kiadták a légi permetezési engedélyt. Az IH-k azonban azért nem tudtak információt adni a ténylegesen kezelt területről, mert a kérelmezők nem kötelesek e tekintetben további aktuális információkkal szolgálni. 160000 140000 120000 100000 80000 60000 40000 20000 0 135778 88921 62831 2015 2016 1. ábra: Légi permetezéssel kezelt terület (ha) 2017 14
33. A 2015 2017 közötti időszakban légi permetezéssel kezelt növénykultúrákat a 2. ábra mutatja. 120000 100000 80000 60000 40000 20000 0 99348 48576 37161 14686 10268 14002 8532 8998 3393 2885 2216 6461 2538 2433 2851 5942 4000 3283 forest maize oil seed rape rice sunflower 2. ábra: Légi permetezéssel kezelt területek növénykultúra szerint (ha) wheat 2015 2016 2017 forest maize oil seed rape rice sunflower wheat erdő kukorica olajrepce rizs napraforgó búza 34. A 2. ábra a legfontosabb növénykultúrák kezelt területeit mutatja. Azonban az elmúlt három év során légi permetezési engedélyt adtak ki más növénykultúrákra is, mint pl. a lucerna, sárgabarack, árpa, durumbúza, bodza, sárgadinnye, zab, olajretek, mustár, paprika, nyárfa, burgonya, szójabab, cukorrépa, cseresznye, tritikálé, lednek, szőlő és dió is szerepel. A 2. ábra szerint a napraforgó messze a legtöbb légi permetezéses kezelést kapta az adott időszakban. A napraforgó kezelései minden esetben bizonyos feltételek mellett történnek a betakarítás előtti állományszárítás céljából. Az IH-k közölték, hogy ennél a növénykultúránál erre nincs szükség a teljes termőterületen; az egyik felkeresett régióban például 2017-ben 70 000 hektáron vetettek napraforgót, de a légi permetezési tervek csak 4 000 hektárt érintettek. Az IH-k kiemelték, hogy a piaci igények szerint termesztett fajták egyedei rendszerint 1,6 méternél magasabbak, így a földi kijuttatás nem alkalmas az állományszárítás céljára. 35. A 44/2005 rendelet meghatározza a légi permetezés indokolt feltételeit, többek között az alábbiakat: Ha a domborzati viszonyok miatt nem lehetséges a földi kezelés elvégzése. Ehhez a helyzethez azonban nem határozza meg a minimális lejtést; légi permetezésnél alacsonyabb a kijuttatási dózis és így kisebb a környezetre gyakorolt hatás, mint a földi úton történő alkalmazásnál; ha egy károsító/betegség visszaszorítása érdekében rövid idő alatt nagy területet kell kezelni; 15
gabonatermesztés esetén, ha egy esőzés következtében magas a gombás betegségek fertőzési kockázata (pl. Fusarium); ha a talajok magas víztartalma esetén a földi úton történő alkalmazás a talaj szerkezetének leromlását eredményezné; ha a kezelendő terület nehezen megközelíthető helyen található; ha a földi kezelés a növénykultúra (pl. napraforgó, erdő, dió) magassága miatt nem végezhető el; ha egy előre nem látható időjárási viszonyok okozta helyzetben földi berendezésekkel nem lehetséges a növényvédő szerek kijuttatása (pl. az őszi gyomirtást követő tavaszon). 36. A 44/2005 rendelet a légi permetezés iránti kérelmek benyújtási és értékelési eljárását is meghatározza. Két típusú kérelem létezik, az egyik a tervezett légi permetezésre, a másik pedig vészhelyzetek esetén az ad hoc gyorsított eljárásra vonatkozik. Tervezett légi permetezés esetén a kérelmet a kezelés tervezett időpontja előtt legalább 30 nappal kell benyújtani a regionális IH-hoz, és ha az engedélyt már megadták, a légi permetezést megelőző nap délelőtt 9 óráig értesítést kell benyújtani az IH-hoz. Az ad hoc kérelmet a kezelést megelőző nap délelőtt 9 óráig kell benyújtani az IH-hoz. A légi permetezésre azonban csak a kérelmezővel közölt pozitív döntés után kerülhet sor. 37. Az IH felé mindkét kérelemtípus esetében ugyanazokat az információkat kell biztosítani; közéjük tartozik a tábla azonosítója, a növénykultúra, a terület, a növényorvos azonosítója, a légi permetezés várható napja, az indokolás és a felhasználandó növényvédő szer. Ilyen típusú kezelésekhez csak a Magyarországon légi permetezés céljára engedélyezett növényvédő szereket szabad használni. Az ellenőrzés időpontjában 78 növényvédő szer volt Magyarországon légi permetezés céljára engedélyezve. 38. A légi permetezésre vonatkozó kérelem benyújtásakor néhány további információ is megadható, például a kezelést végző vállalat azonosítója, valamint a repülőgép és a pilóta azonosítója. 50 %-os elsodródásgátló szórófejek használata kötelező. Nincsenek azonban egyedi követelmények a pontos kijuttatás érdekében a repülőgépre felszerelendő olyan eszközök típusát illetően, mint a GPS vagy differenciális GPS, vagy az automatikus permetezés-leállító tartozékok, amelyek az elérhető legjobb technológiát jelentik. Ez nem áll összhangban a peszticidek fenntartható használatáról szóló irányelv 9. cikke (2) bekezdésének f) pontjával. 39. A 44/2005 rendelet értelmében a repülőgéphez kötelező a légiforgalmi hatóság engedélye, a Nyíregyházi Műszaki és Agrártudományi Intézet jóváhagyása, a pilótáknak pedig eredményesen el kell végezniük egy mezőgazdasági munkavégzésre vonatkozó egyedi képzést. Az elsodródás csökkentése érdekében a rendelet előírja az elsodródásgátló szórófejek használatát (a permetlé cseppek 50 %-os térfogat szerinti átmérője legalább 200 µm), de a permetsodródás csökkentéséhez nem ír elő további követelményeket az elérhető legjobb technológiának számító egyéb eszközökre vonatkozóan (lásd: 38. bekezdés). Mivel a peszticid kijuttatásához használt, öt évesnél idősebb berendezések vizsgálatára nincs jogszabályi kötelezettség (lásd: 27. bekezdés), 16
ezért a légi permetezés jóváhagyási eljárása során nem követelmény a berendezésegységek sikeres vizsgálati eredménye. 40. Általánosságban a lakott területek és a természetvédelmi területek határától legalább 100 méteres védőtávolságot kell tartani. Amennyiben a szél e területek felé fúj, a védőtávolság legalább 300 méter. Nincsenek azonban egyedi követelmények az olyan kockázatkezelési intézkedésekhez, mint a kezelt területre való belépést tiltó közúti jelzőtáblák kihelyezése; ez nem áll összhangban a peszticidek fenntartható használatáról szóló irányelv 9. cikke (2) bekezdésének e) pontjával, amely annak biztosítására irányul, hogy a járókelők egészségét ne érjék káros hatások. Bár az IH közölte, hogy a kezelők körében általános gyakorlat az önkormányzatok értesítése a légi permetezésről, ez nem szerepel jogszabályban, illetve nem feltétele a jóváhagyásnak. 41. Ugyanaz a kérelem több táblára, növénykultúrára és termelőre is vonatkozhat. A kérelem benyújtását követően az IH egy kezelés előtti értékelés útján igazolja a megadott információk helyességét, beleértve az indokolást is. Ekkor a járási növény- és talajvédelmi osztály vezetője aláírja a határozatot. A kérelmező megkapja a betartandó feltételeket tartalmazó határozat másolatát. A határozatnak egyértelműen kell jeleznie, hogy a légi permetezés mely táblán vagy táblákon van engedélyezve. Mivel a kezelő nem köteles az IH részére biztosítani a kezelés tényleges nyilvántartását, ezért az IH nem tudott pontos információval szolgálni a ténylegesen kezelt területről. 42. Az ellenőrzési csoport két megyét keresett fel, ahol légi permetezési kérelmeket tekintett meg. Minden benyújtott kérelem jóváhagyásra került, bár esetenként egyes táblák kezelési kérelme nem kapott jóváhagyást, főleg amiatt, mert a táblaméret a növényvédő szerek engedélyezési folyamatában előírt kötelező minimális területtől kisebb volt. Az ellenőrzés során felkeresett, légi permetezést alkalmazó termelők jelezték, hogy a növényvédő szerrel történő kezelések kiszervezésének ára nagyon hasonló a földi úton történő alkalmazás és a légi permetezés esetében. 43. Bár a tervezett kérelmeknél előzetes értesítésre van szükség röviddel a kezelés előtt, az ilyen értesítések és az őket megelőző kérelmek nem bizonyítják a peszticidek fenntartható használatáról szóló irányelv 9. cikke (2) bekezdésének a) pontja szerint a kezelést indokoló feltételeknek való megfelelést, pl. károsítók/betegségek, esőzési nyilvántartások stb. meglétét. Ilyen konkrét információkat a vészhelyzeti ad hoc jóváhagyások esetében sem kell szolgáltatni. Az esetek többségében a jóváhagyás a kérelmet elbíráló tisztviselő helyismeretén alapul, ami a gyakorlatban annyit jelent, hogy nem a kérelmező, hanem az IH viseli a bizonyítási terhét annak, hogy a kezelés indokolt és más alternatívának nincs létjogosultsága. 44. Ki van alakítva egy rendszer helyszíni vizsgálatok lefolytatására, ha igazolni kell a jóváhagyási feltételek teljesülését. Ilyen vizsgálatokra körülbelül a kérelmek 10 %-ánál kerül sor. E hatósági ellenőrzések bejelentés nélkül történnek és az alábbi szempontokat vizsgálják: az érintett kezelők képzése (pilóta, növényorvos, megfigyelők, az üzemi oldatokat készítő dolgozók); 17