1. SZEMÉLYI ADATOK Név: Dr. Pál Attila Születési hely, idő: Szeghalom, 1950. november 20. Állampolgárság: magyar Munkahelyi adatok: Beosztása és munkaköre: tanszékvezető egyetemi tanár Munkahely megnevezése: Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Orvos- és Gyógyszerésztudományi Centrum Általános Orvostudományi Kar Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika 6725 Szeged, Semmelweis u. 1. Tel.: 62/ 54 54 99 Fax: 62/ 54 57 11 E-mail: palattila@obgyn.szote.u-szeged.hu Tanulmányok, továbbképzés 1975. Orvosi diploma 125/1975. (IX.13.) O.E.szám 1979. Szülészet-nőgyógyászat szakvizsga (1019/1979.XI.13.) 1998. Egészségügyi közgazdasági és menedzser szakokleveles orvos (P-Kg-103/1998.VII.3.) Nyelvismeret 1981. angol középfokú állami nyelvvizsga (015529/1981.VI.26.) 1985. orosz alapfokú állami nyelvvizsga (010354/1985. 1994. német középfokú állami nyelvvizsga (34908/1995.IV.10.) Tudományos fokozat 1987. az orvostudomány kandidátusa (11530/1987.I.28.) 1995. Habilitatio
Beosztások 1975. klinikai orvos SZOTE Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika 1981. tanársegéd SZOTE Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika 1989. adjunktus SZOTE Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika 1995. docens SZOTE Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika 1999. tanszékvezető egyetemi tanár Szegedi Tudományegyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika 1999. okt. igazgató SZTE ÁOK Asszisztált Reprodukciós Központ 2003. igazgató WHO Kutató Központ Tanulmányutak 1974. Finnországban a Turkui Nöi Klinikán, tudományos diákkörösként 1 hónapos szakmai gyakorlat 1978. Nyugat-Németországban, Gelsenkirchenben (1 hét), a terhesség korai szakaszában pharmacokinetikai vizsgálatokat tanulmányoztam. 1982. Odesszai Pirogov Egyetem Szülészeti Klinikája (Szovjetunió) (3 hét) az ott folyó perinatológiai vizsgálatokkal ismerkedtem 1985. Zágráb (Jugoszlávia) a "Dr.Josip Kajfes" Intézet, a WHO Együttműködési Központja (1 év) 1985. Zágrábi Egyetem (Horvátország) "Ultrasound in clinical medicine" tanfolyam (Egészségügyi Világszervezet szervezésében) (6 hónap) 1989. Bonni Női Klinikán ("Abteilung für Praenatale Diagnostik und Therapie") dolgoztam, mint az Alexander von Humboldt Alapítvány (NSZK) ösztöndíjasa (1,5 év) 1991. Congress Education Grant-ot nyertem Singapureban ("XIII. World Congress of Obsterics and Gynecology"). Tanfolyamok 1983. Budapest, a San-Francisco-i Microsurgical Institute (USA) által szervezett mikrosebészeti tanfolyam 1985. Ultrahang diagnosztika a klinikumban (Zágrab- WHO tanfolyam- 7304/1985. november 31.) 2001. Szegeden a San Francisco-i MOET Intézet által szervezett Nőgyógyászati laparoszkópos varrástechnikai tanfolyam
Szakmapolitikai és társadalmi tevékenység Egyetemi tisztségek és megbízások 1992-1999. SZTE Családorvostan Munkacsoportjának tagja 2000- Szülészeti és Nőgyógyászati Szakmai Kollégium tagja 2000- Szegedi Tudományegyetem ÁOK Kari Tanács tagja 2000-2005. Csongrád Megyei szülész-nőgyógyász szakfőorvos 2006- Csongrád Megyei szülész-nőgyógyász szakfőorvos 2003- SZTE ÁOK Stratégiai Bizottságának tagja 2003- Országos Méhnyakszűrési munkacsoport tagja 2003- ÁOK Gazdasági Bizottság tagja 2003- ÁOK Oktatási és Kreditbizottság tagja Hazai és külföldi tudományos társasági tagságok European Association of Gynecology and Obstetrics International Federation of Gynecology and Obstetrics International Society of Ultrasound in Obstetrics and Gynecology International Society of Gynecological Endocrinology American Institute of Ultrasound in Medicine European Society of Contraception Magyar Családbarát Társaság Magyar Szülészeti-Nőgyógyászati Ultrahang Társaság EURAIL ("Europe againts immature lung") vezetőségének a tagja Magyar Nôorvos Társaság vezetőségének a tagja Magyar Perinatológiai Társaság vezetőségi tagja, Magyar Nőorvos Társaság Délmagyarországi Szekciójának elnöke Magyar Szülészeti és Nőgyógyászati Endokrinológiai Társaság elnöke Szerkesztőbizottsági tagságok Magyar Nőorvosok Lapja szerkesztőbizottságának a tagja Magyar Család - Barát Társaság Lapjának szaktanácsadója European Journal of Obstetrics & Gynecology and Reproductive Biology lektora Acta Biologica Szegediensis szerkesztőségi tagja Kongresszus rendezés elnökként 2000. Magyar Nőorvos Társaság Dél-Magyarországi Szekciójának Tudományos Ülése (Szeged) 2000. Magyar Család- és Nővédelmi Tudományos Társaság Kongresszus 2000- Consilium trimestre címmel előadássorozat 2001. Magyar Szülészeti-Nőgyógyászati Ultrahang Társaság VII. Nemzeti Kongresszusa 2002. SZPAT VIII. Kongresszus 2002. MNT Dél-Magyarországi Szekció XXIII. Tudományos Ülés (Szolnok) 2003. MNT Dél-Magyarországi Szekció XXIV. Tudományos Ülés (Gyula)
Oktatói munka Diákköri témavezető voltam. Tantermi előadás tartások szülészet-nőgyógyászatból magyar és angol orvostanhallgatóknak 1991-tôl 1999-ig az Orvostovábbképző Egyetem szakmai egyetértésével -országos beiskolázással- továbbképző tanfolyamot szerveztem szakorvosoknak (címe : "Ultrahang diagnosztika a szülészet-nőgyógyászatban"). 1991-tôl 1999-ig speciálkollégiumot tartottam IV.-V. éves orvostanhallgatóknak (címe: "Ultrahang diagnosztika a szülészet-nőgyógyászatban ). 1991-tôl 1999-ig meghívott előadó voltam a Debreceni Női Klinika, által szervezett ultrahang továbbképző tanfolyamon, illetve a szegedi Gyermek Klinika által szervezett perinatológiai tanfolyamon. 1997-től 1999-ig fél évente tartottam előadást a SZOTE Genetikai Intézete által szervezett "Genetikai szűrés a terhesség első trimeszterében" című tanfolyamon. 2000- től 2003-ig Európai Unió Leonardo da Vinci programja. Fontosabb kutatási pályázatok 1. Népjóléti Minisztérium (624/1996 09.sz) által 3 évre (1997-1999), 1.500.00,-forinttal támogatott: "A perinatalis mortalitas és morbiditas csökkentésének lehetősége a magzati állapot color Doppler és 3D ultrahang vizsgálatának segítségével" 2. OTKA pályázat (TO26442), 4 évre (1998-2001), 3.000.000,-forinttal támogatott: "Human cytomeglovírus pathogenesise congenitalis fertőzésekben" 3. ETT pályázat (651/96 T-10), egyszeri támogatás (1997), 200.000,-forinttal támogatott: "Viralis faktorok szerepe a magzatok veszélyeztetésében, cytomegalovirus fertőzéssel szövődött terhességben" 4. ETT pályázat (579/2000), 3 évre (2000-2002.) 1.500.000 forinttal támogatott: A periodontitis terhességben a koraszülés kialakulásában szerepet játszó rizikótényező? 5. MTA Zsigmond Diabetes Alapítvány, 2 évre (2000-2001.), 1.000.000 forinttal támogatott: A terhességi cukorbetegség genetikai hátterének vizsgálata. 6. OTKA műszerpályázat (M 036714/2002) 4.000.000 forinttal támogatott
Kitüntetések 2004. Szontágh Ferenc emlékérem 2004. Román Nőorvos Társaság tiszteletbeli tagja 2005. Virginia Apgar díj 2005. Magyar Nőorvos Társaság 2004. évi nívódíja Tudományos kutató munka Közlemények száma: 180 Ebből: 12 könyvrészlet 3 jegyzet Tudományos előadások: 568 Impakt faktor: 115,035 Lektorált folyóirat: 54,63 Idézhető abstract:: 60,405 Idézettség: 157
2. 1999. JÚLIUS 01 ÓTA A VEZETÉSEM ALATT MŰKÖDŐ SZÜLÉSZETI ÉS NŐGYÓGYÁSZATI KLINIKA NÉHÁNY ADATA Véleményem szerint helyes az a szemlélet, hogy egy Klinikai Centrum vezetője klinikus legyen. Ő az, aki a mindennapok gondjait folyamatosan érzékeli és ráadásul arra megoldást is kell találnia. Azt az elvet is fontosnak tartom, hogy a vezetése alatt álló klinikát a lehetőségekhez képest eredményesen irányítsa. Ennek szellemében szeretném felvillantani a Női Klinika betegellátó tevékenységének néhány forgalmi és szakmai mutatóját. 1. Ambulanciák forgalma 120000 100000 80000 60000 40000 20000 0 1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 6 év alatt a forgalom csaknem duplájára nőtt. Évente átlagosan 90.000 beteget látunk el. 2. Felvett betegek száma 7500 7000 6500 6000 5500 1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. A Évente átlagosan 800 beteggel többet látunk el bentfekvőként.
3. Ágykihasználás %-ban 90 85 80 75 70 65 60 1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. A 70 %-os ágykihasználás átlagosan 80 % fölé emelkedett. 4. Születések száma 2300 2100 1900 1700 1500 1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. Több mint 400-al nőtt azon terhesek száma, akik a Klinikán kívántak szülni. 5. Nőgyógyászati műtétek száma 6000 5000 4000 3000 2000 1000 0 1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. Átlagosan 1200 műtéttel végzünk többet évente.
6. Laparoscopiák száma 600 500 400 300 200 100 0 1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. A laparoscopiák száma majdnem háromszorosára 160-ról 450-re emelkedett. 7. Hysteroscopiák száma 250 200 150 100 50 0 1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. A hysteroscopiák száma négyszeresére nőtt. Mindezen változásokhoz megfelelő személyi változások kellettek. Két alapvetően fontos vezetői tevékenységhez kellett következetesen ragaszkodni. Egyrészt a Klinika image-án kellett változtatni. Másrészt látni kellett azt, hogy a mai világban a folyamatos PR tevékenységnek óriási jelentősége van. Úgy gondolom, hogy a klinikum minden területére igazak ezek az elképzelések. Tehát a Centrum irányítását is hasonló elvek szerint végezném.
3. A SZENT-GYÖRGYI ALBERT ORVOS- ÉS GYÓGYSZERÉSZTUDOMÁNYI CENTRUM VEZETÉSÉVEL KAPCSOLATOS ÁLTALÁNOS TERVEK A felsőoktatásról szóló 2006. III. elsején életbe lépett 2005. évi CXXXIX. törvény 141., 142. új helyzetet teremtett az Orvos és Egészségtudományi Centrumok működésében. A törvény előírja, hogy Centrumot legalább három tudományterületen képzést folytató egyesüléssel létrejött egészségügyi felsőoktatási intézmények.hoznak létre. Jelenleg a Szegedi Tudományegyetemen működő Centrum két karból áll, a Gyógyszerésztudományi Karból és az Általános Orvostudományi Karból. Tehát ahhoz, hogy a jövőben a Szegedi Tudományegyetemen Orvos és Egészségtudományi Centrum alakulhasson az Egészségügyi Főiskolai Karnak is csatlakoznia kell. Nagyon bízom benne, hogy az igen közeli jövőben a Szegedi Tudományegyetem - és remélem - ezzel a Centrum is új karral a Fogorvosi Karral gyarapszik. A Szegedi Tudományegyetem egységes egészségügyi képzéséhez, valamint ennek egységes képviseletéhez a Centrum létrejötte rendkívül fontos. A Centrum jövendőbeli működésével kapcsolatban teljes mértékben elfogadom a jelenleg működő Szent-Györgyi Albert Orvos és Gyógyszerésztudományi Centrum Szervezeti és Működési Szabályzata Preambulumát, melyből kiemelném az első fejezetet: A Szent-Györgyi Albert Orvos- és Gyógyszerésztudományi Centruma Szegedi Tudományegyetem szervezetében integrálódott szuverén karok, az ÁOK és a GYTK közös elhatározása alapján 3 éve létrehozott szervezet, amely a Felsőoktatási Törvény 116. -ban biztosított feladatok közül az egészségügyi miniszter ágazata tekintetében a rektor által átruházott jogkörben sikeresen koordinálta az ágazati kutató-fejlesztő (ETT), az orvosbiológiai kutatásokkal kapcsolatos szerződéses és a betegellátással kapcsolatos OEP szerződéses tevékenységeket. Annak ellenére, hogy a fenti feladatok végzésében jogi személyként járt el, önálló gazdálkodási tevékenységet nem folytatott. A fenti feladatokkal kapcsolatos gazdálkodási tevékenységet illetőségük szerint a karok végezték. A Centrum tervezett átalakítása során továbbra is az alkotó karok szuverén társulása marad és nem törekszik a karok felett működő forma kialakítására. Tehát rendkívül fontosnak tartom, hogy a Karok önállóan működjenek és csak akkor alkossanak közös működő egységet, ha mindegyikük érdeke egyértelműen azt kívánja és ebben maradéktalanul egyetértenek. Közös tevékenységünk lehetne a jelenlegi képzési formák mellett új OKJ felsőfokú szakmai végzettséget adó oktatás indítása, pl. szakmaspecifikus ápolási feladatok. Mérlegelendő egy Felnőtt Rehabilitációs Tanszék kialakítása, vagy a Sportorvostan támogatása. Az ÁOK Klinikai Centrum egyik feladata a graduális orvosképzéshez a klinikai háttér biztosítása. Szoros összhangban a Kar Dékánjával, át kell tekinteni, hogy az elméleti - gyakorlati órák aránya kellőképpen szolgálja-e a hallgatók gyakorlati képzését. Törekedni kell arra, hogy a hallgatóság minél több időt töltsön a betegek mellett. Az ágazati kutató fejlesztő tevékenység anyagi hátterének biztosítása csaknem kizárólag pályázatok útján lehetséges. Nagy figyelmet kell fordítani mind a hazai mind az Európai Uniós pályázatokra. Ezen kívül meg kell ragadni minden lehetőséget, hogy minél több klinikai kutatási projekthez jussunk akár gyógyszergyárak támogatása révén is.
Törekedni kell arra, hogy az elméleti és klinikai egységek szoros, közös pályázati teamet alkotva pályázzanak. Az ÁOK Klinikai Centrumnak nagy figyelmet kell fordítani az Országos Egészségmegőrző programokra. Elsődlegesen a szív és érrendszeri, az onkológiai és a gyermekbetegségekre gondolok. Tekintettel arra, hogy ezek a programok központi támogatást élveznek, íly módon segítséget nyújtanak a mi gyógyító-megelőző munkánkhoz is. Az egyes európai régiókban az egyetemeknek, jelen esetben az ÁOK Klinikai Centrumnak kell vezető szerepet betölteni. Rendkívül fontosnak gondolom az ezzel kapcsolatos szervezési feladatok lehető leghatározottabb véghezvitelét. Mivel reálisan kell számolni azzal, hogy ezen régióban más országok egyetemei is pályáznak hasonló pozícióra, egyértelművé kell tenni, hogy mint egyetlen Európai Uniós tagállam mi leszünk a vezetők. Ezen vezető szerepnek kell megnyilvánulni a dél-magyarországi régióban is. Az ÁOK Klinikai Centrumnak hatékony szerepet kell vállalnia Szeged város egészségügyi ellátásának harmonizálásában. Úgy gondolom ezzel a lépéssel az egészségügy minden szereplője jól járna, hiszen az ellátást tovább lehetne ésszerűsíteni. Számos párhuzamosságot meg lehetne szüntetni és ki lehetne alakítani egy gördülékeny betegellátást. A különböző párhuzamos vizsgálatok megszüntetésével anyagi haszonra lehetne szert tenni. Ezen harmonizálás egyáltalán nem szabadna, hogy azt jelentse, hogy a szakszemélyzet létszámát csökkenteni kell. A betegek korrekt ellátásához és várakozási idejük csökkentéséhez megfelelő számú személyzet léte indokolt. Jó kooperálási lehetőség lenne pl. Szeged város hőforrás adottságainak közös kihasználása, vagy felnőtt rehabilitációs részleg kialakítása. A Magyar Országgyűlés a 2006. évi költségvetés hiányát 1.531.000,2 millió forintban állapította meg. Ez gyakorlatilag az egészségügy lehetőségeit is meghatározza. Tehát az egészségügyre kevesebb pénz fog jutni, mint a múlt évben. Az OEP zárt kassza. A HBCS-t Karbantartó Bizottság döntéseitől függően lesznek szakmák melyek előnyösebb helyzetbe kerülnek, mások viszont a legszigorúbb spórolás mellett is anyagilag hátrányban lesznek. Ennek a feloldása, a Kar, illetve az ÁOK Klinikai Centrum működőképességének biztosítása csak úgy lehetséges, ha Karunkat egységes egésznek tekintjük. Az egyes szakmák közötti esetleges anyagi rivalizálást tompítani kell. A jelenlegi társadalmi és gazdasági helyzetben reálisan azt kell szem előtt tartani, hogy ma nekem, holnap neked. Egyetlen fő célja lehet mindannyiónknak, hogy a lehetőségeinkhez képest a Kar, és az ÁOK Klinikai Centrum minél magasabb szintű betegellátási tevékenységét megőrizzük. Az ehhez szükséges anyagiak megteremtése nem egyszerű feladat. Kiútként a következő lehetőségek jönnek szóba: 1. A 2005. évi CXXXIX. törvény 141. 6. pontja kimondja, hogy: Az egészségügyi miniszter irányítja és koordinálja az egészségügyi felsőoktatási intézményekben folytatott tancélú gyógyító megelőző tevékenységet, ágazati kutató fejlesztő tevékenységet. Mindezen feladatok ellátásához az Egészségügyi Minisztérium költségvetési támogatást nyújt. Az egészségügyi felsőoktatási intézmény által végzett egészségügyi tevékenységre, továbbá az egészségügyi kutatásra, egészségügyi szak- és továbbképzésre is alkalmazni kell az egészségügy szakmai irányítására és szervezésére, az egészségügyi miniszter szakmai irányítási jogkörére vonatkozó rendelkezéseket, továbbá mindazokat a jogszabályokat, amelyek meghatározzák az egészségügyi szolgáltatás megszervezését, a feladatellátásban közreműködők szakképzettségét, az egészségügyi szolgáltatás finanszírozását.
Kicsi a valószínűsége, hogy az egyik legfájóbb gondunkat az egészségügyi műszerpark amortizációját kompenzálják. Mivel a régió legmagasabb szintű orvosi ellátó tevékenységét folytatjuk, elérendő célnak kell kitűzni, hogy a progresszív betegellátásból származó jelentős kiadásainkhoz járuljon hozzá. Úgy gondolom, hogy ez megértésre és támogatásra találjon az ország egyéb egészségügyi felsőoktatási intézményei részéről is. Ennek megfelelően itt szövetségeseket kell keresni és lehetőség szerint egységesen kell fellépni. 2. Nagyon sok esetben a jelenleg megállapított HBCS és az ambuláns betegellátásért járó pontszám forint értéke alig fedezi a kiadásokat. Mindezt megterheli az overhead-re befizetett összeg. Ismételten át kell gondolni, hogy szükség van-e ilyen magas százalékú központi működési kiadásra. Az overhead csökkentéséből származó összeget az egyes klinikánknak közvetlenül vissza kell juttatni. Ily módon az egyes szervezeti egységek működését jelentős mértékben segíteni tudjuk, mely változás a Kar jelenlegi anyagi stabilitását nem veszélyezteti. 3. Jelenleg a Kar Klinikáit nem magyar állampolgárságú betegek is felkeresik. Ezen intézményi saját bevételt jelenleg 1.641x HBCS-vel számoljuk. Közgazdaságilag mérlegelendő, hogy a szorzó csökkentésével nem járna-e magasabb betegforgalom, ebből következően magasabb bevétel? A külföldi betegek az egyes klinikákat jó hírnevük miatt keresik fel. Feltételezhető, hogy ha egy klinikának jelentős számú külföldi betege is van, akkor ott nagyon színvonalas gyógyító munka folyik. Ennek fokozására, úgy lehet az egyes klinikákat érdekeltté tenni, hogy az ebből származó bevétel jelenlegi (27,3+5,0) % overhead -jét lecsökkentjük. A különbséget az egyes intézmények közvetlen felhasználására visszakapnák. Törekedni kellene arra, hogy a külföldi betegek ne csak egyénileg keressék a Kar Klinikáit. A mai piaci viszonyok között meg kell keresni annak a lehetőségét, hogy külföldi biztosítókkal kapcsolatot teremtsünk és az általuk ellátott betegek költségét ők fizessék. 4. A szűkös anyagi javak kedvezőtlen hatásának mérséklésére mint eddig is részt kell venni a legkülönbözőbb pályázatokon. Egyetlen, mégha marginálisan is, de bennünket érintő hazai, vagy Európai Uniós pályázatot meghirdetnek, akkor azzal a lehetőséggel élnünk kell. Ebben a könnyűnek nem nevezhető gazdasági helyzetben csak akkor tudunk eredményeket elérni, versenyképesek lenni, ha összefogunk. Az esetleges nézetkülönbségek ellenére mindannyiunk szeme előtt az kell, hogy legyen, hogy az SZTE ÁOK az ország legjobb egészségügyi, felsőoktatási intézménye legyen, melyet jegyeznek az Európai Unióban is.
4. ELKÉPZELÉSEK A SZAKKÉPZÉS ÉS A FOLYAMATOS TOVÁBBKÉPZÉS TOVÁBBI IRÁNYÍTÁSÁRA A szakképzés és folyamatos továbbképzés az egészségügyi szaktárcához tartozó regionális feladat, teljesítésével segítséget nyújthatunk régiónk intézményeinek, megfelelhetünk szellemi és technikai vezető szerepünknek. 1. Orvos-, fogorvos szakképzés A rezidensi adminisztráció zavartalansága, továbbképzés területén pedig a közelmúltban lezajlott működési nyilvántartás megújítási kampány bebizonyította az 1999. óta működő Szak- és Továbbképzési Központ apparátusának alkalmasságát feladatának betöltésére, e területen a jelenlegi színvonal fenntartását kell célul tűzni. A Központ mellett működő szakbizottságok részben a régió szolgáltató intézményeinek vezetőiből állnak és a kapcsolattartás fontos eszköze ezen együttműködés fenntartásában. A felügyeleti munka során továbbra is figyelemmel kell kísérni az oktatóhelyeken folyó szakképzés, oktatás feltételrendszerét és minőségét, kapcsolatot kell tartani a rezidensekkel és tömörülésükkel, ill. irányítani az esedékes felülvizsgálatokat (audit). Utóbbi módszereként az Intézményi Akkreditációs Bizottságban kidolgozott eljárási rendet javasolt folytatni. A Centrumon belüli képzőhelyek megfelelése kérdésében a közeljövőben lezajló, 74/2004. Eü.M. rendelet előírásai szerinti, az Egészségügyi Minősítő Bizottság által felügyelt szakképzési akkreditáció eredményeire kell támaszkodni, ill. azt követően a grémiumok munkáját minőségügyi és adminisztratív kérdésekben összefogni és hangolni. A hazai jelentkezőkkel be nem töltött helyeken külföldi állampolgárok szakképzésével kapcsolatos logisztikai háttér és feltételrendszer kidolgozása a hazai karokon nem teljesült. Fontos feladat ennek a Centrum számára előnyöket és jó hírnevünk további javulását célzó minőségi és technikai korrekciója. 2. Orvos, fogorvos és szakpszichológus továbbképzés A kötelező továbbképzési rendszer adminisztrációja tartalmazza a programok befogadását és minősítését, azaz akkreditációt, mely komoly előrelátást és tervezést, szoros partneri kapcsolattartást feltételez a tanszékek, oktató szolgáltatók, szervezők: ÁNTSZ, OEP, külső támogatók, Magyar Orvosi Kamara, szakmai kollégiumok, ESZTT szakbizottsága: EFSZSZTB és nem utolsó sorban a régióban működő mintegy 6000 szakorvos között. A hatályos (52/2003. ESzCsM) rendelet szellemében arra kell törekedni, hogy minden szakma biztosítsa kollégái számára a kötelezettség teljesítését szavatoló kínálatot - megfelelő minőségben, szervezettségben, földrajzi és anyagi elérhetőségben egyaránt. Az utóbbi cél érdekében továbbra is mindent meg kell tenni az anyagi és egyéb források megszerzéséért - mindenek előtt a főhatóságnál és továbbra is törekedni kell a valós (tanszéki és oktatói) teljesítményekre alapuló igazságos forrás-elosztást. 3. Egészségügyi szakdolgozók szak- és továbbképzése A Centrumban e körbe 1767 fő tartozik, mintegy 60 %-ban ápolók, a többiek asszisztensek, technikusok, gyógytornászok stb. A progresszív ellátás csúcsainak számító diagnosztikus és terápiás egységeink számos területen speciális, csak posztgraduálisan megszerezhető szaktudást igényelnek. Jelenleg is számos területen végzünk szakképzést az Ápolás Igazgatási Csoport (ÁICS) szervezésében és koordinációjában jórészt általuk
megszerzett pályázati forrásokból. Miniszteri rendelet (28/1998. NM) írja elő a szakdolgozók kötelező továbbképzését, normatív központi támogatás nélkül. A már eddig is alkalmazott stratégia folytatása indokolt; minél több, általános relevanciájú, inter-diszciplináris, akkreditált továbbképzési ajánlat összeállítását. Az Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet (ETI) által rendszeresen kiírt pályázatok és ezek részleges költségtérítése (nem Centrum dolgozók) idevonzása emelkedő önálló bevételhez juttathatja Centrumunkat az emberi kapcsolati tőke előnyei mellett. A mindhárom területen kialakuló emberek közötti kapcsolatok szolgálhatják a jobb és gazdaságosabb betegellátást, a kedvezőbb, ésszerű betegáramlást, -irányítást és -utakat, azaz a források intézményünkbe áramlását, ill. itt-maradását. 5. A CENTRUM INFORMATIKAI RENDSZERÉNEK FEJLESZTÉSE Az elkövetkezendő periódusban az informatika területén az előző centrumelnök idején megkezdett irányvonal követése illetve annak továbbfejlesztése feltétlen indokolt. A centrum informatikai fejlesztési törekvéseit az oktatás és a kutatás területén az Általános Orvostudományi és a Gyógyszerésztudományi Kar fejlesztéseivel kívánatos összhangba hozni. A programnak ez a része magában foglalja a közös hálózatépítési terveket, az oktatási-, kutatási anyagok elérhetőségének biztosítását, az intranet szolgáltatás kibővítését és a hallgatóknak nyújtott informatikai lehetőségek bővítését. A betegellátásban résztvevő egységek esetében, ezen túlmenően a fejlesztési elképzelése a betegnyilvántartó rendszer, a gazdasági rendszer és a képarchiváló rendszer fejlesztésével kívánatos bővíteni. Az informatikai rendszer egységes működtetésének biztosítására a jelenlegi erőforrások felhasználásával, illetve szükség esetén újak bevonásával átlátható, szabályozott hálózatot kell létrehozni, melynek működtetését centrum informatikai szabályzatban kívánatos rögzíteni. A fejlesztések finanszírozására a lehetőségek szerint indokolt központi keretet elkülöníteni, de elsősorban pályázati pénzekből kell gazdálkodni. A fejlesztések iránya a centrum által már kidolgozott és a kidolgozásra váró Kari fejlesztésekkel összhangban elkészített fejlesztési terv alapján valósítható meg. 1. Informatikai hálózat: A hálózatfejlesztés során a strukturált hálózat kialakítása mellett a telefonvonalak korszerűsítése a javasolt első lépés. Az elavult hálózati eszközök cserére szorulnak, a zavartalan adatforgalom érdekében alternatív útvonalakat kell kiépíteni. 2. Számítástechnikai géppark A számítástechnikai géppark elavult eszközeinek cseréjénél kiemelt figyelem fordítandó a képmegjelenítő munkahelyek kialakítására. A fejlesztéseknél a klinikai igényeket messzemenőleg előtérbe helyezése kívánatos. Integrált rendszer létrehozása indokolt, melyben az infrastrukturális egyenlőtlenségek csökkentése, illetve a felesleges tárolókapacitások összevonása valósulhat meg, melyre szerver-konszolidációs terv készítése javasolt. 3. Betegnyilvántartó rendszer: Betegnyilvántartó rendszerünk folyamatos fejlesztés alatt áll, jelenleg hazánkban a legkomplexebb és legtöbb modalitást alkalmazó rendszer működik. További korszerűsítése a géppark állapotától függ. A pénzügyi forrásoktól függően a gépek cseréje mellett előbb utóbb
wireless hálózatok kialakítását kell célként megjelölni. A fejlesztések során a külső adat és eredmény szolgáltatási kötelezettségeink teljesítését is (EüM tervek) figyelembe kell venni. 4. Gazdasági rendszer: A gazdasági rendszer fejlesztésével nem csupán a pénzügyi források ellenőrizhetőségét kell biztosítani, hanem annak mozgását, a raktárkészletek aktuális helyzetét az intézetek vezetői számára átláthatóvá tenni, oly módon is, hogy a betegnyilvántartó rendszer közvetlen összekapcsolása megvalósítható legyen. 5. Elektronikus levelezés, Internet, Intranet: A szolgáltatások elérhetősége megfelelő szerverek korszerűsítésével, cseréjével kívánatos megvalósítani. 6. Képarchiváló és kommunikációs rendszer: A PACS esetében központi szolgáltatás biztosítása javasolt, melyhez az egyes intézetek, külső szolgáltatók saját rendszerükkel való kapcsolódása biztosítható úgy hogy azok önállósága is megmaradjon. 7. Informatikai rendszer működtetése: A rendszer egységes működtetésére a jelenleg meglévő szervezetek, intézeti informatikusok bevonásával, a külső szolgáltatók integrálásával, a feladatoktól függően új személyek alkalmazásával kell az összhangot megteremteni, úgy, hogy a karok, klinikák, intézetek önállósága ne sérüljön. A feladatok megosztását átlátható és ellenőrizhető módon egységes informatikai szabályzatban kell rögzíteni.