T A R T A L O M Polner Antal: Érdemes volna-e? 97 Dr. Babos Imre: Vélemény Polner A. Érdemes volna-e? c. tanulmányáról 105 Kassai Imre: Külfejtések, meddőhányók újrahasznosítási kérdései a Mecsek déli szénmedencéjében... 106 Szodfridt István: Állományszerkezet! vizsgálatok óriásnyár-korainyár elegyes állományokban 116 Dr. Hauer Lajos: A véralbuminos vadkárelhárítás 125 Simon Miklós: Mélyirtásos, mélygödrös ültetvényes nyárfatermesztés a Dunaártéri Állami Erdőgazdaság területén 130 Dr. Tompa Károly Bründl Lajos : Vegyszeres gyomirtás a fónófűz telepeken 138 Irodalomismertetés : Jéröme René : Faanyagok súly szerinti nyilvántartása é3 értékesítése 142 Címkép : Kiszállítás (Michalovszky István felvétele, ERTI) Hátlapon : Két generáció zalai bükkös (Jéröme René felvétele) COflEPJKAHHE TloAHep Anmaji : CTOHJIO-JIH? 97 fí-p Eaőom MMpe : BbiCTyruieHHe no noboav CTa-rbH flojthep Am-ajia :,,CTOHJIO-JIH?" 105 Kauxwau MMpe : Bonpocw nobtophoro Hcnojib30BaHHH uapbepob H pyflhhihbix OTBajioB B KJJKHOM yrojibhom őacceilhe MeieKa 106 Cod&puöm MmmeaH : HccjieAOBaHH^ CTpyKTypbi HacawAeHHH B CMeinaHHbix HacawAeHHjix TOnojiH r n r a H T C K o r o H pahhero 116 fí-p Xayep JJaüout : ÍlpeAynpe>KAeHHe nobpewaehhü AHMBIO npn noimomn KpoBeHoro ajibőymhha 125 ILIUMOH MUKAOUI : BbipamHBaHHe Tonojia, n o c a w e n H o r o B rjiyőokhe őypehhh H ÍIMM, H a TeppHTopHH XlyHaapTepcKoro rocjiecxo3a 130 fí-p ToMna Kapoü BpioHÖA fíaüoiu : YHHITOHÍCHHE COPHHKOB npw n o M o m n repőhuhaob Ha njiahtaahhx HBbi, HcnoJib3yeMOtí AJIH njietehhh 138 03HaK0MneHHe c jihtepatypom : }KepoM Pene : VqéT H peajih3au,hh ApeBecHHu no Becy 142 Ha nepbos ctpahnue O5JIO>KKH : Bbieo3Ka dpeeecimbi. (<POTO : MHxajioecKH HuiTBana, 3PTH HayMHO-HccjieAOBaTenbCKHíi HHCTHTVT Jiecnoro xo3hilctba.) Ha nocaeaheii CTpaHnue OŐJIOWKH : fíee eehepaquu e 3O/iaücK0M öykoeom nacamcdenuu. (<I>OTO : >Kepo.wa PeHe.) S O M M A I R E Polner A.: Vaut-il la peine? 97 Dr. Babos I.: Opinion sur l'article d'a. Polner (Vaut-il la peine?) 105 Kassai I.: La recultivation des mines & ciel ouvert et des parcs á déchet dans le bassin houillier méridional des monts Mecsek 106 Szodfridt I.: La structure des peuplements mélangés de Populus.robusta' et P..marilandica' 116 Dr. Hauer L.: La prévention des dég&ts du gibier á l'aide de l'albumine de sang 125 Simon M.: Installation de plantages de peuplier par mise á demeure en sondes et en trous profondes l'économie forestiére Dunaártér 130 Dr. Tompa K. Bründl L.: L'application des herbicides dans les plantages d'osier 138 Revue littéraire : Jéröme R.: La mise en évidence et la valorification du matériau bois d'aprés le poids 142 En couverture : Débardage (photo Michalovszky I ERTI) En reverse : Hétraie de deux générations en Zala (photo Jérome R.) A LAPBAN MEGJELENT TANULMÁNYOK SZERZŐI Babos Imre a mezőgazdasági tudományok (erdészet) doktora, tud. osztályvezető, ERTI, Budapest Bründl Lajos az Erdőkémia Vállalat fűz-csoportjának vezetője, Budapest Balogh Ferenc mérnök, OEF, Budapest dr. Hauer Lajos tud. niunkatárs, ERTI, Budapest Jeróme René főmérnök, OEF, Budapest Kassai Imre tervelőadó, Mecseki Áll. Erdőgazdaság, Pécs Polner Antal erdőművelési csoportvezető, Csongrádmegyei Áll. Erdőgazdaság, Szeged Simon Miklós erdőművelési előadó, Dunaártéri Áll. Erdőgazdaság* Baja Szodfridt István tudományos munkatárs, ERTI, Budapest dr. Tompa Károly a mezőgazdasági tudományok (erdészet) kandidátusa, egyetemi adjunktus, Erdészeti és Faipari Egyetem, Sopron. Az Országos Erdészeti Egyesület kiadványa Szerkesztő: KERESZTESI BÉLA, a mezőgazdasági tudományok (erdészet) doktora Főmunkatárs: JÉROME RENÉ Kiadja: a Mezőgazdasági Könyv- és Folyóiratkiadó Vállalat. Felelős kiadó: lanyi OTTÓ Szerkesztő bizottság: AKOS LASZLÖ, BABOS IMRE, a mezőgazdasági tudományok (erdészet) doktora, BAKKAY LASZLÖ, DR. BALASSA GYULA, HARACSI LAJOS, a mezőgazdasági tudományok (erdészet) kandidátusa. KALDY JÓZSEF, a mezőgazdasági tudományok (erdészet) kandidátusa. KOCSARDY KAROLY. KOLLÁR GYULA, MADAS ANDRÁS a mezőgazdasági tudományok (erdészet) kandidátusa, PARIS JÁNOS, a mezőgazdasági tudományok (erdészet) kandidátusa, RADO GÁBOR, SALI EMIL, a mezőgazdasági tudományok (erdészet) kandidátusa, SZEPESI LASZLÖ, a mezőgazdasági tudományok (erdészet) kandidátusa, SZONYI LASZLÖ, a mezőgazdasági tudományok (erdészet) kandidátusa, TÓTH SÁNDOR Példányszám: 5250 63-14155-689/2 - Révai-nyomda, Budapest Index: 25 208
A Érdemes volna-e? FÖLNEK ANTAL Csongrád megyei Állami Erdőgazdaság az országos méretű hullámtéri tagosítások, földterület rendezések után 1951 1953-ban nagyarányú erdőtelepítéseket végzett a Tisza és a Maros hullámtérében. Az akkori telepítési területeknek a legnagyobb része igen jó minőségű bár bizonytalan mezőgazdasági termelési értékű mezőgazdasági terület vagy legelő volt. Ezeket az erdőtelepítéseket üzemi céloknak akkor megfelelő, részben egyszerű helyszíni, részben részletes laboratóriumi talajvizsgálatok előzték meg. A tervezések során így került sor a fafajmegválasztásra, majd az erdősítések kivitelezésére. Főként az akkori erdősítések eredményeként ma Csongrád megyében a Tisza és a Maros folyók hullámterében, a fafaj összetétel a faállománnyal bo^ rított területen a következő (1955. évi üzemtervi adatok; figyelembevéve az azóta befejezett erdősítések fafaj összetételét, valamint a véghasználatok fafajösszetétele miatt bekövetkezett változásokat): kst m. 494 ha 19 % A. m. 23 ha 1 % A. s. 7 ha 0,5% mk. ms. 32 ha 1,5% ek. ms. 321 ha 14 % nny. ms. 1016 ha 43 % el. ms 217 ha 10 % ffü. ms. 240 ha 11 % Összesen: 2350 ha 100 % A felsorolás szerint a kocsányos-tölgy állományok területe kereken 500 ha; ez azonban ismerve az állományokat, és figyelembe véve azt, hogy a nemesnyárasok által elfoglalt terület együttes területe a nernesnyárak és a bennük előforduló töltelék fafajok területének kiegészül és növekszik az egyéb fafajok területével, kereken 300 ha-ral. Vagyis a kocsányostölgy állományok területe kereken mintegy 800 ha-ra tehető. A későbbiekben kimutatást adok a kocsányostölgy állományok községhatáros terület-megoszlásáról is, A kocsányos tölgyesek korosztály-megoszlása itt a szóban forgó hullámtérben az alábbi: 1 10 év 11 20 év 21 30 év összesen 467 ha 9 ha 18 ha 494 ha Ez a korosztály-összetétel vonatkoztatfiató az egyéb kemény fafajok területével együtt a felkerekített 800 ha-ra is. Tehát: 1 10 év 11 20 év 21 30 év összesen 770 ha 10 ha 20 ha 800 ha A későbbiekben csak az első korosztály kocsányostölgy állományaival szeretnék foglalkozni, tekintettel a másik két korosztály kis mennyiségére. Ma, 1962-ben az első korosztályba tartozó kocsányostölgy állományok szinte kivétel nélkül 10 évesek.
Az erdősítések előtti talajvizsgálatok alapján ezek az állományok a Tisza hullámterében a Tisza folyó folyásiránya szerint a bal oldalon, Mártély község határában, míg a Maros hullámterében a Maros folyó folyásiránya szerint jobb oldalon, Tápé és Maroslele községek határában foglalnak helyet.. a Felsorolva az említett községek üzemterv szerinti faállománnyal borított és ezen belül a kocsányostölgyesekkel borított területét ez a következő: Község: Faállománnyal Kocsányostölgy borított terület ha. állománnyal borított terület Mártély 589 199 Maroslele 299 244 Tápé 299 289 Mindszent 276 22 Hódmezővásárhely 106 16 Összesen: 1569~~ 770~~ A felsorolt kocsányostölgy-állományok 30 40%-ban egyéb kemény fafajokkal elegyesek. Ezek vsz, msz, kj, hj, zj, nh, kh stb. Az állományok fejlődése kielégítő, sőt ahol a záródás időben bekövetkezett, ott határozottan jó. Helyi állomány ismereteink és méréseink szerint a szóban forgó kocsányostölgyesek a táblázatok (Erdészeti Kézikönyv, Greinertől átdolgozott, tölgy szálerdőre vonatkozó tábla) szerint mintegy 85-90%-ban I., illetve annál jobb termőhelyi osztályúak. A maradék rész megoszlik a többi 5 termőhelyi osztály szerint. Tekintettel az elsőrendű minőségű ós összetételű hullámtéri öntéstalajokra, az I. termőhelyi osztály megállapítás, ismerve az állományok fejlődését, minden további nélkül elfogadható. 1955-ben felvett üzemterveink ezekre az állományokra vágásérettségi korként 60 80 éveket írnak elő. Összehasonlításképpen röviden szeretnék foglalkozni az ugyanebből az időből származó hullámtéri nemesnyár-állományok helyzetével is. Ugyancsak az 1951 53-as években folytak nagyarányú nemesnyár erdőtelepítések a Tisza és a Maros folyó hullámterében. A hullámterekre kidolgozott, előbbiekben már ismertetett fafaj összetételből kitűnik, hogy a nemesnyár-állományok mai területe mintegy 1016 ha. Ebből a területnagyságból, becslésem szerint kb. 150 200 ha-nyi terület az, amelyen a nemesnyár-állományok fiatalabbak ezek a hullámtéri rontott füzesek átalakítása során jöttek létre főleg 1955 óta. Mindenesetre a nemesnyár-állományok többségükben egyidősek a tárgyalt kocsányostölgyesekkel és így önként kínálkozik az összehasonlítás az erdőgazdasági szempontból lényegében ugyanolyan termőhelyi értékű területek állományai között. A nemesnyár-állományok talajvizsgálatok^ alapján a Tisza és a Maros baloldali hullámterébe kerültek. Tehát a Tiszának ugyanazon az oldalára kerültek, mint a koesányostölgyesek, csak egy-egy átvágott holtmederrel elválasztott felsőbb Anyás" és egy alsó Körtvélyes Barcirét" nevű valamikori szigetre. A Marosnak viszont az ellenkező oldalára kerültek a nemesnyárasok. A hullámtéri kérdéses területek felszíni vízjárási viszonyait, talajviszonyait, termőhelyi értékét ismerve megállapítható, hogy a Maros két oldali hullámtere és a Tisza szigetei nem eltérő adottságúak. Véleményem szerint teljes mértékben indokolt lenne az egyik részen a jó fejlődésű nemesnyárasok láttán és ismeretében gondolkodni azon, hogy érdemes volna-e kocsány tölgy esek helyére is nemesnyár-állományokat telepíteni állománycserével. Számításaim szerint, amit a továbbiakban ismertetek, ha ma kitermelünk egy I. th. osztályú 10 éves hullámtéri kocsányostölgyest és 1 éven belül fel-
újítjuk nemesnyárral, akkor a nemesnyár 10 év múlva III. th. osztályú minőséget feltételezve (Magyar-féle fatermési tábla) fatömegben és értékben eléri, sőt túlhaladja a 20 éves kocsányostölgyes fatömeget és értékét. Vannak 10 éves korú hullámtéri nemesnyár-állományokban végzett állományfelvételeink, termelési adataink, amelyek ezeket a számításokat bizonyítják. líövid levezetésben foglalkozom tehát összehasonlításképpen fatermési táblákból vett fatömegadatok alapján és egy elméletileg levezetett véghasználat kihozatali értékével 20 éves kocsányostölgy és 9 éves nemesnyár-állomány esetén. 1. Kocsányostölgyes 20 éves korban (Greiner átdolg. tábl.) I. termelőhelyi osztály átlagos mellmagassági átmérő átlagos magasság összes fatömeg termelési apadék 5% iparifa kihozatal 70% iparifa termelési apadék 15% maradék: maradék: 9,2 cm 9,5 m 100 m 3 ' 5 m 3 95 m 3 66 m 3 10 m 3 56 m 3 bányafa 56 m 3 á 630 35 280,- 280, vastag tűzifa 13 m 3 = 16 ürm. á 139, 2 224, vékony tűzifa 16 m 3 = 533 kéve á 2,90 1 546, Bruttó érték összesen: 39 050, 2. Nemesnyáras 9 éves korban (Magyar-féle tábl.) III. termőhelyi oszt. átlagos mellmagassági átm. felső magasság 7,9 cm 12,2 m összes fatömeg 105,0 m 3 termelési apadék 5% 5,0 m 3 maradék: 100,0 m 3 iparifa kihozatal 80% 80,0 m 3 iparifa termelési apadék 10% 8,0 m 3 maradék: 72,0 m 3 papírfa 60 m 3 = 90 ürm. á 390, 35 100, rostfa 12 m 3 = 18 ürm. á 173, \ 3 114 Tűzifa megoszlás: vastag tűzifa 5 m 3 = 6 eürm. á 113 678, vékony tűzifa 15 m 3 = 500 kéve á 2,30 1 150, Bruttó érték összesen: 40 042, Vagyis ez azt jelenti, hogy az előhasználatok értékét, valamint az állomány cseréjével járó költségeket teljesen figyelmen kívül hagyva, 10 éven belül az erdők értéke mai erdeitermék árrendszerünk alapján ugyanaz lenne. A nemesnyár-állományok hullámtéri erdősítésével járó költségek kb. 5000, forintot tesznek ki ha-ként.
Erdőgazdaságunk területén több nemesnyárasban vannak olyan kijelölt kísérleti területek, melyekben a fatömegfelvételek alapján, valamint a 10 év alatt végzett előhasználatok során a kitermelt fa tömeg és a jelenlegi álló fatömeg viszonya 1:1. Tehát, ha egy előbbi termőhelyi osztályú nemesnyár-állományt veszünk, ez azt jelenti, hogy 10 éves korig kb. 80 100 m 3 anyagot termelhetünk ki ha-ként. Ennek a közvetlen termelési költsége a szegedi erdészetünk 1961-1962. gazdasági évi önelszámolási adatai alapján 48 50 /m 3 körül van. Vagyis az előhasználatok összes költsége ha-ként 5000,. Nézzük meg, hogy mi az értéke a nemesnyár-állományok 10 éves elvégezhető előhasználatokkal (tisztításokkal) kitermelt faanyagának. korig Az erdősítést 2X3 m-es hálózatban végezve, az első tisztítást kb. a 4. évben végezhetjük, a másodikat pedig a 9 10. évben. Az első tisztításkor a hálózatot 3X4 m-re, a második tisztításnál 4X6 m-re tágítjuk. Ebben az esetben a III. termőhelyi osztályú fatömeg adataival, folyónövedékével számolva, az első tisztításnál 22 m 3 -t, a második tisztításnál 60 m 3 -t termelhetünk ki. Nézzük az első termelés bruttó értékét. összes fatömeg 22 m 3 termelési apadék 5% 1 m 3 Maradék 21 m 3 Iparifa kihozatal 50% 10 m 3 Iparifa termelési apadék 10% 1 m 3 Maradék 9 m 3 rostfa 9 m 3 = 13,5 ürm. á 173, 2 335, vékony tűzifa 11 m 3 = 360 ürm. á 2,30 828, Bruttó érték összesen: 3 163, A második termelés bruttó értéke: Összes fatömeg 60 m 3 Termelési apadék 5% 3 m 3 Maradék: 57 m 3 Iparifa kihozatal 80% 46 m 3 Iparifa termelési apadék 10% 5 m 3 Maradék: 41 m 3 papírfa 35 m 3 = 52 ürm. á 390, 20 280 rostfa 6 m 3 = 9 ürm. á 173, 1 557, Tűzifavastag tűzifa 3 m 3 = 3 eürm. á 113, 339, vékony tűzifa 8 m 3 = 260 kéve á 2,30 598, Bruttó érték összesen: 22 774, A két tisztítás alkalmával 10 éves korig kitermelt 82 m 3 összes bruttó értéke tehát: 3163 + 22 774 = 25 937,. Ezt hasonlítsuk össze az első termőhelyi osztályú hullámtéri kocsányostölgyek előhasználati fatömeg és érték adataival.
Az első tisztítás alkalmával kitermelünk: összes fatömeg 12 m 3 Termelési apadék 5% 0,6 m 3 Maradék 11,4 m 3 Iparifa kihozatal 20% 2,3 m 3 Iparifa termelési apadék 10% 0,3 m 3 Maradék 2,1 m 3 Bányadorong v. féldorongfa mg. szerfa (szénaszárító stb.) Tűzifa: 2,1 m 3 378 fm. á 4,10 1550 vastag tűzifa 2 m 3 = 2,5 eürm. á 139 347, vékony tűzifa 7,1 m 3 = 234 kéve á 2,90 679, Bruttó érték összesen: A második tisztítás alkalmával kitermelünk: 2576, Összes fatömeg 25 m 3 Termelési apadék 5% 1,2 m 3 Maradék ~~23,8~m 3 ~ Iparifa kihozatal 70% 16,8 m 3 Iparifa termelési apadék 15% 2,5 m 3 Tűzifa: Maradék 14,3 m 3 Bányafa 14,3 m 3 á 630 9009 vastag tűzifa 2,5 m 3 = 3 eürm. á 139, 417, vékony tűzifa 3,5 m 3 = 115 kéve á 2,90 333, Bruttó érték összesen: 9759, A két tisztítás alkalmával 20 éves korig kitermelt 37 m 3 összes bruttó értéke tehát: 2576, + 9759 = 12 335,. A nemesnyár-állományok és a kocsányostölgy-állományok előhasználataiból kikerülő faanyagoknak az értékkülönbsége tehát 10 év alatt: 25 937, 12 335 = 13 602, ha-ként. A nemesnyár-állományok erdősítési költsége ha-ként a következő: Tuskóirtásos forgatás forgatás 2X3-as hálózatban 1700 db nemesnyár gyök. dugvány 460, /1000 db Ültetés munkabére 15 fill./db Sor jel ölés 3 évig évenként négyszeri gépi ápolás (egyszeri gépápolás 160, ) 3 évig évenként háromszori sorápolás (egyszeri ápolás 200, ) Zöldmetszés, hajtás, egyelés Összes telepítési költség 1000, 782, 255, 50, 1920, 1800 150, 5957,
10 év alatt elért előhasználatok értékkülönbségének és a nemesnyár-állományok telepítési költségének különbsége 13 535, 5957, = 7578, forint. Az 1 évre eső értéknövekedés 758,. Nézzük meg, hogy 10 év eltelte után a nemesnyár-állomány értéke menynyivel lesz nagyobb a mai ismereteink szerint a legcélszerűbben 30 éves vágásérettségi kort feltételezve. A kocsányostölgy-állományok 40 éves korban végzett véghasználata alkalmával a következő értéket kapnánk: 1. Kocsányostölgyes 40 éves korban (Greinertől átdolg. fat. tábl.) I. Termőhelyi osztály Átlagos mellmagassági átmérő Átlagos magasság Összes fatömeg Termelési apadék 5% Maradék Iparifa kihozatal Iparifa termelési apadék 13% Maradék 20 cm 15 m 266 m 3 13 m 3 253 m 3 152 m 3 20 m 3 132 m 3 fűrészrönk 10 m 3 á 1000, vezetékoszlop 20 m 3 á 2200, fagyártmány feldolgozási fa 30 m 3 á 290, bányafa 72 m 3 á 630, Tűzifa: vastag tűzifa 38 m 3 = 47 eürm. á 139, vékony tűzifa 63 m 3 = 2100 kéve á 2,90 10 000,- 44 000-8 700,- 45 360,- 6 533,- 6 090,- Bruttó érték összesen: 120 683, 2. Nemesnyáras 30 éves korban (Magyar J.-féle tábla) III. termőhelyi osztály Átlagos mellmagassági átmérő Felsőmagasság Összes fatömeg Termelési apadék 5% Maradék Iparifa kihozatal 80% Iparifa termelési apadék 10% Maradék hámozási rönk 30 m 3 á 1100, fűrészrönk 170 m 3 á 800, papírfa 200 m a = 280 ürm. á 390, rostfa 73 m 3 = 109 ürm. á 173, 38,5 cm 29,8 m 693 m 3 35 m 3 658 m 3 526 m 3 53 m 3 473 m 3 33 000, 136 000 109 200, 18 857, Tűzifa: vastag tűzifa 33 m 3 = 41 eürm. á 113,50 vékony tűzifa 99 m 3 = 3300 kéve á 2,30 Bruttó érték összesen 4 653 7 590, 309 300,
A 30 év múlva bekövetkező értékkülönbség tehát 309 300, 120 683, forint = 188 617 hektáronként. Ennek egy évre eső átlaga 6287, hektáronként. Ez utóbbi számítás, ami a 30 év átlagára vonatkozik olyan értéknövekedést mutat, ami véleményem szerint feltétlenül megérdemli azt, hogy a kérdést komolyan.mérlegre tegyük. Az elő- és véghasználatok alapján levezetett és kapott termelési értékeket és végül a nemesnyárasok termelésének 1 évre eső átlagát összehasonlítom Az Erdő X. 1961. évi évfolyamának 5. számában Madas András: A nyártatermesztés gazdaságossága c. cikkében tárgyalt adatokkal. A szerző többek között egy hullámtéri nemesnyár állomány véghasználatánál hektáronkénti termelési értékként 22 274, -ot mutat ki évenként. Ez a, jobbak közül való. Az I. termőhelyi osztályú hullámtéri nemesnyáras termelési értékeként hektáronként évenként 25 506, -ot mutat ki. Foglalkozik később az országos átlaggal is (ebben egyébként majdnem 2/3 részben hazainyárasok termelési értéke is benne van), s 2828, -ot számít ki. Egyben kimutatja, hogy ez 104,5 dollár évi devizahozamnak felel meg ha-ként. Az V. termőhelyi osztályú nemesnyáras termelési értéke évenként és hektáronként 4250,, 500, -os mikénti átlagos értékkel számolva. Később ugyanebben a cikkben foglalkozik a papírfatemnelés mérlegével is. Megállapítja azt, hogy a papírfatermelés (hazai és nemesnyár együtt) átlagosan 225 dollár ha/év hozamú. A papírfa, kérdés kiemelése azért érdekes és döntő az egész kérdés-komplexum vizsgálatában, mert a nemesnyár áuományok 10 éves koráig végzett előhasználat a levezetésem szerint 42%-os papírfa kihozatali jelent, ami a nemesnyárasok 10 éves korig számított termelési értékét válutáris szempontból is rendkívül megemeli. Döntő kérdés, és ezért szándékosan hagytam összeállításom legvégére, hogy az állománycsere ilyen nagymértékben termőhelyi de főként talajadottságok szempontjából szóba jöhet-e? A kérdést két részre osztanám fel; véleményem szerint a kérdés fele egyben az érintett hullámtéri területek fele kezelhető úgy, hogy egyszerű külső összehasonlítást teszünk a meglevő nemesnyár és kocsányostölgy állományok fejlettsége között, megállapítva és itt mindjárt le is szögezve azt, hogy a két oldal talajviszonyai között termőhelyi szempontból lényeges különbség nincs. A területek másik felének, 50%-nak a talajviszonyait elemezgetve, a következőket tudjuk elmondani. Az 1951 53-as telepítések előtt az OMMI szegedi részlege részletes talajvizsgálatokat is és helyszíni vizsgálatokat is végzett a területeken. A vizsgálatok helyszínelése még ma is könnyűszerrel elvégezhető, mert a talajvizsgálatok helyei az üzemtervi térképeknél kisebb, M=l : 5000 méretarányú bejelölt vázrajzokon erdőgazdaságunk rendelkezésére állanak. Az összes akkor felvett szelvények száma a 700 ha-on teljesen, elszórtan 66, illetve a vázrajzokon ennyi szelvény helye szerepel. Tekintettel arrai, hogy nyilván sok talajszelvény a helyszíni vizsgálatok alapján közel azonos értékeket mutatott, a részletes laboratóriumi vizsgálatra csak 17 szelvény anyaga került. Minden részletes laboratóriumi talajszelvény-vizsgálat megfelel a nemesnyárak ma ismert talaj igényének, kivéve 4 szelvény Arany-féle kötöttségi adatát. Ismeretes, hogy 10 évvel ezelőtti erdész szemléletünkben ma mar ez helytelen az 50-es Arany-féle kötöttségi érték volt a nemesnyárasok telepítési lehetőséglének a felső határa. Ma már 70-es kötöttségi értékekig is elmehetünk és elmegyünk a namesnyár állományok telepítésénél. Különösen abban
az esetben, na a szelvényben lazább rétegiek is vannak. Sőt néha ezen a kötöttségi értéken felül is merészkedünk a hullámtérben, számolva azzal, hogy fejlődésének figyelembevételével az állomány véghasználatára esetleg korábban sor kerül. Az egész kérdés vizsgálatát megkönnyíti egy nemesnyár talajigény kérdésekkel foglalkozó kartársunknak, ugyancsak Az Erdő hasábjain megjelent cikke, nevezetesen Kovács Jenő: Optimális nemesnyár termőhely, 50-es Arany-féle kötöttségen felül." Ö a cikkében állományfelvételekkel bizonyítja, hogy pl. egy 22 éves nemesnyáras II. termőhelyi osztályú annak ellenére, hogy a kötöttség 0 20 cm-ig 61; 20 30 cm-ig 64; 30 105 cm-ig szintén 64. Táblázatos összehasonlítást közöl az Arany-féle kötöttségi számok, a hy (Kuron) hygroszkóposság és az 5 órás kapilláris vízemelés között. Megállapítja, hogy egy-egy vizsgált talajréteg kötöttségi, hy és 5 órás vízemelési értékei egészen eltérő fizikai talajféleségre utalnak. A kérdést a cikk részletesen vizsgálja és a hy értékben látja a legjobb kötöttségi értékjelzőt. Ez annál is valószínűbbnek látszik, mivel Arany Sándor a kötöttség meghatározási módszerét alföldi, elsősorban szikes talajokra dolgozta ki, és nem speciális hullámtéri vizsgálatokhoz. Az Arany-féle vizsgálat ugyanis a vízfogyasztásra épül, és kiderült, hogy az iszap és vályog frakció is fogyaszthat az agyag jelzőjeként nagy mennyiségű vizet. Összefoglalva ezt a kérdést, az állománycserénél elsősorban a hy és az 5 órás vízemelési adatokra támaszkodjunk majd. Végül, röviden foglalkozom az állománycserék végrehajtási lehetőségével, szervezési kérdéseivel.. Erdőgazdaságunk jó erőben és egészségi. állapotban levő nemesnyár anyatelepekkel rendelkezik. Ezek évi átlagos dugványbozama 3 4 millió darab. Az állománycserék során jelentkező csemeteszükséglet megnevelése tehát nem jelent problémát. Ugyancsak nem jelentene problémát a területek talajelőkészítése, beerdősítése sem. Célszerűnek látszik a munka 4 év alatti elvégzése a következő ütemezéssel: 1. évben 1963/64-ben 2. évben 1964/65-ben 3. évben 1965/66-ban 4. évben 1966/67-ben Összesen: 175 ha 175 ha 175 ha 175 ha 700 ha Becslésem szerint több mint valószínű, hogy a fennmaradó 70 ha-nyi területen nem lehet szó állománycseréről, mert az valóban csak kocsányostölgy állományoknak felel meg. A 700 ha-nyi terület három község határában közel összefüggő egységekben két erdészetünk területén kerülne átalakításra. A két erdészetünk a mindszenti ós a szegedi kis, területűek, erdőművelési és fahasználati munkákkal nincsenek annyira megterhelve, hogy az ütemterv szerinti átalakítást könnyűszerrel meg ne tudnák oldani. A kérdés megoldására tehát minden műszaki és egyéb feltétel adott, most már csak akarnunk kell. Összefoglalva: Birtokunkban van és rendelkezésünkre áll olyan kiváló hullámtéri terület fiatal kocsányostölgy ^ljlományokkal borítottam, amelynek a termőhelyileg optimális termőképességét nem használják ki. Ezért javaslom, hogy ezeket korszerű nemesnyár állományokkal váltsuk fel. Ezeknek a telepítés időpontjától számított népgazdasági haszna értékét hektáronként és évenként 6287,, azaz a 700 ha-on 4 400 900, -ban állapítottuk meg.