3. osztály 3. osztály megoldások 1. Melyik adat lehet igaz egy harmadik osztályos gyerekre? (A) 3500 g a testsúlya (B) 3295 napos (C) 30 db foga van (D) 476 hetes (E) 14 dm magas Megoldás: A fenti lehetőségek kilogrammra, évre és centiméterre átváltva: Mivel 1 kg = 1000 g, ezért 3500 g = 3,5 kg, ez egy újszülöttre lenne igaz. 1 év általában 365 napból és 52 hétből áll, ezért a 3295 nap (/365) és a 476 év (/52) is 9 évet takar. 1 dm = 10 cm, így a 14 dm-es gyerek 140 cm magas. 30 foga még nem lehet egy harmadikos gyereknek. A maradandó fogak átlagos megjelenését a következő ábráról lehet leolvasni: A kép forrása: http://fogblog.hu/wp-content/uploads/2012/07/fogvaltas.jpg A fentiek alapján egy harmadik osztályos gyerekre a (B), a (D) és az (E) állítás lehet igaz. Helyes válasz(ok): B, D, E 2. Ma telihold van. Milyennek látjuk a Holdat 10 nap múlva? (A) félholdnak (B) C betűnek (C) D betűnek (D) újholdnak (E) kiflinek Megoldás: A holdfázisok újholddal kezdődnek, ekkor a Hold a Nap és a Föld között helyezkedik el és pontosan a túloldalát világítja meg a Nap. Az új 1
A körzeti írásbeli forduló megoldásai holdat nem látjuk, mert szorosan a Nap közelében van, és a napfényes ég lehetetlenné teszi az észlelését. Nagyjából egy hét alatt egyre növekedve éri el az első negyedet, ilyenkor a Hold felénk eső oldalának felét látjuk. Újabb egy hét elteltével következik a telihold. Teliholdkor a Föld kerül körülbelül a Nap és a Hold közé és a felénk eső oldalt éri a napsugár, a holdkorong teljessé válik (Ha a Föld pontosan a Nap és a Hold közé esik, akkor holdfogyatkozásról beszélünk). Ezután a Hold elkezd fogyni, egy hét múlva következik be az utolsó negyed, majd az újholdig tovább csökkenve C betű alakot ölt. Helyes válasz(ok): B, E 3. Miért állítjuk át az órát kétszer egy évben? (A) hogy az iskolások tovább alhassanak (C) az időzónákhoz igazodás okán (E) az előzőek egyike sem (B) hagyományőrzés miatt (D) energiatakarékosságból Megoldás: Európában a nyári időszámítás március utolsó vasárnapján kezdődik, és október utolsó vasárnapjáig tart. Így minden évben más dátumra esik, de az átállítás napja mindig vasárnap. Azért vezették be, mert a napfényes órák magasabb száma miatt energiát lehet vele megtakarítani. Használata más előnnyel is jár. Az egy órával hosszabb természetes világítás előny mindazoknak, akik munka után a szabadban szerveznek programot, strandolnak, kertjükben dolgoznak. Az előnyök közé sorolják, hogy a jobb látási viszonyok miatt ezáltal csökkenhet a közúti balesetek száma. Helyes válasz(ok): D 4. Tegyétek vitamintartalmuk szerint csökkenő sorba a Magyarországon termett (tavasszal vetett) sárgarépa különböző fogyasztási formáit! a) főzve; b) nyersen júliusban; c) párolva; d) nyersen novemberben (A) b-c-a-d (B) d-b-a-c (C) a-c-d-b (D) b-d-c-a (E) az előzőek egyike sem Megoldás: A zöldségek, gyümölcsök vitamintartalma nyersen és frissen a legnagyobb. Ha hosszabb ideig állnak, csökken a vitamintartalmuk. A párolás a főzéshez viszonyítva kíméletesebb eljárás, a vitamintartalom kisebb része vész el. Helyes válasz(ok): D 5. Melyik összeget lehet kifizetni pontosan négy olyan fémpénzzel, amelyek hátoldalán védett állatfaj szerepel? (A) 20 Ft (B) 110 Ft (C) 140 Ft (D) 155 Ft (E) 200 Ft Megoldás: Védett állatfajok az 5 és az 50 forintos pénzérménken szerepelnek Az 5 Ft-os hátoldalán a nagy kócsag, az 50 Ft-os hátoldalán a kerecsensólyom látható. A fentiek közül ezzel a két pénzérmével a következő összegeket lehet 2
3. osztály kifizetni az alábbi módokon: 20 Ft = 4 5 Ft 110 Ft = 2 50 Ft + 2 5 Ft 155 Ft = 3 50 Ft + 1 5 Ft 200 Ft = 4 50 Ft Helyes válasz(ok): A, B, D, E 6. Tegyétek a felsorolt ételeket (friss áruból kiindulva, megfelelő tárolás esetén) fogyaszthatóságuk idejének növekvő sorrendjébe! a) cseresznye; b) liszt; c) főtt tészta; d) nyers tojás; e) kristálycukor (A) c-a-d-b-e (B) c-a-b-d-e (C) a-c-b-e-d (D) a-c-b-d-e (E) d-a-c-e-b Megoldás: A főtt tésztát esetleg még egy napig, a cseresznyét 2-3 napig fogyaszthatjuk. A nyers tojás 2-3 hétig is eláll. A liszt kb. egy évig, a cukor gyakorlatilag korlátlan ideig fogyasztható. Helyes válasz(ok): A 7. Melyik ünnep, jeles nap esik minden évben a hétnek mindig ugyanarra a napjára vagy napjaira? (A) karácsony (B) húsvét (C) a farsangi időszak végét jelző nap (D) anyák napja (E) pünkösd Megoldás: Karácsony első napja december 25., második napja december 26. Különböző években ezek természetesen a hét más-más napjaira eshetnek. A farsangi időszak végét jelző nap hamvazószerda. A neve is jelzi, hogy mindig szerdára esik. Húsvét minden évben a tavaszi napéjegyenlőséget (március 21.) követő holdtölte utáni első vasárnapra és az azt követő hétfőre esik. A pünkösd éppen 50 nappal követi a húsvétot, mindig vasárnapra és hétfőre esik. Anyák napja ünnepe május első vasárnapja. Helyes válasz(ok): B, C, D, E 8. Mely évszakokhoz tartozó hónapokban lehet összesen ugyanannyi nap? (A) tavasz és nyár (B) nyár és ősz (C) tavasz és ősz (D) ősz és tél (E) tavasz és tél Megoldás: Tavaszi hónapok és a hozzájuk tartozó napok száma: március (31), április (30) és május (31). Összesen 92 nap. Nyári hónapok a hozzájuk tartozó napok számával: június (30), július (31) és augusztus (31). Összesen 92 nap. Őszi hónapok és a hozzájuk tartozó napok száma: szeptember (30), október (31) és november (30). Összesen: 91 nap. Téli hónapok a hozzájuk tartozó napok számával: december (31), január (31) és február (28 vagy 29). Összesen: 90 vagy 91 nap. 3
A körzeti írásbeli forduló megoldásai A lehetséges válaszok a hónapokat a fenti összegekre váltva: (A) 92=92, helyes. (B) 92=91, helytelen. (C) 92=91, helytelen. (D) 91=90, helytelen, de mivel szökőévben a téli hónapok összege 91, így 91=91, ebben az esetben az őszi és téli hónapokban lehet ugyanannyi nap, tehát ez jó válasz. Végül (E) 92=90 vagy 92=91, helytelen. Helyes válasz(ok): A, D 9. Az alábbiak közül egy naptári év hányadik hetében lehet nemzeti ünnepünk? (A) 11. (B) 19. (C) 34. (D) 43. (E) 52. Megoldás: Nemzeti ünnepeink: március 15-e, az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc kezdetének, a modern parlamentáris Magyarország megszületésének napja augusztus 20-a, államalapító Szent István ünnepe október 23-a, az 1956. évi forradalom és szabadságharc kezdetének, valamint a Magyar Köztársaság 1989. évi kikiáltásának napja Egy hónap 4 4,5 hétből áll. A 11. hét március közepe táján, a 19. hét májusban, a 34. hét augusztus második felében, a 43. hét október második felében és az 52. hét december végén van. Helyes válasz(ok): A, C, D 10. Egészítsétek ki a következő mondatot a zárójelbe tett szavakkal: Minden A: B:. (rovar, bogár) Az alábbi felsorolásból összesen hány faj tartozik az A és a B ponthoz beilleszthető gyűjtőfogalom alá? Válasszátok ki a helyes megoldást! hétpettyes katica, kullancs, kisasszony szitakötő, imádkozó sáska, mezei tücsök, aranyos futrinka, aranyszemű fátyolka, óriás galacsinhajtó (A) A:7, B:3 (B) A:3, B:8 (C) A:8, B:4 (D) A:5, B:8 (E) A:3, B:7 Megoldás: A helyes mondat így hangzik: Minden bogár rovar. Rovarok (azaz B): hétpettyes katica, kisasszony szitakötő, imádkozó sáska, mezei tücsök, aranyos futrinka, aranyszemű fátyolka és óriás galacsinhajtó, összesen 7 faj. A kullancs is ízeltlábú, de nem rovar, hanem pókszabású. A bogarak a rovarok egyik csoportja, melyeknél az elülső pár szárny megvastagodott és megkeményedett szárnyfedőt alkot, amely védi a nyugalmi állapotban alá behajtogatott második pár hártyás szárnyakat. Bogarak (azaz A): hétpettyes katica, aranyos futrinka és óriás galacsinhajtó, összesen 3 faj. Helyes válasz(ok): E 11. Jelöljétek be azokat a madárfajokat, melyek egy másik néven az alábbi felsorolásban is szerepelnek: stiglic, vakvarjú, aranymálinkó, pityer, csuri, mátyásmadár, méhmadár (A) sárgarigó (B) fülemüle (C) gyurgyalag (D) szajkó (E) kuvik 4
3. osztály Megoldás: A felsorolásban szereplő madarak leggyakrabban használt másik neve: stiglic-tengelic, vakvarjú-bakcsó, aranymálinkó-sárgarigó, csuri-veréb, mátyásmadár-szajkó, méhmadár-gyurgyalag. A fülemülét még csalogánynak hívják, a kuvikot pedig csuviknak vagy halálmadárnak. Helyes válasz(ok): A, C, D 12. András (A) és Botond (B) az ábrán a nevük kezdőbetűjével jelölt helyen állnak. Az északi irányt az ábrán É nyíllal jelöltük. András először 2 mezőt északra lép, B majd 1-et nyugatra, 1-et délre és 1-et keletre. Botond A először 2 mezőt nyugatra lép, majd 1-et északra, 1-et keletre és 2 mezőt délre. Ha az új helyükről továbbindulnak, milyen lépésekkel juthatnak mindketten azonos mezőre? (A) András 1-et keletre, Botond 1-et északra. (B) András 1-et északra, 1-et keletre és 1-et délre, Botond a helyén marad. (C) András 1-et délre, Botond 1-et keletre. (D) András 2-t délre, Botond 1-et nyugatra. (E) András 1-et nyugatra, 1-et északra, Botond 2-t északra, 2-t nyugatra. Megoldás: A fenti lépéseket megtéve András új helye az eredeti helyétől 1 mezővel északra lesz (2. oszlop 3. sorában), Botond új helye András eredeti helyétől egy mezővel keletre lesz (3. oszlop 4. sorában). Innen azonos mezőre az (A) és az (E) megoldással juthatnak. Helyes válasz(ok): A, E 13. Gondoljátok végig, hogy az egyes állítások mely évszakokra igazak hazánkban (előfordulhat, hogy egyikre sem, vagy éppen többre is), majd jelöljétek meg, hogy melyik évszakra találtátok a legtöbb igaz állítást! A nappalok hossza végig növekszik. A hőmérséklet 0 C alá csökkenhet. A legtöbb madár ekkor tojást rak. A békák az iszapba fúrják magukat. Érik a ribizli. Ebben az évszakban legnagyobb szervezetünk folyadékigénye. Az ezüstfenyő kopasz. Ekkor leggyakoribb a D-vitamin hiány. Influenzajárvány fő időszaka. Óraátállítás ideje. (A) tavasz (B) nyár (C) ősz (D) tél (E) tavasz és tél egyformán Megoldás: Tavaszra jellemző állítások: 1. a nappalok hossza végig növekszik (ez a téli napfordulótól (december 22.) a nyári napfordulóig (június 22.) igaz és ebből adódóan a többi évszakra nem állja meg a helyét 2. a hőmérséklet 0 C fok alá csökkenhet (ez egészen a fagyosszentekig, Pongrác, Szervác, Bonifác illetve Orbán napjáig /május 12., 13., 14. és 25./ előfordulhat) 3. a legtöbb madár ekkor tojást rak 4. óraátállítás ideje (évente kétszer: tavasszal és ősszel) Összesen 4 állítás. Nyárra jellemző állítások: 1. érik a ribizli 2. legnagyobb szervezetünk folya- 5
A körzeti írásbeli forduló megoldásai dékigénye (a magas hőmérséklet miatt, a szervezet hűtése céljából sokat izzadunk). Összesen 2 állítás. Őszre jellemző állítások: 1. a hőmérséklet 0 C alá csökkenhet 2. a békák az iszapba fúrják magukat 3. óraátállítás ideje. Összesen 3 állítás. Télre jellemző állítások: 1. a hőmérséklet 0 C alá csökkenhet 2. ekkor a leggyakoribb a D-vitamin hiány 3. Influenzajárvány fő időszaka. Összesen 3 állítás. Az ezüstfenyő örökzöld, ezért egyik évszakban sem kopasz. Helyes válasz(ok): A Részletes kidolgozást igénylő feladat: 14. Ismertessétek a szilvafa 5 fő szervét rajz segítségével, és írjátok le az egyes szervek feladatait! Megoldás: A rajzon a gyökér, szár, levél, virág, termés helyes jelölése 1-1 pont (összesen 5 pont). Az egyes szervek feladatai: Gyökér: rögzíti a növényt (1 pont), vizet (1 pont), tápanyagot / ásványi sókat (elég az egyiket írni) vesz fel (1 pont) és továbbítja (1 pont). Szár: szállítja a vizet (1 pont), tápanyagot / ásványi sókat / szerves anyagot (elég az egyiket írni) (1 pont), tartja a leveleket, virágot, termést (1 pont). Levél: a növény táplálékkészítő szerve (1 pont) a napfény energiájának felhasználásával (1 pont). Virág: a növény szaporítószerve / csalogatja a megporzást végző rovarokat (elég az egyiket írni) (1 pont). Termés: a növény magját tartalmazó szerv / védi és terjeszti a magot (elég az egyiket írni) (1 pont). (Összesen max. 16 pont.) 6