Kihirdetve a 2002/54. sz. Magyar Közlönyben A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 34/2002. (IV. 27.) FVM rendelete az építészeti-mûszaki tervezési jogosultság részletes szabályairól Az épített környezet alakításáról és védelmérõl szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. (2) bekezdés (c) pontjában, valamint a földmérési és térképészeti tevékenységrõl szóló 1996. évi LXXVI. törvény 29. (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az építészeti-mûszaki tervezési jogosultság általános szabályairól szóló 157/1997.(IX.26.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: R.) összhangban a következõket rendelem el: 1. (1) A rendelet tárgya az építészeti ezen belül külön a belsõépítészeti tervezésre - a táj- és kertépítészeti, a tartószerkezeti, az épületgépészeti, az épületvillamossági, a geotechnikai, a geodéziai, az épületgépészeti és az épületvillamossági ezen belül a felvonó és mozgólépcsõ tervezési szakterületekre vonatkozó jogosultság megállapítására terjed ki. (2) Nem tárgya a rendeletnek a geodéziai mûszaki-tervezés kivételével a külön jogszabályban szabályozott sajátos építményfajták, a 200 m2-nél nagyobb alapterületû föld alatti tárolóterek tervezése, valamint az építészeti-mûszaki tervezési tervpályázatok. (3) A mûemlékekkel kapcsolatos építészeti-mûszaki tervezés során e rendeletet a külön jogszabályok eltérõ rendelkezéseinek hiányában kell alkalmazni. 2. (1) Az e rendelet hatálya alá tartozó építészeti-mûszaki tervezési szakterületeken önálló tervezési tevékenység az R. 3. -ának (1) bekezdésében meghatározott tervezõi, vagy az R. 3. -ának (3) bekezdésében meghatározott teljes körû tervezõi (továbbiakban: vezetõ tervezõi) jogosultsággal folytatható. (2) A rendelet hatálya alá tartozó tervezési szakterületeken a tervezõi jogosultság megállapításához szükséges szakmai gyakorlati idõbe az építésügyi igazgatásban döntés elõkészítõ munkakörben, valamint az építõipari kivitelezésben felelõs mûszaki vezetõi vagy építési mûszaki ellenõri tevékenységgel, illetõleg
2 geodéziai tervezési szakterületen a földügyi igazgatásban szerzett gyakorlati idõ felét be kell számítani. 3. (1) A vezetõ tervezõi jogosultság megállapításához szükséges szakmai feltételek: a) valamennyi tervezési szakterület esetében a kérelmezett tervezési szakterület képzettségi követelményeinek megfelelõ (szakirányú) egyetemi végzettség és legalább 6 év tervezési gyakorlat, továbbá b) a mérnöki kamarák hatáskörébe tartozó tervezési szakterületeken, ba) a bejegyezni kért tervezési szakterület képzettségi követelményeinek részben megfelelõ (részlegesen szakirányú) egyetemi végzettség kétéves tervezõi továbbképzéssel és legalább 10 év tervezési gyakorlat, bb) a bejegyezni kért tervezési szakterület képzettségi követelményeinek megfelelõ (szakirányú) fõiskolai végzettség kétéves tervezõi továbbképzéssel és legalább 10 év tervezési gyakorlat. A gyakorlati idõbe a továbbképzést megelõzõ szakirányú tervezõi gyakorlat is beszámít. (2) A vezetõ tervezõi jogosultság megállapításához szükséges szakmai feltételeket nem kell vizsgálni, ha a kérelmezõ a bejegyezni kért tervezõi szakterületen kiemelkedõ építészeti-mûszaki tervezési tevékenységéért Kossuth-díjat, Széchenyidíjat, Ybl-díjat, Pro Architectura-díjat kapott, illetve belsõépítészeti tervezésért Munkácsy-díjat, vagy Ferenczy-díjat kapott. 4. (1) A vezetõ tervezõi jogosultság iránti kérelmet annál a területi szakmai kamaránál kell nyújtani, amelynek a kérelmezõ a tagja. A vezetõ tervezõi jogosultság megállapítása több szakterületre is kérhetõ, ez esetben a kérelmet szakterületenként külön kell benyújtani. A kérelemhez ha azzal a kamara még nem rendelkezik csatolni kell: a) a végzettséget tanúsító okiratok másolatát, b) a szakirányú tervezõi gyakorlati idõt bizonyító iratok másolatát, c) a kérelmezõ korábbi tervezõi tevékenységének dokumentumait, d) a kérelmezõ részletes szakmai önéletrajzát, e) érvényes erkölcsi bizonyítvány. (2) Az (1) bekezdés szerinti dokumentumok másolatai lehetnek közjegyzõ által hitelesített másolatok vagy az eredeti oklevél egyidejû bemutatása esetén benyújtott egyszerû másolat, amelyre az illetékes szakmai kamara rájegyzi az eredetivel való egyezés tényét.
3 (3) A tervezõi tevékenység dokumentumainak minõsülnek a tervezõként vagy társtervezõként tervezett és megvalósult jelentõsebb építményeknek, illetve azok szerkezeteinek, mûszaki berendezéseinek a szakterület szempontjából legjellemzõbb tervlapjai és fényképei, továbbá tervezési vagy fejlesztési pályázatok tervlapjai, egyéb tervdokumentumok, díjak, elismerések. 5. (1) A vezetõ tervezõi jogosultság megállapítása iránti kérelmet a gyakorlati idõ szakmai tartalma alapján a Kamara szakmai bizottsága véleményezi a következõ szempontok szerint: a) a bemutatott tervek a korszerû tudományos-technikai színvonalnak megfelelnek-e, b) a tervezési folyamatban való jártasság, c) a megtervezett és megépült építmények többrétû és magas szakmai színvonalú tervezõi tevékenységet dokumentálnak-e, megalapozzák-e a vezetõ tervezõi fokozat megállapítását. (2) Mind a bizottság, mind a kérelmezõ kezdeményezheti a személyes meghallgatást, továbbá a bemutatott építmények helyszíni megtekintését. (3) A szakmai bizottság véleményét írásba foglalja és részletesen indokolja. 6. (1) A tervezõi névjegyzék vezetéséhez szükséges tervezõi tevékenységi köröket, tervezõi fokozatokat, valamint a tervezési szakterületeknek megfelelõ szakképesítéseket a melléklet tartalmazza. (2) A kérelmezõ szerzi be a mellékletben nem említett, illetve nem azonosítható felsõfokú végzettségek esetében a szakterületnek való megfelelõség (szakirányúság) igazolását, valamint kezdeményezi a külföldön szerzett végzettség egyenértékûségének megállapíttatását, illetve honosíttatását. (3) A (2) bekezdésben említett esetekben a végzettség szakterületnek való megfelelõsége, továbbá az egyenértékûség megállapítása során beleértve a kreditpontokban meghatározható egyenértékûséget is a szakterület szerint hatáskörrel rendelkezõ országos szakmai kamarának a szakirányú képzést nyújtó felsõoktatási intézménnyel egyetértésben kiadott állásfoglalása az irányadó, amelyhez a leckekönyv, az oklevél (vagy ezek hiteles másolata) benyújtása szükséges. (4) A tervezõk számára a tervezõi névjegyzékbe való bejegyzésrõl szóló államigazgatási határozatban nyilvántartási számot kell megállapítani, amelynek tartalmaznia kell:
4 a) a tervezési szakterület, vagy részterület megnevezését, b) a tervezõi fokozatot, c) kamarai azonosító számát, amely kamarai tagságra nem jogosult személyek esetében a névjegyzékbe való bejegyzés sorszáma, d) a tervezõi névjegyzéki bejegyzés, illetve megújítási kérelem esetén a megújítás évszámát. 7. (1) A Magyar Építész Kamara által vezetett névjegyzékben: a) az építészeti-, ezen belül külön a belsõépítészeti tervezési szakterületen (a névjegyzéki bejegyzés betûjele: É, BÉ), b) a táj- és kertépítészeti tervezési szakterületen (a névjegyzéki bejegyzés betûjele: K) (2) A Magyar Mérnöki Kamara által vezetett névjegyzékben: a) a tartószerkezeti tervezési szakterületen (a névjegyzéki bejegyzés betûjele: T), b) az épületgépészeti (névjegyzéki bejegyzés betûjele: G), ezen belül a felvonó és mozgólépcsõ tervezési szakterületen (a névjegyzéki bejegyzés betûjele: Gf), c) az épületvillamossági tervezési szakterületen (névjegyzéki bejegyzés jele: V), d) a geotechnika tervezési szakterületen (névjegyzéki bejegyzés jele: GT), e) a geodézia tervezési szakterületen (névjegyzéki bejegyzés jele: GD). (3) A Magyar Mérnöki Kamara a tervezési szakterületeken belül részterületeket állapíthat meg a részlegesen szakirányú felsõfokú végzettségek sajátosságainak figyelembevételével. (4) A tervezõi fokozatok és jelölésük a tervezõi névjegyzékben: a) teljes körû (vezetõ) tervezõi jogosultság: 1 b) tervezõi jogosultság 2 (5) A Magyar Építész Kamara az építészeti tervezési szakterületen a) korábbi jogszabály alapján 3 b) a tervezõ- és szakértõ mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Mkt.) 52./A -ában foglaltak alapján felsõfokú végzettség hiányában ÉKE, valamint ÉK tervezõi fokozatokat is nyilvántart. (6) Az e rendelet hatályba lépésekor kamarai határozattal névjegyzékben lévõ tervezõvel külön kérelem benyújtása és igazgatási szolgáltatási díj kiszabása nélkül - határozatban kell közölni, ha korábbi jogszabály alapján megállapított névjegyzéki besorolása, illetve a hozzá kapcsolódó tevékenységi kör e rendelet alapján módosul. A
5 határozat kézhez vételéig a tervezõ a korábbi névjegyzéki bejegyzés alapján tevékenységét változatlan körben folytathatja. 8. Az Mkt. 1. (4) bekezdése szerinti eseti engedély iránti kérelmet a kérelmezõ lakóhelye szerint illetékes területi szakmai kamarához benyújtott kérelemhez igazolni kell: a) a szakirányú felsõfokú szakképesítést és a szakmai gyakorlati idõt, b) az építtetõ és a tervezõ hozzátartozói minõségét, valamint mellékelni kell c) egy hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványt, d) az eljáráshoz külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díj befizetését igazoló csekkszelvény másolatát. 9. E rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba, egyidejûleg az építészeti-mûszaki tervezési jogosultság részletes feltételeirõl szóló 32/1997.(XI.19.)KTM rendelet, valamint az ezt módosító 104/1999.(XII.20.)FVM rendelet és a 109/2001(XII.27.)FVM rendelet hatályát veszti. Budapest, 2002. április 27. Dr. Vonza András földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter
6 Melléklet a 34./2002.(IV.27.)FVM rendelethez Az egyes tervezési szakterülethez és fokozathoz tartozó tevékenységi körök és szakmai feltételek I. Az építész kamarák hatáskörébe tartozó tervezési szakterületek 1.Építészeti tervezõi szakterület (betûjele É): 1.1. É1 jelû építész vezetõ tervezõi fokozathoz tartozó tevékenységi kör: a) építmények teljes körû építészeti tervezése, b) beépítési tervek készítése 1.2. É2 jelû építésztervezõi fokozathoz tartozó tevékenységi kör: a) építmények építészeti tervezése terepszint fölött legfeljebb öt szint magasságig és 2000m2 szintterület nagyságig, b) tervezõtárs vezetõ tervezõ mellett, c) állapot-felmérési és bontási tervek, továbbá felújítási-, korszerûsítési-, és helyreállítási tervek, korlátozás nélkül valamint, d) beépítési tervek készítése 1.3. Helyi, illetve országos védelem alatt álló építményt, továbbá világörökség területén, illetve védett területen új építményt csak okleveles építészmérnök végzettséggel rendelkezõ tervezõ tervezhet. 1.4. Építészeti tervezõi szakterületen É1, valamint É2 tervezõi fokozatban a tervezési jogosultság megállapításánál a) a szakterület képzettségi követelményeinek megfelelõ egyetemi végzettség: okleveles építészmérnök, okleveles építész tervezõmûvész, egyetemi szintû okleveles építész, továbbá olyan egyetemi végzettség, amelynek megfelelõségét külön jogszabály szerinti eljárással állapították meg, b) a szakterület képzettségi követelményeinek megfelelõ fõiskolai végzettség: az Étv. 32. -ának (4) bekezdésével összhangban 2002. december 31-ig megszerzett olyan építészmérnöki, illetve okleveles magasépítõ üzemmérnöki fõiskolai végzettség, amelyet legalább két éves, - az országos szakmai kamara és a képzést nyújtó felsõoktatási intézmény egyetértésben kialakított képzési terv alapján - akkreditált szakirányú képzést nyújtó intézményben elvégzett továbbképzés egészít ki. 1.5. É2 jelû tervezõi fokozatba kell sorolni a korábbi jogszabály alapján névjegyzékbe vett személyek közül: azon okleveles mérnöki vagy okleveles építõmérnöki szakképesítésû személyt, akinek É2 jelû névjegyzéki besorolását 1990. VI. 30-át megelõzõen állapították meg vagy ennek alapján 1997. XI. 27-ét követõen ÁÉ2/86 jelû besorolással szerepel a névjegyzékben.
7 1.6. A Magyar Építész Kamara - az e rendelet 4. -ában foglaltak alapján - szabályzatában meghatározott eljárással É2 jelû tervezõi fokozatba sorolhatja azokat az É3 jelû névjegyzéki besorolású tervezõket, akik legalább 15 éves építészeti tervezõi gyakorlatot igazolnak. 1.7. É3 jelû tervezõi fokozathoz tartozó tevékenység kör: a) két rendeltetési egységet magába foglaló lakó- és üdülõépület és az ezekhez tartozó 7.5 m építménymagasságot meg nem haladó tároló, gazdasági- és gazdálkodási építmények építészeti tervezése, b) ipari, mezõgazdasági (állattartás, növénytermesztés, tárolás) rendeltetésû épület építészeti tervezése összesen legfeljebb bruttó 1200m2 szintterületig, kétszint magasságig, c) állapotfelmérés, bõvítési, bontási, felújítási, korszerûsítési terv az a) és b) pontban meghatározott körben. A tevékenységi kör nem terjed ki a két rendeltetési egységet (lakás, üdülõ) meghaladó együttes, illetve lakópark építészeti tervezésére. 1.8. É3 tervezõi fokozatban tervezõi jogosultság kizárólag 2002 december 31-ig állapítható meg okleveles építõmérnök, valamint okleveles magasépítõ üzemmérnök, és építészmérnök számára. 1.9. É3 jelû tervezõi fokozatban végezhet építészeti tervezõi tevékenységet a) az a személy, aki e rendelet hatályba lépésekor korábbi jogszabály alapján É3 jogosultságot szerzett és névjegyzéki bejegyzését jogfolytonosan fenntartotta, b) azon okleveles építõmérnöki szakképesítésû személy, akinek É2 jelû névjegyzéki besorolását 1990.VI. 30-át követõen állapították meg, vagy ennek alapján 1997. XI. 27-ét követõen ÁÉ2/90 jelû besorolással szerepel a névjegyzékben. 1.10. ÉKE jelû építész tervezõi fokozathoz tartozó tevékenységi kör: a) két rendeltetési egységet tartalmazó lakó- és üdülõépület építészeti tervezése összesen legfeljebb bruttó 200 m2 szintterület nagyságig, továbbá az ezekhez tartozó kiszolgáló, tároló, és gazdálkodási épületek építészeti tervezése 4,5 m építménymagasságig és 200m2 szintterületig. b) állapot-felmérési és bontási, felújítási, korszerûsítési tervek készítése az a) pontban meghatározott körben. A tevékenységi kör nem terjed ki a két egységet meghaladó együttes, illetve lakópark építészeti tervezésére. 1.11. ÉK jelû építész tervezõi fokozathoz tartozó tevékenységi kör: a) meglévõ, legfeljebb kétlakásos lakóépület, illetve két rendeltetési egységet tartalmazó üdülõépület bõvítésének, belsõ átalakításának, felújításának építészeti tervezése összesen legfeljebb bruttó 200 m2 szintterület nagyságig és 4,5 m
8 építménymagasságig, amennyiben ezáltal új lakás, vagy új rendeltetési egység nem keletkezik, b) az elõzõekhez, illetve a háztartáshoz kapcsolódó kiszolgáló, tároló és gazdálkodási épületek építészeti tervezése legfeljebb 4,5 m építménymagasságig és 200m2 szintterületig, c) állapot-felmérési és bontási tervek készítése az a) és b) pontban meghatározott körben. 1.12. ÉKE, valamint ÉK építésztervezõi fokozatban végezhet építészeti tervezõi tevékenységet az a személy, aki az Mkt. 52/A. (1) bekezdésének b) pontjában foglaltak szerint az illetékes kamaránál meglévõ jogosultsága meghosszabbítását kérelem benyújtásával 2000. június 30-ig kezdeményezte. 1.13. Az építészeti szakterületen belül É3, ÉKE, ÉK tervezési fokozatban a felsoroltakon kívül tervezhetõ még: a) az egyes tevékenységi körben tervezhetõ építmény elhelyezéséhez szükséges mértékû, 25 foknál nem meredekebb terep rendezése, b) támfal 1,0 m magasságig, c) kerítés, d) úszómedence 15 m3-ig e) derítõ - két lakás, illetve két egységes üdülõ kiszolgálására. f) gépkocsitároló- két lakás, illetve két egységes üdülõ kiszolgálására, valamint g) melléképítmény. 2. Belsõépítészeti tervezési szakterület (betûjele: BÉ) tevékenységi köre: a) épületek belsõ térbeli és szerkezeti kialakításával összefüggõ belsõépítészeti tervezés, b) tartószerkezeti tervezõ közremûködésével - kizárólag meglévõ épület átalakításának rendeltetés-változásával és homlokzati átalakításával összefüggõ belsõépítészeti tervezése legfeljebb két épületszint és összesen legfeljebb bruttó 1000 m2 szintterület nagyságig. 2.1. BÉ1 belsõépítész vezetõ tervezõi fokozathoz tartozó tevékenységi kör: a 2. pont szerinti teljes körû belsõépítészeti tervezés. 2.2. BÉ2 belsõépítész tervezõi fokozathoz tartozó tevékenységi kör: építmények belsõépítészeti tervezése az É2 építésztervezõi fokozatnak megfelelõ körben, az országos védelem alatt álló építmények kivételével. 2.3. A BÉ belsõépítészeti tervezõi szakterületen a tervezõi jogosultság megállapításánál a) a szakterületnek megfelelõ egyetemi végzettség: okleveles belsõépítész, egyetemi szintû iparmûvész végzettség, okleveles építész tervezõmûvész, okleveles építészmérnök,
9 b) a szakterületnek megfelelõ fõiskolai végzettség: belsõépítész, fõiskolai szintû iparmûvész végzettség 2.4. A korábbi jogszabály alapján - e rendelet hatályba lépésekor - É4 tervezõi fokozattal névjegyzékben lévõ személyt BÉ1 vagy BÉ2 tervezési fokozatba kell sorolni, eddigi tevékenysége, gyakorlata és szakképesítése alapján. É4 tervezési fokozatban jogosultság e rendelet hatályba lépése után nem állapítható meg. 2.5. Az épületszerkezetekkel összefüggõ belsõépítészeti tervezési tevékenység jogosultsághoz kötése nem érinti az építésztervezõknek azt a jogát, hogy az építmények belsõ kialakítását-tervezõi fokozatának megfelelõ körben - (burkolatok, felületképzések, díszítések, berendezések, stb.) önállóan megtervezzék. 3. Táj- és kertépítészeti tervezési szakterület (betûjele: K), tevékenységi köre: a) közterületeken, szabadtéri létesítmények területén, vagy épületek környezetében a terep- és a zöldfelületek rendezésének (a belsõ út- és burkolatrendszerrel együttes), kertészeti kialakításának teljes körû tervezése, valamint önálló táj- és kertépítészeti tervek készítése, b) tartószerkezeti tervezõ bevonásával: 4,5 m-nél magasabb kerti építmény, 1,0 m-nél magasabb támfal, úszómedencék szerkezetei, 2,0 m-nél magasabb tömör (falazott, vagy beton) kerítés tervezése, valamint csúszásveszélyes, illetve 25 foknál meredekebb terep rendezése. 3.1. K1 vezetõ tervezõi fokozathoz tartozó tevékenységi kör: a tervezési szakterületen teljes körû. 3.2. K2 tervezõi fokozathoz tartozó tevékenységi kör: A 3. pontban meghatározott táj- és kertépítészeti tervezés 2 hektár terület nagyságig, továbbá az É2 jelû tervezõi fokozatban tervezhetõ épületekkel összefüggõ egyéb táj- és kertépítészeti tervezés. 3.3. A táj- és kertépítészeti tervezési szakterületen a szakterületnek megfelelõ egyetemi végzettség: táj- és kertépítészeti szakon végzett okleveles kertészmérnök, okleveles táj- és kertépítész mérnök, okleveles tájépítész mérnök. II. A mérnöki kamarák hatáskörébe tartozó tervezési szakterületek 1. Tartószerkezeti tervezési szakterület (betûjele: T), tevékenységi köre: a.) épületek tartószerkezeteinek és alapozásának teljes körû tervezése, b) épületnek nem minõsülõ, egyéb jogszabályban nem szabályozott sajátos építmények, magasépítési létesítmények (pl. antenna-tornyok, szabadtéri darupályák, tartályok, medencék, fedetlen tárolók) teljes körû tervezése,
10 c) homlokzati, alaprajzi és rendeltetésváltozást nem igénylõ esetben ipari és mezõgazdasági rendeltetésû építmények - technológia-váltásával összefüggõen is tartószerkezeti átalakításának, megerõsítésének, helyreállításának tervezése, d) bontási és állapot-felmérési tervek készítése korlátozás nélkül. 1.1 T1 jelû tartószerkezeti vezetõ tervezõi fokozat tevékenységi köre: a szakterületen teljes körû tervezés. 1.2. T2 jelû tartószerkezeti tervezõi fokozat tevékenységi köre: Héjak, lemezmûvek, 10m feletti fesztávú egyedi szerkezetek, alagutak, mélyalapozások és a dinamikus hatásokra vizsgálandó szerkezetek kivételével az 1. pontban felsorolt tervezési feladatok az alábbi méretbeli korlátozásokkal: a) a terepszinttõl számított legfeljebb 18 m összmagasságú a.a.) építmények alapozásának és tartószerkezetének tervezése, a.b.) épületnek nem minõsülõ, egyéb jogszabályban nem szabályozott sajátos építmények, magasépítési létesítmények (pl. antenna-tornyok, szabadtéri darupályák, tartályok, medencék, 200 m2-nél kisebb alapterületû földalatti tárolóterek, fedetlen tárolók) tervezése, a.c) homlokzati, alaprajzi és rendeltetésváltozást nem igénylõ esetben ipari és mezõgazdasági rendeltetésû építmények - technológia-váltásával összefüggõen is tartószerkezeti átalakításának, megerõsítésének, helyreállításának tervezése, b) legfeljebb 5m összmagasságú támfalak és legfeljebb 50 m3 térfogatú tartályok, medencék tervezése, továbbá készen kapható szerkezeti elemek adaptálása 25 m támaszközig. c) bontási és állapot-felmérési tervek készítése korlátozás nélkül. 1.3. A tartószerkezeti tervezõi jogosultság megállapításához szükséges felsõfokú végzettségek: a) a szakterület képzettségi követelményeinek megfelelõ egyetemi végzettség:: okleveles mérnök, okleveles építõmérnök, okleveles építészmérnök, b) szakterület képzettségi követelményeinek megfelelõ fõiskolai végzettség: építõmérnök, okleveles mélyépítési, illetve magasépítési üzemmérnök, építészmérnök. c) a szakterület képzettségi követelményeinek részben megfelelõ egyéb egyetemi végzettség: közlekedésépítõ vagy vízépítõ szakon végzett okleveles építõmérnök, okleveles faipari mérnök. 2. Épületgépészeti tervezési szakterület (betûjele: G), tevékenységi köre: építmények vízellátása, csatornázása, gázellátása, fûtése, szellõztetése, klimatizálása, beleértve a technológiát kiszolgáló épületgépészetet - valamint az épületgépészeti jellegû közmûbekötések teljes körû tervezése. 2.1. G1 vezetõ tervezõi fokozat tevékenységi köre: a tervezési szakterületen teljes körû 2.2. G2 tervezõi fokozat tevékenységi köre:
11 a) klímatechnika kivételével bármely rendeltetésû, legfeljebb 2000 m2 szintterület nagyságú építmény épületgépészeti (víz, csatorna, gáz, fûtés, szellõzés) tervezése b) építmények épületgépészeti jellegû közmûbekötéseinek tervezése 2.3. Az épületgépészeti tervezési szakterületen a jogosultság megállapításához szükséges felsõfokú végzettségek: a) a szakterület képzettségi követelményeinek megfelelõ egyetemi végzettség: folyamattervezõ épületgépész vagy folyamatok gépészete szakon végzett okleveles gépészmérnök, b) a szakterület képzettségi követelményeinek megfelelõ fõiskolai végzettség: okleveles épületgépész üzemmérnök, épületgépész mérnök, c) a szakterület képzettségi követelményeinek részben megfelelõ egyéb egyetemi végzettség: okleveles olaj- és gázmérnök. köre: 2.4. Felvonó és mozgólépcsõ tervezési szakterület (betûjele: Gf), tevékenységi felvonók és mozgólépcsõk teljes körû tervezése. 2.5. A felvonó és mozgólépcsõ tervezési szakterületen a jogosultság megállapításához szükséges felsõfokú végzettségek: a) a szakterület képzettségi követelményeinek megfelelõ egyetemi végzettség: okleveles gépészmérnök, okleveles villamosmérnök, okleveles közlekedési mérnök, b) a szakterület képzettségi követelményeinek megfelelõ fõiskolai végzettség: okleveles gépész üzemmérnök, gépészmérnök, okleveles villamos ütemmérnök, villamosmérnök, közlekedésmérnök. 3.Épületvillamossági tervezési szakterület (betûjele: V), tevékenységi köre: építmények energiaellátása, kül- és beltéri világítása, villámvédelme, folyamatirányítása, építményautomatikája, távközlési és informatikai hálózata, vagyon- és tûzvédelmi rendszere, valamint a külsõ elektromos közmûbekötések teljes körû tervezése. 3.1. V1 vezetõ tervezõi fokozat tevékenységi köre: a tervezési szakterületen teljes körû. 3.2. V2 tervezõi fokozat tevékenységi köre: a) különleges dísz-kivilágítási berendezések, automatikák, vezérlések közép- és nagyfeszültségû kapcsoló-berendezések, háziüzemû energiaellátó berendezések, közép-feszültségû kondenzátortelepek kivételével b) bármely rendeltetésû, legfeljebb 2000 m2 bruttó szintterület nagyságú építmény épületvillamossági berendezéseinek (kis- és középfeszültségû energiaellátó, világítási, informatikai rendszerek, villámvédelmi berendezések) tervezése a közcélú hálózat csatlakozási pontjáig, a csatlakozó berendezéssel együtt,
12 c) a folyamatirányítás és automatika tervezõ a különbözõ technológiákhoz kapcsolódó folyamatszabályozási megoldásokat tervezheti 100 adatpontig, kivéve a veszélyes üzemû berendezésekkel (amelyek biztonsági szabályzat hatálya alá tartoznak) kapcsolatos rendszereket, d) bármely rendeltetésû, legfeljebb 2000 m2 bruttó szintterület nagyságú építmény vagyon- és tûzvédelmének tervezése, kivéve a tömeges tartózkodásra szolgáló, illetve az "A" tûzveszélyességi besorolású részt is tartalmazó építményeket. 3.3. Az épületvillamossági tervezési jogosultsághoz megállapításához szükséges felsõfokú végzettségek: a) a szakterület képzési követelményeinek megfelelõ egyetemi végzettség: erõsáramú szakon végzett okleveles villamosmérnök, b) a szakterület képzési követelményeinek megfelelõ fõiskolai végzettség: villamosmérnök, okleveles villamosenergetikai üzemmérnök, okleveles épületvillamossági üzemmérnök, c) a szakterület képzési követelményeinek részben megfelelõ egyéb egyetemi végzettség: nem erõsáramú szakon végzett okleveles villamosmérnök. 4. Geotechnikai tervezési szakterület (betûjele: GT) tevékenységi köre: föld- és sziklamunkák, természetes terepformák, alapozások, föld megtámasztó szerkezetek, víztelenítés, földalatti mûtárgyak, talajszerkezetek tervezésével, illetve a környezetvédelem geotechnikai kérdéseivel kapcsolatos a.) geotechnikai szakvélemény, és környezetvédelmi geotechnikai talajvizsgálat (elõtervek készítése) továbbá, b) geotechnikai tervek (beleértve alapozási tervek és környezetvédelmi geotechnikai tervek) készítése. 4.1. GT1 vezetõ tervezõi fokozat tevékenységi köre: a tervezési szakterületen teljes körû. 4.2. GT2 tervezõi fokozat tevékenységi köre: a) süllyedésérzékeny és nagy geotechnikai kockázattal járó, továbbá autópálya és vasúti építmény kivételével, valamint 18 m összmagasságot meg nem haladó, a terepszint alatt legfeljebb 6 m -es építmény alapozásához a.a) geotechnikai (talajmechanikai) szakvélemény készítése, a.b) síkalapozások, 10 m-nél kisebb szintkülönbségû föld- és sziklamunkák, támfalak, gátak, munkagödör megtámasztások, 0,5 m-nél kisebb leszívású víztelenítések, 200 m2-nél kisebb alapterületû földalatti tárolóterek tervezése, valamint b) környezetvédelmi geotechnikai talajvizsgálat készítése. 4.3. Geotechnika tervezési jogosultság megállapításához szükséges szakképesítések: a) a szakterület képzési követelményeinek megfelelõ egyetemi végzettség: okleveles mérnök, okleveles építõmérnök,
13 b) a szakterület képzési követelményeinek megfelelõ fõiskolai végzettség: okleveles mélyépítési üzemmérnök, okleveles közlekedésépítési üzemmérnök, okleveles vízellátási és csatornázási üzemmérnök, építõmérnök, c.) a szakterület képzési követelményeinek részben megfelelõ egyéb egyetemi végzettség, amely alapján a 4.b. pontban foglalt tevékenységi körben állapítható meg jogosultság: okleveles földtudományi mérnök, okleveles bánya- és geotechnikai mérnök, okleveles geológus mérnök. 5. Geodéziai tervezési szakterület (betûjele: GD) a) építménytervezés célját szolgáló térképek készítése (állapotfelmérés, tervezési alaptérkép készítés, földrészlet megosztása, kisajátítás): b) a megvalósult állapot geodéziai mûszaki dokumentációjának elkészítése (megvalósulási térkép, kisajátítás), c) építési feladatok geodéziai irányítása és ellenõrzése (építmények, épületek geodéziai kitûzése, geodéziai mûvezetése, mérnökgeodézia). 5.1. GD1 vezetõ tervezõi fokozathoz tarozó tevékenységi kör: a tervezési szakterületen teljes körû5 5.2. GD1É tervezõi fokozathoz tartozó tevékenységi kör: teljes körû, azzal a megkötéssel, hogy az ilyen névjegyzéki besorolású személy által készített, a tulajdonjogi viszonyokat érintõ mérések, továbbá az ingatlannyilvántartás tartalmát érintõ változási vázrajzok (állapotfelmérés, tervezési alaptérkép készítés, földrészlet megosztása, kisajátítás) minõségét GD1 jelû névjegyzéki besorolású személynek kell tanúsítania. 5.3. GD2 tervezõi tevékenységi kör: a) építménytervezés célját szolgáló térképek készítése legfeljebb 1 hektár, vonalas létesítmény esetén legfeljebb 1 km terjedelemben, b) megvalósulási térképek készítése - GD1 névjegyzéki besorolású személy minõségtanúsításával - legfeljebb 2000 m2, vonalas létesítmény esetén legfeljebb 1 km kiterjedésû építményrõl. c) geodéziai mûvezetés legfeljebb 1000 m2 beépített alapterületû, vagy 30 m magasságú építmény esetén. 5.4. Geodéziai tervezési jogosultság megállapítása során a szakirányú felsõfokú szakképesítéseket - az okleveles térképész (kartográfus) felsõfokú végzettség kivételével a külön jogszabályban foglaltak szerint kell megállapítani. GD1 jelû vezetõ tervezõi tevékenységet az a természetes személy végezhet, aki a külön jogszabályban meghatározott ingatlanrendezõi földmérõi minõsítéssel rendelkezik.