Szénvagyon és az általános földtani kép változása a bányaföldtani kutatás különböző fázisaiban

Átírás

1 MAKRAI LÁSZLÓ Szénvagyon és az általános földtani kép változása a bányaföldtani kutatás különböző fázisaiban 1. Földtani kutatás általános célja A földtani k u tatá s célja a társadalom szám á ra hasznosítható ásványi nyersanyaglelőhelyek megismerése. Ez a megismerési folyam at m elynek során, az ásványi nyersanyagra vonatkozó adathalm az egyre bővült eljut egy olyan szintre, ahol a term észettől történő elsajátítás m ódja az adott technikai szinten biztonsággal tervezhető. A tervezés időpontjában az ism ereti szint azonban korlátozott. A kivitelezés során tovább fejlődik, s a lefejtés u tá n ju t el csak a legm a gasabb szintre. A kőszén, m int hőterm elésre alkalmas anyag, az energiaterm elés egyik alaphordozója. Lényeges kiemelni, hogy csak az egyik, m ert a többi energiahordozónak, s egyben az im portszeneknek versenytársa. (1. sz. ábra) A földtani k u tatá s során ezért is lényeges szempont, hogy a m eg k u tato tt szénterület gazdaságosan legyen lem űvelhető. A gazdasági m egítélés m egbízhatósági m érték e függ a szénkészletek m ennyiségi, minőségi megbízhatóságától. Ez viszont a k u tatási háló sűrűségének függvénye. Ez a hálósűrűség akkor megfelelő és éri el a pontszerű kutatás m egkívánt m értékét, ha egyértelm űvé válik a széntelepek vastagsága és minőségi param éterei (J, h%, n%, S% stb.) változásának törvényszerűsége, s ez alapján a földtani szénvagyon és m inőség ± 10% pontossággal m eghatározható. 2. Földtani kutatási fázisok és célkitűzései A földtani k u tatá sn ak m egvannak a jól elhatárolható fázisai, m elyek a fú rási háló függ- Ft/OJ Fajlagos ráfordítási költségek alakulása ( 19S6. éves átlag ) ' Ibi), " USA - Konndc atlag 119, ' ' 119,94 Ausztrália átlag 97,17 89,9 '84 33" Magyarország Dél-Afnka átlag átlag 74,56 75,07 1 Nágrád 2, Dorog 3 Tatabánya 3130,1 6136,4 3929,6 2324,3 4342,0 1012, ,3 Oroszlány Mátra aljai Veszprém Mecsek 3130,4 9266, , , , , , , évi Termelés kt Borsod ábra: Fajlagos ráfordítási költségek alakulása * *A V eszprém i S zénbányák főgeológusa 38 F Ö L D T A N I K U T A T Á S X X X II. évfolyam (1989. év), 1 3. szám.

2 vényében m eghatározott m egbízhatósági fokon alkalm asak a szénvagyon m ennyiségi, minőségi param étereinek m egítélésére. Felvetődhet, hogy m iért hangsúlyozom a fúrási háló fontosságát. Ennek két oka van: az egyik az, hogy a külszíni geofizikai m ódszerek pontossága m a még messze v a n attó l a szinttől, hogy fú rá stó l független területi inform ációt adjon m agáról a haszonanyagról, a m ásik ok, hogy a jelenleg érvényben lévő irán y elv ek is a pontszerű k u ta tási hálótávolsághoz rendelik a szénvagyon m egbízhatósági fokát. T erm észetesen a hálótávolság és m egbízhatóság a telepkifejlődési adottságok és a tek to nika függvénye, így egyértelm ű, szám szerű m eghatározásuk lehetetlen. Ezért a központi szervek által m eghatározott értékek m inden esetben toleránsak, és a k u ta tá s során m egism ert ásványi nyersanyag-sajátosságok h atáro z zák m eg a szükséges fú rá si háló távolságát A jelenleg előírt és javasolt fúráshálósűrűség és szénvagyon-m egbízhatóság a k ö v e t kező: (KGST m etodika) A lap- és előkutatási fázis Célja a prognosztizált ásványi nyersanyag m eglétének igazolása. K utatási hálótávolság 3 5 km : 0,25 3 db/km 3 Szénvagyon h ib a ± % Felderítő fázis C élja az ásványi nyersanyaglelőhely főbb kiterjedési határainak megismerése. K utatási hálótávolság 1 2 km : Fúrási sűrűség 1 6 db/km 2 Szénvagyon hiba: ± 30 50% Előzetes fázis Célja az ásványi nyersanyag bányaterv-tanulm ányhoz szükséges szintű megismerés. K utatási hálótávolság m: Fúrási sűrűség: 2 8 db/km 2 Szénvagyon hiba: +( 20 30% R észletes fázis C élja az ásványi ny ersan y ag bányatervezéshez szükséges szintű m egism erése. K u ta tá si hálótávolság: m, F ú rási sűrűség: 4 18 db/km 2 Szénvagyon hiba: ± 10 20%. A kutatás során a cél m indvégig az ism eretanyag bővítése és az adatok birtokában a szénvagyonról szerzett inform ációk m egbízhatósági fokának növelése. H a ennek tü k ré b e n vizsgáljuk a szénbányászat földtani k u tatási tev é kenységét, m eg állap íth atju k, hogy ezen elvárásoknak eleget te tt. E tevékenység eredm ényeként a m agyar szénbányászat ipari készletei a következő módon alakultak (2. sz. ábra). Magyarország szénvagyon változása és ismeretesség aránya ( ipari készletre) Milliót 5997, Reménybeli // /Л területek ,3% m. Szabad területek Működő- W / Л bányák 51.5% % ábra: M agyarország szén va g yo n -vá lto zá sa és ism eretesség-arán ya FÖLDTANI K U T A T Á S X X X II. évfolyam (1989. év), 1 3. szám 39

3 Az eltelt tíz év során 2,4 m illiárd tonnával nőtt az összes készletmennyiség, % 2 m illiárd tonnával nőtt a részletesebben m egkutatott szabad területek készlete. Csak emeli a kutatási eredm ények jelentőségét, hogy em ellett jelen tős (~ 300 M t) rem énybeli készlet is m egjelent, úgy hogy időközben a működő bányák összkészlete is 100 M t-ás növekedést m utat. Term észetesen a m ennyiségi növekm ény önm agában még a megbízhatósági szintet nem tükrözi. Igen lényegesnek ítélem meg, hogy a m agasabb szinten ism ert szabad terü leti készletarány 51,5%-ról 63 65% -ra nőtt. Ez a tény m ár a megbízhatósági szint növekedését is tü k rözi. A 10 éves ipari vagyonra vonatkozó vizsgálat alapján m egállapítható, hogy az országosan prognosztizált szénkészletek a földtani kutatás során folyam atosan nőttek, m ely növekedési ütem az abszolút készletm ennyiség emelkedése m ia tt messze fedezte a lefejtés okozta készletek csökkenését. Ez a tény azt a következtetést inspirálja, hogy országos szinten is érdem es a földtani kutatást folytatni, és további szénkészletek m egism erésére m eg v a n a pozitív eredm ényesség rem énye. A k u tatás m agasabb fázisaiban hasonló következtetés vonható le. Tehát kijelenthetjük, hogy a fúrásos k u tatá s fázisai során a készletek folyam atosan nőnek, a felderítő fázisok lezárásakor ez a növekedés m ár jelen van, és az előzetes-részletes fázis során lényeges készletmennyiségi, minőségi változás nem történik. Pontosabban fogalmazva, a K FH -irányelvekben rögzített készletbizonytalanságí határok betarthatók és a valós eredm ényeknek megfelelnek, (1. táblázat) A szénvagyon és a minőség alakulása AJKA II. területén a kutatási fázisok során 1. táblázat fázis K utatási Készlet földtani (ki) ipari Minőség (kj/kg) nyers ért. földt. Változás (%) ipari ny. ért * Prognózis A lap- és előkutatás ,5 10,7 3,0 2,0 Felderítők u tatás ,0 1,6 20,0 +0,7 Előzetesrészletes ,0 14,3 + 0,6 2,0 2.2 S zén készlet ism eretességi kategóriák elvárásai. Az ism eretesség lényeges eleme, hogy a szabad területi készletek között m ilyen az elm últ tíz év részletes fázissal m egkutatott ip ari készleteinek részaránya, és ezen tartom ányon belül hogy alakult az ism eretességet tükröző A -B -Ct -С-i kategóriák aránya. V állalataink az elm últ tíz év a la tt a következő táblázaton bem utatott területeket k utatták m eg részletes fázissal (2. táblázat). Összességében a részletesen m egkutatott ipari szénvagyon 2415,7 M t-t tesz ki, ez az összes szabad területi szénvagyonnak (felderítő-f-előzetes-f-részletes) közel 65%-a, ami viszonylag kedvező arány. A részletes fázisú ipari készletből a m élym ű velésű szabad te rü le t 552,2 Mt, 23%. K étségtelen tény, hogy a legnagyobb növekm ény a lignitkészletekben jelentkezik I. 1-jén a lignitnek az összes szabadterületi ipari készlethez viszonyított részletes arán y a 46,0%. U gyanez az érték m élym űvelésre 27,7%. Ebből következően m egállapítható, hogy a mélyművelés részletes fázisú kutatás elm arad a kívánatos m értéktől, annak ellenére, hogy Nagyegyházán, M ányban, Ajka Il-őn, Dubicsányban és Sajóm ercsén igen jelentős készletű területeket sikerült felkutatni, és ezek közül A jka II. és Dubicsány új bányanyitásként is szerepel. A részletes fázissal befejezett kutatások, m int m ár korábban is jeleztük, az új bányatelepítés, mezőcsatolás tervezési alapjául szolgálnak. A K F H -irányelvek az általánosságban leírt készletm egbízhatóság m ellett, szigorításként a szénvagyon ism eretességét is tükröző készletism eretességi kategóriák a rá n y a it is rögzítik. E szerint a részletes fázisú kutatás után az A + B kat.-arány 50 10% (mélyműv %) Ci kat.-arány 40 60% (mélyműv. 60%) Cj kat.-arány 10 30% (mélyműv %) A kevésbé bonyolult, k itartó, nyugodt településű készletek közül a külfejtéses lignitbányászat részletes felszíni k u tatá sa messze kielégíti az elvárásokat. Az 50%-os A-j-B ará n y nyal szemben 64,9% -a jól m egkutatott szén. Ci-es készlet ezeken a terü letek en nem is ta lálható. (Lásd. 2. táblázat.) A sajátos adottságú lign itterü letek et figyelmen kívül hagyva, a mélyműveléses bányák részletes fázisszintjén m egkutatott szénvagyonkategória a rá n y a it külön is vizsgáltuk. 40 FÖLDTANI K U T A T Á S X X X II. évfolyam (1980. év), 1 3. szám

4 A szénbányászat részletes fázisú kutatásai táblázat Ipari készlet Mt A + B Mt % M t M ecseki szén b á n yá k (25 éve) nem volt részletes fázisú kutatás Ci % Mt c2 % Dorogi szén b á n yá k Borokas X li/a (1978) Kerekdom b (1982) Hantospsz. külf. (1983) 26,1 23,8 2,6 5,7 3,4 21,9 14,2 13,5 16,7 2,6 51,7 70,2 100,0 összesen: 52,5 9,1 17,3 32,8 62,5 10,6 20,2 T atabán yai szén bán yák ' Nagyegyháza 51,2 35,0 68,3 15,1 29,5 1,1 2,2 Mány (működő-)- épülő) 103,9 96,3 92,7 7,6 7,3 C sordakút 2,8 1,0 35,7 1,8 64,3 Vértessomló külfejtés 1Д 1,1 100,0 összesen: 159,0 36,0 22,6 114,3 71,9 8,7 5,5 O roszlányi szén bán yák Máj к ---' Bököd II. 21,9 3,1 14,2 12,8 58,4 6,0 27,4 K ülfejtések 1,2 1,2 100,0 összesen: 23,1 3,1 13,4 14,0 60,6 6,0 26,1 V eszprém i szén bán yák Gyula mező 4,0 3,9 97,5 0,1 2, K olontár I. 4,6 4,6 100,0 Csetény 5,2 1,2 23,1 4,0 76,9 A jka II. 105,3 35,5 33,7 35,4 33,6 34,4 32,7 K ülfejtések 0,7 0,7 100,0 B alinka ÉNY (Mór I II) 4,2 3,7 88,1 0,5 11,9 Összesen: 124,0 39,4 31,7 45,7 36,9 38,8 31,4 N ógrádi szén b á n yá k M izsería II. 21,4 4,2 19,6 12,0 56,0 5,2 24,4 Bikk-völgy 4,4 0,7 15,9 3,7 84,1 M átraalm ás K ülfejtés 4,2 4,2 100,0 Összesen: 30,0 4,2 14,0 16,9 56,3 8,9 29,7 Borsodi szén b á n yá k Dutbicsány 72,7 18,7 25,0 54,0 65,0 Ú jdiósgyőr 14,0 4,2 30,0 9,8 70,0 P utnok bővítés 10,2 4,9 48,0 5,3 52,0 Sajóm ercse II. 49,3 11,0 24,0 38,3 66,0 Sajókaza Ny 8,7 3,7 42,5 5,0 57,5 Duzsnok Ny 1,8 1,4 77,7 0,4 22,3 T ardona К 3,4 1,3 38,2 2,1 61,8 Sajóvölgye 3,5 3,0 86,0 0,5 14,0 összesen : 163,6 48,2 29,4 114,9 70,2 0,5 0,4 M élym ű velésű bán yák 552,2 140,0 25,4 338,6 61,3 73,6 13,3 1 M átraaljai szén bán yák Torony I. 529,5 464,3 87,7 64,9 12,3 K ápolna 1240,3 745,7 60,1 494,6 39,9 K arácson d 93,7 93,7 100,0 Összesen : 1863,5 1210,3 64,9 653,2 35,1 ; M agyar szén bán yászat 2415,7 1350,3 55,9 991,8 41,1 73,6 3,0 6,9 3,7 21,9 15,5 A,,B kategóriájú készletek részaránya (3. ábra) országos átlagban 25,4%. A KFH által m élym űvelésre (kissé zavart és zavart területekre, ahova a m élym űvelésű területek 90% -a esik) a kívánatosnak tarto tt szint 10 20%. Az átlagértékek teh át az elvárásoknak messze megfelelnek. A m ennyiben a vállalati m inim um okat is figyelem be vesszük, m ár nem en n y ire egyértelm ű a kép. Oroszlány és Nógrád az elvárási középérték a latt, T atabánya az elvárási felső h a tá r felett, Borsod és V eszprém pedig az elvárási felső h a tá r és az országos átlag fele tt helyezkedik el. Mivel a m egkutatott m agasabb kategóriaarány a Ci kategóriából (4. ábra) viszonylag gyorsan elérhető, célszerű a B-j-Ci arán y o k alak u lását is m egvizsgálni (5. ábra). Itt a szénbányászati átlag 86,6%. E fölött csak Borsod és Tatabánya van. A K FH -irányelvek szerint 80% lenne a kívánalom. (Az erősen zavart mecseki terü let nem rendelkezik részletes fú rással lez á rt kutatással!) FÖLDTANI K U T A T Á S X X X II. évfolyam (1989. év), 1 3. szám 41

5 3. bra: R észletes fázisú készletek kategorizáltság szerin t m egoszlása В kategória Részletes fázisú készletek kategorizáltság szerinti 42 FÖLDTANI K U T A T Á S X X X II. évfolyam (1989. év), 1 3. szám

6 Részletes fázisú készletek kategórizáltság szerinti megoszlása (10 év) szórás *1 2,7 % Oroszlány Veszprém Borsod Nógrád Dorog Tatabánya v f 5. ábra: R észletes fázisú k észletek kategórizáltság szerin ti m egoszlása B -j-q kategória Ezt a kív án alm at m á r csak Borsod és T atabánya elégíti ki, Dorog pedig éppen a határon van. Mi következik ebből a tényből?! a) Az Oroszlányi, Veszprémi és Nógrádi S zénbányák utólagos k u ta tá si igényei nagyobbak lesznek a többi vállalaténál, így a részletes fázissal lez á rt készletek nagyobb bizonytalansággal terheltek. Ez önm agában nem nagy hiba, m ert a term elés időszaka alatt (20 30 év!) v a n idő a pontosításokat elvégezni. L ényeges, hogy pontosan ism ert rész m inim um 5 10 év legyen. b) A borsodi és tatabányai szénkészletek (részletes fázisú) túlkutatottak, vagy a telepek zavartságának m egítélése kissé optim ista. M indkét esetben az utólagos kutatásra, a részletes fázis lezárása után feltétlenül szükség van, talán jóval nagyobb m értékben, m int azt a megelőző 10 évben gondoltuk. 2.3 Utólagos kutatás helyzete. V izsgáltuk az utólagos k u ta tá s szükségességének m értékét. Ennek érdekében úgy véltük, hogy az egyes vállalatoknál jelentkező term e lési problém ák és az utólagos k u tatá s volum e nének összehasonlítása adja meg a választ. (Szeretném kiem elni, hogy az utólagos kutatás nem csak a szénvagyon m ennyiségi, minőségi param étereit van hivatva pontosítani hozzátenném, hogy nem is ez az elsődleges cél az esetek 80% -ában, h an em a tektonika, a vízvédelm i adottságok, a víz elleni védelem h a té kony vo ltán ak kialakítása, pontosítása.) A vállalatoktól kapott szöveges vélem ények alapján, a következő m egállapítások voltak leszűrhetek : K özism erten a legnagyobb term elési gondokkal Tatabánya és Mecsek küzd. E két területen.a külszínről tö rtén ő utólagos k u ta tá s pénz hiányában nincs! (Mecseken 25 éve!) A jó term elési biztonsággal üzem elő Oroszlány, Borsod, Veszprém évi fúrást is lem élyít a term elés biztonsága érdekében. Az is tény, hogy e bányavállalatok a k u tatási költségüket, ha szükséges, a kötelezően előírt kutatásialap-képzés fölött is kigazdálkodjék. Ügy érzem és ez a fórum alkalm as is a r ra, hogy kim ondjam a term elési gond, az ezzel járó gazdálkodási nehézségek nem eredm ényezhetik az utólagos kutatás elm aradását. (K utatási ráfordítás 0,2 Ft/G J, az összköltség 0,2%-a!) sőt a kivezető ú t egyik lényeges elem e ebben is keresendő. Az utólagos kutatás helyzetével kapcsolatos m egállapításokat alátám asztja az 1985-ös országos k u tatá s-ráfo rd ítá si adatsor is (3. táblázat). Csak tovább fokozza a term elési gondokat, hogy a term elési kutatás közel hasonló képet m utat. A term elési és utólagos kutatás helyzetét a vállalatoktól kapott információs válaszok közös elem eit kiválasztva és bázistáblázatba összefoglalva a következő érdekes képet kapjuk: Az utólagos és term elési kutatás helyzetét bem u tató bázislap (vállalati anyagok alapján) FÖ LDTANI K U T A T Á S X X X II. évfolyam (1989. év), 1 3. szám 43

7 Kutatási költségek 1985-ben 3. táblázat V állalat Összes M F t K FH +A T B M F t V állalati M F t Utólagos M F t % Mecsek 10,7 7,5 3,2 _ 0 Dorog 13,6 6,9 6,7 2Д 31,3 T atabánya 19,4 19,4 0 Oroszlány 44,0 16,5 27,5 13,8 50,2 Veszprém 116,8 40,0 76,8 7,1 10,0 Nógrád 13,2 6,4 6,8 1,5 22,0 Borsod 137,3 18,4 118,9 6,5 5,5 M átraalja 0,9 2,3 28,6 22,4 19,2 ÖSSZESEN 385,9 98,0 287,9 53,4 16,2 Utólagos kutatás helyzete M ecsek 25 éve! nincs külszínről Dorog: G yakorlatilag 5 éve folynak külszíni kutatások: 4 10 db/év. Cél: a tektonika, telep kifejlődés pontosítása K utatási alap: 20 40%. 1 2 M F t Oroszlány: Fúrásos kutatás. M ÜT-ben tervezve. Cél: szint, m ezőbővítés pontosítása. Tatabánya: Szükségesnél kevesebb. Fedezethiány! Nem ju t rá, csak a szabad területre. (Üzemi szinten hiány?) Veszprém : Rendszeres kutatás 10 éve folyik, 6 éve intenzív. F úrás, geofizikai k ísérletek k ü l színről. Cél: Vízvédelem, tektonika, szintadatpontosítás.. Igény szerin t db/év v állalati alapból. Nógrád: Csak bányabeli kutatás. Elsősorban vágat! E lőkészítő-kutató vágat. Idő- és pénzhiány! Borsod: Utólagos kutatás az utóbbi 4 évben rendszeresen tervezve. Cél: régi fúrások ad atain ak ellenőrzése. E ltérést csak a régi fúrások adataiban hoz. K észlet: %. M inőség: dj 10 25%. M átraalja: utólagosan (becslés). A k u tatá si sűrűség m egduplázódott. Pénz, személyi feltétel biztosítva van! Technika szűkös. M ódszerfejlesztés nincs. Eredm ényes a Thorez fejtés biztonsága. Term elési kutatás 100 km bányabeli fú rás ELGI-műszer, m érési m ódszerkeresés. M érések az előkészítő feltáró vágatban, bányabeli fúrás E Ft Geofizikai m érések MÁELGI Frontátvilágítás, reflexió. Nincs Bányabeli fúrás 5 6 E fm /év tektonika, telepkifejlődés kutatása. Évenkénti bányabeli geofizikai m érés 1,0 1,5 M F t értékben az előkészített frontokon. Á tvilágítás eredm énytelen. Reflexió. 70% -ban eredm ényes. Rendszeres lyukferdeség, időnkénti lyukkarotázsm érés. Bányabeli átvilágítás, reflexió. Bányabeli telep és vetőkutatás, fúrással. Rendszeres bányabeli fúrás, geofizikai m érés nagy volum enben a tektonika, telepvastagság, m inőség pontosítása. Rendszeres szelvényezés Csapoló fúrás Technikai fúrás K őzetm echanikai fú rás Hidrogeológiai fú rá s rendszeresen tervezve. Ügy vélem a bem utatott kép, ha nem is egyértelm ű, hisz rep re z en ta tív és szubjektív v á laszokról van szó, önm agáért beszél. A közösen elhatározott önelemzés ha m ást nem is m integy összesített összehasonlításra ad o tt alkalm at, m ár elérte célját, s felhívta a gyengébb pontokra a figyelm et. 2.3 Szénvagyon-m egbízhatóság és az utólagos kutatás eredm ényei. Az utólagos k u ta tá s szükségességét és fő célját, illetve céljait a földtani k u tatá s részletes fázisában rö g zített m egállapítások és a v ág athajtás, fejtés vitele során szerzett adatok közötti eltérés h atározza meg. A Mecseki Szénbányák a fúrásos kutatás és bányászati tevékenység összehasonlítására nem vállalkozott, hangsúlyozva, hogy régi, teljes szelvényű fúrásokhoz m érni és hasonlítani irreális és félrevezető következtetésekre ad lehetőséget. A vállalatok m indegyike h an g súlyozta, hogy a bányászati adatok és fú rások ad atai között vastagságban és m inőségben csak akkor v a n eltérés, h a a fú rási adat 44 FÖLDTANI K U T A T Á S X X X II. évfolyam (1989. év), 1 3. szám

8 régi, geofizikával nem ellenőrzött és p o n tatlan a bem érés. Az eltérés jellegét vizsgálva a következő m egállapítások rög zíth ető k: Szénvagyon m ennyiségi, m inőségi ad a taiban az eltérés a m egengedett ±10% belül van. Ez érték azonban csak azokra a te rü le te k re érvényes, ahol nem áll rendelkezésre a mai előírásoknak megfelelő fúrás. Az új teljes körű előírás kielégítésével végzett fúrásos ku tatáso k ban (magfúrás, előírt lyukkarotázs, a MEO- m inták és lyukkarotázs korrelálása, a m aganyag és geofizikai szelvények összehasonlítása), a vastagságeltérés átlagosan ±2,5 3,2%, m inőségeltérés ±i3%. Ezek a m egállapítások a földtani vagyonra vonatkoznak (bázisvagyon). Sokkal jelentősebbek az eltérések a kiterm elhető készlet ipari (műveleti) m inősítésű részében. Ez az eltérés azonban nem a szénvagyon szám ítási hibájának következm énye, hanem a bányászati és gazdasági jellegű változásoké. Ezek a változások ré szint a felsőbb vállalati szintű vezetés szem é lyi változásaihoz kötöttek, de m inden esetben alapvetően a fejtési technika, technológia, fejtésmód m ódosulásához kapcsolhatók. A m inősítések, ha körültekintően végrehajtották, ezt a tényt alá is tám asztják. A m ennyiben eltérés van a vágatadat és fúrás között, az elsősorban a következőkből adódik: bem érési d u rv a hiba x, y, z koordinátában lyukkarotázs hiánya geofizikai lyukszelvényezés és maganyag összehasonlításának elm aradása hibás minőségi m inta (rossz mélységköz! m intacsere!) hibás M EO-elem zés (ellenőrző m érések elm aradása). A hibák utólagos kutatással kiszűrhetők, ha gyanú esetén nem sajn álju k az ellenőrzéseket T ektonikában észlelt eltérés m ár jelentősebb. Az esetek 80% -ában a nagyobb m -es vetők jelenléte fúrások a lap ján szerkeszthető. A fú rási háló függvényében csapásuk a szerkesztettől jelentősen eltérhet. A kisebb vetők jelenléte, jellege külszíni k u tatással m ég akkor sem m egbízhatóan m utatható ki, ha a bányabeli tényezőket felszíni geofizikával, fúrással próbáljuk igazolni. Elsősorban azokon a területeken van gond, ahol árkos, sasbérces elmozdulások gyakorisága a fúrási háló sűrűségénél jóval nagyobb, és g y ű rt elem ekkel párosulnak, hozzátéve, hogy a geofizikai m érések szám ára jól követhető szint sem jelölhető ki a fedőben, illetve a vető elvetési m agassága kisebb a m érési m élység 5 7% - ánál. Ajka II. tektonikai térkép M= locom 7. áb ra : A jk a 11. tekton ikai térk ép e 6. ábra: D udari B ánya F m ező tek to n ik a i térk ép e Ilyen vetők kim utatására csak a bányabeli kutatás és m érés alkalmas, feltételezve, hogy van megfelelő m érési m etodika és a v ett geofizikai je le k értelm ezhetők is. Csak m egfelelően FÖLDTANI K U T A T Á S X X X II. évfolyam, (1989. év), 1 3. szám 45

9 előrelátó vágathajtási tevékenység, megfelelő ütem ű feltárás és k u tatá s hozhat eredm ényt. A balinkai, dudari és az Ajka II. terület tektonikai térképeiből jól kitűnik, hogy a k u tatások korábbi és későbbi szakaszaiban m enynyire eltér egymástól a tektonikai kép. A fő tektonikai vonalak általában beigazolódtak, de a kép m ég kiegészült sok olyan kisebb tek tonikai elemmel, am ely lényegesen finom ítja az összképet, helyettesít egymással szerkezeti elem eket (pl. vető helyett telepdőlés-változás, stb.), m eghatározza a bányam űveleteket (fejtések kialakítása, fejtési sorrend), stb. (6., 7., 8. ábra) V ízföldtani adatok és védekezés, a bányát fenyegető veszélyek elhárítása, a veszély m értékének és m ódjának m eghatározása az egyik legnehezebb feladat. A legvalószínűbb vízföldtani következtetések levonása és a védekezés m ódja csak az adott időszakban ism ert összes technikai, tudom ányos vizsgálat és m ódszer alkalm azásával lehetséges. M ivel itt em beréletről van szó, az utólagos ellenőrzés és k u tatá st pontosító adatszerzése, sem m i körülm é nyek között sem m aradhat el. Még az esetben sem, ha az anyagi ráfordítás áldozatával jár. Ezt a követelm ényt csak hangsúlyozza az a tény, hogy a vízföldtani modell felállítása csak közvetetten m ért adatok alapján lehetséges, így a valós helyzet és az előzetesen felállított elképzelés között jelentős eltérés lehet. Az eltérés m érték e an n ál nagyobb m i nél kevésbé találh ató fel valós adatokkal alátám asztott tapasztalat, vagy analóg terü let. Összességében m egállapítható, hogy a k u ta tás a la p ján és a bányászati m unkák során feltá r t adatok között elsősorban a tektonikai képben és a vízföldtani (bányaveszélyt jelentő) körülm ények m egítélésében lehet eltérés. Ezek kiküszöbölésére csak utólagos kutatással van lehetőség, te h á t nem hanyagolható el a term e lés biztosítása érdekében ez a tevékenység sem Utólagos kutatás módszere és fejlesztési lehetőségei. Kérdés, hogy az utólagos kutatás módszeréül a bányabeli fúrásos vagy külszínről történő fúrásos k u ta tá s t válasszuk-e? A vállalati adatok alapján egyértelm űnek tűnik, hogy a bányabeli fúrási adatok kevésbé m egbízhatóak! Több v állalat úgy véli, hogy a bányabeli fú rások bizonytalansága a gyakoriság növelésével m érsékelhető. Ez a m egállapítás csak féligazságot takar. Vélem ényem szerint a bányabeli fúrások pontossága a fú rási technikai, technológiai m ódszerek függvénye. Am ennyiben: a fú rá si technika, a kiegészítő geofizikai m érések, a kiértékelés,, a külszínről m élyülő fúrással azonos értékűek, a bányabeli fúrással szerzett adatok is azonos é rték ű inform ációt hordoznak. N agy és kétségtelen előnye a bányabeli fúrásnak, hogy az adatszerzés viszonylag olcsón és a té r tetszőleges irányában kis távolságban és a bányatérségre koncentráltan történhet. Ezért létjogosultsága az utólagos k u tatá sb an elsődleges. M ilyen m ódszer- és m űszerfejlesztés szükséges a bányabeli fúrások terü letén? a) Az adatok m egbízhatósága a kis átm érőjű fúrásokban m a m ár elterjedt M INIKAR radioaktív, nagy felbontóképességű szonda használatával növelhető. Jól értékelhető adatokat azonban csak akkor kapunk, h a m egfelelő lyukátm érő vizsgálattal is rendelkezünk. E téren jelenleg m ég fejlesztésre v a n szükség. Á ltalában a külszíni m ódszerek a bányabeli fúrásokban egyrészt az átm érő-differenciák m iatt, m ásrészt am iatt, hogy a bányabeli fúrások döntő többsége nem iszappal kezelt, nem használhatók. b) N agyon lényeges a bányabeli fúrások té r beli valós helyzetének ism erete. E nnek igazolására m utatjuk be a Veszprém i Szénbányák e téren szerzett tapasztalatait. (4. táblázat.) A fúrás pontos helyének ism erete az NSZKgyártm ányú DT típusú dőlés-azim ut m érő m ű szerrel biztosítható. Ezen adatok nélkül úgy vélem, nem szükséges külön bizonyítani, m i lyen következtetések születhetnek. 46 FÖ LDTANI K U T A T Á S X X X II. évfolyam (1989. év), 1 3. szám

10 Bányabeli fúrások átlagos eltérése a tervezett iránytól 4. táblázat F úrások száma (db) hossz. (m) X Y (m) ÁTLAGOS ELTÉRÉS Z (m) absz <m) X Y (m) ELTÉRÉS Z (m) SZÓRÁSA absz (m) ,00 0,32 0,31 0,52 0,43 0,30 0, , ,31 0,87 0,62 0, ,00 1, ,45 1,50 0,99 1, , ,90 2,35 1,43 2, ,50 2, ,44 1,63 3, ,00 6,32 2,65 7,46 5,00 1,96 4, ,00 10,13 3,01 11,34 7,53 2,27 6, ,00 15,13 3,13 15, ,69 8, ,00 20,29 3,50 21,02 11,58 3,19 11, ,00 22,54 1,67 22,74 14,06 2,19 14, ,72 1,85 30,89 17,92 2,08 17, ,00 72,53 1,30 72,54 0, ,00 о ö A PAD RAG I SZENVAGYON VÁLTO ZÁSAI ( K o lo n tó r 1. n é lk ü l) т ш М ш т V / / / / / / / / / / /. \ 4 \ l ö "j;!.ii In. ; Tervezett ' 'veszteség li H 6202 ) i'i 11 Г M I! i iveszteség!. 1( ) i í i j l l f M i l i j 1 ' io,7.927 l i i W w / ш, У //Л у г ъ г у /7 // лк&хух -Л 1961 I И F Ö L D T A N I 1. KITERMELHETŐ 9. ábra: A padragi szén vagyon változásai FÖLDTANI K U T A T Á S X X X II. évfolyam (1989. év), 1 3. szám 47

11 Teljes földtani vagyon _ Term A-kát; 2 / B-kat Okát Qkat Ossz. DUDAR F -H u MEZOK SZENVAGYONANAK ALAKULASA Teljes kitermelhető vagyon Húrevaló földtani vagyon Húréval6 Ikitermelhető vagyon _ _ Term A-kat B*ot C,-kat, Cjkat Ossz. У&Щ f m m ábra: D u d a r F H m ező szén va g yo n á n a k alakulása c) A kiegészítő adatszerzés geofizikai m ódszereire a jelenlegi előadásban nem térü n k ki, tekintettel arra, hogy az külön is a szekcióülés elé kerül, de alkalm azásuk szükségessége elvitathatatlan. Még egy m egjegyzés! A bányabeli fúrás korlátozott behatolási mélységű, ezért ha a teljes fedő- vagy feküöszlet a bányabeli furatok hatástávolságánál nagyobb, a külszíni fúrás az utólagos kutatás során sem m iképpen sem nélkülözhető. Ez a k u tatá si mód, épp a kiegészítő vizsgálatok és a rendelkezésre álló m űszerek, m érési módszerek m iatt, a jelenleg m élyülő bányabeli fúrásokhoz képest pontosabb és sokkal bőségesebb adatot szolgáltat Utólagos kutatás m értéke, módszerbeli fejlesztés kérdései A fúrásos és geofizikai utólagos k u ta tá s m értékére, m ennyiségi igényeire a telepek változékonysága adhat választ. A beérkezett vállalati adatok alapján a telepváltozékonyságot konkrét számban, m értékegységben kifejezni lehetetlen. A jelenleg m ű ködő bányák m egfigyelései hosszútávon és rövid távolságon belül bekövetkező változásokat e g y arán t em lítenek. Ezek azonban egzakt form ába nem önthetők. E területen az előrehaladást csakis a nagyon nagy szám ú ad at- és m egfigyeléstöm eg szám í tógépes tárolása, m ajd feldolgozása hozhatja. Ehhez azonban a rendelkezésünkre álló PC kis szám ítógépállom ány kevés. Fejlődés teh át e té re n csak a szám ítógépek általános elte rje d é sével v árható, addig m arad a gyakorlati, ta pasztalati, em pirikus m egközelítés, a m ai bizonytalanságokkal. Egyébként úgy vélem, hogy éppen ezek a nem kellően egzakt, eg y értelm űen nem m egfogalm azható változékonyságok teszik sok esetben a bányabeli geofizikai m ódszerek m érési eredm ényeit is csaknem kiértékelhetetlenné, ha szebben fogalm azunk, eredm ényezik a téves előrejelzést. Ez utóbbi tény is igazolja, hogy a bányabeli adatszerzés, a szerzett adatok rendszerezése és értékelése, a b án y aföldtan igen lényeges feladata, hiszen a tényleges adatok alapján van csak m ód a geostatisztikai m ódszerek kihasználására, a változások törvényszerűségei alapjá n a földtani előrejelzések pontosságának fokozására. 3. S zén va g yo n változása a bányászat során. M int az előadás összefoglaló cím e hangsúlyozza a szénvagyon m ennyiségi, m inőségi param étereinek kutatási, bányászati tevékenység során bekövetkező változásait szándékoztunk vizsgálni. Olyan összegző vállalati anyag, am ely egy részletes fú rással lezárt te rü le t és a lem ű velt szénvagyon közötti elté ré st m utatn á, azonban nem ju to tt el hozzánk. 48 FÖLDTANI K U T A T Á S X X X II. évfolyam (1989. év), 1 3. szám

12 Ezért m egkíséreltük egy lefogyóban levő saját bánya és bányam ező adatait a változás szempontjából vizsgálni. A vizsgálat eredm énye a következő volt: (9. sz. ábra padragi szénvagyon. 10. ábra dudari szénvagy on.) 3.0. A bázisszénvagyon (földtani) a term elés során nem változik A szénvagyontöm bök adatai a gépi számítás bevezetése óta ha nehezen is, de követhetők. Gondot jelenthet az eredeti bázisvágyon m eghatározása, hisz a készletm érleg és készletm inősítés 1952 óta sok alapvető változáson m ent át Az éves készletm érlegek egy adott tömb h atárain belül a készlet lefogyását fo lya m a to san kö vetik, és a m ódosulások a la p ján az in duló- és zárókészlet 0-ra zár A jelenleg érvényben lévő zárójelentési utasítások és a kutatási m ódszerek fejlődése ered m én yekén t a földtani bázisvagyon m eghatározása m egbízható és csak a m egengedett h a táro n belül m u ta t eltérést A készletm érleg és a valós term elés között akkor jelentkezik eltérés, h a a fe jté s i szelet nem azonos a szénvagyonban nyilvántartottal, ez azonban a bázisvagyont nem befolyásolja, de a kiterm elhető készlet m ennyiségét és m inőségét m á r jelentősen érinti. Azt is hozzá kell tenni, hogy legtöbb esetben ez utóbbi okozza a m űvelő és a geológus közötti vélem ényeltérést. M iben jelentkezik ez a vélem ényeltérés? a) A m ikrotektonika m iatt az egyedi fejtési területek nagysága, elképzelt (tervezett) fejtési iránya, a te rv e z e tt veszteség m érték e m ódosul. b) A m űvelési adottságok technikai, tech nológiai oldala, a teljesítm én y és gazdasági elvárások, a fogyasztói igény m eghatározott, így a m űrevalósági m egítélés m ódosul. c) A szénvagyonszám ítás m ódja, azon belül az egyes készletfajták értelm ezése, bonyolult és nem közism ert. d) A szénvagyonra (nyersanyagra) vonatkozó m egengedett ism eretességi szint, az abban rejlő bizonytalanságok, nem kellően tudatosodtak, és így a napi term elés tűrési h a tá rait v árják el betartani a geológustól A m űvelés és bányatervezés elvárásai, és az adott földtani ku tatás során szerze tt ism eretességi h a jo b b an tetszik m egbízhatósági k ö v ete lm én y akkor hozható közelebb, ha a term elési fázisban az utólagos kutatás m egfelelő volum enű. 4. K övetkeztetések és megállapítások: A vállalatok adatainak országos összesítése alapján 4.1. A készlet m ennyiségének és minőségének bázisjellegű m eghatározása, annak m egbízhatósága, a jelenlegi korszerű k u tatási m etodika alkalm azása m ellett sem fokozható, de nem is szükséges Term elési gondokat a részterületek mikrotektonikája és a rendelkezésre álló egyoldalú fejtési technika (széleshomlokú fejtés, jövesztő berendezések) okozza. Cél: a földtani adottságokhoz alkalmazkodó technika kialakítása A gazdaságossági elvárások nem felelnek meg (mivel rövid távú) a szénvagyon optimális kihasználási követelm ényeinek: Sőt ellene hat, ezért országos szinten az összhangot meg kell terem teni A napi term elési gondok kivédése csak megfelelő ütem ben folytatott utólagos földtani k u tatással lehetséges, m elynek technikai, módszerbeli (geofizikai, bányabeli fúrás, technika és m ódszer, szám ítógépes geostatisztikai feldolgozás) feltételeit anyagi áldozatok árán is meg kell terem teni. (Tűrhetetlen, hogy a földtani k utatásra a term elési költségeknek csak közel 1% -át, az utólagos kutatásra 0,2% -át fordítjuk.) 4.5. K ijelenthető, hogy a bányászati gondokat okozó váratlan földtani zavar, nem is váratlan, hisz a földtani k u tatá s csak egy bizonyos ism eretességi szintig halad. A v á ra t lanság kivédését a részletes fázis lezárása utáni kutatásokkal (utólagos, term elési kutatás) szerzett konkrét adatokkal kell biztosítani. E m unka során a fúrásos és geofizikai kutatás legfejletteb b m ódszereit kell alkalm azni. Ez te r m észetesen csak az esetben lehetséges, ha a földtani ku tatáso k növekvő költségigényét állam i szerveink is tudom ásul veszik és h a elterjed n é válik m indenhol az a szemlélet, hogy a bányászkodás során a m eg tak arítást nem elsősorban a földtani kutatáso k n ál kell kezdeni. Ha az ellenkezőjét tesszük a bányászkodás napi, rövid távú term elésének biztonságát, hosszú távon nyersan y ag ain k gazdaságos kinyerésének lehetőségét kockáztatjuk. FÖLDTANI K U T A T Á S X X X II. évfolyam (1989. év), 1-3. szám 49