VELENCEI DR. RANSCHBURG JENŐ ÓVODA, ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISKOLA, KOLLÉGIUM ÉS EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI INTÉZMÉNY VELENCE

VELENCEI DR. RANSCHBURG JENŐ ÓVODA, ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISKOLA, KOLLÉGIUM ÉS EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI INTÉZMÉNY VELENCE SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 1

Átdolgozta és egybeszerkesztette: a nevelőtestület 2018. szeptember 03. TARTALOM 1. Általános rendelkezések... 5 1.1 A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja... 5 1.2 Az alkalmazottak, vezetők, tanulók- intézményben tartózkodási rendje... 13 1.2.1 A vezetők intézményben való benntartózkodásának rendje... 13 1.2.2 A nevelő- oktató munkát közvetlenül segítő és más alkalmazottaknak a nevelési - oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje:... 13 1.2.3.A pedagógusoknak a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje... 14 1.3.az intézmény területén tartózkodó szülőknek, valamint az intézménnyel kapcsolatban nem álló más személyeknek intézményben tartózkodás rendje... 3. A pedagógiai munka belső ellenőrzése... 17 3.1 Az ellenőrzést végzők...17 3.2 Az ellenőrzés területei...18 3.3 AZ ellenőrzés Formái...18 4. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 4.1 Ügyintézés céljából történő intézményi tartózkodás rendje. Hiba! A könyvjelző nem létezik. 4.2 Beléptetés rendje... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 5. A nevelési-oktatási intézmény, intézményegységekkel kapcsolattartási rendjehiba! könyvjelző nem létezik. A 5.1 A kapcsolattartás különböző formái... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 6. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formájahiba! könyvjelző nem létezik. A 6.1 A vezetők feladatai... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 6.2 A vezetők közötti feladatmegosztás... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 2

6.3 Kiadmányozási és bélyegzőhasználati jogok gyakorlása intézményünkben... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 6.3.1. Az intézmény igazgatójának jogai... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 6.3.2. A szervezeti egységek vezetőinek jogai... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 6.3.3. Bélyegzőhasználat az intézményünkben... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 6.3.4. Képviselet szabályai, az intézmény képviselete... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 6.4 A belső kapcsolattartás általános formái és rendje... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 7. A vezetői helyettesítés rendje... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 7.1 Az intézmény szervezeti felépítése... 7 7.2 Az intézményvezető akadályoztatása esetén a helyettesítési rend... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 8. A vezetők és az iskolaszék, az óvodaszék, a kollégiumi szék, az intézményi tanács, valamint az óvodai, iskolai, kollégiumi szülői szervezet, közösség közötti kapcsolattartás formája, rendje... 19 9. A nevelőtestület feladatkörébe tartózó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések... 20 9.1 A nevelőtestület értekezletei, mikroértekezletei... 21 9.1.1 A tanév során a nevelőtestület az alábbi állandó értekezleteket tartja:... 21 9.1.2 Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet:... 21 9.1.3 Munkaértekezletet hívhatnak össze:... 21 10. Külső kapcsolat rendszere, formája és módja... 22 11. Ünnepélyek, megemlékezések rendje hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok... 23 11.1. A hagyományápolás tartalmi vonatkozásai... 23 11.2. Az intézmény hagyományos kulturális és ünnepi rendezvényei, iskolai szintű versenyei és szórakoztató rendezvényei:... 23 11.3. A hagyományápolás külsőségei... 24 12. A szakmai munkaközösségek együttműködése, kapcsolattartásának rendje, részvétele a pedagógusok munkájának segítésében... 24 12.1 A szakmai munkaközösségek tevékenysége, véleményezési szakterületét érintően jogköre):... 25 12.2. A szakmai munkaközösség döntési jogköre:... 26 12.3. A munkaközösségek kapcsolattartási rendje:... 26 3

12.4. A munkaközösségek közötti kapcsolattartás rendje:... 26 13. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje... 27 13.1. Az iskolaorvos minden tanévben elvégzi a következő feladatokat... 28 14. Az intézményi védő, óvó előírások... 29 14.1 Az intézmény dolgozóinak feladatai... 29 14.2. Az iskola pedagógusaira vonatkozó általános baleset megelőzési feladatok... 31 14.3. Az elsősegélynyújtásra kijelölt dolgozók... 32 14.4. Baleset megelőzési, munkavédelmi szemlék... 32 15. rendkívüli esemény esetén szükséges teendők... 33 16. a pedagógiai programról tájékoztatás helye és ideje... 34 17. az SZMSZ véleményezési joggal ruházza fel a szülői szervezetet, közösséget... 20 18. Nevelési-oktatási intézményben a tanulóval szemben lefolytatására kerülő fegyelmi eljárás részletes szabályai... 35 18.1. A fegyelmi eljárás megindítása... 35 18.2. A fegyelmi eljárás lefolytatása... 36 18.3. A fegyelmi tárgyalással kapcsolatos szabályok... 36 18.4. A fegyelmi büntetés... 37 18.5. A fegyelmi büntetés végrehajtása... 37 19. Egyéb foglalkozások célja, szervezeti formái, időkerete... 38 20. A diákönkormányzat, a diákképviselők, valamint az iskolaivezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje, a diákönkormányzat működéséhezszükséges feltételek... 40 21. Az iskola sportkör, valamint az iskola vezetés közötti kapcsolattartás formái és rendje... 42 22. A Szakképző iskola a gyakorlati képzést folytatókkal és szervezőkkel való kapcsolattartás formái és rendje... 46 23. A gyermekek, tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrend... 46 23.1 Bombariadó esetén követendő intézkedés... 46 23.2. Tűzriadó... 47 24. Az iskolai, kollégiumi könyvtár SZMSZ-e melléklet... 48 4

25. az intézmény területén tartózkodó szülőknek, valamint az intézménnyel kapcsolatban nem álló más személyeknek intézményben tartózkodás rendje... 16 ZÁRÓRENDELKEZÉSEK... 48 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.1 A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT CÉLJA, JOGSZABÁLYI ALAPJA A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek: 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 26/1997. (IX.3.) NM-rendelet iskola-egészségügyi ellátásról 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelete.a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről, valamint végrehajtási rendeletében foglaltak érvényre jutása: velencei Fejér Megyei Óvoda Általános Iskola Szakiskola Kollégium és EGYMI nevelőtestülete a törvény 25. -ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következő szervezeti és működési szabályzatot fogadta el: 5

A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. -ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a köznevelési intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. I. A szervezeti és működési szabályzat feladata, hogy meghatározza a velencei Fejér Megyei Óvoda Általános Iskola Szakiskola Kollégium és EGYMI működésének szabályait, a jogszabályok által biztosított keretek között, illetőleg azokban a kérdésekben, amelyeket nem rendeznek jogszabályok. II. A szervezeti és működési szabályzatban foglaltak megismerése, megtartása és megtartatása kötelessége az iskola minden vezetőjének, pedagógusának, egyéb alkalmazottjának és az iskola tanulóinak, továbbá azoknak is kötelességük, akik kapcsolatba kerülnek az intézménnyel, részt vállalnak feladatainak megvalósításában, illetőleg igénybe veszik, használják helyiségeiket, létesítményeit. III. A szervezeti és működési szabályzatban foglalt rendelkezések megtartása mindenkinek közös érdeke, ezért az abban foglaltak megszegése esetén az alkalmazottakkal szemben az igazgató munkáltató képviseletének jogkörében eljárva hozhat intézkedést, a tanulóval szemben fegyelmező intézkedés, illetőleg fegyelmi büntetés kiszabására van lehetőség, a szülőt vagy más nem az iskolában dolgozó, illetve tanuló személyt az iskola dolgozójának tájékoztatnia kell a szabályzatban foglaltakra, kérve annak megtartását, s ha ez nem vezet eredményre az igazgatót értesíteni kell, aki felszólítja, hogy hagyja el az iskola épületét. 6

1.1.AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE Igazgató Igazgatóhelyettes Óvoda Általános Iskola Szakiskola Kollégium EGYMI munkaközösség- munkaközösség- munkaközösség- munkaközösség vezető vezető vezető vezető gyógypedagógusok szakoktatók nevelőtanárok logopédusok gyermekfelügyelők gyógypedagógiai asszisztensek gondnok ápoló NOKS mosodások takarítók portások TMK 7

1.2..AZ INTÉZMÉNY ALKALMAZOTTI KÖRE: Pedagógusok Szakoktatók Utazó gyógypedagógusok Nevelést- oktatást segítők Ügyviteli dolgozók Technikai alkalmazottak 2. KIADMÁNYOZÁSI ÉS BÉLYEGZŐHASZNÁLATI JOGOK GYAKORLÁSA INTÉZMÉNYÜNKBEN.2.1. BÉLYEGZŐHASZNÁLAT AZ INTÉZMÉNYÜNKBEN Az intézményi bélyegzők felirata Hosszú bélyegző: Velencei Dr. Ranschburg Jenő Óvoda,Általános Iskola, Szakiskola Kollégium és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény 2481 Velence, Bárczi G. u. 4-6. (22) 472-253 Körbélyegző: Velencei Dr. Ranschburg Jenő Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola Kollégium és Egységes Gyógypedagógiai Intézmény Velence Az intézményi bélyegzők használatára a következő beosztásban az alábbi közalkalmazottak jogosultak: intézményvezető- igazgató igazgatóhelyettes iskolatitkár Az iskola bélyegzője az aláírási jognak megfelelően használható. 8

- bizonyítványok, naplók, ellenőrzők hitelesítése során az osztályfőnökök, - ügyintézés esetén az eseti megbízott személy. Bélyegzőt csak átvételi elismervény ellenében lehet kiadni. Használaton kívül a pecsétet el kell zárni. 3. Képviselet szabályai, az intézmény képviselete I. Az intézményt igazgatója képviseli harmadik személyekkel szemben, valamint bíróságok és más hatóságok előtt. Az igazgató e jogkört az alábbiak szerint ruházza át: - a szakmai képviseletet abban az esetben, ha a képviselet nem haladja meg az érintett intézmény illetékességét, - bármely ügyben egyedi írásbeli meghatalmazás alapján. 3.1.A képviselet főbb elvei, szabályai: - az intézményt a nyilvánosság előtt képviselő csak olyan kérdésekről nyilatkozhat, amelyekről van információja és nyilatkozattételre jogosult. A jogosultságot jelen SZMSZ fejezetei tartalmazzák - az intézmény egészét, terveit, stratégiai céljait illetően az igazgató jogosult nyilatkozni, - az alkalmazottak csak az intézményvezető engedélyével nyilatkozhatnak, - nem adható nyilatkozat a titoktartási körbe tartozó tényekről, adatokról, - A nyilatkozattevő kötelessége a nyilvánosság előtt az intézmény hírnevének megőrzése. Az intézmény szakmai képviseletét abban az esetben, ha a képviselet nem haladja meg az intézmény illetékességét, az intézményvezető látja el. A vezető e jogkört az intézmény dolgozóira az alábbiak szerint ruházza át: - Képviseleti jogát írásbeli meghatalmazás alapján. 3.2. AZ INTÉZMÉNY IGAZGATÓJÁNAK JOGAI Aláírási és kiadmányozási joga elsősorban az intézmény igazgatójának van. Távolléte esetén ezt bizonyos esetekben az igazgatóhelyettes gyakorolja, akit aláírási jogkörrel felruházott. 9

Az igazgató közvetlenül egy személyben gyakorolja az aláírási jogot, különösen az alábbi ügyekben - minisztériumok, országos hatáskörű szervek, önkormányzatok felé küldött iratok, a fenntartó felé küldött iratok - a vizsgálati, ellenőrzési anyagokra küldött válaszok, ehhez kapcsoló tájékoztatások, adatközlések - belső szabályzatok, igazgatói utasítások - az intézmény munkavállalóit, tanulóit, az itt működő szervezeti egységeket, szervezeteket érintő körlevelek, tájékoztatók - az alkalmazottak fegyelmi és kártérítési eljárása - pályázatokra, ajánlati felhívásokra küldött iratok - a kivizsgálást igénylő panaszos levelekre adott válaszok - adóhatóságok, vámhatóságok, közigazgatási, ügyészség, bíróság, köztestületek felé küldött iratok - mindazon iratanyagok esetében, amelyeknek az aláírását az érdekeltek egyidejű értesítése mellett az igazgató saját hatáskörébe vonta. 4. A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNY, INTÉZMÉNYEGYSÉGEKKEL KAPCSOLATTARTÁSI RENDJE Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét az intézményvezető fogja össze 4.1. A KAPCSOLATTARTÁS KÜLÖNBÖZŐ FORMÁI - vezetői értekezlet - a különböző értekezletek - munkamegbeszélések - telefon, e- mail - személyes konzultációk A kapcsolattartás helyszíneit valamennyi esetben az intézmény biztosítja. 10

4.2. A VEZETŐK ÉS A SZERVEZETI EGYSÉGEK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS RENDJE, FORMÁJA 4.2.1. A VEZETŐK FELADATAI - az óvodai és az általános iskolai területen: az alsó és felsős munkaközösség-vezetővel - a szakiskolai területen: a szakiskolai munkaközösség vezetővel, szakmai vonatkozásban a szakos szakoktatóval - a kollégiumi munkaközösségvezető: vonatkozásában - részt vesznek a munkaközösségek tanév elejei (munkatervet megvitató és elfogadó) továbbá tanév végi (beszámoló megvitató és elfogadó) értekezletén, - továbbítják jóváhagyásra a munkaközösség vezető által ellenőrzött tanmeneteket,foglalkozási terveket, - az éves belső ellenőrzési tervnek megfelelően ellátják a munkaközösség vezetőkkel az ellenőrzést. A munkaközösségi tagok - gondoskodnak arról, hogy a munkaközösség vezetőkhöz eljusson minden olyan információ, amely a folyamatos munkavégzéshez szükséges. Ezeket az információkat a munkaközösség vezetők adják át az érintett gyógypedagógusoknak. 4.2.2. A VEZETŐK KÖZÖTTI FELADATMEGOSZTÁS - A nevelőtestületet az igazgató vezeti, a helyettes közreműködésével előkészíti a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntéseket, megszervezi és ellenőrzi végrehajtásukat. - A pedagógusok, a nevelő-oktató munkát segítő és a technikai alkalmazottak munkáját az igazgató, a helyettes,a munkaközösségvezetőkkel megosztva irányítja és ellenőrzi. - Az iskolatitkár és a könyvtár munkáját az igazgató ellenőrzi. Akadályoztatása esetén jogkörét a megbízott helyettes vezető veszi át. 4.3. A SZERVEZETI EGYSÉGEK VEZETŐJÉNEK JOGAI I. Az aláírás gyakorlója az intézmény vezetője, az intézményből kikerülő iraton köteles feltüntetni 11

- az intézmény nevét és címét, - az iskola OM azonosítóját, - az iskola hitelesített cégbélyegzőjének lenyomatát. Amennyiben az aláírásra jogosult helyett más aláírásra jogosult ír alá, úgy az aláírásra eredetileg jogosult személy nevének és beosztásának feltüntetése mellett a helyettesként aláíró h betűjelzést köteles alkalmazni. A munkaközösség vezetők önálló kiadmányozási joggal nem rendelkeznek. 4.4 A BELSŐ KAPCSOLATTARTÁS ÁLTALÁNOS FORMÁI ÉS RENDJE Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét az igazgatóhelyetts, a kollégiumi munkaközösségvezetővezető, a munkaközösségek vezetői, a diákönkormányzat vezető, az érdekképviseleti szerv vezetői segítségével az intézményvezető fogja össze. A kapcsolattartás különböző formái: - vezetői értekezlet - a különböző értekezletek, - munkamegbeszélések, - Kölyöksziget Parlament, - nyílt napok, - tanácskozások. Az intézmény közösségeinek kapcsolattartásában a rendszeres és konkrét időpontokat az iskola éves munkaterve tartalmazza. A kapcsolattartás helyszíneit valamennyi esetben az intézmény biztosítja. 5. A VEZETŐI HELYETTESÍTÉS RENDJE 5.1.Az intézményben az intézmények szervezeti egységei: - Óvoda - Általános Iskola, - Speciális Szakiskola, - Kollégium, - Utazó gyógypedagógiai hálózat 12

Intézményünk szervezeti /működési/ egységeinek élén az igazgató áll. Az igazgató feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el. 5.2.Az igazgató közvetlen munkatársai: - igazgatóhelyettes - ügyintéző - iskolatitkár - gondnok A munkaközösségvezetők határozott idejű megbízását a tantestületi véleményezési jogkör megtartásával az igazgató adja ki. A munkaközösség vezetők feladata és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területekre kiterjed, amelyet munkaköri leírásuk tartalmazzák. 5.3. AZ INTÉZMÉNYVEZETŐ AKADÁLYOZTATÁSA ESETÉN A HELYETTESÍTÉSI REND 1. Óvoda, általános iskolai, szakiskolai igazgatóhelyettes Kollégiumi feladatok esetében a kollégiumi munkaközösség vezető 2. Tanulmányi szünetben egyéni megbízással. 6.A, VEZETŐK, AZ ALKALMAZOTTAK, A TANULÓK BENNT TARTÓZKODÁSI RENDJE AZ INTÉZMÉNYBEN 6.1 A VEZETŐK INTÉZMÉNYBEN VALÓ BENNTARTÓZKODÁSÁNAK RENDJE Igazgató: munkaköri leírásában foglaltak szerint. Igazgatóhelyettes: - Munkanapokon: hétfőtől csütörtökig: 7:30 15:30 - pénteken: 7:30 13:30 6.2. A NEVELŐ- OKTATÓ MUNKÁT KÖZVETLENÜL SEGÍTŐ ÉS MÁS ALKALMAZOTTAKNAK A 13

NEVELÉSI - OKTATÁSI INTÉZMÉNYBEN VALÓ BENNTARTÓZKODÁSÁNAK RENDJE: Az intézményben a nem pedagógus közalkalmazottak munkarendjét a jogszabályok betartásával az intézményvezető állapítja meg az intézmény zavartalan működése érdekében. Iskolatitkár: - hétfő - csütörtök 7:30-16.00 - pénteken 7:30-13:30 Gondnok, mosókonyhai-, varrodai dolgozó, karbantartó: - hétfő csütörtök 7:00 15:30 - hétfő péntek: 6:00-14:00 - pénteken 7:00 13:00 Ápolónők: - Beteglétszám, felülvizsgálat, állandó nappali ügyelet biztosításának függvényében - Járványos megbetegedés esetén folyamatos munkarend. Portások: - Hétfőtől- péntekig: 8 órás szolgalat 3 műszakban - Szombat, -nincs szolgálat. - Vasárnap14.00-tól - Havi munkaidejük: munkanapok száma X 8 órával. Gyermekfelügyelők: - Heti váltásban osztott munkaidőben dolgoznak. - Tanévenként készülő munkabeosztás alapján. - Havi munkaidő: munkanapok száma X 8 órával. Takarítók: - hétfő csütörtök 5:00 13:30 - péntek 5:00 11:00 - munkanapok száma X 8 órával. 6.3. A PEDAGÓGUSOKNAK A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYBEN VALÓ BENNTARTÓZKODÁSÁNAK RENDJE 14

Az intézményvezető állapítja meg, munkaköri leírások szerint. A pedagógus köteles 15 perccel tanítási, foglalkozási, ügyeleti beosztása előtt a munkahelyén illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén megjelenni. Éves beosztás szerint köteles 7.30-tól reggel a bejáró tanulók felügyeletét ellátni, köteles az óraközi szünetekben ügyeletet adni. A tanulók nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodás rendje: Az Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola nyitvatartása: 7.30-16.50 (Házirend, Órarend, Napirend szerint.) A Kollégium nyitvatartása:16.00-7.50 A Kollégium 8-14 óráig zárva van. Óvoda, Ált. Isk.. Szakisk. a szorgalmi időben Hétfőtől-Csütörtökig 7.30-16.00-ig, Pénteken 13.05 befejeződik a 6. tanítási óra, étkezés után a napközis csoportok zárnak, a kollégiumi részen a hazautazáshoz ügyeletet tartunk. A nyitva tartástól való eltérésre(rendezvények, tornaterem, tankonyha használata) az intézményvezető adhat engedélyt. a. A tanulók az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi felügyelet mellett használhatják; a technika, számítástechnika, tornaterem, kondicionáló terem használata és a klubfoglalkozás rendjének megfelelően. A használati rendet minden használónak meg kell ismerni, és be kell tartani. A használati rendet a felsorolt termek felelőse dolgozza ki, és kifüggeszti a helyiség falára. Tanítási idő után bejáró tanuló csak szervezett foglalkozás keretében tartózkodhat az iskolában. A tanítási időn kívüli rendszeres foglalkozásokon való részvételt a szülő a tanuló tájékoztató füzetébe történő bejegyzés útján kéri, amit az osztályfőnök hagy jóvá. A továbbiakról a házirend rendelkezik. b. Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott termeket, folyosókat és bejáratokat éjszakára be kell zárni. c. Az iskola bejáratát, kapuját 22.00 óra után zárva kell tartania a portásnak. d. A tornateremben és a konditeremben a tanulók csak felügyelet mellett tartózkodhatnak. A tornaterembe és konditerembe csak tiszta tornacipővel lehet belépni. e. A tanári szoba a nevelőtestületi értekezletek színtere, az osztálydokumentumok tárolási helye. A tanári szobában tanuló és az iskolához nem tartozó külső személy csak pedagógus jelenlétében tartózkodhat. 15

AZ INTÉZMÉNY TERÜLETÉN TARTÓZKODÓ SZÜLŐKNEK, VALAMINT AZ INTÉZMÉNNYEL KAPCSOLATBAN NEM ÁLLÓ MÁS SZEMÉLYEKNEK INTÉZMÉNYBEN TARTÓZKODÁS RENDJE Az intézményen belül az iskola nyitva tartási rendje megegyezzen a tanítási idő rendjével (7.30-16.00) Az intézménnyel közalkalmazotti és tanulói jogviszonyban nem állók részére vagyonbiztonsági okok miatt az alábbi módon határozzuk meg a létesítmény látogatását: Hivatalos ügyek intézése az iskola irodáiban történik 8.00 15.00 között aki ténylegesen jogosult a hivatalos ügyek intézésére max. 2 fő. Az épületbe belépő szülőket illetve látogatókat hét közben az irodákba, vezetőhöz kell kísérni, illetve irányítani - Csak az irodákba, a tanórákat nem zavarhatja meg Az iskolával tanuló viszonyban nem álló, volt növendékek az igazgató, engedélyével tartózkodhatnak az intézményben. Szakmai és hatósági ellenőrzést végző személyek megbízólevelük bemutatása mellett az igazgató engedélyével kezdhetik meg vizsgálatukat. Az intézmény területére tilos veszélyes és tiltott tárgyakat behozni, pl. szúró-vágó eszközök, alkohol tartalmú italok, kábítószer, dohánytermékek, petárda. A média képviselőinek az intézmény belső életével, növendékeivel és rendkívüli eseményeivel kapcsolatos nyilatkozatra csak az igazgató adhat engedélyt. A nevelési-oktatási helyiségeiben, területén párt, politikai célú mozgalom vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet, továbbá az alatt az idő alatt, amíg az óvoda, iskola, kollégium ellátja a gyermekek, tanulók felügyeletét, párt intézmény vagy párthoz kötődő szervezettel kapcsolatba hozható politikai célú tevékenység nem folytatható 16

7. A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSE Az iskolai, kollégiumi nevelő-oktató, munka belső ellenőrzése: A belső ellenőrzési rendszer átfogja az intézményi nevelő-oktató munka az intézményi működés egészét. Egyrészt biztosítja, hogy az ellenőrzés során felmerülő hibák feltárása időben történjen, másrészt fokozza a munka hatékonyságát. A folyamatos ellenőrzés megszervezéséért, hatékony működéséért az intézmény igazgatója felelős. Ezen túlmenően az intézmény minden felelős beosztású dolgozója a maga területén ellenőriz. Az ellenőrzéshez, mérésekhez ellenőrzési tervet készítenek, ezt ütemezik a pedagógiai program és az éves munkaterv alapján. Az ellenőrzésről értesítik az ellenőrzésre kerülő területek felelőseit, hogy azok a munkát előkészíthessék, segíthessék. A bejelentett ellenőrzések mellett alkalomszerűen, illetve az ellenőrzés természetének megfelelően bejelentés nélkül is sor kerülhet. Az iskola, a kollégiumi belső ellenőrzésekor az alábbi követelményeket kell figyelembe venni: - Segítse elő az iskola, a kollégium feladatkörében az oktatás-nevelés és a teljes körű ellátás minél hatékonyabb kielégítését. - Az ellenőrzések során a tantervi követelményeknek, neveltségi szinteknek megfelelően kérje számon az eredményeket a pedagógusoktól. - Segítse a szakmai és egyéb feladatok legésszerűbb, leggazdaságosabb ellátását, továbbá a belső rendet, a tulajdon védelmét. - Legyen a fegyelmezett munka megvalósításának eszköze. - Támogassa a helyes kezdeményezéseket, ugyanakkor kellő időben jelezzen az intézmény működése során felmerülő megalapozatlan, vagy helytelennek minősülő intézkedésekre, tévedésekre, hibákra, hiányosságokra is. - Segítse a vezetői utasítások végrehajtását. - Járuljon hozzá a hibák, hiányosságok, szabálytalanságok megelőzéséhez, a gazdálkodási fegyelem és a gazdálkodás javításához. - Az iskola hatékonyságának megállapítása és fejlesztésének lehetséges útja ugyancsak nagy segítség. 7.1 AZ ELLENŐRZÉST VÉGZŐK - az intézmény vezetője, - az intézmény helyettes vezetője, 17

- kollégiumi munkaközösség vezetője - a munkaközösség vezetők, - a munkaközösségek tagjai egy-egy feladatnál a munkamegosztás alapján, - a szaktanárok, osztályfőnökök saját szaktárgyaikon, illetve osztályaikon belül, - a gondnok A különféle felelősöknek a felelősi területükön ellenőrzési joguk van az igazgató felhatalmazása alapján, egyben jelentési és beszámolási kötelezettségük az igazgató számára. 7.2 AZ ELLENŐRZÉS TERÜLETEI - pedagógiai, szervezési, tanügy-igazgatási feladatok ellenőrzése, - óvodai nevelés, logopédia, habilitációs foglalkozások, - szakoktatás elmélete, gyakorlata, külső gyakorlóhelyek, - időszakos, állandó, kiemelt és speciális ellenőrzések, - kollégiumi nevelés, esti klubok, - tanórákon, gyakorlati foglalkozásokon, tanórákon kívüli foglalkozások, megbeszélések, írásos dokumentumok, tanulói produktumok, mérések. - Vagyonvédelem a pedagógiai munka belső ellenőrzésében - munkavédelmi előírások - egészségvédelem, környezetvédelem 7.3 AZ ELLENŐRZÉS FORMÁI - óraellenőrzés, - foglalkozások ellenőrzése, - beszámoltatás, - eredményvizsgálatok, felmérések ellenőrzése - helyszíni ellenőrzés, - pedagógiai fejlesztések ellenőrzése - terápiás kezelések ellenőrzése Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg ismertetni kell, amelyre az érintett 18

pedagógus észrevételt tehet. Az egyes szakterületeken végzett belső ellenőrzés eredményeit a szakmai vezetők kiértékelik, melynek eredményeképpen a szükséges intézkedések megtételét kezdeményezhetik az iskola igazgatójánál. A belső ellenőrzés általánosítható tapasztalatait - a feladatok egyidejű meghatározásánál- nevelőtestületi értekezleten összegezni és értékelni kell. Ez a belső ellenőrzési rendszer az intézmény technikai dolgozóinak és az adminisztratív jellegű dolgozóinak egészére kiterjed. A folyamatos belső ellenőrzés megszervezéséért, hatékony működéséért az intézmény igazgatója felelős, ezen túlmenően minden felelős beosztású technikai dolgozó a maga területéért. 7.3.1.Az ellenőrzést végzők: - az intézmény vezetője, - intézmény helyettes-vezetője, - gondnok, 7.3.2.Az ellenőrzés területei: - szertárállomány, raktárkészletek ellenőrzése /tanszer, ruházat, tisztasági szerek/ - mosókonyha működésének ellenőrzése - karbantartó részleg ellenőrzése - orvosi rendelő, betegszoba ellenőrzése - portai szolgálat ellenőrzése - takarítás, karbantartás, felújítás ellenőrzései - leltározások, selejtezések ellenőrzése 7.3.3. Az ellenőrzés formái: - időszakos ellenőrzés /tervezett pl. gazd. év./ - ad-hoch jellegű ellenőrzés - adminisztratív jellegű ellenőrzések 8. A VEZETŐK ÉS AZ ISKOLASZÉK, AZ ÓVODASZÉK, A KOLLÉGIUMI SZÉK, AZ INTÉZMÉNYI TANÁCS, VALAMINT AZ 19

ÓVODAI, ISKOLAI, KOLLÉGIUMI SZÜLŐI SZERVEZET, KÖZÖSSÉG KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS FORMÁJA, RENDJE AZ SZMSZ VÉLEMÉNYEZÉSI JOGGAL RUHÁZZA FEL A SZÜLŐI SZERVEZETET, KÖZÖSSÉGET Szülői szervezettel a kapcsolat félévente egy alkalommal megbeszélés, illetve az aktualitások függvényében történik. 24..(2.) A nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos döntések előkészítésében, végrehajtásában és ellenőrzésében jogszabályban meghatározottak szerint részt vesznek a pedagógusok, a tanulók és a szülők, valamint képviselőik. A szülői szervezet véleményezési joggal részt vesz a tanulók jogainak érvényesítésével, kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben a nevelési-oktatási intézmény által hozott döntések, intézkedések ellen benyújtott kérelmek elbírálásában. - fegyelmi, szociális juttatások (pl.: térítési díjak, ösztöndíj), valamint olyan a gyermeket érintő nevelőtestületi vitás kérdések esetén (pl.: osztályozó vizsga eredménye, magatartás, szorgalom jegyek) 9. A NEVELŐTESTÜLET FELADATKÖRÉBE TARTÓZÓ ÜGYEK ÁTRUHÁZÁSÁRA, TOVÁBBÁ A FELADATOK ELLÁTÁSÁVAL MEGBÍZOTT BESZÁMOLÁSÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK A Nemzeti Köznevelési törvény 70. (1) alapján a nevelőtestület a nevelési-oktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve. A nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint e törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyebekben véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradása esetén, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon, munkakezdés előtt fél órával köteles jelenteni az intézmény vezetőjének vagy helyettesének, hogy közvetlen munkahelyi vezetője helyettesítéséről intézkedhessen. Tanmeneteit nyomtatott formában a tanári szobában az osztálynaplóval egy helyen kell tartania, vagy a tanári szobában rendelkezésre álló számítógépes adatbázisában kell hozzáférhetővé tennie. A pedagógusok nevelő-oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti faladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja az intézményegység vezetők és a munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után. Vállalásokat az éves munkaterv tartalmazza. A megbízások alapelvei: 20

- Megfelelő szakmai, pedagógiai felkészültség az adott területen. - Szervezőkészség, rátermettség, megújulási készség. - Önkéntesség elve és a feladatvállalási kötelezettség összeegyeztetése. - Arányos terhelés figyelembevétele. 9.1 A NEVELŐTESTÜLET ÉRTEKEZLETEI, MIKROÉRTEKEZLETEI 9.1.1 A TANÉV SORÁN A NEVELŐTESTÜLET AZ ALÁBBI ÁLLANDÓ ÉRTEKEZLETEKET TARTJA: alakuló értekezlet tanévnyitó-, tanévzáró értekezlet, félévi és év végi osztályozó értekezlet, őszi és tavaszi nevelési értekezlet, információs és továbbképzési értekezlet 9.1.2 RENDKÍVÜLI NEVELŐTESTÜLETI ÉRTEKEZLET: Összehívható az intézmény lényeges problémáinak megoldására, amennyiben a nevelőtestület tagjainak 33,3 %-a, valamint az intézmény igazgatója, az érdekképviseleti szervek vezetősége, az intézményegység vezetők a diákönkormányzat szükségesnek látja. A nevelőtestület értekezletein emlékeztető feljegyzés készül az elhangzottakról. 9.1.3 MUNKAÉRTEKEZLETET HÍVHATNAK ÖSSZE: Az intézményvezető és helyettese, munkaközösségek vezetői kollégiumi munkaközösségvezető, valamint a diákönkormányzat vezetője valamint a Munkatervben rögzített feladatok felelősei az iskolai pedagógusoknak. A nevelőtestület döntéseit és határozatait a jogszabályokban meghatározottak kivételével nyílt szavazással és egyszerű többséggel hozza. A szabályzatok egyenlősége esetén az igazgató szavazata dönt. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek. Jegyzőkönyv készül. A nevelőtestület véleményét ki kell kérni: - az iskolai felvételi követelmények meghatározásában, - a tantárgyfelosztás elfogadása előtt, - kollégiumi feladatmegosztás elfogadása előtt, 21

- az egyes pedagógusok külön megbízásának elosztásakor, - a vezetők megbízása, megbízásnak visszavonása előtt, - külön jogszabályban meghatározott ügyekben - véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben (Nemzeti Köznevelési Törvény 70. (2)) A nevelőtestületnek döntési joga van az alábbi ügyekben: - a pedagógiai program elfogadása, - az SZMSZ elfogadása - az éves munkatervének elfogadása - tantárgyfelosztás elfogadásában - az intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása, - a továbbképzési program elfogadása - a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása - házirend elfogadása - a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása - a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása - a tanulók fegyelmi ügyei - az intézményvezetői, pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény tartalma - jogszabályban meghatározott más ügyekben dönt. 10. KÜLSŐ KAPCSOLAT RENDSZERE, FORMÁJA ÉS MÓDJA Rendszeres munkakapcsolatot tart fent az intézmény: Gyermekjóléti szolgálatokkal, az Önkormányzatok szociális és gyámügyi előadói. Pedagógiai szakszolgálat A pedagógiai-szakmai szolgáltatások o (A Nemzeti Köznevelési törvény 19.(5) alapján az állami köznevelési közfeladat-ellátás keretében a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat az oktatásért 22

felelős miniszter által kijelölt intézmény nyújtja. Az állami fenntartású nevelésioktatási intézmény a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat az oktatásért felelős miniszter által kijelölt intézménytől veszi igénybe. A pedagógiai-szakmai szolgáltatás ellátásának részletes szabályait az oktatásért felelős miniszter rendeletben állapítja meg. Egészségügyi Szolgálatok Egyházak Civil Szervezetek Város intézményei 11. ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK 11.1. A HAGYOMÁNYÁPOLÁS TARTALMI VONATKOZÁSAI Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola jó hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelezettsége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, időpontokat, valamint felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg. 11.2. AZ INTÉZMÉNY HAGYOMÁNYOS KULTURÁLIS ÉS ÜNNEPI RENDEZVÉNYEI, ISKOLAI SZINTŰ VERSENYEI ÉS SZÓRAKOZTATÓ RENDEZVÉNYEI: - sportrendezvények az éves munkatervben - tanévnyitó - október 17. az intézmény megalakulásának évfordulója, a Kölyöksziget születésnapja, - október 23. a Köztársaság kikiáltása, - október: őszi diákolimpia - december 6. Mikulás, - december 24. Karácsony, 23

- január: házi vers és prózamondó valamint ének verseny, - Magyar Kultúra Napja - február: farsang, - szalagavató - február-március: Házi Komplex verseny, - március 15.: Nemzeti ünnep - március-április: Húsvét, - május: tavaszi diákolimpia, gyermeknap - tanévzáró, ballagás Hagyományos műsorok: Zenei Világnap Aradi Vértanúk Költészet napja Anyák napja Kötelező emléknapok 20/2012. EMMI rend. 3..c) Szakiskolai tanulók számára Holokauszt Emléknap és 7-12. évfolyamon (köznevelési törvény alapján) Nemzeti Összetartozás Napjáról való megemlékezés. 11.3. A HAGYOMÁNYÁPOLÁS KÜLSŐSÉGEI Az iskola tanulóinak ünnepi viselete: az alkalomhoz illő ruházat. Vendégek meghívását igazgatóval egyeztetni kell. 12. A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK EGYÜTTMŰKÖDÉSE, KAPCSOLATTARTÁSÁNAK RENDJE, RÉSZVÉTELE A PEDAGÓGUSOK MUNKÁJÁNAK SEGÍTÉSÉBEN A szakmai munkaközösség részt vesz a nevelési-oktatási intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében, szervezésében és ellenőrzésében, összegző véleménye figyelembe vehető a pedagógusok minősítési eljárásában. 24

A szakmai munkaközösséget munkaközösség-vezető irányítja, akit a munkaközösség véleményének kikérésével az intézményvezető bíz meg legfeljebb öt évre feladata a munkaközösségi tevékenység szervezése, irányítása, koordinálása. 12.1 A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK TEVÉKENYSÉGE, VÉLEMÉNYEZÉSI SZAKTERÜLETÉT ÉRINTŐEN JOGKÖRE): A nevelőtestület feladatainak átruházása alapján a pedagógiai programmal és az éves munkatervvel összhangban a szakmai munkaközösségek feladatai: Javítják, koordinálják az intézményben folyó oktató-nevelő munka szakmai színvonalát, minőségét. Fejlesztik a szaktárgyi oktatás, -kollégiumi nevelés tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat, Kialakítják az egységes követelményrendszert, felmérik és értékelik a tanulók ismeretszintjét, neveltségi szintjét. Az intézmény fejlődése érdekében pedagógiai kísérleteket végeznek. Támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját, mentorként fejlesztik a munkatársi közösséget. Feladatokat határoznak meg a nevelés területein különös tekintettel a munkára nevelésre, a nevelést-oktatást segítő eszközök, a taneszközök, tankönyvek, segédkönyvek és tanulmányi segédletek kiválasztásához, a felvételi követelmények meghatározásához, a tanulmányok alatti vizsga részeinek és feladatainak meghatározásához. o Véleményezi a nevelési-oktatási intézményben folyó pedagógiai munka eredményességét, javaslatot tesz a továbbfejlesztésére. 25

o A nevelési-oktatási intézmény SZMSZ-e a szakmai munkaközösség részére további feladatokat állapíthat meg. 12.2. A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉG DÖNTÉSI JOGKÖRE: Működési rendjéről és munkaprogramjáról, Szakterületén a nevelőtestület által átruházott kérdésekről, Az iskolai tanulmányi versenyek programjáról. 12.3. A MUNKAKÖZÖSSÉGEK KAPCSOLATTARTÁSI RENDJE: Kapcsolattartás az iskolavezetéssel: A szakmai munkaközösségekkel illetve azok vezetőivel való operatív kapcsolattartásért az iskolavezetés részéről az igazgató a felelős. - az igazgatóhelyettes: általános iskolai munkaközösség-vezetőivel és a szakiskolai munkaközösség vezetőjével - a kollégiumi munkaközösségezető: a délutáni (napközis) nevelőtanári munkaközösség vonatkozásában. A vezetők ennek megfelelően: - részt vesznek a munkaközösségek tanév elejei (munkatervet megvitató és elfogadó) továbbá tanév végi (beszámoló megvitató és elfogadó) értekezletén, - jóváhagyásra átadják munkaközösség vezető által ellenőrzött tanmeneteket, - az éves belső ellenőrzési tervnek megfelelően ellátják a munkaközösség vezetők és munkaközösségi tagok minősítéssel kapcsolatos feladatokat. Gondoskodnak arról, hogy a munkaközösség vezetőkhöz eljusson minden olyan információ, amely a folyamatos munkavégzéshez szükséges. Ezeket az információkat a munkaközösség vezetők adják át az érintett gyógypedagógusoknak, pedagógusoknak és szakoktatóknak. 26

12.4. A MUNKAKÖZÖSSÉGEK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS RENDJE: az éves munka tervezésében: az egyes munkaközösségek által összeállított éves munkaterveiket a munkaközösség vezetők a tanévet előkészítő nevelőtestületi értekezleten ismertetik. A nevelési-oktatási feladatok elvégzésében: a munkaközösségek közötti folyamatos, operatív kapcsolattartásért a munkaközösség vezetők felelnek. Ennek érdekében a munkaközösség-vezetők félévente legalább egy-két megbeszélést tartanak, amelyen közös álláspontot alakítanak ki a valamennyi munkaközösséget érintő, olyan nevelési - oktatási módszertani kérdésekről,, amelyeknél célszerű egységességre törekedni iskolai szinten, például a munkaközösségi munkatervek és beszámolók szempontrendszere, tartalmi elemei, a helyi tantervek felépítése, a tanulók beszámolási és értékelési rendszerének elvei, különös tekintettel a tanulmányi idő alatti vizsgák rendjére. A féléves és az éves munka értékelésében: a tanévzáró elemző értekezleten a munkaközösség vezetők a nevelőtestület előtt beszámolnak a munkaközösség által elvégzett munkáról, a feladatok teljesítéséről, ezáltal biztosítva a többi munkaközösség számára eredményeik megismerését. 13. A RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELET ÉS ELLÁTÁS RENDJE Az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fen a tanulók iskola-egészségügyi ellátását biztosító szervezettel. Az iskola-egészségügyi szolgálat szakmai ellenőrzését az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat végzi. A kapcsolattartást az iskola igazgatója biztosítja az alábbi személyekkel: a körzeti háziorvos, az iskolai védőnők, az ÁNTSZ területileg illetékes szervezete Az igazgató és a körzeti háziorvos kapcsolatának rendszere 27

Az iskolaorvos feladatait a Köznevelési törvény, és az annak végrehajtását tartalmazó 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet, az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX.3.) NM-rendelet szerint végzi. A körzeti háziorvos elvégzi a hatályos törvények és jogszabályok alapján a tanulóinak rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását (a Köznevelési törvény 25. (5) bek. alapján). Munkáját szakmailag az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat területeileg illetékes főorvosa irányítja és ellenőrzi. A körzeti háziorvost feladatainak ellátásában segíti az intézmény igazgatója, a közvetlen segítő munkát a szervezési igazgatóhelyettes végzi. A körzeti háziorvos munkájának ütemezését minden év szeptember 15-ig egyezteti az iskola igazgatójával. A diákok szűrővizsgálatának tervezetét október 15-ig kifüggeszti a tanári szobában. 13.1. AZ ORVOSI, EGÉSZSÉGÜGYI FELADATOK MINDEN TANÉVBEN Az iskola diákjainak folyamatos egészségügyi felügyelete, a tanulók évente egy alkalommal történő szűrővizsgálata (a Köznevelési törvény 46. (6)/d a tanuló joga bekezdése, valamint a 25. (5) bek. előírja a diákok rendszeres egészségügyi ellenőrzését). A vizsgálatkor talált kóros elváltozások esetében a tanuló gondozásba vétele a 26/1997. (IX.3.) NM-rendelet alapján. A pályaválasztási tanácsadás orvosi feladatait minden év február 15-ig végzi el (az egészségügyről szóló 1998. évi CLIV. tv. és a 33/1998. (VI.24.) NM rendelet alapján). A testnevelési órákkal kapcsolatos gyógytestnevelési, könnyített-, felmentett- illetve normál testnevelési csoportokba való besorolást a tanévet megelőző május 15-ig szakorvosi vizsgálat alapján A sporttal kapcsolatos orvosi feladatok, diáksportköri versenyeken induló diákjaink sportorvosi szűrése, a fél évre érvényes igazolások kiadása. Egészségügyi beosztású dolgozók nyomon követik a szükséges és esedékes védőoltásokat, ellenőrzi az elrendelt járványügyi intézkedések végrehajtását. Sürgősségi eseti ellátást végez.- ügyeleti rendszer. Egészségügyi beosztású dolgozók gondoskodnak a tanulók egészségügyi állapotáról tanúskodó dokumentumok vezetéséről, a védőnő közreműködésével rendszeresen ellenőrzik, hogy a tanulók a szükséges szakorvosi vizsgálatokon részt vegyenek. A szükséges vizsgálatokra beutalót biztosít a diákoknak, őket a legszükségesebb gyógyszerekkel ellátja, ezt követően a háziorvosi rendelőbe irányítja kezelésre. 28

Az osztályok szűrését követően kapcsolatot tart az osztályfőnökkel és a testnevelővel, velük konzultál a tapasztalatairól, felhívja figyelmüket a tanulóknál tapasztalt rendellenességekre. Ha a szakorvosi vélemény a tanulókat gyógytestnevelés foglalkozásokra utalja. a gyógytestnevelés foglalkozásokat az órarendben rögzítjük. Az egészségügyi beosztású dolgozók az osztályfőnök kérésére a tanulók egészséges életmódra nevelése érdekében felvilágosító előadásokat tarthat. A kötelező orvosi vizsgálatokat, védőoltások időpontját úgy kell osztályonként megszervezni, hogy az a tanítást a lehető legkisebb mértékben zavarja, illetve ha mód van rá, csak tanítás előtt vagy után kell sort keríteni rá.. Az osztályfőnöknek gondoskodnia kell arról, hogy osztályának tanulói az orvosi vizsgálaton megjelenjenek. A pedagógusok minden esetben kezdeményezhetik a gyermek aktuális, illetve szakorvosi vizsgálatát, ellátását, amikor azt tüneti vagy egyéb okok indokolják. A gyermekek járványos, fertőző megbetegedése esetén minden intézeti dolgozó köteles a szükséges megelőző illetve elhárító eljárásban közreműködni, az előírt vizsgálatoknak alávetni magát. Az intézménybe visszaérkező tanulók szűrővizsgálatát indokolt esetben a betegszoba végzi. A tanulókkal kapcsolatos kötelező vizsgálatok, szűrések rendjét az iskolaorvos munkaterve tartalmazza. 14. AZ INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK 14.1 AZ INTÉZMÉNY DOLGOZÓINAK FELADATAI Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló és gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatosan: Az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint az ügyeleti beosztásukban meghatározott időben kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal megtartatni. 29

Az osztályfőnöknek az osztályfőnöki órákon a tanulókkal ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és elvárható magatartásformákat. Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben: A tanév megkezdésekor, az első osztályfőnöki órán, melynek során ismertetni kell: az város és környékére vonatkozó közlekedési szabályokat, a házirend balesetvédelmi előírásait, a rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa, stb) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalat, a menekülés rendjét, a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban. Tanulmányi kirándulások, túrák előtt, Közhasznú munkavégzés megkezdése előtt, Rendkívüli események után, A tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívnia a tanulók figyelmét. A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati technikai jellegű feladat, illetve a tanórán, vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, valamint egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították-e a szükséges ismereteket. A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat (testnevelés, életvitel, szakmai gyakorlat) és a gyakorlati oktatást vezető nevelők baleset-megelőzési feladatait a munkavédelmi szabályzat melléklete tartalmazza. Az iskola igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpontját, a szemlék rendjét, és az ellenőrzésbe bevont dolgozókat a munkabiztonsági szabályzat tartalmazza. Rendkívüli esemény (tűz, természeti katasztrófa, bombariadó, stb.) esetén az épület kiürítését a szükséges intézkedések megtételét a tűzriadó terv, és a bombariadó terv előírásai szerint kell elvégezni. Ezekben meg kell határozni: 30

a rendkívüli esemény jelzésének módjait, a dolgozók, tanulók riasztásának rendjét, a dolgozóknak a rendkívüli esetben szükséges tennivalóit (kiürítés, mentés, rendfenntartás, biztonsági szervek - rendőrség, tűzoltóság értesítése, fogadásuk előkészítése, biztonsági berendezések kezelése), az iskola helyszínrajzát. az építmények szintenkénti alaprajzát ( a menekülési útvonalakkal a vízszerzési helyekkel, a helyiségeket és a veszélyességi övezeteket a tűzveszélyességi osztály feltüntetésével, közművezetékek központi elzáróival.) Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén: A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket: a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie, ha szükséges orvost kell hívnia, a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie, minden tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola igazgatójának. e feladatok ellátásában a tanulóbaleset színhelyén jelenlévő többi nevelőnek is részt kell vennie. A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak annyit tehet, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kel tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia és beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. Az iskolában történt mindenféle balesetet az iskola igazgatójának ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. 14.2. AZ ISKOLA PEDAGÓGUSAIRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS BALESET MEGELŐZÉSI FELADATOK Minden pedagógus 31

Ismerje és tartsa be az intézmény munkavédelmi szabályzatában előírt szabályokat, utasításokat, A nevelői ügyeletet pontosan, lelkiismeretesen lássa el, Minden tantárgy keretében tanítania kell azokat az ismereteket, rendszabályokat, viselkedési formákat, amelyek a témából a tananyaghoz kapcsolhatók. Minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán kívüli program előtt a tanulókat ki kell oktatnia a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. A nevelőnek meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították-e a szükséges ismereteket. Tudatosítania kell a tanulókkal a balesetek megelőzésével kapcsolatos kötelességeiket. 14.3. AZ ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁSRA KIJELÖLT DOLGOZÓK Az intézményben a nyitva tartás teljes ideje alatt kell tartózkodnia legalább egy olyan személynek, akit elsősegélynyújtásra kiképeztek. Az elsősegély-nyújtó dolgozónak kell kezelnie, feltöltenie az elsősegélynyújtó dobozokat (mentődobozokat), valamint az elsősegélynyújtásra kijelölt dolgozónak kell ellátnia azokat a súlyosabb sérülteket, akiket a többi dolgozó nem tud elsősegélyben részesíteni, és indokolt esetben orvost kell segítségül hívnia. Munkája során arra feltétlenül figyelnie kell, hogy a sérülttel csak annyit tehet, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. 14.4. BALESET MEGELŐZÉSI, MUNKAVÉDELMI SZEMLÉK Az intézmény vezetőjének kötelessége rendszeresen ellenőriznie az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit. Ezt szolgálják a rendszeresen (legalább félévente) megtartott munkavédelmi ellenőrzések, szemlék. A munkavédelmi szemlék rendjét, az ellenőrzésbe bevont személyeket a munkavédelmi szabályzatban kell rögzíteni. A megtartott szemléről jegyzőkönyvet kell felvenni, amely tartalmazza: a szemle időpontját, a résztvevő személyeket és beosztásukat, az észrevett hiba leírását, a javítási határidőt, a javításért felelős dolgozó nevét, a kijavítás dátumát és a javításért felelős dolgozó közvetlen felettesének aláírását. 32

A közoktatási intézmények vezetőinek az egészséges és biztonságos iskolai környezet megteremtésével kapcsolatos teendőinek ki kell terjednie: az egészséges és biztonságos munkavégzésre vonatkozó jogszabályok ismeretére, a tanulókkal, a pedagógusokkal és az intézmény többi dolgozójával kapcsolatos teendőkre: mindannyiukat meg kell ismertetni az egészséges és biztonságos munkavégzés általános és helyi - iskolai - szabályaival és az ezt rögzítő iskolai szabályzatokkal, meg kell győződnie róla, hogy a szükséges ismereteket elsajátították-e, és folyamatosan ellenőriznie kell, hogy a szabályokat betartják-e, az iskola belső szabályzatainak körültekintő összeállítására (helyi tanterv, szervezeti és működési szabályzat, házirend, munkaköri leírások, munkavédelmi szabályzat, tűzvédelmi szabályzat, tűzriadó terv, bombariadó terv), az egészséges és biztonságos iskolai környezet tárgyi és személyi feltételeinek megteremtésére, folyamatos vizsgálatára, ellenőrzésére. a balesetveszélyes tantárgyakra vonatkozó munkavédelmi előírásokat tantárgyanként ki kell dolgozni és az SZMSZ-hez mellékletként csatolni. 15. RENDKÍVÜLI ESEMÉNY ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK Rendkívüli események jelentésének, jelzésének rendje:baleset, tűzeset, rosszullét, betegség esetén az ügyeletes vezetőnek, pedagógusnak, vagy bármelyik felnőtt alkalmazottnak, aki a szükséges segítséget megadja, intézkedést foganatosít. Rendkívüli időjárás, járvány esetén rendkívüli tanítási szünetet rendelhet el az intézmény vezetője. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje: a. Az iskolában heti egy alkalommal illetve szükség szerint orvosi ellátásban részesülhetnek a tanulók, a külön jogszabályokban rögzített, megelőző orvosi intézkedéseken, szűrővizsgálatokon kívül. Az iskolaorvossal a rendszeres kapcsolattartás a kijelölt vezető feladata. A testnevelés óráról hosszabb ideig tartó felmentést szakorvosi írásos vélemény alapján csak az iskolaorvos adhat. A felmentést az osztályfőnök kezdeményezi a testnevelést végző felé. Az iskolaorvos a szakorvosi vélemény figyelembe vételével a tanulókat gyógytestnevelés foglalkozásokra utalhatja. A gyógytestnevelés foglalkozásokat az órarendben rögzítjük. 33

b. Az egészségügyi dolgozók az osztályfőnök kérésére a tanulók egészséges életmódra nevelése érdekében felvilágosító előadásokat tarthatnak. A kötelező orvosi vizsgálatokat, védőoltások időpontját úgy kell osztályonként megszervezni, hogy az a tanítást a lehető legkisebb mértékben zavarja, illetve ha mód van rá, csak tanítás előtt vagy után kell sort keríteni rá. Az orvosi vizsgálatok időpontjáról az osztályfőnököt az intézményegység vezetők tájékoztatják. Az osztályfőnöknek gondoskodnia kell arról, hogy osztályának tanulói az orvosi vizsgálaton megjelenjenek. c. A pedagógusok minden esetben kezdeményezhetik a gyermek aktuális, illetve szakorvosi vizsgálatát, ellátását, amikor azt tüneti vagy egyéb okok indokolják. A gyermekek járványos, fertőző megbetegedése esetén minden intézeti dolgozó köteles a szükséges megelőző illetve elhárító eljárásban közreműködni, az előírt vizsgálatoknak alávetni magát. Munkavédelmi oktatás rendje: - Minden tanév első tanítási napján az iskola és a diákotthon épületi adottságai, közlekedési, életkorbeli esetleges baleseti lehetőségeket kell ismertetni a tanulókkal /dokumentálni a csoport és a foglalkoztatási naplóban/. - Minden tanév első gyakorlati foglalkozási óráján ill. új munkafolyamatok /új munkaeszközök/ alkalmazása során munkavédelmi oktatást kell tartani, amit a tanulók aláírásukkal igazolnak /dokumentálni a csoport és a foglalkoztatási naplóban/. - Tanulmányi kirándulások, üzemlátogatások, kulturális és sportrendezvények látogatását, táborozást megelőzően munkavédelmi és közlekedési ismeretek oktatását kell tartani /dokumentálni a csoport és a foglalkoztatási naplóban/. - Tanulmányi séták esetén az első alkalmat megelőzően, ill. új helyszín esetén azt megelőzően közlekedésbiztonsági előadást kell tartani /dokumentálni a csoport és a foglalkoztatási naplóban/. - Testnevelés, játékra nevelés /sportfoglalkozás/ esetén az első alkalmat megelőzően balesetvédelmi oktatást kell tartani /dokumentálni a csoport és a foglalkoztatási naplóban/. - Az önállóságra nevelés során az egyéni tematikus fejlesztési terv szerint minden tanuló egyéni felvilágosítást kell, hogy kapjon az érintő területen, pl. háztartási gépek használata, konyhai főzés, községi bevásárlás. 16. A PEDAGÓGIAI PROGRAMRÓL TÁJÉKOZTATÁS HELYE ÉS IDEJE - Honlap - Könyvtár - Előzetes egyeztetés után az Intézményvezető vagy az általa kijelölt személy bemutatja. 34

18. NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYBEN A TANULÓVAL SZEMBEN LEFOLYTATÁSÁRA KERÜLŐ FEGYELMI ELJÁRÁS RÉSZLETES SZABÁLYAI A fegyelmi eljárás jogszabálynak megfelelő lebonyolítása korántsem egyszerű feladat. Az alábbiakban végigvesszük azt a lépéssort, amelyet a fegyelmi eljárás során követni kell, mindenhol mellékelünk egy - legalábbi vázlatos - mintát arra is, hogy milyen iratoknak kell a fegyelmi eljárás egyes fázisaiban megszületniük. 18.1. A FEGYELMI ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSA Ha felmerül annak alapos gyanúja, hogy a tanuló az 58.. (3) bekezdés alapján kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegte, akkor fegyelmi eljárást lehet indítani. Az eljárás megindításával kapcsolatosan az alábbiakra kell figyelemmel lenni: A fegyelmi eljárás megindításáról a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét írásban értesíteni kell, mégpedig az indok megjelölésével 58.. (3) bekezdés. Nem lehet fegyelmi eljárást indítani akkor, ha ugyanezért a kötelességszegésért a tanuló már kapott fegyelmi büntetést 58.. (3) bekezdés. Ha a kötelességszegés olyan, hogy az iskolában és a kollégiumban is fegyelmi eljárást lehet indítani, akkor ott kell az eljárást lefolytatni, ahol előbb megindították (nem lehet az iskolában és a kollégiumban is eljárást indítani). Ezalól kivételt képez az az eset, ha az iskola és a kollégium ettől eltérő megállapodást kötnek 58.. (3) bekezdés). Ha a kötelességszegést a tanuló a gyakorlati képzés keretében követte el, akkor a fegyelmi eljárást az iskolában kell megindítani. A fegyelmi eljárást nem csak az iskola, kollégium igazgatója, hanem a tanuló vagy a szülő is megindíthatja - ennek akkor van jelentősége, ha a tényállás tisztázása a tanuló érdeke elsősorban 58.. (3) bekezdés). MINTA Ügyintéző:. fegyelmi bizottság vezetője Tárgy: Értesítés fegyelmi eljárás megindításáról Szám:. /2017 Tisztelt Szülő /Tanuló! Ezúton értesítem, hogy a 2011. évi CXC. a Nemzeti köznevelésről szóló törvény 58. -ban meghatározottak alapján, a mai napon osztályos tanuló (született:.., 2002. 03. 27. anyja neve:., lakcím:..oktatási azonosító száma:..) ellen Indoklás: fegyelmi eljárást indítottam. 35

- trágár beszéd, tiszteletlen, zavaró viselkedés - délutáni foglalkozás, tanóra engedély nélküli elhagyása, ismeretlen helyen való tartózkodás - házirend folyamatos megszegése A tanuló meghallgatásának ideje:. Helye:. A fegyelmi tárgyalás akkor is megtartható, ha a tanuló és a szülő ismételt szabályszerű meghívás ellenére nem jelenik meg. Velence, 2017.. Tisztelettel: Fegyelmi bizottság vezetője. Igazgató 18.2. A FEGYELMI ELJÁRÁS LEFOLYTATÁSA A megindított fegyelmi eljárás lefolytatása során az alábbi rendelkezéseket kell figyelembe venni: Ha szakiskolai tanuló fegyelmi eljárásáról van szó, és a tanuló tanulószerződést kötött, akkor az eljárásba be kell vonni a a területi gazdasági kamarát is A fegyelmi eljárás során a tanulót meg kell hallgatni, és biztosítani kell számára azt, hogy védekezhessen. Kiskorú tanuló esetén a szülőt minden esetben be kell vonni az eljárásba A fegyelmi eljárás során a tanulót bárki képviselheti, akinek ő meghatalmazást adott, nem csak a szülő). A fegyelmi eljárás során az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat véleményét ki kell kérni (76. (6) bekezdés). A fegyelmi eljárásnak nem szükségszerűen része a fegyelmi tárgyalás, enélkül is lehet fegyelmi büntetést kiszabni. Kötelező megtartani a fegyelmi tárgyalást, ha: a tanuló vitatja a terhére rótt kötelességszegést ( bekezdés). a tényállás tisztázása ezt megkívánja. 18.3. A FEGYELMI TÁRGYALÁSSAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK 36

A tárgyalásra a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét meg kell hívni Ha ez első fegyelmi tárgyalásra a szabályosan kiküldött meghívó ellenére a tanuló vagy szülője nem jelent meg, akkor új fegyelmi tárgyalást kell kitűzni. Az új fegyelmi tárgyalást akkor is meg lehet tartani, ha a megismételt szabályos értesítés ellenére a tanuló vagy szülője ismét nem jelenik meg 18.4. A FEGYELMI BÜNTETÉS A fegyelmi eljárás eredményeképpen az iskolai vagy a kollégiumi nevelőtestület fegyelmi döntést hoz. Ha a nevelőtestület úgy találja, hogy a tanuló valóban fegyelmi vétséget követett el, akkor fegyelmi büntetést hoz. A fegyelmi büntetést úgy kell megállapítani, hogy az összhangban legyen a tanuló életkorával, értelmi fejlettségével és az elkövetett vétség súlyával A fegyelmi büntetést minden esetben írásban kell megállapítani, és indokolni kell. Az iskolában, illetve a kollégiumban kiszabható fegyelmi büntetéseket, illetve ezek kiszabásának speciális szabályait a tartalmazza. MINTA Ügyintéző: fegyelmi bizottság vezetője Tárgy: Értesítés fegyelmi határozatról Szám:.. /2017. Tisztelt Szülő/ Gyám! A Fejér Megyei Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Kollégium és EGYMI nevelőtestületének fegyelmi bizottsága.osztályos tanuló (született:..2001. 12. 24. anyja neve:.., lakóhely:.. oktatási azonosító: ) ellen indított fegyelmi eljárás lefolytatása után tanulót a következő büntetésben részesíti: - igazgatói megrovás Döntésemet a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 58. -ban foglaltak alapján hoztam. Jogorvoslat 2011. évi CXC. a Nemzeti köznevelésről szóló törvény 37. -ában meghatározottak szerint döntésem ellen a nagykorú tanuló vagy a kiskorú tanuló szülője a közléstől, 37

ennek hiányában a tudomására jutástól számított 15 napon belül eljárást indíthat. Az eljárást megindító keresetet a Tankerületi Központ 8000 Székesfehérvár, Petőfi u. 5. igazgatója Törük Szabolcs részére kell címezni. Indokolás 2015. 02. 25-én tanuló a meghallgatása során elismerte, hogy durván bántalmazta.délutános nevelőt. Az iskola házirendjét. pontban megszegte. Az esetet több szemtanú látta. A tanuló ezzel megsértette a 2011. évi CXC törvény a Nemzeti köznevelésről 46.. (1), (2), (3) pontját. A fegyelmi bizottság meghallgatta a tanuló védekezését. Minden lehetséges körülményt mérlegelve a fegyelmi bizottság a kötelességszegést olyan súlyosnak minősíti, hogy e határozat rendelkező részében foglalt fegyelmi büntetés kiszabását határozta. Velence, 2017 Tisztelettel: Fegyelmi bizottság vezetője... Igazgató Kapja: tanuló szülő/ gyám irattár 18.5. A FEGYELMI BÜNTETÉS VÉGREHAJTÁSA A meghozott fegyelmi döntést csak akkor lehet végrehajtani, ha jogerőre emelkedik. 2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről 58.. (3) 18.6. Az Intézményben működik Iskolarendőri szolgálat: A tanulásban akadályozott tanulók védelme érdekében került bevezetésre 19. EGYÉB FOGLALKOZÁSOK CÉLJA, SZERVEZETI FORMÁI, IDŐKERETE A tanítási /foglalkozási/ órák, óraközi szünetek rendje, időtartama: a) Az oktatás és a nevelés a tantárgyfelosztással összhangban levő heti órarend alapján történik pedagógus vezetésével, a kijelölt termekben, gyakorlati helyeken. A tanórán kívüli foglalkozások csak a kötelező tanítási /foglalkozási/ órák megtartása után szervezhetők. 38

A tanítási óra 45 perces,. b) Hétfőtől- csütörtökig -A csengetés rendje: 1.óra: 8-8.45 2.óra: 8.55-9.40 c) Pénteki csengetési rend: A tanítási órákat zavarni nem lehet. 3.óra: 10.00-10.45 4.óra: 10.55-11.40 5.óra: 11.50-12.35 6.óra: 12.40-13.25 7. óra: 13.45-14.30 8. óra: 14:35-15:20 1 óra:7.50-8.35 2.óra:8.45-9.30 3.óra:9.40-10.25 4.óra:10.35-11.20 5.óra:11.30-12.15 6.óra:12.20-13.05 Az iskolarádió adását, közleményeket a tanítás kezdete előtt kell tudatni a tanulókkal rádión keresztül. Indokolt esetben az igazgató vagy az intézményegység vezetők engedélyével a tanórák első vagy utolsó 5 percében lehet hirdetést bemondani. Az óraközi szüneteket jó idő esetén az udvaron kell eltölteni, rossz időben az összekötő folyosókon. A tízóraiztatást, uzsonnáztatást a csoportokhoz beosztott tanár, nevelő végzi a csoport számára kijelölt helyen. Az ügyeletes pedagógusok feladatait az ügyeleti rend tartalmazza. A tanári ügyeletet tanulói ügyelet segíti. A tanulói ügyeletet napi, illetve heti váltással az ügyeletre beosztott felsőbb évfolyamokban tanító nevelők osztályai látják el. A tanítási idő végén a csoportot az utolsó órát adó tanár a nevelőtanárnak adja át. Tanuló az épületben, az udvaron, a tornateremben, a számítástechnikai teremben stb. csak felügyelettel tartózkodhat. 39

A tanítási órák /foglalkozások/ látogatására engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatóak, kivételt indokolt esetben az igazgató tehet. A kötelező orvosi vizsgálatok az igazgató által előre engedélyezett időpontban és módon történhetnek, lehetőség szerint úgy, hogy a tanítást ne zavarják. Rövidített órák tartására indokolt esetben az igazgató adhat engedélyt. A bemutató órák és foglalkozások, nyílt napok tartásának rendjét és idejét a munkaközösségvezetők javaslata alapján a munkaterv rögzíti. A DIÁKÖNKORMÁNYZAT, A DIÁKKÉPVISELŐK, VALAMINT AZ ISKOLAI VEZETŐK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS FORMÁJA ÉS RENDJE, A DIÁKÖNKORMÁNYZAT MŰKÖDÉSÉHEZ SZÜKSÉGES FELTÉTELEK Diákönkormányzat 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 120.. a. A diákönkormányzat működési rendje: Az intézmény tanulóközössége létrehozta a Kölyöksziget nevű diákönkormányzatot. A Kölyöksziget tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A Kölyöksziget szervezeti és működési szabályzatát a Kölyöksziget - Alkotmány tartalmazza /melléklet/. Ezt a választó tanulóközösség fogadta el és a nevelőtestület hagyta jóvá. A diákönkormányzat élén, az alkotmányában meghatározottak szerint választott képviselőkkel a Kölyökparlament áll. A diákönkormányzat tevékenységét a diákmozgalmat segítő tanár Kormányzó támogatja és 40

fogja össze. A diákönkormányzat a Kormányzón keresztül is érvényesítheti jogait és fordulhat az iskola igazgatójához, vezetéséhez. A Kölyökparlament az iskola tanulóinak legmagasabb tájékozódó és tájékoztató fóruma, amely a tanulóközösségek által megválasztott küldöttekből áll, amelyre meghívja az intézményvezetőt. A diákképviselet vezetője rendszeresen tájékoztatja az intézményvezetőt. A diákönkormányzat működtetéséhez szükséges helyiséget az igazgató biztosítja, az intézmény berendezéseit térítésmentesen használhatják, költségvetési támogatást az éves költségvetés függvényében kapnak. b. A Kölyöksziget tagja véleményét elmondhatja a tanulókat érintő kérdésekkel kapcsolatban a Kölyöksziget fórumain: Kötelező és választható tantárgyak Vallásoktatás - Szakkörök, klubok szervezése - Szabadidős tevékenységek, nyári táborok, kirándulások - Életkörülmények, étkeztetés c. Az alábbi nevelőtestületi értekezletekre kell meghívni a kormányzót: - Házirend elfogadása, - Szociális juttatások megvitatása, - SZMSZ elfogadása, - Szabadidős programok megvitatása. A tanulók tájékoztatásának formája és rendje - Rádión keresztül - Faliújságon, hirdetésen és felhíváson keresztül A Kölyöksziget lakóinak jutalmazását és fegyelmezésének elveit a Kölyöksziget Igazságügyi minisztériuma dolgozta ki /melléklet/. - A Kormányzó tanév elején (szeptember 30.- ig.) e- mailben elküldi az éves munkatervet és a költségvetést az Igazgatónak, aki véleményezi és jóváhagyja azt. - A Diákönkörmányzat havonta egy ülést tart, ahol jelen van az Igazgató, a Diákotthon-vezető, a DÖK tagjai és az osztályképviselők. - A DÖK költségvetését a Kölyöksziget Alapítvány biztosítja. - A havi gyűlésekre az Intézmény biztosítja a szükséges helyiséget és berendezést. 41

AZ ISKOLAI SPORTKÖR 1. A sportkör és tagsága Az iskolai sportkör a 20/2012.(VIII.31.)EMMI rendelet 141..(2) bekezdése, valamint a 16/2004. (V.18.) OM-GYISM együttes rendelete alapján működik és egy tanítási évre szóló szakmai program szerint végzi munkáját. 1. A sportkör célja Iskolánk Pedagógiai Programjával összhangban segíteni a mindennapos testedzést, a sportban tehetséges fiatalok versenyeztetését. Erős szállal kötődjön a tanórai testneveléshez, bővítse a tanulók mozgáslehetőségeit, a fiatalokat edzettségre, helytállásra, küzdeni tudásra, a szellemi és lelki összhangra, a fair play szellemére nevelje. Az általános iskolai nevelő-oktató munkájával összhangban: - tagjainak rendszeres intézményen belüli, intézmények közötti játék, versengési és verseny lehetőségek tervezése, szervezése. - az intézmény, valamint az állami, társadalmi szervek jogi és anyagi lehetőségeinek felhasználásával biztosítani a rendszeres testgyakorlás feltételeit. 1. 1. A sportkör tagsága A sportkör tagja lehet az általános iskola és a Szakiskola minden tanulója. A sportkörbe való beés kilépés önkéntes. A sportköri tagság a belépéssel illetve a nyilvántartásba vétel időpontjával kezdődik. A tagság megszűnésének esetei: a., a sportkör megszűnésével, b., a tag kilépésével, c., fegyelmi határozattal. 2. A sportkör szervei 2.1. A sportköri gyűlés A sportkör legfőbb szerve a sportköri gyűlés, amely a tagok összességéből áll. 200 fő felett indokolt küldöttgyűlés szervezése. A sportköri gyűlést, vagy küldöttgyűlést legalább évente össze kell hívni az előző időszak munkájának értékelésére, és a következő időszak feladatainak, költségvetésének meghatározására. A gyűlés helyéről, idejéről, témájáról a tagokat legalább egy héttel előbb értesíteni kell iskolarádió, hirdetőtábla, vagy az iskola honlapja igénybe vételével. Sportköri gyűlést kell összehívni a cél egyidejű megjelölésével, a tagok harmadának kívánságára. A sportköri gyűlés akkor határozatképes, ha a tagságnak több mint fele jelen van. Határozatképtelenség miatt újra összehívott gyűlés a megjelent tagok számára való tekintet nélkül határozatképes. A sportköri gyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. 42

Szavazategyenlőség esetén a sportkör vezetőjének szavazata dönt. A sportköri gyűlésen alkalmanként választott levezető elnök elnököl. 2.2. A sportköri gyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: - a sportkör megalakulása, feloszlatása, valamint sportegyesületekhez való csatlakozás, továbbá a Magyar Diáksport Szövetség által meghirdetett programokon való részvétel kimondása, - az alapszabály megállapítása, elfogadása, - a sportköri vezetőség egy évre való megválasztása, - a küldöttek választása a sportkör küldöttértekezleteire, - a sportköri munka tartalmi kérdéseinek tervezése és megvalósítása, - a sportkör munkatervének, esemény naptárának megvitatása és elfogadása, - a vezetőség beszámoltatása. 2.3. A sportköri gyűlés véleményt nyilvánít, és javaslatot tehet: A társadalmi és civil szervezetek nevelési, oktatási intézményi vezető szervének a sportkört segítő tevékenységében. Az intézmény testnevelési és sportlétesítményeinek, eszközeinek, felszereléseinek tervezett fejlesztését illetően. 3. A sportkör vezetősége 3.1. A sportkör vezetője az intézmény mindenkori igazgatója. A sportcsoportok képviseletét a vezetőségben biztosítani kell. A vezetőség tagjai: - a testnevelés munkaközösség vezetője - a sportcsoportok diák képviselői. A vezetőségben a diákok 50 %-nál nagyobb arányban vannak jelen. 3.2. A vezetőség feladatai: - a sportkör tevékenységének irányítása, - tagok felvétele, - a tanévre szóló sportköri munkaterv és eseménynaptár tervezetének az intézményi kötelező programokat figyelembevevő elkészítése, 43

- a sportkör fejlesztési tervének kidolgozása, a tanévre vonatkozó munkaterv és eseménynaptár alapján, - sportcsoportok létrehozása és megszüntetése, - kapcsolattartás más sportkörökkel és szervezetekkel, - a sportkört megillető egyetértési jog gyakorlása, - a sportköri foglalkozásokon a balesetvédelmi és más biztonsági előírások betartatása. 3.3. A vezetőségi ülés akkor határozatképes, ha a vezetőség tagjainak több mint a fele jelen van, mely határozatait szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a vezető szavazata dönt. A sportkörben a helyi lehetőségek figyelembevételével a tagság igénye, az intézmény tanulói-nak életkori összetétele és a vezetőség határozata alapján általános vagy sportági csoportok működhetnek. 4. A sportcsoportok Az ISK keretében a helyi lehetőségek, a tanulók életkori összetétele, és az igények figyelembe vételével sportcsoportok működnek; 4.1. A sportcsoportok feladatai: - a rendszeres játék, gyakorlási és versenyzési lehetőség biztosítása, - az intézményen belüli játékok, vetélkedések, versenyek megszervezése, - turisztikai események szervezése, - a vezetőség által meghatározott egyéb feladatok ellátása, - a csoport munkájának népszerűsítése, arra történő mozgósítás, - a kibontakozó tehetségek irányítása külső egyesületekbe. 5. A sportköri tag jogai és kötelességei 5.1. A sportköri tag jogai - részt vehet a sportkör csoportjainak munkájában, - rendszeres sporttevékenységet folytathat, - használhatja a sportkör rendelkezésére álló sportlétesítményeket, eszközöket, felszereléseket, - a sportkör képviseletében részt vehet sportversenyeken, - véleményt nyilváníthat, javaslatot tehet a sportkört érintő kérdésekben, 44

- részt vehet a sportköri gyűlés határozatainak meghozatalában, - 10 éves kor fölött választhat, és választható a sportkör vezetőségébe. 5.2. A sportköri tag kötelességei - rendszeres sporttevékenységet folytasson, - tartsa be a sportkör szabályzatát, - hajtsa végre a sportkör vezetőségének határozatait, - óvja az intézmény sportlétesítményeit, eszközeit, felszereléseit, - legjobb tudásának megfelelően képviselje sportkörét. 6. Fegyelmi felelősség A sportkör tagjai felett ilyen minőségben elkövetett fegyelmi vétségük esetén - a fegyelmi jogkört a vezetőség gyakorolja. A fegyelmi eljárás során a vezetőség a következő büntetéseket szabhatja ki: - figyelmeztetés, - megrovás, - a tagság felfüggesztése meghatározott időre (max. 1 év), - kizárás. A fegyelmi büntetés ellen fellebbezésnek van helye, melyet a gyűlés bírál el. 7. Záró rendelkezések 8.1. A kiemelkedő tevékenységet folytató személyek vagy csapatok és felkészítő tanáraik bekerülnek az iskola újságjába, évkönyvébe. 7.2. Az iskolai sportkör és az iskola vezetése közötti kapcsolattartás rendje Az intézményben folyó sporttevékenységről az iskolai sportkör vezetője alkalmankénti megbeszélésen kér információkat a sportcsoportok vezetőitől, illetve minden tanév végén beszámolót készít az intézményvezető számára. Az intézményvezető és a sportköri vezető évente értékelik a mindennapi testedzés és sportolás megvalósulásainak feltételeit, a tanulók részvételét, és közösen állapodnak meg a teendőkben 7.3. A sportkör alapszabályát az intézmény igazgatója hagyja jóvá. 45

22. A SZAKKÉPZŐ ISKOLA A GYAKORLATI KÉPZÉST FOLYTATÓKKAL ÉS SZERVEZŐKKEL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI ÉS RENDJE Gyakorló helyek, területek munkarendje A gyakorló helyek és területek munkarendje a fenti elvek, szempontok érvényesülésével igazodik a közoktatási intézmény munkarendjéhez. Az épület használati rendjét külön használati rend szabályozza, az órarendi foglalkozásoknak megfelelően; felelőse a szakiskolai intézményegység-vezető. Külső gyakorlati helyek: Levadura12 Kft.,.- Baracska Velence Resort & Spa 23. A GYERMEKEK, TANULÓK EGÉSZSÉGÉT VESZÉLYEZTETŐ HELYZETEK KEZELÉSÉRE IRÁNYULÓ ELJÁRÁSREND 23.1 BOMBARIADÓ ESETÉN KÖVETENDŐ INTÉZKEDÉS Közvetlen tapasztalat vagy bejelentés alapján tudomásul vett bombaveszélyről azonnal értesíteni kell: - Az ügyeletes intézményvezetőt /helyettest/, - A rendőrséget /112-es telefonszámon/, - Az intézet igazgatóját, - A fenntartó /Tankerületet - Szükség esetén mindazokat, akiket a rendőrség megjelöl /tűzoltók, mentők stb./. Az értesítés foganatosítására és a további intézkedések megtételére ügyeletes vezető hiányában mindaz köteles, aki tudomással bír a bombaveszélyről. Az érintettek értesítése mellett haladéktalanul intézkedni kell a bombariadó foganatosításáról. Ennek során a tűzriadónak megfelelően szaggatott csengetésekkel és Bombariadó hangos kiáltásával kell a figyelmet felhívni a bombaveszélyre. Az intézmény vezetői gondoskodnak a helyiség zárásáról, elhatárolásáról, a arról hogy a közvetlen veszélyhelyzetnek kitett terület /épületrész, helyiség, udvar stb./ izolált legyen. 46

A vezető, vagy a bombariadót elrendelő más személy köteles gondoskodni arról, hogy az intézet tanulói zárt rendben lehetőleg osztályonként /foglalkozási csoportonként, hálócsoportonként stb./ ill. a dolgozók haladéktalanul elhagyják az intézet épületét, ill. a kritikus területet. A gyermekek és a dolgozók legalább 100 m távolságra tartózkodhatnak az intézménytől, az érintett területtől. Az vezető, vezetőhelyettes,, vagy a bombaveszélyt észlelő és riadót elrendelő személy köteles meggyőződni arról, hogy a gyermekek és a dolgozók az intézményt elhagyták. Az intézményvezető,, a gondnok, a portás köteles a rendőrség számára bejutási lehetőséget biztosítani az intézmény területére és az épületekbe, különösen a tűz-, és robbanásveszélyes anyagokat tároló vagy ilyen jellegű tevékenységeknek helyt adó helyiségekbe/ pl. kazánház/. A vezető vagy ekként eljáró munkatárs a bombariadó rendőrhatósági feloldása után köteles a munkarendnek megfelelő állapotokat helyreállítani, az intézmény szokásos működési rendjét biztosítani. 23.2. TŰZRIADÓ A tűzjelzés általános szabályai: Az iskola területén bárki, ha tüzet észlel, vagy annak közvetlen veszélyét /pl. füstszag, füst/ észleli, vagy arról tudomást szerez, a rendelkezésre álló lehetőségek felhasználásával köteles késedelem nélkül a tüzet jelezni az iskola illetékesei felé és a hivatalos tűzoltóságra /105-ös telefonszám/. Ennek megtörténte után a következőket kell végrehajtani: - A tűzoltóság és az ott dolgozók riasztása. /Szaggatott csengetésekkel és Tűzriadó hangos kiáltásával kell a figyelmet felhívni a tűzveszélyre./ - A helyiségbe való bejutás biztosítása. - Az érintett terület kiürítése, elhagyása higgadtan és fegyelmezetten, pánikkeltés nélkül. Életveszély esetén elsősorban a veszélyeztetett személyek mentése biztonságba helyezése. - A rendelkezésre álló eszközzel a tűzoltás megkezdése a tűz fészkének megkeresésével. - A tűz oltását megszakítás nélkül folytatni kell a tűz teljes eloltásáig, illetőleg amíg életveszély nélkül lehetséges a tűzoltóság kivonulásáig. - A mentési munka megkezdése, ajtó, ablakok csukva tartásával akadályozni és 47

késleltetni a tűz továbbterjedését. - Elektromos tűz esetén első teendőként a feszültségmentesítést kell végrehajtani, gáztűznél a gáz főelzáró csapját az erre rendszeresített kulccsal le kell zárni, elektromos tüzet vízzel oltani tilos. - A tűz esetén a tűz jelzésébe, továbbá a tűzoltási tevékenységben a mentési munkában amennyiben az életveszéllyel nem jár minden dolgozó köteles részt venni. - Az intézmény területén dohányozni tilos! 24. AZ ISKOLAI, KOLLÉGIUMI KÖNYVTÁR SZMSZ-E MELLÉKLET 25. ZÁRÓRENDELKEZÉSEK 1. A jelen szervezeti és működési szabályzat /SZMSZ/ módosítása csak a nevelőtestület elfogadásával, a jelzett közösségek véleményezésével történhet, az igazgató hagyja jóvá. 2. Az intézmény eredményes és hatékony működéséhez szükséges további rendelkezéseket, pl. az iratkezelés rendjét, önálló szabályzatok tartalmazzák. Velence, 2017. augusztus 21... Czirákyné Fekete Ilona igazgató 48

jegyzőkönyv-vezető hitelesítő hitelesítő Aláírásommal tanúsítom, hogy a diákönkormányzat véleményezési jogát gyakorolta az SZMSZ módosítása során a jogszabályban meghatározott ügyekben gyakorolta, az abban foglaltakkal a nevelőtestületnek elfogadásra javasolta. Velence, 2017. augusztus 21. diákönkormányzatot segítő pedagógus Az iskolai könyvtár szervezeti és működési szabályzata 49

Helyzetelemzés Előzmények A könyvtár indító állománya korábban közművelődési funkciót ellátó, szakszervezeti könyvtárak köteteiből állt. Ez értelemszerűen kevéssé szolgálta a mi intézményünk igényeit. (Nagyszámú felnőtt szépirodalom, kevés gyermek-, ifjúsági ismeretterjesztő könyv, a behozott szakkönyvek megjelenésükben, tartalmukban is idejét múltak. A könyvtárba került egy katalógusszekrény teljes szerzői, cím- és szakkatalógussal. Csak éppen nem a polcokon lévő állományt tárta fel.) 2003-tól a szűkös anyagi lehetőségek ellenére sikerült a könyvállományt pályázati úton frissíteni. Ekkor szerzett be a könyvtár számos a napi oktató-, nevelőmunkát támogató kézikönyvet (gyermeklexikonok, - enciklopédiák, egynyelvű szótárak, helyesírási szabályzat, kötelező és ajánlott olvasmányok). 2005-ben újabb pályázat révén sikerült jól hasznosítható új megjelenésű ifjúsági ismeretterjesztő könyveket vásárolni, ezek népszerűsége megmutatkozik jelenlegi állapotukban (erősen elhasználódtak). A budapesti Eötvös József Gimnázium évek óta vadonatúj ifjúsági szak- és szépirodalommal ajándékozza meg intézményünket. Ezeknek a könyveknek jelentős részét a könyvtár állományába veszi, gondozza. A könyvtárosok felszereltsége tollból, egyedi leltárkönyvből és a kölcsönzés nyilvántartására szolgáló iskolai füzetekből állt. Jelenlegi helyzet 50

Intézményünk - konzorciumban a martonvásári Pápay Ágoston Általános Iskolával - 2010-ben a TIOP.1.2.3. könyvtári szolgáltatások összehangolt infrastruktúra -fejlesztése című pályázaton nagyobb pénzösszeget nyert. Ennek köszönhetően nyolc számítógép, internetes kapcsolattal, áll az olvasók rendelkezésére. A könyvtár újabb helyiséggel bővült, így alapterülete kétszeresére nőtt.(80 m2). 2011 júniusában csatlakoztunk a Szirén Integrált Könyvtári Rendszerhez, ez gyökeresen megváltoztatta az iskolai könyvtári munkát. Megkezdődött az állomány elektronikus nyilvántartása. A régebbi dokumentumok visszamenőleges feldolgozása előrehaladott állapotban van.) Pontos bibliográfiai leírásokat veszünk át illetve készítünk. A rendszer segítségével katalógust építünk. A feldolgozott dokumentumok online katalógusból visszakereshetők. 2012 szeptemberétől az olvasók és a kölcsönzések nyilvántartása is elektronikus formában történik. Kollegáink kérésére élünk a könyvtárközi kölcsönzés lehetőségével. 2012-ben egyéb pályázatok révén jelentősen megújult és kibővült a a pedagógiai szakirodalom. 51