Tanulmány a tatai fiatalok szabadidő-eltöltési szokásairól és továbbtanulási szándékairól (2003)

Tanulmány a tatai fiatalok szabadidő-eltöltési szokásairól és továbbtanulási szándékairól (2003) Készült: az Ifjú Polgárság Polgári Ifjúság Alapítvány 2003-as kérdőíves kutatása alapján 1

1. Bevezetés 2000 őszén kérdőíves felmérés segítségével kutatást végeztünk a tatai iskolákban, mely a tatai és vonzáskörzetének fiataljainak, illetve az ő szabadidő-eltöltéssel kapcsolatos elképzelésinek megismerését tűzte ki célul. A kutatás eredményeit akkor egy kiadványban foglaltuk össze. Időközben eltelt több mint két év, és úgy gondoltuk, hogy a korábbi kutatás eredményeire támaszkodva szélesebb körben is elvégezzük a vizsgálatot. Míg az előző vizsgálatban csupán 333 diákot sikerült megkérdeznünk, a 2003 tavaszán zajlott kérdezés 1715 diákot ért el. 1 A mostani kutatás nem egyszerűen a korábbi megismétlése; és bár vannak átfedések, azért a hangsúlyok áttevődtek. A korábbi kutatás egyszerre több szálon futott, a cél leginkább az igényfelmérés volt egy ifjúsági iroda megalapozásához: a fő kérdés arra vonatkozott, hogy vajon megvalósítható-e Tatán egy ilyen intézmény, illetve reálisan milyen igény van erre a fiatalok részéről. A vizsgálat bizonyos szálainak továbbfejlesztését, illetve mélyítését hajtottuk végre 2003-ban. Jelen kutatás leginkább két témát érintett: a továbbtanulási szándékokat, valamint a szabadidő-eltöltési szokásokat. Az utóbbi téma fontosságát a 2001-es vizsgálat eredményei támasztották alá. A több mint ötször nagyobb minta objektívebb képet adhat a fiatalságról, valamint a magasabb mintaelemszám a szofisztikáltabb elemzést is lehetővé tette. Ezúttal igyekeztünk a legtöbb iskola minden olyan osztályába eljutni, amelyet a kutatás célcsoportjának tekintettünk. A vizsgálat célcsoportját azon diákok képezték, akik a tatai iskolák hetedik és a tizenegyedik évfolyam által határolt korosztályába tartoznak. Nem kerültek be a mintába azok a diákok, akik érettségi előtt álltak, azaz a szakközépiskolák és a gimnáziumok negyedik évfolyama. 1 Viszonyításképpen a tatai önkormányzat 2003-as adatai szerint a városban 3368-an vannak 0 és 14 év közötti lakosok, 4516-an pedig a 0 és 18 év közöttiek. 2

A kutatásba bevont iskolák: Fazekas Utcai Általános Iskola (2890 Tata, Fazekas u. 47.) Kőkúti Általános Iskola (2890 Tata, Kőkút köz 2.) Vaszary János Általános Iskola (2890 Tata, Országgyűlés tér 4.) Bláthy Ottó Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium (2890 Tata, Hősök tere 9.) Jávorka Sándor Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakközépiskola és Szakiskola (2890 Tata, Új út 19.) Eötvös József Gimnázium (2890 Tata, Tanoda tér 5.) 2 Kimaradtak továbbá a mintából azok a fiatalok, akik nem járnak iskolába, hiszen a kérdőíveket iskolai órákon töltettük ki a megkérdezett gyerekekkel. A jelen adatokat hiba lenne rájuk is vonatkoztatni. A fiatalok szabadidejének eltöltéséről szinte mindenkinek vannak elképzelései, azonban ahhoz, hogy objektív képet kapjunk a témáról, magukat az érintetteket kell megkérdezni. Az ő válaszaikból végül összeállt egy adatbázis; melyet elemeztünk, és a fontosabb eredményeket ezúton publikáljuk a nagyközönség felé. A kérdezés során a diákokat biztosítottuk arról, hogy személyes adataik nem kerülnek napvilágra. Az adatokkal való visszaélést az is lehetetlenné teszi, hogy a válaszadás névtelenül zajlott, így maguk a kutatók sem tudják beazonosítani a válaszadók személyét. (Az adatokban maximum az egyes osztályok szintjéig lehet az azonosítást megtenni, a személyek szintjén már nem.) A válaszadás önkéntes volt, senkit nem kényszerítettünk arra, hogy töltse ki a kérdőívet. Vizsgálatunkat megkönnyítette annak elfogadása a fiatalok részéről, hiszen összesen kettő olyan kérdőív volt, melyet ki kellett szűrnünk mint a kutatás szempontjából értékelhetetlent. 2 Köszönetet szeretnénk mondani az iskolák vezetőinek, pedagógusainak és a diákjainak az együttműködésért. Külön köszönjük a lehetőséget, hogy betekintést nyerhettünk az iskolák pedagógiai programjába is. 3

Az itt megjelentetett eredmények inkább leíró jellegűek, de hasznos alapot szolgáltathatnak mindazok számára, akik fiatalokkal foglalkoznak akár szakmájukat tekintve, akár egyszerűen csak mint gyakorló szülők. Kiadványunkat igyekszünk eljuttatni minden olyan helyre, ahol hasznát vehetik annak. Ezen kívül a későbbiekben a tapasztalatainkat szívesen megosztjuk mindenkivel, aki a tatai fiatalokért akar tenni, az elkészült adatbázisból további, akár iskolára lebontott elemzéseket is készítünk. Több iskolában előre jelezték is igényüket erre. Az egyes iskoláknak készítendő anyagokon kívül ennek a kiadványnak három változatát is megjelentetjük; a részletes tanulmányon kívül készült még két összefoglaló jellegű brosúra is: egy a fiatalok, egy a szülők részére. Noha a beszélgetések, a mindennapi tapasztalat és a kutatás is azt mutatja, hogy Tatán az ifjúsági problémák nem okoznak hatalmas feszültséget, reméljük, hogy sikerült a fiatalok helyzetére irányítani a figyelmet, és azokon keresztül, akik az eredmények hatására pozitív irányban cselekednek az ifjúságért némileg mi is hozzá tudunk járulni ahhoz, hogy a fiatalok jobban érezzék magukat az életben akár Tatán, akár máshol. 4

2. A kutatás eredményei A kutatás bemutatásakor igyekeztünk nem túl száraz, mindenki által érthető nyelvezetet használni. Az ábrákkal és táblázatokkal a könnyebb megérthetőségre törekedtünk. Az érdeklődő laikusoknak nem kell megijedni a rengeteg számtól és adattól sem, a százalékszámítás a legbonyolultabb szükséges matematikai ismeret, melyre az itt leírtak megértéséhez szükség van. Ugyancsak nem kell megriadni a sok adattól és táblázattól, ezeket azért közöljük, hogy azok is kielégíthessék kíváncsiságukat, akiket a részletek is érdeklődnek. 2.1 A minta összetétele és alapjellemzői 2.1.1 Demográfiai jellemzők Az 1715 válaszadóból összeállt minta nem szerinti megoszlását tekintve 49%-ban lányokból, 51%-ban fiúkból áll. A minta megoszlása nem szerint 51% 49% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% fiú lány A kor szerinti megoszlás alapján megállapítható, hogy a válaszadók több mint 60%- át az 1986 és 1988 között születettek azaz a 15-17 évesek teszik ki. Jelentősebb csoportot (13-14%) alkotnak ezen kívül az 1985-ben és 1989-ben születettek. 5

A minta megoszlása a válaszadók születési éve szerint 2% 3% 13% 22% 22% 19% 14% 5% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% 1981-1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989 1990 2.1.2 Iskolatípus Iskolatípus alapján a mintába kerültek vagy általános iskolába, vagy szakiskolába, vagy szakmunkásképzőbe, esetleg érettségit is adó szakközépiskolába vagy gimnáziumba járnak. Az említett besorolás nem feltétlenül intézményi szintű megkülönböztetést jelent, hiszen van olyan iskola, ahol egyszerre folyik érettségit nem adó hároméves, valamint négyéves, érettségivel záruló szakmai képzés. Az alábbi táblázat mutatja a minta összetételét iskolatípusok szerint. elemszám % általános iskola 517 30% szakiskola 121 7% szakmunkásképző 118 7% szakközépiskola 320 19% gimnázium 639 37% A nemek megoszlása iskolatípusonként nem egyenletes, a fiúk a szakmunkásképzőben (75%) és szakközépiskolában (64%) felülreprezentáltak, a gimnáziumban (42%) viszont alulreprezentátak. A lányokról természetesen épp a fordítottja mondható el. 6

A nemek megoszlása iskolatípusonként 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% általános iskola szakiskola 48% 47% 52% 53% szakmunkásképző szakközépiskola 64% 75% 36% 25% gimnázium összesen 42% 51% 58% 49% fiú lány 2.1.3 Családi helyzet A teljes mintát tekintve a megkérdezett gyerekek között 73% azoknak az aránya, ahol az édesapa és az édesanya is együtt él a családban. A szakmunkásképzőbe járó fiatalok esetén ez az arány jóval alacsonyabb, csak 56 %, a szakiskolásoknál pedig 60%. Ezek az adatok is jól mutatják, hogy az iskolázottság és a családi helyzet között lehet összefüggéseket keresni. A megkérdezett fiatalok 94%-a él együtt az édesanyjával, 2%-uk pedig a nem vér szerinti anyjukkal. A vizsgálatban szereplő diákok családjában 77%-ban az édesapa is jelen van, 9%-nál pedig mostohaapát találunk. Vizsgáltuk azt is, hány generáció él egy családban; együtt élnek-e a nagyszülők is a két fiatalabb korosztállyal. Mintegy 82% az olyan családok aránya, ahol egyetlen nagyszülő sem lakik együtt gyermekeivel és unokáival, azaz nem él együtt három generáció. Ahol egyetlen szülő sem volt a családban, ott nagyszülő vagy nagyszülők nevelik a gyerekeket (kivételt képezett két állami gondozott fiatal). Ahol egy szülő (akár édesszülő, akár nevelőszülő) neveli a gyereket (a KSH 1996-os adatai szerint ez országosan a háztartások 10,4%-a), ott minden negyedik esetben egy vagy több 7

nagyszülő is jelen van a családban, ahol azonban két felnőtt foglalkozik a gyerekekkel, ez az arány csupán egyhatod körül mozog. 20%-ban vannak egyke gyerekek a mintánkban, a kétgyerekes családmodell aránya pedig 55%. Három gyerek 19%-ban található, a többgyerekes családok pedig további 6%-ot tesznek ki. (Viszonyításképpen az 1996-os KSH-adatok szerint száz családra 109 gyermek jut. A gyermekszámra vonatkozó statisztikák pedig a következők: a családok 33,2%-a gyermektelen; egygyermekes 33,7%; kétgyermekes 26%; háromgyermekes 5,6%, négy vagy több gyermekes pedig 1,6%. Ha csak azokat a családokat nézzük, ahol gyermek is van, az országos adatok ezt mutatják: egygyermekes 50%; kétgyermekes 39%; háromgyermekes 9%, négy vagy több gyermekes pedig 2%.) 3 Tatáról tehát elmondható, hogy az országos átlaghoz viszonyítva inkább jellemző a városra a kétgyermekes családmodell. A családok méretére vonatkozóan az adatok alapján az alábbi eredményeket kaptuk: A minta megoszlása a családméret szerint 7% 5% 7% 18% 3 főnél kevesebb 3 fős család 21% 4 fős család 5 fős család 6 fős család 6 főnél több 43% 3 Megjegyeznénk azonban, hogy csak a családdal együtt élő testvérekről kérdeztük a fiatalokat, így nincsenek információink a már elköltözött, új családot alapított testvérekről. 8

2.1.4 A szülők iskolai végzettsége és foglalkozása A vizsgálat során arra is kíváncsiak voltunk, hogy az egyes diákok szülői háttere milyen, ezt az iskolázottságon és a foglalkozáson keresztül közelítettük meg. A fiatalok szüleinek több mint fele rendelkezik érettségivel, akár az apa, akár az anya iskolai végzettségét nézzük. Ugyanakkor az is kiderült, hogy az anyák valamivel iskolázottak a mintában szereplő fiatalok apáinál. A szülők iskolai végzettsége apa végzettsége 44% 27% 29% anya végzettsége 36% 33% 31% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% alapfokú középfokú felsőfokú Érdekes volt azt is megnézni, hogy mennyire van jelen az egyes családokban a homogámia, illetve a heterogámia. A homogámia jelentése esetünkben az azonos mértékben iskolázott szülők közötti házasságot, a heterogámia a különböző végzettségű szülők közötti házasságot jelenti. Az alábbi tábla tartalmazza ezeket az eredményeket. Az alapfokú végzettséggel 4 bíró anyák 80%-ának van alapfokú végzettségű partnere, míg az alapfokú végzettségű apáknak 65%-ban van azonosan iskolázott partnere. A középfokú végzettségű anyák 45%-ának a férje ugyanannyira iskolázott, míg az érettségizett apák 56%-ának van középfokú végzettségű párja. A diplomás anyák 69%-ának, míg a diplomás apák 73%-ának van felsőfokú végzettségű társa. A táblázat főátlójában találjuk az egyes sorok és oszlopok legmagasabb értékeit, azaz elmondható, hogy a homogámia jellemző a tatai fiatalok szüleinek az esetében. 4 A kutatásban alapfokú végzettségnek tekintettük azokat az iskolázottsági szinteket, melyek nem adtak érettségit, a középfokú végzettség az érettségihez, a felsőfokú a diplomához van kötve. 9

Korábban már megemlítettük, hogy a családi háttér és az iskolázottság között találni összefüggéseket. A gyermek szocializációja során alapvetően fontos tényező, hogy mit lát otthon, mit tanul a szülőktől, milyen értékeket, szokásokat, nyelvet fog a jövőben használni összefoglalva, milyen a kulturális átörökítés a családon belül. Mint azt néhány oldallal korábban láttuk, az országos adatokhoz képest a kétszülős családmodell jellemzőbb Tatán. Ugyan nem akarjuk túlértékelni a kétszülős családmodell jelentőségét, tudjuk, hogy országosan egyre kevésbé jellemző ez a családforma, de az kétségtelen, hogy a gyermek számára számos előnnyel bír, ha két szülő neveli harmonikus kapcsolatban: a nagyobb anyagi biztonság csupán az egyik érv, a szocializáció során azonban fontos szereppel bír mind az anya, mind az apa. Iskolai végzettség szerinti homogámia és heterogámia a diákok szüleinek körében A szülők iskolai végzettsége az apa iskolai végzettsége alapfokú középfokú felsőfokú Összesen alapfokú sor% 80% 16% 4% 100% oszlop% 65% 21% 5% 35% középfokú sor% 35% 45% 20% 100% oszlop% 27% 56% 23% 33% felsőfokú sor% 11% 20% 69% 100% oszlop% 8% 23% 73% 31% Összesen sor% 44% 27% 29% 100% oszlop% 100% 100% 100% 100% az anya iskolai végzettsége Az iskolázottságon túl megvizsgáltuk a szülők foglalkozását is. Az derült ki, hogy a fiatalok apáinak magasabb presztízsű foglalkozásai vannak, noha mint azt korábban az adatokból már láttuk az iskolázottság tekintetében némileg elmaradtak az anyáktól. Ennek magyarázatát leginkább abban érdemes keresni, hogy a társadalomban nemi egyenlőtlenségek állnak fenn, a férfiaknak általában az élet számos területén sokkal könnyebb az érvényesülés, mint a nőknek, a munkaerőpiacon legalábbis mindenképpen igaz ez a tény. 10

A szülők foglalkozása apa foglalkozása 31% 13% 7% 23% 8%2% 6% 10% anya foglalkozása 14% 19% 16% 15% 10% 7% 4% 16% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% vállalkozó, vezető egyéb szellemi segéd- / bet. / mg.-i munkás nyugdíjas diplomás szellemi szakmunkás munkanélküli egyéb 11

2.2 Továbbtanulás A kutatás egyik prioritása a fiatalok továbbtanulási szándékainak és elképzeléseinek vizsgálata volt. Az évek folyamán az oktatási rendszerben megfigyelhető átstrukturálódásból adódóan ma már tudjuk, hogy a 18 éves korú diákok többsége továbbtanul. Az évek során az érettségi leértékelődött, ma már nagyon nehezen helyezkedik el a munkaerőpiacon az a fiatal, akinek szakmája nincsen, csupán érettségije, a magas fiatal munkanélküliség okát részben épp ennek e csoport kiterjedt méretében érdemes keresni. Hozzájuk képest az érettségivel és szakmával egyaránt rendelkezők előnnyel indulnak. Napjainkban a legtöbb fiatal a szakmát nem adó gimnáziumot ugródeszkának tekinti a főiskola, egyetem felé, hiszen a középiskola elvégzése után a legtöbben szándékoznak továbbtanulni. A korábbi évtizedekhez képest ma sokan szereznek diplomát, ebből adódóan az elhelyezkedéskor az értékük is körülbelül akkora, mint egy érettségié volt 30-40 évvel ezelőtt, amikor a felsőoktatásban kevesen vettek részt. Az oktatási rendszer is igyekszik igazodni a jelen helyzethez, amikor a szakmunkásképzőket átalakítják szakközépiskolákká, a gimnáziumok ötödéves képzést indítanak azoknak, akiket érettségi után nem vettek fel főiskolára, egyetemre, és gyakorlatiasabb képzést nyújtanak ezeknek a fiataloknak. Ugyanakkor már az általános iskolák is, de a gimnáziumok még inkább figyelmet fordítanak az oktatáson belüli specializációnak. Ezek a jelenségek Tatán ugyanúgy megfigyelhetők, mint máshol az országban. A fiataloknak feltettük a kérdést, hogy tervezik-e a felsőoktatásban való továbbtanulást, és mintegy háromnegyedük határozottan igennel felelt, a kategorikusan nemmel válaszolók csak 6%-nyit, míg a bizonytalanok 22%-ot tettek ki a mintában. 12

Továbbtanulási szándék a felsőoktatásban 22% 6% igen nem nem tudja 72% A nemek szerinti összehasonlítás a továbbtanulási szándékot illetően azt az eredményt mutatta, hogy a fiúk kevésbé tervezik, a felsőoktatási intézményben való továbbtanulást, mindössze 67%-uk vélekedett így, szemben a lányok 76%-os rátájával. Ennél is erősebb összefüggéseket találunk akkor, amikor a különböző iskolatípusok diákjait hasonlítjuk össze. A gimnáziumban tanulók például 1-2 diákot kivéve mindannyian szeretnének egyetemre vagy főiskolára eljutni, ezzel szemben a szakiskolai tanulók körében csak négyből egy fiatalnak vannak hasonló szándékai a jövőre nézve. 13

Továbbtanulási szándék a felsőoktatásban 0% 20% 40% 60% 80% 100% általános iskola 68% 3% 29% szakiskola 27% 23% 50% szakmunkásképző 42% 19% 39% szakközépiskola 49% 13% 38% gimnázium 100% összesen 72% 6% 22% igen nem nem tudja A továbbtanulási szándék és a szülő végzettsége között szintén szignifikáns összefüggés mutatható ki, mégpedig olyan formában, hogy a magasabb végzettségű szülők gyermekei inkább állítják azt, hogy szeretnének a felsőoktatásban továbbtanulni. Továbbtanulási szándék a szülők iskolai végzettsége alapján összehasonlítva anya iskolai végzettsége apa iskolai végzettsége továbbtanulási szándék igen nem nem tudja alapfokú 47% 13% 40% középfokú 79% 3% 18% felsőfokú 93% 2% 5% továbbtanulási szándék igen nem nem tudja alapfokú 54% 12% 34% középfokú 78% 4% 18% felsőfokú 94% 1% 5% Hasonló eredményeket kapunk, ha összehasonlítjuk a szellemi és a fizikai foglalkozású szülők gyermekeit továbbtanulási szándék szerint, azaz a szellemi foglalkozású szülők gyermekei inkább szándékoznak diplomát szerezni, mint a fizikai munkát végző szülők gyermekei. A szellemi foglalkozású szülők többségére 14

általánosan jellemző, hogy gyermekeiknek is valamilyen szellemi foglalkozást képzelnek el mint ideálist, a fizikai foglalkozásúakra még mindig jobban jellemző, hogy gyermekeik jövőjén gondolkodva inkább szakmákban gondolkodnak. Az arra a kérdésre adott válaszokból, hogy hol szeretne továbbtanulni a fiatal, az alábbi eredmények születtek: TOVÁBBTANULÁS HELYE Hol szeretnél továbbtanulni? egyéb helyen tanfolyamon technikumban főiskolán egyetemen igen 9% 7% 36% 44% 6% (a válaszadó több válaszlehetőséget is bejelölhetett) Ez alapján a kérdés alapján egyébként 80% válaszolta azt, hogy szeretne továbbtanulni. 5 Megvizsgáltuk azt is, hogy a felsőoktatásban továbbtanulni szándékozók milyen pályákra mennének legszívesebben. Mivel még nincs mindenkinek különösen az általános iskolásoknak kialakult jövőképe arról, hol is szeretne továbbtanulni a felsőoktatásban, arra kértük őket, hogy jelöljék be azt a (maximum) két területet, ahol szívesen tanulnának. A teljes minta azaz nem csupán a felsőoktatásban továbbtanulni szándékozók százalékában az alábbi eredményeket kaptuk. 5 A korábbi adathoz képest az eltérés abból adódik, hogy itt nemcsak felsőoktatásra vonatkozott a kérdés. 15

Ha tovább szeretnél tanulni felsőoktatási intézményben (főiskola, egyetem), akkor milyen pályára mennél? nemek szerint összehasonlítva PÁLYÁK fiúk lányok összesen műszaki/reál (matematika, fizika, biológia, kémia) 20% 9% 15% informatika 23% 6% 14% média 10% 13% 11% gazdasági 10% 11% 10% humán (irodalom, történelem szak) 4% 14% 9% jogi 6% 11% 8% nyelvi 3% 13% 8% orvosi 6% 8% 7% művészeti 4% 10% 7% agrár 4% 4% 4% pedagógusi 2% 6% 4% társadalomtudományi 1% 2% 1% egyéb 6% 5% 5% A táblázat adataiból jól leolvasható, hogy a fiúk és a lányok más-más típusú pályákat részesítenek előnyben. Amíg a lányok inkább a humán, jogi, nyelvi és művészeti szakmák iránt érdeklődnek, addig a fiúk inkább a műszaki/reál valamint az informatikai pályát preferálják. Ezek az adatok jól mutatják a fiatalok elképzeléseit a mai magyar valóságról. Bizonyos pályák, szakmák mindig is sokkal divatosabbak voltak másoknál, ez pedig sokat elárul a társadalom állapotáról. A pedagógusi pálya iránti érdeklődés sokat hanyatlott az elmúlt évtizedekben, aminek fő oka a pedagógusok társadalmi megbecsülésének csökkenésében keresendő. Más szakmák ugyanakkor trendivé válnak, pl: a magasabb társadalmi és anyagi presztízzsel bíró pályákat sokkal inkább választják a fiatalok. Az rendszerváltást követően főleg a közgazdasági és jogi pályák voltak igazán vonzóak, mára kezd felnőni emellé az informatikai és a médiaképzés. Előbbinek a számítógép általános elterjedése és a mindennapokban lassan nélkülözhetetlenné válása lehet az okozója, utóbbié pedig a média különösen a kereskedelmi média előretörése, valamint annak véleményformáló szerepe. 16

2.3 Szabadidő-eltöltés Kutatásunk másik fő csapásiránya a szabadidő-eltöltési szokások feltérképezése volt. A rendszerváltás hatása ezt a területet is alaposan felforgatta. A fiatalok szabadidejének szervezéséhez jelentősen hozzájárul az iskola és a család is. A rendszerváltás óta eltelt időben azonban még mind a mai napig nem sikerült talán szülők és a pedagógusok között tisztázni, hogy ez kinek is a feladata, illetve hogy kinek mennyiben és miben kell hozzájárulni ehhez a problémakörhöz. Az iskola és az iskolán keresztül megjelenő szervezetek hatása jelentősen csökkent, ugyanakkor a szülőkre is egyre több feladat hárul. A munkahelyen eltöltött napi idő megnőtt, a családok sok esetben túlterheltek, ezért sokan úgy vélik, hogy az iskolának a diákok életéből nagyobb szeletet kellene kihasítania. Segítséget jelenthetnek a civil szervezetek, a kisközösségek, ilyen egyházi szervezetek Tatán is igyekeznek foglalkozni a fiatalsággal. Ugyanakkor a fiataloknak ebben az életszakaszában felértékelődik a kortárs csoportok szerepe, megkezdődik a családtól való eltávolodás, a fiatalok gyakran lázadnak, elutasítják a felnőttek értékrendszerét. Mindez kihat a szabadidő-eltöltési szokásokra is. Ebben az életszakaszban a fiatalok már megtapasztalják, hogy az életben keményen kell dolgozni a sikerekért, erősebbé válik a társadalmi különbségekre való felfigyelés. A divat és az anyagi különbségek képesek egyfajta versenyt gerjeszteni, (ebben egyébként a média is nagy szereppel bír), a fiatalnak vonatkoztatási csoportokat kell kiválasztania, akikhez képest elhelyezheti személyiségét. Így csatlakozik újabb kiscsoportokhoz, olyan szubkultúrákhoz, melynek tagjaival azonos értékeket vall. Nem mellékes ugyanakkor, hogy megnő a párkapcsolatok iránti érdeklődés is ebben az életciklusban. 2.3.1 Unalom és elégedettség Az unalom a fiatalok egyik legnagyobb ellensége, illetve ez az egyik legnagyobb rájuk leselkedő veszély. A veszély úgy jelentkezik, hogy az unatkozó fiatal nem 17

találja az örömöt az egyszerű, hétköznapi dolgokban, ezért extrémebb, intenzív és szokatlan élményeket próbál keresni, ami szenvedélybetegségek kialakulásához, devianciákhoz vezethet. Ezért fontosnak tartottuk megkérdezni a diákokat, hogy szoktak-e unatkozni. A válaszadók 48%-a számolt be arról, hogy szokott unatkozni, míg 52% állította, hogy nem szokott. Akik szabadidejüket szinte kizárólag otthon szokták tölteni, azok inkább szenvednek unalomtól. Ugyanez igaz egyébként azokra is, akik korán háromnegyed kettő előtt végeznek az iskolában. Az unatkozás nem ugyanúgy jelentkezik a lányok és a fiúk esetében, Összesenso lehet találni a különböző iskolatípusok összehasonlításakor is. Míg a fiúknak csak 45%-a vallott arról, hogy szokott unatkozni, addig a lányoknak 52%-a. UNALOM Szoktál-e unatkozni? iskolatípusonként összehasonlítva általános iskola szakiskola szakmunkásképző szakközépiskola gimnázium összesen szokott unatkozni 60% 59% 41% 48% 39% 48% nem szokott unatkozni 40% 41% 59% 52% 61% 52% A szabadidő eltöltésével való elégedettség a kérdezettek háromnegyedére volt igaz, a fiúk mintha valamivel inkább elégedettek lennének a szabadidő eltöltésének módjával. Azt is tudjuk, hogy akik valamilyen okból nem szoktak szabadidejükben sehova sem eljárni, kevésbé elégedettek. Meg vagy-e elégedve a szabadidőd eltöltési módjával? nemenként összehasonlítva ELÉGEDETTSÉG fiúk lányok összesen elégedett - igen, teljes mértékben 79% 74% 76% elégedett - nem, mert nincs elég program 8% 13% 10% elégedett - nem, mert nincs olyan lehetőség, ami érdekelne 6% 5% 6% elégedett - nem, mert nincs elég pénzem 3% 2% 3% elégedett - nem, egyéb ok 4% 7% 5% 18

Az iskolatípusonkénti összehasonlításnál kiderült, hogy legkevésbé a szakiskolások és a szakmunkásképzőbe járók elégedettek a szabadidejük eltöltésének módjával, míg ebben a tekintetben a leginkább elégedett csoportot az általános iskolások és a gimnazisták alkotják. A különböző iskolatípusokba járó fiatalok szabadidő-eltöltését, illetve az azzal való elégedettségét számos tényező meghatározza. Az általános iskolások többnyire még szorosabb szülői felügyelet alatt állnak. A hamarabb felnőtté váló szakiskolások és szakmunkásképzősök dolgozni kezdenek az iskola melletti szakmai gyakorlatokon, a többi kortársukhoz képest új és magas elvárások jelennek meg velük szemben, ugyanakkor anyagilag is más státuszba kerülnek, megtanulják, milyen az, amikor a pénzért keményen meg kell dolgozni, és számukra a szabadidő-eltöltési módot meghatározza az is, hogy a szabadidő a munka ellenpólusaként jelenik meg. A felsőoktatásban továbbtanulni szándékozó gimnazisták napi szinten elfoglaltabbak az iskolában, ami a sikeres felvételihez szükséges szakkörök, fakultációk és különórák miatt a szabadidő jelentős csökkenéséhez is vezethet. Ugyanakkor a munkára még nem készülnek, ezzel gyermekkoruk meghosszabbodik. Meg vagy-e elégedve a szabadidőd eltöltési módjával? 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% általános iskola 80% 11% 1% 5% 3% szakiskola 66% 20% 6% 3% 4% szakmunkásképző 73% 15% 5% 3% 4% szakközépiskola 69% 11% 10% 4% 6% gimnázium 79% 7% 6% 3% 5% összesen 76% 10% 6% 2% 5% igen, teljes mértékben nem, mert nincs olyan lehetőség, ami érdekelne nem, egyéb ok nem, mert nincs elég program nem, mert nincs elég pénzem 19

És ha már szó volt a szabadidővel való elégedettségről, nézzük meg, milyen szabadidő-eltöltési formák jellemzők a tatai fiatalság körében. 2.3.2 Szabadidő-eltöltési formák: kikkel, hol, mennyit és mit? A legelső táblázat azt mutatja, hogy hétköznaponként és hétvégenként kivel, kikkel szokták eltölteni a szabadidejüket a válaszadók. Látjuk, hogy a kortárs csoportok hétköznapokon az osztálytársak, iskolatársak, hétvégén inkább a környékbeli barátok, haverok szerepe igen jelentős, és az is leolvasható, hogy a hétvégeken valamivel magasabb a családtagokkal való együttlét a hétköznapokhoz képest. Többnyire kikkel szoktál szabadidődben együtt lenni? iskolatípusonként hétköznap családtagokkal, rokonokkal összehasonlítva más, velem nagyjából egyidős barátokkal, fiatalokkal egyéb személlyel igen 46% 64% 31% 24% 13% 13% osztálytársakkal / iskolatársakkal haverokkal a környékől egyedül hétvégén családtagokkal, rokonokkal más, velem nagyjából egyidős barátokkal, fiatalokkal osztálytársakkal / iskolatársakkal haverokkal a környékről egyedül egyéb személlyel igen 54% 26% 50% 40% 7% 18% A kortárs csoportokkal együtt történő szabadidő-eltöltés esetében azt is megnéztük, hogy mekkora csoportokat alkotnak ilyenkor a fiatalok. Körülbelül mintegy hatoduk szokta többnyire valakivel kettesben eltölteni üres óráit, a megkérdezettek fele 3-5 fős csoportokban, a maradék egyharmad pedig ennél is nagyobb társaságban. 20

Ha veled egykorú fiatalokkal (barátok, iskolatársak, haverok, stb.) töltöd el többnyire a szabadidődet, akkor hányan vagytok együtt (téged is beleértve)? 11% 33% 6% 51% ketten, és azonos neműek ketten, de ellenkező neműek három-öt fő hat vagy több fő Az előző ábra adatait megnéztük úgy is, hogy az általános iskolásokat összehasonlítottuk a korban idősebb többiekkel. Jól látható, hogy az idősebb csoportban a szabadidőnek többnyire nagyobb (hat vagy több fős) csoportban való eltöltése jóval jellemzőbb az általános iskolásokhoz képest; akárcsak az is, hogy magasabb a szabadidőt ellenkező nemű fiatallal kettesben töltők aránya. általános iskolások középiskolások összesen ketten, és azonos neműek 17% 8% 11% ketten, de ellenkező neműek 2% 8% 6% három-öt fő 58% 48% 51% hat vagy több fő 24% 36% 33% A kortárs csoport tagjaival való szabadidő-eltöltés helye alapján nem találni különbséget a fiúk és a lányok között. A fiatalok több mint fele a szabadban (utcán, parkban) van együtt a hasonló korú társaival, ha nem az iskolában vannak. 21

Szabadidő eltöltés helye a fiatalok körében 0% 20% 40% 60% 80% 100% összesen 8% 7% 4% 53% 28% fiúk 8% 7% 3% 54% 28% lányok 8% 7% 6% 51% 28% nálunk, otthon iskolában egyéb helyen (nem szabadban) valamelyikünknél otthon (de nem nálunk) szabadban (utcán, parkban) A fentebbi adatokat iskolatípusonként összehasonlítva kiderül, hogy az általános iskolások és a szakmunkásképzőbe járók között a legmagasabb (60% feletti) azoknak aránya, akik a szabadban vannak együtt társaikkal. Az egyéb helyen válasz, mely valószínűleg a szabadidő eltöltésére szakosodott helyeket (mozi, szórakozóhelyek, kávézók, stb.) fed az általános iskolások körében igen alacsony, csupán 9%-os, míg a korban idősebbek negyede-harmada szokott járni ilyen helyekre. Ennek okát valószínűleg abban érdemes keresni, hogy az általános iskolásokat kevésbé engedik el szüleik szórakozóhelyekre, mint a korban idősebbeket. 22

Szabadidő eltöltés helye a fiatalok körében iskolatípusonként összehasonlítva általános iskola szakiskola szakmunkásképző szakközépiskola gimnázium összesen nálunk, otthon 12% 13% 6% 7% 5% 8% valamelyikünknél otthon (de nem nálunk) 8% 9% 7% 6% 7% 7% iskolában 8% 3% 3% 3% 3% 4% szabadban (utcán, parkban) 63% 43% 60% 53% 45% 53% egyéb helyen (nem szabadban) 9% 32% 25% 31% 41% 28% Megkérdeztük a fiatalokat, hogy szabadidejükben az alábbi helyek közül melyeket látogatják. Az eredmények százalékban kifejezve itt találhatók: Szoktál e eljárni az alábbi helyek közül valahova a szabadidődben? nemek szerint összehasonlítva fiúk lányok összesen mozi 59% 67% 63% edzés 53% 34% 44% szórakozóhely (disco, koncert) 58% 53% 55% színház 19% 45% 32% zeneóra 7% 13% 10% nyelvóra 16% 25% 20% iskolai szakkör 11% 20% 15% könyvtár 22% 40% 31% néptánc 2% 4% 3% rajz / kézműves szakkör 4% 10% 7% egyéb 29% 25% 27% nem jár sehova 6% 3% 5% Egyértelmű, jól látható különbségeket találni a fiúk és a lányok szabadidő-eltöltési szokásai között. A fiúkat a sport sokkal jobban érdekli, ezért sokkal magasabb arányban járnak edzésre; ezzel szemben a lányok szívesebben hódolnak a művészeteknek, ők inkább járnak színházba, zeneórára, rajz- és kézműves 23

Ha a különböző iskolatípusokat hasonlítjuk össze, akkor is érdekes különbségeket lelhetünk fel. Szoktál e eljárni az alábbi helyek közül valahova a szabadidődben? iskolatípusonként összehasonlítva szakkörre, de még moziba is. 6 Ugyancsak jellemzőbb a lányokra a könyvtárlátogatás. általános szakiskolkásképziskolzium szakmun- szakközép- gimná- iskola összesen mozi 58% 55% 43% 58% 74% 63% edzés 50% 33% 36% 41% 43% 44% szórakozóhely (disco, koncert) 27% 74% 75% 72% 63% 55% színház 24% 17% 7% 16% 54% 32% zeneóra 12% 3% 4% 3% 15% 10% nyelvóra 15% 0% 1% 10% 37% 20% iskolai szakkör 26% 12% 1% 5% 15% 15% könyvtár 29% 25% 31% 31% 34% 31% néptánc 4% 2% 1% 2% 4% 3% rajz / kézműves szakkör 7% 8% 5% 5% 8% 7% egyéb 29% 37% 41% 30% 19% 27% nem jár sehova 8% 7% 6% 5% 1% 5% Négy gimnazista közül három szokott moziba járni, míg a többi iskolatípusba járóknál ez az érték a 60%-ot sem éri el. Szintén ők azok, akik a leginkább járnak színházba. A közeli Tatabányán a színháznak immár állandó saját társulata is van, de fontos lehet az is, hogy a gimnáziumban a törvényi előírásnak megfelelően alkalmaznak olyan szakembert, akinek a fiatalok szabadidő-szervezése a feladata. Szakkörökre az általános iskolások járnak a legtöbben, de ez adódhat abból is, hogy a szakköri hálózat éppen az általános iskolákban a legkiterjedtebb. Ugyanakkor szórakozóhelyekre valószínűleg korukból kifolyólag is kevésbé járnak, ez inkább 6 Sajnos épp az adatfelvétel idején szűnt meg Tatán a mozi, amit a fiatalok panaszoltak is. Korábban pedig a tatai moziban kimondottan fiataloknak rendeztek filmklubokat, és olyan régi kezdeményezések mint a PEUMO vagy a kertmozi sem léteznek már a városban. 24

a szakiskolások, szakmunkásképzősök és a szakközépiskolások esetében tipikus, körükben ugyanis a szórakozóhelyekre járóknak mintegy háromnegyed az aránya. Viszonylag magasnak tűnhet a néptánc foglalkozásokra járók aránya, ez a tatai és tatabányai helyi sajátosságoknak is köszönhető, ahol hagyománya van a néptáncnak. A könyvtár-látogatási adatok csalókák. Sok fiatal jár szabadidejében könyvtárba, de a szándékok eltérőek lehetnek. Van, aki könyvet vagy újságot olvasni jár; van, aki az internet-hozzáférés miatt tér be; megint mások az iskolai követelmények teljesítéséhez keresnek itt segítséget. Az igazán lényeges momentum azonban az, amikor a fiatal tanulmányait befejezve sem mond le a könyvtárba járásról, és felnőtt korában is rendszeresen látogatja azt. Felmérésünkben ezekről sajnos nem rendelkezünk adatokkal. A szabadidős-tevékenységek közül a végére hagytuk a sportot. Feltűnően magas az aránya a valamilyen edzésre járó fiataloknak, az általános iskolások körében az 50%- ot is elérik. Ez a magas arány köszönhető egyrészt annak, hogy az egyik általános iskolában sport tagozat működik. Tata sajátosságára, az országos hírű edzőtáborra inkább csak a tradíciók végett kell asszociálni. Igazán nagy szerepe még annak van, hogy a sportot a városban erősen támogatják, különösen a versenysportot. Ebbe szerencsére sikerült a helyi vállalkozókat is bevonni, a szülők egy nagy része pedig időt, energiát és pénzt nem sajnálva viszi hétvégenként versenyekre a gyerekeket, akár az ország másik végébe is. Egy másik típusú kérdésfelvetésünk arra volt kíváncsi, hogy mely tevékenységek azok, amiket egyedül, melyek azok, amiket baráti körben és melyek azok, amelyeket családi körben végeznek a fiatalok. Az alábbi összetett táblázatban találni ezeket az adatokat, a kiugró eredményeket színnel is kiemeltük: 25

Mit szoktál csinálni szabadidődben, ha egyedül vagy? És ha a barátokkal, haverokkal, iskolatársakkal vagy? És ha a családoddal vagy? nemek szerint összehasonlítva egyedül barátokkal családdal TEVÉKENYSÉGEK fiúk lányok összesen kirándulás, biciklizés 21% 10% 16% beszélgetés, ücsörgés 6% 6% 6% kártya és egyéb társasjátékok 3% 3% 3% foci, kosárlabda, egyéb labdajáték 13% 8% 11% tv, video, dvd, mozi 59% 65% 62% számítógépes játékok, Nintendo, Gameboy 65% 41% 53% internet 52% 50% 51% egyéb szabadidős tevékenység 27% 32% 30% kirándulás, biciklizés 48% 53% 50% beszélgetés, ücsörgés 69% 86% 77% kártya és egyéb társasjátékok 38% 39% 38% foci, kosárlabda, egyéb labdajáték 74% 59% 66% tv, video, dvd, mozi 49% 54% 51% számítógépes játékok, Nintendo, Gameboy 39% 17% 28% Internet 23% 19% 21% egyéb szabadidős tevékenység 47% 51% 49% kirándulás, biciklizés 35% 49% 42% beszélgetés, ücsörgés 45% 56% 51% kártya és egyéb társasjátékok 33% 44% 39% foci, kosárlabda, egyéb labdajáték 10% 12% 11% tv, video, dvd, mozi 50% 55% 52% számítógépes játékok, Nintendo, Gameboy 9% 9% 9% Internet 5% 4% 4% egyéb szabadidős tevékenység 27% 33% 30% Elmondható, hogy bizonyos tevékenységeket sokkal inkább társaságban végeznek a fiatalok, másokat inkább egyedül. Ez utóbbira jó példa az internetezés, de a számítógépes játékokkal is inkább játszanak egyedül a fiatalok, mint barátaikkal. A filmnézésről is megállapíthatjuk, hogy inkább a magányosabb műfajba sorolható. A játékos és a sporttevékenységeket nem meglepő módon inkább társaságban űzik a diákok, de míg társasjátékokat inkább a családon belül játszanak, addig a kirándulások, biciklizések valamivel jobban jellemzőek baráti körön belül. 26

A fiúk a lányokhoz képest inkább sportolnak egyedül vagy barátokkal, ugyanez elmondható a számítógépes játékok esetében is. A lányok inkább beszélgetnek, ücsörögnek barátaikkal vagy családtagjaikkal, mint a fiúk. Az adatokból kiderül, hogy a tradicionálisabb játékok, mint amilyen a kártyázás vagy társasjátékozás, még mindig jelentős mértékű, a számítógépes és videokonzolos játékok nem vették át a helyüket, nem szűntették meg szerepüket. Ugyanakkor azt is látjuk, hogy a társas kapcsolatok sem merülnek ki a tévézésben, mozizásban, videózásban. A fenti eredmények arra engednek következtetni, hogy aki a fiataloknak programokat szeretne szervezni Tatán, akkor annak nem muszáj speciális képességekre (zeneértés, kézügyesség, stb.) alapoznia, hiszen a tartalmas, csoportépítő tevékenységekre is lenne igény. Ezekből talán van némi hiány a városban, miközben lenne létjogosultságuk. Az általunk a korábbi kutatásban felvetett ifjúsági iroda ötlete éppen ezt az igényt elégíthetné ki. Az egyes iskolatípusok összehasonlításánál a különbségek kevésbé számottevőek, mint a nem alapján történő összehasonlításnál, az eltérések valószínűleg sokkal inkább az életkori és a státuszbeli sajátosságokkal magyarázhatók. egyedül Mit szoktál csinálni szabadidődben, ha egyedül vagy? És ha a barátokkal, haverokkal, iskolatársakkal vagy? És ha a családoddal vagy? iskolatípusonként összehasonlítva TEVÉKENYSÉGEK általános szakiskolkásképziskolzium szakmun- szakközép- gimná- iskola összesen kirándulás, biciklizés 17% 15% 19% 16% 14% 16% beszélgetés, ücsörgés 6% 3% 7% 7% 7% 6% kártya és egyéb társasjátékok 4% 5% 1% 3% 2% 3% foci, kosárlabda, egyéb labdajáték 15% 10% 8% 11% 8% 11% tv, video, dvd, mozi 63% 40% 57% 63% 65% 62% számítógépes játékok, Nintendo, Gameboy 59% 37% 53% 55% 50% 53% internet 47% 44% 32% 42% 64% 51% egyéb szabadidős tevékenység 27% 30% 28% 31% 31% 30% (folytatás a következő oldalon) 27

barátokkal családdal TEVÉKENYSÉGEK általános szakiskolkásképziskolzium szakmun- szakközép- gimná- iskola összesen kirándulás, biciklizés 56% 50% 49% 45% 48% 50% beszélgetés, ücsörgés 74% 78% 69% 70% 85% 77% kártya és egyéb társasjátékok 38% 47% 32% 39% 38% 38% foci, kosárlabda, egyéb labdajáték 68% 64% 58% 66% 68% 66% tv, video, dvd, mozi 42% 53% 42% 56% 59% 52% számítógépes játékok, Nintendo, Gameboy 33% 31% 30% 42% 18% 29% internet 26% 31% 19% 27% 14% 21% egyéb szabadidős tevékenység 47% 56% 44% 52% 49% 49% kirándulás, biciklizés 47% 33% 26% 35% 47% 42% beszélgetés, ücsörgés 44% 45% 49% 52% 57% 51% kártya és egyéb társasjátékok 47% 36% 30% 35% 36% 39% foci, kosárlabda, egyéb labdajáték 15% 17% 7% 10% 9% 11% tv, video, dvd, mozi 54% 45% 47% 50% 54% 52% számítógépes játékok, Nintendo, Gameboy 13% 11% 7% 9% 6% 9% internet 6% 2% 3% 6% 3% 4% egyéb szabadidős tevékenység 35% 26% 30% 28% 28% 30% Kutatásunkban kíváncsiak voltunk arra, hogy mekkora is a fiatalok szabadideje a hétköznapokon. Ezt úgy igyekeztük mérni, hogy rákérdeztünk, mikor végeznek az iskolában, és mikorra kell hazamenniük, és ebből egy egyszerű kivonással kiszámoltuk, hogy mekkora is az az időtartam, amit a fiatal szabadidős tevékenységek végzésére fordítathat. 7 Ebből kaptuk az 5 óra 19 perces átlageredményt. Ez az érték természetesen eltérhet a különböző szegmenseket vizsgálva, ezeket szeretnénk az alábbi táblázatokban bemutatni. 7 Tudjuk, hogy ez egy leegyszerűsített megközelítés, mert otthon is lehet végezni szabadidős tevékenységeket, valamint az otthontól távol sem feltétlenül szabadidejüknek hódolnak a diákok. 28

Hétköznapi szabadidő mennyisége nemenként összehasonlítva óra perc fiúk 5 31 lányok 5 06 Elmondható, hogy az iskolai órák befejezése után a fiúknak 25 perccel több idejük van arra, hogy hazaérkezzenek arra az időpontra, ahányra hazavárják őket. Hétköznapi szabadidő mennyisége iskolatípusonként összehasonlítva óra perc általános iskola 4 01 szakiskola 6 07 szakmunkásképző 7 34 szakközépiskola 6 18 gimnázium 5 19 Az iskolai órák és a hazaérkezés között eltelt idő az általános iskolások körében a legrövidebb, ez annak tudható be, hogy nekik korábban haza kell érniük, mint a korban idősebb társaiknak. Ez a periódus a szakmunkásképzősök esetében a leghosszabb, meghaladja a hét és fél órát, de a szakiskolások és szakközépiskolások esetében is hat óra fölött van. Hétköznapi szabadidő mennyisége az alapján összehasonlítva, hogy szokott-e unatkozni a megkérdezett óra perc szokott unatkozni 5 05 nem szokott unatkozni 5 31 Akik nem szoktak unatkozni szabadidejükben, azoknak majdnem fél órával több idő áll rendelkezésükre az iskola befejezése és a hazaérkezés között. A szabadidő eltöltésével való elégedettség alapján történő összehasonlításnál nem találtunk szignifikáns különbségeket a csoportok között. 29

Hétköznapi szabadidő mennyisége a szülők iskolai végzettségének alapján összehasonlítva anya iskolai végzettsége óra perc apa iskolai végzettsége óra perc alapfokú 5 44 alapfokú 5 38 középfokú 5 07 középfokú 4 55 felsőfokú 5 03 felsőfokú 5 10 A fentebbi táblázatból egyértelműen csak annyi mondható ki, hogy a leghosszabb szabadidővel az alapfokú végzettségű szülőkkel rendelkezők bírnak. Hétköznapi szabadidő mennyisége a szülők foglalkozása alapján összehasonlítva anya foglalkozása óra perc apa foglalkozása óra perc vállalkozó, vezető 5 07 vállalkozó, vezető 5 08 diplomás szellemi 4 56 diplomás szellemi 5 16 egyéb szellemi 5 02 egyéb szellemi 5 04 szakmunkás 5 24 szakmunkás 5 16 segéd- / betanított / segéd- / betanított / 5 56 mg.-i munkás mg.-i munkás 5 47 munkanélküli 4 41 munkanélküli 4 59 nyugdíjas 6 17 nyugdíjas 5 48 egyéb 5 41 egyéb 5 35 A szülők foglalkozása szerinti összehasonlítás még az iskolai végzettségnél is kevésbé egyértelmű képet ad. Míg az apa foglalkozása nincs szignifikáns hatással a fiatal szabadidejének mennyiségére, addig az anya foglalkozása ugyan áttételesen hat rá, de egyértelmű megfeleltetéseket nem lehet tenni. Kiválasztottunk egy bizonyos szabadidő eltöltési formát, a kirándulást, hogy megvizsgáljuk, menyire van jelen ez az elfoglaltság az ifjúság életében. Tettük ezt azért, mert Tata és környékének adottságai kiválóak, és a mozgás, a jó levegő és együttlét örömeit nem feltétlenül az élsportban kell keresni. 30

Kivel / kikkel voltál kirándulni az elmúlt egy évben? családtagokkal, rokonokkal 47% iskolával 78% szervezettel (sportklub, művészeti csoport, stb.) 14% barátokkal 57% másokkal 16% egyedül 7% nem voltam 3% A fiatalok 3%-a egyáltalán nem volt kirándulni az elmúlt évben, ebben a tekintetben nem találni nagy különbséget a különböző iskolatípusokba járók között. A megkérdezettek több mint háromnegyede volt iskolai keretek között kirándulni, a családdal és rokonokkal csak körülbelül a felük. Jelentős még a barátokkal való kirándulás, erről a válaszadók 57%-a számolt be, a család csak a harmadik helyen szerepelt 47%-kal. Kivel / kikkel voltál nyaralni az elmúlt egy évben? családtagokkal, rokonokkal 74% iskolával 7% szervezettel (sportklub, művészeti csoport, stb.) 8% barátokkal 28% másokkal 8% egyedül 3% nem voltam 7% Egy másik a státuszhoz már sokkal inkább köthető fontos jelzőszám lehet, hogy voltak-e nyaralni az elmúlt évben a megkérdezettek, s ha igen, akkor kikkel. 7%-a a fiataloknak egyáltalán nem volt nyaralni. A szakmunkásképzőbe járó fiatalok körében ez eléri a 15%-ot, a szakiskolába vagy szakközépiskolába járóknál pedig a 10%-ot ami valljuk be kicsit magas aránynak tűnik. Sajnos az utóbbi időben kevesebb pénz jut az iskolák által szervezett táboroztatásokra, ahol életre szóló barátságok kötődhetnek, mely olyan élményeket 31

adhatnak a fiataloknak, amelyeket soha nem felednek el. A szakszervezetekben, munkahelyeken szervezett üdülésekre is kevesebb dotáció jut ma, mint a múltban, sokkal kevesebb a megfizethető családi beutalók száma, így a fiataloknak (persze nemcsak a fiataloknak) még kevesebb a lehetőségük a nyaralásra. A nehéz anyagi helyzetű háztartásokban pedig gyakran semmi esély egy hosszabb, tartalmas és élménygazdag üdülésre. Talán kisebb kirándulásokkal és más olcsóbb, közös időtöltésekkel pótolni lehetne ezt az űrt. Valamint a hátrányos helyzetű fiatalok üdültetését az állam is támogatja, iskolai pályázatokkal mód van az ő nyaraltatásukra is. Az otthontól távoli szabadidő-eltöltési formáknak egy újabb formája a különböző, a városban megrendezésre kerülő rendezvények látogatása. Az ilyen fontosabb tatai események, rendezvények látogatottságára is rákérdeztünk, az adatok az következőtáblázatban olvashatók. Tavasztól őszig de főleg nyáron számos, a nagyközönségnek való rendezvény helyszíne Tata, ahol minden generáció megtalálja a maga szórakozási lehetőségét vagy csak egyszerűen elmerül a sokadalomban. Ezeknek az eseményeknek a látogatottsága magas. Egyértelműen kiderül, hogy a legtöbb rendezvény, esemény látogatásában a lányok az aktívabbak. A sportrendezvényeken résztvevőként való megjelenés azonban egyértelműen a fiúkra a jellemzőbb, ennek oka talán ott is keresendő, hogy ma a városban inkább a fiúkat jobban érdeklő sportok gyakorlására van lehetőség, az ú.n. lányosabb sportokban azonban hiány van. Látogatod-e az alábbi városi / iskolai rendezvényeket? nemek szerint összehasonlítva fiúk lányok összesen vásárok, fesztiválok (Víz Zene Virág 77% 86% 81% Fesztivál; Porcinkula) sportrendezvények résztvevőként (pl. 34% 18% 26% minimaraton, egyéb kupák) sportrendezvények szurkolóként 40% 44% 42% (folytatás a következő oldalon) 32

komolyzenei rendezvények 9% 18% 13% könnyűzenei rendezvények (koncertek, 38% 51% 45% karaoke buli) éves iskolai nap 71% 82% 77% kézműves táborok 3% 8% 6% zenei táborok 5% 7% 6% biciklis, természetjáró táborok 19% 15% 17% szervezett kirándulások 40% 48% 44% ünnepségek (koszorúzás, megemlékezés, 31% 40% 35% testvérvárosi találkozó) egyéb 36% 29% 32% Az általános iskolások, valamint némileg a gimnazisták szintén aktívabbak az átlagnál a városi programok látogatását tekintve. Látogatod-e az alábbi városi / iskolai rendezvényeket? iskolatípusonként összehasonlítva általános szakiskolkásképziskolzium szakmun- szakközép- gimná- iskola összesen vásárok, fesztiválok (Víz Zene Virág Fesztivál; Porcinkula) 91% 55% 73% 74% 84% 81% sportrendezvények résztvevőként (pl. minimaraton, egyéb kupák) 32% 14% 24% 26% 24% 26% sportrendezvények szurkolóként 42% 40% 39% 43% 42% 42% komolyzenei rendezvények 9% 3% 6% 7% 23% 13% könnyűzenei rendezvények (koncertek, karaoke buli) 36% 42% 46% 42% 53% 44% éves iskolai nap 80% 65% 58% 66% 85% 77% kézműves táborok 8% 7% 2% 3% 6% 6% zenei táborok 5% 7% 9% 4% 7% 6% biciklis, természetjáró táborok 25% 19% 19% 15% 10% 17% szervezett kirándulások 50% 44% 36% 41% 43% 44% ünnepségek (koszorúzás, megemlékezés, testvérvárosi találkozó) 38% 31% 25% 38% 35% 35% egyéb 31% 37% 34% 36% 30% 32% 33

2.3.3 Médiafogyasztás A szabadidő-eltöltés egyik jelentős formája a média fogyasztása. Világszintű összehasonlításban magas hazánkban a televízió előtt eltöltött órák száma. Információink döntő többsége a médián keresztül jut el hozzánk. Ezért fontosnak tartottuk megnézni, hogy a tatai fiatalok szabadidejében mennyire általános a sajtóolvasás, a televízió-nézés, valamint az Internet-használat. I. Sajtó és olvasás Az olvasás fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni. Rengeteget hallani arról, hogy a fiatalok milyen keveset olvasnak mostanában. Az adatok szerint a tatai fiatalok 37%-a olvas könyvet legalább heti rendszerességgel, ez az érték a lányoknál még magasabb. Elszomorító tény, hogy a fiúk 16%-a egyáltalán nem szokott könyveket olvasni, valamint a könyvet havi gyakoriságnál ritkábban olvasók is 30% felett vannak mind a fiúk, mind a lányok körében. Az újságolvasás már sokkal jellemzőbb, a minta több mint fele napi gyakorisággal vagy hetente többször olvas újságot. Körülbelül minden második fiatal olvas magazinokat legalább heti rendszerességgel. Milyen gyakran olvasod? nemenkénti bontásban könyv fiúk lányok összesen naponta, hetente többször 22% 34% 28% hetente 8% 10% 9% kb. kéthetente 7% 6% 7% havonta 13% 13% 13% ritkábban 35% 34% 34% soha 16% 4% 10% újság fiúk lányok összesen naponta, hetente többször 57% 50% 53% hetente 19% 27% 23% kb. kéthetente 4% 6% 5% havonta 4% 5% 4% ritkábban 9% 10% 10% soha 6% 4% 5% 34

magazin fiúk lányok összesen naponta, hetente többször 23% 25% 24% hetente 26% 24% 25% kb. kéthetente 10% 15% 13% havonta 18% 22% 20% ritkábban 14% 12% 13% soha 9% 2% 6% Az iskolatípusonkénti összehasonlításból kiderül, hogy könyvet leginkább az általános iskolások és a gimnazisták olvasnak, a szakiskolások, szakmunkásképzősök és szakközépiskolások körében magas a könyveket ritkán olvasók aránya. Milyen gyakran olvasod? iskolatípusonkénti bontásban általános szakiskolkásképziskolzium szakmun- szakközép- gimná- könyv iskola összesen naponta, hetente többször 31% 19% 8% 18% 34% 28% hetente 10% 4% 9% 7% 9% 9% kb. kéthetente 6% 6% 8% 6% 7% 7% havonta 7% 15% 14% 8% 18% 13% ritkábban 33% 37% 44% 46% 29% 34% soha 13% 19% 17% 15% 3% 10% általános szakiskolkásképziskolzium szakmun- szakközép- gimná- újság iskola összesen naponta, hetente többször 44% 51% 56% 62% 56% 53% hetente 25% 18% 20% 18% 25% 23% kb. kéthetente 5% 5% 6% 5% 5% 5% havonta 7% 4% 2% 3% 3% 4% ritkábban 10% 15% 9% 10% 8% 9% soha 9% 6% 7% 2% 3% 5% általános szakiskolkásképziskolzium szakmun- szakközép- gimná- magazin iskola összesen naponta, hetente többször 28% 21% 24% 29% 19% 24% hetente 21% 22% 25% 24% 28% 25% kb. kéthetente 11% 15% 10% 10% 15% 13% havonta 21% 21% 24% 16% 21% 20% ritkábban 11% 13% 7% 17% 13% 13% soha 8% 8% 9% 4% 4% 6% 35

II. Televízió Csak elvétve találni ma Magyarországon olyan háztartást, ahol nincs televíziókészülék, sokan és sokat nézünk televíziót. Igyekeztünk utánajárni annak, hogyan vannak ezzel a fiatalok, illetve hogy milyen típusú adókat szoktak nézni hétköznapokon és hétvégente. 8 Az általánosságban elmondható, hogy hétvégenként inkább néznek tévét a fiatalok, mint hétköznap. A kereskedelmi csatornák nézettsége jóval felülmúlja az összes többiét. A fiúk körében magas a sportcsatornák nézettsége, a lányok viszont valamivel inkább figyelik a zenei csatornákat, mint a fiúk. Általában magas az ismeretterjesztő csatornák műsorainak követése is, a fiúknál egész héten, a lányoknál inkább csak hétvégén. Szoktad-e nézni az alábbi televíziós csatornákat? összehasonlítás nem szerint fiúk lányok összesen fiúk lányok összesen hétköznap hétvégén közszolgálati csatorna (mtv, m2, Duna) 31% 23% 27% 35% 26% 30% kereskedelmi csatorna (pl. RTL Klub, tv2, Viasat3) 82% 80% 81% 81% 81% 81% zenei csatorna (pl. VIVA, MTV, VH1) 56% 60% 58% 58% 64% 61% rajzfilm csatorna (pl. Minimax, Cartoon Network, Fox Kids) 22% 17% 20% 24% 24% 24% sport csatorna (pl. Eurosport, Sport 1) 50% 17% 34% 52% 27% 40% film csatorna (pl. HBO, Hallmark) 31% 28% 30% 36% 38% 37% ismeretterjesztő csatorna (pl. National Geographic, Spektrum, Discovery) 50% 36% 43% 56% 50% 53% egyéb csatorna 18% 11% 15% 21% 13% 17% 8 Az igazsághoz hozzátartozik, hogy eredetileg úgy szerettük volna a televízió-nézést mérni, hogy átlagosan mennyit nézik a fiatalok egy-egy adó műsorát, de valószínűleg a kérdőív hibájából sokan félreértették a kérdést, így ezeket az adatokat redukálnunk kellett arra, hogy az illető szokta-e nézni az adott műsortípust, csatornát vagy sem. 36