Hulladékgazdálkodás A hulladékgazdálkodás elméleti alapjai. A hulladékok fogalma, fajtái; környezeti hatásai "A múzeumok a múltat őrzik meg, a hulladék-feldolgozók a jövőt." (T. Ansons) 2015/2016. tanév I. félév Dr. Buruzs Adrienn egyetemi tanársegéd (buruzs@sze.hu) SZE AHJK Környezetmérnöki Tanszék
Hulladékgazdálkodás tantárgyprogram 2015. ősz 8. hét 10.22. A hulladékgazdálkodás elméleti alapjai. A hulladékok fogalma, fajtái; környezeti hatásai. 9. hét 10.29. 10. hét 11.05. A regionális hulladékgazdálkodási rendszerek hulladékgyűjtési és -szállítási módozatai. A regionális hulladékgazdálkodási rendszerek tervezése, létesítése, üzemeltetése és fenntartása 11. hét 11.12. A hulladékártalmalmatlanítás módszerei. Hulladékelhelyezés. 12.hét 11.19. Telephelylátogatás 13.hét 11.26. Prezentációk 14. hét 12.03. II. zárthelyi
Irodalom Kötelező irodalom Hulladékgazdálkodás. Szerk.: Dr. Csőke, B. 2008. HEFOP 3.3.1.P- 2004-0900152/1.0, elektronikus jegyzet (elérhető: www.sze.hu/~buruzs) Hulladékgazdálkodás. Dr. Nagy Géza, Kovács Barnabás, Buruzs Adrienn, Dr. Torma András, Vagdalt László, Horváth László (2011) Pannon Egyetem - Környezetmérnöki Intézet (elérhető: http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0021_hulladekga zdalkodas/ch01.html) Javasolt irodalom http://www.kvvm.hu/szakmai/hulladekgazd/oktatas/szakmaifuzetek. html
Bevezetés Fokozódó lakossági fogyasztás folyamatosan növekszik a hulladék mennyisége természeti erőforrások kimerülése Hazánkban 300-450 kg/fő/év nagyrészt lerakásra kerül Tartamos hulladékgazdálkodás értékes alapanyag, energiaforrás Túl sok anyagból túl sok energia felhasználásával túl kevés jövedelmet termelünk és túl sok szemetet állítunk elő
A hulladék mint problémaforrás főbb kezelési szakaszai
Hazai hulladékgazdálkodás történeti kitekintés 90-es évek: fejletlen állapot kevés megfelelő szakmai tapasztalat; rendezetlenség a hulladékok elhelyezési, kezelési gyakorlatának környezetet veszélyeztető volta az aránytalanul nagy hulladékkeletkezési átlag és a hulladékhasznosítás alacsony mértéke egy település - egy lerakó elv 1996: OECD-tagság korszerűtlen hulladékgazdálkodási rendszer megszüntetése jogharmonizáció 2000. évi XLIII. Tv. a hulladékgazdálkodásról Települési szilárd hulladék kezelésének kötelezettsége
A hulladékok fogalma Nem környezetvédelmi jogi, gazdasági fogalom Általános értelemben hulladéknak tekinthető az a bármely halmazállapotú, önállóan vagy hordozó közeggel megjelenő anyag és energia, ami az ember mindennapi élete (termelő, szolgáltató vagy fogyasztó tevékenysége) során keletkezik, és amelyet az adott műszaki, gazdasági, társadalmi feltételek között tulajdonosa sem felhasználni, sem értékesíteni nem tud, illetve nem kíván sem kezelve, sem kezeletlenül, ezért átalakítással vagy anélkül történő, a környezetre ártalmatlan elhelyezéséről átmenetileg vagy véglegesen gondoskodni kell.
A hulladékok fogalma A hulladékban megjelenő anyagok és energia visszanyerésével a meg nem újuló természeti erőforrások egy része kiváltható, a hulladék hasznos anyaggá és termékké történő alakítása új technikák és új termékek kifejlesztésével és új munkahelyek létrejöttével is jár Fenntartható fejlődés: a hulladék képződésének megelőzése a termékek előállítása során felhasznált veszélyes anyagok kiváltása, az anyagtakarékos és hulladékszegény technológiák alkalmazása a hulladék kezelési igényeinek és költségeinek csökkenésével is jár
Hulladékgazdálkodás Célja, hogy a társadalom a termelést és a fogyasztást a hulladékképződést megelőző hulladékszegény technológiák alkalmazásával és környezetbarát termékek előállításával, a hulladékanyagok termelési-fogyasztási folyamatba való minél teljesebb visszaforgatásával, a hulladékok kezelésével, ártalmatlanításával a környezetet és a természeti erőforrásokat kímélő módon folytassa. (2000. évi XLIII. tv. a hulladékgazdálkodásról (Hgt.)
A hulladékok csoportosítása Eredet szerint Azzal a tevékenységgel, folyamattal, technológiával jellemzik, amelyben a hulladék keletkezik Pl. települési/ipari hulladék; bőr- és szőrmeipari hulladék Anyagi minőség szerint A hulladék, vagy annak domináns összetevője kémiai elnevezésén alapul Sokkal több eligazítást ad a hulladék kezelhetőségéről és veszélyeztető hatásairól Pl. cianidtartalmú szilárd sók és oldatok; nehézfémeket tartalmazó szilárd sók és oldataik
A hulladékok csoportosítása Környezetre és az emberi egészségre gyakorolt hatás szerint veszélyes nem veszélyes Inert veszélyes: önmaga vagy bármely bomlásterméke; közvetlenül vagy közvetve; azonnal vagy késleltetetten jellege: mérgező (toxikus), fertőző, tűz-és robbanásveszélyes, mutagén (karcinogén), korrozív, radioaktív hulladékok Halmazállapot alapján szilárd folyékony iszapszerű gázhalmazállapotú hulladék = légszennyező anyag
A hulladékok csoportosítása Felhasználhatóság szerint Felhasználhatatlan Más területen még felhasználható Újrahasználható Hasznosítható Éghetőanyag-tartalom szerint Éghető Önállóan nem éghető Főbb összetevők szerint Papír, műanyag, fém, üveg Szerves Egyéb
A hulladékok típusai Szilárd hulladék szilárd halmazállapotú szerves és szervetlen anyagok Folyékony hulladék az a hulladékká vált folyadék, amelyet nem vezetnek el, és nem bocsátanak ki szennyvízelvezető hálózaton, illetve szennyvíztisztító telepen keresztül Iszapszerű hulladék folyadékból kiülepedett vagy kiülepített anyagi rendszer Települési hulladék a háztartásokból származó szilárd vagy folyékony hulladék, illetőleg a háztartási hulladékhoz hasonló jellegű és összetételű, azzal együtt kezelhető más hulladék
A települési szilárd hulladék A háztartási hulladék az emberek mindennapi élete során a lakásokban, valamint a pihenés, üdülés céljára használt helyiségekben és a lakóházak közös használatú helyiségeiben és területein, valamint az intézményekben keletkező hulladék A közterületi hulladék közforgalmú és zöldterületen keletkező hulladék
A települési szilárd hulladék A háztartási hulladékhoz hasonló jellegű és összetételű hulladék a gazdasági vállalkozásoknál keletkező veszélyesnek nem minősülő szilárd hulladék elosztási vagy fogyasztási tevékenységből származnak, összetételük és mennyiségük az életszínvonaltól, az életmódtól (fogyasztási szokások), a település összetételétől (tömbházas, családi házas beépítés) függ
A települési folyékony hulladék A szennyvízelvezető hálózaton, illetve szennyvíztisztító telepen keresztül el nem vezetett szennyvíz, amely származhat szennyvíztároló létesítményeinek és egyéb helyi közműpótló berendezéseinek ürítéséből, a nem közüzemi csatorna- és árokrendszerekből, a gazdasági, de nem termelési, technológiai eredetű tevékenységből
Az inert hulladék Az a hulladék, amely nem megy át jelentős fizikai, kémiai vagy biológiai átalakuláson; jellemzői vízben nem oldódik, nem ég, nem bomlik le biológiai úton, nincs kedvezőtlen hatással a vele kapcsolatba kerülő más anyagra oly módon, hogy abból környezetszennyezés vagy emberi egészség károsodása következne be, csurgaléka és szennyezőanyag-tartalma jelentéktelen (nem veszélyeztetheti a felszíni vagy felszín alatti vizeket)
A biológiailag lebontható hulladék (biohulladék) Minden szervesanyag-tartalmú hulladék, ami anaerob vagy aerob módon lebontható Mikroorganizmusok Talajélőlények Enzimek
Termelési hulladék A kitermelő, feldolgozó és az anyagi szolgáltató tevékenység során keletkező hulladék technológiai hulladék a termelési folyamat anyagáramaiból keletkező hulladék; keletkezhet: üzemszerűen (az anyag-átalakítási műveletek során; nem üzemszerűen (felújítás, karbantartás, üzemleállás, termékváltás, üzemeltetési hiányosságok, havária stb. során) amortizációs hulladék keletkezhet elhasználódott gépek, alkatrészek leselejtezése során, fejlesztések kapcsán feleslegessé vált termelő berendezések leselejtezésével
Termelési hulladékok Termelési (ipari, szolgáltatások, mezőgazdaság) Gazdasági ágazat szerint Vegyipari, gépipari, könnyűipari, élelmiszeripari Húsipari Növényolaj-ipari, stb. hulladékok Kibocsátó technológia szerint Veszélyes, nem veszélyes Tervezhető mennyiségben és konkrét összetételben keletkeznek Összetétel alapján homogén jól definiálható a termelési folyamatoktól függ
Hulladék keletkezésével járó anyag-körfolyamat
A hulladékkezelés alapmodelljei Hagyományos folyamat-modell (nyitott rendszer) Nyersanyag-kitermelés Alapanyag-előállítás Feldolgozás, gyártás Elosztás, értékesítés Felhasználás Hulladék (lerakás, égetés) Modern folyamat-modell (zárt rendszer) Az életút végén a termék visszaforgatása a termelésbe Termék-szintű visszaforgatás A termék visszaforgatása a közhasználatba
A zárt rendszer modellje
A hulladékkezelés környezetbarát modellje Körforgási modell
A termelési folyamat és a technológia kapcsolata Hulladék-mutató ahol H m = G h G i, H m : hulladékmutató; G h : a technológiából kilépő össze hulladék mennyisége; G i : a technológiába belép össze anyag mennyisége.
Települési hulladékok fizikai jellemzők Mennyiség, térfogatsúly gyűjtés, szállítás, lerakóhelyek, égetőművek tervezése, méretezése súly (kg vagy t) és térfogat (m3) egy évre vonatkoztatva (kg/lakos/év, m3/lakos/év) hulladékképződés növekvő tendencia fogyasztási szokások modernizációja és köztisztasági ellátások növekedése évszakonkénti ingadozása térfogata viszont rohamosan nő (fellazulás) mennyisége Magyarországon évente kb. 21 millió m 3 (~4,3 millió tonna) ~62 %-a háztartási és 38 %-a intézményekből származó hulladék
Települési hulladékok fizikai jellemzők Összetétel, minőség (hulladékanalízis) nedvességtartalom éghető anyag hamutartalom, fűtőérték méret szerinti osztályozás mechanikai összetétel szétválasztásra kerülő anyagjellemzők: szervetlen összetevők (vas, fém, üveg, porcelán, stb.) szerves összetevők (műanyag, gumi, textília, papír, stb.)
Települési hulladékok kémiai és biológiai jellemzők ph-érték nyáron enyhén savas, télen enyhén lúgos kémhatású nitrogéntartalom mezőgazdasági hasznosítás szempontjából C:N arány komposztálásos ártalmatlanítás alkalmazásakor (megfelelő arányszám: 25-35 közötti érték) mikroorganizmusok, fertőző betegségeket terjesztő kórokozók bomlás beindulása ( zárt rendszerű, gépiesített megoldások) hőhatás fontos szerepe
A helytelenül kezelt hulladékok környezetkárosító hatásai Okozhatja valamely környezeti elem szennyezését (a káros hatás hosszú ideig tart és sok embert érint) A hulladék káros anyagai a táplálékláncba beépülnek (növény állat ember) A legtöbb szennyezési probléma okai rendezetlen elhelyezés (pl. a hagyományos szeméttelepek) helytelenül megválasztott hulladékkezelés helytelen fogyasztói magatartás
A hulladékok környezeti hatása A talaj, felszín alatti és felszíni vizek szennyeződése A hulladékok szükségszerű befogadója a talaj bomlástermékek + csapadék talajvíz áramlás jelentős vízbázisok A levegő szennyeződése Jellegzetes bűzös gázok (ammónia), finom por, nagyobb darabok levegőbe emeli a légmozgás; hulladéklerakó öngyulladása Fertőzésveszély Kórokozó mikroorganizmusok (hígtrágya, vágóhídi hulladék) Hulladék: fertősét terjesztő közeg A rovarok és rágcsálók elterjedése Fertőző betegségek Gyakori hulladékbegyűjtés A környezet elszennyeződésének esztétikai jelentősége Tönkreteszi a táj eredeti szépségét hulladékok káros környezeti hatása elleni védelem
A hulladékok környezeti hatása
Települési szilárd hulladékok kezelése
A keletkező hulladék és a GDP közötti összefüggés
A képződő települési szilárd hulladék mennyiségének alakulása, 2000-2008 Megnevezés 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 TSZH mennyiség ezer tonna/év TSZH mennyiség alakulása, % az előző évhez képest GDP volumenindex alakulása, % az előző évhez képest Reálbér alakulása, % az előző évhez képest 4.552 4.603 4.646 4.693 4.591 4.646 4.711 4.594 4.553 101,1 101,1 100,9 101 97,8 101,2 101,4 97,5 99,1 104,9 104,1 104,4 104,3 104,9 103,5 104 101 100,6 101,5 106,4 113,6 109,2 98,9 106,3 103,6 95,4 100,7
A keletkező hulladék mennyisége a megtermelt GDP-re vetítve
A begyűjtött települési hulladék szabvány szerint mért átlagos összetétele
A keletkezett hulladékok megoszlása a főbb hulladékkategóriák szerint Megnevezés 2000 2004 2005 2006 2007 2008 Települési szilárd hulladék Települési folyékony hulladék 4 552 4 592 4 646 4 711 4 594 4.553 5 500 4 569 4 939 4 514 4 165 3.925 Veszélyes hulladék 3 393 970 1 203 1 367 1 082 715 Mezőgazdasági és élelmiszeripari hulladék Ipari és egyéb gazdálkodásból származó hulladék 5 000 6 215 4 857 3 940 4 858 1188 16 455 9 639 8 784 8 079 7 489 7386 Építési-bontási hulladék 5 100 4 060 4 129 3 996 3 670 4.882 Hulladék mennyiség összesen* 40 000 30 045 28 558 26 607 25 858 22.647
A keletkező TSZH mennyisége és regionális eloszlása Keletkező TSZH mennyiségének régiós eloszlása, 2004 (tonna) 610 700; 13% 377 006; 8% 559 572; 12% 1 524 062; 34% 552 392; 12% 586 844; 13% 381 040; 8% 374 062; 8% 1 150 000; 26% Ny-Dunántúl Kö-Dunántúl É-Mo É-Alföld D-Alföld D-Dunántúl Közép-Mo. Pest megye Budapest
A keletkező TSZH kezelése TSZH mennyiségek alakulása a kezelés módja szerint 2000-2005 között (et) 5 000 4 500 4 000 3 500 3 000 2 500 2 000 1 500 1 000 500-348 353 288 245 155 270 357 372 404 490 540 661 3 847 3 878 3 954 3 958 3 896 3 715 2000 2001 2002 2003 2004 2005 Égetett Anyagában hasznosított Lerakott
A kezelt hulladékmennyiségek alakulása TSZH mennyiségek alakulása a kezelés módja szerint 2004-2016 között (et) 6000 5000 4000 3000 2000 1000 155 540 3904 420 1114 3293 918 1860 2520 Termikus hasznosítás Anyagában hasznosítás Lerakás 0 2004 2009 2016
Záróvizsga-tételek Települési hulladékgazdálkodás A hulladékgazdálkodás prioritásai, jogi szabályozása, a hulladékok csoportosításának lehetőségei, főbb típusai, a hulladékok környezeti hatásai. Ismertesse az Országos Hulladékgazdálkodási Tervet, ill. a területi tervek rendszerét! A települési szilárd hulladékok szelektív kezelésének módszerei, alkalmazási lehetőségei (termikus kezelés, zöld- és biohulladékok kezelése, építési-bontási hulladékok stb.). Korszerű, regionális hulladéklerakók létesítése és üzemeltetése. Régi lerakók rekultiválása.
Köszönöm a figyelmet!