A lapban megjelent tanulmányok szerzői:
|
|
- Tibor Fazekas
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1
2 T A R T A L O M Málé Károly: A 10 éves Eszak-hansági Erdészet tapasztalatai 385 Dr. Szász Tibor Ott János: A vágástéri munkák műszaki előkészítésének és művezetésének jelentősége Dr. Márkus László: Létszám és munkaidő vizsgálatok az állami erdőgazdaságokban 397 Szántó Gábor: Termelőszövetkezeti erdőgazdálkodás Somogyban 404 Dr. Keresztesi Béla: Egyesült államokbeli tapasztalatok 406 Dr. rászlor Lajos: A muflon szőrférgessége 418 Dr. Fodor Tamás: Fácánjainkról 420 Dr. Nemky Ernő: Dr. Tuzson János születésének 100. évfordulójára 423 Dr. Papp László: tavaszának időjárása 424 Irodalmi Szemle A nem ipari ágazatok ipari tevékenysége (Jérome R.) 427 A nyárfa felhasználása Olaszországban (Dr. Simon M.) 427 Űj, hordozható benzinmotoros gallyazőgép (Dr. Walter F.) 428 Adalékok a turisztikai szempontból fontos területek újraerdősítéséhez (Dr. Nagy Q.-né) 429 Az erdőgazdaságok lóállományának helyzete (Kolossváryné) 430 A hosszútávú faszükségleti prognózisok (dr. Sólymos R.) 430 Az ben megvédett kandidátusi értekezések ismertetése 430 Címkép: Fenyőerdősítés cserebogár ellen vegyszerezve (Ladánybene, Kiskunsági ÁEFG) (Foto: ERTI, Michalovszky I. felvétele) Hátlapon: Id. Szabó István Kossuth-díjas szobrászművész legkedvesebb anyaga a fa C O J I E P W A H H E Mame K.: 10-TH jierane onbitw CeBepno-XamuarcKoro jiechhwectba 385 JJ-pCacT. Omm H.: 3HaqeHne Texm-mecKoíí noarotobkh H TexHHwecKoro pykoboactba npn jiecoceqhbix paőotax 390 JX-p Mapnyia Jl.: HccneAOBaHHH qhcjiehhocra H 3aTpaTt>i TpyAa B rocyflapctbehhbix jiecxoaax 397 CaHmo F.: BeAenHe nechoro xo3aflctba npoh3boactbehhbim KoonepaTHBOM B UIOMone 404 JJ-p Kepecmemu B.: CeneKqnH xrechbix npebechbix pactenuft B CIIIA 406 JJ-P Tlacmop Jl.: HepBHBoc-n, jierknx My<J).noHa 418 JJ-p <Podop T.: O HauiHx (J)a3aHax 420 JJ-p HeMKU E.: CTOjrerae co AHH powaehhh Ty>K0Ha HHoma 423 JJ-p Tlann Jl.: FIoroAa BecHw 1970 roaa 424 C O N T E N T S Máté, K.: Experiences of the ten year old state forest shop in the Northern Hanság region 385 Dr. Szász, T. Olt, J.: On the signifieance of the technical preparation and direction of felling operations 390 Dr. Márkus, JJ.: Investigations on manpower and working time requirement in the state forest enterprises 897 Szántó, &.: Forest management in the agricultural cooperatives of Somogy county 404 7Jr. Keresztesi, B.: Forest tree improvement in the USA 406 Dr. Pásztor, L.: Bristles-worm disease of the muflon 418 Dr. Fodor, T.: Reflexions on our pheasants 420 Dr. Nemky, E.: On the looth anniversary of dr. Tuzson's birthday 423 Dr. Papp L.: The weather of the spring 1970's 424 A lapban megjelent tanulmányok szerzői: Dr. Fodor Tamás oszt. vezető h., MÉM Kiállítási Iroda, Budapest; dr. Keresztesi Béla igazgató, Erdészeti Tudományos Intézet, Budapest; dr. Márkus László tud. oszt. vezető, Erdészeti Tudományos Intézet, Sopron; Máté Károly erdészetvezető. Kisalföldi Erdőés Fafeldolgozó Gazdaság, Mosonszentjános; dr. Nemky Ernő egyetemi tanár, Erdészeti és Faipari Egyetem, Sopron; Ott János tud. munkatárs, Erdészeti Tudományos Intézet, Mátrafüred; dr. Papp László tud. főmunkatárs, Erdészeti Tudományos Intézet, Kecskemét; dr. Pásztor Lajos főállatorvos, Vadegészségügyi Laboratórium, Budakeszi; Szántó Gábor Erdőrendezőség vezetője, Kaposvár; dr. Szász Tibor tud. osztályvezető, Erdészeti Tudományos Intézet, Budapest.
3 A 10 éves Észak-hansági Erdészet tapasztalatai M i T Í KÁItO I T őszén lesz 10 éve, hogy a Kisalföldi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság az akkori területviszonyoknak megfelelően kialakította az Észak-hansági Erdészet földrajzi határait és ezzel 4751,00 ha terület aktívan bekapcsolódott az ország erdőgazdálkodásába. Azóta az Erdészet területe 6795,00 ha-ra gyarapodott, melyből 6125,00 ha íatermesztésre kijelölt. Erdészetünk feladata, hogy az erdőtelepítésre átadott sajátos hansági területeket a szakmai követelmények figyelembevételével lehetőleg gyorsannövő fafajokkal, elsősorban nemesnyárakkal, mielőbb betelepítse. A 10 év munkáját indokoltnak vélem értékelni olyan szempontból, hogy a feladatok megoldásában jelenleg hol tartunk, milyen következtetéseket kell levonnunk az eddigi eredményekből és milyen feladatokra kell felkészülni, hogy ez a munka a lehető legnagyobb hasznot hozza a népgazdaságnak. Az Erdészet területmegoszlása fafajok szerint az alábbi (1970. I. 1.): nemesnyár, mé, mk, kst, egyéb, összesen: telepítendő, nem erdősíthető, mindösszesen: 3430,00 ha 1300,00 ha 310,00 ha 82,00 ha 5122,00 ha 758,00 ha 245,00 ha 6125,00 ha Erdészetünk éves telepítési feladata országos viszonylatban is jelentős, az évi tervfeladat: erdőtelepítés, 364,00 ha (I. kivitel) erdőfelújítás, 104,00 ha (I. kivitel) összesen: ' 468,00 ha (I. kivitel) így Ez a tervszám kedvező időjárás esetén főleg ősszel túlteljesíthető. így évre kb. 300,00 ha erdősíthető terület marad csak feladatként, zömmel a Lébény község határához tartozó Figurákban. Az évi munkák elvégzése a vízrendezés és egyéb helyi sajátságos viszonyok függvénye őszétől december 31-ig végzett, illetve tervezett erdőtelepítés 3120,00 ha, erdőfelújítás 435,00 ha, összesen 3555,00 ha-t tesz ki január 1-i tényleges felmérés alapján az Erdészet nemesnyár területe 3430,00 ha (nem redukált terület). Az l-es években végzendő erdősítéseknél a nemesnyárak részére a megfelelő termőhely lényegesen csökken, így redukált területben mintegy
4 3i>Ű0,00 ha, enélkül kb. 4000,00 ha nemesnyárassal lehet számolni az eddigi telejjítések eredményeként. Mivel az Erdészet területének 65%-át a nemesnyárak foglalják el, a továbbiakban csak ezek értékelésére szorítkozom. /erüíef 1000 h a - 1. ábra: Nemesnyárasok korosztálymegoszlása január 1-én Az ábrából látható, hogy a nagyvolumenű erdőtelepítések a további munkák szempontjából nézve eléggé kedvezőtlen korosztály viszonyokat alakítanak, illetve alakítottak ki. Mindez nem jelenthet megtorpanást az elkövetkezendő években, hanem tudatos felkészülést követel, mind az Erdészet, mind az Erdőgazdaság részéről a robbanásszerű feladatok megoldására. A feladatok nagyságát még az is emeli, hogy a nemesnyárakon kívül közel 2000,00 ha mé, ffü által elfoglalt terület is belép a fatermelésbe, hasonló kedvezőtlen korosztállyal. A nemesnyárak fajtánkénti területmegoszlása: olasznyár (T 214') óriásnyár korainyár 50%-os területarány 30%-os területarány 20%-os területarány A korosztályviszonyokból adódik, hogy az elkövetkezendő esztendőben az Erdészetnek nemesnyár véghasználata szinte elenyésző lesz, viszont 1980-ra a nevelővágások mértéke a maximumot éri el. Közben adódik ilyen szélsőséges termőhelyen egy-egy rontott nyáras átalakítása, ami az eddigi tapasztalat szerint a területhez viszonyítva 10% körül becsülhető. Ez nem összefüggően, hanem ligetekben jelentkezik, s a területét fafaj cserevei szűkíteni lehet. A számokból kitűnik, hogy 1980-tól az Erdészet területén olyan mértékben emelkednek a fahasználati munkálatok, hogy a mai technikai felkészülés mellett elvégzésük lehetetlennek tűnik. Ezért koordinált műszaki fejlesztéssel már most fel kell készülni arra, hogy a következő üzemtervezés során mind a nevelővágások tervezése, mind a véghasználati besorolások teljes összhangban legyenek a legújabb erdőművelési irányelvekkel és az üzem lehetőségeivel is. így elkerülhetők lesznek az indokolatlan túltartások, vagy a megoldhatatlan besorolások. A kialakult helyzetünkből adódóan az javasolható, hogy a véghasználati kor megállapítását helytelen lenne 20 25, vagy 30 évben kimon-
5 Korosztály alakulás és a várható fatömeg vizsgálata Vizsgálat évei éves. ' éves éves 3 1 ha Terület ha Folyónövedék, m Atlagnövedék, m Fatömeg 1 ha-on, m dani, hanem azt erdőrészletenként, nemesnyár fajtánként külön-külön kell megállapítani. így elkerülhető lenne, hogy a gyengébb termőhelyen levő, növekedésükben kulminált állományokat túltartsuk és a jó termőhelyen álló állományainkat akkor termeljük le, amikor azok még folyónövedékükkel (15 20 m 3 -rel) jelentősen emelik az élőfakészletet. Ilyen megoldással a jelenlegi kedvezőtlen korosztályokat szét lehetne húzni és az aránytalanul nagy feladatokat is egyenletesebben lehetne elosztani és azokra felkészülni. Egyévtizedes munkánk értékelésekor méréseket és számításokat végeztem arra vonatkozóan is, hogy az Észak-Hanságban telepített nyárasokra évente milyen növedék rakódik fel, milyen fatömegekkel kell számolni az elkövetkezendő évtizedekben. Ennek értékelésére a dr. Magyar János által szerkesztett fatermési táblázatot használtam. A felmérés érdekében egy elméleti vágásfordulót tételeztem fel. Méréseink azt bizonyítják, hogy az 5 éves nyárasaink zömmel az I., II. fatermési osztályba sorolhatók és ahogy idősödnek, úgy illeszkednek be a különböző osztályokba. Megfigyeléseink alapján a leggyengébb fejlődésű nyárasaink sem mennek lejjebb a VIII. fatermési osztálynál. Itt már nyárasaink inkább kiligetesednek és ezzel is jelzik, hogy a szélsőséges viszonyokat pangóvíz, közeli feküréteg nem bírják tartósan elviselni. Ezen területeken kellő mérlegelés után fafajcserével lehet próbálkozni, peremvidéken kst-vel, belső részen ffű-zel, mé-rel vagy tudomásul kell venni, hogy gazdaságosan nem vonhatók be az erdőgazdálkodásba. Joggal vetődik fel az is, hogy mi okozza a nemesnyárak korosbodásával a fejlődési visszaesést az északi Hanságban. Az eddigi tapasztalataink szerint a kezdeti nagy növekedést biztosítja a jó talajelőkészítés, majd a rendszeres és többszöri gépi ápolás, a talaj szellőzöttsége és szerkezeti változása. A növekedésben mindaddig nem tapasztalható lényeges visszaesés, amíg valamilyen szélsőséges időjárás a kialakulóban levő viszonyokat meg nem zavarja. Ez lehet az átlagosnál vizesebb, de lehet aszályos esztendő is. A teljesen szélsőséges esetek kiegyensúlyozására berendezkedni előre lehetetlen, de nem is lenne észszerű, így azok hatása állományainkon mutatkozik ( belvizes évek).
6 A kedvezőtlen év, vagy évek után az állományok 2 3 év alatt elsősorban gyökérzet vonatkozásában regenerálódnak, majd megindul a kornak megfelelőbb fejlődés. Ez azonban már nem lesz olyan erélyű, hogy a kedvezőtlen évek elmaradt növekedését is pótolni tudja. Ha ezek a szélsőséges évek azonos vonatkozásban gyakoribb periódusban ismétlődnek, akkor erdeink állapota romlik, de ha közöttük legalább 5 6 év az átlagosnak megfelelően telik el, az erdők képe és fejlődése a nem optimálisnak mondható termőhelyen is k i elégítő. Azt is tapasztaltuk, hogy a nyár fiatalosok 10 éves koruk körül választ adnak arra, hogy mi legyen a további sorsuk, tehát gazdasági erdő, vagy csak pionír erdő fejlődik-e ki belőlük. Ezeket a pionír erdőterületeket egy tavaszi vagy őszi légifelvétel segítségével pontosan fel lehetne mérni és ennek alapján határozni a további teendőkről. A Hanságban állandóan új erdőművelési feladatok jelentkeznek, mivel az összefüggő, nagy erdőtestek igen nagy átalakító hatást gyakorolnak az egész termőhelyre, főleg a vízgazdálkodásra és a talaj átalakulásra. Vizsgálatuk továbbra is lényeges, mert értékelésük alapján lehet csak helyes irányban nevelni a hansági nyárasokat. Vizsgálataink azt bizonyítják, hogy a Hanságban nem lesznek az árterekhez hasonlóan magas növekedésű (30 méter feletti) nyárasok, de ennek ellenére gazdaságos a nyarak telepítése. Azt tapasztaltuk, hogy a Hanság szélsőségeit 1 Ifn Közlekedésre használt csatorna depónia (Üjrónafő 33/b) Fotó: Máté K. 10 éves olasznyár, 32 cm 0, 19 m magas (Üjrónafő 17/b). Fotó: Máté K. legkevésbé a korainyár bírja, ezért azzal a további próbálkozás indokolatlan. Biztonsággal lehet építeni viszont az olasznyárra és az óriásnyárra óta telepített nemesnyár fiatalosaink 50 u /o-os arányban olasznyár, 30 /o óriásnyár és a termőhelynek megfelelően elegyítve 20% ffű, mé fajtákból tevődnek össze. Területünkön az olasznyár szinte mindenütt maga mögött hagyja az óriásnyárat is. Ez vonatkozik mind a növekedésére, mind az egészségi állapotára. A fafajok összehasonlítására rendelkezésünkre áll Üjrónafő község határában a 17/b erdőrészlet állománya. Az állományt 1960 tavaszán telepítettük,
7 vegyes összetételű soros elegyítéssel. A nemesnyár sorok 6 méterre voltak egymástól és soron belül pedig (1 m-es tőtávolsággal) a korainyár közé váltakozva került az olasznyár. Elegysorokban mé, ak, zsm, szny fafajok (1 m-es tő- és sortávolsággal) vannak. A területen elszórtan található még óriásnyár is, de csekély számuk miatt nem értékelhetők. Az óriásnyár itt túlhaladja a korainyárt, de lemarad az olasznyárral szemben; az olasznyár adatai: 1110 db 22 cm átlagos átmérő, 15 m átlagos magasság; a korainyár adatai: 846 db 12 cm átlagos átmérő, 10 m átlagos magasság. Egy törzs fatömege: olasznyár 0,25 m 3, korainyár 0,06 m 3. Az olasznyár jelenlegi hálózata 6 m-es sorköz váltakozó tőtávolsággal. Üzemi tapasztalataink alapján úgy látjuk, hogy ahova indokolt a nemesnyár telepítése, oda nyugodtan tehetjük az olasznyárat mindaddig, amíg jobb fafajhoz nem jutunk a nemesítés során. Már az és 1966-os belvizes években igen kedvező tapasztalataink voltak a füzekkel kapcsolatban. Azóta helyi szelektálással és külső beszerzésből (ER- Tl-től) rendelkezünk olyan fűz anyagokkal, hogy ott, ahol a nemesnyár telepítését az eddigi megfigyeléseink alapján nem tartjuk eredményesnek, ezek a füzek mé-rel elegyítve nem hagynak cserben bennünket. A jövőben feltétlen nagyobb szerepet kell a fűzféléknek szánni ilyen lápos területeken. A telepítési hálózatról az a gyakorlati tapasztalatunk, figyelembe kell venni elsősorban a tájjelleget (termőhelyet), az ápolások technológiáját, vékony választékok feldolgozási és értékesítési lehetőségeit és csak ezután kell a legkedvezőbbet kiválasztani. Véleményünk szerint a 8 9 m 2 -es indulási hálózat az, ami a hansági viszonyok közt a legjobban bevált a nemesnyárasok számára; mé, ffűz állományokban ez a hálózat 3 5 m 2 -re csökkenhet. E néhány gondolat után indokolt visszatérni a közölt táblázat tájékoztató adataira, s néhányat részletesebben elemezni. Az 1 5 éves korú nyárasoknak meglehetősen nagy a területaránya. A különböző termőhelyi adottságokból kifolyólag fejlődés szempontjából azonban később nem lesz ilyen egységes, de mégis e korosztály fogja befolyásolni legjobban az élőfakészlet gyarapodását. Az adatok alapján 1990 körül az Erdészet élőfakészlete nemesnyárból eléri az egymillió bruttó m 3 -t. Átlagnövedéke 1975, folyónövedéke 1980 körül éri el a legmagasabb számot, jelen adatokból következtetve. Az Erdészet bruttó fakitermelése pár év óta 6 8 ezer m 3 körül ingadozik, ebből 2 3 ezer m 3 a tisztításokból kikerülő vékony nyár anyag re a fakitermelés eléri a 10 ezer m 3 -t, majd 1980 körül 40 ezer m 3 kitermelése látszik biztosítottnak körüli esztendőkben elkerülhetetlen a nagyobb területek véghasználatának szorgalmazása és ekkor nem látszik lehetetlennek az évi ezer m 3 bruttó fatömeg kitermelése. Ez a volumen meghaladja ugyan az évi átlag- és a folyónövedéket is, de a korábbi időszakban felhalmozódott évi átlagos véghasználati terület lehetővé teszi az ilyen méretű fahasználatot. A korosztály-táblázatot vizsgálva pedig egyenesen szükségszerűvé válik a nagyobb területek véghasználata körül a folyónövedék már visszaesik, ami az állományok válogatását indokolja, hogy lehetőleg a legjobbak maradjanak a későbbi időszakra. Így is félő, hogy nem maradnak-e lábon túltartott állományok, mert időközben az előhasználati, erdőnevelési belenyúlásokat is el kell végezni. E számok láttán ma még csak elgondolkodunk, de egyben a következő évtized nagy feladatait is jelentik és erősen megszabják a tennivalóinkat. A faanyag letermelésére már rendelkezünk megfelelő gépi eszközökkel, de nagy feladatok várnak ránk a mozgatás, szállítás, rakodás és a kérgezés igazán nagy-
8 üzemű megszervezése terén. Itt vetődik fel a következő láncszem, az eszközök biztosítása a munkák elvégzéséhez. Ennek fontosságára csupán szabadjon utalni Az Erdő" számában megjelent Kassai Jenő A fahasználati eszközigény vizsgálata" című cikkére. A tanulmány részletesen levezeti a vizsgált erdőgazdaságok eszközigényét és ebből máris látszik, hogy a termelés ilyen szintű megemelését az Erdőgazdaság a jelenlegi pénzügyi források mellett biztosítani nem tudja. Ennek igazolására megemlítem, hogy az Erdészet területén egyáltalán nem rendelkezünk még épített földúttal sem. A közlekedés nyomvonalául a csatornák depóniáját használjuk. Járművekkel ezeken a forgalom csak a nyári, száraz időszakban eszközölhető, de akkor is csak pár forduló erejéig, mert a kotús talaj kikátyúsodik és ez a közlekedés végét jelenti. Ha az eddigi beruházások és az elvégzett munkák eredményét hasznosítani akarjuk, e feladat megoldása elkerülhetetlen. Ilyen volumenű munkálatokat már nem lehet lökésszerűen, az időjárástól függően végezni, hanem folyamatos, magasszínvonalú tervezés biztosítása szükséges. A feltárás megindítása tehát szükségszerű. El kell kezdeni a feltárási alaptervben szereplő fő úthálózat kiépítését, hogy e téren is a leggazdaságosabb módszert lehessen majd üzemszerűen alkalmazni. Célszerűnek látszik olyan géppark kifejlesztése, amely az első időszakban a feltárás, később az anyagmozgatás, szállítás problémáit is enyhíti, vagy esetleg megoldja. A következő időszakban ki kell alakítani egy szalagszerű technológiát, magas gépesítettségi fokon, mert enélkül a munka elvégzése nem látszik biztosítottnak. A speciális erdőgazdasági gépek alkalmazását bizonyos mértékben megkönnyíti az, hogy az erdőtelepítések kivitele szabályos sorokban történik, így a gépek, vagy eszközök mozgása a sorok között ilyen szempontból biztosított. Azzal számolni kell, hogy a hansági problémák nem illeszthetők be az orzágos átlagproblémákba, hanem speciális felszereltséget igényelnek. A tájékoztatóból érezhető, hogy az északi Hanság erdészeti hasznosításának kialakítása a befejezéshez közeledik. Az erdőtelepítés befejezése azonban újabb megoldásra váró feladatokat ró az eléggé szélsőséges termőhelyen gazdálkodó vállalatra. A munkák végső eredményét értékelni ma még merész gondolat, de szükséges előre nézni, hogy a gyorsannövő fafajok hozamát kellő felkészültséggel és gyorsasággal tudjuk fogadni és a feldolgozó üzemekhez juttatni. A vágástéri munkák műszaki előkészítésének és művezetésének jelentősége D l. S Z Í S Z T I B O R. O T T J Á N O S A fahasználati munkák hazai végrehajtásának szervezettségi szintje és az alkalmazott eszközök, módszerek színvonala az elmúlt időszakban különböző mértékben fejlődött. Néhány műveletet kivéve jelentősen megnövekedett a gépesítettség aránya, tért hódítottak a komplex munkaszervezeti módszerek. Ezzel szemben magának a végrehajtásnak a megtervezése, munkahelyi irányítása, művezetése és műszaki ellenőrzése, végül az információ szolgáltatás az üzem számára általában alig lépett ki a kézi fakitermelésben is alkalmazott keretekből. Emiatt termelésünkben olyan tartalékok feltárására nyílik lehetőség, amelyek eddig az értékesítés javításán keresztül elérhető árbevétel, továbbá a gépek által biztosított termelékenység-növelési lehetőségek mellett nem tűntek számottevőnek.
Természetközeli erdő- és vadgazdálkodás az Ipoly mentén
Természetközeli erdő- és vadgazdálkodás az Ipoly mentén HUSK/1101/2.2.1/0352 sz., Közösen a természeti értékek megőrzéséért a Poľana és a Börzsöny területén" c. projekt nyitó konferencia 2012. 10.24. Társaságunkról
RészletesebbenERDŐSÍTÉSI MUNKÁINAK GÉPESÍTÉSE A Sztamen Dimitrov BOLGÁR NÉPKÖZTÁRSASÁGBAN
LEJTŐS TERÜLETEK ERDŐSÍTÉSI MUNKÁINAK GÉPESÍTÉSE A Sztamen Dimitrov BOLGÁR NÉPKÖZTÁRSASÁGBAN A BOLGÁR NÉPKÖZTÁRSASÁGBAN az utóbbi 27 év alatt fontos intézkedéseket tettek az erdőgazdálkodás javítására
RészletesebbenErdõ tûz-, árvíz és fakidöntéses vihar biztosítás különös feltételei
erdotuz feltetel.qxd 07.01.10 9:23 Page 1 Feltételek Erdõ tûz-, árvíz és fakidöntéses vihar biztosítás különös feltételei NY. SZ.: 1-12318/01 erdotuz feltetel.qxd 07.01.10 9:23 Page 2 2 erdotuz feltetel.qxd
RészletesebbenERDÉSZET. 3. 2. Erdőtelepítés
1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás
RészletesebbenA NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zártkörűen Működő Részvénytársaság évi erdőgazdálkodási értékelése
A NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zártkörűen Működő Részvénytársaság 2012. évi erdőgazdálkodási értékelése 1. Általános információk A NYÍRERDŐ Zrt. (a továbbiakban: Társaság) Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-
RészletesebbenFaállományok fatermőképességének vizsgálata a termőhely függvényében
Faállományok fatermőképességének vizsgálata a termőhely függvényében Bidló András, Heil Bálint, Kovács Gábor, Patocskai Zoltán Nyugat-Magyarországi Egyetem, Termőhelyismerettani Tanszék Földhasználati
RészletesebbenVáltozás jegyzék VERZIÓ: ÚJ FEJLESZTÉSEK. Hivatkozás # Leírás. Verzió dátuma:
VERZIÓ: 2.1.8 Verzió dátuma: 2014.12.22 ÚJ FEJLESZTÉSEK Hivatkozás # Leírás Erdőgazdálkodás --> Közjólét -->Közjóléti létesítmények --> Közjólét létesítmények nyilvántartása Létesítmény szekció sorrend
Részletesebben5 év 111 000 elültetett facsemete Aki fákat ültet, az bízik a jövőben. (népi bölcsesség)
5 év 111 000 elültetett facsemete Aki fákat ültet, az bízik a jövőben. (népi bölcsesség) Immár 5. éve tart a Citibank Ültessünk fákat a jövőért programja, amelynek keretében 2008 óta 111 000 csemete került
RészletesebbenTavasz u. 3., 6041 Kerekegyháza (Magyarország) 0630/7486-936 ugrosandor@gmail.com
Önéletrajz SZEMÉLYI ADATOK Tavasz u. 3., 6041 Kerekegyháza (Magyarország) 0630/7486-936 ugrosandor@gmail.com Születési dátum 1976. 02. 02. SZAKMAI TAPASZTALAT 2010. 07. 20. 2014. 09. 21. termelési vezérigazgató-helyettes
RészletesebbenMagyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 HUSK/1101/2.2.1/0354
Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 HUSK/1101/2.2.1/0354 Közösen a természetes erdőkért a Börzsöny, a Cserhát és a Selmeci hegységben, és a Korponai síkságon www.husk-cbc.eu
RészletesebbenELŐHASZNÁLATI ÁLLOMÁNYOK, ÁLLOMÁNYÁTALAKÍTÁSOK, TAPASZTALATOK
«34.0.226 ELŐHASZNÁLATI ÁLLOMÁNYOK, ÁLLOMÁNYÁTALAKÍTÁSOK, TAPASZTALATOK Máté Károly A GYŐRI ERDÉSZETBEN A Kisalföldi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság győri erdészetéhez tartozó úgynevezett kisalföldi homokon
RészletesebbenNemesnyár ipari faültetvény. Faanyagtermelés mezőgazdasági módszerekkel
Nemesnyár ipari faültetvény Faanyagtermelés mezőgazdasági módszerekkel Mi jellemzi az ültetvényt? Kimagasló jövedelmezőség, alacsony kockázat, növekvő piaci kereslet Rendelkezésre áll: egyszeri beruházási
RészletesebbenA HOMOKI ERDEIFENYVESEK TÖRZSSZÁMA ÉS FATERMÉSE
634.0.241. Pinus A HOMOKI ERDEIFENYVESEK TÖRZSSZÁMA ÉS FATERMÉSE DR. SÓLYMOS REZSŐ A nagyalföldi erdőssztyepp klímájú futóhomok és gyengén humuszos homok talajokon létrehozott erdeifenyö fiatalosok fatermése
RészletesebbenFás szárú energetikai ültetvények
Fás szárú energetikai ültetvények Holl Katalin MGSZH Erdészeti Igazgatósága Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Erdővagyon-gazdálkodási és Vidékfejlesztési Intézet Területhasznosítás Napjainkban
RészletesebbenAkáctermesztési modellek
számára. Díszfaként a szélsőségesen száraz és a felszínig nedves termőhelyek kivételével mindenütt ültethető. Salix álba cv. 'Sárvár V fűz. Az ERTI sárvári kísérleti állomása szelektálta.. Koronája keskeny,
RészletesebbenAz erdei apadék aprítás és a kapcsolódó szállítás gyakorlati tapasztalatai. Előadó: Jákli Csaba 6 x 6 TRANS Kft ügyvezetője
Az erdei apadék aprítás és a kapcsolódó szállítás gyakorlati tapasztalatai Előadó: Jákli Csaba 6 x 6 TRANS Kft ügyvezetője A 6 x 6 TRANS Kft bemutatkozása I. Cég alapítás: 2000-ben előtársasági forma Fejlődés
RészletesebbenNy-D Régió szerepe az erdő- és fahasznosításban
Nyugat-Magyarországi Egyetem SOPRON Prof. Dr. Molnár Sándor dékán Ny-D Régió szerepe az erdő- és fahasznosításban Az erdő és a fa a Pannon Régió egyik legértékesebb természeti erőforrása. A faipari ágazat
RészletesebbenÜLTETVÉNYSZERŰ NYÁRFATERMESZTÉS A HAJDÚNÁNÁSI ÁLLAMI GAZDASÁGBAN
634.0.627.9 Mészáros István ÜLTETVÉNYSZERŰ NYÁRFATERMESZTÉS A HAJDÚNÁNÁSI ÁLLAMI GAZDASÁGBAN A Hajdúnánási Állami Gazdaságnak Hajdúböszörmény határában fekvő területét korábban ősgyep borította, amely
RészletesebbenErdei élőhelyek kezelése
Erdei élőhelyek kezelése Pro Silva. Dr. Katona Krisztián SZIE VMI Út a szálalásig Szálalás úttörői a francia Adolphe Gurnaud (1825-1898) és a svájci Henri Biolley (1858 1939) voltak. Dauerwald, az örökerdő
RészletesebbenAZ ERDŐK SZERKEZETÉNEK VIZSGÁLATA ÁLLOMÁNYTÍPUSOK ÉS FATERMESZTÉSI MUNKASZAKASZOK SZERINT
6..6 GÁSPÁR-HANTOS GÉZA AZ ERDŐK SZERKEZETÉNEK VIZSGÁLATA ÁLLOMÁNYTÍPUSOK ÉS FATERMESZTÉSI MUNKASZAKASZOK SZERINT Az erdőrendezés fejlesztése során arra törekszünk, hogy az üzemterv felsználói olyan adatokhoz,
RészletesebbenNYÁRTELEPÍTÉSEK ELSŐ FAHASZNÁLATÁNAK VIZSGÁLATA A TERMELŐ SZÖVETKEZETI ERDŐKBEN
tálban, az Országos Vízügyi Hivatalban, és néhány gazdaság, intézmény megbízásából. Ezekből azonban nincsenek a megyei filmtárakban kópiák. Összegezve; Az utóbbi évek szépen gazdagították az erdő- és fagazdaság
RészletesebbenAZ AKÁCGAZDÁLKODÁS ÖKONÓMIAI ELEMZÉSE
Erdészeti Tudományos Intézet Ökonómiai Osztály - Sopron AZ AKÁCGAZDÁLKODÁS ÖKONÓMIAI ELEMZÉSE Kor, kor, vágáskor(kár?). Nagy I. Marosi Gy. Juhász I. Vizsgálat célja A tervezett vágáskoroknak legalább a
RészletesebbenKomplex fahasznosítás a KEFAG Rt-nél. Előadó: Sódar Pál Kecskemét, 2005.október 25.
Komplex fahasznosítás a KEFAG Rt-nél Előadó: Sódar Pál Kecskemét, 2005.október 25. A KEFAG RT. BEMUTATÁSA Mottó: A természet bizalmát őrizzük! Társaság neve: Kiskunsági Erdészeti és Faipari Részvénytársaság
RészletesebbenA KŐRISÁLLOMÁNYOK ERDŐNEVELÉSI MODELLJE
Ö4.0.4/4 Fraxinus A KŐRISÁLLOMÁNYOK ERDŐNEVELÉSI MODELLJE KOVÁCS FERENC Magyarország erdőterületének,6%-át kőrisek foglalják el. A kőris a hegyvidéki bükkösök legfontosabb elegyfája. A kőris a síkvidéken,
RészletesebbenA folyamatos erdőborítás kutatása Magyarországon
A folyamatos erdőborítás kutatása Magyarországon BARTHA DÉNES Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Növénytani és Természetvédelmi Intézet 2015. július 8. Az előadás vázlata 1. Mi is az a folyamatos
RészletesebbenA folyamatos erdőborítás nyilvántartása az Országos Erdőállomány Adattárban
A természet útmutatásának és az emberi cselekvésnek tudatos összehangolása szükséges. (Krutsch, 1942) A folyamatos erdőborítás nyilvántartása az Országos Erdőállomány Adattárban Czirok István osztályvezető
RészletesebbenA mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása
A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása Készítette: Ádám Dénes Okl. erdőmérnök Igazságügyi szakértő www.erdoszakerto.hu Tartalom Helyszín Domborzat Termőhely Erdőállomány
RészletesebbenMiniszteri tájékoztató Magyarország erdőállományának főbb adatairól a 2009. évi XXXVII. törvény 43. (5) bekezdése alapján
Miniszteri tájékoztató Magyarország erdőállományának főbb adatairól a 2009. évi XXXVII. törvény 43. (5) bekezdése alapján Tovább gyarapodott a magyar erdővagyon az elmúlt évben. Az erdők területe 4 535
RészletesebbenAz erdőterület nagysága, az erdőtelepítések eredményeként tovább növekedett.
Miniszteri tájékoztató Magyarország erdőállományának főbb adatairól az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 21. -ának (9) bekezdése alapján 1 Az erdővagyon
RészletesebbenFAGOSZ, MEGOSZ, OEE összevont elnökségi ülés. EMVA intézkedései 1698/2005/EK tanácsi rendelet
FAGOSZ, MEGOSZ, OEE összevont elnökségi ülés EMVA intézkedései 1698/2005/EK tanácsi rendelet Az EMVA tengelyei A mezőgazdasági és erdészeti ágazat versenyképességének növelése. A természeti környezet és
RészletesebbenOrszágos Statisztikai Adatgyűjtési Program Adatgyűjtések és Adatátvételek. adatszolgáltatóinak meghatározása. Országos Meteorológiai Szolgálat
Tipus: = adatgyűjtés AÁ, adatátvétel 1066 1254 1255 1256 1257 1259 Levegőtisztaság-védelmi adatok Beszámoló az erdősítésekről és a fakitermelésről Erdővédelmi kárbejelentő lap Jelentés az erdészeti szaporítóanyagokról
RészletesebbenAz erdőgazdasági munkaszervezés alapjai
Végezetül vizsgáljuk meg, hogy. a távlati célok megvalósítása milyen mértékben haladtunk: irányában a) erdőfelújítási hátralékunk figyelembe véve a befejezett erdőfelújításokat csökkent, ütemét azonban
Részletesebben5f!J. számú előterjesztés
Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Alpolgármestere 5f!J. számú előterjesztés Előterjeszt és a Kerületfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság részére a Pilisi Parkerdő Zrt. tevékenységéről
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról
VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Vízgazdálkodási Igazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Dunán 29. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató
RészletesebbenErdősítések és fahasználatok műszaki átvételének (hatósági ellenőrzésnek, helyszíni szemléjének) rendje
Erdősítések és fahasználatok műszaki átvételének (hatósági ellenőrzésnek, helyszíni szemléjének) rendje Jogosult Erdészeti Szakszemélyzet Általános Továbbképzése 2014.Október 21. Fahasználati műszaki átvételek
RészletesebbenAz erdei avar széntartalmának becslése
Az erdei avar széntartalmának becslése Führer Ernő NAIK ERTI Szeminárium 3. Sárvár, 215. november 19. globális klímaváltozás TERMŐHELY- VÁLTOZÁS klímaparaméterek változása termőhelyi feltételek változása
RészletesebbenALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚTORIPARBAN LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁNKÉNT
ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚTORIPARBAN LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁNKÉNT Az új osztályozási rendszer bevezetésével a létszám adatokban is változás következett be. A 0-9 fő közötti kategória
RészletesebbenA jövő erdőgazdálkodása a Szigetközben
A jövő erdőgazdálkodása a Szigetközben LIMP TIBOR 1. Az erdőgazdálkodás vízellátási, vízháztartási igényei A Szigetközben folyó erdőgazdálkodás jövőképének kialakítása során a jelenlegi kedvezőtlen ökológiai
RészletesebbenA beruházások döntés-előkészítésének folyamata a magyar feldolgozóipari vállalatoknál
A beruházások döntés-előkészítésének folyamata a magyar feldolgozóipari vállalatoknál Szűcsné Markovics Klára egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem, Gazdálkodástani Intézet vgtklara@uni-miskolc.hu Tudományos
RészletesebbenFA ENERGETIKAI HASZNOSÍTÁSÁNAK VESZÉLYEI A MAGYAR FAIPARRA
FA ENERGETIKAI HASZNOSÍTÁSÁNAK VESZÉLYEI A MAGYAR FAIPARRA Miért kell a címben szereplő témáról beszélni? Ezen érdekek összehangolásával kell megfelelő állami szabályokat hozni. Most úgy tűnik, hogy ezen
RészletesebbenERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Erdőművelés Erdőhasználat Erdőtervezés. Termőhely klíma hidrológiai viszonyok talaj kölcsönhatás az erdővel
1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás
RészletesebbenA MEZŐGAZDASÁGI CELLULÓZNYÁR-TERMESZTÉS TAPASZTALATAI ÉS FEJLESZTÉSÉNEK IRÁNYAI. AZ ÁLLAMI GAZDASÁGOKBAN Erdős László
A MEZŐGAZDASÁGI CELLULÓZNYÁR-TERMESZTÉS TAPASZTALATAI ÉS FEJLESZTÉSÉNEK IRÁNYAI 634.0.627.9 AZ ÁLLAMI GAZDASÁGOKBAN Erdős László Hazánk nyárfatermesztéséhez nagymértékben járult hozzá az 1/1966. FM PM
RészletesebbenA faipari, fűrészipari feldolgozás és a biomassza energetikai hasznosításának kapcsolata Magyarországon
A faipari, fűrészipari feldolgozás és a biomassza energetikai hasznosításának kapcsolata Magyarországon Prof.. Dr. Molnár Sándor Toth Béla 1 Előadás tartalma: Hazai fűrészipari feldolgozás alapanyaghelyzete
RészletesebbenALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚ-
ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚ- TORIPARBAN LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁNKÉNT Az új osztályozási rendszer bevezetésével a létszám adatokban is változás következett be. A 0-9 fő közötti kategória
RészletesebbenKérdőíves felmérés szeptember. Külön lehetőséget biztosítottunk írásbeli vélemény nyilvánításra a változtatás igényével kapcsolatosan.
Kérdőíves felmérés 2016. szeptember Könyvtárunk szolgáltatási színvonalának mérésére kérdőíves felmérést végzett 2016. szeptember 20 és október 20 közötti időszakban. A mintavétel módja véletlenszerű kiválasztással
RészletesebbenA magyarországi jelentősebb Cedrus atlantica Manetti állományok fatermése
A magyarországi jelentősebb Cedrus atlantica Manetti állományok fatermése Barna Tamás KEFAG R.T. Erdészeti Szaporítóanyag Termesztési Központ Kecskemét Kivonat Magyarországon csak néhány hektár Cedrus
RészletesebbenTervezett fakitermelések bejelentése
Tervezett fakitermelések bejelentése ERDŐGAZDÁLKODÁSI HATÓSÁGI BEJELENTÉSEK/TERVEZETT ERDŐGAZDÁLKODÁSI TEV. BEJELENTÉSE/TERVEZETT FAKITERMELÉSEK BEJELENTÉSE BEVEZETÉS A Tervezett fakitermelések bejelentése
RészletesebbenA folyamatos erdőborításon alapuló erdőkezelés gazdálkodói és ökonómiai vonatkozásai
A folyamatos erdőborításon alapuló erdőkezelés gazdálkodói és ökonómiai vonatkozásai Csépányi Péter termelési és természetvédelmi főmérnök Pilisi Parkerdő Zrt. A Pilisi Parkerdő Zrt. működési területe
RészletesebbenEUTR gyakorlati alkalmazása, végrehajtás bejelentés a magánerdő gazdálkodók szemszögéből
EUTR gyakorlati alkalmazása, végrehajtás bejelentés a magánerdő gazdálkodók szemszögéből /Budapest, 2019. 01. 22./ Szabályozási alapok Az Európai Parlament és a Tanács 995/2010/EU Rendelete (2010. október
RészletesebbenFakitermelések ütemezése és dokumentálása
Fakitermelések ütemezése és dokumentálása ERDŐGAZDÁLKODÁSI HATÓSÁGI BEJELENTÉSEK/FAKITERMELÉSEK ÜTEMEZÉSE ÉS DOKUMENTÁLÁSA A Fakitermelések ütemezése és dokumentálása menüpont három terület kezelésére
RészletesebbenA 2009-es év országos átlaga megegyezik, a fenntartói 4% csökkenést mutat, az iskolai eredmény viszont 2%-kal jobb a tavalyinál.
Iskolánkban, a 2009-2010-es tanévben 5 osztály vett részt a központi mérésben, összesen.. tanuló. Két telephelyen folyt a mérés: 1. telephely- székhelyiskola - 4. a 2. telephely- Pais Tagiskola- 4. b,
RészletesebbenOKJ Erdészeti szakmunkás
AM KELET-MAGYARORSZÁGI AGRÁR-SZAKKÉPZŐ KÖZPONT SZAKMAI PROGRAM Mezőgazdaság szakmacsoport XXXII. Erdészet és vadgazdálkodás ágazat OKJ 34 623 01 Erdészeti szakmunkás Hatályos: 2016. szeptember 1-től ASZK
RészletesebbenERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés
1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás
RészletesebbenAz A,NNY, F területmegoszlás a korosztályonkén t
AZ AKÁ C É S A NYARAK SZEREP E FAELLÁTÁSUNKBA N DR. SÓLYMOS REZSŐ Az erdőkkel szemben támasztott társadalmi-gazdasági igények közül a legősibb és a legfontosabbak közé tartozik a faellátásban betöltött
RészletesebbenA 2012-es kompetenciamérés elemzése a FIT-jelentés alapján
A 2012-es kompetenciamérés elemzése a FIT-jelentés alapján 2012 tavaszán kilencedik alkalommal került sor az Országos kompetenciamérésre. A kompetenciamérés mind anyagát, mind a mérés körülményeit tekintve
RészletesebbenAZ ÖRÖKERDŐ GAZDÁLKODÁS TAPASZTALATAI ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA MÁRCIUS SOPRON, MAGYARORSZÁG
Csépányi Péter termelési és természetvédelmi főmérnök Pilisi Parkerdő Zrt. AZ ÖRÖKERDŐ GAZDÁLKODÁS TAPASZTALATAI ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA 2017. MÁRCIUS 21-22. SOPRON, MAGYARORSZÁG Bevezetés Két fő erdőművelési
Részletesebben2013. október 4. Galambos Annamária
Az ÚMVP 2007-2013 jelenlegi állása, 2014-ben megnyíló erdészeti jogcímek 2013. október 4. Galambos Annamária Agrárfejlesztési Főosztály Az ÚMVP erdészeti jogcímeinek 2007 2013 as felhasználása (forrás:
RészletesebbenOKJ Erdészeti szakmunkás
SZAKMAI PROGRAM Mezőgazdaság szakmacsoport XXXII. Erdészet és vadgazdálkodás ágazat OKJ 34 623 01 Erdészeti szakmunkás Hatályos: 2016. szeptember 1-től ASZK PP16 SZP SZAKKÖZÉPISKOLA - ERDÉSZETI SZAKMUNKÁS
RészletesebbenA KÖZÖSSÉGI JELENTŐSÉGŰ ERDŐS ÉLŐHELYTÍPUSOK FENNTARTÁSÁNAK KÉRDÉSEI
Dr. Szmorad Ferenc erdőmérnök, természetvédelmi szakértői tevékenységet végző egyéni vállalkozó A KÖZÖSSÉGI JELENTŐSÉGŰ ERDŐS ÉLŐHELYTÍPUSOK FENNTARTÁSÁNAK KÉRDÉSEI ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA 2017. MÁRCIUS 21-22.
RészletesebbenNavire -Gold Kft. lőtéri építési munkálatok Németh Zoltán EV.
Sorszám Szerződéskötés kelte Társasággal szerződő fél neve Erdészeti társaság neve: Zrt 2015. év Szerződés tárgya Szerződés időtartama (határozatlan határozott tól - ig) Szerződés ellenértéke (nettó Ft)
Részletesebben2014. évre tervezett erdőgazdálkodási tevékenységek a X. kerületben:
2014. évre tervezett erdőgazdálkodási tevékenységek a X. kerületben: Fahasználat módja Községhatár Tag Részlet Teljes terület (ha) TRV Budapest X. 4 F 5,14 TI Budapest X. 4 E 4,92 TI Budapest X. 4 K 1,65
RészletesebbenKerekegyháza Város Képviselő-testületének január 30 - i ülésére
ELŐTERJESZTÉS Kerekegyháza Város Képviselő-testületének 2008. január 30 - i ülésére Tárgy: A Farkas erdő pihenő- és emlékparkká történő kialakításához szükséges döntések meghozatala Az előterjesztést készítette:
RészletesebbenAz erdőgazdálkodás és a közlekedést szolgáló vonalas létesítmények kapcsolata
Az erdőgazdálkodás és a közlekedést szolgáló vonalas létesítmények kapcsolata Készítette: Csókás Balázs csokas.balazs@emk.nyme.hu Nyugat-magyarországi Egyetem, Erdőmérnöki Kar Erdővagyon-gazdálkodási és
RészletesebbenHeil Bálint Heilig Dávid Kovács Gábor
F á s s z á r ú ü l t e t v é n y e k l é t e s í t é s i l e h e t ő s é g e i ú j E u r ó p a i U n i ó s t á m o g a t á s s a l Csorna 2017. szeptember 13. Sopron 2017. szeptember 14. Kecskemét 2017.
RészletesebbenEGYESÜLETI KÖZLEMÉNYEK.
fokkal (sűrűséggel stb.) beérhetjük. Ezeket az adatokat grafikusan ábrázolva a vezérgörbékhez simulva megvonhatjuk a 7 cm-nél vastagabb fatömegre vonatkozó és a magassági görbéket. Ha a két szélső görbe
Részletesebbenfor a living planet "zöld energia"?
for a living planet Mennyire zöld z a "zöld energia"? A biomassza-hasznosítás természetvédelmi kockázatai Gulyás Levente természetvédelmi igazgató WWF Magyarország Tartalom 1. EFI tanulmány háttere 2.
RészletesebbenA lapban megjelent tanulmányok szerzői
T A R T A L O M Vándorgyűlés Eger, július 17 18 385 Az 1964. évi Bedő Albert-dijasok" 388 Feltété Gyula: Főtitkári beszámoló...... 39a Adamkó József: A Nyugatbükki Ali. Erdőgazdaság ismertetése 396 Kovács
RészletesebbenA nagyvadállom hatása Magyarország llományaira
A nagyvadállom llomány károsk rosításának hatása Magyarország erdőállom llományaira Kiemelten az erdősítési si korú állományokra 2009.10.27. Az erdészeti elsőfok fokú hatóság g informáci ciói i a vadkáros
RészletesebbenKözösségi, üzemi energiatermelés fából, kulcsszó: logisztika. 45. FAGOSZ Faipari és Fakereskedelmi Konferencia, október 29 30.
Közösségi, üzemi energiatermelés fából, kulcsszó: logisztika 45. FAGOSZ Faipari és Fakereskedelmi Konferencia, október 29 30., Balatonszemes Fenntartható az a társadalom, amely képes nemzedékeken át fennmaradni,
RészletesebbenA folyamatos erdőborítás mint a természetvédelmi kezelés eszköze és/vagy célja
A folyamatos erdőborítás mint a természetvédelmi kezelés eszköze és/vagy célja Ugron Ákos Gábor főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály A természetvédelem elvárása
RészletesebbenA NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A
A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 5. előadás A termelés környezeti feltételei A környezeti feltételek hatása Közvetlen Termék-előállítás
RészletesebbenCsiha Imre Dr. Keserű Zsolt Kamandiné Végh Ágnes NAIK ERTI Püspökladány
Csiha Imre Dr. Keserű Zsolt Kamandiné Végh Ágnes NAIK ERTI Püspökladány Alföldi erdőterületeink jelentős része: száraz, gyenge termőképességű, kedvezőtlen vízgazdálkodású Hazai talajaink: 43%-a kedvezőtlen
RészletesebbenAz Országos Kompetenciamérés intézményi eredményeinek értékelése és a tanulói teljesítmények növelésének lehetőségei
Az Országos Kompetenciamérés intézményi eredményeinek értékelése és a tanulói teljesítmények növelésének lehetőségei 1. Az Országos Kompetenciamérés eredményeinek értékelése (2014-2017) Iskolánk tanulói
RészletesebbenMunkaerőpiaci mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban
HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Munkaerőpiaci
RészletesebbenA folyamatos erdőborítás bevezetése az erdészeti gyakorlatba
A folyamatos erdőborítás bevezetése az erdészeti gyakorlatba Üzemi tapasztalatok a Pilisi Parkerdőben Csépányi Péter termelési és természetvédelmi főmérnök Történeti áttekintés Erdőanyai Szálalóvágás a
RészletesebbenAz erdei vadkár. Nem minden vadhatás vadkár, de minden vadkár vadhatás! Nagy Imre Sárvár, december 13.
Az erdei vadkár Nem minden vadhatás vadkár, de minden vadkár vadhatás! Nagy Imre Sárvár, 2017. december 13. db 180 000 160 000 A biológiai alapok I. 340 e.db/év nagyvad elejtés (apadás) Nagyvad fajaink
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP II. tengely A földhasználat racionalizálása a környezeti és természeti értékek
RészletesebbenProf. Dr. Molnár Sándor NYME, FMK, Faanyagtudományi Intézet Átdolgozta: Dr. habil Németh Róbert. Fahasznosítás Magyarország erdő- és fagazdasága
Prof. Dr. Molnár Sándor NYME, FMK, Faanyagtudományi Intézet Átdolgozta: Dr. habil Németh Róbert 3. Fahasznosítás Magyarország erdő- és fagazdasága A magyarországi erdők fafajcsoport megoszlása (2008) Fafaj
RészletesebbenA folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető
Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály 1055 Budapest, Kossuth L. tér 11. A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Erdőgazdálkodás
RészletesebbenAKÁCFAJTÁK FATERMÉSÉNEK VIZSGÁLATA
630*653 AKÁCFAJTÁK FATERMÉSÉNEK VIZSGÁLATA LESSÉNYI BÉLA DR. RÉDEI KÁROLY Az országban egyre több helyen létesült, ill. létesülnek akácfajtákból termesztési kísérletek. Ezek kiértékelése során, valamint
RészletesebbenIndex: Dr. Kocsmár Ferenc: A fagazdaság vállalatainak gazdálkodása az évben 145. Dr. Mollay Jánosné: A soproni közjóléti erdők 148
T A R T A L O M Dr. Kocsmár Ferenc: A fagazdaság vállalatainak gazdálkodása az 1971. évben 145 Dr. Mollay Jánosné: A soproni közjóléti erdők 148 Kurdi István: Küzdelem a tarackbúza ellen 154 Mátrabérci
RészletesebbenENERGETIKAI FAÜLTETVÉNYEK TELEPÍTÉSÉNEK ÉS BETAKARÍTÁSÁNAK GÉPESÍTÉSE
ENERGETIKAI FAÜLTETVÉNYEK TELEPÍTÉSÉNEK ÉS BETAKARÍTÁSÁNAK GÉPESÍTÉSE Dr. Ivelics Ramon PhD tudományos munkatárs Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Környezetipari és Megújuló-energetikai Kompetencia
RészletesebbenA KÖZLEKEDÉSHÁLÓZATI RENDSZER SZEREPE A BUDAPESTI AGGLOMERÁCIÓ KIS- ÉS KÖZÉPVÁROSAINAK TERÜLETI FEJLŐDÉSÉBEN
MRTT XIV. Vándorgyűlés szept.15-16. A KÖZLEKEDÉSHÁLÓZATI RENDSZER SZEREPE A BUDAPESTI AGGLOMERÁCIÓ KIS- ÉS KÖZÉPVÁROSAINAK TERÜLETI FEJLŐDÉSÉBEN Kovács Csaba József doktorandusz e-mail: b.kovacs.csaba@gmail.com
RészletesebbenFOGLALKOZÁSI NAPLÓ (segédlet)
verzió szám: 1.0 FOGLALKOZÁSI NAPLÓ (segédlet) 20 /20 tanév Erdésztechnikus szakma i képzéséhez OKJ szám: 54 623 02 Évfolyam: 1/13. évfolyam Gazdálkodó szervezet neve: Képzőhely neve, címe: Gyakorlati
RészletesebbenJellemezze az erdeifenyőt, a feketefenyőt, a lucfenyőt és a vörösfenyőt a kérge, hajtása, tűje, termése és faanyaga alapján!
1. Jellemezze az erdeifenyőt, a feketefenyőt, a lucfenyőt és a vörösfenyőt a kérge, hajtása, tűje, termése és faanyaga alapján! Információtartalom vázlata: - Erdeifenyő jellemzése - Feketefenyő jellemzése
RészletesebbenFIT - jelentés 2011. Kompetenciamérés a SIOK Vak Bottyán János Általános Iskolában
FIT - jelentés 2011. Kompetenciamérés a SIOK Vak Bottyán János Általános Iskolában 1. Létszámadatok: A 2011-es kompetenciamérésben, a 6.évfolyamosok közül 64, míg a nyolcadik évfolyamosok közül 76 tanuló
RészletesebbenAz Erdőápolási és véghasználati utasítás" megjelenésének küszöbén
Az Erdőápolási és véghasználati utasítás" megjelenésének küszöbén SOPP LÁSZLÓ az ERTI tudományos munkatársa Népgazdaságunk minden ágazata, a nehézipartól a mezőgazdaságig, az elmúlt tíz év alatt, általunk
RészletesebbenBEVEZETÉS. erdő. működésében összetételében a prognosztizált folyamatok.
SZIKI KOCSÁNYOS TÖLGY ÁLLOMÁNYOK TERMÉSZETKÖZELI FELÚJÍTÁSI KÍSÉRLETEI A KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSAI MELLETT Kamandiné Végh Á. Csiha I. Keserű Zs. Erdészeti Tudományos Intézet E-mail: erti@erti.hu Debrecen;
RészletesebbenCímkép: 120 éves gesztenyések Bozsok határában, Vas megye (Foto: ERTI, Jéröme René felvétele)
T A R T A L O M Nemzetközi Erdőművelési Konferencia (Demszky István)...., 433 Bogár István Hajak Gyula: Erdőfeltárási tanulmányút Franciaországban 437 Dr. Szepesi László: Adatok a motorfűrészek rezgésének
RészletesebbenA VÁGÁSI KOR, A VÁGÁSI SÚLY ÉS A ROSTÉLYOS KERESZTMETSZET ALAKULÁSA FEHÉR KÉK BELGA ÉS CHAROLAIS KERESZTEZETT HÍZÓBIKÁK ESETÉBEN
A vágási kor, a vágási súly és a rostélyos keresztmetszet alakulása fehér kék belga és charolais keresztezett hízóbikák esetében 1 () A VÁGÁSI KOR, A VÁGÁSI SÚLY ÉS A ROSTÉLYOS KERESZTMETSZET ALAKULÁSA
RészletesebbenA változatosság, min t a természet egyik legfontosab b jelensége : GONDOLATOK A FATERMÉS I TÁBLÁK É S FÜGGVÉNYE K ALKALMAZÁSÁHOZ
A változatosság, min t a természet egyik legfontosab b jelensége : GONDOLATOK A FATERMÉS I TÁBLÁK É S FÜGGVÉNYE K ALKALMAZÁSÁHOZ DR. SOMOGYI 630*52 ZOLTÁN Az erdőgazdálkodás mindennapi segédeszközei a
RészletesebbenREGISZTRÁLT GAZDASÁGI SZERVEZETEK SZÁMA AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, FA- ÉS BÚTORIPARBAN
REGISZTRÁLT GAZDASÁGI SZERVEZETEK SZÁMA AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, FA- ÉS BÚTORIPARBAN ERDŐGAZDÁLKODÁS 2013-ban tovább emelkedett a regisztrált szervezetek száma az erdőgazdálkodás területén (+4,8%). Folytatódott
RészletesebbenBruttó hazai termék (GDP) volumenindexe. 1960=100 Éves változás 85 1960. 1964. 1968. 1972. 1976. 1980. 1984. 1988. 1992. 1996. 2000. 2004.
1. oldal MAGYARORSZÁG NÉHÁNY FONTOSABB GAZDASÁGI MUTATÓJA Az ország területe 93. km 2, ebből 24. január 1. 1.836,4 ezer ha erdő, ami 19,7-os erdősültségnek felel meg. A lakosság száma 24. január 1-én 1,1
RészletesebbenA KORSZERŰ FENYŐTERMESZTÉS IRÁNYELVEINEK ÉRVÉNYESÍTÉSE A SZEGEDI ERDŐRENDEZŐSÉG MUNKÁJÁBAN
634,0.61:174.7 Bartuez Emil A KORSZERŰ FENYŐTERMESZTÉS IRÁNYELVEINEK ÉRVÉNYESÍTÉSE A SZEGEDI ERDŐRENDEZŐSÉG MUNKÁJÁBAN Az 1970. évi mérlegadat szerint a Szegedi Állami Erdőrendezőség faállomány - hyal
RészletesebbenBAKONYERDŐ ERDÉSZETI ÉS FAIPARI ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. Gazdálkodási terv. Pápa, 2014. január 18.
BAKONYERDŐ ERDÉSZETI ÉS FAIPARI ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Gazdálkodási terv Pápa, 2014. január 18. Tartalomjegyzék 1. Összefoglalás... 3 1.1. Cégbemutató... 3 1.2. A gazdálkodás céljai... 4 1.3.
RészletesebbenA fűrészmozgás kinetikai vizsgálata
A fűrészmozgás kinetikai vizsgálata Az alábbi dolgozat az 1988 - ban Sopronban, a kandidátusi fokozat elnyerése céljából írt értekezésem alapján készült, melynek címe: Balesetvédelmi és környezetkímélő
RészletesebbenVÁLTOZÁS JEGYZÉK VERZIÓ:
VÁLTOZÁS JEGYZÉK VERZIÓ: 2.1.10 Hivatkozás # Leírás Verzió dátuma: 2015.01.27 Új FEJLESZTÉSEK Erdőgazdálkodás --> Erdőgazdálkodási hatósági bejelentések-> Fakit. ütemezése és dok. Létrejött egy menüpont,
RészletesebbenAZ UD RENDSZER EMISSZIÓS KATEGÓRIÁINAK FELÜLVIZSGÁLTATA ÉS A JAVASOLT VÁLTOZÁS DÍJBEVÉTELI HATÁSAI
AZ UD RENDSZER EMISSZIÓS KATEGÓRIÁINAK FELÜLVIZSGÁLTATA ÉS A JAVASOLT VÁLTOZÁS DÍJBEVÉTELI HATÁSAI ELŐZMÉNYEK Az UD rendszer bevezetésekor a rendelkezésünkre álló hazai járműadatok alapján az alábbi emissziós
RészletesebbenA magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr.
A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A termelés és az árbevétel alakulása 2013-ban 1. táblázat a termelés változásának indexe Év 2005 2008 2009 2010 2011 2012 2013
RészletesebbenAz előadás felépítése
Beszámoló előadás Az erdészeti és a mezőgazdasági földértékelés összehasonlítása, az egységesítés lehetséges módjai Patocskai Zoltán II. Phd. hallgató (NYME-EMK RGYEVTDI E2 program) Az előadás felépítése
Részletesebben