FIZIKA BSc, III. évfolyam / 1. félév Optika előadásjegyzet SKALÁR DIFFRAKCIÓ. dr. Erdei Gábor,

Hasonló dokumentumok
DIFFRAKCIÓ - ÓRAI JEGYZET

x y amelyeket az összenyomhatatlanságot kifejezőkontinuitási egyenlet egészít ki: v x p v

csak csak4 csak3 csak1 sak csak2 NYERŐÁR


Numerikus módszerek 1. Alapvető fogalmak és összefüggések. Hogyan mérjük azt, hogy egy függvény nagy vagy kicsi?

É Í Ő É É Á í Ü ő í ő í ő ő Í ő ő ő í ú í í ő í ő

ö ö ö ü ö ü ű ö Ö ü ü ü ü ú ö ú ö ö ű Á ö ú ü ü ö ü ö

ó ú ő ö ö ó ó ó ó ó ő ő ö ú ö ő ú ó ú ó ö ö ő ő ö ö ó ú ő ő ö ó ő ö ö ö ö ö ö ó Á É ű ó ő ő ű ó ó ö ö ő ó ó ú ő Ű ö ö ó ó ö ő ö ö ö ö ő Ú ú ó ű ó ó ő

Tuzson Zoltán A Sturm-módszer és alkalmazása

ELTE II. Fizikus, 2005/2006 I. félév KISÉRLETI FIZIKA Hıtan 13. (XII. 13) Boltzman statisztika, termodinamikai valószínőség

ó ő ü ú ú ó ó ü ú ú ő ő ó ó ü ó ú ü ő ó ü Ü ó ó ó ó ő ó ó ő ó ő ó ó ó ő ő ó ó ő ó ú ó ó ó Ú ő ó ő ó ő ó ő ő ó ő ő ó ó ő ő

3. KISFESZÜLTSÉGŰ VEZETÉKEK MÉRETEZÉSE

ű Ö ö ü Ö ö ú ú Ö ü ö ú ü ö ü ö ö ö ü ü ü ö ö ű ü ö ö ü ö ö ü

=... =...e exponenciális alakú a felírása. komplex számok nagyságai és x tengellyel bezárt szögei. Feladat: z1z 2

ü ü ó í ö Ö ü ó ö ö Ö ü ö Ö ö ö ö ö ú ö Ó ö ú ö í ö í ö ü ú ü ó í ú ü ó í ö ö ú ó ó ö ü ó ü ö ö ö

á á á ö ö ü á á á ő á ó á á ő í á í á ú á ö ó á á ó á ó á á ó í á á á á á ó ő á ő ú á á á á ü á í í á ó ü ű ó ó ő á á á ö á á á ü á á ú á á ö ő á á í

Alkalmazott Fizika Laboratórium (MSc I. év): Diffrakció és optikai jelfeldolgozás

Garay János: Viszontlátás Szegszárdon. kk s s. kz k k t. Kö - szönt-ve, szü-lı - föl-dem szép ha - tá-ra, Kö - szönt-ve tı-lem any-nyi év u-


4. MECHANIKA STATIKA GYAKORLAT (kidolgozta: Triesz Péter, egy. ts.; Tarnai Gábor, mérnök tanár)

á ö á Ö á á ő ü á á ö á ó ő ő ö á ö á á á ö á ö á ő í á ű ő ü á ö á ő á á á á ó ó Ó ö ö á ő á ő ö á á ö á ő á ő ö á á á á á á ű ő ö á áá ü ő á Ó á í ü

Ú ű Á ű

Háztartási termékek ártáblázat Megnevezés Nettó ár Bruttó ár Bellis Classic Bellis Mini-Maxi 0 Bello Plusz Mekkmester Clean

Méret: Végződés: Min. hőmérséklet: Max. hőmérséklet: Max. nyomás: Specifikációk:

A szilárdságtani rúdelmélethez

ő ű É Ó Ü É É É É Ü Ö É É É ű É Ö É Ü É Ú Ó ő Ó

Ó Ó ó ö ó

é é ó ó ó é ö é é é ó é é é é é é é é é é é é é ú ó é ó ö é é ó é ö é ó é éú é ú ó é é é é é é é é ö é é é ö é Ö é é ö ó é ö é é é é ű é ö ö ü é ö é Í

ó Ó ú ó ó ó Á ó ó ó Á ó ó ó ó Á ó ú ó ó ó

ú ú ú ő ő ú ő ő ú ú ú ő ű ú ő ú ú ő ő ú ő ő É ő ő ú ú ő ú ő ő ő ű ő ő ú ú ő ő ő ő ú

Ö ö í ó ö ó ö ö í í Ü ö Á ö Ö ü ö Ö ü ó í í ö ü ü ö ó ü ú ű ó ó í ú ó Ó í ó ó ü í ó ó í ó í í ú ú ű ó í ú í űö ü Í ö Ö ü ö Ö ü ú ü ó ú ó

Valós változós komplex függvények. y 0 görbe egyenlete komplex alakban: f x, y 0. Komplex változós komplex függvények y, ahol z x.

Méret: Végződés: Min. hőmérséklet: Max. hőmérséklet: Max. nyomás: Specifikációk:

Á Á Ó É Á Ó É É Á Á ó ó é á ú í á á é á Á ó ű á ó í ó á á á ú ö űú é é ö ö ű ö ő á é ö ö é é ú ő á ú ő á ü á á ú ü á é ö ú ú á á á ú í á é ő é ó é é é

É í ű ö ő ü ú ö ü ö ó ö ü í ő ó ú ő ű ú í ő ö ú ő ű ü í ő ó ü ö í ő í ö í ó ó í ó í ó ű ö ö ú í ő ú í í ó í ő í ő ó í ó ó í ó ó í í í í ó ö ö ü ó í ó

Á ű ó ó

ü ö ű ö ű ö Ö ö ú ü Á ü ü ö


ő í Á ö í í í ű ö ö ö ö ö ő ű ö ö ú Ü í í ő ű ö ű ö Ú Ü ö Ü ö ú ü ö í ú ö ö ö í ö í ü ö ő ö ő ö ú ő í Ü Ü ő í Ü ú í ő ü í í í ű ű í ő ö í í ö ő í í ö

ű ű ű Ú Ú Á ű Ö ű ű Ú Ő É

ű Ö ű Ú ű ű ű Á ű

ó í ó í ü ü ó ő ó ú í ó ő ú ő ó í ó í ü ö ö ő ó ő ó ö ó ó ű í ü ü í ó í ó ö ö ö ó ű ő ö ő ű ü ó ü ö ü ó ü ü ö í ű ö í ű í ő ő ű ö ö ö ö ő ő ű í ü ö ö

Á Ó ű ű Á É ű ű ű ű Ú Ú

Á Á ő ő Ö ő ő ö É ö ő ö ő ő ö ő ő ö ő ő ü ö

ű Ú ű ű É Ú ű ű

Ó é é Ó Ó ő ű Ó Ö ü Ó é Ó ő Ó Á Ö é Ö Ó Ó é Ó Ó Ó Ó ú Ó Ó Ó Ó ű Ö Ó Ó Ó é Ó Ó ö Ö Ó Ö Ö Ó Ó Ó é ö Ö é é Ü Ó Ö Ó é Ó é ö Ó Ú Ó ő Ö Ó é é Ö ú Ó Ö ö ű ő

ö ö Á Á Ó Á ö ö ö ö ö ú ű ö ö Á Á ű ű ö ö ö ö ű

Á Ö Ö Ö Ö ú ú Ö Ö Ó Ó ú ú Ü ú Ó Ö Ö Ü Ó Ö Ö Á Ó ú ú ú ű Ö Ö Ö Ö Á Ó Ö Ó ú ú Ö

ó ő ő ó ő ö ő ő ó ó ó ö ő ó ó ó ö ő ó ő ő ö Ö ő ö ó ő ö ő ő ú ö ö ü ö ó ö ö ö ő ö ö Ö ú ü ó ü ő ő ő ő ó ő ü ó ü ö ő ö ó ő ö ő ö ü ö ü ő ö ö ó ö ő ő ö

Ú ű É ű ű Ü Ü ű ű Ú É ű ű Ü ű ű ű ű ű ű ű Ú ű ű

Ó Ó ö ú ö ö ö ö ü ú ú ö ö ö ú ú ö ö ö ú ú ú ű ö ö ú ö ü ö ö ö ö ü ú Á ö ü Á ö ö ö ö ö ö

ü ü Ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü É ü ü

Á Ü É Ü Ú Ü É

Együttműködési ajánlat Kulturális intézmények a köznevelés eredményességéért EFOP Véglegesített pályázat 3.0 (Forrás:

É Á Á Ö Á

é ü ó ö é Ö é ü é é ó ö é ü ü é é ó ó ó é Á é é ü ó é ó ó é ö ö ö é é ü é ü é é ö ü ü é ó é é é é é é ö é é é é é é ö é ó ö ü é é é ü é é ó é ü ó ö é

ű ő ő ő

ú ö ö ö ö ö ö Á ö ö ö á á á ű Ü ű ö ö Á á Á

Á ó ó ó Ü Ü ó ó Ü ó ó ú ú ó ó Ü ó ó ó Ü ó ó

ú Ó ú ú ú ú ú ú ú É Á

É É Ö

í ü ö ö í ö ü ö ö ő ö Ö ő ű í ö ű ö ü ő ú ő ő ő ő ú í ú ö ö ö ö í í ő í ü ű Ö í ö Ü Ű ü í í í ö í ő Ö Ü ü í ő ő ö ö ő í ö ö ü ü í í í í ü ű Ö Ö ü í ú

EGY KERESZTPOLARIZÁCIÓS JELENSÉG BEMUTATÁSA FIZIKAI HALLGATÓI LABORATÓRIUMBAN

ö ő ü ö ő ő ü ü ő ő ő ü ö ü ü ő ú ő ő ő ü ő ő ő ő ő ú ő ő ü ő ő ő ü ö ü ú ő ő ő ő ü ü ő ő ú

é á áí ő ö é á á á á á á á á é ő ú í á á á é á á ö é é ö é őí á é é í é é ó ö é é ü é é é ő á ű ö é é é é é ű é ö é é á ú á é é í ő ö ö é á ó é é í ő

á ő ü á á ó ó ő ü ő ó ő á í á ó á í ü á á ó á á ö í á ó á ó í á á á á ó á ú ö ó ö ö á ü á á ő á á á ó á á á ó ö ö ö íö í á á ú ö ö á á ó á á á ó ű á ó

ü ú ú ü ú ú ú ú

ö ö ö ö ö ő ú ü ő ö ü ő ú ő ő ő ö ő ö ü ű ö ü ő ú ő ő ő ű ű ö ő ő ü

á é é é é é é é é á é é é é á ú ó é ő á ő á é ű é á ó é é ő é ú ő á é é őá é é é é é é é á ő ö ő ö é á é ő é éé é é é á ő á é ő é á ó á ú á á é á é őí

Készült a Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központjának támogatásával november

Robotok irányítása. főiskolai jegyzet javított változat. írta: Tukora Balázs

á ő á ó á á ö á ö ő á á ő á á á á ő ő ö ö ö á ú á á ű ö á á á ü ó á á á ö ű á á á á á á ü ö Á í á á á ó á ö ű á í ü á É í á ó ü á á á á ó á ó ö ő ó á

ö á á á í á áá í ü í á á öá ü á í á á á ö ü áí á ó í á í ő í ü á ö ú á á á ö ó ó á í á á í á ü á ö ó ö ő í á ü í á ü á ó í ó á ü í ű á á á á á á áá á

ÉSREMEK L. csak1 NYERŐÁR

Szénacél vagy rozsdamentes acél

ó ó ó ö ü ő ö ó ú ő ó ö ó ó ő ü ő ó ő ü ö ő ő ó ó ő ó ö ö ú ó ő ö ó ő ő ó É ó ő ü ö ú ű ü ő ő ú ó ö ú ó ó ó ó ő ó ö ú Á ő ő ő Á ó ó ü É ö ú

ó ó É ö ó ó é á á ö ü ű ó ö ö ő é é é ű ó á é é é ű ó é á á é ö é í é á ő é á íí ó é á á í á ő é ü á ó ő á é ó é á á á ó é é ü ő ú é é ő ó ó ő á é é ő

ú ő Ú ő ő ú ő Ú ú Á ő ő ú ő ő ű Ú Á ű ő ő

í ű ő ü ó í ó í Ö ü í ő ó ő í ű ű ú ű ű ű ú úí ő í ü íő í ü ő í í ű ű ő í ü ű ó ő í ű ú ű ő ó ő í

Á í í í í í í í í í ű í í í í í í í í í í í í í ű í í í í í ű ű É É í ú

X Physique MP 2013 Énoncé 2/7


ö ű é é é é é ü é é ú É ü é é é ö ú ú é é é é é ű é ü ö é ű é é é é é ö éü ő é ú ö é é ű é ú é é ő é Á é ű é ö ű é é ú é é é é é é é é é é ö é é Á ö é

Í ö ö ó ü ü Ó ó ü ő í ö ö í ü ő ü ü ó ő ő ö ö í ö É í ö ö í Í í í ő É í ü ü í ő ö ö ű ü í ü ó í ö É ü í ü í ü ó ö í í ű í ő ü ü ó É ü ü ü ü ü ö ő ü ö

É Á ű ő ó ű ő ő ű ő ó ő ü ő ő ó ó ő ő ő ő ó ó ő Ö ő ő í ó ó ó ó ű ő í ó ő ó ó ű ő ó ó ó í ű í ű ő ü ő ő ó ő ő ű ű ó í ó ű ő ő ó ó ó ó ő ő ó ő ó

Szennyező anyag transzport áramló folyadékban ban csak a 7., 8. oldalon olvasható peremfeltételről volt szó!!!

ő ő ö ó ö ú ő ő ó ó ö ö ó ö ó ó ó ó ö ö í í ö í ő ő ó ó ó ö Á É ó Á ű ú ó ö ő ú ó ó ó ó ű ö ó ó ó ó í ő ú ö ő ő ö í ó ö ő ú ó ó ó ó ű ö í ó ö ú ú ó ó

A centrikusan nyomott nyitott és zárt keresztmetszetb egyenes rúd stabilitása

ö ú Í ő ő ö í ö ű í ő ő ü ő ő ő ú ő í í Í ő ő ö ő Íí

LEGYEN MÁS A SZENVEDÉLYED!

1. El szó. Kecskemét, február 23. K házi-kis Ambrus

ő ő ö ő ó ö í ő ő ó Ó Ó ö ó ó ű ö ö ó ő ő ö ö Ó ó Ó Ó ó Ó ö Ó ü Ó ó Á ő

ő ő ú ő ó ó ú ő ő ó ő ó ó ú ú ú ü ó Ó ó ó ó ő ő ő ú ű ó ó ő ü ő ó óó ó ó

ö ú í á á í ö á á í á í őí á í á á őí á á ő á ó ü ő á á í á í á ő á á ő ő á ű ő ö ú ú ő ő ö ő á á á í ó ö ő ő ö á ó á á í á ó á á ű ó ü á á ő ö á á á

ö í ö ö ő ö ú ö Á í í í ő ö ö ö ő Á í ö ö ő ő ő í ő ó í ú ö ó ö í í ú ó öá ö ő ö ő ő ö í ö ő í ő ö ő ö ő í ó ó ő ő ó ö ö ő í ö ú ú ő

ű ú Í Ó Á ú Ű ű Ő Ö Á ú Ű Ü ú ú Á ú ű

Tartószerkezet-rekonstrukciós Szakmérnöki Képzés

ú Ü Í ú ú ú ú ú ú

Kisfeszültség villamosenergia-elosztó rendszer vezetékeinek méretezése (szükséges keresztmetszet meghatározása)

Átírás:

FIZIKA BSc III. évoam /. éév Opta őaásjgt SKALÁ DIFFAKCIÓ r. r Gábor 07--0 Ajánott roaom Aapogama Kn-Furta Optcs chtr Bvtés a morn optába Born-Wo Prncps o optcs Gooman Introucton to Fourr optcs Dracó: magaru énhajás a a jnség amor a én trjés rána a gomtraag mghatároható rántó jntősn tér Sommr. A énhajás átaában aor rén ésrvhtő vátoást ha a sugárás útjába a huámhossáva össmérhtő nagságú aaá s vag átaánosságban a ög tuajonsága n κ a huámhossa össmérhtő távoságon bü vátona mg. Faat: Ha aott ütn smrt a omp térrő osás hogan határoható mg a térrősség g a ütn ívü ső pontban? Ftét:. a nuás térosás sí ütn aott. a üt üönböő pontja öött őbn áanó a ásüönbség térb ohrnca 3. a mgvágító naáb ω örrvncájú monoromatus huám őb ohrnca 4. saár öítés: csa g térrősség vtoromponnst vsün gmb mn rána a éntrjés során nm váto mg jntősn NA < 06; a üönböő ránú omponnst gmástó üggtnn tntjü 5. a trjés térbn a ög jmőn vátoása huámhossn tartománon hanagoható törésmutató absorpcó huámgnt hasnáható 4 /

Dracós mo A racó során aauó térosás ogható végtn sámú otonos osású m huámomponns áshs suprpoícójaént. hh oan m huámoat césrű váastan am trjés anatusan írható és égít a huámgntt. Két aapvtő gmássa vvans tárgaásmó ét: pontorrásora bontás Hughns-Frsn v m ogaoun síhuámora bontás Fourr-opta M a továbbaban a pontorrásora bontássa ogaoun. Huámgnt A saár térrősség omp mnnség próbaüggvénünbn a potív ástrjés mósrét aamau aa a ástagot mnnho mgsorou -: t r t r. Vsgáatanho a őüggtn saár huámgntbő Hmhot-gnt nuun nn a mgoását rssü aott prmtét stén: Grn-tét t r t r με 0 r r 0. t A vtés aapja és nuás pontja a matmatábó smrt Grn-tét: ha aott ét ttsőgs omp üggvén G és am otonosa és a ső és máso parcás rvátja s otonosa g A árt ütn és aon bü aor ga a övtő össüggés: G GV G ng A V A n 3 aho V a A áta bárt térogat. A üt ntgrá véggtapogatja a A üt pontjat mt P -v jöün. n pontoban a ütnormás n mn ránítottsága a tét értmébn mng é mutat a vsgát V térogatbó. 4 /

A = S + Sε θ' n P S ' Sε ε P' n V Hmhot és Krchho ntgrátét Amnnbn P a A ütn aott és m g n bü P' pontban rssü P' értéét aor a 3 éptt tovább aaítan. A aább vtés a racós ntgrá aapja amn bmutatásaor Krchho mósrét övtjü. Korábban Hmhot hanghuámora végt a sámoást. Krchho a G ún. Grn-üggvént a övtőéppn váastotta mg: G P 4 am nm más mnt g a P' pontbó nuó gömbhuám gségn amptuóva a trjés rán a ponns őjébő áts. rr trméstsn érvéns a Hmhotgnt: G G 0 5 A -r vonatoó gntt és 5-öt bhttsítv 3 ba oaába: GV G G V 0 V G. 6 Vags a Grn-tétbő nn mara homogén orrásmnts huámgntt égítő omp és G üggvén stén: A G ng A 0 V n. 7 A P' pontban G-n snguartása van matt t árn a vsgáatbó. nn érébn a A ütt césrű ét résbő össáítan: A S 8 aho S a térogatot ívürő báró üt Sε pg a P' pont öré húott ε sugarú gömb. 7 a övtő móon írható át: S G n ng A G n ng A S S. 9 4 / 3

G üggvén n ránú rvátja a hánaosrváás és a áncsabá aamaásáva: ng n gra cos n A Sε ütn a övtő áításo gaa: cos ; G P ; gra cos. 0 n G. t gmbvév és ha ε 0 aor 9 ba oaábó a övtő s: S G n ng A 4π n 4πP. A üt ntgráást aért véghttü n gsrűn mrt és nn rvátja otonosa a vsgát térogatban íg P'-né s és mv ε tart nuáho érté a Sε üt mntén onstansna tnthtő. -t bhttsítv 9-b mgapju Hmhot és Krchho ntgrátétét am nm más mnt a rstt össüggés P'-r aho P a S ütn aott: P 4π S Frsn-Krchho racós ntgrá n n A 3 3 össüggést a optában átaában a aább ábrán átható rnésr césrű mghatáron ambn sámunra a Σ-va jöt níás aprtúra ontos u. nn a sí ütén tntjü smrtn a P térsősségt amt a baró érő mgvágítás oo. S S ρ Σ P' n P ' A ntgráást a S árt ütn végü am most ét résbő á: S S S. 4 4 / 4

Mgmutatható hog ha ρ és P gaább oan gorsan tűn S-n mnt g gömbhuám Sommr-é sugárás tét aor a ntgrá S-n nuáho tart: vags 3-bő mara: S n n A 0 5 P 4π S n n A. 6 Anna érébn hog a ntgráást n jn a S végtn sí ütr végn Krchho a övtő határtétt sabta mg:. Σ aprtúrán bü: P = vátoatan. Σ aprtúrán ívü: P = 0 és gra = 0 tétn ösönhtőn a ntgráást már csa a Σ aprtúrára sámon: P 4π n n A. 7 gsrűségü és őnösségü nér mnttő tét aapvtő probémáat vt ö. A hog a térrősség uganaora Σ-n bü aprtúra néü mnt aprtúráva a éptnség ahog a s hog P a aprtúrán ívü érus. Bármé absorbns ögt hün ugans g sugáró térb a mnnéppn móosítja a térrősség osását. A hatás vsont átaában hanagoható: ha Σ >. A más probéma hog matmataag gaoható hog ha g otonos üggvén érté és a rvátja s g végs ntrvaumon érus aor a üggvén mnnho onstans nua. A míttt övttnség oását a MSc-s Fa opta tárgban ogju mgapn aho a Grn-üggvént nm 4 sgítségév náju hanm ompbb móon. A rmén a agh-sommr racós ntgrá s am nm sgnánsan pontosabb mnt a 7-bó sármatatott ntbb bmutatásra rüő racós ntgrá csupán matmataag orrt a vtés. A 7 gntbn srpő Grn-üggvéngrans sámoásáho tssü hog a vsgát P' pont vsonag távo van a Σ aprtúrátó. Konrétan: 4 / 5. 8 π Mv érté gn nag nm tú sgorú tétés ráaásu a saár öítés matt snθ' < 0.6 ; cosθ' > 0.8 a mnnéppn tétnün hog Σ mért < '. n G n cos cos 9 vags a üt ntgrábó a övtő mara: P 4π n cos A. 0 N jtsü hog θ' őjs mnnség. A utosó épés hog mgaju a Σ aprtúrát mgvágító sugárást aa -t. A gsrűség véért gn g pontorrás Q am a aprtúrátó bara h.

θ Q θ' A P Σ ' θ; A P' θ''; A A Q pontorrás és a aprtúra P pontja öött távoság a sugárás amptuója 0: P 0. A 8 tétéss tt s éhtün mv Σ mért < a saár öítés matt vags: amv a grans: π 4 / 6 n cos cos. 3 t bhttsítv 0-ba mgapju a Frsn-Krchho racós ntgrát: P 0 cos cos A. 4 A jés értméséh ősör at ésrvnn hog matmataag nm üönbötthtő mg g oan pontorrás ása am a P' pontban van és a P é trj attó am P-bn van és P' é trj. Vags 4-t oghatju úg hog a tromos tér a P' pontban írható m gömbhuámo össgént hasonóan a Hughns-Frsn v mgáapításáho. Ann a éng térés hog tt a m gömbhuámoat osnusos ránaratrstáva gmb vnn vaamnt srp g / onstans soró. Érms mggn a épt smmtráját: a Q-ba htt orrás P'-bn pont aora térrősségt ho étr mnt a P'-b htt pontorrás Q-ban. a Hmhot-é rcproctás tét. A míttt matmata nonstncá nér 4 mgpőn jó hasnáható és a st többségébn gn pontos rmént sogátat. A 4 ntgrá még mng nhn értéhtő mn anatusan mn numrusan. A épt gsrűsítés érébn tovább öítést vtün b. során a aábbaban jutun a Hughns-Frsn vh a Frsn- maj a Fraunhor-öítésh. Kötér racó Hughns-Frsn v A saár öítés matt már mgövttü hog a Σ aprtúra mért jmő mérténé és ' gn jmőn nagobb. bbő oóag aamahatju a aább öítést: cosθ és cosθ' 5

am aor érvéns ha snθ' < 05 ; cosθ' > 0.87. A Frsn-Krchho ntgrábó thát mara: 0 A 6 P A 0 bbn a össüggésbn a aprtúrát mgvágító M sugárást gtn pontorrás Q aotja. Mv a P térosás írható sámos pontorrásbó sármaó sugárás suprpoícójaént a nt épt gsrűn átaánosítható: P P A. 7 nn hasnáataor csa arra gn hog a P trt aotó pontorráso mngér tjsüjön a saár racó áta mgövtt ötés: Σ <. A 7 öítés a omp onstanst sámítva a Hughns-Frsn vn mg. Frsn-öítés Amnnbn annra távo mgün P'-v a aprtúrátó hog ' ' a 7 össüggés tovább gsrűsíthtő. A ' ' öítést a nvőbn övtnü aamahatju a ponnsbn nm. A ás ugans ' üggvénébn rnívü gorsan váto matt ' Taor-soros öítését aamau. A övtő össüggés aapján ' íg írható: b b b... 8 8 a öítés oan mntha a Hughns-é gömbhuámo huámrontjat ' görbüt sugarú parabous ütn tntnén am aor érvéns ha a 8 srnt négts és magasabb rnű tago áta ooott ástoás hanagoható: π π [ra] 3 3 8 4 bbn a stbn a racós ntgrá Frsn-öítését apju onvoúcós írássa: 9. 30. 3 30 tét aapján aor hasnáható ha P' pont g bonos távoságná mssbb van a Σ aprtúrátó. P. g Ø0 mm átmérőjű 633 nm huámhossúságú érnaábná ' >> 9 mm. A ntgráj é a aprtúra és a P' pont öött ' távoságon snvtt ástoás gomtra opta öítésbn sámoható értéét mtü g omp onstans ormájában. 4 / 7

4 / 8 Távotér racó Fraunhor-öítés A Frsn-öítés Fourr-transormácós írásmója 3 átaaításáva: 3 A ntgráj őtt most már a Σ aprtúra öéppontjára cntrát ' sugarú gömbhuám tjs ástoása van mv. Amnnbn őn nag távoságra vagun a aprtúrátó a ngranus ponnsébn évő aább tag hanagoható: π [ra]. 33 a tétés mgapju a racós ntgrá ggsrűbb jését: 34 amt távotér vag Fraunhor-öítésn nvn. 34 tuajonéppn nm más mnt D Fourr transormácó és térrvncáa. méttőü a D Fourr transormácó épt: g g G π F ; ;. 35 A nvr transormácó sgítségév önnbbn értmhtjü 34 jést. hh ősör átrnü 34-t hog a új össüggés jobb oaa pontosan Fourrtransormát aaú gn:. 36 A ba oa nvr Fourr-transormátja thát nm más mnt P: π 37 ahová bhttsítv a térrvncá 35 éptét mgapju a nvr Fourrtransormát jésé:. 38 38 ntgranusában a ponncás jés síhuámoat ír amt úg értmhtün hog a D Fourr-transormácó harmonus síhuámora bontást jnt. A anaóga mnaonátan nm töéts mv a nvr transormácó éptébn mgjn g gömbhuám ástagja s am aor tűnn ha a P' pontoat nm g sí ütn hanm g a Σ aprtúra öéppontjára cntrát gömbön vnnén. A síhuámösstvő huámsámvtor-omponns a övtő:

4 / 9 ;. 39 A 33 tét értméséh a Frsn-öítésné bmutatott sámpéáva év most at apju hog ' >> 395 mm aa a Frsn-öítésh épst ét nagságrn mssbb mnnün a aprtúrátó hog a Fraunhor-öítés érvéns gn. Maga a hanagoás at jnt hog a Σ aprtúrában évő térosást öítőg síhuámna tntjü pontosabban oan huámna am nm soban tér g síhuámtó. A tét vsgáata annra ontos hog a jést átrnv átmérőjű ör aaú aprtúrára nátá a ún. Frsn-sámot: F. 40 Ha F << aor Fraunhor-racóró ha F aor Frsn-racóró bséün. A 34-bn srpő / omp onstans gaábó most nrt értmt: a ratáó Σ aprtúra és a tő nag ' távoságra a -tngn évő pont öött ásüönbség nm a gomtra optaag sámoható ' hanm g hh épst 90 oa sttttt érté! N jtsü hog tárgaásunban a ás a trjés ránában növs a vaóságban csön aa és. A jnségt ásanomáána nv mrt oan mntha a racó matt ssé mgnőn a huámhoss. Fraunhor-racó hasnáása A Fraunhor-racós ntgrá gsrűbb stbn anatusan s értéhtő. sőént néü mg g tégaap aaú aprtúra távotér racós épét. A P térrősség a aprtúrán bü gn onstans aon ívü nua: rct rct ha 0 ha rct a a a 4 am a -tng ránába trjő homogén síhuámna mg a Σ aprtúrán történő áthaaás után. t bírva 34-b:. 4 A ntgrá anatusan értéhtő: S I snc snc v v snc snc 43 Σ

aho a snc üggvén nícója: snπ snc. 44 π A ntntásüggvén -r normát jgts aaja a aább ábrán tnhtő mg...0 Δ' snc [-] 0.8 0.6 0.4 0. 0.0-4 -3 - - 0 3 4 At a pontot a - tv a -tngn aho a ntntás ső érushét vs Nqustaprtúrána nv:. 45 Kör aaú aprtúra távotér racós ép a nth hasonóan határoható mg csa a D Fourr-transormácó htt nn hngroornátarnsrbn írt mgőjét a ún. Han-transormácót végn. [-] Σ A vtés mőésév a rmén: I r v v J r S 8 r r 46 aho Jπ a ún. sőrnű Bss-üggvén argumntumána nícója pg: r. 47 π A racós ot -r normát ntntásosását bbn a stbn Ar-otna nv. A tégaapaprtúra racós épév össvtv mgáapíthatju hog a mémamumo tt soa sbb. 4 / 0

J π/π [-]..0 0.8 0.6 0.4 0. Δr' A ső érush nv Ar-ráus érté Jπ = 0 π = aapján: Frsn-racó hasnáása 0.0-4 -3 - - 0 3 4 r. 48 A övtőbn at vsgáju mg hog mént sámoható a térosás g ás gömbhuám ' ' óussíjában. A huám görbüt sugara ρ a Σ aprtúrában. [-] v. ' v. ' Σ P ás gömb huámront ρ görbüt sugár gömbhuám ' = ρ Q Ftét: ρ > Σ paraás öítés hog a Frsn-öítés érvéns gn. A mgvágítás thát g Q pontorrás am é tart a én: 0 4 / P 49 aho a térrősségamptuót onstansna tntjü a Σ aprtúrában. A ponnsbn smét másornű Taor-soros öítést aamaun: P. 50 0 A Frsn-öítés Fourr-transormácós 3 éptéb httsítv P-t amor ' = ρ: 0. 5 ormaag mgg a Fraunhor-racó 34 éptév csa ' htt ρ-srp a éptbn! Mv a ratáó naáb ását a Q öéppontú gömbhuámého vsonítottu a gomtra optaag mghatároható ρ ástoás s a éptbő. A ásanomáa matt a ás tt s st 90 -ot.

Amnnbn a Σ aprtúrában g véonncs h ρ = aor a baró érő sugárás Fourr-transormátja a ncs óussíjában jn mg. p = / ' ρ = θ A Fraunhor-racóná tanuta aapján a óussí pontjana a övtő térrvncá tthtő mg: ; tv π π π ; π 5 Ha a ncs aprtúrájána síjában a bépő tér g oan síhuám am θ és θ sögt ár b a -tng a óussíban apott térosás g oan óusot s amn a öéppontja '. ' távoságra toó a opta tngtő. Thát a D Fourrtransormát g aott térrvncájú omponnsén aag g mghatároott sögű síhuám mg. A bépő síhuám -ránú huámhossabó: 53 p ; p aho hasnátu hog paraás öítésbn: tanθ θ. A 5 ntgrá a Fraunhor-öítésné aamaott móon értéhtő ambő ör aprtúráná ás gömb huámront stén mgapju a már bmutatott Ar-otot. t a rmént hasnáva a átmérőjű véonncs épsíban mért Ar-ot sugara a övtő: r. 54 Átaános stbn a huámront nm ás hanm abrrácóa trht: OPD P 0 55 aho OPD opta úthoss üönbség írja a huámront ás gömbtő vaó térését. A tromos térrősség absoútérté négtébő mgapju a sámunra átaában gnább érs ntntásosást: v I S v 0 OPD In stbn a 49- bvttt ás gömbhuámot Gauss-é rrncagömbn nv. Mgjgnő hog mgő mósr ht oan ncsrnsrt trvn am nm csa a paraás öítésbn Fourr-transormána; t Fourr-transormácós ncsén nv. 56 4 /

Fraunhor-racó aamaása: távcső bontóépsség objtív aprtúrars átmérő = ouár Δθ agh-é bontás rtérum: ét vuásan még bontható racós ot gén a ső mnmuma gbs a más mamumáva...0 J π/π [-] 0.8 0.6 0.4 0. Δθ 0.0-4 -3 - - 0 3 4 Távcsőné a a aprtúra mn étrjön a énracó a objtív ncs v. tüör aprtúrája. A öraprtúra Fraunhor-racós mojébő a távcső sögbontása: [-] r tg 57 Frsn-racó aamaása: mrosóp bontóépsség objtív ; ; NA θ aprtúrars Ø = n' θ' ép ouár Δr tárg n ' Δr' tt a s sög matt tjsü a paraás öítés Köraprtúrás ncs agh-bontása a époaon. 54: r tg 06 sn 58 r 4 / 3

A mrosópobjtív ún. apanatus épőrnsr bbő oóag tjsít a ún. Abb-é snustétt: ambő a tárgoa bontás: Magaráat. p. Born-Wo: Prncps o Optcs. r n sn r nsn 59 0 0 r 06 06. 60 nsn NA 4 / 4