T A R T A L O M Fila József A gépi fakitermelés fokozásának lehetőségei a Mátrai Erdőgazdaságban 241 Bánky Gyula: Talajerózió és az ellene való védekezés Heves megyében 24 I Zágoni István: A Mohácsi Farostlemezgyár, az ország első rostlemeztermelő nagyüzeme 2 Csesznák Elemér: Vadkárelhárítás a Pilisben _ Karai Gusztáv: Az ERTI izotóp laboratóriuma _ 2 K Holdampf Gyula Jakóts László: Az állami erdőgazdaságok igazgatóinak és f továbbképző tanfolyama 264 Bakkay László: Erdőnevelési kérdések 2 Szőnyi László: Termőhelyi vizsgálatok bauxit-deponiákon és iszapgödrökben 27 Címkép: Nemesnyár előhasználati állomány tölgy fölött (Szolnoki Hátlapon: Középkorú hársas-tölgyes-bükkös Somogyban (Lipótfai E C O f l E P W A H H E 0u.ia, Ft.: 06 ycnobhflx nobbimehhh ypobim MexanH3ai(Hn npw jieco3arotobkax B ropax MaTpa 241 Barnai, JJb.: 3po3H«noMB H Mepw őopböbi c Heti B KOMHTaTe XeBem 24 í 3aeoHu, M.: 3aB0A HpeBecHOBOjioKHHCTbix rumt B r. Moxaq nepbbiíi KpynHbifí 3aB0A no npoh3boactby I ApeBeCHOBOJlOKHHCTblX njlht B BeHrpHH 25 1 ^echak, 3. : Mepbi öopbőbi c nobpewaehhhmh jreca AHHbio B ropax FI HJIHUI 25 7 XoAbdajun0, JJb. HKO*Í, Jl.: Kypcbi no nobbimehhio KBajiH<l>HKauMH AJIH AnpeKTopoB H rjiabh HepoB Aecxo30B 26 4 EattKau, Jl.: Bonpocu pyökh yxoaa 3a Jiecoiw 26 I. Kapau, r.: JlaöopaTopHfl no HcnbrraHHK> MeMeHHbix atomob HUUAX 26 1 C3HU } Jl.: H3yMeHHe ycnobhü MecronpoH3pacTaHHH jieca Ha öokchtiibix otbajiax H B HAHCTHbix BbieMKax 27 1 3arjiaBHbiíi phcyhok : noőothoe HACAMCDEHUE ÖÁH NPOMEMCYMOTHOAO noabsoeamxn U3 EUÖPUDA HEPNOZO mononn jiecxo3). PHcyHOK Ha oőopothoft CTpaHHue O6OAO>KKH : CpedHemspacmHan jiuno-dyöoean Oymna e KOMUMAME UloModb. I S O M M A I R E Ftla J.: Les possibilités de l'exploilation mécanisée chez l'économie Forestiére Mátra 241 Bánky Gy.: L'érosion et la protection du sol dans le département Heves 245 Zágoni I.: L'usine de panneaux de fibres de Mohács, la premiere grandé usine productrice de panneaux de fibres en Hongrie 251 Csesznák E.; Protection de la fórét contre le gibier dans la montagne Pilis 257 Karai G.: Le laboratoire d'isotopes de l'institut Scientifique Forestíer 261 Holdampf Gy. Jakóts L.: Le cours de perfectionnement pour les directeurs et le I nieurs en chef des économies forestiéres 264 Bakkay L.: Problémes de l'éducation de la fórét 266 Sr.önyi L.: Analyse de stations sur des excédens de déblais de bauxité et sur des fondrieres 271 En couverture: Peuplement de peupliers euraméricains destinés á des cfiénes En reverse: Une hétraie á tilleul et chéne d'un &ge moyen dans le Az Országos Erdészeti Egyesület kiadványa Felelős szerkesztő: KERESZTESI BÉLA, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa Kiadja: a Mezőgazdasági Könyv- és Folyóiratkiadó Vállalat. Felelős kiadó: LÁNYI OTTÖ Szerkesztő bizottság: BABOS IMRE, a mezőgazdasági tudományok doktora; dr. BALASSA GYLLA, dr. HARACSI LAJOS, KALDY JÓZSEF, KOCSÁRDY KAROLY, KUTASY VIKTOR, MADAS ANDRÁS, PARIS JÁNOS, SALI EMIL, SZŐNYI LASZLÖ A szerkesztő helyettese: JÉROME RENÉ. Technikai szerkesztő: ÁKOS LÁSZLÓ Megjelent 4000 példányban. 48810-689/2 - Révai-nyomda, Budapest, V., Vadász u. 16. (Felelős: Povárny Jenő)
A gépi fakitermelés fokozásának lehetőségei a Mátrai Erdőgazdaságban IILA JÓZSEF igazgató Közel egy évtizede általában minden szinten nagy erőfeszítéseket tesz az erdőgazdálkodás annak érdekében, hogy a szocialista termelést törvényszerűen jellemző technikai fejlődést, termelékenységemelést, az árutermelés önköltségeinek szüntelen csökkentését többek között az erdőgazdasági termelés munkafolyamatainak gépesítésével megoldjuk. Különösen nagy erőfeszítéseket tettünk és jelentős anyagi áldozatot hoztunk a legnehezebb erdőgazdasági munkatevékenység, a fakitermelés gépesítésére. Az itt elért eredményeink értékének lebecsülése nélkül megállapíthatjuk, hogy a dicséretes eredmények ellenére, objektív okok m/iatt, a fakitermelésben ma még nem a gépi termelés jellemző, mert termelésünknek mintegy 70%-át kézi eszközökkel végezzük. Változatlanul helyes az a célkitűzés, hogy a legnehezebb fizikai munkát és legtöbb munkaerőt igénylő fatermelést igyekezzünk gépesíteni, de az eddigi széles alapon ennek érdekében tett intézkedések hatásainak most már ugrásszerű fejlődésben kell jelentkezni. Nem lehet a fejlődés eddigi ütemével megelégedni, mert ez esetben 15 20 év múlva érhetnénk el a fakitermelésben célszerűen elérhető 70 80%-os gépesítettségi fokot. A fejlődés eddig azért volt ilyen lassú, mert a szükséges elemi műszaki előfeltételek, alkalmas káderek, megfelelő gépek, tervgazdálkodási, bérügyi korlátozások, a megfelelő anyagi ösztönzők hiánya fékezte a központi szándék gyorsabb érvényesülését. Az utóbbi években azonban nemcsak a gyorsabb fejlődést gátló negatívumok csökkentek vagy szűntek meg, hanem több vonatkozásban nagyrészt a korábbi intézkedések eredményeként több segítő, pozitív tényező keletkezett és érvényesült. Ilyenek: 1. A termelés irányítói, szervezői és kivitelezői a szükséges számban, hozzáértés alapján meggyőződtek a gépi termelésnek a kézi termeléssel szemben mutatkozó előnyéről. 2. Rendelkezünk olyan korszerű géptípussal, ami üzembiztonságával, teljesítményi hatásfokával, üzemeltetési költségtényezőivel a gép fölényét a kézi eszközökkel szemben biztosítja. 3. Rendelkezünk a szükséges technikai segédeszközökkel (műhelyek stb.). 4. A terv- és munkabérgazdálkodás módosult szabályai, az önállóbb vállalati gazdálkodás lehetőségei, a cél érdekében.szükséges egyéb részletfeltételek helyi biztosítását lehetővé teszik. 5. A feltárás, anyagmozgatás gépesítése, a készletgazdálkodás javulása, az áru-átvevő szervekkel való rugalmasabb értékesítési és szállítási kooperáció lehetősége javítja a gépi faternielés előfeltételeit. 6. A népgazdaság kiegyenlítettebb fejlődési üteme, a munkaerő-helyzet
alakulása és viszonylagos, de legalábbis kiszámíthatóbb stabilitása enyhítette az erdőgazdálkodás kárára eltolódó bérfeszültséget, minőségi munkaerő-hiányt. Ezeknek, a céljaink szempontjából pozitív irányba ható változásoknak a segítő értékét és hatását országosan most volna célszerű felmérni és felhasználni a fakitermelés gyorsabb ütemű fejlesztésének elérésére. Megvizsgáltuk erdőgazdaságunk meglevő és megteremthető adottságait a gépi fakitermelés jelentős fejlesztése szempontjából. Megállapítottuk, hogy reális olyan célt kitűzni, hogy a jövő gazdasági évben az ez évi 38%-os gépi termelési előírással és várható teljesítéssel szemben az összes általunk végzendő 5 em-nnél vastagabb fakitermelési feladatot gyakorlatilag teljes mértékben géppel végezzük el. A szervezési, bérezési elveket és elgondolásokat, a számítás menetét, az alábbiakban azért részletezem, hogy célkitűzésünk realitását érzékeltessem. Erdőgazdaságunk 1959 60-ra tervezett bruttó fakitermelése Véghasználat Gyérítés Együtt Fülled. Egyéb össz. Fülled. Egyéb Össz. Fülled. Egyéb Összes m 8 m 3 m 8 Áll. erdők... Kiterjedt kezelésű közb. erd Összes 13 391 1 219 14 610 27 931 6 773 34 704 41 322 7 992 49 314 21 384 2 555 23 939 27 200 3 741 31 48 644 6 290 54 940 34 775 3 774 38 549 55 191 10 514 65 705 89 966 14 288 104 254 Ebből az ágfa és termelési apadék levonása után marad géppel kitermelendő Nettó fatömeg I 11 600 27 000 Az egyszerű kezelésben levő közbirtokossági erdők termelését nem vehetjük figyelembe, mivel azt a birtokossági tagok kézi eszközökkel maguk termelik. Ugyanígy figyelmen kívül hagytuk a tisztítási fatömeget is. A 82 100 m 3 fatömegnek géppel való kitermelése mai értelmezésünk szerint 100%-os, egyideig maximálisan elérhető gépesítettségi fc>kot jelent. A szervezésnek az az alapelve, hogy kvalifikált fűrészkezelőkkel, egy és kétszemélyes motorfűrészeknek az állomány méreteitől függő, helyes arányú alkalmazásával, egész évre szerződött, szakmailag kiképzett és megfelelő kéziszerszámokkal ellátott állandó munkások alkalmazásával tíz hónapon keresztül végezzük a termelést. A különböző típusú motorfűrészekhez a kitermelendő állomány terepadottságaihoz és a kitermelendő választékokhoz alkalmazkodó, állandó létszámú brigádot szervezünk. A mennyiségi és minőségi termelés ösztönzésére prémiumot biztosítunk a termelőknek. A munkavezető erdészeket a motorfűrész kezelésére házilag kiképezzük és minden három üzemeltetett fűrész után két tartalék-fűrészt biztosítunk. A motorfűrész kezelője bérezési szempontból független a munkacsapattól. A kezelő anyagilag abban érdekelt, hogy a motorfűrész maximálisan üzemben legyen és a fűrész karbantartását rövid idő alatt saját maga végezze el. Az ehhez szükséges alkatrészeket, segédeszközöket külön anyagi érdekeltséggel biztosítjuk. Fakitermelési feladataink üzemmódját, azok jellegét, erdeink mai állapota és jövő élőfatermelési célkitűzéseink szabják meg. Ezek az adottságok és célok arra kényszerítenek, hogy termeléseinket mintegy 500 munkahelyen (erdőrészletben) végezzük. A természetes felújítások kiterjesztésének lehetőségei szűkítik ugyan a gépi termelés kedvező szervezésének lehetőségeit, ezt azonban ellensúlyozza a nagyarányú előhasználat, a fülledékeny faanyagnak a középkorú er-
dőkben való elegyes előfordulása, a véghasználatok nagyrészben kis területeken, az erdőgazdaság egész területén való elosztottsága, elegyetlen volta, végül az, hogy véghasználatainknak csak kis hányada felszabadító vágás. Az évi tíz hónapon át tartó, egyenletes ütemű gépi termelés mellett biztosítani akarjuk és tudjuk a felújítás, állomány-nevelés, a kitermelt fa minőségi védelmének korszerű követelményeit. így a legfontosabbakat mint a hóban való termelést, közelítést, a felújult vagy alátelepítéssel felújított területekről a faanyagnak április végéig való kiszállítását, a befülledés megakadályozását stb. A táblázatban foglalt fatömeg-adatokból kivehetően a gazdasági év első 6 hónapjában a felújítások és a faanyag befülledés elleni védelme szempontjából 11 600 m 3 véghasználati, és mintegy 8000 m 3 előhasználati fatömeget feltétlenül ki kell termelni. Mivel ez a mennyiség a tíz hónapra előirányzott összes menynyiiségnek csak mintegy 24%-a, vélelmezhető, hogy a kitermelésre előirányzott összes idő 60%-a alatt ezt biztonságosan ki tudjuk termelni. A fülledékeny előhasználati faanyag többi része, 10 500 m 3 elegyesen fordul elő, általában 18 cmnél vékonyabb vastagsági méretben. Itt csak az a követelmény, a legújabb szabályozás szerint, hogy az ebből nyert vékonyabb ipari fát, illetve fagyártmányt a kitermeléstől számított egy hónapon belül felhasználási helyére juttassuk. Számításom további menete a gépmennyiségek, munkaerőszükségletek, a termelés közvetlen és közvetett költségeinek alakulását tisztázza a kézi termeléssel szemben. Terveink szerint az egész évre szerződött fatermelők 229 munkanap termelnek. (365-ből 52 vasárnap + 8 fizetett ünnep -+- 16 szabadság-nap + 20 fűrész javítási-nap + 30 esős-nap + 10 betegnap = 136 nap). Napi 8 órát, ebből 6 óra üzemidőt, és ez alatt 15 m 3, 5 cm-nél vastagabb faanyag kitermelését irányoztuk elő, az egy emberes Druzsba-fűrészekhez 6 fős, a két emberes MRPmotorfűrészekhez 7 fős munkacsapat alkalmazását. Ilyen módon 24 munkacsapat, illetve fűrész szükséges. 15 Druzsba és 9 MRP üzembehelyezett fűrészt alapul véve, a munkaerőszükséglet 153 fő. Egy munkacsapat (üzemben tartott fűrész) egész évben 3420 m 3 fatömeget termel ki. Mivel az egyenletes termelést hozzáértő, jól képzett és jól fizetett motorfűrész-kezelőkkel, a TMK szem előtt tartásával is csak megfelelő számú tartalékfűrész esetén lehet elérni, ezért a 24 üzemben levő fűrész mellett 16 tartalékfűrészt biztosítunk. (10 Druzsbát és 6 MRP-t.) A 24 munkacsapat tehát gyakorlatilag 40 motorfűrésszel hajtja végre a feladatot. Eszerint egy évben egy leltári fűrészre 2052 m 3 teljesítmény esik, ami a mai normának kétszerese. Annak érdekében, hogy fűrészeink rendszeres, szakszerű munkahelyi karbantartását biztosítsuk, továbbá, hogy a gép a mai 3 4 órával szemben napi 6 7 órát üzemben legyen, megfelelő munkaképességű szakembert kell a fűrészhez biztosítani, aki itt is megkeresi egész évben az iparban elérhető jövedelmet. Bérrendszerünk a 6, illetve 7 fős munkacsapaton belül elkülöníti a gépkezelő és segédkezelő fizetését a feldolgozást végzők keresetétől. A gépkezelő üzemben töltött gépóránkint 7 Ft, általa végzett karbantartás esetén 4,50 Ft órabért kap, ezenkívül a havi előírt norma-teljesítményen felül minden 1%-os túlteljesítésért a havi összes keresete 2%-át kapja prémiumként. Az MRP-fűrészeknél a segédkezelő ennek 80%-át kapja. A munkacsapat többi tagjai feldolgozott választék köbméterenként megállapított teljesítménybért kapnak a korábbi teljesítménybérekhez viszonyítva mintegy 20%^kal magasabb, teljesítménytől függő prémium-kiegészítéssel. Mindezek alapján a dolgozók keresete és a fakitermelés munkabér-költsége, illetve a fakiermelés önköltsége a következők szerint alakul:
A) Gépi termelés esetén. I. Munkabér: 24 gépkezelő bére napi 9 segédkéz, bére napi 120 faterm. inunk, bére n. Összes készpénzfizetés: 64 Ft 229 X 64 = 14,656 X 24= 351,744 Ft 56 Ft 229 X 56 = 12,824 X 9 = 115,416 Ft 50 Ft 229 X 50 = 11,450 X 120 = 1,374,000 Ft 1,841,160 Ft (A keresetek 100%-os norma-teljesítményre vonatkoznak.) Természetbeni járandóságok értéke: (4 m 3 ingyen fa házhoz szállítva, munkaruha stb.), 153 fatermelő munkásnak napi egyenértékben számítva (napi 7,60 Ft/l fő): 266,098 Ft Munkabér együtt: 2,107,258 Ft II. 23% közteher: 467 130 Ft III. Üzemanyagköltség és javítási költség stb.: 40 000 lit. benzin, á 2,70 Ft 108 000 Ft Egyéb üzemanyag 30 000 Ft Értékcsökkenési leírás (4000 X 40) 160 000 Ft Műhelykarbantartás 42 000 Ft A gépi termelés összes költsége 2 914 388 Ft B) Az 1958 59. évi termelési módszer szerint, tényszámok alapján, 100% norma-teljesítményre számítva felmerülő költségek. I. Munkabér: Tarvágás 7600 m 3, á 34,76 Ft = Felújítóvágás 31 000 m s, á 30,90 Ft = Gyérítés 43 500 m 3, á 33,10 Ft = Összesen 82 100 m 3 264 176 Ft 1 017 900 Ft 1 439 850 Ft 2 721 926 Ft A fatermelők évi átlaglétszáma (napi 1,3 m'/fő teljesítmény. 7 hónapot figyelembe véve, átlag 20 nap = 1 fő, évi 182 m 3 teljesítmény) = 451 fő. 23%-os közteher összes termelési költség 626 042 Ft 3 347 968 Ft Itt a természetbeni járandóságok értékét nem vettem számításba, mert azt nem térítés nélkül kapják. A védőruhát sem értékelem. Figyelembe veszem azonban az A) és B) alatti termelési mód között jelentkező faanyag-juttatási mennyiségi különbséget, aminek gazdasági eredményjavulási szempontból 154 969 Ft bevételi érték növekedésben kifejeződő kihatása van az A) alatti módszer javára. A két termelési módszer műszaki, önköltségi, teljesítmény és kereset arányait az alábbi táblázat szemlélteti. Gépi termelés Kézi termelés Gépi termelés %-a a kézihez 35,49 Ft 40,78 Ft 88 22,42 Ft 33,16 Ft 3,24 Ft 5,68 Ft 7,62 Ft műhelymunka stb 4,15 Ft r 1 főre 8 órás munkanapra eső m teljesítmény 3 2,34 m 3 1,3 m 179 3 1 órára eső átlagkereset (100% normateljesít- 7,50 Ft 5,38 Ft 140
A fakitermelés önköltsége abszolút számban 433 580 Ft-tal, 13%-kal csökkenne, az 1 főre eső teljesítmény 179%-kai növekedne (termelékenység-emelkedés), amihez az ágazat eredményét javítva hozzájönne a B) alatt részletezett módon és okból 154 969 Ft árbevételi többlet. A számítások azt bizonyítják, hogy a gépi fakitermelés tervezett fejlesztési aránya minden kívánatos irányban ugrásszerű fejlődést hoz. A számokban itt kimutatott előnyökön túl egyéb sok irányú előnnyel is jár az új munkaszervezés. Ezek közül a legfontosabbak: Kevesebb, hozzáértőbb, fegyelmezettebb, irányíthatóbb munkással, magasabb színvonalon, jobban szervezhetően termelünk, ami növeli az áru értékben jelentkező minőségét, csökkenti a rezsiköltségeket, csökkenti az erdészek egyébirányú lekötöttségét (munkásszerzés, adminisztráció stb.) s ennek révén az erdész jobban szervezheti, irányíthatja a termelést. Dolgozóink kulturáltabb körülmények között, könnyebb munkával, elégedettebben dolgoznak. Csökken az ágfával kapcsolatos visszaélés, továbbjavítja a pénzügyi eredményeket a kisebb szerszám-szükséglet, s végül nem utolsó sorban képzettebb emberekkel kevesebb a baj. Mindez a módszer lehetővé teszi, hogy már a jövő gazdasági évben jelentősen kitérj esztve, alkalmazásba vehessük az ERTI által kikísérletezett közelítési módszert, nevezetesen kevesebb fogattal, ezeknek a munkacsapatokba való beosztásával, a közelítést gyorsabban és olcsóbban tudjuk megoldani, a kiegyenlítő rakodók kiképzésével, a szállítás szervezésében alkalmazható racionalizálásokkal, ugrásszerű eredményeket lehet elérni a faanyag mozgatás feladatkomplexumában is. Talajerózió és az ellene való védekezés Heves megyében BÁNKY GYULA tud. munkatárs, ERTI Földünk szilárd kérgének felszínét, a földtörténeti korok százmülió évei alatt, a belső erők hatására létrejött kéregmozgások, süllyedések, emelkedések, törések és vetődések, valamint nagymérvű vulkáni tevékenységek alakították és a külső letaroló erők (denudáló) faragták és szabdalták mai formájúvá. Korunkban sem szünetel a belső erők munkája, de észrevehetelenül lassú. Ritkák a föld felszínét hirtelenül nagy területen nagymértékben megváltoztatok és helyi jellegűvé csökkent a vulkáni tevékenység. Ugyancsak meglassult, a megváltozott éghajlati viszonyok következtében, a külső letaroló erők munkája is. Lassúbbá lett a mállás és csökkent a lehordás. Ez az állandó, lassú geológiai folyamat azonban meg is gyorsulhat, ha a természet dinamikai erői által alakított és fenntartott állapotot valamilyen, ez erőktől független, külső behatás erőszakosan megbontja. Heves megye területének mintegy felerésze hegy és dombvidék. Országunk legmagasabb hegye a Mátra teljesen, legnagyobb hegységünk a Bükk pedig mintegy harmadában megyénkben van, de ezeken felül igen számottevő a területe a két hegység közötti dombságnak, a Tárna felső szakasza és forrásvidéke vízgyűjtőterületének is. Sőt megyénk erdőgazdaságához tartozik a Tarna-völgyi dombsággal határos és ahhoz hasonló felépítésű dombvidék, a Hangony és Arló patakok vízgyűjtő területe. E hegy- és dombvidék a régi időkben 90%-ban erdősült volt. A kevés mezőgazdasági terület és fejletlen művelési, gazdálkodási módszerek az állandóan növekvő lakosság létszükségletét biztosítani nem tudták. Így a szükséglet megteremtésére csak egyetlen lehetőség volt, mindig újabb és újabb erdőterületeknek művelés alá fogása. Ez az állandó mezőgazdasági terjeszkedés és a mindinkább fokozódó állattenyésztés először