Teskánd KözségÖnkormányzata Képviselõtestületének 18/2004. (XII. 09.) számú rendelete az Önkormányzat vagyonáról és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jog gyakorlásáról, valamint a közbeszerzés helyi szabályairól. Teskánd Község Önkormányzatának Képviselõtestülete a helyi önkormányzatokról szóló, többször módosított 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 16. -ának (1) bekezdésében, illetõleg a közbeszerzésekrõl szóló 2003. évi CXXIX. törvény 6. -ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, figyelemmel az Ötv. 78-80. -aiban, továbbá az államháztartásról szóló 1992.évi XXXVIII. törvény 108-109. -aiban foglaltakra Teskánd Község Önkormányzata Képviselőtestülete az Önkormányzat vagyonáról és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jog gyakorlásról, valamint a közbeszerzés helyi szabályairól a következõ rendeletet alkotja. 1. (1) A rendelet hatálya kiterjed Teskánd Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat) vagyonára. (2) E rendelet elõírásait kell alkalmazni az önkormányzat és intézményeinek az önkormányzat költségvetésébõl megvalósuló árubeszerzéseire, építési beruházásaira, építési koncesszióira,szolgáltatásaik megrendelésére és szolgáltatási koncesszióira, amennyiben azok értéke meghaladja a Kbt. 402. (1)-(4) bekezdéseiben foglalt közbeszerzési értékhatárokat. (3) A lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény hatálya alá tartozó lakások és helyiségek bérletérõl, illetõleg elidegenítésének szabályairól külön önkormányzati rendelet rendelkezik. 2. (1) Az Önkormányzat vagyona törzsvagyonból és egyéb vagyonból áll. (2) A törzsvagyon tárgyai forgalomképtelenek vagy korlátozottan forgalomképesek. A törzsvagyon tárgyait jogszabályok határozzák meg, illetõleg a Képviselõ-testület egyedi határozatával is meghatározhat vagy törölhet törzsvagyonba tartozó vagyontárgyakat. (3) A törzsvagyonba nem tartozó vagyontárgyak forgalomképesek. 3. (1) Az önkormányzat tulajdonában lévõ vagyontárgyakat a költségvetési év zárónapjával készült vagyonleltárban kell kimutatni értékben és mennyiségben. (2) A vagyonleltárt az éves költségvetési beszámolóhoz csatolva a Képviselõ-testületnek be kell mutatni. (3) A vagyonleltárt a Körjegyzőség Hivatala (a továbbiakban: hivatal) vezeti, annak adatait és készítésének szabályait, valamint a vagyonhasznosítási szerzõdések nyilvántartását és kezelését külön hivatali szabályzat állapítja meg az önkormányzatok tulajdonában lévõ ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjérõl szóló 147/1992. (XI. 6.) Korm. rendelet alapján. 4. (1) Az önkormányzat a vagyon tárgyának értékesítése, megterhelése esetén a vagyontárgy értékét: a) ingatlan vagyon és vagyoni értékû jog esetén 3 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés, illetve ha rendelkezésre áll egy évnél nem régebbi értékbecslés, vagy üzleti értékelés, ennek felülvizsgált változata alapján; b) ingó vagyon esetén legalább a könyv szerinti nyilvántartás alapján;
- 2 - c) tagsági jogot megtestesítõ értékpapír esetén: - a Budapesti Értéktõzsdén jegyzett vagy forgalmazott értékpapírt a tõzsdei árfolyamon; - másodlagos értékpapír piacon forgalmazott értékpapírt az értékpapír kereskedõk által a sajtóban közzétett vételi közép árfolyamon; - társasági részesedés esetén három hónapnál nem régebbi üzleti értékelés alapján; - egyéb esetben névértéken határozza meg. (2) Az önkormányzati vagyon nem pénzbeli hozzájárulásként gazdasági társaság, egyesülés, illetve közhasznú társaság részére történõ szolgáltatásakor kizárólag a könyvvizsgáló által megállapított értéken vehetõ figyelembe. (3) Vagyontárgynak az (1) bekezdésben meghatározottakon túli egyéb hasznosítása esetén a vagyontárgy értékén a tizenkét havi, ennél rövidebb idejû hasznosítása esetén a tizenkét hónapra számított bérleti, használati díjat kell érteni. (4) Amennyiben a szerzõdés tárgya több vagyontárgy, a rendelet értékhatárra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó. 5 (1) Az önkormányzatot megilletik mindazon jogok és terhelik mindazon kötelezettségek, amelyek a tulajdonost illetik, illetõleg terhelik. (2) A tulajdonosi jogokat az Önkormányzat Képviselõ-testülete közvetlenül, illetõleg átruházott hatáskörben nettó egyszázezer forint értékhatárig a polgármester gyakorolja. 6. (1) Az önkormányzat vagyonkezelõ szervei: a) a hivatal; b) az önkormányzat költségvetési intézményei; (2) A Képviselõ-testület az önkormányzati vagyon tárgyait vagyonkezelési szerzõdéssel e rendelet keretei között bízhatja másra. A vagyonkezelõ szervezet, a vele kötött vagyonkezelési szerzõdéssel összhangban, a tulajdonos nevében gyakorolja a tulajdonost a polgári jogi kapcsolatokban megilletõ jogokat és köteles teljesíteni a tulajdonost terhelõ kötelezettségeket. (3) Az önkormányzat vagyonkezelõ szerveit megilleti a mûködés feltételeként rájuk bízott vagyonra vonatkozóan az ingyenes használat joga. (4) Az önkormányzat vagyonkezelõ szervei kötelesek a rájuk bízott vagyont megõrizni, a rendes gazdálkodás szabályai szerint használni és gyarapítani. (5) Az önkormányzat vagyonkezelõ szervei jogosultak, illetve kötelesek a mûködés feltételeként rájuk bízott vagyontárgyak: a) birtoklására, használatára, hasznainak a szedésére, a birtokvédelemre; b) a bérbeadásra, egyéb hasznosításra; c) az ingó vagyontárgyak elidegenítésére; d) a közterhek viselésére. (6) Az (5) bekezdésben meghatározott jogokat e rendelet szabályai szerint kell gyakorolni. (7) A vagyonkezelõ szervek kötelesek a vagyonkezelésükben lévõ vagyontárgyak fenntartásával, üzemeltetésével, karbantartásával, felújításával kapcsolatos feladatok ellátására. (8) A vagyonkezelõ beruházást, felújítást csak a költségvetési rendeletben szabályozott módon és keretek között végezhet. 7. (1) A tulajdonosi jogokat gyakorló szerv, személy vagy annak megbízottja, illetve a képviselet jogát szerzõdés, meghatalmazás alapján ellátó személy a vonatkozó törvényi rendelkezésekkel összhangban a tulajdonosi jogok körében önállóan gyakorolja a vagyontárgyat érintõ hatósági eljárásban a tulajdonost illetõ nyilatkozattételi jogot.
- 3- (2) A tulajdonosi jogokat gyakorló szerv vagy személy, illetve annak megbízottja gyakorolja az osztatlan közös tulajdon esetében a tulajdonostársakat megilletõ jogokat és teljesíti kötelezettségeit. 8. (1) Az önkormányzati vagyon tulajdonjogát, illetve használatát ingyenesen vagy kedvezményesen átruházni, bérbe vagy használatba adni kizárólag: a) meghatározott céllal más önkormányzatnak; b) közérdekû kötelezettségvállalással; c) közalapítvány javára, alapítványi hozzájárulás jogcímen lehet. (2) Az önkormányzati vagyon tulajdonjogát, illetve használatát ingyenesen átengedni, bérbe vagy használatba adni más önkormányzat vagy állami szerv részére a vonatkozó feladat- és hatáskör átadása kapcsán lehet. (3) Az önkormányzati vagyon ingyenes vagy kedvezményes átruházásáról, bérbe vagy használatba adásáról a Képviselõtestület határoz. (4) Az önkormányzat a tulajdonát képezõ építési telkeket legfeljebb öt év idõtartamú részletfizetési kedvezménnyel értékesítheti a helyi lakos házaspárok részére. Az értékesítés feltétele a beépítési kötelezettség vállalása. (5) Kivételes esetben a polgármester elõterjesztése és a Képviselõ-testület határozata alapján lehet az(1) bekezdésben meghatározott jogcímektõl eltérõ esetben ingyenesen, illetõleg kedvezményesen átruházni, bérbe vagy használatba adni az önkormányzat vagyonát. 9. (1) Vagyon tulajdonjogának ingyenes vagy kedvezményes megszerzésérõl, felajánlás elfogadásáról a Képviselõ-testület határoz. (2) Ha a vagyon ingyenes vagy kedvezményes felajánlása a 6 (1) bekezdésében megjelölt vagyonkezelõ részére történik, a felajánlás elfogadásához szükséges a vagyonkezelõ nyilatkozata, hogy képes a felajánlott vagyonhoz kapcsolódó kötelezettségek teljesítésére. 10. Az önkormányzat részben, vagy egészben lemondhat követelésérõl: a) csõdegyezségi megállapodásban; b) bírói egyezség keretében; c) ha követelés csak veszteséggel vagy aránytalanul nagy költségráfordítással érvényesíthetõ; d) a kötelezett bizonyítottan nem lelhetõ fel. 11. Az önkormányzat vagyonát és várományi vagyonát érintõ perbeli vagy peren kívüli egyezség megkötésére a Képviselõ-testület jogosult. 12. (1) A forgalomképtelen törzsvagyon nem idegeníthetõ el, nem terhelhetõ meg, vállalkozásba nem apportálható, nem lehet követelés biztosítéka és tartozás fedezete. (2) A forgalomképtelen vagyon tulajdonjogát nem érintõ hasznosítása tekintetében a Képviselõtestület dönt. (3) A polgármester a forgalomképtelen vagyon hasznosítása során eljárva gondoskodik a vagyontárgyak hasznosítására irányuló megállapodások, szerzõdések megkötésérõl, valamint a tulajdonosi jognyilatkozatok megtételérõl. A hatáskör gyakorlása különösen bérleti szerzõdések, használatra, illetve használati és reklámjogra, valamint telekrendezési eljárás végrehajtására vonatkozó megállapodások megkötését foglalja magában. (4) A forgalomképtelen törzsvagyont érintõ koncessziós pályázat kiírásáról és elbírálásáról a Képviselõ-testület dönt.
- 4 - (5) Az önkormányzat tulajdonában álló közterületeken közmûvek, nyomvonal jellegû létesítmények és ezekkel összefüggõ építmények létesítéséhez, bõvítéséhez, áthelyezéséhez, valamint a közterület használatához tulajdonosi hozzájárulás szükséges. A tulajdonosi hozzájárulást a polgármester adja meg. A hozzájárulás megadásával kapcsolatos feladatok ellátása kizárólag határozott idõtartamra megbízás útján más személyre ruházható át. 13. (1) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak megszerzésérõl, elidegenítésérõl, bérleti vagy használati jogának átengedésérõl, bármilyen megterhelésérõl vagy gazdasági társaságba való bevitelérõl a 6. (2) bekezdésben meghatározott értékhatárig a polgármester, ezt meghaladó értékben a Képviselõ-testület határoz. /2/ Azokban az esetekben amikor más jogszabályokértelmében a vagyontárggyal való rendelkezéshez más személy hozzájárulása szükséges, azt a tulajdonosi jogok gyakorlója köteles beszerezni. (3) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak megszerzésérõl, elidegenítésérõl, bérleti vagy használati jogának átengedésérõl, bármilyen megterhelésérõl, vagy gazdasági társaságba történõ bevitelérõl a 7. (2) bekezdésében foglaltak esetén a vagyonkezelõ szervek a velük megkötött vagyonkezelési szerzõdés rendelkezései szerint járhatnak el. (4) A helyi közmûvek hasznosítására vonatkozó koncessziós pályázat kiírásáról és elbírálásáról a Képviselõ-testület dönt. 14. Gazdasági társaságban az önkormányzatot a polgármester, akadályoztatása esetén a z alpolgármester képviseli. A Képviselõ-testület meghatározhatja a képviselet tartalmát, a kötelezettség vállalás terjedelmét. 15. (1) Az önkormányzati feladatok ellátásában nélkülözhetõ forgalomképes vagyonnal vállalkozás végezhetõ. (2) Az önkormányzat csak olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelõssége nem haladja meg a vagyoni hozzájárulás mértékét. (3) A forgalomképes vagyonnal kapcsolatos valamennyi tulajdonosi jogosultságot a 6. (2) bekezdésben meghatározott értékhatárig a polgármester, az azt meghaladó érték esetében a Képviselõ-testület gyakorolja. (4) Amennyiben jogszabály eltérõen nem szabályozza, kettõmillió forint forgalmi értéket meghaladó vagyontárgy elidegenítése, használatba, illetõleg bérbeadása, továbbá más módon történõ hasznosítása nyilvános versenytárgyalás útján, az összességében legelõnyösebb ajánlatot tevõ részére történik (5) A (4) bekezdésben meghatározott nyilvános versenytárgyalást a polgármester írja ki, eredményérõl aképviselõ-testület dönt. (6) Az önkormányzatot megilletõ elõvásárlási jogot az önkormányzat költségvetésében erre vonatkozóan biztosított elõirányzat terhére a 6. (2) bekezdése szerint gyakorolja. A középületek, és az erdõ mûvelési ágban nyilvántartott ingatlanok feletti rendelkezési jogot a (7) bekezdésben foglalt kivétellel a Képviselõ-testület gyakorolja. (7) A középületek, a középületekben lévõ helyiségek alkalmi célra történõ használatba adásáról a polgármester dönt. 16. (1) Az önkormányzat intézménye vezetõje az alapító okiratban, illetve a vagyonkezelési szerzõdésben meghatározott tevékenységi körön és mértéken belül, az alaptevékenység sérelme nélkül jogosult: a) a rábízott vagyon két évet meg nem haladó idõtartamú bérbeadás útján történõ hasznosítására;
- 5 - b) ingóvagyon és vagyon értékû jog megszerzésére, elidegenítésére és egyéb módon történõ hasznosítására egymillió forint értékhatárig. (2) Az önkormányzati intézmény vezetõje a polgármester elõzetes jóváhagyása és állásfoglalásának beszerzését követõen dönt: a) ingóvagyonnal és vagyoni értékû joggal való rendelkezés tárgyában egymillió forint értékhatárig; b) ingatlan vagy ingatlan természetben meghatározott része két évet meghaladó idõtartamú, határozott idejû (öt év) hasznosításáról. (3) A vagyon hasznosításából származó bevétel a vagyonkezelõt illeti meg. A vagyonkezelõ fenti bevételt a rendelkezésére bocsátott vagyon megõrzésére, karbantartására, valamint egyéb tárgyi eszköz vásárlására, illetve beruházásra köteles fordítani. 17. A Képviselõ-testület dönt a tulajdonában lévõ vagyonnal kapcsolatban: a) gazdasági- és közhasznú társaság alapításáról; b) közalapítvány létrehozásáról, alapítványhoz, társadalmi szervezethez való csatlakozásról; c) gazdasági és közhasznú társaságban fennálló üzletrésznek értékesítésre kijelölésérõl, pénzben és apport befektetésrõl; d) kötvény kibocsátásról; e) kezességvállalásról, a polgármester hatáskörébe a 6. (2) bekezdésének megfelelõen tartozó egyszázezer forint értékhatárig terjedõ kezességvállalás kivételével; f) behajthatatlan követelés törlésérõl. 16. (1) A közbeszerzésekért az egyszerû közbeszerzési eljárásokat kivéve a Képviselõtestület, azok alapján a szerzõdés megkötéséért a polgármester felelõs. (2) A közbeszerzési eljárás során a bontási és bíráló a Polgármester, az Alpolgármester, az Aljegyző, valamint a Polgármester által felkért szakértő által alkotott bizottság. (3) A közbeszerzési eljárásban való közremûködéssel külsõ szakértõ személy, illetõleg lebonyolító szervezet bízható meg, illetve a Kbt. 9. (1) bekezdésében foglalt esetben köteles megbízni. A szakértõ, illetõleg a lebonyolító személyérõl a Képviselőtestület dönt. A közbeszerzési eljárás szakmai elõkészítését a hivatal látja el. (4) Az önkormányzati intézmény vezetõje a közbeszerzések tekintetében önállóan jár el és jelöli ki a szerzõdés megkötéséért felelõs személyt. Az intézményi közbeszerzéseket a Polgármester ellenõrzi. (5) A közbeszerzési eljárás részletes szabályait jelen rendelet 1. számú melléklete Közbeszerzési szabályzat tartalmazza. 19. Az egyszerû közbeszerzési eljárás rendje: (1) Az egyszerû közbeszerzési eljárásokért a Képviselőtestület azok alapján a szerzõdés megkötéséért a Polgármester a felelõs. 20. A közbeszerzési értékhatárt el nem érõ beszerzések szabályai: (1) A közbeszerzési értékhatárt el nem érõ árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetében egyszázezer forint értékhatárig a Polgármester dönt a beérkezett árajánlatokról. (2) Építési beruházás esetében a beérkezett árajánlatok elbírálója a Képviselőtestület.. (3) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott beszerzések esetében három árajánlatot kell kérni írásban, illetve faxon. (4) A Képviselõ-testület felhatalmazza a Polgármestert, hogy minden esetben döntsön arról, hogy az ajánlatkérést újságban szükséges-e megjelentetni.
- 6 (5) A beérkezett árajánlatok közül elfogadottnak az összességében legelõnyösebb ajánlat tekintendõ. (6) Az elbírálást követõ öt munkanapon belül valamennyi ajánlattevõt írásban kell értesíteni az elbírálás eredményérõl. 21. (1) E rendelet kihirdetésének napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévõ gyekben is alkalmazni kell. Teskánd.2004.DECEMBER 8. Tóth Istvánné sk. polgármester Fazekas István sk. körjegyző Kihirdetve: Teskánd, 2004. december 9. Fazekas István sk. körjegyző
1. sz. melléklet KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZAT A közbeszerzésekrõl szóló 2003. évi CXXIX. törvény (továbbiakban: Kbt.) 6. (1) bekezdésében foglaltak teljesítése érdekében a továbbiakban a jelen Közbeszerzési Szabályzat (továbbiakban: Szabályzat) rendezi az önkormányzat és az önkormányzat költségvetési szervei, mint ajánlatkérõ közbeszerzési eljárásaival kapcsolatos szabályokat, az eljárásban szereplõk feladatait, hatásköreit és felelõsségi rendjét. A Szabályzat rendelkezéseit a Kbt. szabályaival együtt és összhangban kell alkalmazni. A közbeszerzésekrõl szóló 2003. évi CXXIX. törvény; Az 1992. évi XXXVIII. tv. - az Államháztartásról, A 2003. évi CXVI. tv. - a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetésérõl, A 128/1995. (X. 20.) Korm. rendelet Közbeszerzési Értesítõ, a Közbeszerzések Tanácsának Hivatalos Lapjá -ban történõ közzététel rendjérõl és térítési díjáról, A Közbeszerzések Tanácsának hatályos Ajánlásai, A Közbeszerzések Tanács elnökének hatályos tájékoztatói, Az 1997. évi LXXVIII. tv. az épített környezet alakításáról és védelmérõl, A 253/1997 (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekrõl, Az 1/1996 (II. 7.) KTM. Rendelet a közbeszerzés keretében megvalósuló építési beruházásra vonatkozó ajánlati felhívás dokumentációjának részletes mûszaki tartalmáról, Az 1990. évi LXV. tv. a helyi önkormányzatokról, A 2002. évi LXXIV. tv., Az 1959. évi IV. tv. (PTK) A 15/2004.(IV. 25.) IM rendelet a közbeszerzési és a tervpályázati hirdetmények, a bírálati összegezések és az éves statisztikai összegezések mintáiról Az ajánlatkérõ köteles betartani Kbt. elõírásait, valamint a Szabályzat rendelkezéseit valamennyi közbeszerzési eljárása során. A Kbt. 22. -a rendelkezik a törvény alanyi hatálya alá tartozó szervezetekrõl. A rendelkezés d) pontja alapján - mint helyi önkormányzat és a helyi önkormányzati költségvetési szerv - az ajánlatkérõ a Kbt. alanyi (személyi) hatálya alá tartozik. A Szabályzat hatálya kiterjed minden olyan árubeszerzésre, építési beruházásra, építési koncesszióra, szolgáltatás megrendelésére és szolgáltatási koncesszióra amelynek értéke a közbeszerzés megkezdésekor eléri vagy meghaladja a Kbt. 402. (1)-(4) bekezdése szerinti értékhatárt. A szabályzat a következõ elvekre épül: a törvényesség elve;
az esélyegyenlõség elve; egyenlõ bánásmód a nyilvánosság elve a verseny tisztaságának elve Az ajánlatkérõ a Kbt. alanyi hatálya alá tartozik, ezért az értékhatár feletti beszerzések esetén a Kbt-vel összhangban készült jelen Szabályzat szerint köteles eljárni. - 2 - Az ajánlatkérõ az ajánlati/részvételi felhívás közzététele/megküldése után, a megfogalmazott ajánlati/részvételi felhívási feltételeket, a dokumentáció elõírásait tiszteletben tartja, magára nézve kötelezõnek ismeri el. A nyilvánosságra hozott szabályokat, és a jelen Szabályzat rendelkezéseit betartja. Az ajánlatkérõ a jelen Szabályzatban megfogalmazott jogait és kötelezettségeit - azok rendeltetésével összhangban és jóhiszemûen - a mindenkor hatályos jogszabályok alapján gyakorolja. Az ajánlatkérõ az ajánlati /részvételi felhívásban valamennyi ajánlattevõ számára egyenlõ esélyt biztosít az ajánlattételhez szükséges információszolgáltatás, az eljárás során alkalmazott versenyfeltételek, valamint a pályázat elnyerése tekintetében, figyelembe véve a nemzeti elbánás elvét is. Minden ajánlattevõnek joga van az ajánlatkérõ által rendelkezésre bocsátott valamennyi információhoz hozzájutni, részükre az egyenlõ feltételek biztosítása az ajánlatkérõ valamennyi - a közbeszerzési folyamatban résztvevõ alkalmazottjának, külsõ munkatársának munkaköri illetve szerzõdéses kötelessége. Az ajánlatkérõ a közbeszerzés tárgyát nem határozhatja meg oly módon, hogy egyes ajánlattevõket az ajánlattétel lehetõségébõl kizár, vagy más módon hátrányos megkülönböztetésüket okozza. Közbeszerzési eljárás lefolytatása esetén - kivéve a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást - a közbeszerzést a Közbeszerzési Értesítõben hirdetmény formájában nyilvánosan közzé kell tenni. Garanciális szabály továbbá, hogy az eljárás eredményét is közzé kell tenni, valamint a nyertessel kötött szerzõdés a Kbt. 45. (1) bekezdése szerinti melléklete kivételével szintén nyilvános, annak tartalma közérdekû adatnak minõsül.. Az ajánlatkérõ köteles biztosítani, az ajánlattevõk pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát. Az ajánlatkérõ valamennyi belsõ és külsõ munkatársa az eljárás teljes idõtartama alatt úgy kell eljárjon, hogy senkit ne hozzon elõnyös vagy hátrányos helyzetbe, valamint azonnal jelezze, ha valamely cselekmény sérti bármely résztvevõ jogait. Különösen szem elõtt kell tartaniuk az összeférhetetlenségi és titoktartási szabályok betartását. Bármely közbeszerzést az ajánlatkérõ csak abban az esetben indíthat el, ha rendelkezik a szerzõdés teljesítéséhez szükséges anyagi fedezettel, vagy az arra vonatkozó biztosítékkal, hogy a teljesítés idõpontjában az anyagi fedezet rendelkezésre áll. Ennek általános formája a képviselõ-testületi határozat az anyagi fedezet összegérõl és rendelkezésre állásának idõbeli ütemezésérõl. A közbeszerzési eljárás elindításának további feltétele, hogy rendelkezésre álljanak a szerzõdés megkötéséhez szükséges engedélyek (pl. építési beruházás esetén a jogerõs és végrehajtható építési engedély, stb.) A Kbt. rendelkezéseivel összhangban a közbeszerzések alapeljárása a nyílt eljárás. Más eljárás fajta csak akkor alkalmazható, ha annak a Kbt-ben meghatározott feltételei teljeskörûen és bizonyíthatóan fennállnak. A közbeszerzési eljárás során nem lehet áttérni egyik eljárás fajtáról a másikra
Amennyiben az ajánlati/részvételi felhíváshoz dokumentációt kell készíteni, úgy annak a hirdetmény megjelenésének napján megfelelõ példányszámban rendelkezésre kell állnia. A közbeszerzési eljárásban bármilyen módon résztvevõ természetes és jogi személyeknek az eljárásba való bekapcsolódásukkal egyidõben alá kell írniuk az Összeférhetetlenségi és Titoktartási Nyilatkozatot. - 3 - Tilos a Kbt. megkerülése céljából a közbeszerzést részekre bontani. A becsült érték kiszámítása során alkalmazni kell az egybeszámítási szabályt (Kbt. 40. (2) bek.) Az Ajánlatkérõ köteles a Kbt. 9. (1) bekezdésében foglalt esetben hivatalos közbeszerzési tanácsadót az eljárásba bevonni. A közbeszerzési eljárás során keletkezett valamennyi iratot az ajánlatkérõnek 5 évig meg kell õriznie. A közbeszerzési eljárások rendje attól függõen alakul, hogy az közösségi értékhatárokat elérõ értékû közbeszerzésekrõl, vagy nemzeti értékhatárokat elérõ értékû közbeszerzésekrõl, illetve nemzeti értékhatár alatti közbeszerzésekrõl beszélünk. 5.1.1. Nyílt eljárás A nyílt eljárás ajánlati felhívással indul, amelyet az ajánlatkérõ hirdetmény útján köteles közzétenni. Nyílt eljárást kell alkalmazni minden esetben, amikor nem állnak fenn azok az okok, amelyek a meghívásos, vagy a tárgyalásos eljárás alkalmazását indokolják. A nyílt eljárás egyebekben egy szakaszos vagy két szakaszos lehet. 5.1.2. Meghívásos eljárás Az ajánlatkérõ meghatározhatja az ajánlattevõk keretszámát azzal, hogy a részvételre jelentkezõk közül legfeljebb a keretszám felsõ határáig terjedõ számú alkalmas, egyben érvényes jelentkezést benyújtó jelentkezõnek küld ajánlattételi felhívást. A keretszámnak legalább 5 ajánlattevõt kell magában foglalnia és minden körülmények között biztosítania kell a valódi versenyt. Ha az ajánlatkérõ nem határozott meg keretszámot, az összes alkalmas jelentkezõt köteles ajánlattételre felhívni. Az ajánlattételre felhívott jelentkezõk közösen nem tehetnek ajánlatot. 5.1.3. Tárgyalásos eljárás A tárgyalásos eljárás hirdetmény közzétételével vagy anélkül indul. A tárgyalásos eljárás részletes szabályait a Kbt. tartalmazza. 5.1.4. Gyorsított eljárás Az ajánlatkérõ a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás, illetve a meghívásos eljárás esetében alkalmazhatja a rendkívüli sürgõsség miatt az ilyen eljárásokra elõírt határidõk nem lennének betarthatóak. 5.2.1. Nyílt eljárás A nyílt eljárás ajánlati felhívással indul, amelyet az ajánlatkérõ hirdetmény útján köteles közzétenni. Nyílt eljárást kell alkalmazni minden esetben, amikor nem állnak fenn azok az okok, amelyek a meghívásos, vagy a tárgyalásos eljárás alkalmazását indokolják. A nyílt eljárás egyebekben egy szakaszos vagy két szakaszos lehet. 5.2.2. Meghívásos eljárás Az ajánlatkérõ meghatározhatja az ajánlattevõk keretszámát azzal, hogy a részvételre
jelentkezõk közül legfeljebb a keretszám felsõ határáig terjedõ számú alkalmas, egyben érvényes jelentkezést benyújtó jelentkezõnek küld ajánlattételi felhívást. A keretszámnak legalább 5 ajánlattevõt kell magában foglalnia és minden körülmények között biztosítania kell a valódi versenyt. - 4 - Ha az ajánlatkérõ nem határozott meg keretszámot, az összes alkalmas jelentkezõt köteles ajánlattételre felhívni. Az ajánlattételre felhívott jelentkezõk közösen nem tehetnek ajánlatot. 5.2.3. Tárgyalásos eljárás A tárgyalásos eljárás hirdetmény közzétételével vagy anélkül indul. A tárgyalásos eljárás részletes szabályait a Kbt. tartalmazza. Az árubeszerzésre, az építési beruházásra és a szolgáltatás megrende lésére vonatkozó értékhatározat 2004., illetve 2005. évre a Kbt. 402. -a rögzíti, míg 2006. évre és azt követõen az éves költségvetési törvény állapítja meg. 5.3.1. Egyszerû közbeszerzési eljárás Az egyszerû közbeszerzési eljárást a Kbt. szabályozza. Az Ügyrendi Bizottság dönt arról, hogy az ajánlattételi felhívást a közbeszerzési értesítõben közzé kell-e tenni abban az esetben is, ha a közbeszerzés értéke a közbeszerzés megkezdésekor nem éri el a mindenkori nemzeti értékhatárok felét. 5.4.1. Általános elõírások A közbeszerzési eljárást árubeszerzés, építési beruházás, építési koncesszió, szolgáltatás megrendelése és szolgáltatási koncesszió egészére, vagy részeire lehet meghirdetni. A közbeszerzés megkezdésekor a közbeszerzést igénylõ szervezeti egység vezetõjének intézkednie kell az alábbiakról: a közbeszerzési referens (témafelelõs) kijelölése; javaslattétel a polgármester felé közbeszerzési szakértõ, egyéb szakértõ megbízására, amely részletesen tartalmazza a szakértõk adott eljárásban ellátandó feladatait; aláírt megbízási szerzõdéssel a közbeszerzési szakértõ, egyéb szakértõ bevonása az eljárásba; az ellenõrzést végzõ személy kijelölése (aki a közbeszerzési referens, a közbeszerzési szakértõ és más szakértõ által elkészített közbeszerzési anyagokat tartalmilag és formailag leellenõrzi); meghívásos, vagy tárgyalásos eljárás esetén az ajánlattételre felhívni kívánt szervezetek kijelölése; az értékelés szempontjának meghatározása (legalacsonyabb ellenszolgáltatás, vagy összességében legelõnyösebb ajánlat). 5.4.2. A közbeszerzési referens A közbeszerzési referens felelõs a következõkért: Az elõkészítési idõszakban: az Összeférhetetlenségi és Titoktartási Nyilatkozatok rendelkezésre állásáért; az ajánlati/részvételi felhívás és az ajánlati dokumentáció idõben történõ rendelkezésre állásáért, a Bíráló Bizottsággal történõ leegyeztetéséért, az ellenõrzést végzõ személy általi ellenõrzéséért, véglegesítéséért;
a Közbeszerzési Döntõbizottság Kbt. szerinti tájékoztatásáért, (a részére a szükséges iratok megküldéséért); a részvételi (ajánlati) felhívás hirdetményben történõ megjelentetéséért, az ajánlati dokumentáció megfelelõ példányszámban való rendelkezésre állásáért; - 5 - a közbeszerzés technikai lebonyolításáért és a külsõ kapcsolattartásért (ajánlattevõk, közbeszerzési szakértõ, Közbeszerzési Értesítõ Szerkesztõsége). A végrehajtás (közbeszerzés lefolytatása) idõszakában: az ajánlatok (részvételi jelentkezések) érkeztetéséért és õrzéséért; az ajánlatok (részvételi jelentkezések) bontásának megszervezéséért; a helyszíni szemle és konzultáció bonyolításáért; az ajánlatok értékelésével, az eredményhirdetéssel, a szerzõdéskötéssel és az eljárás lezárásával összefüggõ adminisztrációs jellegû feladatok (Bíráló Bizottság ülésének megszervezése, nyertes személyének jóváhagyatása, eredményhirdetés szervezése és bonyolítása, külsõ levelezések (ajánlattevõk, Közbeszerzési Értesítõ Szerkesztõsége, Közbeszerzési Döntõbizottság) bonyolítása, az eljárás dokumentumainak rendszerezett formában történõ tárolásáért; a megkötött szerzõdések teljesítésének figyelemmel kísérése a teljesítésig. Általánosságban: a Kbt. szerinti hirdetmények (Elõzetes összesített tájékoztató, Éves összegzés, a fenti adatok közléséért a hirdetmények elkészítésével megbízott személlyel; a fenti hirdetmények közzétételéért a Közbeszerzési Értesítõben. 5.4.3. A közbeszerzést ellenõrzõ személy A közbeszerzést ellenõrzõ személy felelõs a következõkért: a közbeszerzési referens és a külsõs szakértõk által elkészített valamennyi közbeszerzési anyag tartalmi és formai ellenõrzése; 5.4.4. A Bíráló Bizottság A Bíráló Bizottság tagjaira vonatkozó általános elõírások: a Bíráló Bizottság az ajánlatkérõ Önkormányzat polgármestere, alpolgármestere, az aljegyző és a polgármester által felkért szakértő a Bíráló Bizottság elnöke a polgármester. a Bíráló Bizottság munkájába a közbeszerzési szakértõn kívül más, külsõ szakértõ is bevonható. a Bíráló Bizottság határozatait szavazás útján hozza meg. Minden tagnak egy szavazata van. Szavazat egyenlõség esetén az elnök szavazata dönt. A Bíráló Bizottság felelõs a következõkért: minden tagja részt vesz a bizottság minden ülésén; meghatározza az adott közbeszerzés tekintetében az értékelési elveket, a bírálati részszempontokat, a súlyszámokat, az adható pontokat, az értékelés módszerét, szükség esetén konzultálva a közbeszerzési szakértõvel vagy más, külsõs szakértõvel. Konzultáció esetén felelõssége megosztott a konzultációba bevont személlyel.; a nemzeti értékhatár alatti közbeszerzési eljárásokért;
a fentiekre tekintettel részt vesz az ajánlati/részvételi felhívás és a dokumentáció kidolgozásában; a kétfordulós eljárásban javaslatot tesz az alkalmasnak, illetve alkalmatlannak ítélt részvételre jelentkezõ személyére, a minõsítésre vonatkozó döntést megindokolja; a tárgyalásos eljárást külsõ megbízott, illetve a Polgármester részvételével lebonyolítja; - 6 - megvizsgálja és minõsíti az ajánlattevõk pénzügyi, gazdasági és mûszaki alkalmasságát; a hirdetményben meghatározott szempontok alapján értékeli a benyújtott ajánlatokat, határozatát indokolva dönt az ajánlattevõk/részvételre jelentkezõk szerzõdés teljesítésére való alkalmatlanságának megállapításáról és az ajánlattevõ/részvételre jelentkezõ kizárásáról, javaslatot tesz az eljárás nyertesére, javaslatát írásban indokolja; 5.4.5. A közbeszerzési szakértõ A közbeszerzési szakértõ felelõs a következõkért: a közbeszerzési eljárás indításához szükséges feltételek meglétének ellenõrzése, hiányosság jelzése; az eljárást indító hirdetmény, illetve kétfordulós eljárás esetén az ajánlati fehívás Kbt. elõírásainak megfelelõ tervezetének elkészítése; a dokumentáció jogi jellegû részeinek elkészítése, a mûszaki leírást készítõvel történõ egyeztetése; az Összeférhetetlenségi és Titoktartási Nyilatkozat mintájának elkészítése; az Átvételi elismervény mintájának elkészítése; az adott közbeszerzési eljárás forgatókönyvének elkészítése; szükség esetén részvétel a helyszíni bejáráson/konzultáción; az ajánlattevõk/részvételre jelentkezõk által feltett jogi jellegû kérdésekre válaszadás, az egyéb kérdésekre adott válaszok ellenõrzése a Kbt. elõírásainak történõ megfelelés szempontjából; részvétel a nyilvános bontási eljáráson, szükség esetén tanácsadás a felmerült jogi jellegû kérdésekben; felkérés alapján részvétel a Bíráló Bizottság munkájában, tanácsadás az alkalmatlanság, érvénytelenség, kizárás vonatkozásában meghozandó döntéshez; hiánypótló illetve felvilágosítást kérõ levelek tartalmának meghatározása, elkészítése; jegyzõkönyv készítése a bontásról (diktafon, magnófelvétel vagy jegyzõkönyvvezetõ által készített anyag alapján); az ajánlatok/részvételi jelentkezések értékelésérõl készített jegyzõkönyv átvizsgálása a Kbt. elõírásainak való megfelelés szempontjából; részvétel a nyilvános eredményhirdetésen, szükség esetén tanácsadás a felmerült jogi jellegû kérdésekben; jegyzõkönyv készítése az eredményhirdetésrõl (diktafon, magnófelvétel vagy jegyzõkönyvvezetõ által készített anyag alapján); a Bíráló Bizottság jegyzõkönyve alapján az Összegzés elkészítése; az eljárás eredményérõl szóló tájékoztató elkészítése; a közbeszerzési referens által szolgáltatott adatok alapján az Elõzetes összesített tájékoztató, az Éves összegzés, és a Tájékoztató szerinti szerzõdéskötésekrõl tárgyú
hirdetmények elkészítése; részvétel a Közbeszerzési Döntöbizottság elõtti eljárásokban; felkérés alapján a közbeszerzési eljárások során mások által készített anyagok véleményezése a Kbt. elõírásainak történõ megfelelés érdekében - 7-5.4.6. A polgármester Az ajánlatkérõ képviselõje (polgármester) felelõs a következõkért: Polgármester a közbeszerzési eljárások során gyakorolja az ötv-ben rögzített jogait (különös tekintettel a képviseleti jog gyakorlására). a Közbeszerzési Szabályzat elkészíttetése és jóváhagyása;. megbízási szerzõdések megkötése a javasolt külsõs szakértõkkel; a közbeszerzési eljárást indító hirdetmény aláírásával történõ jóváhagyása; a közbeszerzési eljárások szabályszerû lefolytatása ellenõrzésének elrendelése, a szabálytalan vagy a közbeszerzési eljárás tisztaságát sértõ esetek kivizsgálása, a szükséges intézkedések megtétele; esetenként a Szabályzatban foglaltak szerint egyes intézkedések alól a felmentések megadása. 5.4.7. A képviselõ-testület Az ajánlatkérõ (az önkormányzat képviselõ-testülete) felelõs a következõkért: a Bíráló Bizottság szakvéleménye alapján a közbeszerzési eljárást lezáró döntés meghozatala; döntés az adott közbeszerzési eljárás esetében a szükséges pénzügyi fedezet rendelkezésre állásáról; döntés a közbeszerzési eljárás kiírásáról. a közbeszerzési eljárások szabályszerû lefolytatása ellenõrzésének elrendelése, a szabálytalan vagy a közbeszerzési eljárás tisztaságát sértõ esetek kivizsgálása, a szükséges intézkedések megtétele; esetenként a Szabályzatban foglaltak szerint egyes intézkedések alól a felmentések megadása. 5.5.1. Az ajánlati dokumentáció összeállítása Általános elõírások Az ajánlati dokumentáció célja, hogy az ajánlattevõk számára megadja mindazon információkat, amelyek alapján az ajánlatukat megtehetik, valamint rögzítse mindazon követelményeket, amelyeket az ajánlatoknak ki kell elégíteniük. Az ajánlati dokumentációt úgy kell összeállítani, hogy a felhasználásával elkészült ajánlatok összehasonlíthatók és ezáltal értékelhetõk legyenek. Az ajánlati dokumentációt lehet ellenérték ellenében, vagy anélkül az ajánlattevõk rendelkezésére bocsátani. A dokumentáció ellenértéke az annak elõállításával és kezelésével kapcsolatos költségeket tartalmazhatja. 5.5.2. Az ajánlati dokumentáció tartalma Az ajánlati dokumentáció az alábbi részekbõl áll: Ajánlati felhívás és általános rendelkezések az ajánlattétel feltételeirõl, Egyéb dokumentumok:
Mûszaki dokumentáció, Részletes szerzõdési feltételeket tartalmazó dokumentum, Egyéb pl. felolvasólap minta, ajánlattevõi nyilatkozat minta stb. Mûszaki dokumentáció Az ajánlatkérõ köteles az ajánlati dokumentáció részeként a beszerzés tárgyára vonatkozó részletes mûszaki leírást adni. - 8 - A mûszaki leírásnak tartalmaznia kell a beszerzés tárgyával kapcsolatos mûszaki és minõségi követelményeket, a megfelelõségek tanúsítását és ellenõrzését, a megkövetelt feladatokat és a munkaterjedelmet. A mûszaki leírás Kbt. elõírásainak megfelelõ elkészítése komoly szakértelmet igénylõ munka, ezért tanácsos annak elkészítésével a közbeszerzés tárgyához igazodó szakképzettséggel rendelkezõ belsõ vagy külsõ munkatársa(ka)t megbízni. Építési beruházás esetén a dokumentáció kötelezõ tartalmi elemeit az 1/1996 (II. 7.) KTM rendelet határozza meg. Ezen elõírásokat minden esetben be kell tartani. A mûszaki leírást csak jogszabályba foglalt, vagy jogszabály által kiadott mûszaki elõírásra, illetve nemzeti szabványra hivatkozással lehet meghatározni. Ettõl akkor lehet eltérni, ha a mûszaki elõírások, nemzeti szabványok: nem állnak rendelkezésre; nem tartalmaznak olyan leírást, ami biztosítaná a beszerzés tárgyának megfelelõségét; alkalmazása a korábbi beszerzésekhez nem illeszkedõ beszerzést eredményezne, illetve mûszaki nehézségeket vagy aránytalan többletköltséget okozna; alkalmazása nem teszi lehetõvé a kifejezetten fejlesztésre irányuló beszerzést. Ebben az esetben az ajánlati felhívásban meg kell jelölni az eltérés alkalmazásának indokát. A fentiek alapján a mûszaki leírás (dokumentáció) lehet: Az ajánlatkérõ által készíttetett terv (tanulmányterv, engedélyezési terv, mûszaki terv, kiviteli terv); Az ajánlatkérõ által készíttetett, a beszerzés tárgyához szervesen kapcsolódó dokumentáció (jelentések, beszámolók, tanulmányok, stb.); Az ajánlatkérõ által összeállított mûszaki leírás. Ebben az esetben minden olyan tényt, információt és elvárt eredményt meg kell határozni, amely az ajánlatkérõ igényének megfelelõ szolgáltatás nyújtásához szükséges. A mûszaki dokumentáció -a mûszaki leíráson túlmenõen- kiegészítendõ a beszerzéshez kapcsolódó egyéb, rendelkezésre álló dokumentummal is (pld. építési beruházás esetén a különféle engedélyek, szakhatósági hozzájárulások, stb.). Amennyiben a közbeszerzés tárgyának egyértelmû meghatározása szükségessé tesz meghatározott eredetû, vagy típusú dologra, eljárásra, tevékenységre, szabadalomra, vagy védjegyre való hivatkozást, a leírásnak tartalmaznia kell, hogy a megnevezés csak a tárgy jellegének egyértelmû meghatározása érdekében történt. Részletes szerzõdési feltételeket tartalmazó dokumentum, A közbeszerzési eljárás alapvetõen szerzõdés létrehozására irányul. Az ajánlatkérõnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban nyilatkoznia kell a részletes szerzõdéses feltételekrõl. Ezt megteheti úgy is, hogy szerzõdéstervezetet készít, és azt mellékeli a dokumentációhoz. 5.6.1. Az eljárás megindítása A közbeszerzési eljárás részvételi (ajánlati) felhívás közzétételével indul. A közzététel alatt a
Közbeszerzési Értesítõben történõ közzétételt kell érteni. Kivételt képez ez alól: A hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás. A hirdetmény közzététele A közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény lehet: Ajánlati felhívás (nyílt eljárás), - 9 - Részvételi felhívás (elõminõsítéses, meghívásos és tárgyalásos eljárás). A hirdetmény közzétételének feltételei: A megfelelõ módon elõkészített ajánlati (részvételi) felhívás és dokumentáció megléte, A megbízások rendelkezésre állása (külsõ szakértõk), A közzétételi díj befizetésérõl szóló bankigazolás megléte, A belsõ felelõsségi rend rögzítése. A hirdetményt a Közbeszerzési Értesítõ Szerkesztõségéhez levélben kell eljuttatni, 2 példányban. A levélben - a hirdetményen kívül - csatolni kell a közzétételi díj átutalásáról szóló banki igazolás másolati példányát. A közzétételi díj aktuális összegét Kormányrendelet teszi közzé. Amennyiben a beküldött anyaggal kapcsolatban a Közbeszerzési Értesítõ Szerkesztõsége részérõl észrevétel merül fel, a javított felhívást faxon ismételten meg kell küldeni. A javított szöveget a fax-szal egyidejûleg levélben is el kell juttatni a Szerkesztõség részére (szükség esetén - a terjedelem módosulása függvényében - a kiegészítõ közzétételi díj átutalásáról szóló bizonylat kíséretében). A hirdetmény módosítása, visszavonása A hirdetmény módosítása A részvételi szakaszra vonatkozó dokumentációt és a részvételi felhívásnak a részvételi szakaszra vonatkozó részeit, valamint a beszerzés tárgyát és mennyiségét a részvételi határidõ lejártáig, annak egyéb elemeit pedig az ajánlattételi határidõ lejártáig lehet módosítani. Az ajánlati felhívásban meghatározott feltételeket az ajánlattételi határidõ lejártáig lehet módosítani. A módosított feltételekrõl új hirdetményt kell közzétenni, amelyben új részvételi (ajánlattételi) határidõt kell megállapítani. A határidõ azonban ebben az esetben sem lehet rövidebb a Kbt-ben elõírtnál, és a módosított hirdetmény megjelenésével újból kezdõdik. A határidõ meghosszabbítása A részvételi (ajánlattételi) határidõt indokolt esetben - az indokok közlése mellett - összesen egy ízben lehet meghosszabbítani az eredeti határidõ lejárta elõtt, és ezt hirdetményben kell közzé tenni. A részvételi (ajánlattételi) határidõt nem lehet rövidíteni. A hirdetmény visszavonása A részvételi (ajánlati) felhívást az eredeti határidõ lejártáig lehet visszavonni hirdetményben. A módosításra, határidõ hosszabbításra, vagy a visszavonásra vonatkozó hirdetményt a Közbeszerzési Értesítõben kell közzétenni. Közvetlen felhívás ajánlattételre Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás esetén az ajánlattevõket egyidejûleg, közvetlen úton, írásos formában kell felkérni ajánlattételre. 5.6.2. Az ajánlat módosítása, vagy visszavonása Az ajánlattevõ a már benyújtott ajánlatát módosíthatja, vagy visszavonhatja. A módosításnak, vagy visszavonásnak az ajánlattételi határidõ elõtt meg kell érkeznie az ajánlatkérõhöz,
ellenkezõ esetben az ajánlatot úgy kell figyelembe venni, mintha a módosítás, vagy visszavonás meg sem történt volna. A módosítás, vagy visszavonás elkészítésére, lezárására, jelölésére, elküldésére az ajánlat benyújtására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Az ajánlattevõ az ajánlati kötöttség idõtartama alatt az ajánlatát nem módosíthatja. - 10 - Abban az esetben, ha ajánlatát az ajánlattevõ az eredményhirdetést követõen visszavonja, az ajánlatkérõ a második legkedvezõbb ajánlatot tevõvel köti meg a szerzõdést, ha ezt az ajánlati felhívásban így írta elõ. 5.6.3. Helyszíni szemle és konzultáció Az ajánlatkérõnek lehetõsége van arra, hogy az ajánlati felhívással és tájékoztatóval kapcsolatos írásbeli kérdések és az arra adott válaszok mellett, konzultációs lehetõséget biztosítson a dokumentációt átvevõ ajánlattevõk részére, ha ezt az ajánlati felhívásban jelezte. Különösen építési beruházások esetén célszerûnek és szükségesnek látszik a beszerzés helyszínének alapos megismerése (a terepviszonyok, körülmények jobb megismerése, a szükséges adatok felvétele, a mérések elvégzése). Ebben az esetben az ajánlattevõk részére helyszíni szemlével egybekötött konzultációt kell tartani. A helyszíni szemlén vagy a konzultáción való részvétellel kapcsolatban felmerült költségeket az ajánlattevõk viselik. A helyszíni szemlérõl, a konzultációról az ajánlatkérõ jegyzõkönyvet készít, amelyet valamennyi ajánlattevõ részére megküld - függetlenül attól, hogy az a helyszíni szemlén, illetve a konzultáción részt vett-e, vagy sem - a szemle illetve a konzultáció idõpontjától számított 5 napon belül. A jegyzõkönyv tartalmazza: a beszerzés megnevezését; a konzultáció (helyszíni szemle) helyét és idejét; a jelenlévõket (jelenléti ív, név, beosztás és szervezet megjelölésével); valamennyi kérdést és az arra adott választ. Az ajánlatkérõ a helyszínen feltett kérdésekre szóban nem, csak utólag írásban válaszol, amennyiben a felett kérdéseket az ajánlattevõk írásban is eljuttatják az ajánlatkérõhöz. A helyszíni szemlérõl és a konzultációról készült jegyzõkönyv nem módosíthatja, csak értelmezheti, illetve kiegészítheti az ajánlati felhívásban és a dokumentációban leírtakat. 5.6.4. Az ajánlatok átvétele és bontása Az ajánlatok átvétele Az ajánlatokat postai úton, személyesen vagy meghatalmazott útján kell eljuttatni az ajánlatkérõ címére. Személyes kézbesítés esetén az átvétel Átvételi elismervénnyel történik. Az átvételi elismervényt csatolni kell a beérkezett ajánlathoz. A nem ép csomagolású, vagy nem zárt ajánlatot érvénytelenné kell nyilvánítani, mert az nem felel meg a Kbt. és az ajánlati felhívás feltételeinek. Az ajánlattételi határidõ után érkezett ajánlat szintén érvénytelen. Ezen adatokat a bontási eljárás során ismertetni kell. Az ajánlatkérõnek gondoskodnia kell a beérkezett ajánlatok bontási határidõig történõ biztonságos, zárt tárolásáról. Az ajánlatok felbontása
Az ajánlatok felbontása az ajánlattételi határidõ lejárta idõpontjában történik. Az ajánlatok felbontásakor kötelezõen jelen vannak az ajánlatkérõ erre felhatalmazott képviselõje(i), valamint a Kbt-ben meghatározott személyek, szervezetek lehetnek jelen. Az ajánlatok felbontásakor feltétlenül ismerteni kell a közbeszerzés tárgyát, az ajánlatok beadásának körülményeit, az ajánlatok csomagolására, példányszámára vonatkozó adatokat, az ajánlattevõk nevét, székhelyét, az ellenszolgáltatás összegét, a teljesítés idõpontját. - 11 - Amennyiben a bontás alkalmával biztonsággal megállapítható, az érvénytelen ajánlatot tevõt is meg kell nevezni (pl. elkésett ajánlat). Az ajánlatok érdemi bírálata ezt követõen történik, így a formai és tartalmi kellékek vizsgálata is. A bontásról felvett jegyzõkönyv az alábbiakat tartalmazza az ajánaltkérõ nevét és címét, a közbeszerzés megnevezését; a bontás helyét és idejét; az ajánlati (részvételi) felhívás közzétételének helyét és idõpontját; a bontáson résztvevõk nevét és minõségét; a beérkezett ajánlatok számát, utalva a beérkezés idõpontjára (van-e késve benyújtott ajánlat); az ajánlati adatlapon (felolvasólap) szereplõ adatokat ajánlattevõnkénti bontásban;. A jegyzõkönyvet az ajánlatkérõ valamennyi ajánlattevõ részére a felbontástól számított 5 munkanapon belül köteles megküldeni. 5.6.5. Az ajánlatok értékelése Az ajánlatok értékelését a pontszámok kiosztásával a Bíráló Bizottság végzi a Kbt. idevonatkozó szabályai maximális betartásával. A Bíráló Bizottság elnöke - szükség esetén - külsõ szakértõket is bevonhat az értékelésbe. Az értékelés elsõ fázisában az ajánlatokat formaiszempontból kell megvizsgálni, majd az érvényes ajánlatokat érdemben is értékelni kell. Akizárásról, az alkalmatlan ajánlattevõkrõl, az érvénytelen ajánlatokról a döntést követõ 5munkanapon belül írásban kell értesíteni az érintett ajánlattevõket. Az értékelést követõen a Bíráló Bizottság indokolt javaslatot tesz az ajánlatkérõ felé, melyben az eljárás eredményessége esetén megnevezi a nyertes ajánlattev(õ)k személyét, illetve ha annak törvényi esetei közül valamelyik megállapítható az eljárás eredménytelenségére tesz javaslatot. Az értékelést az ajánlati felhívásban meghatározott határidõn belül el kell végezni, és az eredményt ki kell hirdetni. Az eredményhirdetés idõpontját az ajánlatkérõ indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal elhalaszthatja. A halasztásról és annak indokáról az összes ajánlattevõt egyidejûleg, közvetlenül és írásban kell tájékoztatni. A pontozásra vonatkozó szabályok a következõk Nyilvánvaló számszaki hiba esetén a javítást a Bíráló Bizottságnak kell elvégezni és arról az összes ajánlattevõt haladéktalanul tájékoztatni kell. A számítási hibát csak az elbírálási idõszakban lehet kijavítani, Az elbírálás során az ajánlatkérõ írásban - a többi ajánlattevõ egyidejû értesítése mellett - felvilágosítást kérhet az ajánlattevõtõl az ajánlattal kapcsolatos nem egyértelmû kijelentések, vagy a kirívóan alacsony ellenszolgáltatás esetén, Amennyiben az elbírálás eredményeként 2, vagy több ajánlattevõ is azonos pontszámmal
végzett, a sorrendet az alábbiak szerint kell eldönteni: az alacsonyabb összegû ellenszolgáltatás alapján, a legmagasabb súlyszámú pontozási részszempont alapján. Az elbírálásról A Bíráló Bizottság jegyzõkönyvet vesz fel, melyhez csatolja az elbírálásról készült táblázatot. - 12 - A jegyzõkönyvben a Bíráló Bizottság javaslatot tesz a nyertes személyére az eljárás eredményessége esetén. A döntést a képviselõ-testület hozza meg. A döntésnek meg kell elõznie az eredmény kihirdetését. A képviselõ-testületnek olyan idõpontban kell összeülnie és döntenie, amely lehetõvé teszi az ajánlati felhívásban meghatározott eredményhirdetési idõpont betartását. 5.6.6. Az eljárás eredményének kihirdetése és közzététele Az eljárás eredményét az ajánlati felhívásban közzétett helyen és idõpontban kell kihirdetni. Az eredményhirdetésen az ajánlattevõkön kívül az ajánlatkérõ által meghívott, külön jogszabályban meghatározott szervek és személyek vehetnek részt. Az eredményhirdetéskor az ajánlatkérõ köteles írásos Összegzést az ajánlattevõk részére nyilvánosan ismertetni, a jelen lévõ ajánlattevõknek odaadni, az eredményhirdetést követõ 5 munkanapon belül pedig írásban valamennyi ajánlattevõ részére megküldeni. Az ajánlatkérõ az eljárás eredményérõl a Kbt. 6. számú melléklete szerinti Tájékoztatót köteles elkészíteni és azt a kihirdetéstõl számított öt munkanapon belül a Közbeszerzési Értesítõ Szerkesztõségnek megküldeni közzététel céljából. 5.6.7. A szerzõdés megkötése Eredményes közbeszerzési eljárás esetén a szerzõdést a nyertesnek nyilvánított egy ajánlattevõvel, vagy -annak visszalépése esetén, ha az az ajánlati felhívásban elõ lett írva - az eljárás eredményének kihirdetésekor a következõ legkedvezõbb ajánlatot tevõ személlyel kell megkötni az ajánlati felhívás, a dokumentáció és az ajánlat tartalmának megfelelõen, az eredményhirdetés napjától számított nyolcadik napnál nem korábbi és a harmincadik napnál (építési beruházás esetén a hatvanadik) napnál nem késõbbi idõpontban. A szerzõdéskötés idõpontját az ajánlati felhívás pontosan tartalmazza. Ha az ajánlatkérõ lehetõvé tette a közbeszerzés egy részére történõ ajánlattételt, a részek tekintetében nyertesekkel külön-külön kell szerzõdést kötni. Az ajánlatkérõ csak abban az esetben mentesül a szerzõdés megkötésének kötelezettsége alól, ha az eredményhirdetést követõen - általa elõre nem látható ok következtében - beállott körülmény miatt a szerzõdés megkötésére, vagy teljesítésére nem képes. A szerzõdést a szerzõdéskötõ ajánlattevõnek kell teljesítenie. A teljesítésben csak a szerzõdésben felsorolt személyek (alvállalkozók) vehetnek részt. Kivételt képez ez alól, ha emiatt a szerzõdéskötést követõen - a felek által elõre nem látható okból - beállott körülményre tekintettel a szerzõdés, vagy annak egy része nem volna teljesíthetõ és az ajánlatkérõ mint szerzõdést kötõ fél a más megjelölt szervezet közremûködéséhez hozzájárul. A szerzõdõ felek csak akkor módosíthatják a szerzõdésnek az ajánlati felhívás és dokumentáció feltételei, illetve az ajánlat tartalma alapján meghatározott részeit, ha a szerzõdéskötést követõen beállott körülmények folytán a szerzõdés valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti.