CINCÉR A DUNA IPOLY NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG HÍRLEVELE Leégett az Ócsai Madárvárta épülete Új barlangot fedeztek fel a Gellért-hegyen 3. évfolyam 1. szám 110 éve ismerjük a pilisi lent 2007 Tavasz
TARTALOM ÚGY GONDOLOM Ócsai Madárvárta...2 ESEMÉNY Volt...3 Lesz...3 NATURA 2000 A Nagykõrösi pusztai tölgyesek megõrzése...4 AKTUÁLIS...5 FÓKUSZBAN Hajléktalanszálló vagy védett terület?................ 8 A TERMÉSZETVÉDELEM TÖRTÉNETÉHEZ A Dinnyési Fertõ a XX. század elsõ felében...9 LÁTOGASSON EL! Világjáró nagypapa meséi.......... 11 Kiadja: Duna Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Felelõs kiadó: Füri András igazgató Budapest, 2007 Szerkesztõ: Kézdy Pál, Menráth Réka Olvasószerkesztõ: Palkó Katalin Címlapon: Pilisi len (Fotó: Vers József) További fotók készítõi: Csörgõ Tibor, Fenyvesi László, Kézdy Pál, Kiss Attila, Juhász Márton, Kõvári Anita, Lomniczi Gergely, Menráth Réka, Vasuta Gábor Illusztráció: Békefi András, Kókay Szabolcs Köszönettel tartozunk Szabóné Susa Ágnesnek tanácsaiért. A kiadvány környezetbarát újrahasznosított papírból készült. A kiadvány ingyenes terjesztésû. Nyomdai elõkészítés: Benedek és Fiai Támogatónk a Visegrádi Bobpálya Bt. 2025 Visegrád, Mátyás kir. u. 41. A Pál-völgyi-barlang turistainformáció................ 12 Duna Ipoly KÁZMÉR REJTVÉNYE............ 13 Gerecsei TK Nemzeti Park ELHIVATOTT CIVILEK Bemutatkozik a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat............ 14 Vértesi TK Sárréti TK Budai TK Gödöllõi- Dombvidék TK Ócsai TK Tápió Hajta Vidéke TK OLVASTA MÁR? Pál-völgyi-barlang Egy felfedezés 100 éve........... 14 Sárvíz-völgye TK 1 A Duna Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság mûködési területe
ÚGY GONDOLOM... Hírlevelünk beköszöntõ rovatában a DINPI munkáját segítõ kilenctagú testület, a Nemzeti Park Tanács (NPT) egy-egy tagja mondja el véleményét feladatainkról Ócsai Madárvárta Az Ócsai Tájvédelmi Körzet a DINPI mûködési területének legdélebbi része. Egy régi Duna mederben kialakult jégkorszaki láp maradványa, ennek köszönhetõen rendkívül érdekes növény- és állatvilággal rendelkezik. A sajátos környezeti feltételek és az évszázadok óta tartó emberi tevékenység együttesen igen mozaikos vegetációt hozott létre, amire változatos állatvilág épül. Néhány száz méteren belül megtalálható a hegyvidékekre és a mediterrán tájakra jellemzõ élõvilág is. A DINPI munkatársai az Ócsai Tájházban és Turján-házban, valamint két tanösvényen mutatják be a természeti és néprajzi értékeket. Munkájukat jól kiegészíti az 1992-ben alakult Ócsai Madárvárta Egyesület, melynek vezetõje vagyok. Madarászcsoportunk 1983-tól dolgozik az Öregturján nevû részen. A munka vezetõi, irányítói egyetemisták, fiatal kutatók és tanárok, míg a szakmai hátteret az ELTE több tanszékének oktatói adják. Minden hétvégét és az összes iskolaszüneti napot a területen töltjük. Áprilisban, a tavaszi madárvonulás idején öthetes, az õszi vonulás idején pedig négy hónapos tábort rendezünk, amely része az Actio Hungarica hálózatnak. A Madárvárta a hazai és környezõ országok-béli, hasonló tevékenységet folytatók képzési helye. Kárpátaljai, erdélyi, vajdasági fiatalok rendszeresen részt vesznek a nyári táborokban. Tagjaink részt vettek a nagyobb szabású külföldi (Szerbia, Montenegro, Horvátország, Románia, Bulgária, Olaszország, 2002-ben avattuk fel az Egyesület Oktatóközpontját. Az épületben 40 fõt befogadó elõadóterem, laboratórium, 4 vendégszoba és gondnoki lakás volt. Ez semmisült meg a január 19-i tûzben. Görögország, Mongólia, Tunézia, Szenegál, Kenya,) madártani kutató expedíciókban is. A területen való hosszú idejû és rendszeres jelenlétünk számottevõ a terület õrzésében. Ismeretterjesztõ elõadásokat tartunk, és az ismeretterjesztést szolgálja a DINPI-éhez csatlakozó tanösvény is, amely a területet és tevékenységünket mutatja be. A múlt évben 1697 látogatónk volt. Tevékenységünk alapja az énekesmadarak monitoring jellegû vizsgálata. Ennek keretében 1983 2006 között 156 fajhoz tartozó közel 275 000 madarat fogtunk és gyûrûztünk, és mintegy 90 000 ezer visszafogásunk volt. A madarakról a faj, kor, ivar adatokon túl biometriai adatokat (pl. szárnyhossz, szárnyformula, kondíció, testtömeg, vedlés stb.) veszünk fel. Ezenkívül 12 méteres pontossággal rögzítjük a hálóba kerülés helyét a különbözõ vegetációtípusokban felállított összesen 1200 méteres hálósorokban, endo- és ektoparazitákat gyûjtünk stb. Adatbázisunk segítségével nemcsak különbözõ madártani szempontú kérdésekre tudunk válaszokat adni, hanem a terület változását detektáló közösségszerkezeti átrendezõdéseket és a klímaváltozás madárvilágra gyakorolt hatásait is ki tudjuk mutatni. 2002-ben avattuk fel az Egyesület Oktatóközpontját. Az épületben 40 fõt befogadó elõadóterem, laboratórium, 4 vendégszoba és gondnoki lakás volt. Ez semmisült meg a január 19-i tûzben. Az egyetlen szerencse, hogy adatvesztés nem történt, a számítógépeket és a dokumentációt sikerült kimenteni, de a bútorok és a felszerelés nagy része bennégett. Ennek a munkának a folytatása van most veszélyben, mivel a logisztikai háttér megsemmisült. Most még csak reméljük, hogy hamarosan a régi feltételek mellett tudunk majd dolgozni a DINPI-vel szorosan együttmûködve. Csörgõ Tibor ökológus, a Nemzeti Park Tanács tagja 2
VOLT DECEMBER ESEMÉNY ÁPRILIS Vulkán túra December 9-én több mint 250-en vettek részt a börzsönyi Vulkán túrán. A korábbi évekhez hasonlóan a Magosfa csúcsán állítottuk fel a DINPI ellenõrzõpontját, és tartottunk ismeretterjesztést az érdeklõdõknek. Föld Napja programok Turistaút avató Bernecebarátiban December 22-én Bernecebarátiban turistaút-avató emléktúrát szervezett Bernecebaráti Önkormányzata és a DINPI. Az emléktúrán a környék civil szervezetei és általános iskolái vettek részt. FEBRUÁR Madárgyûrûzési bemutató Február 10-én a Szénáshegycsoport Európa Diplomás Terület munkatársai madárgyûrûzési bemutatót szerveztek Pilisszentivánon a Jági-tó mellett kihelyezett nagy madáretetõnél. Az enyhe, napsütéses idõben sok érdeklõdõ jelent meg a programon. Hat madárfajt széncinege, kék cinege, õszapó, csíz, csuszka és fenyõpinty ismerhettek meg közelrõl a résztvevõk. MÁRCIUS Víz Világnapja programok idõpont Április 21. 9.00 14.00 óra Április 22. 11.00 16.00 óra MÁJUS helyszín Pilisszentivánon a Jági-tónál Budapest II. ker. Pál-völgyi-barlang kõfejtõjében Madarak és Fák Napja programok program Nyílt nap: Túra a Jági tanösvényen, madárgyûrûzés, tótakarítás, természetvédelmi kiadványokból kirakodóvásár, madárodú-ellenõrzés, vízben élõ állatok vizsgálata. Családi nap: Gryllus Vilmos bemutatja a Duna Ipoly Nemzeti Park 10 éves évfordulójára írt Cincér-dalt. További programok: természetismereti vetélkedõ, civil szervezetek bemutatkozása, kézmûvesprogramok, virágvásár, véradás. Március 22-én Farmoson Dr. Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter avatta fel a Kékbegy tanösvényt. Az ünnepségen mutattuk be a Hajta-túra címû kiadványt, amely a Tápió-vidék három tanösvényén kalauzol végig. Március 24-én Pilisszentivánon a Jági-tónál vízbiológiai és vízkémiai vizsgálatokat mutattunk be. idõpont Május 10. 10.00 óra helyszín Bp. XI. ker. Sas-hegy program ingyenes szakvezetés Utazás 2007 kiállítás Március 29. és április 1. között a Budapesti Vásárcsarnokban a hazai nemzeti parkok mutatták be természeti értékeiket, programjaikat. Május 12. Május 12. 9.00 15.00 óra Esztergomi Bemutatóközpont Budakeszi Vadaspark bejárata természetismereti programok természetismereti vetélkedõ 3
LESZ Sajtótájékoztató Nagykõrösön Május 8-án sajtótájékoztatón és terepi sétán mutatjuk be a Nagykõrösi pusztai tölgyesek megõrzése címû LIFE programot. Szeretettel várjuk a sajtó képviselõit. Információ: www.pusztaitolgyesek.hu. Pilisi len túra Május 19-én 9.00 órakor a Nagykovácsi Önkormányzattól ingyenes pilisi len túrát indítunk a Szénás-hegycsoport Európa Diplomás Területre. Európai Nemzeti Parkok Napja Május 26-án a Királyréti Erdei Iskolába invitáljuk az érdeklõdõket nyílt családi napra, amelyen vetélkedõk, kézmûvesfoglalkozások lesznek. JÚNIUS Magyar Nemzeti Parkok Hete Június 15 17. Nyitó hétvége a Pálvölgyi kõfejtõben. Természetismereti vetélkedõk, elõadások, kézmûves-foglalkozások és a hazai nemzeti parkok sátrai várják az érdeklõdõket. Június 18 24. Kedvezményes programok, szakvezetések a hazai nemzeti park igazgatóságok különbözõ helyszínein. A Nagykõrösi pusztai tölgyesek megõrzése A Duna Tisza köze legnagyobb és legtermészetesebb állapotában fennmaradt homoki erdõssztyeppmaradványa Nagykõrös város határában található. A többé-kevésbé zárt erdõk és a száraz gyepek mozaikos elrendezésû együttese az ún. erdõssztyepp valaha meghatározó képe volt az Alföldnek. A homoki erdõssztyepp erdõ tagjai a szárazabb pusztai tölgyesek és a kissé nedvesebb gyöngyvirágos tölgyesek azért is különlegesek, mert a Kárpátmedencén kívül nem ismerünk hasonló fajkészletû és termõhelyû erdõket. Jóllehet a nagykõrösi homoki tölgyesek nemzeti kincsünk részei, területük elsõsorban az intenzív erdõgazdálkodás miatt évrõl évre fogyatkozott. Országos védelem hiányában a természetvédelem gyakorlatilag eszköztelenül állt. A Natura 2000 hálózat kialakítása mind jogi, mind pénzügyi lehetõségeivel kedvezõ fordulatot hozott. A Nagykõrösi pusztai tölgyesek Natura 2000 terület 2006-ban LIFE-Természet pályázatot nyert. Ezáltal megvalósulhat a homoki erdõssztyepp tölgyesek és a pannon homoki gyepek hosszú távú megõrzése, illetve helyreállítása. A pusztai tölgyesek Alföldünk természetes növényzetének európai jelentõségû dokumentumai Tájékoztató tábla avatása a Pálfája-erdõben A WWF Magyarországgal és Nagykõrös Város Önkormányzatával közösen kidolgozott természetvédelmi programunk fõbb elemei az alábbiak: A legjobb állapotú erdõssztyepp-részleteken a magánerdõ-tulajdonosokkal kötött megállapodás alapján 90 évig csak megõrzést és helyreállítást szolgáló természetvédelmi kezelést végzünk. Kíméletesen eltávolítjuk a fás- és lágyszárú özönnövényeket. Kísérleti jelleggel vadkizáró kerítéseket építünk a homoki tölgyesek természetes felújulási képességének vizsgálatára. Nyomon követjük a természetmegõrzési terület állapotát és a természetvédelmi kezelések hatásait egy hosszú távú kezelési terv kidolgozásához. Felújítjuk a Pálfája-erdõben álló napközi épületet, ahol 2008 õszétõl kihelyezett biológiaórákkal, nyári természetismereti táborokkal és tanártovábbképzésekkel várjuk az érdeklõdõket. A Pálfája Oktatási Központhoz kapcsolódóan természetismereti tanösvényt is létesítünk. Megismertetjük a lakosságot Nagykõrös természeti értékeivel és természetvédelmi programunkkal. A pályázatról hamarosan induló honlapunkon bõvebben is tájékozódhatnak majd: www.pusztaitolgyesek.hu. Papp Beáta környezeti nevelõ 4
AKTUÁLIS Citadella-kristálybarlang Építési földmunkák közben jelentõs új barlang került elõ 2006. december végén Budapesten, a Gellérthegyen, melyet feltárói Citadella-kristálybarlangnak neveztek el. A barlang eddig megismert hossza 60,1 méter, mélysége 17,6 méter. Több szakaszát rendkívül gazdagon díszítik a különféle ásványkiválások. Falain a cseppkõ- és borsókõképzõdmények, aragonit kristálycsoportok, valamint a változatos gipszbevonatok mellett néhány különleges gipsz- virág is megfigyelhetõ. A barlang szakszerû lezárása már elkészült, erre egyedi klímarendszerének megõr-zése, illetve a képzõdmények állagromlásának megelõzése miatt van szükség. A kiemelkedõ természeti értéket képviselõ új barlangot méltán sorolhatjuk a megkülönböztetetten védett barlangok közé. Juhász Márton, barlangtani referens Változások a természetvédelmi igazgatásban 2007. február 1-tõl 2007. február 1-jétõl az Õrségi Nemzeti Park Igazgatóság és a Fertõ-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság mûködési területét összevonták. A korábbi két nemzeti park igazgatóság feladatait az összevont mûködési területen a továbbiakban a Fertõ- Hanság és Õrségi Nemzeti Park Igazgatóság látja el, amelynek székhelye Sarródon van. Módosult a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság és az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság mûködési területe is. A korábban a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság mûködési területén lévõ Tokaj-Bodrogzug Tájvédelmi Körzet és a Zempléni Tájvédelmi Körzet az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatósághoz került át. A változásokról a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelölésérõl szóló 347/2006. (XII. 23.) Kormányrendelet rendelkezik. További információ: www.termeszetvedelem.hu. Leégett az Ócsai Madárvárta épülete 2007. január 19-én ismeretlen okból kigyulladt és teljesen leégett az Ócsa Madárvárta Egyesület kutatóháza. A 25 éve folyó munka során több mint 270 000 madarat gyûrûztek meg itt. Az adatokból közel 150 hazai és nemzetközi publikáció, egyetemi szakdolgozat stb. született. A múlt évben 1690 látogató ismerkedhetett meg az itt folyó munkával. A kutató, ismeretterjesztõ munka csak akkor tud az elõzõ évek szintjén folytatódni, ha újjáépül a ház. Ehhez kér az egyesület anyagi segítséget. Számlaszám: 11703006-20032568 Adószám: 18663932-1-13 Honlap: www.omve.hu E-mail: csorgo@elte.hu Telefon: 06-30-210 0174 Csörgõ Tibor az Ócsai Madárvárta Egyesület vezetõje Az év madara a mezei veréb 2007-ben a Magyar Madártani Egyesület a mezei verebet választotta az év madarának. Bár Magyarországon még több mint kétmillió pár él, Európában viszont a nagy mennyiségû Menráth Réka ökoturisztikai referens 5
rovarirtó szer használata miatt ennek a mezõgazdasági területekhez kötõdõ madárfajnak az állománya a töredékére csökkent. Gyommagvak mellett számtalan rovart is fogyaszt. Fiókáit kizárólag fehérjedús sáskákkal, szöcskékkel, hernyókkal, bogarakkal táplálja. A madárszülõk egy óra alatt akár ötvennél is több rovart szállíthatnak a fészekhez. Hazánkban gyomos tarlószélek menti facsoportokban, gyümölcsösökben, öreg temetõkben, ártéri erdõk csonkolt füzeseiben, romos tanyaépületekben, odvakban, üregekben fészkel. Az ismertebb házi verébtõl könnyen elkülöníthetõ a feje oldalán található piszkosfehér alapon fekete, csepp alakú foltról. Védett, természetvédelmi eszmei értéke 10 000 forint. Takáts Margit, a Királyréti Erdei Iskola vezetõje Szirti sas Észtországtól Tardosig Egy észt gyûrûs fiatal szirti sast (Aquila chrysaetos) talált 2006. december 22-én Kis Tibor Tarján határában. A madár erõsen le volt gyengülve, és késõbb sajnos elpusztult. 2006. június hónapban jelölték fiókaként fészekben Gunnar Sein Jõgevamaa település mellett. A megyei állatorvosi hatóság mintát vett a kloákából, vizsgálatuk azt mutatta, hogy nem mérgezés történt. A madár természetes szelekció áldozata lett éhen pusztult. Feltételezhetõen rövid idõt töltött el a családi kötelékben, és nem tanult meg tökéletesen vadászni, zsákmányt szerezni, így a természetben alulmaradt a túlélésért folytatott versenyben. Ez volt a negyedik észak-európai gyûrûs szirti sas megkerülés Magyarországon. (1967, 1983, 1990). Az eddig megjelölt 21 hazai gyûrûs példány közül eddig egy sem került meg (Forrás: Karcza Zsolt, Madárgyûrûzési Központ archívuma). Csonka Péter õrkerület-vezetõ 110 éve ismerjük a pilisi lent Száztíz évvel ezelõtt 1897. január 13-án a Növénytani Szakosztály ülésén Borbás Vince bemutatott egy újonnan felfedezett növényfajt, a pilisi lent (Linum dolomiticum). Széles körû felkészültségét bizonyítja, hogy a tudomány jelenlegi állása szerint is helytállóan jelölte meg legközelebbi rokonfaját, a Görögországban élõ Linum eleganst. Pest megye flóráját már régebben kutatta, eredményeirõl az 1879- ben megjelent Budapestnek és környékének növényzete címû mûvében számolt be. A millennium közeledtével már egészen más területtel, a Balaton környékének növényzetével foglalkozott. A Budai-hegység azonban továbbra is érdeklõdésének középpontjában állt, különösen nagy felfedezés volt számára a Pilisszentiván fölötti flóra megismerése. A pilisi len kizárólagosan a Szénások területéhez kötõdik, másutt sehol nem fordul elõ. Ez a melegidõszaki maradványfaj (reliktum), a déli kitettségû, napsütéses, meleg oldalakon vészelte át a hidegebb idõszakokat. Ezen a menedékhelyen teljesen elszigetelõdve önálló, bennszülött (endemikus) fajjá vált. Ma az aktuálisan veszélyeztetett növényfajok közé tartozik, pénzben kifejezett természetvédelmi értéke 50 000 forint. Menráth Réka környezeti nevelõ 6
Az Esztergomi Bemutatóközpont és a Strázsa-hegyi tanösvény Megújuló Esztergomi Bemutatóközpont Az Esztergomi Bemutatóközpont kibõvült programkínálattal várja látogatóit. A Strázsa-hegyi tanösvényen a védett és fokozottan védett növényfajokat, tavasszal a gyönyörû virágszõnyeget lehet megcsodálni. Ugyanitt a felhagyott kõbányában lehetõség van egy kis geológiai vizsgálódásra is, a dachsteini mészkõben nagytermetû mészvázas egysejtûek héjai után kutatva. Az épület közelében lévõ Gyilkos-tónak és környékének élõvilágát mutatjuk be a vízbiológiai vizsgálatok során, illetve a tó mellett kialakított madárismereti bemutatóhely segítségével. Az érdeklõdõk megismerhetik itt a különféle odútípusokat és a környék madárvilágát. A vegetációs idõszakhoz kötõdik a gyógynövény-ismereti séta, amelyen a közelben fellelhetõ gyógynövényeket és ezek gyógyhatásait, az ehetõ növényeket és gombákat ismertetjük meg a látogatókkal. Védett területeink jó része felhagyott katonai területen fekszik, így a Kis-Strázsa-hegy és környéke is. A Vasfüggöny túra keretében a volt katonai lõtér még épségben megmaradt berendezéseit mutatjuk be: bunkereket, lõállásokat, tankbeállókat. A Bemutatóközpont épületében egy látványosan berendezett oktatóterem várja az iskolás- és a kirándulócsoportokat természetismereti kiállítással, vetítési lehetõséggel. Igény szerint természetvédelmi elõadásokat, vetélkedõket szervezünk. Vadismereti programunk során választ kapnak a résztvevõk olyan kérdésekre is, hogy miért kell vadászni a nemzeti parkokban. Hazai vadfajok gereznái és trófeái is kézbe vehetõek. A programokra elõzetesen be kell jelentkezni dr. Jankainé Németh Szilviánál; tel: 30/663-4614, vagy a nemethszilvia25@gmail.com e-mail címen. Dr. Jankainé Németh Szilvia természetvédelmi õrkerület vezetõ Terepi vezetõ képzés Ebben az esztendõben immár negyedik alkalommal szervez terepi vezetõ alapképzést a Magosfa Alapítvány, a DINPI és a Göncöl Szövetség. A tanfolyam a pedagógusok számára 60 pontos továbbképzésnek számít. A cél a természetet ismerõ, a gyerekek (felnõttek) vezetéséhez értõ, helyismerettel rendelkezõ terepi vezetõk felkészítése. Idõpont: három hétvége: május 18 20. szeptember 14 16. és október 5 7. Helyszín: a DINPI Királyréti Erdei Iskolája, a Börzsöny hegységben, Szokolya község külterületén. Témakörök: módszertani, törvényi ismeretek, terepi természetismereti 7 játékok, elsõsegélynyújtás, élõhelyismeret, helytörténet, néprajz, a terület földtörténete, kõzetei, növényvilága, állatvilága, gombái, tájékozódás, a természet és ember együttélése és ennek hatásai. Jelentkezését, érdeklõdését várják a szervezõk: DINPI Királyréti Erdei Iskola Takáts Margit E-mail: kiraly.ret@invitel.hu; Telefon 9-15 óra között: 06-27/585-625 Magosfa Alapítvány Neumayer Éva E-mail: eneum@magosfa.hu; Tel./fax: 06-27/511-427 Takáts Margit a Királyréti Erdei Iskola vezetõje
Fókuszban Hajléktalanszálló vagy védett terület? A fõváros környékén komolyan veszélyeztetik a természeti értékeket az egyre nagyobbra növekvõ hajléktalantelepek. A Budapesti Erdészet legfrissebb felmérése szerint téli idõszakban 200 fõ, nyáron mintegy 1 500 fõ lakott a városi erdõkben. A legrosszabb a helyzet a pesti oldal zárványerdeiben, ahol egy-egy telepen 20-30 ember is lakik. A budai oldali erdõkben ilyen nagy telepek ritkán alakulnak ki, jellemzõbb a néhány ember által használt sátrak, kunyhók felbukkanása. A hajléktalanok érzékeny erdõvédelmi károkat okoznak, fõleg a fiatalosokban megtelepedõk. Építkezéshez, tüzeléshez illegálisan kivágott fát használnak, és gyakoriak a telepekrõl kiinduló erdõtüzek is. Ha az erdõ legtöbbször szerencsére nem pusztul is el, parkerdõ funkcióját nem tudja betölteni. A telepek környékén felgyülemlõ nagy mennyiségû szemét, a félvadon tartott kutyák, a szemétben elszaporodó rágcsálók joggal rémisztik el a kirándulókat. Természetvédelmi kárt elsõsorban a barlangokban megtelepedõ hajléktalanok okoznak. Keserû példa erre a fokozottan védett Remete-barlang és a helyi védett Balogh Ádám-szikla. Olyan társadalmi probléma ez, amit az erdõ kezelõje és a természetvédelem önmagában nem tud megoldani. A Pilisi Parkerdõ Zrt. Budapesti Erdészete ezért a Szociális és Munkaügyi Minisztériummal közös program elindítását kezdeményezte. Az erdészet véleménye szerint fontos értékmentési feladatot kell végrehajtani: természeti és emberi értékeket kell egyszerre megmenteni. Az emberi értékek megmentésére a szociális szervezetek 30 millió forintot fordítanak az idei évben. Ebbõl az összegbõl személyre szabott megoldást találnak minden egyes hajléktalan ember elhelyezésére. A terület rehabilitációját a hajléktalanok elköltözése után az erdészet vállalja magára. Az idei évben induló programtól azt remélik a szociális és erdész szakemberek, hogy megnyugtató módon sikerül rendezni az erdõben lakó hajléktalanok helyzetét, így azoknak nem kell rövid idõn belül vissza-térniük a természetbe. A Kiscelli Múzeum környéke A Balogh Ádám-szikla környéke Lomniczi Gergely, Pilisi Parkerdõ Zrt. 8
A TERMÉSZETVÉDELEM TÖRTÉNETÉHEZ A Dinnyési Fertõ a XX. század elsõ felében Müller István, aki közel 50 évig volt természetvédelmi õre a Velencei-tónak és a Dinnyési Fertõnek, ma már 93 éves. Sok érdekességet mesél ma is a régi világról. Visszaemlékezéseit a terület mai õre, Fenyvesi László õrkerület-vezetõ kollégánk jegyezte le. Pista bácsiról elmondható, hogy igazán belegyökerezett ebbe a tájba. Õsei már 300 éve itt élnek, bár Dinnyés csak az utóbbi 70-80 évben vált igazi faluvá. Annak elõtte uradalmi központ volt 8-9 családdal és rengeteg jószággal. Az itt élõk csak 1-1 hold földet kaptak, hogy rákényszerüljenek az uradalmi birtokon is dolgozni. Egészen más volt akkor a táj. A Förtõ nagy részét nád borította, mindössze öt nagyobb tisztás létezett, három a dinnyési parton. Ezek voltak a Hosszú-tisztások. Középen, belül a Kis-tisztás, de ez sem olyan kicsi, hogy ne lehetett volna hálót húzni rajta. A toronnyal szemben volt a Nagy-tisztás. Három család halászott itt, köztük a Müller család is. Hetente kétszer, szerdán és szombaton húztak hálót. A compó és az aranykárász volt a leggyakoribb, de vadponty és csuka is akadt szépen. A halászat a II. világháború után szûnt meg. Szabó László Vilmossal (balról az elsõ) A puszta, melyet ma Sikotának nevezünk, igazi fehér szikes volt. Összesen mintegy 800 szarvasmarhát és 2 000 juhot legeltettek a területen. Az uradalomé volt 4-500 marha. Ezek közül válogatták ki a csirákat (fejõsteheneket) és az igásjószágot. A lakossági legelõn (Felsõ-Sikotán) 200-250, a kanális mentén, a cselédek részén 50-60 db marha legelt. A gulyások fõleg lóval õröztek. Ha úgy adódott, derékig érõ vízben is legeltettek. Lovat is tartottak közel 100-at. Az uradalomnak 25, a falusiaknak 20 pár lova dolgozott. Az ökröket elsõsorban szántáshoz fogták be, de lóval is szántottak. A 2-3000 db juh mellett néha az anyadisznók is legeltek. A két nagy juhhodály a tóparton állt. Amikor 1937-ben egy ötfõs küldöttséggel Magyarországra jöttek fotózni és hangokat felvenni az Európa madarai c. könyv szerzõi: Mountfort és Hosking, csodálatos madárbõséget találtak itt. Ezrével volt a pajzsoscankó és lépten-nyomon bíbicvagy piroslábú cankó-fészekbe botlottak. Schenck Jakab hozta õket Dinnyésre, Müller István és bátyja, György kísérték õket a területen. A közel egy hónapos magyarországi expedíciójuk 9 Müller István kísérte Mounfortot (balról a második), az Európa madarai címû könyv szerzõjét Müller István madárlesen
Pista bácsi a természet szeretetére tanítja az új nemzedéket is három hetét itt töltötték. Hálájuk jeleként 1961-ben újra eljöttek, hogy meglátogassák a Müller testvéreket, de már csak Pista bácsit találták. Müller György nem sokkal azután halt meg, hogy a szovjet fogságban testsúlyának több mint felét elveszítve tért haza. A Pro-Natura díjas Pista bácsi büszkén meséli, hogy soha nem kellett senkit feljelentenie, mégis nyugalom volt a dinnyési tájon. Nagyszerû feleségével, Klári nénivel csendes nyugalomban élnek, pedig annak idején megjárták a hadak útját többször is. Fenyvesi László természetvédelmi õrkerület-vezetõ Schmidt Egonnal (balról az elsõ) a Dinnyési Fertõn 10
LÁTOGASSON EL! Világjáró nagypapa meséi 11 Két külföldi utazása között egy esõs délelõtt találkoztam a Pál-völgyi-barlang bejáratánál Juhász Árpáddal, az ismert geológussal. MR: Mióta jár a Pál-völgyi-barlangba? JÁ: Egyetemista koromban voltam elõször. MR: Azóta sokat változott a barlang mérete, ismertsége. Részt vett a felfedezésekben? JÁ: Kutatásokban sosem vettem részt, de idõközben sokszor jártam a barlangban, és sok fázisában láttam a történéseket. Legutoljára nagyon nagy élmény volt, amikor Kis Attilával, a barlang vezetõjével együtt lenn voltunk az MTV Natura mûsora számára forgatni. A kiépített részeken túl olyan szakaszokra is lejutottunk, ahova látogatók nem tudnak lemenni. Nekem ugyan fájt a vállam, de késõbb láttam, hogy olyan helyeken, ahol én a fájdalmam miatt inkább arra koncentráltam, hogyan jutok elõre, milyen jó felvételeket készítettek a munkatársaim. Közben is voltak olyan alkalmak, amikor a Pálvölgyhöz erõsen kötõdtem. Készítettem egy mûsort, amelynek az volt a címe: Világjáró nagypapa meséi. Ennek a felvételei itt készültek. Mai napig, ha ezt a kazettát elõveszem, azt mondom, hogy ez egy nagyon inspiratív közeg volt, mert ebben a barlangban olyan gyerekkori emlékeimbõl merítettem, amelyek korábban soha nem jöttek elõ. Bár a Pál-völgybe csak egyetemista koromtól jártam, de korábban a természet iránt érdeklõdõ gyerekként természetesen sok barlangban voltam. Mai napig jelentõs emlékeim közé tartozik, amikor kisgyerek koromban a Bükkben õrt álltam az Istállós-kõi-barlang bejáratánál õriztem az õsemberek otthonát. Amikor a '80-as évek derekán készítettünk a filmgyárral közösen egy televíziós mûsort, akkor nagyon sok magyar barlangba eljutottam. Nemcsak szépen kiépített helyeken jártunk, hanem olyan barlangokban is, ahol keményen kellett kúszni. Sok emlékem fûzõdik a barlangokhoz a szakmám, a geológiai miatt is. Külföldön is fantasztikus barlangokban jártam, az Alpok nagy jégbarlangjaitól kezdve a hatalmas trópusi barlangokig, például Borneón. Azokon a tájakon, ahol volt valamilyen különleges vagy szép barlang, oda mindig bementem. Az, hogy egy világváros belterületén és most ne csak fõvárost nézzünk ilyen hosszúságú és ilyen szépségû barlangok legyenek, egyedülálló a világon. MR: Miben más a Pál-völgyi-barlang, mint a többi? Miben különleges? JÁ: Ezek iskolai leckék: mindenki tudja, hogy a barlangok alapvetõen kétféleképpen keletkeznek. Általánosabb, amikor a felszínrõl leszivárgó vizek alakítják ki, ritkább esetben alulról fakadó termálvizek végzik el ugyanezt a feladatot. A budai oldal barlangjai és éppen ez a különleges bennük, különösen itt a Rózsa-dombon, termálvizes eredetûek, termálvíz tágította ki azokat a repedéseket, hasadékokat, amelyek utat nyitnak a vizeknek, akár lentrõl fölfelé is. Ráadásul a Pál-völgyibarlangban a meleg víznek a munkáját átvette, mint stafétabotot, a föntrõl leszivárgó víz, így keletkeztek azok a barlangi képzõdmények, pl. cseppkövek, amelyek nyilvánvalóan idegenek egy termálvizes barlangban. Ez geológiai kuriozitás. Itt kell megemlíteni, hogy maga a kõfejtõ, amelynek az udvaráról nyílik a Pál-völgyi-barlang, geológiai szempontból rendkívül tanulságos. Itt jól látszanak azok a kõzetrétegek, amelyekben képzõdni tudott a barlang. A kõfalban felfedezhetõk apró kis körömszerû élõlények kövületei, amelyek az eocén idõszakban éltek, trópusi sekély tengerekben, a Szent László pénzének nevezett egysejtûekhez hasonlóak. Mellettük pedig trópusi tengerekben honos meszet kiválasztó állatok maradványai vannak. Az is megfigyelhetõ itt a felszínen, hogy hol vannak azok a különbözõ irányú törések, amelyek a barlang kialakulását elõsegítették. Azon is elgondolkozhat az ember, hogy egyegy ilyen kõfejtõt tájsebnek vagy geológiai bemutató helyszínnek tekintsünk-e. Én úgy gondolom, a kõfejtõk lehetõvé teszik, hogy egy geológus belásson a hegyeknek a mélyébe. Egy csomó olyan dolgot, amit magán a felszínen nem lehet látni, mert azt például talaj fedi, egy kõfejtõ falában gyönyörûen tanulmányozhatunk. És hát emellett a melléktermék egy Pál-völgyi-barlang, mert ha nem lett volna kõfejtés, nem ismerték volna meg a barlangot sem. MR: Sokfelé járt a világban. Van még valahol ehhez hasonló kialakulású barlang? Találkozott már ilyennel máshol is? JÁ: Már ahol a meleg víz és a hideg víz egyaránt szerepet játszott a barlang kialakulásában? Hát ezen el kell gondolkoznom egy kicsit. Nem tudnék most olyat mondani, ahol találkoztam volna ilyennel. Meg kell mondanom, hogy az ilyen hévíz által kivájt barlangok hihetetlenül ritkák ahhoz képest, amelyeket a felszíni vizek képesek kialakítani. MR: Van-e még olyan város a Földön, mint Budapest, ahol ilyen nagy szerepet játszanak a barlangok? JÁ: Nem tudok róla. Az én ismereteim szerint Budapest ilyen szempontból kuriozitás. Az, hogy egy világváros belterületén és most ne csak fõvárost nézzünk ilyen hosszúságú és ilyen szépségû barlangok legyenek, egyedülálló a világon. Menráth Réka ökoturisztikai referens
A Pál-völgyi-barlang turistainformáció A Budapest alatt húzódó öt legnagyobb budai barlangrendszer együttes feltárt hossza ma már meghaladja a 34 km-t. E nagy barlangok közül is a legismertebb a Szépvölgyi út 162. sz. alatti felhagyott kõfejõben nyíló Pál-vögyi-barlang, melynek hossza 2001. december 2-án amikor megtalálták a már régóta hõn áhított összeköttetést a Mátyás-hegyi-barlanggal 18,7 km lett, így az aggteleki Baradla-barlang mögött hazánk második leghosszabb barlangjává lépett elõ. A barlangot 1904-ben fedezte fel Scholtz Pál Kornél és Bagyura János, a járatrendszer elsõ pontos térképét Kadiæ Ottokár készítette el 1917 19 között. Kialakulását a mélybõl feltörõ hévforrások õseinek köszönheti, amelyek ma a Duna mentén fakadva a fõváros híres gyógyfürdõit táplálják. Egyike volt azoknak a barlangoknak, amelyeket a barlangok általános védettségének kimondása elõtt, már 1944-ben védelem alá helyeztek. A Pál-völgyi barlang a nagyközönség számára is látogathatóvá tett szakaszaival már a húszas-harmincas években a turisták kedvelt célpontjának számított. A barlangi képzõdmények forma- és színgazdagsága, köztük a változatos cseppkõalakzatok ma is jelentõs számban vonzzák az érdeklõdõket. Ma a kiépített látogatható szakasz hossza 500 méter. A hosszú túra idõtartama 60 perc, a rövid túráé 25 perc. A túrák minden óra 15 perckor indulnak. A barlang elérhetõségei: 1025 Budapest, Szépvölgyi út 162. Telefon: 1/325-9505 E-mail: dinpi@dinpi.hu és palvolgy@axelero.hu; Honlap: www.dinpi.hu Nyitva tartás: egész évben, hétfõ kivételével mindennap 10 16 óra között. Megközelítés: Kolosy térrõl induló 65-ös busszal a Pál-völgyicseppkõbarlang megállóig. Menráth Réka ökoturisztikai referens 12
KÁZMÉR REJTVÉNYE BADAR MADÁRHATÁROZÓ Kókay Szabolcs rajzai és Varró Dániel Badar madárhatározó címû versének rímei alapján találjátok ki, melyik madárról szólnak! Elõzõ számunk helyes megfejtése: zöld levelibéka 3, parlagi sas 2, ürge 8, ember 6, nappali pávaszem 4, farkaspók 7, fûrészlábú szöcske 5, macskabagoly fióka 1 kakukktojás: nappali pávaszem A Pál-völgyi-barlangba ingyenes belépõt nyert: Divinszki Ferenc Tamás, Budapest (A következõ madarak szerpelnek a versikékben: vörösvércse, csuszka, bölömbika, fekete harkály, hantmadár, kenderike, vörösbegy, széki lile, szalakóta) Szép madár a :...1..., elbõdül, ha fülön bököm. Mert nem túl nagy öröm neki. Szép madár a :...1... Szép madár a :...6..., csak ha meghal, randa már. Egyszer élünk, nemdebár? Szép madár a :...6... Szép madár a :...2..., ám fölöttébb kelekótya. Nem pisilt már hetek óta, szép madár a :...2... Szép madár a...7..., piros sityak, fekete altáj. Az orrodban sohase turkálj! Szép madár a...7... Szép madár a :...3..., fészket rakni nem mer ide. Tudja, hogy kipenderítem, szép madár a :...3... Szép madár a :...8..., rákapott a söröcskére. Italozgat röhögcsélve, szép madár a :...8..., Szép madár a :...4..., nincsen rajta fölösleg. Kedvence a rumos meggy, szép madár a :...4... Szép madár a...9..., kimondottan guszta. Rákakált a buszra, szép madár a...9... Szép madár a :...5..., saját fészkét székeli le. Ha kipurcan, béke vele, szép madár a :...5... A helyes megoldást beküldõk között ingyenes belépõt sorsolunk ki a Szemlõ-hegyi-barlangba. Kérjük, hogy a megfejtést nyílt levelezõlapon küldjétek be, nevetek és címetek feltüntetésével. A nyertesek nevét a következõ számban közöljük. Címünk: Duna Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság; 1525 Bp., Pf. 86. Beküldési határidõ: 2007. május 31. 13
ELHIVATOTT CIVILEK Bemutatkozik a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat A Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat, a magyar karszt- és barlangkutatás szakmai-tudományos, koordinációs, információs szervezete, jelenlegi formájában 1958 óta mûködik. A szervezett magyar barlangkutatás azonban közel 100 éves múltra tekint vissza, hiszen 1910-ben alakult meg jogelõdünk, a Magyarhoni Földtani Társulat keretében mûködõ Barlangkutató Bizottság. Hazánkban a barlangok a világon szinte egyedülállóan feltárásuk pillanatától természetvédelmi oltalom alatt álló értékek. Ezen természeti értékek védelme érdekében az 1998 óta kiemelten közhasznú minõsítést élvezõ Társulatunk az alábbi feladatokat látja el: a hazai karsztterületek és barlangok feltárása, kutatása, dokumentálása, aktív természetvédelem a magyar karsztterületek oltalmában, a természetvédelmi hatóságokkal együttmûködve a magyar barlangkutatók tevékenységének összefogása, koordinálása, a karszt- és barlangkutatás oktatási rendszerének mûködtetése, szakirányú kiadványok megjelentetése, a hátrányos helyzetû csoportok társadalmi esélyegyenlõségének mind teljesebb körû megvalósítása, szakkönyvtár fenntartása és bõvítése, valamint a barlangkutatás irodalmi és tárgyi emlékeinek gyûjtése, kezelése és közkinccsé tétele. Társulatunk taglétszáma jelenleg közel 700 fõ. Informálásukra kéthavonta MKBT Tájékoztató címmel prog- ramfüzetet jelentetünk meg. Évente egyszer kiadjuk a Karszt és Barlang címû szakmai folyóiratot. Egyéb kiadványaink között oktatási jegyzetek, konferenciák elõadásanyagai, barlangtérképek találhatók. Évente két fontos hazai rendezvényt szervezünk. A hagyományos Barlangnapot, mely a hazai barlangkutató társadalom kötetlen találkozója, és egy jelentõs hazai karsztterület megismerésére irányul. Ugyancsak minden évben megrendezzük a Barlangkutatók Szakmai Találkozóját, melynek célja a hazai barlangkutatók feltáró és tudományos munkájának megismertetése. Kétévente szervezett nemzetközi részvételû konferenciáink sorából kiemelkedik az 1989-ben, közel 1000 fõ részvételével megrendezett 10. Nemzetközi Szpeleológiai Kongresszus. Bibliotheca Speleologica Hungarica szakkönyvtárunk bõvítésére mintegy 70 külföldi szakmai szervezettel tartunk fenn kiadványcsere-kapcsolatot. Elérhetõségünk: Postacím: Szemlõ-hegyi-barlang; 1025 Budapest, Pusztaszeri út 35. Telefon: 346-0495 Telefon/Fax: 346-0495 E-mail: mkbt@axelero.hu Internet: www.barlang.hu Fleck Nóra ügyvezetõ titkár OLVASTA MÁR? Pál-völgyi-barlang Egy felfedezés 100 éve A barlangok mélye egy önálló, különös világ, nincsenek sem napszakok, sem évszakok; a változások csupán évszázadokban, évezredekben mérhetõk. A mélységes csendet legfeljebb csak az aláhulló vízcseppek hangja, egy-egy földalatti patak csobogása vagy a denevérszárnyak suhogása töri meg. Budapest a természet szeszélyének jóvoltából a világ egyetlen olyan fõvárosa, amelynek a lakóterülete alatt jelentõs kiterjedésû, látványos képzõdményekkel díszített barlangrendszerek találhatók. Ezek a barlangok a budai hévforrás-tevékenység mintegy 2 millió éves múltjába kínálnak betekintést; s a felszíni forrásmészkõ-lerakódásokkal és a ma is mûködõ melegforrásokkal együtt egy olyan összetett természeti rendszert alkotnak, ami az ún. termálkarsztos jelenségek nemzetközi hírû típusterülete. E barlangvilág egyik leglátványosabb képviselõje a Hármashatár-hegycsoport lábánál elterülõ Szépvölgy- Rózsadomb felszíne alatt rejtõzõ Pál-völgyi-barlang. Könyvünk a barlangot felfedezõ hajdani kutatók emléke elõtt is tisztelegve ezt a különleges föld alatti világot szeretné feltárni az olvasó elõtt; bemutatva mindazon látványosságait is, amelyek egyébként csupán a barlangkutatók számára hozzáférhetõk. Takácsné Bolner Katalin a KvVM Barlangtani és Földtani Osztályának vezetõje 14
Visegrádi Bobpálya Bt. 2025 Visegrád, Mátyás kir. u. 41. ELÉRHETÕSÉGEINK Duna Ipoly Nemzeti Park Ig. 1021 Budapest, Hûvösvölgyi út 52. Tel.: 1/391-4610, fax: 1/200-1168 e-mail: dinpi@dinpi.hu Internet: www.dinpi.hu Zöld Pont-Iroda Metzger Júlia, Tel.: 1/391-4632 Nyitva tartás: H, SZ, P 10.00-14.00 óráig Tájegység irodák Duna Ipoly Nemzeti Park Börzsönyi Természetvédelmi Tájegység 2669 Ipolyvece, Major; Tel.: 30/663-4642 Pilisi TTE 2509 Esztergom, Strázsa-hegy, Tel/fax: 33/435-015 Gerecsei TTE 2890 Tata, Baji út 12. Tel.: 34/487-265 Budai TTE 1025 Budapest, Szépvölgyi út 162. Tel.: 1/325-5722 Vértesi és Mezõföldi TTE 8000 Székesfehérvár, Tolnai út 1. Tel.: 22/510-523 Gödöllõi TTE 2100 Gödöllõ, Rózsa u. 40. Tel.: 28/422-876 Dél-Pest megyei TTE Tápió-Hajta-vidéke Tájvédelmi Körzet 2760 Nagykáta, Egreskátai u. 11/A. Tel.: 29/441-262 Ócsai Tájvédelmi Körzet 2364 Ócsa, Lõrinc u. 1. Tel.: 29/378-478 BEMUTATÓHELYEK Alcsúti Arborétum Látogatható: Sze-V, valamint munkaszüneti és ünnepnapokon 10.00-18.00 óráig Térkép letölthetõ: www.kirandul.hu Cím: Alcsúti Arborétum, 8087 Alcsútdoboz Tel.: 22/353-219 Sas-hegyi Látogatóközpont Hétvégén 10.00-17.00 óráig a kijelölt tanösvényen látogatható. Szakvezetés óránként indul. Hétköznap szakvezetés elõzetes bejelentkezéssel kérhetõ. Információ: Tel.: 30/663-4669; 1/391-4624; Fax: 1/200-1168 Cím: Bp. XI. ker. Tájék u. 26. E-mail: menrathr@dinpi.hu Pál-völgyi-barlang Látogatható: egész évben, hétfõ kivételével mindennap 10.00-16.00. Túrák minden óra 15 perckor indulnak. Nagyobb csoportoknak érdemes elõre bejelentkezni. Cím: 1021 Budapest, Szépvölgyi út 162. Tel.: 1/325-9505 e-mail: palvolgy@axelero.hu Szemlõ-hegyi-barlang Látogatható: egész évben, kedd kivételével mindennap 10.00-16.00. Túrák egész órakor indulnak. Nagyobb csoportoknak érdemes elõre bejelentkezni. Cím: 1021 Budapest, Pusztaszeri út 35. Tel.: 1/325-6001; e-mail: palvolgy@axelero.hu Királyréti Erdei Iskola Látogatható: elõzetes bejelentkezés alapján egész évben. Cím: Szokolya, Királyrét; Tel.: 27/585-625 e-mail: kiraly.ret@invitel.hu Szénások Európa Diplomás Terület Látogatható: elõzetes bejelentkezés alapján egész évben. Cím: 2084 Pilisszentiván, Bányász utca 17. Tel.: Menráth Réka, 30/6634-669, 26/366-129. e-mail: iroda@szenas.hu Internet: www.szenas.hu Esztergomi Bemutatóközpont Látogatható: elõzetes bejelentkezés alapján egész évben. Cím: 2509 Esztergom, Strázsa-hegy Tel.: Dr. Jankainé Németh Szilvia, 30/6634-614 E-mail: nemethszilvia25@gmail.com Nagykáta Egreskátai major, Hajta-túra (Tápió-Hajta-vidéke Tájvédelmi Körzet) Látogatható: elõzetes bejelentkezés alapján egész évben. Tel.: Vidra Tamás, 30/6634-650 Ócsai Tájház és Turján Ház Látogatható: február 1-jétõl november 30-ig, K-Szo 9.00-16.00 óráig, vasárnap és ünnepnapokon 10.00-17.00 óráig. Cím: Ócsa, Dr. Békési Panyik A. u. 4-6. Tel.: Papp Ágnes 30/9489-150 e-mail: tarnics@vipmail.hu www.ocsa.tajhaz.hu