Témavázlat a Munkaerő keresleti oldal elemzése a munkaügyi központ regiszter adatbázisába bejelentett üres álláshelyek alapján című elemzéshez A Dél-Békés Mezőgazdasági Termelőiért Közhasznú Alapítvány által vezetett konzorcium 2.2.7-B-2-13_1-2014-0004 azonosító számú Békés Megyei Képzési Klaszter, avagy gyakorlatorientált ágazati szak- és felnőttképzési együttműködések a megye hátrányos helyzetű térségeinek felzárkóztatása érdekében című projektje keretében készült szakmai anyag. Készítette: Szabó István Békéscsaba, 2015. március 21.
A bejelentett üres álláshelyek, mint a munkaerő-piac keresleti oldala jellemzőinek leírását, a Munkaerő keresleti oldal elemzése a munkaügyi központ regiszter adatbázisába bejelentett üres álláshelyek alapján című elemzést az alábbi témák mentén, a fejezetenként részleteiben meghatározott iránymutatás figyelembe vételével javasoljuk elkészíteni: 1. A vizsgálat célja, alkalmazott módszerek 1.1. A vizsgálat célja Javaslom röviden leírni, hogy az elemzés a TÁMOP-2.2.7-B-2-13_1-2014-0004 azonosító számú pályázati program keretében a Békés Megyei Képzési Klaszter, avagy gyakorlatorientált ágazati szak- és felnőttképzési együttműködések a megye hátrányos helyzetű térségeinek felzárkóztatása érdekében címmel nyert projekt keretében végzett szakmai munka része. A projekt megvalósítása érdekében több feladat mellett elemzés készül a megyei komplex humán erőforrás-felméréshez (kutatáshoz) a nyilvántartott álláskeresőkről és a bejelentett üres állásokról, azok összetételéről, továbbá megtörténi a munkaerőpiac keresleti és kínálati oldalának összhangvizsgálata is. Az elemzésnek a témája a munkaügyi szervezet által nyilvántartott, munkaadók által bejelentett üres álláshelyek összetételének bemutatása. 1.2. A munkaerőigény bejelentése és nyilvántartása Javaslom bemutatni a munkaerőigény nyilvántartásának rendszerét, valamint az elemzésben alkalmazott módszereket. Röviden szükséges megemlíteni, hogy a munkaadók munkaerőigény bejelentési kötelezettsége mely jogszabályból ered, a munkaerőigény mely szervhez kell benyújtani, milyen formanyomtatványokat (foglalkoztató adatlap, munkaerőigény bejelentő lap) alkalmaz a munkaadó a bejelentéshez, és melyek az állásajánlatok legfontosabb ismérvei. Ebben a fejezetben javasolt ismertetni a legfontosabb fogalmakat (munkaadó, munkaviszony). 1.3. A munkaerőpiac keresleti oldalának vizsgálatában alkalmazott módszerek Javaslom bemutatni az elemzés elkészítésében alkalmazott módszereket, a vizsgálandó adatok körét, a vizsgálat idő és területi dimenzióit A vizsgálat munkamódszerének, az adatok körének, az idő és területi dimenziók meghatározása a munkaerő keresleti oldal elemzése a munkaügyi központ regiszter adatbázisába bejelentett üres álláshelyek alapján című módszertani ajánlás alapján. 2
A keresleti oldal elemzése a következő fejezet keretében történik meg Az adatbázisban rendelkezésre álló adatok áttekintése, a vizsgálati célhoz igazodó adatstruktúra kialakítása, az adatgyűjtési metodika meghatározása a munkaerő keresleti oldal elemzése a munkaügyi központ regiszter adatbázisába bejelentett üres álláshelyek alapján című elemzéshez készített módszertani anyag 3. A vizsgálati célhoz igazodó adatstruktúra kialakítása című fejezetben meghatározott adatstruktúrának megfelelően. 1.4. A munkaügyi központ regiszter adatbázisába bejelentett üres álláshelyek összetétele Ebben a fejezetben javaslom bemutatni, hogy megyei szinten a vizsgált két évben összesen mennyi állásbejelentés érkezett, illetve azok összesen hány álláshelyre vonatkoztak. Szükségesnek tartom külön bemutatni az összes állásigényt, illetve külön megyei és járási szinten csak az elsődleges munkaerőpiac (közfoglalkoztatás nélkül) munkaerőigényét is. 2. A munkaerőigényt bejelentő munkáltatók összetétele Ebben a fejezetben a munkaerőigényt bejelentő munkáltatók és a bejelentett állások száma kerül bemutatásra megyei és járási szinten. 2.1. A munkaerőigényt bejelentő munkáltatók főbb tevékenysége Az állást bejelentő munkáltatók számának és az általuk bejelentett álláshelyek számának a munkáltató Gazdasági Tevékenységek Egységes Osztályozási Rendszere (TEÁOR) szerinti ágazatokban való megoszlásának elemzésére kerül sor. 2.2. Munkáltatók gazdálkodási formája Az állást bejelentő munkáltatók számának és az általuk bejelentett álláshelyek számának alakulása kerül bemutatásra a munkáltató gazdálkodási formája szerinti csoportokban. Megyei szinten a gazdálkodási főcsoportokban és külön-külön a jogi személyiségű vállalkozások és a jogi személyiség nélküli vállalkozások gazdálkodási formái szerinti csoportokban az álláshelyek és a munkáltatók számának és csoporton belüli arányainak elemzésére teszek javaslatot. 3
Járási szinten az álláshelyek számának és megoszlásának bemutatása történik meg a munkáltatók gazdálkodási főcsoportokban és a jelentősebb álláshely számmal érintett gazdálkodási forma szerinti csoportokban. 2.3. A 2013.01.01-2014.12.31 között bejelentett munkaerőigények összetétel adatai A munkaerőigények annak legfőbb ismérvei (foglalkozás, állománycsoport, foglalkozás jogviszonya, elvárt iskolai végzettség, a munkakör betöltéséhez elvárt ismeretek, támogatott és nem támogatott foglalkoztatás, munkavégzés helye, munkarend, stb.) szerinti külön fejezetben kerülnek bemutatásra. 3. A bejelentett munkaerőigények összetétele foglalkozásonként, foglalkozáscsoportonként és állománycsoportonként 3.1. A munkáltatók által keresett foglalkozások - megyei szinten hogyan alakul a munkáltatók által bejelentett álláshelyek foglalkozási főcsoportonként az igényelt létszám, az egy bejelentésen belül átlagosan igényelt létszám, a bejelentések száma, a létszámok és a bejelentések megoszlása - járási szinten hogyan alakul a munkáltatók által bejelentett álláshelyek száma foglalkozási főcsoportonként - megyei és járási szinten hogyan alakul a munkáltatók által bejelentett álláshelyek száma foglalkozási csoportonként és foglalkozási alcsoportonként - melyek a munkaadók által leginkább keresett foglalkozások Megyei szinten sor kerül az állásbejelentések és álláshelyek számának és arányának elemzésére a foglalkozások FEOR szerinti főcsoportjaiban. Járási szinten az álláshelyek száma és megoszlása kerül bemutatásra a foglalkozások főcsoportjaiban. Megyei szinten a FEOR 2. szintű foglalkozási csoportok közül a legalább 100 fős létszámigénnyel érintetteket, majd a FEOR 3. szintű foglalkozási alcsoportok közül az üres álláshelyek száma szerinti 10 legnagyobb keresletű foglalkozási alcsoport bemutatására tesztek javaslatot. Amennyiben a FEOR 3. szintű foglalkozási alcsoportok vonatkozásában a megyei és járási szinten a kereslet szempontjából 10 legjelentősebb foglalkozási alcsoportban, illetve azok sorrendjében jelentősebb eltérések vannak, akkor járási szinten is szükséges bemutatni a 10 leginkább keresett foglalkozási alcsoportot. 4
Tekintettel arra, hogy a FEOR 4-es szinten összesen 485 foglalkozás van nyilvántartva, ezért ezen a szinten kizárólag a legjelentősebb kereslettel jellemezhető (megyei szinten legalább 200 főt érintő) és a hiány-szakképesítésekhez kapcsolódó foglalkozásokat javaslom bemutatni. 3.1.1. Az állásigények megoszlása a hiányszakmákban - megyei és járási szinten hogyan alakul a hiány-szakképesítésekkel betölthető foglalkozások iránti kereslet A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény és a szakiskolai tanulmányi ösztöndíjról szóló 28/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet alapján a megyei fejlesztési és képzési bizottság minden év március 31-ig javaslatot tesz a következő tanév vonatkozásában az adott megyében a szakiskolai tanulmányi ösztöndíjról szóló kormányrendeletben meghatározott ösztöndíjra jogosító hiány-szakképesítések körére. Az elemzés szempontjából szükségszerűnek tartom a hiány-szakképesítések vonatozásában bejelentett munkaerőigények vizsgálatát is. A munkaerőigény legfőbb ismérve a foglalkozás, a munkaügyi kirendeltségek közvetítésrendszere is elsősorban a munkaadók által kínált szabad álláshelyek szerinti foglalkozás és az álláskereső által keresett foglalkozás párosításán alapul, ezért a hiány-szakképesítésekben bejelentett munkaerőigényt nem a szakképesítés, hanem a foglalkozás oldaláról javaslom megvizsgálni. A szakképesítés és FEOR 4 számjegyen azonosított foglakozások jól beazonosíthatóak egymással, és a foglalkozás egyébként is megköveteli a szakképzettség meglétét, ezért az elemzésnek ez a módszere megfelelő abban a tekintetben, hogy megismerjük a hiány-szakképesítések vonatkozásában bejelentett szabad álláshelyek legfőbb ismérveit. A foglalkozás és a szakképesítés megfeleltetésében az adott szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményében meghatározott, a szakképesítéssel betölthető foglalkozásra vonatkozó előírásokat kell figyelembe venni. Elsőként tehát arra van szükség, hogy az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítéseket meg kell feleltetni 1 vagy több foglalkozásnak. A hiányszakképesítéssel betölthető foglalkozásokban megjelenő munkaadói kereslet vizsgálatát is elsősorban az elsődleges munkaerőpiac igényeinek figyelembe 5
vételével javaslom. Célszerűnek tartom külön megvizsgálni a közfoglalkoztatás kapcsán felmerült munkaerőigényeket is, amennyiben egyes foglalkozások esetében jelentősebb munkaerőigény lépett fel, akkor javaslom annak a bemutatását is. A hiány-szakképesítések két egymástól elkülönített részben szükséges vizsgálni: - a Békés Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 7/2014. (III.27.) MFKB határozatával tett javaslata, valamint a 2015/2016-os tanévre vonatkozó szakmaszerkezeti döntésről és a 2015/2016-os tanévben induló képzésekben szakiskolai tanulmányi ösztöndíjra jogosító szakképesítésekről szóló 13/2015. (II. 10.) Korm. rendelet alapján Békés megyében a 2015/2016. tanévben szakiskolai tanulmányi ösztöndíjra jogosító 12 szakképesítés - a bizottság 2016/2017-es tanév vonatkozásában hiány-szakképesítésnek javasolt további 13 szakképesítés (a bizottság a 2016/2017-es tanév vonatkozásában 12+13=25 szakképesítést javasolt a hiány-szakképesítés körébe felvenni, az első 12 megegyezik a 2015/2016. tanévre meghatározott hiány-szakképesítésekkel) A 12 hiány-szakképesítéssel és a további 13 hiány-szakképesítésnek javasolt szakképesítéssel betölthető foglalkozásokban fellépő keresletet megyei és járási szinten is szükségesnek tartom megvizsgálni. 3.2. Munkaerőigények állománycsoportja - megyei és járási szinten hogyan alakul az egyes foglalkozás állománycsoportokban a kereslet Ebben a fejezetben mind megyei, mind járási szinten bemutatásra kerülnek a fizikai (betanított munkás, segédmunkás, szakmunkás), szellemi (ügyviteli alkalmazott, ügyintéző) és vezetői (irányító, vezető) jellegű álláshelyek száma. Az egyes állománycsoportban javaslom kimutatni a támogatáshoz kapcsolódó és a nem támogatott munkaerőigények számát, valamint azt is, hogy a bejelentett üres álláshelyek száma állománycsoportonként és iskolai végzettségenként hogyan alakul. 6
4. A munkaerőigények összetétele foglalkoztatásra irányuló jogviszonyonként, iskolai végzettségenként és az elvárt ismeretek, kompetenciák, gyakorlati idő szerint 4.1. A munkaerőigények összetétele foglalkoztatásra irányuló jogviszonyonként - hogyan alakul a bejelentett üres álláshelyek száma foglalkoztatásra irányuló jogviszonyonként A bejelentett üres álláshelyek száma megyei és járási szintű vizsgálata történik meg a foglalkoztatásra irányuló jogviszony (Munka Törvénykönyve szerinti, köztisztviselő, közalkalmazott, megbízási, vállalkozói, stb. ) alapján. 4.1.1. A munkaerő-kölcsönzéssel, kirendeléssel és kiküldetéssel érintett állásigények - hogyan alakul a bejelentett üres álláshelyek száma a munkaerő-kölcsönzéssel, kirendeléssel és kiküldetéssel érintett állásigények vonatkozásában Javaslom röviden megmagyarázni a 3 fogalmat, és bemutatni azokat a foglalkozásokat melyek megyei szinten érintettek a munkaerő-kölcsönzéssel, kirendeléssel, vagy kiküldetéssel. 4.2. A munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettségek - megyei szinten hogyan alakul az álláshelyek a betöltéséhez szükséges iskolai végzettségek szerinti csoportosításban az igényelt létszám, az egy bejelentésen belül átlagosan igényelt létszám, a bejelentések száma, a létszámok és a bejelentések megoszlása - járási szinten hogyan alakul a munkáltatók által bejelentett álláshelyek száma az álláshelyek a betöltéséhez szükséges iskolai végzettségek szerinti csoportokban A bejelentett üres álláshelyek száma megyei és járási szintű vizsgálata a munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettség szerint. Az elemzésben javasom kimutatni az alábbi kategóriákban az álláshelyek számát: legfeljebb alapfokú végzettség (általános iskolai végzettség nélküli, általános iskola), szakmunkás végzettség (szakiskola, szakmunkásképző), érettségi (gimnázium, szakközépiskola, technikum), diploma (főiskola, egyetem). 7
4.3. A munkakör betöltéséhez elvárt ismeretek, kompetenciák - megyei és járási szinten hogyan alakul a bejelentett üres álláshelyek száma a munkakör betöltéséhez előírt gépjárművezetői, nyelvi és informatikai ismeretek vonatkozásában Az állásigények egy része esetében a munkáltatók alkalmazás feltételeként megjelölnek különböző ismeretek, kompetenciák meglététét is. A munkaerőigény- bejelentő lapon a munkáltatók nyelvi, informatikai és vezetési ismereteket is megjelölhetnek. Ebben a fejezetben ezen ismeretek, és az ezekkel érintett álláshelyek számának bemutatása történik meg megyei és járási szinten is. 4.4. Az álláshelyek betöltéséhez szükséges gyakorlati idő A munkaerőigény egy részénél a munkáltatók meghatároztak bizonyos gyakorlati idő meglététét. Megyei és járási szinten is vizsgálni szükséges a gyakorlati időhöz kötött állásigényeket. 5. A munkaerőigények összetétele a foglalkoztatás helye, időtartama, hirdethetősége szerint 5.1. A támogatott és nem támogatott foglalkoztatáshoz kapcsolódó munkaerőigények Ebben a fejezetben azt javaslom megvizsgálni, hogy megyei és járási szinten mi jellemzi az állásigényeket a tekintetben, hogy ahhoz a munkáltató kér e valamilyen támogatást a munkaügyi szervezettől, és ha igen, mely támogatási fajtát. Javaslom bemutatni, hogy a megyei szinten 400 főt elérő állásigénnyel érintett foglalkozásokat esetében hogyan alakul a támogatott és ne támogatott álláshelyek száma és aránya. 5.2. A munkavégzés helye járási és települési szinten Ebben a fejezetben az kerül bemutatásra, hogy a megye 9 járásában a munkavégzés helye szerinti települési szinten hogyan oszlanak meg a bejelentett állások, az egyes teleüléseken belül hogyan alakul a támogatással érintett és nem támogatott állások összetétele. A megye járásaihoz tartozó településlista az alábbi: - Békéscsabai járás: Békéscsaba, Csabaszabadi, Csorvás, Doboz, Gerendás, Kétsoprony, Szabadkígyós, Telekgerendás, Újkígyós 8
- Békési járás: Békés, Bélmegyer, Kamut, Köröstarcsa, Mezőberény, Murony, Tarhos - Gyomaendrődi járás: Csárdaszállás, Dévaványa, Ecsegfalva, Gyomaendrőd, Hunya - Gyula járás: Elek, Gyula, Kétegyháza, Lőkösháza, - Mezőkovácsházi járás: Almáskamarás, Battonya, Dombegyház, Dombiratos, Kaszaper, Kevermes, Kisdombegyház, Kunágota, Magyarbánhegyes, Magyardombegyház, Medgyesbodzás, Medgyesegyháza, Mezőhegyes, Mezőkovácsháza, Nagybánhegyes, Nagykamarás, Pusztaottlaka, Végegyháza - Orosházi járás: Békéssámson, Csanádapáca, Gádoros, Kardoskút, Nagyszénás, Orosháza, Pusztaföldvár, Tótkomlós - Sarkadi járás: Biharugra, Geszt, Körösnagyharsány, Kötegyán, Méhkerék, Mezőgyán, Okány, Sarkad, Sarkadkeresztúr, Újszalonta, Zsadány - Szarvasi járás: Békésszentandrás, Csabacsűd, Kardos, Kondoros, Örménykút, Szarvas - Szeghalmi járás: Bucsa, Füzesgyarmat, Kertészsziget, Körösladány, Körösújfalu, Szeghalom, Vésztő Mezőberény, Köröstarcsa és Csárdaszállás települések 2013. június hónapig a békéscsabai járáshoz tartoztak, előbbi kettő a békési járásba, Csárdaszálás pedig a gyomaendrődi járás illetékességi területéhez tartozik 2013. július 1-től.. az elemzésben. Ezt a tényt is figyelembe kell venni az elemzés elkészítésekor.. 5.3. A foglalkoztatás tervezett időtartama A határozott és határozatlan időtartamú állásigények vizsgálata történik meg megyei és járási szinten. 5.4. A foglalkoztatás napi időtartama, munkarendje Ebben a fejezetben a bejelentett üres álláshelyek vizsgálata történik meg a foglalkoztatás napi időtartama és munkarendje szempontjából. Javaslom külön bemutatni a legjellemzőbb részmunkaidős és a napi 8 órás munkaidőt meghaladó foglalkozásokat. 5.5. A közvetíthető és hirdethető állásigények Ebben a fejezetben az állásokat a tekintetben szükséges megvizsgálni mind megyei, 9
mind járási szinten, hogy az álláshelyek mekkora hányad esetében kéri a munkaadó a közvetítést, illetve a hirdetést a munkaügyi szervezettől. Azokat a foglalkozásokat is itt kerülnek bemutatásra, melyek esetében a munkaadó megyei átlag alatti arányban kér közvetítést, vagy hirdetést. 6. Összefoglaló megállapítások Ebben a fejezetben összefoglalásra kerülnek az elemzés legfontosabb megállapításai. Javasolt röviden bemutatni, - hogy a munkaerőigényt bejelentő munkaadók jellemzően milyen ágazatban működnek (TEÁOR besorolás szerinti) és melyek a legjellemzőbb gazdálkodási formák (GFO kód alapján) - a munkáltatók által bejelentett munkaerőigények esetében melyek a legjellemzőbb foglalkozási főcsoportok, foglalkozási csoportonként és foglalkozások - a hiány-szakképesítésekkel betölthető foglalkozások vonatkozásában mi jellemző a munkaerőpiac keresleti oldalára - a 3 főbb állománycsoport (fizikai, szellemi, vezetői) mekkora részesedéssel van jelen a megyei és járási munkaerőpiac keresleti oldalán - melyek a főbb foglalkoztatásra irányuló jogviszonyok, mennyire jellemző a megye munkaerőpiacán a munkaerő-kölcsönzés, kirendelés és kiküldetés - mi jellemző a munkakörök betöltéséhez szükséges iskolai végzettségekre, - az állásigények mekkora hányadában jelenik meg a munkakör betöltésénél feltételként egyéb elvárt ismeretek (nyelvismeret, informatikai ismeret, gépjárművezetői ismeretek), - meghatároznak -e a munkaadók gyakorlati időt a munkakörök betöltésének feltételéül, - a foglalkozás helye szerint mi jellemző a bejelentett állásajánlatokra, - hogyan oszlanak mega támogatott és nem támogatott álláshelyek, - mi a foglalkoztatás legjellemzőbb napi munkaideje és munkarendje, - a közvetíthető és hirdethető állásigények mekkora hányadát képviselik a bejelentett állásigényeknek 10 10