Hírlevél II. évfolyam, 2013. november 4. Tartalomjegyzék

1 Hírlevél II. évfolyam, 2013. november 4. Tartalomjegyzék Hírek az MVM-ről Jövőre kezdődik a magyar-szlovák gázvezeték próbaüzeme 2 Az MVM is kiveszi részét a rezsicsökkentésből 2-3 Debrecen után Veszprémben ünnepelt az MVM 3 A cégcsoport hírei Az atomerőmű munkavédelmi szempontból is biztonságos 4 Egyre többen ismerik fel az atomenergia előnyeit 5-6 Zöldpártok képviselői tájékozódtak az atomerőműben 6-7 Aszódi Attila: Van elegendő hely a paksi bővítéshez 7-8 Alternatív energia itthon és külföldön Egyre több távhőrendszer vált biomasszára 9 Naperőmű épült Sellyén 9-10 A hazai energiaszektor hírei Folytatódik a régió földgázpiacának integrációja 10-11 Egységes közműszámlák lesznek - Módosul a földgáztörvény is 11-12 Az ELMŰ és az ÉMÁSZ versenypiaci ajánlatát vizsgálta a MEKH 12-13 Policy Agenda: csökken az állam bevétele a rezsicsökkentés miatt 13 Pályázat a 45O-es frekvenciára 13-14 Üzemzavar volt Visontán 14 Külföldi energiaszektor Gyorsabban épül a Rosztovi Atomerőmű 15 Beindult az első reaktor Kudankulamban - Épül a törökországi erőmű 15-16 Leállás Dél-Ukrajnában és Bulgáriában 16-17 Megkezdődhet a fűtőelemek kiemelése Fukusimában 17-18 Reformokat sürget Fukusimában az atomenergiai hatóság 18-19 Áramkimaradásoktól tart az RWE vezetője 19 Déli Áramlat: Bulgáriában és Szerbiában kezdődik az építés, Szlovénia kivár 21-21 Sérülhet a Gazprom pozíciója Oroszországban 21-22 Indulhat a Chevron palagáz-kitermelése Ukrajnában 22 Privatizációs hullám Romániában 22-23 Hírek röviden 23-24 Uniós pénz az energiahatékonyság növelésére - Bezár az algyői palacktöltő - A Mátrai Erőmű templom felújítását támogatta - Bezár a Mecseki Bányászati Múzeum - Korszerűbb közvilágítás Pakson uniós támogatással - Új közvilágítás Vácott

2 Hírek az MVM-ről Jövőre kezdődik a magyar-szlovák gázvezeték próbaüzeme 2013. október 30. (fotó: kormany.hu) A jövő év közepén próbaüzembe helyezik a magyar és a szlovák gázvezetékrendszert összekötő interkonnektort, amelyen 2015-től a kereskedelmi forgalom is megindulhat - mondta Szijjártó Péter Pozsonyban, a magyar-szlovák gazdasági vegyes bizottság ülése után. Az államtitkár a folyamatban lévő (az MVM érdekeltségébe tartozó) beruházással kapcsolatban hangsúlyozta: az észak-déli infrastruktúrák megteremtése Közép- Európa energiabiztonságának alapvető feltétele. Ezen belül a magyar energiabiztonság szempontjából kulcsszerepe van a magyar és a szlovák gázvezetékek összekapcsolásának. "115 kilométer hosszú csővezeték épül, a tesztüzemet már a jövő esztendő közepén meg tudjuk indítani, 2015-től pedig már a kereskedelmi forgalom is meg fog indulni" - nyilatkozta a külgazdasági államtitkár az m1 Híradónak. A kormány honlapján megjelent információkat a napi.hu is közreadta - ezek szerint megállapodás született arról is, hogy Magyarország és Szlovákia közös álláspontot képvisel az Európai Unióban a nukleáris energia területén megvalósítandó fejlesztések kérdésében. Az MVM is kiveszi részét a rezsicsökkentésből 2013. november 2., október 31. (fotó: napi.hu) Megjelent a Magyar Közlönyben a fejlesztési miniszter rendelete a november 1- jétől hatályos lakossági és egyéb energiaárakról. A Népszabadság szerint a legszembetűnőbb változás, hogy a kormány 17,6 forintról 15,15 forintra csökkenti a nagykereskedelmi árat, amelyet a lakossági áramszolgáltatók fizetnek az MVM-nek kilowattóránként - emelték ki a cikket ismertető portálok: vg.hu, hvg.hu, napi.hu, figyelo.hu, mfor.hu/mti. A Magyar Nemzet

3 arra utalt, hogy most az MVM is részt vállal a rezsicsökkentésből, mintegy 20 milliárd forinttal azáltal, hogy mérsékelte a nagykerárat. Az áramszolgáltatók a lakossági áramszámla körülbelül felét kitevő energiadíjat november 1-jétől 14,1-14,5 százalékkal adhatják kevesebbért. A legnagyobb csökkentés az E.ON területén lesz: az 1320 kilowattóra/év fogyasztás alatti sávban a díj 14,5, az e feletti tarifa 14,4 százalékkal esik. A lakossági áramszámla azért mérséklődik kisebb, 11,1 százalékos mértékben, mert a számla másik felét kitevő rendszerhasználati díjak kisebb (8,9 százalékos) mértékben csökkentek. Így a központi hálózatot birtokló, az MVM tulajdonában lévő MAVIR novembertől több bevételhez jut - írták a portálok. Január 1-től új szabályok szerint veszi át és adja tovább a rendszerirányító az áramot a zöldenergia termelőitől a kötelező átvételi rendszerben - erről a VG Online közölt cikket. A változtatás révén kevésbé ingadozik majd a rendszerbe beérkező villamos energia mennyisége, így kevesebb kiegyenlítő energiát kell a MAVIR-nak vásárolni a rendszer egyensúlyának fenntartására. Debrecen után Veszprémben ünnepelt az MVM 2013. november 2. (fotó: debreceni koncert, facebook.com/mvm) Az MVM jubileumi rendezvénysorozata november 2-án a veszprémi MVM Arénában folytatódott, ahol az interaktív kiállítás és a játékok mellett újra sztárfellépők várták az érdeklődőket. Az azt megelőző héten Debrecenben szerveztek programokat. Az idén ősszel 50-dik jubileumát ünneplő nemzeti energetikai vállalatcsoport programsorozatának célja, hogy széles körben ismertesse meg a villamosenergia-ipar elmúlt ötven évének fejlődését, jövőjét és az MVM Csoport abban betöltött szerepét. A rendhagyó vidéki események látogatói interaktív kiállításon, illetve energetikához kötődő játékokkal szórakoztató módon ismerkedhettek meg az iparág jövőjével és az energiabiztonság fontosságával. (mvm.hu)

4 A cégcsoport hírei Az atomerőmű munkavédelmi szempontból is biztonságos 2013. október 30.,31. (fotó: atomeromu.hu) A paksi atomerőműben az elmúlt években csökkent a munkabalesetek száma - tájékoztatta Volent Gábor biztonsági igazgató az erőmű munkavédelmi napján a távirati irodát. A Figyelő Online, a Tőzsdefórum, az Energiainfó a közleményt ismertetve írt arról, hogy az erőmű üzembe helyezése óta a sugárterhelés egyetlen esetben sem közelítette meg a hatóság által engedélyezett szintet. A biztonság prioritás az erőműben: ebbe beleértendő a munkabiztonság, ahol többre törekszünk a jogszabályokban előírtaknál - írta a biztonsági igazgató. Figyelembe veszik a hazai és a nemzetközi gyakorlatot, az erőmű pedig elemzi a baleseteket, azok okait. A 2000-es évek elején számos műszaki és a dolgozók biztonságtudatosságát segítő intézkedést hoztak - ezek alapján harmadáranegyedére csökkentették a balesetek számát. Az úgynevezett WANO-mutató (WANO: az atomerőműveket működtetők nemzetközi szervezete) az idén 0,2. Ez azt jelenti, hogy kétszázezer munkaórára 0,2 munkabaleset jut Pakson. Nagy részük nincs is összefüggésben a létesítménnyel, többnyire közlekedési, például rossz mozdulatból eredő balesetekről van szó. Hamvas István, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. vezérigazgatója kifejtette, hogy a nemzetközi összehasonlítás a jogszabályi és egyéb különbözőségek miatt nem mutat valós képet, viszont beszédes adat, hogy a paksi atomerőmű az ugyanabban a jogszabályi környezetben működő hazai ipari létesítményekkel összevetve kiugróan jó értékekkel büszkélkedhet. Szerinte ez a biztonsági kultúrának az eredménye, amely az atomerőművet jellemzi, s amelynek hátterében az áll, hogy a biztonság az atomerőmű sikeres működésének, társadalmi elfogadottságának alapfeltétele. A munkavédelmi napon - amelyet a munkavállalókat képviselő munkavédelmi bizottság szervezett, és amelyről a Paksi Hírnök is beszámolt - védőeszközöket és a munkabiztonság növelését célzó módszereket ismerhettek meg a dolgozók.

5 Egyre többen ismerik fel az atomenergia előnyeit 2013. október 31. (fotó: napi.hu) A magyar lakosság több mint háromnegyede egyetért a paksi atomerőmű működésével. Egy friss országos reprezentatív felmérés szerint jelentősen nőtt azok aránya, akik tudják, hogy az atomenergia nem terheli a környezetet - tudatta közleményében az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. A múlt évhez képest markánsan változott a közvélemény annak megítélésében, hogy az atomerőművek szén-dioxid-kibocsátással hozzájárulnak-e az üvegházhatáshoz vagy sem. A korábbi felmérésekhez képest 11 százalékkal többen vannak azok, akik tudják, hogy a nukleáris energiatermelés nem jár üvegházhatású gázok kibocsátásával. A TNS Hoffmann piackutató két évtizede követi, hogyan gondolkodik a lakosság az atomenergiáról és a többi villamosenergia-forrásról. Az idei felmérés szerint tovább erősödött az állampolgárok bizalma az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. biztonságosságával kapcsolatban: a válaszadók 91 százaléka a biztonsági előírásokat legalább megfelelőnek vagy annál szigorúbbnak tartja. 70 százalék vélekedik úgy, hogy az atomerőműben meglehetősen vagy nagyon szigorúan be is tartják a biztonsági előírásokat. A felnőtt magyar lakosság háromnegyede évek óta egyetért azzal, hogy Magyarországon atomerőmű működik, ami nemzetközi szinten is igen jó eredmény. A paksi atomerőmű környezetében élők körében kiugróan magas a bizalom, 95 százalékuk támogatja a létesítményt. Tovább nőtt azok aránya, akik egyetértenek az üzemidő meghosszabbításával, ez az érték is magasabb az országos átlagnál az erőmű közvetlen közelében. A megkérdezettek közül a legtöbben - 43 százalék - a nukleáris energiát tartják a legolcsóbb villamosenergia-forrásnak. Öt magyar állampolgárból négy gondolja úgy, hogy az ország villamosenergia-igényének még nagyobb részét kellene hazai forrásból fedezni. A lakosság jelentős része, 41 százaléka legfeljebb 10 százaléknyi importot tart elfogadhatónak, ami jelenleg 30 százalék körüli. Bár a megújuló energiákba vetett bizalom továbbra is magas, a lakosság jelentős többsége, 69 százaléka meghatározó szempontként említette az energia árát. A lakosság nagyobb része nem lenne hajlandó többet fizetni a villamos energiáért, ha azt drágább energiaforrásokból állítanák elő - még ha az

6 megújuló is. Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. 2013 augusztusában egyszerre két, egymástól független, reprezentatív közvélemény-kutatást készíttetett el: az országos felmérés mellett az atomerőmű 30 kilométeres körzetében élők véleményét is vizsgálta. Minderről egyebek mellett a napi.hu, a Magyar Nemzet Online, az OrientPress, a paksihirnok.hu, a Tolnai Népújság Online is beszámolt. Zöldpártok képviselői tájékozódtak az atomerőműben 2013. október 31. (fotó: facebook.com) Paksra látogatott Rebecca Harms, az Európai Parlament zöldpárti frakciójának társelnöke, Jávor Benedek, a PM társelnöke és Szél Bernadett, az LMP társelnöke. Személyesen is meggyőződhettek az atomerőmű biztonságos működéséről, tájékozódtak az erőmű társadalmi elfogadottságáról, a hazai ellátásban betöltött meghatározó szerepéről is. A nyílt párbeszéd jegyében az atomerőmű vezetői válaszoltak a látogatók kérdéseire. A politikusok az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. vezérigazgatójával is találkoztak, a megbeszélésen Ámon Ada, az Energiaklub igazgatója is csatlakozott a delegációhoz. Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. rendszeres párbeszédet folytat a hazai civil szervezetekkel - jegyezte meg az eseményről beszámoló atomeromu.hu portál. Az atomerőmű biztonsági igazgatója, Volent Gábor bemutatta a legfrissebb közvélemény-kutatási adatokat (erről lásd a fenti cikket). Az igazgató szerint a bizalom egyik oka, hogy az atomerőmű teljes mértékben megfelel a legkorszerűbb biztonsági előírásoknak - ezt a stresszteszt is megerősítette. A támogatottság másik oka a megfizethetőség, hiszen a lakosság legnagyobb része tudja, hogy a nukleáris energia a többi energiaforráshoz képest a legolcsóbb. A biztonsági igazgató elmondta: az atomerőmű a fejlesztések eredményeként ma már egy teljes generációval modernebb az eredeti állapotánál, bármelyik európai egységgel felveszi a versenyt. Nagy Sándor, az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. vezérigazgatója arról tájékoztatta a vendégeket, hogy a vállalat az Országgyűlés felhatalmazása alapján és a Nemzeti Energiastratégiával összhangban a hazai nukleáris villamosenergia-termelő kapacitások hosszú távú fenntartásához

7 kapcsolódó előkészítő, tervező-elemző munkát végez. A társaság legfontosabb feladatai közé tartozik a majdani létesítés kereteinek meghatározása, a műszaki és kereskedelmi feltételek rögzítése, az engedélyeztetési eljárásokhoz szükséges vizsgálati programok, valamint a finanszírozási koncepció kidolgozása. A megbeszélésen abban állapodtak meg, hogy folytatják az eszmecserét a hazai és európai energetikai kérdésekről - olvasható a közleményben, amely arra is kitért, hogy az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. elkötelezett a nyílt párbeszéd mellett, rendszeresen fogadja, tájékoztatja a hazai civil szervezeteket. Aszódi Attila: Van elegendő hely a paksi bővítéshez 2013. október 28.,29. (fotó: facebook.com/mvmpaks2) A paksi telephelyet eredetileg 6 blokk befogadására tervezték. A Duna hűtőkapacitása mellett a távvezetéki kapcsolatok is lehetővé teszik, hogy a mostani 4 blokk mellé kettő újat építsenek. Tehát a telephely szempontjából nincs akadálya annak, hogy Pakson akár hosszabb ideig 6 blokk egyszerre működjön - erről beszélt a Világgazdaság Online-nak adott interjújában Aszódi Attila. A BME Nukleáris Technikai Intézetének igazgatója felidézte, hogy a mostani 4 blokk az itthon felhasznált áram 37%-át adja, a hazai termelésen belüli részarány 46% (a két szám közötti eltérés a magas áramimport-arányból származik - jegyezte meg a lap). A nemzetközi piacon jelenleg alacsony az áram ára, de sokáig ez aligha maradhat így, mert az energetikai piacon a kapacitások fejlesztésébe, bővítésébe nem invesztálnak, a hálózat szabályozásának, stabil működtetésének költségeit nem fizetik meg, így a rendszer fenntarthatatlan. A szakember szerint figyelembe kell venni azt is, hogy a magyar erőműpark elöregedett, a 9000 MW beépített kapacitás kb. felét selejtezni fogják a következő évtizedben, ráadásul a hazai áramfogyasztás várható - évi egy százalékos - bővülésével is számolni kell. Így ha két, 1200 MW-os blokk lépne üzembe 2025-ig, a 6 blokk a hazai villamosenergia-fogyasztás 55-58%-át fedezhetné. Ez nem kevés, de megfelelő tartalék és a szabályozó kapacitások mellett teljes egészében menedzselhető szint - vélekedett Aszódi Attila.

8 Szerinte azért is célszerű berendezkedni az áramigény belföldi ellátására, mert az áramot mi magunk is elő tudjuk állítani, nem kellene importfüggőségnek kitenni magunkat. Ez az ellátás biztonsága szempontjából is előnyös. Beszélt az áram áráról is: gazdasági számítások azt mutatják, hogy az új (harmadik generációs) atomerőművekben megtermelt áram ára egyértelműen magasabb lesz, mint a most működő (2. generációs) atomerőművekben előállítotté, egyszerűen azért, mert a jelenleg működő egységek a hetvenes-nyolcvanas években épültek, gazdasági értelemben amortizálódtak, így a bennük megtermelt áram árát a tőkeköltség kevésbé terheli. Ezzel szemben egy új atomerőműnek - működése első 15-25 évében - vissza kell fizetnie a tőkeköltségeket, így az áram egységköltsége magasabb lesz, magyarázta a lapnak az atomenergiai szakember. Ugyanakkor a megépítés után az atomerőmű a kedvező üzemanyagár miatt sokkal kisebb változó költséggel üzemeltethető, mint mondjuk egy szén- vagy gáztüzelésű erőmű, így a nukleáris áram egységköltsége a versenytársak áramára alá kerülhet. 15 éves megtérüléssel egy új atomerőművi blokk által termelt villamos energia ára nagyjából kétszer annyiba kerül, mint a már megtérült blokkoké, de még így is olcsóbb, mint a gázüzemű erőműveké. Ezt már Szergej Bojarkin, a Roszatom beruházási igazgatóságának programigazgatója fejtette ki a Világgazdaságnak. Egy budapesti rendezvényen elmondta: a paksi tenderre készülő társaság által épített atomreaktorokban 15 százalék az az arány, amelyet mindenképpen Oroszországból kell szállítani, 30-40 százalék származik a helyi, főként építőipari kivitelezőktől, 45-50 százalék a társaság nemzetközi beszállítóitól. Ez azt is jelenti, hogy ahol a Roszatom atomerőmű építésére kap megbízást, ott olyan beszállítókkal épít ki kapcsolatot, amelyek az orosz társaság más országokban vállalt munkáiban is részt vehetnek. 2013. november 3. (fotó: index.hu) 30 éves a magyar atom címmel az Index fénykép-sorozatot közölt abból az alkalomból, hogy 1983-ban indult el a paksi atomerőmű első reaktorblokkja. A képek bemutatják a munkát a tereprendezéstől az alapkő letételén át az avatásig, amelyet 1983. november 3-án tartottak, bár az erőmű már hónapok óta működött: a hálózati szinkronizálás 1982. december 28-án megtörtént, az üzemkezdet pedig 1983. augusztus 10-re esett.

9 Alternatív energia itthon és külföldön Egyre több távhőrendszer vált biomasszára 2013. október 28. (fotó: alternativenergia.hu) A Magyarországon üzemelő mintegy 100 távhőrendszer csaknem ötöde úgy kezdte a fűtési szezont, hogy biomasszát is használ - közölte a Dalkia Energia Zrt. Gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi előnyei miatt mindenképpen érdemes fontolóra venni a biomasszát a távhőtermelésben, ráadásul a járulékos hasznok a kis rendszereknél is jelentkeznek. Egyebek közt a pécsi hőerőművet üzemeltető társaság szerint a gázalapú rendszerek átalakítása 8-12 éven belül megtérül. A Dalkia Energia több távhőtermelő egységét részben vagy egészben már átállította a megújuló tüzelőanyag használatára. Ezek között van a pécsi 31 ezer lakást és mintegy 450 közületet hővel ellátó Pannonpower hőerőmű, illetve az 1800 lakás és 100 intézmény számára hőt adó tatai rendszer. A váltással évente csaknem 10 millió köbméter földgáz takarítható meg - Péterffy Attila, a Dalkia Energia erőműüzletág igazgatója érvként sorolta azt is, hogy egy ilyen beruházás regionálisan is gazdasági előny, mert ez a tüzelőanyag-mennyiség a távfűtéses települések akár 40-50 kilométeres körzetéből is beszerezhető. A mezőgazdasági melléktermékek, a más célokra nem hasznosítható faanyagok felvevőpiachoz jutnak, illetve a begyűjtés munkahelyeket teremthet. Fontos érv, hogy a biomassza fűtőanyagok ára jelenleg fajlagosan 20-40 százalékkal alacsonyabb a földgázénál - a cég közleményét az alternativenergia.hu, a Pécsi Újság Online is ismertette. Naperőmű épült Sellyén 2013. október 31. (fotó: privatbankar.hu/tamasinaperomu.hu) Átadták Magyarország jelenlegi legnagyobb naperőművét Sellyén. A Tamási Naperőmű Kft. 460 millió forintos beruházásként építette a 0,5 megawatt

10 teljesítményű erőművet, amely 250 háztartás éves szükségletéhez elegendő áram termelésére képes. Németh Attila, a társaság ügyvezetője közölte: eredetileg a Tolna megyei Tamásiban építkeztek volna, de a területet nem sikerült megvásárolniuk, így az Ormánság központjára, Sellyére esett a választásuk. A döntésben szerepet játszott a napsütéses órák magas száma, valamint az is, hogy 60 százalékos uniós és hazai pályázati támogatást kaptak tervük megvalósításához. A cég 13-15 éves megtérülési idővel, évi 25-26 millió forint árbevétellel, 2,5-5 millió forint éves nyereséggel számol. "A megtérülési idő a zöldenergia átvételi árának emelkedésével rövidülhet. Ez az ár jelenleg 32 forint kilowattóránként, amely lényegesen kevesebb, mint a környező vagy a nyugat-európai országokban - jegyezte meg. Illés Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára azt hangsúlyozta, hogy minél több, megújuló energiákra alapozó fejlesztésre van szükség, mert ezek egyszerre teremtenek munkahelyeket és növelik az energiaellátás biztonságát. Szerinte a jövőben egyre több helyen kezdődik a sellyeihez hasonló beruházás, mert az ösztönzők arra irányulnak, hogy a megtérülési idő ne másfél évtized, hanem annak a feleharmada legyen. (metropol.hu, Privátbankár, hirado.hu/mti) A hazai energiaszektor hírei Folytatódik a régió földgázpiacának integrációja 2013. október 29. (fotó: kormany.hu) Megtartotta első ülését a visegrádi négyek Gázpiaci Integrációs Fóruma a minisztériumok, a szabályozó hatóságok, a szállítási rendszerüzemeltetők és az Európai Bizottság képviselőinek részvételével Budapesten. A kormány honlapján közölt beszámoló szerint Kovács Pál államtitkár hangsúlyozta: a magyar elnökség a lengyelek által kijelölt úton folytatja a régió földgázpiaci integrációjának fejlesztését. Hozzátette: az infrastrukturális fejlesztések, az észak-déli összeköttetések megépítése és a szabályozások összehangolása egyaránt szükséges elemei az európai uniós összekapcsolt földgázpiac megvalósításának. A közép-európai térség országainak összefogására a földgázforrások diverzifikálása és a rendelkezésre álló tagállami palagáz-

11 készletek kitermelése miatt is szükség van. Kovács Pál emlékeztette a fórum résztvevőit, hogy a Shah Deniz konzorciumnak a Nabucco West projekt elvetéséről szóló nyári döntése után a régió tagállamai a szorosabb energetikai együttműködés útjára léptek. "Világossá vált számunkra, hogy az Európai Gáz Célmodell megvalósulását is segítő közép-európai földgázpiaci integrációnak regionális kezdeményezésként kell létrejönnie. Együtt képesek leszünk hatékony megoldást találni nem csupán a régió többnyire egyoldalú energiaimport-függőségének feloldására, hanem az energiaellátás-biztonság magas szintű stabilizálására is. A V4 Gázpiaci Integrációs Fórum e célkitűzések eredményes eszközéül szolgál majd" - mondta az államtitkár. Egységes közműszámlák lesznek - Módosul a földgáztörvény is 2013. október 30.,31. (fotó: hir6.hu) A közműszámlák egységesítését javasolja a kormánypárt rezsicsökkentésért felelős munkacsoportja. Várhatóan 2014 januárjától egységesek, egyszerűek, átláthatóak, mindenki számára érthetőek lesznek a számlaképek - erről számolt be a Kossuth Rádió Krónika és az m1 Híradója is. Németh Szilárd, a kormánypárt szakpolitikusa sajtótájékoztatóján közölte: "Meg fogjuk határozni színekkel az egyes szolgáltatások területét, hogy még könnyebb legyen az eligazodás, és meg fogjuk határozni még a betűméretet is". A törvény vonatkozik majd a gáz-, a villany-, a távhő-, a víz- és csatorna-, valamint a szemétszállítási és a kéményseprési számlákra is. Lesz egy úgynevezett elsődleges számla, de a szolgáltatók továbbra is kötelesek lesznek kibocsátani a részletes számlát. Németh Szilárd a tájékoztatón emlékeztetett, hogy november 1-jétől ismét olcsóbb a háztartási energia ára, így a gázért, az áramért és a távhőért a 2012. decemberi árakhoz képest 20 százalékkal kevesebbet kell majd fizetni. Kérdésre válaszolva beszélt arról is, hogy a közműszolgáltatások tervezett nonprofittá alakításával megnő a köztulajdonlás lehetősége, s nem lesz például annyi víziközmű- és hulladékszolgáltató, mint most - idézte a politikust a hir6.hu, a Portfólió a Privátbankár, az OrientPress/MTI.

12 A Fidesz a földgázellátási törvény módosítását kezdeményezi, hogy a rendszerhasználati és egyetemes szolgáltatási díjakat határozatlan ideig ne módosíthassák. Ezt Németh Szilárd képviselő jelentette be Karcagon. A jelenlegi szabályozás szerint bizonyos ciklusonként (2-4 évente) meg kell határozni az egyetemes szolgáltatási díjakat. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnak a tervek szerint nem kell új díjakat meghatároznia, a régi díjakon kell a számlákat megkapniuk a fogyasztóknak. Szerinte erre azért van szükség, mert a szolgáltatók alacsonyabb fogyasztás esetén ennek a díjnak az emelésével "trükköztek", biztosítva a magas bevételeket - írta a ProfitLine, a Magyar Nemzet Online, a vg.hu, hvg.hu/mti stb. Az ELMŰ és az ÉMÁSZ versenypiaci ajánlatát vizsgálta a MEKH 2013. október 29.,30.,31. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal felhasználói bejelentések alapján májusban vizsgálatot indított az ELMŰ és az ÉMÁSZ által meghirdetett Online tarifa igénybevételére szóló feltételekről, alkalmazási köréről, szerződéskötési gyakorlatáról. A hivatal jogsértéseket állapított meg a szerződéskötési gyakorlat kapcsán, kötelezte az engedélyeseket az ajánlatok és egyéb tájékoztatások átdolgozására, az Online tarifáról szóló szerződéskötések felfüggesztésére, a felhasználók közvetlen tájékoztatására a határozatok tartalmáról. A cégek 2-2 millió forintos bírságot kaptak - olvasható a hivatal honlapján. Boross Norbert, a cégcsoport szóvivője a Nol.hu megkeresésére közölte: vizsgálják a bírósági fellebbezés lehetőségét. Az ELMŰ-ÉMÁSZ álláspontja az, hogy az Online tarifa a MEKH szerint is megfelel a szabadpiaci szabályoknak. Azt a hivatal nem tiltotta be, így az értékesítés tovább folytatható. Tekintettel arra, hogy a társaságcsoport vitatja a határozat és az indoklás egyes megállapításait, további szakmai egyeztetéseket kezdeményeztek. A társaságcsoport november első felében küld tájékoztatót arról, miként tudja érvényesíteni vevőik körében a hatósági áramtarifa november 1-jétől hatályos 11,1 százalékos csökkentését. Aki el szeretne állni a szerződéstől, december 1- jével bánatpénz nélkül megteheti - írta a Népszabadság és a Magyar Nemzet. (fotó: napi.hu)

13 A napi.hu cikke szerint elképesztő mértékben drágultak az elmúlt napokban az ELMŰ és az ÉMÁSZ részvényei a Budapesti Értéktőzsdén. A befektetők láthatóan arra spekulálnak, hogy az állam megveszi a cégeket az RWE-től. Policy Agenda: csökken az állam bevétele a rezsicsökkentés miatt 2013. október 30. A Policy Agenda elemzése arra hívta fel a figyelmet, hogy nemcsak a szolgáltatók, hanem a saját zsebéből is pénzt vesz ki az állam a rezsicsökkentéssel. A MEKH adatai szerint 2012-ben a lakosság áramszámlája 470 milliárd forint volt, amelyből 100 milliárd forint áfaként folyt be a költségvetésbe. Ez a földgáz esetében 485 milliárd forintot tett ki, amelynek mintegy 103 milliárd forint volt az adója. A januári 10 százalékos rezsicsökkentéssel a kormány kb. 20 milliárd forint áfabevételről volt kénytelen lemondani. A mostani 11,1 százalékos csökkentés is hat az idei költségvetésre, de leginkább a jövő évire: akkor további 18-19 milliárd forintos kiesést okoz. A kalkulációt a Piac és Profit Online, valamint az Energiainfó is ismertette, utalva további két tényezőre: az energiacégeknek alacsonyabb bevételeik miatt kisebb társaságiadó-fizetési kötelezettségük lesz. Másrészt az energiaellátók jövedelemadójából az ideihez képest 19 milliárd forinttal kevesebbet tervezett a kormány a jövő évi költségvetésben. Ezen tételeket összeadva 2012-hez képest 60 milliárd forinttal csökkenhet az állam bevétele a rezsicsökkentés miatt - vélik az elemzők. Pályázat a 45O-es frekvenciára 2013. október 28. (logó: nmhh.hu) Pályázatot ír ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság a 450 MHz-es frekvenciasáv kihasználatlan, szabad blokkjára. A frekvenciasávban 10 évre jogosultságot elnyerő pályázó kötelezettsége elsősorban a digitális közszolgáltatások fejlesztése lesz - az NMHH közleményét a figyelo.hu, az Inforádió is közreadta. A szabad frekvenciablokk pályázati díja 150 millió forint. A nyertes pályázó az első négy évben évi 132 millió, az ötödik évtől pedig 265

14 millió forint frekvenciadíjat fizet be az államkasszába. Mint írták, a digitális gazdaság a nemzetgazdaság egyik húzóágazata. Az online szolgáltatások között társadalmi fontosságuk miatt kiemelt helyet foglalnak el a digitális közszolgáltatások, amelyek működtetéséhez korszerű technológiai háttér és frekvenciabázis szükséges. A frekvenciával hatékonyabbá tehető az elektronikus útdíj fizetési rendszer működtetése, a járási hivatalok és kistelepülési kormányablakok pedig bekapcsolhatók az országos digitális vérkeringésbe. A frekvenciasávon folytatott adatátvitel támogathatja az elektronikus házi őrizeti rendszer megerősítését, hatékonyabbá teheti a készenléti és segélyszolgálatok kommunikációját, olyan, sokakat érintő szolgáltatások fejlesztéséhez járulhat hozzá, mint az anyakönyvi rendszer, a távfelügyelet vagy a városi közlekedési tájékoztató rendszerek. A frekvenciasáv kiválóan alkalmazható az intelligens mérési rendszerek, illetve a gépek közötti kommunikációs kapcsolatok kiépítéséhez is - olvasható a közleményben. Üzemzavar volt Visontán 2013. október 29. (fotó: facebook.com) Visontán, a Mátrai Erőműben október 29-én, reggel negyed hét előtt pár perccel üzemzavar miatt váratlanul leállt az I-es számú 100 megawattos blokk - közölte Valaska József, a Mátrai Erőmű Zrt. elnöke. A teljes terheléssel üzemelő villamosenergia-termelő egységet a védelmi rendszer állította le, amit nagy hanghatás kísért. Az ilyen ritkán előforduló esetekben a turbinára menő nagy nyomású gőz a szabadba távozik. Ezt nemcsak a Mátrai Erőműben dolgozók, hanem a környező településen élők is hallhatták. A cég elnöke hangsúlyozta: nem robbanás, nem tűz, nem baleset történt, hanem a védelmi működés okozta blokk-kiesés, rövid üzemzavar. A blokkegység átvizsgálásakor egyéb rendellenességet nem tapasztaltak. Az erőmű I-es blokkját 10 óra 30 perckor újraindították. (Heves Megyei Hírlap Online, napi.hu, Portfólió/MTI)

15 Külföldi energiaszektor Gyorsabban épül a Rosztovi Atomerőmű 2013. október 27. (fotó: images.yandex.ru) A tervezettnél korábban épül meg a Rosztovi Atomerőmű 3-as energiablokkja. Az Atomenergiainfó szerint az eredeti átadás 2015-ben lett volna, ám a Roszatomhoz tartozó Roszenergoatom elnöke, Jevgenyij Romanov közölte: jövőre üzembe akarják helyezni a létesítményt. A fő kivitelező, az ugyancsak Roszatom-cég NIAEP első embere, Valerij Limarenko arra hívta fel a figyelmet, hogy nagyon ritka az, amikor a tervezettnél (ez esetben két hónappal) korábban készül el egy reaktorblokk. A Rosztovi Atomerőmű Volgodonszktól 13 kilométerre működik. Első blokkját - benne egy 1000 megawattos VVER-reaktorral - 2001-ben, a másodikat 2010 decemberében helyezték üzembe, és a 3-as mellett épül az erőmű negyedik lépcsője is. A magyarországi Ganz EEG Kft. az utóbbi két blokk számára 18 nagy keringető szivattyút gyártott, amelyet tavaly és idén szállított ki az erőműbe - idézte a korábban közölt információkat a portál. Beindult az első reaktor Kudankulamban - Épül a törökországi erőmű 2013. október 28. (fotó: atomenergiainfo.hu) Sikeresen kapcsolták a hálózatra Indiában az orosz részvétellel épülő kudankulami atomerőmű első blokkját. Az üzembe helyezés első lépése a tervek szerint zajlott, a reaktor teljesítményét egyelőre a maximális szint 30 százalékára növelik, majd fokozatosan tovább emelik. A munkát az indiai atomfelügyelet ellenőrzése mellett végzik. India 2017-ig 19 darab, összesen 17,4 gigawatt teljesítményű atomreaktor építését tervezi, ebből nyolc külföldi közreműködéssel létesül. Közben befejezéséhez közeledik a kudankulami kettes blokk felszerelése is, és ugyancsak orosz részvétellel épül a harmadik és a

16 negyedik, egyenként 1000 megawattos atomerőműblokk is Kudankulamban. Az Atomenergiainfó cikkét a hvg.hu is átvette. (fotó: atomenergiainfo.hu) Már 2020 közepén megkezdődhet az áramtermelés Törökország első atomerőművében - a Roszatom beruházásában épülő létesítményért felelős társaság vezérigazgatója, Alekszandr Szuperfin elmondta: a munkálatok 2016 januárjában kezdődnek, és ha minden jól megy, három és fél év elteltével üzembe lehet helyezni az első reaktorblokkot. Az akkuyui erőmű építéséről 2010 májusában állapodott meg Oroszország és Törökország. A Földközi-tenger partján, Mersin tartományban működik majd és négy, egyenként 1200 megawattos reaktorblokkja évente 35 milliárd kilowattóra áramot fog termelni, üzemideje pedig várhatóan 60 év lesz. (atomenergiainfo.hu) Leállás Dél-Ukrajnában és Bulgáriában 2013. október 28.,29. (fotó: atomenergiainfo.hu/flickr.com) Leállította az automatikus biztonsági rendszer a Dél-ukrajnai Atomerőmű 2. számú reaktorblokkját - írta másik cikkében az atomenergiainfo.hu portál. A hivatalos közlés szerint radioaktív szennyeződés nem került a környezetbe, a sugárzás szintje normális. Az erőmű egy ideig nem termel áramot, két másik blokkját ugyanis terv szerinti karbantartásra már korábban lekapcsolták. Az üzemzavar okát még nem sikerült tisztázni. Ebben a reaktorblokkban tavaly problémák voltak a Westinghouse fűtőanyagkötegeivel, néhányban kis mértékben deformálódott a távtartó rács abroncsa. A létesítmény dolgozóinak és az ukrán atomipar veteránjainak egy csoportja ezért korábban felszólította az ország vezetőit, hogy mondjanak le az ilyen üzemanyag használatáról, mert szerintük az nem biztonságos.

17 (fotó: kznpp.org) Le kellett választani az áramhálózatról a bulgáriai Kozludujban működő atomerőmű két blokkjának egyikét, az 1000 megawattos 6-os egységet - erről a VG Online írt a bolgár Novinite portálra hivatkozva. A sérülés a leválasztott blokknak a nukleáris egységeken kívüli részében, a vízelvezető rendszerében történt. Nem mutatták ki, hogy megnőtt volna a sugárzás az atomerőműben. Az eset mindössze két nappal azt követően történt, hogy befejezték az éves karbantartást és újból üzembe helyezték a blokkot. Egynapos leállás után azonban újra rákapcsolták a hálózatra. A másik, szintén 1000 magawattos 5-ös blokk folyamatosan, teljes kapacitással termelt. A bolgár környezetvédelmi minisztérium jóváhagyta a kozloduji atomerőmű négy leállított blokkjának leszereléséhez kapcsolódó környezeti hatásvizsgálat jelentését. A miniszteri aláírásra váró engedély alapján a négy blokk primerköri elemei leszerelhetők. A radioaktív hulladékok elhelyezéséért felelős állami vállalat már megkapta a négy orosz tervezésű blokk leszereléséhez szükséges engedélyt. Az egyes és kettes blokkot 2002-ben állították le, ám a 2006-ban leállított hármas és négyes blokkon eddig nem történt jelentős leszerelési munka. Először a konténmenten kívüli rendszereket, majd az azon kívülieket szerelik le - írta a nukinfo.reak.be.hu portál. Megkezdődhet a fűtőelemek kiemelése Fukusimában 2013. október 30. (fotó: metropol.hu/mti) Novemberben megkezdődhet az elhasznált fűtőelemek kiemelése a fukusimai atomerőmű 4-es reaktorának pihentető medencéjéből, miután a hatóság megfelelőnek találta a TEPCO terveit. A medencében 1533 elhasznált fűtőelem van, amelyek közül - szakértők szerint - több megsérült. Bár a reaktor nem működött a katasztrófa idején, az épületben tűz volt, majd hidrogénrobbanás történt, ezért annak szerkezete súlyosan megsérült. Az üzemeltető szerint megerősítették az épületet, így képes elviselni egy erősebb

18 földrengést is, de a medence biztonságossága miatt független szakértők folyamatosan aggódnak. A körülbelül 400 tonnányi uránrúd eltávolítása nemcsak az egyik első és legfontosabb lépése a 40 évig tartó, 10 milliárd dollárba kerülő lebontásnak, hanem a legveszélyesebb is. Az elhasznált kazetták kiemelése általában rutinfeladat, de arra eddig nem volt példa, hogy egy megrongálódott blokkból távolítsanak el sérült uránrudakat. Ha csak egyetlen fűtőelem eltörik, beszorul, netán két kazetta túl közel kerül egymáshoz, jelentős radioaktív sugárzás szabadulhat ki. Normál esetben száz nap az eltávolítás, de Fukusimában várhatóan egy-két évig tart majd. A művelettel kapcsolatos aggodalmakat növeli, hogy a TEPCO az elmúlt hónapokban hibát hibára halmozott, emberi mulasztások miatt többször radioaktív víz szivárgott a tengerbe. A sokasodó hibák és a leszerelés körüli fejetlenség miatt a kormányzó Liberális Demokrata Párt a TEPCO feldarabolását fontolgatja - jelezte a metropol.hu, a Magyar Nemzet Online, a hvg.hu, a hirado.hu/mti. Reformokat sürget Fukusimában az atomenergiai hatóság 2013. október 28. (fotó: japandailypress.com) Komoly reformokra szólította fel a Fukusima-1 atomerőművet üzemeltető TEPCO vezetőjét a japán atomenergetikai hatóság elnöke első személyes találkozójukon. Tanaka Sunicsi, a fukusimai baleset után létrehozott hatóság elnöke arra szólította fel Hirosze Naomit, hogy hajtson végre jelentős és hosszú távú reformokat, javítsa a dolgozók munkakörülményeit, miután az elmúlt hetekben több üzemzavar is történt emberi mulasztás miatt - írta a hirado.hu, hvg.hu, a magyarhirlap.hu/mti. Azt korábban a TEPCO is elismerte, hogy a munkások túlterheltsége növeli a hibák esélyét, ráadásul a dolgozók esetenként nincsenek tisztában azzal, hogy pontosan milyen feladatot kaptak és azt hogyan kellene elvégezniük. Hirosze a találkozón elismerte, hogy a cég nehezen talál munkásokat a fukusimai helyreállításhoz, de azt ígérte, hogy az ország más létesítményekből fog munkaerőt áthelyezni. Tanaka szerint a "buta hibák" azt jelzik, hogy a létesítményben romlik a munkakedv és nő a felelőtlenség. Az erőműben felgyülemlett több százezer tonna sugárszennyezett víz kezelésére a TEPCO egy újabb tisztítórendszert helyezett üzembe, amely több mint

19 hatvanféle radioaktív anyag kiszűrésére alkalmas. A tervek szerint őszre már három ilyen rendszer fog működni az erőműben. A 13 hónapja felállított hatóság elnöke most találkozott először egy atomipari vállalat vezetőjével. Eddig azért kerülte ezt, mert a hatóság elődjét sok bírálat érte, amiért túl szoros kapcsolatot ápolt és állítólag összejátszott az atomipari magáncégekkel. Megfigyelők szerint a találkozó azt jelzi, hogy Tanaka egyre aggályosabbnak tartja a fukusimai helyzetet. Áramkimaradásoktól tart az RWE vezetője 2013. október 29.,30. (fotó: suche.sueddeutsche.de) Európában áramszünetekre kell számítani, mert egyre kevésbé kifizetődő hagyományos erőművet üzemeltetni - a magyarországi érdekeltségű német RWE igazgatótanácsi elnöke, Peter Terium a Süddeutsche Zeitungnak nyilatkozott arról, hogy az RWE erőműveinek 30-40 százaléka veszteséges. Szerinte a termelőkapacitás csökkenése egész Európában veszélyezteti az ellátás biztonságát. Még nagyobb lehet a baj, ha beindul a növekedés és emelkedik az áramszükséglet. A 70 ezer embert foglalkoztató cég csupán Németországban 3100 megawattal csökkenti hagyományos erőművi kapacitását 2016-ig, a nukleáris energia használatának befejezését jelentő energiapolitikai fordulat miatt pedig 2022-ig további 4000 megawattal csökken a kapacitás atomerőműveinek leállítása miatt. Az RWE évente nagyjából 50 milliárd euró árbevételt ér el, adóssága pedig 33 milliárd euró. A társaság helyzete "veszélyes", eredménye pedig "drámaian" csökken a közeljövőben - jelezte a cégvezető. A válságot érdekeltségek eladásával, tevékenységek kiszervezésével és elbocsátásokkal kívánják kezelni, és csak az elkerülhetetlenül szükséges beruházásokat hajtják végre - idézte a cégvezetőt a Privátbankár, a Portfólió/MTI, felelevenítve, hogy a Főgáz mellett az RWE érdekelt a 2,2 millió fogyasztót árammal ellátó ELMŰ-ÉMÁSZ-csoportban és más cégekben is. Az EnergiaFocus.hu augusztusban írta, hogy az RWE tárgyal a Főgázban lévő kisebbségi tulajdonrészének értékesítéséről. A cég akkor nem kommentálta a portál beszámolóját.

20 Déli Áramlat: Bulgáriában és Szerbiában kezdődik az építés, Szlovénia kivár 2013. október 31., november 1.,2. (fotó: gazprom.ru) A bolgár kormányfő és a Gazprom vezérigazgatója bejelentette, hogy megkezdődik a Déli Áramlat gázvezeték bulgáriai szakaszának építése. Plamen Oresarszki miniszterelnök és Alekszej Miller a bejelentés előtt több mint négy órán át tárgyalt Szófiában. Hírek szerint a megbeszélések fő témája az volt, honnan teremtik elő azt a nagyjából 3,5 milliárd eurót (1032 milliárd forint), amibe a gázvezeték 540 km-es bulgáriai szakaszának a megépítése kerül. A Gazprom korábban jelezte, kész saját forrásból fedezni a költséget, ha Bulgária lemond 15 évi tranzitdíjról - idézte a távirati iroda cikkét a hvg.hu, az inforadio.hu. A Natural Gas Europe beszámolója szerint az energiaügyi miniszter azt mondta, hogy a beruházás pénzügyi kockázata nem Bulgáriát terheli. A Gazprom saját honlapján megjelent, hogy a beruházás serkenti a gazdasági növekedést Bulgáriában és több mint 2500 munkahelyet teremt. A munka menetrend szerint halad: év végéig elkezdődik az építkezés Szerbiában, azután Magyarországon - jelezte az orosz cég közleménye. A napi.hu Dusan Bajatovicsra, a Srbijagas vezérigazgatójára hivatkozva írta, hogy a Déli Áramlat szerbiai szakaszán a munkálatok november 20. és december 20. között kezdődnek, a 421 kilométeres gázvezetéket négy szakaszban építik meg. 2013. október 29. (fotó: naturalgaseurope.com) Szlovénia biztosan csatlakozik a Déli Áramlathoz, derült ki a Ljubljanában tartott gázkonferencián - az energiainfo.hu ismertette a Natural Gas Europe szaklap cikkét. Samo Omerzel fejlesztési miniszter elmondta: az orosz kezdeményezés Szlovénia érdekeit is szolgálja, de csak úgy alakulhat ki a partnerség, ha az Európai Unió Harmadik Energiacsomagjához illeszkedik. A projekt helyi partnere, a Plinovodi állami földgázszolgáltató képviselője elmondta: megszülettek a kormányközi egyezmények, kész a megvalósíthatósági tanulmány, létrehozták a South Stream Slovenia céget,

21 amely a helyi beruházást irányítja. A Plinovodi ügyvezetője, Marjan Eberlinc kiemelte: a tárgyalások kezdetétől figyelembe vették az uniós jogszabályokat. Jelenleg tehát a megállapodás harmonizál a hatályos törvényekkel, kivéve pár részletet, amelyekre biztosan találnak megoldást. A főberuházó Gazprom is megtette a szükséges lépéseket, készen áll a folytatásra, mondta a projektfejlesztési vezető. Alekszander Szjromjatin szerint az európai gáztermelés ugyan csökken, az igények növekednek, így a Déli Áramlat évi 63 milliárd köbméteres kapacitása jól jön majd a kontinensnek. Sérülhet a Gazprom pozíciója Oroszországban 2013. október 31.,november 3. (fotó: gazprom-gmt.ru) Az orosz kormány elfogadta a törvényjavaslatot, amely megszünteti a Gazprom 2006 óta tartó exportmonopóliumát a cseppfolyósított földgázra annak érdekében, hogy 2020-ig megduplázhassák az orosz exportőrök világpiaci részesedését. A Gazprom a világ legnagyobb földgázkitermelő vállalata, de csak egyetlen fölgáz-cseppfolyósító üzeme van, amelynek évi 10 millió tonnás kapacitása 4,5 százalékos világpiaci részesedéshez elegendő. Alekszandr Novak energiaügyi miniszter szerint Oroszország 2020-ig 10 százalékra tudja növelni részesedését termelésének évi 35-40 millió tonnára emelésével - ez 2030-ra már 70-80 millió tonnára is emelkedhet. Vannak arra utaló jelek is, hogy a Gazprom a vezetékes földgáz exportmonopóliumát is elveszítheti. Az USA modern palagáz-kitermelési technológiákkal megelőzte Oroszországot a földgáztermelésben, és ezt valószínűleg az olajtermelésben is meg fogja tenni. Vlagyimir Putyin elnök emiatt az LNG-termelés fokozására szólította fel az orosz vállalatokat. A második legnagyobb orosz gáztermelő vállalat, a Novatek a francia Total és a kínai CNPC vállalattal együttműködve épít évi 16,5 millió tonna kapacitású LNG-üzemet, amely 2018-ban kezdi meg a termelést. A Rosznyefty pedig az amerikai ExxonMobillal létesít ilyen üzemet az orosz Távol-Keleten. A Gazprom (versenytársaihoz hasonlóan) további LNG beruházásokat tervez - ismertette a szándékot a portfolio.hu/mti, de a törvényjavaslattal a Natural Gas Europe is foglalkozott.

22 Gazdag palaolaj- és cseppfolyósföldgáz-készleteinek köszönhetően az idén az Egyesült Államok lehet a világ legnagyobb olajtermelője, ha a nyersolajhoz hozzászámítják a cseppfolyósított földgázt és a bioüzemanyagot is - állapította meg elemzésében az árupiaci befektetésekkel foglalkozó Conclude Befektetési Zrt. (Profitline, Privátbankár/MTI) Indulhat a Chevron palagáz-kitermelése Ukrajnában 2013. október 31. (fotó: energiacentrum.com) Az ukrán kormány jóváhagyta a Chevron Ukraine vállalattal kötendő, a nyugat-ukrajnai Olesszka palagázmező tervezett kiaknázásával kapcsolatos szerződéstervezetet - jelentette be Oleh Proszkurjakov ökológiai miniszter. A szerződést az amerikai Chevron vállalathoz tartozó céggel várhatóan november 5-én írják alá Kijevben. Mikola Azarov miniszterelnök kifejtette: a Chevron 350 millió dollárt készül befektetni a projektbe, amely több mint 10 milliárd dollárba kerül. A beruházás 10-15 ezer új munkahelyet teremt. Előzetes számítások szerint a gázkitermelés elérheti a 8-10 milliárd köbmétert évente. Azarov reményei szerint Ukrajna a palagázkészlet kitermelésével a következő évtized elején "importőrből gázexportáló országgá" válhat. (energiacentrum.com, energiainfo.hu/mti) Privatizációs hullám Romániában 2013. november 1. (fotó: romgas.ro) Értékesítette Románia a Romgaz állami cég részvényeinek 15 százalékát 1,7 milliárd lejért (382,8 millió euró). A kormány a részvénycsomagért 1,38-1,85 milliárd lej közötti összeget remélt. A cég papírjait bevezették a bukaresti és a londoni tőzsdére is, a kereskedés november 12-én kezdődik. A kisebbségi részvénycsomag eladásával a Romgaz 70 százaléka maradt állami tulajdonban. Korábban egy másik 15 százalékos pakettet a Proprietatea Alapnak adtak át,