Az ásványkutatás és ásványbányászat néhány időszerű bánya geológiai bányamérési feladata

Az ásványkutatás és ásványbányászat néhány időszerű bánya geológiai bányamérési feladata A társadalom fejlődése és a tudom ányos technikai forradalom hatására növekednek a különböző nyersanyagok (energiahordozók, fémes, nemfémes és építőipari nyersanyagok) iránti igények és ezzel együtt a beszerzési nehézségek. E nnek eredm ényeképpen hazánkban is fokozatosan növekednek a társadalm unk anyagi bázisát képező nyersanyagok kutatásának és term e lésének m ennyiségi és minőségi követelményei. Alapvetően javítani kell az ásványvagyon-gazdálkodást. A nyersanyagkutatással, -bányászattal és ezen belül az ásványvagyon-gazdálkodással kapcsolatos hazai jövőbeni feladatok a bányam érő szolgálattól is alapvető szemléletváltozást és számos új feladat elvégzését követelik meg. A nyersanyaglelőhelyek kutatásának, bányászatának és hasznosításának optimalizálásakor a jövőben egyre inkább törekedni kell a Föld bányászattal érintett környezetének szervezettebb m egfigyelésére, a nyersanyagkutatás és bányászati tevékenység közben szerzett hatalm as ism eretanyag általános feldolgozására, és a jelenségek közötti kapcsolatok rendszerezésére. A nyersanyagbányászat bányam érő szolgálatának feladatait ezek szerint lényegében három csoportba lehet sorolni: a geodéziai bányam érési; a bányageológiai bányam érési (földtani és bányászati geometriai); és bányageofizikai m unkák csoportjába. A bányamérőszolgálat feladata teh át a geodéziai és bányam érési m unkák elvégzésén kívül a kutatás feltárás m űvelés-kutatás folyam atában a legfontosabb földtudom ányi és bányászati jellem zők (geom etriai, geológiai, geofizikai, kémiai, mechanikai, technológiai, gazdasági stb. param éterek), valam int a m ár lejátszódott vagy bekövetkező jelenségek, folyam atok (tektonika, anyagáramlás, kőzetmozgás stb.), ill. azok egy részének megismerése, kiértékelése és a param éterek, ill. jelenségek közötti kapcsolatok rendszerezése is. A hazai bányam érő szolgálat geodéziai és bányam érési feladatai beleértve a kőzetmozgásfolyamatok tanulm ányozását is ismertek. Időszerű bányageológiai-bányam érési és bányageofizikai feladatai csak m ost kerülnek m egfogalmazásra. Rövid tanulm ányunkban a hazai nyersanyagkutatás és -bányászat bányamérőszolgálatának néhány időszerű bányageológiai-bányamérési feladatát szeretnénk összefoglalni. A bányamérőszolgálat alapvető bányageológiai-bányamérési (földtani és bányászati geometriai) feladatai Napjainkban a földtudományok és a bányászat különböző tudom ányterületeinek integráci/ó ja ként egyre határozottabban fejlődik, az alapvető elvekben a Szovjetunióban m ár fél évszázada megfogalmazott, geológiai-bányászati-gazdasági szemléleten nyugvó új tudományág, a földtani és bányászati geometria. A földtani és bányászati geometria tárgya és feladata, am int ism eretes, lényegében a következő: megismerni az ásványlelőhelyek alakját, m éreteit, térbeli elhelyezkedését és a település term észeti adottságait, a hasznos és káros komponensek telepbeni eloszlását, szabályos és véletlen változékonyságát, m eghatározni a hasznosítható ásványvagyon m ennyiségét és minőségét, megbízhatóságát (szórását); megismerni és értékelni a m ár lejátszódott vagy bekövetkező jelenségeket, folyam a tokat; megismerni a földtudom ányi és bányászati feladatok m egoldásának különféle geom etriai és geostatisztikai m ódszereit; m egfelelő m ódon összefoglalni, rendszerezni és ábrázolni a legfontosabb földtudom ányi és bányászati jellem zőket a különböző kutatási, feltárási és művelési tervek elkészítéséhez, a jelenségek közötti kapcsolatok rendszerezéséhez; nyilvántartani az ásványvagyon-változásokat, m egállapítani a különböző ásványvagyon-fajták (feltárt vagy letakart, előkészített, fejtésre kész) szükséges m ennyiségét, nyilvántartani, gazdaságilag értékelni és m egtervezni a tényleges ásványveszteségeket, a hígulást és a kihozatali színvonalat. A földtani és bányászati geom etria eredm é nyei tehát tudományos alapokat és hasznos gyakorlati módszereket adnak a hatékonyabb dinam ikus ásványkutatáshoz, és a m egalapozottabb bányászati tervezéshez. Felhasználásuk elősegíti a korszerű bányászati technikák és technológiák helyes kiválasztását, a nyersanyaglelőhelyek optimális gazdasági értékelését, a m egalapozottabb ásványvagyon-gazdálkodást. Egy rövid tanulm ány keretében a felsoroltak m inden részletére term észetesen nem térhetünk ki. Csak arra vállalkozhatunk, hogy az energiahordozók, a fémes, nem fém es és építőipari 9

nyersanyagok bányászatának földtani és bányászati geom etriai ism eretanyagából néhány időszerű nyersanyagkutatással, bányászattal és ezen belül az ásványvagyon-gazdálkodással kapcsolatos problém ára irányítsuk a figyelm et. Ezek: földtani és bányászati jellemzők, jelenségek, folyam atok grafoanalítikai és geostatisztikai m odellezése; az ásványvagyon-gazdálkodás bányageológiai-bányam érési feladatai. A nyersanyaglelőhely-param éterek, jelenségek, folyam atok grafoanalítikai és geostatisztikai modellezése Grafoanalitikai modellezés. Áz ésszerű k u tatási, feltárási és művelési tervek elkészítéséhez, a korszerű ásványvagyon-gazdálkodáshoz m egbízhatóan ism erni kell az ásványlelőhelyek alakját, m éreteit, térbeli elhelyezkedését. Ism erni kell a Föld bányászattal érintett környezetének legfontosabb földtani és bányászati jellemzőit, valam int a benne m ár lejátszódott vagy bekövetkező folyam atokat, jelenségeket. A közvetlenül m ért vagy közvetve m eghatározott, számokkal megadott jellemzők adott geológiai feltételek között térbeli helyzetüktől függően változnak, te h á t függvényekkel kifej ezhetők. A fontos összefüggések feltárása, és a függvények megfelelő pontosságú m egrajzolása révén előállítható a lelőhely rajzi m odellje. Ezen látható a lelőhely alakja, kiterjedése. A rajzi m odellről leolvashatók a lelőhely legfontosabb m utatói és láthatók a m utatók változásai, a változások jellege (véletlen, törvényszerű) és a lelőhelyeken lejátszódott vagy jelenleg is érvényesülő jelenségek, folyam atok (tektonika, anyagáram lás, kőzetmozgás stb.). Grafoanalitikai modellezés nélkül nem képzelhető el a földtudományi és bányászati jellemzők egyértelm ű, szabályos és véletlen változékonyságát figyelem be vevő geostatisztikai értékelése sem. G eostatisztikai modellezés. Az ásványi nyersanyagok kutatásával és bányászatával kapcsolatban legfontosabb földtani és bányászati jellem zők, valam int a m ár lejátszódott vagy bekövetkező folyam atok, jelenségek m egismerése, kiértékelése, továbbá a param éterek és jelenségek közötti kapcsolatok rendszerezése a bányászati gebmetria egyik alapvető feladata. Ez a m unka valószínűségi-statisztikai kategóriákban való gondolkodás nélkül a jövőben m ár nem képzelhető el. A különböző param éterek értékelésekor a m utatók számos, a m atem atikai statisztikából ism ert jellem zője szám ítható ki. A szórás és a variációs tényező segítségével pl. m eghatározható a m utató szám szerű változékonysága. A param éterek sűrűségfüggvényéből az eloszlástípusok alapján genetikai problém ák tisztázhatók. Lehetővé válik az ásványvagyon megbízhatóságának és a kondíciókból adódó veszteségeknek a meghatározása, továbbá a készletek vastagság és m inőség szerinti m egoszlásának rendszeres elemzése. M egadható a param éterek m eghatározásának és a jelenségek vizsgálatának optim ális terjedelm e, az ásványvagyon, a veszteségi tényezők, a kihozatali té nyezők megbízhatósága. Polimodális sűrűségfüggvény esetén a p aram éterek inhom ogenitására következtethetünk stb. A gyakorlati tapasztalatok szerint az ásványlelőhelyek különböző jellemzői, ásványkomponensei között gyakran szoros korreláció van. A m atem atikai-statisztikai m ódszerekkel tehát lehetővé válik ugyanazon lelőhely különféle m u tatói között a korrelációs kapcsolatok m eghatározása. K ét param éter közötti korrelációnak és a megfelelő jellemzők m eghatározásának a gazdasági előnyök m ellett a gyakorlatban analógiák keresésekor, genetikai, tektonikai problémák tisztázásakor, a szabályos változékonyság m eghatározásakor stb. is igen nagy jelentősége van. Az eloszlási törvényszerűségek vizsgálatát és a korrelációs kapcsolatok értékelését megelőzően am it m ár ism ertettünk a param éterek grafoanalitikai modellezését feltétlenül el kell végezni, m ert ennek elhagyása téves összefüggések m egállapításához vezethet. A szovjet Szobolevszkij professzor bányászati geom etriai iskolája fél évszázada ezen az úton jár. Ez a m agyarázata annak, hogy elméleti és gyakorlati eredm ények teré n lényegesen m egelőzték, a tiszta geostatisztikai alapokon működő iskolákat. A földtudom ányi param éterek rajzi modellje alapján ugyanis következtetni lehet a param éterek eloszlási törvényszerűségeire és a változékonyság jellegére (szabályos, véletlen), de fordítva a m egállapítások esetlegesen tévesek lehetnek. A lelőhelyparam éterek szabályos és véletlen változékonysága nagym értékben megszabja a telepek gyakorlati célú földtani kutatásainak módját. A változékonyság ism erete elősegíti a lelőhelyek geom etrizálását is. A m utatók változékonyságától függ a kutatóhálózat m intavételi pontsűrűsége, a m intavétel m érete, irán y íto ttsága, a feltárt, előkészített és fejtésre kész ásványvagyon biztonságos arányainak kialakítása. A szabályos változékonyság elhanyagolása a szám ított ásványvagyon m egbízhatóságának té ves m eghatározásához vezet, ugyanakkor figyelem bevétele elősegítheti a param éterek és jelenségek előrejelzését. Különösen nagy jelentőségű a változékonyság ism erete olyan ásványelőfordulásoknál, ahol a telepszerkezet és a telepparam éterek igen in ten zív változása m ia tt nagy m ennyiségű fúrási, ré tegvizsgálati és vegyelem zési m unka adódik. Összefoglalólag m egállapíthatjuk tehát, hogy a Föld bányászattal érintett környezetének szervezettebb megfigyelése, a földtani és bányászati jellemzők, jelenségek, folyam atok grafoanalitikai és geostatisztikai modellezése a hazai földtani és bányászati geometriai kutatás fontos jövőbeni feladatát képezik. A korszerű ásványvagyon-gazdálkodás ugyanis a bányamérési és bányatérképezési ism eretek m ellett m egköveteli a felsorolt ism eretek megszerzését és széles körű gyakorlati alkalm azását is. 10

A z ásványvagyon-gazdálkodás időszerű bányageológiai-bányam érési feladatai A hazai ásványvagyon-gazdálkodás időszerű bányageológiai-bányam érési feladatai a következők: a ku tatás feltárás m űvelés k utatás folyam atában szám ítani az ásványi nyersanyag m ennyiségét, m eghatározni m inőségét, m egbízhatóságát (szórását); nyilvántartani és ellenőrizni a kiterm elt ásvány m ennyiségét, m inőségét; - gazdaságilag értékelni és m egtervezni a veszteségeket, a hígulást és kihozatali színvonalat ; ism erni a m űvelésre való előkészítettségét. Az ásványvagyon-szám ítás m űszaki szempontból valam ely ásványlelőhelyen található ásványi nyersanyag m ennyiségének és m inőségének különböző pontosságú m eghatározását je lenti. Az ásványvagyon-szám ítás a k u tatás feltárás m űvelés kutatás folyam atában folyam a tosan ismétlődő feladatot jelent. A bányam érő szolgálat igen fontos feladata, hogy a k u tatá s feltárás m űvelés kutatás különböző stádium ában szám ítsa az ásványvagyont, annak m egbízhatóságát, biztosítsa a számítás geometriai alapjait, és összehasonlítsa a különböző fázisokban kapott geológiai-m űszaki adatokat. A nyersanyaglelőhely-param éterek megfelelő megbízhatóságú meghatározásához szükséges optim ális ponthálózat m eghatározásakor, a legm egfelelőbb ásványvagyon-szám ítási mód kiválasztásakor. az ásványvagyon csoportosításakor és kategorizálásakor, az ásványvagyon-mozgások és nyersanyag-veszteségek nyilvántartásakor nagy szerepe van a szám ított ásváriyvagyon m egbízhatóságának (szórásának). A szám ított ásványvagyon szórása amely a kutatási fázisban nyersanyagonként és lelőhelyenként a ± 50% -ot is elérheti lényegében az alkalm azott szám ítási m ódtól és a közvetlenül m érhető vagy közvetve meghatározható, szám értékekkel m egadott lelőhelyparam éterek (terület, vastagság, térfogatsúly, kom ponenstartalom, porozitás stb.) szórásától függ. Az ásványvagyon megbízhatósága szorosan összefügg a m egkutatottsági fok m eghatározásával, vagyis a lelőhely kategóriába sorolásával. Az ásványvagyon m egbízhatósága egyben alapvetően befolyásolja a kinyerési tényező m egbízhatóságát is. Tudjuk, hogy a kutatással szemben tám asztott jelenlegi általános követelm ények nem teszik lehetővé, hogy az elő- és részletes kutatási szakaszokat pontosan és világosan lehatároljuk. A param éter- és az ásványvagyon-megbízhatóság értékelésével kapcsolatos eddigi külföldi tapasztalatok alapján te h á t nyersanyagonként és lelőhelyenként hazai viszonylatban is fokozatosan ki kell dolgozni a telepparam éterek és az ásványvagyon m eghatározási pontosságával szem ben tám asztható m ennyiségi követelm ényeket. A gyakorlati tapasztalatok szerint a param é terek és az ásványvagyon megbízhatósága a feltártság fokának növekedésével nő. Ily módon közelítőleg, de a gyakorlat számára elegendő pontossággal m egállapítható a param éterek m egbízhatóságának, és a jelenségek vizsgálatának ésszerű terjedelm e is. A z em lített vizsgálatok lehetővé teszik, hogy részletes kutatásokat ott folytassunk, ahol a lelőhelyek művelése célszerűnek m utatkozik. M egszüntethetők a túlkutatások is és elkerülhető lesz, hogy eléggé meg nem ism ert telepeket m űvelésbe vonjunk. A bányam érőszolgálat fontos jövőbeni geológiai-bányam érési feladata a korszerű ásványgazdálkodás alap ját képező ásványvagyon-m ozgások, nyersanyag-veszteségek és hígulás m eghatározása és nyilvántartása. Az ásványvagyon-m ozgások és a nyersanyagveszteségek m eghatározása és nyilvántartása a korszerű ásványvagyon-gazdálkodás alap ját képezi. A nyilvántartás során az ásványvagyont és veszteségeket osztályozzuk. Ez az osztályozás (csoportosítás, kategorizálás) országonként, nyersanyagonként és lelőhelyenként is lényegesen eltérő. Általában azonban lehetővé teszi, hogy az ásványvagyont népgazdasági felhasználás szempontjából, továbbá a m egkutatottság, a feltártság, a m űvelésre való előkészítettség stb szerint csoportosítsuk és n y ilv án tartsu k. K im u tatható em ellett a nyersanyag-veszteségek oka és jellege is. A nyersanyag-veszteségeket a veszteségeket előidéző okoktól függően a m űvelési fázisban, a szovjet gyakorlatnak m egfelelően, célszerűen a következőképpen csoportosítjuk: általános bányaveszteségek (biztonsági, h a tá r és vízvédelm i pillérekben); a fejtésm ódtól. függő m űvelési veszteségek; helytelen műszaki irányításból pl. aláfejtés és egyéb okokból eredő veszteségek. A veszteségek közül csak az első két csoport veszteségeit, a tényleges ásványveszteségeket tu d ju k előre tervezni. A harm adik csoport veszteségei nem sorolhatók be a veszteségnormákba és előre nem tervezhetők. A tényleges ásványveszteségekhez a művelési fázisban a földtani (geológiai) ásványvagyon azon részét kell sorolni, am ely jóllehet m űszakilag és gazdaságilag célszerűen hasznosítható (műrevaló), te h á t ki kellene term elni, de m űvelésbiztonsági, a fejtési rendszerek és fejtésm ó dok tökéletlensége és a bonyolult települési viszonyok stb. következtében szálbanállva vagy lefejtett form ában, ill. m eddőhányóra kerülve ténylegesen elveszik. Az ideiglenesen pillérekben lekötött ásványvagyon nem tekinthető veszteségnek. A m űvelés folyam án nem szabvány vastagságúnak és m inőségűnek adódó ásványvagyont szintén nem szabad veszteségként kezelni. A fejtésm ódtól függő m űvelési veszteségeket célszerűen A és В osztályba sorolhatjuk. Az A osztályba azok a szálbanálló ásványok veszteségei kerülnek, amelyek a fejtésmóddal összhangban kamrák, szintek, tömbök, táblák közötti pillérekben; a fejtési körleten belüli pillérekben (tömbön, kam rán, táblán, fronton, külfejtésen belüli pillérekben); továbbá tűz, vízbe 11

törés és üzem zavar esetén hátrahagyott pillérekben véglegesen visszam aradtak. Ide tartoznak továbbá azok a fejtésmódtól függő veszteségek is, am elyek a fedüben és feküben (képlékeny fedü vagy fekü, úszóhomok); a lelőhelyek bonyolult települési (pl. telep, tömzs, bonyolult alakja) viszonyai m iatt; tektonikai zavarok (vetők övezetében bentmaradó) m iatt és a lelőhelyek alsó és felső határán, Ш. szárnyain m aradtak vissza. А В osztályba tartozó veszteségekhez a fejtési üregen belüli és a fejtési üregen kívüli (pl. meddővel keveredett, term eléskor visszahagyott, szállítási, osztályozási stb.) veszteségek sorolhatók. A hazai bányászati tervezés és irányítás m unkájának a m egítélésében az ásvány veszteségekkel való törődésnek gyakorlatilag kevés szerepe van, pedig szilárd ásványbányászatban esetenként és helyenként 40 50%-os vagy annál nagyobb tényleges ásványveszteségekkel is számolni kell. Az ásványveszteségek és a vállalat é le tta rta ma egymással szorosan összefüggenek: minél nagyobbak a veszteségek, annál kisebb (különben ugyanolyan körülm ények között) a bányaüzem élettartam a. A bányászati iparág különös sajátossága abban rejlik, hogy a föld alatti terv en felüli m ű velési veszteségek nem okoznak azonnali term e lési kapacitás-csökkenést, ill. azonnali önköltség növekedést. Az ásványveszteségek kedvezőtlen gazdasági következményei csupán a mérleghez tartozó ásványvagyon lefejtésének végén jelentkeznek az egyes szinteken és aknam ezőkben. A népgazdasági kár ott jelentkezik, ha a veszteségek következtében előálló idő előtti kim erülés m iatt, idő előtti beruházásokra, új bányaüzemek építésére van szükség. Nem elhanyagolható a különbözeti rentabilitás m iatti károsodás sem, am ely onnan adódik, hogy az idő előtt kim erült üzem helyett létesített új üzemben vagy üzemrészben a termelési költségek a rosszabb művelési körülm ények m iatt növekednek. Ki kell hangsúlyozni természetesen, hogy a gazdaságilag és m űszakilag indokolt ásványveszteségek az ún. tervezett (normatív) határok h&zött kárt nem okoznak. A veszteségek m értékét elsősorban a bányaüzem tervezésekor, a fejtési mód és rendszer megválasztásakor kell számításba venni. Ahhoz ugyanis, hogy a m ennyiségi és m inőségi veszteségeket az optimális szintre csökkenthessük, a bányageológiai adottságoknak legjobban m egfelelő fejtési m ódokat és rendszereket kell alkalmazni. Az ásvány hígulása a term elés folyam án improduktív költségekhez vezet. Ez a szállításnál (földalatti, külszíni), a hígító kőzetek feldolgozásakor, dúsításkor stb. jelentkezik. A hígulás gazdasági hatását a vállalat rendszerint közvetlenül érzi (a hígult ásvány kereskedelm i árai kisebbek, csökken a vállalati nyereség stb.), teh át a veszteségektől eltérően csökkentésében azonnal érdekelt. L átjuk tehát a tényleges veszteségek, a hígulás nyilvántartása, gazdasági értékelése és tervezése az ásványvagyon védelm ének egyik alapvető eleme. A nyilvántartást végző bányamérő szolgálat term észetesen nem szorítkozhat csupán az adatok rögzítésére és a megfelelő rendelkezések kidolgozására, hanem a felelős B ányaműszaki Felügyelőséggel együtt figyelemmel kell kísérnie a veszteségek optim ális csökkentését célzó intézkedések végrehajtását is. A hazai bányageológiai bányam érési szolgálat fontos ásványvagyon-gazdálkodási feladata, hogy a különféle lelőhelyeken a kiterm elhető ásványvagyont a feltártság és fejtésre való előkészítettség m értéke szerint is osztályozza és nyilvántartsa (feltárt vagy letakart, fejtésre előkészített, fejtésre kész ásványvagyon). A vállalatok normális működésének ugyanis egyik alapvető.feltétele, hogy megfelelően feltárt, ill. letakart és fejtésre előkészített ásványvagyon álljon rendelkezésre. Ennek a fontos feladatnak elhanyagolását és az ezzel járó term elési-gazda-' sági nehézségeket a hazai bányászatban nem nehéz példákkal illusztrálni. M élyművelésű szénbányák esetén az ásványvagyon-veszteségek és ásványvagyon-fajták ja vasolt felosztását, blokkdiagram form ájában az 1. ábrán adjuk meg. (Megjegyezzük, hogy az ábra a- szovjet gyakorlatnak megfelelő csoportosítást tünteti fel. A m agyar gyakorlat ettől például abban tér el, hogy az a mérlegen kívüli vagyis a nem m űrevaló ásványvagyont is nyilv á n ta rtja és abból az ún. tartalékvagyont államilag védettnek minősíti.) A mérlegszerű ásványvagyonon a geológiai ásványvagyonnak azt a részét értjük, amely gazdaságilag célszerű hasznosítású, műrevaló. Feltárt az az ásványvagyon, amely aknával, táróval, fő- és keresztvágatokkal, ereszkével vagy siklóval feltárt, és benne csupán a fejtésre való előkészítéshez szükséges fejtési vágatok kihajtása hiányzik. Fejtésre előkészített ásványvagyon az előkészített ásványvagyonnak az a része, amelynek lefejtéséhez csak a fejtés kezdő vágatait (frontindító vágatok) kell kihajtani. Fejtésre kész az az ásványvagyon, amelynél az adott m űvelési rendszerhez szükséges valam ennyi vágatot kihajtották, és ahol a fejtéseket a m űködéshez szükséges valam ennyi gépi berendezéssel felszerelték. Külszíni fejtés esetén az ásványveszteségek és ásván у vagyon-f aj ták javasolt felosztását szintén blokkdiagram form ájában adjuk meg (2. ábra). Ez esetben a feltá rt ásványvagyon az, am e lyet felülről az a körvonal határol, am elyen belül a fedü kőzeteket gépi úton (végleges letakarítás nélkül) eltávolították. Az alsó határt az előírt dőléssel és szint-osztással lefelé kialakíto tt külfejtési lépcsők képezik. betakarításra előkészített az az ásványvagyon, amelynél csak a gépi letakarítás során visszamaradt meddő, vagy omlás során rákerült törm elék letakarítása szükséges. 1 2

Fejtésre kész az az ásványvagyon, amely az érvényes biztonsági előírások m ellett kiterm elhető, lefejtése bárm ikor elkezdhető. K észletnek tek in tjü k a m egfúrt, és lerobbanto tt készleteket. A termelés szintentartása megköveteli, hogy a lefejtés tartam a alatt megfelelő mennyiségű ásványvagyont kell előkészíteni és feltárni. A szükséges és biztonságos arányokat, norm atívákat üzem enként célszerű kidolgozni. A szüksé- 13

ges norm atívák nagysága függ az üzem geológiai viszonyaitól, az alkalm azott m űvelési rendszerhez szükséges vágatok m ennyiségétől és kihajtási sebességétől (külfejtésnél a letakarítás, letisztítás stb. sebességétől), a fejtési sebességtől stb. A további részletektől eltekintünk. Az ásványvagyon-gazdálkodás felsorolt geológiai-bányamérési feladatait, népgazdasági fontosságuk m iatt, további részleteiben külön tanulm ányokban kívánjuk megfogalmazni. Ideje ugyanis, hogy az ásványvagyonnal való ésszerű gazdálkodás geológiai-bányamérési dokumentációin (bányászati térképek) és tevékenységen alapuló gyakorlatát m ielőbb m egterem tsük. Összefoglalólag m egállapíthatjuk, hogy a nyersanyag-kutatással, bányászattal és ezen belül az ásványvagyon-gazdálkodással kapcsolatos jövőbeni feladatok gyors és hatékony m egoldásában a komplex bányageológiai, bányamérési, bányaművelési és bányagazdasági szemléleten felépülő földtani és bányászati geometriai m eghatározó szerepet fog játszatni. Eredm ényei tu dom ányos alapokat és hasznos gyakorlati m ódszereket adnak a hatékonyabb dinam ikus nyersanyagkutatáshoz, a param éterek és jelenségek közötti kapcsolatok m egállapításához, a m egalapozottabb bányászati technikák és technológiák helyes kiválasztását, a nyersanyaglelőhelyek 2. ábra. 14

optim ális gazdasági értékelését, a m egalapozottabb ásványvagyon-gazdálkodást. Gyors és hatékony hazai eredm ényeket te r m észetesen a bányam érő (bányageológiai, bányageofizikai és bányam érési) szolgálat szerepének növelésével, tevékenységének az eddiginél lényegesebb nagyobb m egbecsülésével és a földtani és bányászati geometriai, továbbá geostatisztikai kutatások tám ogatásával és kiszélesítésével tu d u n k csak elérni. A nyersanyagkutatással, bányászattal és ezen belül az ásványvagyongazdálkodással kapcsolatos kom plex bányageológiai, bányam érési, bányam űvelési és bányagazdasági feladatok megoldása a hazai bányaméröm érnök-képzés jövőbeni szükségességét is indokolják. Az ásványvagyon-gazdálkodással kapcsolatos feladatok adatbankok felállítását is sürgetik vállalati és országos szinten. Az adatok gyors nyerésével, feldolgozásával, tárolásával, k a rb a n tartásával és felhasználásával biztosíthatók az ásványvagyon-gazdálkodással kapcsolatos m egbízható döntés-előkészítések, döntések, illetve osztályozások. Az ásványvagyon-gazdálkodással kapcsolatos információk folyamatos feldolgozása m inimálisra csökkentheti a szubjektív műszaki, vagy gazdasági megítélésből származó vállalati és népgazdasági károkat. IRODALOM [1] Usakov, I. N.: Gornaja geometrija (Bányászati geometria). Moszkva, 1962. [2] Rizsov, R. A.: Geometrija nedr (Földtani geometria). Izdatelsztvo Nedra, Moszkva. 1964. [3] Bukrinszkij Raskovszkij Frolov, szerk.: Szoversensztvovanije metodov marksejderszkih rabot i geometrizacija nedr (Bányamérési munkák korszerűsítése és bányászati geometria). Izdatelsztvo Nedra, Moszkva, 1972. [4] Rizsov, P. A.: Matematicseszkaja sztatisztika v gornom gyele (Matematikai statisztika a bányászatban). Moszkva, Viszsaja skola 1973. [5] Dr. Horányi, L. Dr. Kolozsvári, G.: Bányászati geometria. Tankönyvkiadó, Budapest, 1973. [6] Omelcsenko, A. N. szerk.: Metodika i technika marksejderszkih rabot (Bányamérési metodika és technika). Szbornik XC. Leningrad, 1973 (BHNMN). [7] Omelcsenko, A. N. szerk.: Szpravocsnik po marksejderszkomu gyelu (Bányamérési, kézikönyv) Izdatelsztvo NEDRA Moszkva, 1973. [8] Dr. Hoványi, L.: A bányamérő szolgálat feladatai a kutatás-feltárás és művelés folyamatában. Bányászati Lapok, Bányászat, 1973. 11. sz. [9] Dr. Hoványi, L.: Einige grundlegende lagerstättengeometrische Aufgaben des markscheiderischen Dienstes (A bányamérő szolgálat néhány alapvető földtani geometriai feladata). Neue Bergbautechnik, Leipzig, 1974. Heft. 6. [10] t Dr. Hoványi, L.: Ат. ásványvagyon-számítás pontossági kérdései. Bányászati és Kohászati Lapok, Bányászat, 1974. 11. sz. [11] Dr. Hoványi, L.: Einige grundlegende Aufgaben des Markscheidedienstes in der Kohlenwasserstoff-Förderung (A bányamérő szolgálat néhány alapvető feladata a kőolaj-bányászatban). Polnische Akademie der Wissenschaften Komitee für Geodäsie, Das Markscheidewesen in den sozialistischen Ländern, 6. Sammelband. Warszawa. 1975. [12] Dr. Hoványi, L.: Az ásványgazdálkodás bányageológiai és bányamérési tevékenységen és dokumentáción alapuló időszerű feladatai. Geodínform. Budapest, 1975. 4. sz. [13] A. Journel: Geological Reconnaissance to Exploitation A Decade of Applied Geostatistics (A bányaművelés érdekében végzett geológiai kutatás a gyakorlati geostatisztika évtizede). CÍM Bulletin, june 1975. [14] Dr. Hoványi, L. Dr. Patvaros, J.: Ásvány veszteségek komplex értékelése. Bányászati Lapok, Bányászat, 1976. 8. sz. НАДЕЖНОСТЬ ВЫЧИСЛЕННЫХ ЗАПАСОВ ПОЛЕЗНЫХ ИСКОПАЕМЫХ д-р Л. Ховани В статье рассматриваются исследования надежности данных о вычисленных запасах полезных ископаемых. Автор указывает на возможности применения математической статистики и теории ошибок. Подробно анализируется рассеивание вычисленных запасов и частичные компоненты рассеиваний. Рассматриваются вычислительные зависимости, применимые для определения точности нескольких методов (средняя арифмегрическая. изогипсовый и полигонных методы). В конечном счете делается вывод, что только применение таких методов подчества запасов полезных ископаемых является целесообразным, которые основываются на графоаналитическом моделировании и математико-статистической оценке параметров рудных тел и принимают в учет также и изменчивость параметров. 15