Magyar Műszaki Értelmiség Napja A mérnökök szerepe a fenntartható fejlődés terén Fenntartható fejlődés a területfejlesztésben Balsay István alelnök Fejér Megye Önkormányzata
Fenntartható fejlődés (sustainable development) olyan fejlődési folyamat (földeké, városoké, üzleteké, társadalmaké stb.) ami kielégíti a jelen igényeit anélkül, hogy csökkentené a jövendő generációk képességét, hogy kielégítsék a saját igényeiket
A vidék fejlesztéséhez kapcsolódó szakpolitikák elméleti kapcsolatrendszere területpolitika környezetpolitika területfejlesztés helyi fejlesztés vidékfejlesztés társadalompolitika agrárpolitika
Az ENSz 2005 World Summit Outcome Document egymással összefüggő és egymást erősítő pillérei : gazdasági fejlődés társadalmi fejlődés környezetvédelem
Vélekedések a fenntartható fejlődésről Szoros kapcsolat a gazdasági növekedés igényével tegye lehetővé a gazdaság hosszú távú növekedését, a természeti erőforrások túlhasználata nélkül A növekedés koncepciója is problematikus, mivel a Föld erőforrásai végesek A különböző mezőgazdaságoknak ki kell dolgozniuk a saját fenntartható programjaikat az ivóvízhiány miatt
Önfenntartó rendszerek kialakulásának és fennmaradásának feltételei a rendszer elemei kölcsönhatásban legyenek egymással. - sokszor elegendő már az is hogy az elemek a közvetlen szomszédjaikkal legyenek kölcsönhatásban - a kölcsönhatás jellege lehet összetartó és taszító is, de hosszú távon az összetartás kell, hogy domináljon a rendszer legyen nyitott - álljon kölcsönhatásban a környezettel - szoros kapcsolatban kell állnia a környezettel, amivel anyagot és energiát cserél Élővilág Piac Társadalom Mezőgazdaság
Akcióprogramban megfogalmazott javaslatok Települések környezetvédelme Természeti erőforrásokkal való gazdálkodás környezetvédelmi szempontjai Szennyeződések A tengerek szennyeződése A környezetvédelem pedagógiai, tájékoztatási, szociális és kulturális kérdései Fejlődés és környezetvédelem
Gro Harlem Brudtland jelentése (1983) "Mivel nincs kezünkben az alapvető problémák megoldásának kulcsa, nincs más lehetőség, mint szüntelenül keresni azt... szembe kell nézni a jövővel, az eljövendő generációk érdekeit védelmeznünk kell. Teljességgel nyilvánvaló volt: változtatásra van szükségünk! "Amikor 1982-ben megtárgyaltuk bizottságunk működésének feltételeit, voltak, akik csak környezetvédelmi tevékenységre akarták a munkát korlátozni. Ez nagy hiba lett volna. Nincs az emberi cselekvésektől, törekvésektől és szükségletektől elvonatkoztatott környezetvédelem, és ha emberi vonatkozásaitól elkülönítve kísérelnénk meg a környezet megvédését, maga a környezet szó is naiv politikai mellékzöngét kapna." "Elemzéseink és ajánlásaink alapja a szegénység, egyenlőtlenség és a környezetkárosodás közötti összefüggések feltárása és megismertetése. Most a gazdasági növekedés új korszakára van szükség. Olyan növekedésre, amely erőteljes, ugyanakkor társadalmilag és környezetileg egyaránt fenntartható.
A vidékfejlesztés lehetséges céljai - eltérő hangsúlyok A vidéki népesség megtartása a népesség városba áramlásának elkerülése a vidéken élők szociális megsegítése, a tömeges gettósodás elkerülése a környezetalapú tevékenységekhez munkaerő biztosítása helyben a vidéki örökség megőrzése a vidék urbanizálása, ezáltal az országon belüli életlehetőségek egymáshoz közelítése a vidéki életmód sajátosságainak megőrzése és valós alternatívaként való felkínálása
A települési szinten mért szegénység területi dimenziói Koós Bálint, MTA RKK A javak eloszlásának ismerős alakzatai
Régió A gazdaság fenntartható növekedését A térszerkezet korszerűsítését szolgáló Önálló finanszírozási forrásokkal rendelkező Autonóm fejlesztéspolitikát megvalósító Önkormányzati jogosítványokkal felruházott területi egység
Képzési szerkezet A felsőoktatás hallgató létszámának tudományági megoszlása régiónként, %
Uniós trendek LISSZABONI CÉLOK Tudásalapú társadalom Dinamikus gazdasági növekedés A globális piacokon versenyképes gazdaság kialakítása A gazdasági fejlődés fenntarthatósága Szociális integráció TERÜLETI AGENDA Városhálózatok policentrikus struktúrákban való együttműködése A város vidék együttműködés erősítése Régiók transznacionális versenyképességi és innovatív klaszterei létrejöttének támogatása Transz-európai technológiai hálózatok megerősítése Transz-európai kockázatmenedzsment támogatása Ökológiai struktúrák és kulturális erőforrások együttműködés keretében való gondos menedzsmentje
Kedvezményezettek Támogatások megoszlása a pályázó típusa szerint, 1996-2008 vállalkozás 18,7% non-profit szervezet 3,9% önkormányzat 77,4%
Régió Támogatások térségenként Összes támogatás, millió Ft Egy főre jutó támogatás, Ft Közép-Magyarország 53 000 18 293 Közép-Dunántúl 37 637 34 066 Nyugat-Dunántúl 31 607 31 672 Dél-Dunántúl 59 002 61 455 Észak-Magyarország 94 541 76 447 Észak-Alföld 114 224 75 444 Dél-Alföld 73 289 54 918 Régiók összesen 463 300 46 146 Egy főre jutó támogatás kistérségenként, 1996-2008 Jelmagyarázat Ft/lakos 120001-340000 80001-120000 50001-80000 20001-50000 6700-20000
Dilemmák Tetszőleges módon folyhat a gazdaságfejlesztés, vagy vannak alapvető törvényszerűségei? Területfejlesztéshez tartozik-e a gazdaságfejlesztés? Központi, avagy regionális/helyi gazdaságfejlesztés? Projektgyűjtés, avagy komplex programok?
Tetszőleges módon folyhat a gazdaságfejlesztés, vagy vannak alapvető törvényszerűségei? (Capello 2007) Elméleti szempontok Keynes-i irányzat Időszak 1960-as 1970- es évek Gazdasági Jövedelmek növekedés és fogalma foglalkoztatás Növekedési tényezők Elméletek növekedése Kereslet (fogyasztás, beruházások, közkiadások) Export-bázis, kumulatív okság elméletek Neoklasszikus (exogén) irányzat 1960-as 1970-es évek Termelékenység és az életszínvonal javulása Tényezőellátottság és termelékenység Régiók közötti tényezőáramlás Neoklasszikus (endogén) irányzat 1980-as 1990-es évek Termelékenység és az életszínvonal javulása Termelékenység növekedésének endogén mechanizmusai Makroökonómiai endogén növekedés elméletek 1990-es 2000- es évek Versenyképesség javulása Neoklasszikus (heterodox) irányzat 1980-as 1990- es évek Versenyképesség javulása Nem hagyományos tényezőellátottság (infrastruktúra, innováció, elérhetőség) Növekedési potenciál elméletek Területi irányzat Endogén területi elemek Kistérségi endogén növekedési elméletek
Területfejlesztéshez tartozik-e a gazdaságfejlesztés? Társadalom (méltányosság, esélyegyenlőség) Területfejlesztés célrendszere (ESDP) Gazdaság (hatékonyság, versenyképesség) Környezet (fenntarthatóság)
A területfejlesztés hagyományos alapelvei és céljai Beavatkozás alapelvei Cél Beavatkozási politikák Társadalom Méltányosság/ esélyegyenlőség Felzárkóztatás/ közszolgáltatásokban meglevő területi különbségek mérséklése Társadalompolitika Kohéziós politikák Gazdaság Hatékonyság/ versenyképesség Gazdaság- és vállalkozásfejlesztés Központi (top-down) gazdaság- és vállalkozás-fejlesztési politika Helyi (bottom-up) gazdaság és vállalkozás-fejlesztési stratégiák Környezet Élhető/ Fenntartható környezet Környezet védelme Környezetvédelmi politika
Gazdasági tér - Európa
Gazdasági tér Magyarországon Leszakadás-felzárkózás EU átlaghoz képest változatlan egy főre jutó GDP (2003:63%, 2008:64%) Kiemelkedően fejlődő centrum térség (Budapest, Komárom-Esztergom, Fejér) Relatív alacsony dinamika: Nyugat-Dunántúl, Somogy, Nógrád Felzárkózó Borsod-Abaúj-Zemplén
Pénzügyi és gazdasági válság A GDP növekedés üteme az előző év azonos időszakához viszonyítva (%) 2008 2009 3. né. 4. né 1.né. 2.né. EU27 0,7-1,6-4,7-4,8 Magyarország 0,3-2,2-5,6-7,4 Területi hatások? eltérő iparágak eltérő hatások autóipar Dunántúl monostrukturális, globális gazdaságnak kitett térségek munkanélküliség növekedése költségvetési teher/nyomás felzárkóztatás erőforrásainak korlátja Válság: kihívás és egyben lehetőség is a fenntartható fejlődés tekintetében: helyi regionális piacok, térségi értékláncok, tudatos fogyasztás
A világ végén - lyukak a városhálózatban
Európai és hazai környezeti kihívások Fenntarthatatlan termelési és fogyasztási szerkezet, erőforráshasználat (Ökológiai lábnyom meghaladja a biológiai kapacitást) Természeti erőforrások kimerülése: túlhalászat, biodiverzitás csökkenése (térszerkezet és területfelhasználás: nem marad természetes), talajerózió- és szennyezés, vízkészletekre nehezedő nyomás (turizmus Dél-Európában, öntözés, klímaváltozás, vízfogyasztás növekedése) Növekvő urbanizáció és koncentráció: nem fenntartható területhasználat, turizmus (tengerparti területek), vidéki területek elnéptelenedése (elöregedés, szolgáltatások hiánya), növekvő környezeti terhelés, légszennyezés (közlekedés) Energiaellátás: növekvő energiaigény (sikerek az ipari ökohatékonyságban, de nagy kihívások a háztartási és szolgáltatási szektorokban), energiaellátás biztonsága (pl. Magyarország), fosszilis energiaforrások kimerülése Megújuló energiaforrások alkalmazásának térnyerése (eltérő adottságú térségek) Szektorok, a környezeti kihívások hajtóerői: energetika, közlekedés, mezőgazdaság, turizmus, háztartások, ipar stb.
Gondolkozz globálisan cselekedj lokálisan Fenntartható fejlődés globális folyamatok szintjén van értelme Kárpát-medencében - felmelegedés kétszeres hatása - pazarlóan vagy fel nem használt javak (ivóvíz, termálvíz) - megújuló energia források (szélkerék, gázmotor) külföldi befektetők fölözik le a hasznot - kommunális hulladék gyűjtése, kezelése Fejér megyében - törvények betartása és betartatása - termőföld védelme - szemléletformálás (Fejér megye területrendezési tervének és környezetvédelmi programjának érvényt szerezni) Székesfehérváron - épített környezet védelme - települések összeépülésének megakadályozása - Warema kiterjesztése (élő monitoring) - ökológiai lábnyom
Fenntartható fejlődéshez modellek meghatározása Nem igaz, hogy - a korlátlan növekedés, a többlettermelés a fejlődés motorja - a drog, a prostitúció, a fegyverkereskedelem, a mértéktelen és soha vissza nem fizethető hitelezés a fejlődés alapja - a városokban koncentrált oktatás, képzés (kisgyermekek utaztatása és egyéb költségeknek a hátrányos helyzetű, szegény szülőre, diákra való áthárítása) hatékonyabb Nem nagy épületek megvalósítását, hanem az egészséges életmódot, kultúrát kell támogatni Nem csupán a soknyomsávos autópályákat, hanem a közösségi közlekedést kell fejleszteni Nem a kényszerű és nagytávolságú szállítások rendszerét, hanem a helyben előállítást és fogyasztást kell szorgalmazni Ebben a műszaki értelmiségnek meghatározó szerepet kell biztosítani!