!" # $"% & ' $ ( ) " * )( +"$ #, ' * ) ( % & &, " %& %, && ) # * '# $ - % & )( # (, $ ' 2, % % '# 1, 3.'%!4""%# *,$ 5** 1

1!" # $"% & ' $ ( ) " * )( +"$ #, ' * ) ( % & &, " %& %, && ) # ) *** ** %& & * '# $ - % & )( # (, *.'% /0# $ *11% &-% $ ' 2, % % '# 1, 3.'%!4""%# *,$ 5** 1 0*2 *62 # 7* 8 )# % &!4" " ( 6 * $ %%#'*.'%) $"% & 9 $"% &%,:"4 )' * # ' %,%# )#; *& ; %%# * " ) *( # -% *" # ' )(,(1 *% &%( ) 5" " # 1,'#'#% * # % ) *% ( ) %'-. * '($ )# % **1* *** # %" <" ' " )"1 )( < < *, #, =" ( ) *** ** <" ) ) #***1=***'( - 1 )#, (% * %.'# ( =& '#% 2# > ".'## 3 2 ' 2% 1,( : *+?@A) 1 Haus-, Hof- und Staatsarchiv, Wien (HHStA) és Centralen Drzhaven Istoricheski Arhiv, Sofija () 2 A márciusi egyezmény Macedónia zömét a bolgároknak juttatta, de mivel a bolgár csapatok Thrákiában harcoltak a törökök ellen, így a területet a szerbek szabadították fel. 3 HHStA PA I. Balkankonflagration. Kt. 493. Liasse XLV/11. 1913. február 11. Fremdenblatt Nr. 41. 67. évf. 4 A bolgár kormányzatban sem volt egységes elképzelés a határmegvonással kapcsolatban. Egyesek úgy vélték, hogy ha a görögök megszerzik Kis-Ázsia partvidékét, akkor hajlandók lemondani macedóniai igényeikrl, ezért forszírozták Csataldzsa bevételét és a görögök felvonulását a Dardanellák elé, ami egyben a bolgár katonai kilátásokat is megersítette volna. Lásd:

2 %%? (%% $ %%2 **** ( B ( %2 1% & %% (** "**% $.'# * ( 6 <",&($ )<B" *,<")(22 11 7 8***%,% ', < ' " ', # # *** ( *,***# C % % & % * ( % ( ** * * D ; - % ;!"#!$ % & $E F %% '% - %$ '#(% # '#&(%,1%,$ * % % & 1 % 6* % ) * % 6 $ # & )'# 1.'# 2 ** 6". ( =" )21/)&( ( / )'#( ".'% **" * ("1%-$,% (.'%/%$'%11#%( 6 "*** &% "; ***% &",=" ) 6"." ' " * ( % ** 1 $ %, %.'%, ) 4 % $ %0% *, G%&% % # ),!"** 6%%) % " )'# *%)'#" %*1 Markov, G.: Blgarija v Balkanskija Sjuz sreshtu Osmanskata Imperija 1912-1913. Sofija, 1989. Nauka i izkustvo. pp. 39-40. Miljukov jelentése szerint viszont a bolgárok belementek abba, hogy Szaloniki és hinterlandja görög kézen maradjon, ha cserében Florina és Kasztoria környéke a bolgároké lesz, de a görögök ezt nem fogadták el. Bogitschewitsch, M.: Die Auswärtige Politik Serbiens. 1903-1914. I-III. Berlin, 1928-1931. I. Nr. 264. Balugdzitsch aus Saloniki an Paschitsch, 1913. január 21. 5 Skoko, S.: Rukovoenje operacijama Srpske vojske u ratu s Bolgarskom 1913 godine. Vojnoistorijski glasnik, 33. 1-2. 1982. p. 244. 6 Jellemz módon sokan telhetetlenségükben még csak nem is Szaloniki hovatartozása miatt aggódtak. A Verhoven Komitet (a bulgarofil macedón Legfelsbb Bizottság) nem akarta, hogy Szalonikiért cserébe a bolgárok feláldozzák Vodenát, Lerint, Kasztoriát, Jenidzse-Vardart, melyeket egyébként Görögország szabadított fel. Lásd: Gesov, I. E.: Lichna korespondencija, Szófia, M. Drinov, 1994. Eds.: Popov, R. Tankova, V. Nr. 108. 1913. január 29./február 11. p. 248. 7 A szerbek kikött követeltek az Adrián, de ezt a Monarchia ellenzése meghiúsította: emiatt fordultak Macedónia felé., 568 k. o.1. a.e. 756.. 17. A gyors békekötés reménye azonban hamar meghiúsult. 8 Sosnosky, Th. von,: Die Balkanpolitik Österreich-Ungarns seit 1866. Bd. 2., Berlin, 1914. p. 352.

3,%!#, *2 ' % $ )# )% 2 # )? / $ 2* *% $ %( %%(/(# ( <:"7(& C"8%%% &*2 ' *.''%# / &(# )# 1 D'!!$ ( ) & *!+,7.''%8'& (E! 6 * *.'%** 2 ', ' ', %. $ )# / 1%' (, % *6)# (# %/' %( ( ) % & ( )'#% H 1%I$ *%, ) J % " ) I%# # * " %& * ').'# '),, 5% K " *,((% 1 **** < (#% 1* <" * 9 )%, 16 % )( 2 ) & % )) $ ) %') ** & #, D* $ &! $ +E 2& '1$ 2 ** ( # ) (# % $ 2* '%#%%2% # ), % $ %') ( ( * *:" *. ' % $,( )* *( %(%$ (K* : 1* ( 4"7",)(8 9, 568. k. o. 1. a.e. 796.. 4. Késbb már 100 millió frankot és katonákat is ígértek. 10 Popitah go kak bi poglednala Avstrija ako Blgarija obeshtae da dade na Romnija chast ne ot blgarska, a samo ot srbska territorija i to, razbira se, samo v sluchaj ako imame vojna s Srbija i Blgarija pobedi. Toj otgovori, che Avstro- Ungarija njama nishto protiv podobna spogodba, i Blgarija mozhe da vleze v prigovori s Rumnija vrhu tazi baza. In:, 176 k. o.2. a.e. 1369.. 219. 11 A románoknak nem ez volt az egyetlen elképzelése a bolgár probléma megoldásáról. Lahovary román nagykövet Párizsban felajánlotta a bolgároknak a két állam szövetségét, st perszonálunióját, arra hivatkozva, hogy 1886-ban, az orosz-bolgár viszony mélypontján is ezt tervezték, s csak orosz tiltakozás miatt hiúsult meg. Kérdéses persze, hogyan fogadná most egy 12 milliós lélekszámú ország születését Oroszország, mely ráadásul elzárná a Balkánra vezet orosz utakat, s az ötlet Szerbia számára is nagy veszélyeket rejtett magában. Bogitschewitsch, I. Nr. 316, Nr. 355. és II. Nr. 832. 12, 176 k. o.2. a.e. 1369.. 7. 1913. május 7./20. 13, 176 k. o.2. a.e. 1369.. 8. 1913. május 14./27. A szerbek pedig a bolgárokat osztrákbarátsággal vádolták. 14, 176 k. o.2. a.e. 1369.. 12. 1913. május 14./27.

4 ) 2 ** (-," ( # ) ***** *1 B * # % **&( % & ( $ / &( )'# 2 % )% $,# / %*)-. $! (!+/! 0 $!% 1-%! +1;, *.',(D'2034 $ 5'!& +E C 6 1 % ( <" / # * *** '#( "*** F "** )), L +' *1* %- ' ( ''11 D & ( $ * +% '! (! 6 ( $ + 3 & ( '% &!!( * $ 7 + E4 6%0<" ( )( ) *** %% 'L $'% % % " * 2 "% &.'%,%/( =(* " * *.'% 7 1-8. )'); 2 ; #,-), # ( %, 7%8 * % $ /) *)) (*** "% 2,%#;.'#( &( ), * 6 ( % $ / * '.'% % &( #,- - 2 ; ) ** 5** #,% % ; * % 1L 6 *0 *2 )..'%" " 15 Istorija na Blgarite, 1878-1944 v dokumenti. Tom 2. 1912-1918. Periodt na vojnite. Sofija, Prosveta, 1996, p. 187. Eds: Trifonov, S. Georgiev, V. Ebben Macedónia mellett szerb államterület elleni támadások is körvonalazódtak, jóllehet Niš nem volt célpontként említve. 16, 176 k. o.2. a.e. 1369.. 22. 1913. május 16./29. 17, 176 k. o.2. a.e. 1369.. 23. 1913. május 16./29. 18, 176 k. o.2. a.e. 1369.. 38. 1913. május 16./29. Valójában, ha megköttetik a román-bolgár egyezmény, úgy Románia érdeke ebben az esetben inkább a béke fenntartása lett volna, mint egy bizonytalan kimenetel háború a bolgárok oldalán. 19 Egy kisállam elretörése Oroszország és a Monarchia szempontjából még mindig jobb volt, mint nagyhatalmi riválisa hasonló lépése. Az viszont már veszélyes lett volna az osztrák érdekekre, ha Románia és Bulgária az osztrákok kihagyásával kebelezi be egész Szerbiát ez túl jó pozíciót jelentett volna, hogy az oroszok érdekldését is felkeltse egy ilyen szövetség.

5 (* 0 ' % % & ( )'& * (* ( ) *, 1 / & # )'#( $, < ))%L$'% ) &% " * * (*(* ).'%% &($2*)(("% 0 7 #,-8".'% ( 276' # %.'#$, *, ;%' * */8. #,- $'%& % $ 5** # <! 6 # & %%,1 D* 8 $ M "%, 2 ' * " '& 7 * $ *% $! & $! M 9 $ : 4! %E < $*.'% $'%'(# &,2 ' * '),%(# %% ( %,.'% %% % '#-/.'%G )' 2 % * *1 & " ') ) <<. $'% %7( "8 5'%'%* % $ *.'% ( " (2 < " * 2 ** % & * ) %'(, 1 ' %,%1 )( %.'% 2, <: ' )%%.'%,% & %2 (G2, )',.'%,&(# #% 3 "*, L <B $'% #, $ % & 2 <C ;B!# %(#;%.'%,, 5N#*( <".'%* )(# 3(% ( ( $.'% 20, 176 k. o.2. a.e. 1369.. 38. 1913. május 16./29. 21 Uo. 22 Mach, R. von,: Aus bewegter Balkanzeit, 1879-1918. Berlin. 1928. p. 235. 23 Conrad von Hötzendorf: Aus meiner Dienstzeit. 1906-1918. I-III. Wien, 1922. III. p. 353. 24 HHStA Nachlass Baernreithers, Kt. 8. Tagebücher, 1913. 11. 23. Wien 25 Bourgeois, E. Pagés, G.: Die Ursachen und Verantwortlichkeiten des Großen Krieges. Hrsg. Schwertfeger, B. Berlin, 1922. p. 356. 26 Erkundigt Euch sehr vorsichtig, wieviel Geld Bulgarien brauchen würde, um gegen Serbien kräftig aufzutreten und wenn nötig auch den Krieg zu führen. In: HHStA. Ad. Reg. F23. Kt. 64. 1913. 05. 17. Berchtold an Tarnowski és Popper an Fanta.

6,,* 1*2 % )%( *,% % % )'.'% (#,.'% % (* +"$ &( #' " *%,.'% * 1 $ # " % <F %( %,% % &( *1 *, )-, 2') * # %(%#)1 <4 &# 5 ) (% % ) +"$ #. ), * #) * * ) '# +"$ ' (.'# 5%." 13#2 6) H" ( 2;*) < 2 &D$ $ ;+E", (*#! ) / # )'# ( C" 7( <"8& % D< *! +!*! $ $ $ ( 7 5 "$' 8! & E ( <F" 7(& "8 ** 1* ** #% *#%(% ** %, D $: *= E;**I) < ## ( 31** )# % *** B!, 6 1** % )) ( <:" 7(& C"8. % * # ( 11 % *** % *** %(#", ) 3 )) *** "**" % &)'#%*** 27 Österrech-Ungarns Aussenpolitik. Eds.: Bittner-Srbik-Pribram-Übersberger, Wien, 1930. Ö-U.A. VI. Nr. 7133. A forrás alapján a Monarchia, de legalábbis Tarnowski kétszín politikája azt célozta, hogy háborúba vigye Bulgáriát, amelybl, ha vesztesen kerül ki - márpedig a Monarchia megígért támogatásának elmaradásával ez valószínsíthet akkor végérvényesen a Monarchiához kötik a szomszédokkal való ellentétei. Lásd: Löding, D.: Deutschlands und Österreich Ungarns Balkanpolitik von 1912-14. unter besonderer Berücksichtigung Ihrer Wirtschaftinteresse. Hamburg, 1969. Phil. Diss. p. 83. 28, 176 k. o.2. a.e. 1369.. 147. 29 Cassavetti, D. J.: Hellas and the Balkan Wars, 1914. pp. 314-316. 30, 176 k. o.2. a.e. 1369.. 140. 1913. május 20. (június 2.) 31 Za sega nas ni interesuva povedenieto na Srbija, a v po-dalechno bdeshte, sdbata na Albanija, ako tja se otkazhe ne zhiznenosposobna. V prvija sluchaj, ako Srbija potpche dogovora i ni napadne, i v rezultat, Blgarija poluchi po-izgodna granica sprjamo neja, kakto i v vtorija sluchaj, ako Blgarija izleze na Adriaticheskoto more, spored moeto mnenie, mozhe da se obeshtae na Rumnija kompensacija, kato se gleda, shtoto v prvija sluchaj da obhvashta samo srbska teritorija In:, 176 k. o.2. a.e. 1369.. 53. 32, 176 k. o.2. a.e. 1369.. 275. 1913. május 27./június 9. 33, 176 k. o.2. a.e. 1369.. 223. 1913. május 24./június 6.

7. **(# 1. * * * ( *** * *%&?** #( " %,1*. **#(*(** ' * D &,! +< 4 *! + $&+> 3 8E : 1-2& *** 2 *; % 3 I)' )( #%, ( <"7(& "8**DO E"(( 22&%**%2 LI)'%, ** * '(&% %) %((H))&% %*, B ***,*, &((( C *,# 0+%*) F.( F"7!"8 % 1%% **, = %%, 3 ='(() #. * 1 ( #% ** ' $ * **, ** '), ( $ ( (% ( ) %%. " %# (,=( )( " ** %(#,; ' % %*)'(L # $ %&* =%#',( ** ) (, $ "(, %#&*.%" *,,(' * % % % *,( * % ; P ) 6 &( %,% ** * %, 6 % * %&(.%=** # #) 4 I &( 1 % ) 3 1* $ **% % & &( 34, 176 k. o.2. a.e. 1369.. 84. 35, 176 k. o.2. a.e. 1369.. 150. 36 Lorey, A.: Frankreichs Politik während der Balkankriege 1912-1913. Diss. Frankfurt. M. Dresden. 1941. p. 108. Azt az orosz javaslatot, hogy a döntbíráskodást az antant hatalmai vállalják magukra a görög-bolgár határ ügyében, Pichon elutasította, mert félt, hogy mindkét fél elégedetlen lesz vele és eltávolodnak az antanttól és a hármasszövetség sem fogadja el ezt a megoldást. Ezért Pichon úgy vélte, hogy az összes hatalom döntésére kell bízniuk magukat a felek, vagy a hármasszövetségére, de Szazonov ebbe nem ment bele, mert a Monarchiát mindenáron ki akarta zárni egy ilyen helyzetbl Lásd: Documents diplomatiques français, (DDF). 1929-, 3. VI. Nr. 611., Nr. 631. 37, 176 k. o.2. a.e. 1369.. 272. 1913. május 27./június 9. 38, 176 k. o.2. a.e. 1369.. 216. 1913. május 23./június 5. és, 176 k. o.2. a.e. 1369.. 220-221. ill., 176 k. o.2. a.e. 1369.. 272. 1913. május 27./június 9.

8 /#,( 3 (& <C" 2 * ' ' (#,/ %,% " 2 & 2 5 "$' (%(%' :! 6 " % ) / ) * $ )%% " % & % ' *** 7,(# ' # % & (" ') %'.8 6 #% J%% 2 & 1 2,% /) 1; % & 1,** % ( **1 & % / **% ( % %, " %& * 1% % $ 2* 7' $ (#.'% *%8 : 9/.'%,%#6,I.'%* )( ).'#,&(*%&1 1% :< 62 )' ( 1*.'% * - %#.A " ( %(%%)' % $ % ) 1 *.( C" 7<4"8 5 )1? #, #, DM? (+.! "@# ( :!% +E : D<!$!!!$+< % ' $! 6 &!! $ +$ +E :: 5; %&;**)(#, ) 6%% ) % % ). **( -, ) 5 # # * 2 F"5'%'% '*( % (/D9 6 (% ( $ * = & 39, 176 k. o.2. a.e. 1369.. 285. 1913. május 28./június 10. 40 Sosnosky, Th. von, p. 357. és Lorey, A., p. 112. Álláspontjukat még június 27-én tolmácsolták Danevnek a románok. DDF. 3. VII. Nr. 68., Nr. 73., Nr. 170., és Die Grosse Politik der Europäischen Kabinette. (G.P.) Eds.: Thimme, F.-Lepsius, I. - Mendelssohn-Bartholdy, A., Berlin, 1927. XXXV. Nr. 13435., továbbá Ö-U.A. VI. Nr. 7530. Pétervár eldöntötte, hogy válaszlépésként nem tri el a Szandzsák osztrák megszállását. DDF. VII. Nr. 135., Nr. 86., BD. IX-2. 1111. 41 Lorey, A. p. 113. szerint, miként Pétervár, úgy Párizs sem akarta Bulgária túlságos meggyengülését, nehogy a szófiai kormányzat revanspolitikába kezdjen és a Monarchia mellé álljon. 42 Sosnosky, Th. von, p. 357. 43, 176 k. o.2. a.e. 1369.. 54. 44, 176 k. o.2. a.e. 1369.. 55.

9 '& +E :B 5'%'%- %/ L 6 5% %( */ G) % % ( * )15%5'%'%(, # -% % ) )% %% $' * G1 % ("'##(%.'% ) 5 )( )1 (& ( %& 1 / 5** *, *** 2 5, ), ) " ) % & 1 1 * * %# # " ) % ) ( ** & % "** 1* * 5 (% ** )'( *,1 ) 7)2 # * 8 2 $ ) ) 1%%*,***# ) 1) $'%, %* (!", &(%. %, ) %# Q )( ),' ) ()) 1 )% D*! 72 8 *! $!!$+*$ &+.! + &2&+> % + ''*+!!+1 :C G(%.,***# $ ) #* *,% *1%" ) '#,2&"# %* 1)(D 0 & +9*! +3&!( $ % E :F * $ *** # * ** $&( % ( 5** # ****, 45, 176 k. o.2. a.e. 1369.. 107. 1913. május 17./30. 46, 176 k. o.2. a.e. 1369.. 115. 1913. május 18./31. 47, 176 k. o.2. a.e. 1369.. 130. 1913. május 19./június 1. és, 176 k. o.2. a.e. 1369.. 140.

10 $ %.'% " *' )).( <C"7(& 4"8 5 *#(%%)'# (.'# % # ( # 5 +( IN * &, ( ' 6 1* ( B" 7( <4"8 # - 1%.'% (2="* %*%( :4?@A ) # &, ( 1.'%)1.'% $ **.'% 0 ** 6 )*(,/* ( # 1 %,#( % (.'%*1 % $'%% %%,(.'% * &, #*1I#%( 4"7"8, 2 (%D#E &%2 3=3 @ 6 - ( % *% ' & D #E 1 ( % % 1 :.,# )7"8. #(*#( %=1 I ) )(?. %*,% $ D'$ ABC!! $! 70!!!E B! 6&( D,E %( <", *, (* # L='1** #%2 (+"2 #, & 1, - ' ) %%)( )1 7 %#, 8 D9 6! +> E B $ " );%#( * %(( D)( E # 1, ; 78 * * ( 7<8 * *, ; %, * % 1, 78; #( * # % 48, 176 k. o.2. a.e. 1369.. 262. Lásd még: Vojnata mezhdu Blgarija i drugite Balkanski drzhavi prez 1913g. (II/1). Prichinite i podgotovka na vojnata i voennite dejstvija do 21-i Juni. Sofia, 1941. Ministerstvo na Vojnata, Shtab na armijata. p. 25. és, 176 k. o.2. a.e. 1369.. 82-83. 49, 176 k. o.2. a.e. 1369.. 103. 50 Dnes ruskija plnomoshten ministr otkrito se izrazi udobritelno za deklaraciite na Pasicha, i kaza, che vse shte nameri vzmozhnost da se udovletvori grcko-srbskoto silno zhelanie za obshti granici, koeto oznachava da se otkazhem ot Ohridskoto ezero i goljama chast ot teritorija na iztok ot tova ezero. In:, 176 k. o.2. a.e. 1369.. 127. 51, 176 k. o.2. a.e. 1369.. 105.

11 ' (,% %( * )% 6,1% &. *% #2 %-,% ') ** )*%#) '#*'#(% # % 2 ( <:"7(& C"8 ** 5'%'% ' * D0 ' "@# * = + 7 '&+ D '& 0 +E B< + % $ )( 5'%'% #( )),( + '('#.'%% & )(,) 2 RI %(( 2, 5'%'% 1 D< $ D! * + D $ = 000 * + <& = *! +. * E B *' % $2*, $ L$'% ))5'%'%&,( %$'%) );, % &** D%E ) * L>% $ 33)%$ *** ' % ;* $'% " *, 5'%'% 1** $ 5** &(.**% J ) +% $ 5**; **" *) 5'%'%,,1'12 %I ) & ( $'% % 5** ( ** % %J ***," B: % 1 J * ) # ( 3 %, % $ / *(&( ', );%'= %,%# &, * % % $,%/,1 BB 52, 176 k. o.2. a.e. 1369.. 220. 53 Uo. 54, 176 k. o.2. a.e. 1369.. 260. 1913. május 25./június 7. 55 Kalinkov, G.: Rumnija is nejnata politika sprjamo Blgarija (1911-1913). Sofia, 1917. pp. 206-207. Kalinkov távirata. Teodorov pénzügyminiszter viszont elutasította a román követeléseket, s inkább a görögökkel való megegyezés híve volt. A bolgár diplomácia üresjáratát jelzi a tény, hogy Gesov 10 napig nem válaszolt Kalinkov sürgetéseire, majd csupán azt közölte, hogy lemondott.

12 %#,'' 6% /$&($ ( # % +% #,/ ( )%*) % &*(& <"& %- (!!! +1 BC 6 ), (% '# #, % % (#%#,% ".'%1 *.'%,;, % % % ), / % &'%2 ** 6 $ #(& <<"7(& B"8,%*!)'))%, $ %*1%,= 1%' ***('*, / 1 )'# & 5 "$' 6 K%%!) 1, ***.'#/ BF? 3 * / (& 4" 5 "$',#,;, % 7 8% ) $'1* =%%,**% )$ **; %% $ ' 2# # ( / "2 "= * ( * * - (! $'&& 1 B4 ; " S#% $ '%/ 0 0,(!<" )'(& <C"7(& "8 /# %;* ( * 78$ 0*, 5 "$'#;0/(#() % %,.'% 7<8 $ 1-78 / *, ; 0 $ /) %%",.'% $ /(# ", #%.,(% )( )%#'# *. ) ) * %,# 5&%% & &,% 56 U. pp. 216-217. Danev Kalinkovnak 57 U. p. 221. Kalinkov távirata Danevnek 58 U., pp. 223-224. Kalinkov az uralkodónak

13 (%%((#%() %%% & % * **% & % & 1% #)% & % % )) * 6* #% % )) & *1 & % ( ) &.'% 0 *1 B *%( 2/ ( 1.'% 5** 1 * * $ % % *, 1* ***&(% % '* "** (, %# % ) ) 1 ' ; ((;* ) 59 Tukin, C.: Die politische Beziehungen zwischen Österreich-Ungarn und Bulgarien von 1908 bis zum Bukarester Frieden. Hamburg, 1936. p. 176.