Internetre készülünk. Internetismeretek kezdőknek. Budapest, 2009. augusztus



Hasonló dokumentumok
A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KIADVÁNYAI

33. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, már ci us 27., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3887, Ft

38. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, áp ri lis 5., szerda TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1311, Ft. Oldal

IRÁNY AZ Internet! Ismeretterjesztő előadás 3. Rész Előadó:Pintér Krisztina etanácsadó.

LVII. ÉVFOLYAM 2. SZÁM ÁRA: 874 Ft ja nu ár 27.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, már ci us 17., hétfõ. 44. szám. Ára: 250, Ft

75. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, jú ni us 15., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2478, Ft. Oldal

TARTALOMJEGYZÉK. Bu da pest, feb ru ár 14. Ára: 1518 Ft 3. szám évi CLXIII. tv.

84. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, jú ni us 30., szombat TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 399, Ft. Oldal

148. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, de cem ber 5., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1701, Ft. Oldal

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, jú ni us 25., szerda. 93. szám. Ára: 2400, Ft

166. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, de cem ber 22., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2921, Ft. Oldal

40. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, áp ri lis 7., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 207, Ft. Oldal

TARTALOM. III. ÉVFOLYAM, 14. SZÁM Ára: 1700 Ft JÚLIUS 15. oldal oldal. A köz tár sa sá gi el nök 101/2011. (V. 20.) KE ha tá ro za ta

Ked ves Ta ní tók! Ked ves Szü lôk!

Gyõr Megyei Jogú Város Önkormányzata egyszerû eljárás ajánlattételi felhívása (12070/2004)

37. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, április 4., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 575, Ft. Oldal

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 18/2009. (III. 6.) FVM rendelete. 2009/27. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 5065

80. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, jú ni us 15., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 585, Ft

III. Az Alkotmánybíróság teljes ülésének a Magyar Közlönyben közzétett végzése

GONDOLATOK AZ ISKOLASZÖVETKEZETEK JOGI SZABÁLYOZÁSÁRÓL

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA FELHÍVÁS!

LIX. ÉVFOLYAM ÁRA: 1365 Ft 4. SZÁM TARTALOM MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYE. Ma gyar or szág Alap tör vé nye (2011. áp ri lis 25.)...

2007/9. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 401 AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS ÉRTESÍTÕJE

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE T A R T A L O M

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. 2007: CXXVI. tv. Egyes adótör vények mó do sí tás áról

2008. évi CVIII. tör vény. 2008/187. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 24697

123. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, szep tem ber 21., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1155, Ft

155. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, ok tó ber 31., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1110, Ft. Oldal

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA. Tartalom

79. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, jú ni us 14., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1472, Ft. Oldal

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY

TERC V.I.P. hardverkulcs regisztráció

19. szám. II. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány tagjainak A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. A pénzügyminiszter 12/2005. (II. 16.

97. szám. II. rész JOGSZABÁLYOK. Törvények A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA évi LXXI. tör vény. Budapest, au gusz tus 2.

147. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, no vem ber 10., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2116, Ft. Oldal

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA. Tartalom

TISZTELT TAGTÁRSAK! Tagság létszámának alakulása

6. szám. 2006/6. szám HATÁROZATOK TÁRA 51. Budapest, feb ru ár 13., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 414, Ft. Oldal

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

Feltétel. Perfekt Vagyonés üzemszünet biztosítás. Érvényes: januártól

TARTALOM. III. ÉVFOLYAM, 12. SZÁM Ára: 820 Ft JÚNIUS 8. oldal oldal

122. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, ok tó ber 5., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1533, Ft. Oldal

Ajánlat. Gyertyaláng III. Érvényes: január 1-től

XVI. ÉVFOLYAM, 5. SZÁM ÁRA: 1764 Ft május T A R T A L O M. Szám Tárgy Oldal

II. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány rendeletei. A Kormány 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelete M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/102.

A GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA

74. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, június 21., szerda TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1127, Ft. Oldal

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE T A R T A L O M

21. szám. Budapest, má jus 14., szerda TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 525, Ft. Oldal

A közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter 33/2009. (VI. 30.) KHEM rendelete

85. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, jú li us 1., vasárnap TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 210, Ft. Oldal

34. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, már ci us 28., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1495, Ft. Oldal

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. 2006: CXXVII. tv. A Ma gyar Köz tár sa ság évi költ ség ve té sé rõl

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A szervezeti egységektől beérkezett felhasználói igények alapján ön részt fog venni a tantermi oktatáson.

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA TARTALOM

TARTALOM. IV. ÉVFOLYAM, 5. SZÁM Ára: 2415 Ft MÁRCIUS 6. KÖZLEMÉNYEK JOGSZABÁLYOK

A SZÓRVÁNNYÁ VÁLÁS FOLYAMATA MINT A NEMZETI KISEBBSÉGI KÖZÖSSÉG LEBOMLÁSÁNAK TERMÉKE

28. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, már ci us 10., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1863, Ft. Oldal

36. szám II. kötet A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, áp ri lis 3., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 4255, Ft

12. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, február 3., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1311, Ft. Oldal

A gazdasági és közlekedési miniszter 101/2007. (XII. 22.) GKM rendelete

Felhasználói Kézikönyv

A SZOCIÁLIS SZÖVETKEZETEK JELLEMZŐI ÉS TÉNYSZERŰ ADATAI 2

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE T A R T A L O M

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ

2004. évi LXXXIV. törvény

A számítógép részei. Rendszeregység

Közoktatási Statisztika Tájékoztató 2012/2013. Használati útmutató

Felhasználói kézikönyv a WEB EDInet rendszer használatához

Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás Ügyfél-tájékoztató

150. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, no vem ber 15., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1633, Ft. Oldal

132. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, ok tó ber 4., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 966, Ft. Oldal

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, au gusz tus 31., vasárnap szám. Ára: 250, Ft

F E B R U Á R. egyenlítô L L É K L E T. BÁ RÁN DY GER GELY PhD AZ IGAZ SÁG ÜGYI A CHRONOLOGY OF JUDICIAL CONSTITUTIONALIZATION FROM PAGE 24

FELHÍVÁS! Felhívjuk tisztelt Elõfizetõink figyelmét az értesítõ utolsó oldalán közzétett tájékoztatóra és a évi elõfizetési árainkra

MOBILTELEFONON keresztüli internet telefonálás

122. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, szep tem ber 13., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1794, Ft. Oldal

TARTALOMJEGYZÉK. Bu da pest, március 30. Ára: 3310 Ft 4. szám. RENDELETEK 9/2009. (II. 27.) MNB rendelet

198. szám II. kötet A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 27/2007. (IV. 17.) FVM rendelete

III. ÉVFOLYAM, 9. SZÁM Ára: 3320 Ft má jus 2. TARTALOM

60. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, má jus 15., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1155, Ft. Oldal

176. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, de cem ber 11., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 465, Ft. Oldal

93. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, jú li us 6., szerda TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 667, Ft. Oldal

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, szep tem ber 12., péntek szám. Ára: 465, Ft

56. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, áp ri lis 28., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 828, Ft. Oldal

85. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, jú ni us 19., szombat TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3381, Ft. Oldal

A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 31/2008. (XII. 31.) KvVM rendelete

6060 Ti sza kécs ke, Er kel fa sor 10. Te le fon: 76/ , 76/ Fax: 76/ , 76/ OM azo no sí tó:

Mikroszámla. Interneten működő számlázóprogram. Kézikönyv

72. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, május 31., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 506, Ft. Oldal

III. ÉVFOLYAM, 7. SZÁM Ára: 2100 Ft MÁRCIUS 31. TARTALOM. oldal oldal. Az ARTISJUS Ma gyar Szer zõi Jog vé dõ Iro da Egye sü let

204. szám I/1. kö tet*

A Kormány rendeletei

Átírás:

1 Internetre készülünk Internetismeretek kezdőknek Budapest, 2009. augusztus

Internetre készülünk Internetismeretek kezdőknek Az I-Work Alapítvány megrendelésére készítette az BM-Gondola 2001 Tanácsadó Bt. a GKIeNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. és a Szélessáv Alapítvány közreműködésével Budapest, 2009. augusztus NT Nonprofit Közhasznú Kft A program a Miniszterelnöki Hivatal támogatásával valósult meg

Bevezető Az oktatási anyag összeállításával olyan embereknek kívánunk se gítséget nyújtani, akik nyitottak az internet megismerésére ami hirtelen olyan fontossá vált a világban de számítógépes ta pasztalat hiányában egyelőre még nem tették meg az első lépést a világháló felfedezésére. A kiadvány célja, hogy minél közérthetőbben bemutassa, mire hasz nálhatják az emberek az internetet, hogyan kezdhet el inter netezni valaki, aki azelőtt még sohasem próbálta. A kiadvány második része bemutatja az Internet fizikai megva lósulásához kapcsolódó tudnivalókat. Hiszen ha azt akarjuk, hogy a világ házhoz jöjjön, előbb ki kell építeni az útját. Megtudhatjuk, hogyan válasszunk internet-szolgáltatót, és hogy me lyek azok a műszaki tudnivalók, amelyek a számunkra legjobb szolgáltatás kiválasztásához szükségesek lehetnek. Tartalomjegyzék Az első lépések...7 Amire szükség van...7 Levelezés...13 Chat, videotelefon...16 Közösségi oldalak...18 Fórumozás, társkeresés...19 Blogolás...21 Információgyűjtés...21 Keresők... 22 Elektronikus boltok... 23 A vásárlás menete... 24 Egyéb lehetőségek az interneten... 26 Elektronikus piactér... 26 Videotartalom... 26 Online játékok...27 Elektronikus ügyintézés...27 Települési Szélessáv Kereső... 29 Sávszélesség... 30 Segítünk választani... 30 Technológia...31 ADSL, Kábeltelevíziós internet hozzáférés... 32 Mikrohullámú intenet...33 Mobil alapú technológiák...35 A szélessávú internet-kapcsolat kipróbálható... 38

Mire használhatja az internetet? Az első lépések Amire szükség van Ahhoz, hogy megismerje az információs korszak lehetőségeit, nem feltétlenül kell rendelkezni számítógéppel. Általában korlá to zott ideig ingyen, vagy minimális térítési díjért hozzá fér hető szá mítógépek állnak rendelkezésre úgynevezett in ter net ká vézók ban, netklubokban, ingyenesen látogatható könyvtárakban, illetve teleházakban, művelődési házakban, számos városban köz te rületi termináloknál, oktatási intézményekben, stb. Mindezek ellenére nagyon hasznos a saját számítógép be szerzése. Otthona kényelméből, zavartalanul, korlátok és kö töttségek nélkül élvezheti a számos lehetőséget, amelyet a szá mí tógé pe és a világháló nyújthat. Számítógép 7 1. ábra: A számítógép részei

A számítógép központi része a rendszeregység, amely a számí tógépházban található. Ez tartalmazza a gép működéséhez la pozást. Amikor a kezével mozgatja az egeret, a Ez megkönnyíti a több képernyőt is betöltő információ közötti 8 9 képernyőn szük séges legfontosabb elemeket, és itt történik az adatok feldol gozása, tárolása. A házon láthatjuk a bekapcsolás és az új raindítás (reset) gombját. Itt találjuk a CD- és DVD-lemez meghaj tó nyílását is. Újabban a ház elülső részén USB-portok és fül hallgató- valamint mikrofon bemeneti nyílások is vannak el helyezve, ami könnyebbé teszi a Pen Drive-ok és egyéb hát tértárolók, memóriakártyák csatlakoztatását. A központi egységhez csatlakoznak az úgynevezett perifériák, ame lyeket bemeneti és kimeneti egységekre oszthatunk fel. Bemeneti egységek: A billentyűzet segítségével szöveget lehet a számítógépbe ír ni. Az írógépek billentyűzetéhez hasonlóan ezen is betű és számbillentyűk találhatók, de a számítógépek billentyűzetei kü lön leges gombokkal is rendelkeznek: A jobb oldalon található numerikus billentyűzet használatával gyor san lehet számokat beírni. A navigációs billentyűk, például a nyílbillentyűk a do ku mentu mokon vagy a weboldalakon belüli helyváltoztatást teszik lehetővé. Az egérnek nevezett eszközt használjuk arra, hogy a számító gé pen meg jelenő nyilat irányítsuk. Az egereknek általában két gomb ja van: egy elsődleges gomb (bal oldalon), és egy má sod la gos gomb (jobb oldalon). Az egér használata során az ese tek túl nyo mó többségében a bal gombot használjuk. Amikor kat tin tás ról vagy dup la kattintásról van szó, ezt a bal gombbal végezheti el. Ma már a legtöbb egér görgővel is rendelkezik a két gomb között. ta lálható mutató is ugyanabba az irányba mozog. Amikor ki kíván jelölni egy elemet, rá kell mutatnia, majd kattintania kell a bal oldali gombbal. Az egérrel történő mutatás és kattintás a szá mítógéppel történő kommunikáció fő módja. Kimeneti egységek: A monitor szerepe, hogy megjelenítse munkája eredményét, más részt a képernyőn megjelenő menüsorokon és üzeneteken ke resztül választhat a különböző felkínált műveletek közül. A nyomtató (printer) olyan eszköz, amellyel a számítógépen meg jelenített információt papírra rögzíthetjük. Az újabban kap ható multifunkcionális nyomtatók képesek a nyomtatás mel lett szkennelni is, vagyis a papíron rögzített információt a szá mítógépen megjeleníteni. Az eddig bemutatott, kézzelfogható eszközök megnevezése a hard ver. A számítógép működéséhez azonban a hardver esz közök mellett szükség van szoftverekre is. A szoftverek (más néven prog ra mok) teszik lehetővé a munkát a számítógéppel. Míg az egyik program egy számológépet jelenít meg a képernyőn, egy má sik programmal internetezhet, egy harmadikkal pedig rajzol hat. A legfontosabb ilyen szoftver az operációs rendszer. Az operáci ós rend szerek keretrendszert biztosítanak a különböző szoftverek szá mára azok működtetéséhez (futtatásához). Az operációs rend szer amolyan hidat képez a különböző szoftverek és a hard ver közé, lehetővé téve a szoftverek számára a különböző hard ver szközök elérését. Az operációs rendszerekhez mellékelt

szoft verek önmagukban is lehetőséget adnak bizonyos feladatok muk és szervezésük miatt. Míg az írott szöveg lineárisan bal ról 10 11 el vég zésére, bár jellemzően nem olyan színvonalon, mint aho- jobb ra olvasható csak (esetleg fordítva), addig az elek tro ni kus gyan azt a célszoftverek szoftverek teszik. Internet Az internet nem más, mint egy, az egész világra kiterjedő számítógéprendszer. A hálózat felépítése dinamikus, bármikor kapcsolódhat hozzá egy-egy számítógép, s ezek ugyanígy bármely pillanatban le is kapcsolódhatnak róla. Mindezek ellenére az in ternet mégis egységes rendszert alkot. Az internethez való csatlakozás egyik lehetséges módja előfizetni egy internet-szol gáltatónál. Rendkívül sokféle ajánlat létezik külön böző szol gáltatóknál, ezért érdemes megfontolni, hogy mit sze retne hasz nálni az internet adta lehetőségekből. Általában: ha csak bön gészni és levelezni szeretne, inkább az alacsony sávszélességű (jellemzően olcsóbb) kapcsolatok közül válasszon. Fájlok letöltéséhez, on-line játékokhoz vagy filmnézéshez nagyobb sávszélességű internet-elérésre van szüksége. Az elérhető szolgáltatásokról a Szélessáv Alapítvány üzemeltet egy honlapot a www.szelessavkereso.hu címen. Itt egyszerűen megtudhatja, hogy lakóhelyén milyen előfizetési lehetőségek van nak. Az interneten való böngészés, olvasás nem más, mint honlapok (vagy más néven weblapok) látogatása. Minden honlapnak van egy címe, amit ha begépelünk a böngésző program erre alkalmas szövegmezőjébe, akkor a honlap megjelenik a képernyőn. Ezt a nevet hívják számítógépes szakzsargonban URL-címnek. Ezek a címek többnyire beszédesek pl.:www.kerdezek.hu, könnyen megjegyezhetőek és utalnak a weblap tartalmára. A weblapok a nyom tatott szövegnél sokkal több lehetőséget nyújtanak tar tal- szö veg szerkezete egy elágazó fához hasonlítható. Ez job ban alkal mazkodik az emberi gondolkodáshoz, mert nem szük séges min den szöveget végigolvasnunk, csak azt, ami az ér dek lő désün ket felkeltette. Egy weblap a következő elemeket tartalmazhatja: Szöveg Kép Link A linkek lényege, hogy egy új weblapot látogthat meg egyetlen kattintással. Ha híreket akar olvasni, és meglátogat egy híroldalt (pl. www.index.hu), akkor egy listát lát majd a legfrissebb hírekről. Az egyes hírek címére kattintva megjelenik a hírhez kapcsolódó teljes írás. A linkek általában eltérő színűek, és aláhúzással is kiemeltek. Az egérmutató a link fölé húzva egy felfelé mutató kéz alakját veszi fel, míg szöveg felett függőleges vonal, kép felett pedig nyíl formájú. Mozgókép Hang A világháló nyújtotta lehetőségek kihasználásában segítenek a bön gésző programok. Ismertebb böngészők a következők: Mo zilla Firefox, Microsoft Internet Explorer, Opera, Google Chrome. A böngésző programok a weboldalakat némileg eltérő módon jeleníthetik meg, de a különbségek általában nem jelentősek. Az alábbi kép a Firefox indulásakor betöltődő www.firefox.com kezdőlapot mutatja. A cím mező tartalmazza az elérési címet: http://www.mozilla-europe.org/hu/firefox/ A látni kívánt weblap elérési címét a cím mezőbe kell beírni, majd Enter billentyűt

nyom ni (például: www.met.hu +ENTER). Ezután betöltődik a 12 13 kí vánt honlap. Levelezés A weblap jobb oldalán található függőleges görgető sáv se gítségével a jelenleg nem látható részeket tudja megtekinteni. Eh hez mindössze annyit kell tennie, hogy vagy a fel/le mu ta tó nyilakra kattintgat az egérrel, vagy a görgetőre viszi az egér kurzort, folyamatosan nyomja a bal egérgombot és a megfelelő irányba (fel, vagy le) mozgatja az egeret. Ha az egéren található gör gő, akkor annak használata egyszerűbbé teszi a leírt fo lya ma tot. 2. ábra: A Firefox kezdőlapja A számítógép-felhasználók közötti kommunikáció elterjedt for mája az elektronikus levelezés. Az elektronikus levél köz ismert té vált idegen megnevezése az e-mail. Előnye, hogy le ve leit kevesebb munkával, gyorsabban, gyakorlatilag ingyen jut tathat ja célba. Elküldött leveleit újra elolvashatja, sok példányban el küld heti más ismerősei számára is. A levéllel csatolt fájlokat (ké peket, videókat, hangfelvételeket) is küldhet ismerőseinek, ba rátainak. Elektronikus levelezéshez használhat levelezőprogramot, vagy vá laszthat az egyre nagyobb számban jelenlévő ingyenes we bes le ve lezést biztosító szolgáltatók közül. A levelezés meg kez désé hez azonban mindenekelőtt szüksége van egy e-mail címre, amely a postai cím internetes megfelelője. Az e-mail címére kül dött leveleket Ön fogja megkapni. E-mail cím regisztrálására két lehetőség is van. Egyrészt az internet-szolgáltatónál biztosít az Ön számára egy e-mail címet. Ezt a megoldást egyre ritkábban használják az internetezők, mi vel ha Ön szolgáltatót vált, úgy az e-mail címe is megváltozik. Az e-mail cím azonban központi fontosságú az internetes életben, és körülbelül annyi munkába kerül mindenhol jelölni az e-mail cím változását, mint egy költözés után bejelenteni a címvál tozást minden releváns intézménynek. A másik lehetőség a (gyakran ingyenes) böngészőből elérhető e-mail szolgáltatók használata. Ennek előnye, hogy leveleinket bár honnan elolvashatjuk, ahol van internet és egy számítógép. A le velek elvesztésének esélye kisebb, mivel azok a fehasználó számítógépének meg hibásodása esetén sem vesznek el, míg a

szolgáltatók szerverén rendszerint rendszeres adatmentés van. Az oldal felső sorában bal oldalon a gmail-hez kapcsolódó 14 15 Ha Ön ingyenes webes szolgáltató mellett dönt, számtalan le- szolgáltatások menüsorát látja. Itt használhat külön naptárat, he tőség közül választhat. Ilyen például a Gmail, Yahoo! Mail, Citro mail, Freemail, Indamail, stb. Az egyik legnagyobb szolgáltató jelenleg a Gmail, így ezen mutatjuk be a szolgáltatás működését. Új postafiókot nyitni legegyszerűbben a http://gmail.com címen lehet. A Fiók létrehozása gomb megnyomása után a megfelelő mezőket értelemszerűen ki kell tölteni, majd az Elfogadom. Készüljön el a fiókom. gombot megnyomni. A fiók létrehozása oldalon a különböző kérdésekhez magyarázatok, példák tartoznak, hogy megkönnyítsék a regisztrációt. A fenti címen a korábban megadott felhasználói név és jelszó beírásával majd a Bejelentkezés gombra kattintva be léphet saját postafiókjába. Itt láthatja első beérkezett e-mail jét, me lyet a Gmail szolgáltató küld minden felhasználónak üdvözlésül. 3. ábra: Gmail sa ját on-line dokumentumokat hozhat létre és kezelhet, megoszt hatja fényképeit másokkal, saját webhelyet hozhat létre, keres het a weben különböző kategóriák szerint, stb. Ugyanebben a sor ban a jobb oldalon láthatja a saját e-mail címét, a beállítások és a súgó menüpontot, a kijelentkezés gombot. Levelet kétféleképpen hozhat létre: a bal oldali menüsor felső ré szén a levélírás gombra kattintva, és a megjelenő táblát ér telem szerűen kitöltve; vagy a címtárban eltárolt címek egyike fölé húz va az egeret, a megjelenő ablak g-mail gombjára kattintva. Ugyan itt beszélgetésre is hívhatja ismerőseit, a meghívás cseve gésre gombra kattintva. Levél írásakor ki kell töltenie a címzett címét (teljes e-mail cím, pl.: nagy.janos@gmail.com). Ha körlevelet szeretne küldeni több címzettnek is, úgy az e-mail címeket vesszővel válassza el egymástól (pl.: nagy.janos@gmail.com, kiss.gaspar@freemail.hu, papp.krisztina@citromail.hu). A Tárgy mezőbe röviden írja be, amiről a levél szólni fog. Ajánlatos mindig kitölteni ezt a mezőt az utólagos kereshetőség miatt. A Melléklet csa to lása mezőt akkor használja, ha leveléhez egy fájlt (például ké pet) szeretne csatolni. Az alsó nagy, fehér részbe írja a levél szö vegét. Ha a levelet nem akarja azonnal elküldeni, a Mentés most gombra kattintva piszkozatként elmentheti, és később vissza térhet a levélíráshoz. Amikor levele végleges, a Küldés gomb ra kattintva elküldheti. Ha kapott levélre szeretne válaszolni, a Válasz gomb meg nyomá sával válaszlevél írásához kezdhet. A Továbbítás gombbal egy fogadott levelét küldheti tovább tel jes egészében másik e-mail címre. A Törlés gombbal törölheti leveleit.

Ha egy, a számítógépén lévő fájlt szeretné a leveléhez csatolni, a a Skype). Ha pedig látni is szeretné azt, akivel beszélget, akkor 16 17 Mel léklet csatolása gomb megnyomásával egy újabb sor je le- web kamerára is szüksége lesz. nik meg. A Tallózás gombra kattintva megkeresheti és ki je lölheti az elküldeni kívánt fájlt. Chat, videotelefon Az internet lehetőséget biztosít családjával, barátaival való valós idejű beszélgetések folytatására is. Ezek általában egyszerű szö veges üzenetek (chat), de lehetőség van hang vagy video-beszélgetésekre is. Ehhez használható például az ingyenesen letölt hető Windows Live Messenger (röviden: MSN) program. Az MSN használatához új felhasználóként regisztrálnia kell. A program letelepítése és indítása után a bejelentkezési képernyőn a Re gisztrálja magát gomb megnyomásával kezdeményezhető a re gisztráció. Korábban már szó volt róla, hogy az e-mail cím köz ponti szerepet tölt be az internetezés során. Az MSN-en történő regisztráció alapja az e-mail cím. Ennek segítségével talál hatják meg Önt ismerősei, valamint Ön is ismerősei e-mail cí me alapján beszélgethet velük. A bejelentkezési képernyőn lévő Név tárolása és Jelszó tá rolása négyzeteket bepipálva bejelentkezéskor a számítógép auto ma tikusan kitölti a felhasználónév és jelszó mezőket. Ebben az eset ben Önnek nem kell minden alkalommal begépelnie az e-mail címét és a jelszavát. Ez azonban könnyen oda vezethet, hogy a jelszavát elfelejti, ezért érdemes minden jelszót biz tonsá gos helyre felírni. Amennyiben nem szeret gépelni, hanem inkább szóban beszél getne partnerével, abban az esetben a Messengerrel ezt is meg teheti (bár a legnépszerűbb internetes telefonálós szoftver A program egy listában mutatja meg Önnek, hogy mely is merősei interneteznek épp, így velük bármikor tud beszélgetést kez deményezni. A beszélgetés elkezdéséhez az online partnerek kö zül ki kell választania az illető partner nevét. A partner pik togramján dupla kattintással kattintva megnyílik a chat felület. A chat felület alsó üres sávjába gépelje be üzenetét, majd nyomja meg az enter billentyűt. Ha telefonálni szeretne a program segítségével, akkor az ablak fel ső részén látható telefon ikonra kattintva kezdeményezhet hí vást. A videotelefon használatához a kép+telefon piktogramot vá lassza. 4. ábra: Microsoft Live Messenger bejelentkezési oldal Chat-elésre és videotelefonálásra szintén alkalmas az in gye nesen letölthető Skype. A programot elérheti a www.skype.hu weboldalon, ahonnan az letölthető. Az ingyenes szolgáltatásokon kí vül (felhasználók közötti hang beszélgetés, üzenetküldés, chat, fájlküldés, videokonferencia), rendkívül kedvezményes ta rifákkal hívhat vezetékes telefont és külföldi számokat.

18 Közösségi oldalak 19 A közösségi oldalak olyan helyek az interneten, ahol könnyen megtalálhat valakit, akit ismer vagy régen ismert (pl. osz tály társak, volt kollegák). A közösségi weboldalakon az internetezők be mutatják magukat, így ismerőseik megtalálhatják őket. Megke reshetik egymást, megnézik kivel mi történik, az oldalon keresz tül alkalmanként leveleznek, vagy üzenő falon keresztül in formációt osztanak meg a közösséggel. Magyarországon népsze rű oldalak az iwiw.hu és Facebook.com. Az iwiwre való regisztrációhoz meghívóra van szüksége, amit egy már az oldalon jelenlévő ismerőstől kaphat meg. Bejelentkezés után a legfelső sorban az új üzeneteket és értesítéseket valamint az is merősök számát, a függő kapcsolatokat láthatja. A jobb olda lon a profilt módosíthatja, és az oldallal kapcsolatos egyéb be állításokat végezheti el. Főbb menüpontok: A kezdőlap gomb értelemszerűen a kez dőlapot hozza be, mint az a lenti ábrán is látszik. Az ismerőseim gomb a már felvett ismerőseit mutatja meg Önnek. A Kit ismer hetek? gomb a közös ismerősöket keresi, a már bejelölt ismerősei kapcsolatait mutatja. Az üzenetek gombbal a kapott üze neteket nézheti meg, és a baloldalon megjelenő menüsorból vá laszthat a további lehetőségek közül. Mint például az üze netírás ismerősnek vagy az üzenőfalra. Klubok tagja is lehet, és írhat üzeneteket. Böngészhet apróhirdetések között és Ön is hirdethet. Fórumozás, társkeresés Fórumozás Ha új barátokra vagy társra vágyik, az in ter ne ten számtalan társke re ső szolgáltatás érhető el. Ha pl. ha pe cá záshoz, főzéshez vagy akár nyaraláshoz keres tippeket, a fó ru mok közössége segíteni fog. A fó rumok a személyes ta pasz ta latok megosztásával segíthetnek pél dául a vásárlói dön té sek ben, a demokrácia kiteljesítésében, a hi va tali ügyintézésben, stb. Népszerű hazai fórumok: Index Fórum elérése: forum.index.hu, Nők Lapja Fórum elérése: www.nlcafe.hu/forum További fórumokról információkat a forum.lap.hu címen ta lálhat, valamint a http://forumkereso.hu címen olyan nagy hazai fó rumokban lehet egyidejűleg és gyorsan keresni, mint pl. az Index, Prohardver, Nők Lapja Cafe, HWSW, SG.hu fórumai. A legtöbb fórumban olvashat regisztráció nélkül is, de ah hoz, hogy Ön is hozzászólhasson a témákhoz, regisztráció szük sé ges. 5. ábra: Index Fórum főoldal

20 Blogolás 21 6. ábra: Gasztro-blog (www.sajtkukac.hu) A fórumokra, pl. az Index Fórumra a Regisztrálok, vagy Re - gisztráció gomb megnyomásával megjelenő képernyő ér telemszerű kitöltésével regisztrálhat. Belépés a jelszó és fel használónév megadásával lehetséges, ugyanazon a képernyőn, re gisztráció után. A regisztrációhoz rendelkezni kell egy már létező email címmel, amelynek valódiságát a szolgáltató el len őrzi. Társkeresés Magyarországon népszerű társkereső szolgáltatások: Randivonal.hu elérése: http://www.randivonal.hu/ Nők Lapja Café elérése: http://parkereso.nlcafe.hu/tarskereso A blog (weblog, azaz webnapló) egy internetes napló, amelyet bárki írhat és közzéteheti tartalmát mások számára is. Aki elolvassa, hoz záfűzheti véleményét, megjegyzését. A legfontosabb eltérés egy online újságtól az, hogy a blogírók többnyire függetlenek a mé diavállalatoktól, így a stílus és tartalom terén nagyobb szabadsággal rendelkeznek. Egy blog szólhat az író életéről, hobbi járól, de sok olyan blog is van, amely egy város híreivel, egy vál lalattal, vagy egy népszerű témáról szól. Népszerű blo gok pél dául: könyvek: konyves.blog.hu, olvasonaplo.freeblog.hu filmek, sorozatok: www.mozinet.hu, www.sorozatjunkie.hu, hogyvolt.blog.hu gasztronómia: malackaraj.blog.hu, www.sajtkukac.hu tudományos kísérletek: szertar.blog.hu Ha Ön is szeretne blogot írni, úgy a freeblog.hu vagy a blog.hu címre ellátogatva regisztrálhatja magát (ezeken kívül még számos szolgáltatónál készíthet blogot. A blog írása nem igé nyel haladó számítástechnikai ismereteket, a szolgáltatás viszony lag egyszerűen használható. Információgyűjtés Az interneten ma már szinte minden információ megtalálható. Hasznos, ha tudja, hol nézhet utána híreknek, az időjárásnak, va súti menetrendnek vagy akár cégek kínálatának. Az összes ha zai menetrend (MÁV, Volán, HÉV, MALÉV BKV, MAHART) meg található egy címen. Külföldi és hazai utazásokhoz nagyon hasz nos útvonaltervezőket is találhatunk. Jogszabályok ta lál ha-

tók minisztériumok honlapján, és pl. az Origo Üzleti Negyed alwebhelyén. Itt sok egyéb minden munkavállaló számára fon- használ, a ta lá la tok száma feldolgozhatatlanul sok lesz. re ső sza vak használatára, mivel ha nagyon általános kifejezést 22 23 Igaz, tos információ és szolgáltatás is elérhető. Fontosabb információs oldalak elérhetőségei: Vasúti menetrendnek: www.mav-start.hu Autóbusz menetrendnek: www.menetrendek.hu Híreknek: www.index.hu, www.origo.hu TV és egyéb műsoroknak: www.port.hu, www.est.hu A helyi közösséggel, önkormányzattal kapcsolatos híreknek, in for mációknak: a helyi újságok internetes oldalán, és/vagy az ön kormányzat honlapján. Elektronikus kormányzati szolgáltatásoknak, pl. elektronikus adó bevallásnak: www.magyarorszag.hu hogy a Google a találatokból megpróbálja a releváns találatokat előrébb so rol ni, de nem biztos, hogy az Ön által keresett információ a leg lá to ga tot tabb weblapon van. Ilyenkor érdemes összetettebb ke re ső szavakat használni. 7. ábra: Google főoldal Keresők Ha kíváncsi valamire, de nem tudja, hogy hol nézhetne utána az interneten megtalálja. Az interneten fellelhető információ keresésére alapvetően két le he tősége van: Begépeli azt, amire kíváncsi, ezután egy listát kap azokról az in ternetes oldalakról, ahol a kérdésére választ kaphat. Ajánlott ke resők: www.google.com, www.bing.com. Más internetezők listát készítenek a legérdekesebb oldalakról, ahol szintén új információkat találhat. Ajánlott linktár: www.startlap.hu Keresést úgy kezdeményezhet, hogy a keresőszó (szavak) be í rása után a Google keresés gombra kattint. Ezután megjelenik a ta lá lati lista, oldalanként tízesével csoportosítva. A Google ké pes egy kifejezéssel kapcsolatban egyszerre képet, videót és cso por to kat (ha van) megjeleníteni. Azonban ügyelni kell a ke- Elektronikus boltok Az interneten lehetősége van termékeket és szolgáltatásokat vásá rolni. Az adott internetes bolt számára néhány személyes adatot kell meg adni. Az internetes rendelés/vásárlás sok szóbeszéd el le nére biztonságosabb, mint a bolti vásárlások. Mit vásárolnak az emberek az interneten? Például: Élelmiszert: személyes válogatást nem igénylő termékek ese tében (mint a csomagolt termékek) praktikus, és a házhozszállítás is megoldott. Könyvet: megvásárolhatók olyan könyvek is, melyeknek a helyi köny vesboltban már nem jutott polc. Használati cikkeket: akár más város üzletéből, akár külföldről is ren delhetők eszközök bármilyen hobbihoz vagy munkához. Hogyan fizetnek az interneten?

Utánvéttel: akkor kell fizetni, amikor az árut kézbe veszi. a hely színen, az átvétel során kell. Az utánvét esetében a bolt a 24 25 Bankkártyával: ha az utánvét nem lehetséges, úgy előre pos tával vagy futárral a megadott címre szállíttatja a terméket, kell fi zet ni. Lehetősége van biztonságos internetes bankkártya igény lé sére a legtöbb banknál. Hogyan érkezik az áru? Személyes átvétellel: Ön megy be az üzletbe és jellemzően hely ben fizet. Az internetes vásárlás ez esetben gyakorlatilag az áru le foglalása. Szállítással: ha a személyes átvétel nem lehetséges, úgy a ki szál lí tás postán vagy futárcéggel történik. Meghatározott összeg ha tár felett a kiszállítás általában ingyenes. Népszerű magyarországi online boltok és közvetítők: www.bookline.hu, www.ebolt.hu, www.edigital.hu, www.depo.hu, www.arukereső.hu ami nek az árát a kézbesítéskor kell kiegyenlíteni. A bankkártyás fizetést bizalmatlanság övezi. Ennek megoldására je len tek meg az internetkártyák, amelyet ma már majdnem min den banknál lehet igényelni. Ezek a kártyák minden bank ese tében máshogy működnek, de közös bennük, hogy az in terne ten történő fizetést teszik biztonságossá. Különösen a kül földi oldalakról történő rendelés esetében lehet hasznos egy ilyen kártya beszerzése, mivel sok külföldi oldal a postai kül de mények eltűnése miatt nem teszi lehetővé az utánvétes fizetést. A vásárlás menete Az internetes boltok igyekeznek a vásárlás menetét egy ha gyomá nyos, bolti vásárláséhoz minél hasonlóbbá tenni. Emiatt az in ter netes boltok is olyan fogalmakat használnak, mint a kosár. Egy termék megvásárlásához azt a kosárba kell tenni, amire egy jellemzően egy Kosárba teszem nevű gomb ad le he tősé get. A válogatás végével a kasszához kell menni, amit általában olyan gombok jelölnek, mint a befejeztem a vásárlást vagy to vább a fizetéshez. Az internetes boltok több fizetési lehetőséget is biztosítani szoktak. Magyarországon a leggyakoribb a bolti átvétel és az utánvét, de a bankkártyás fizetés is terjedőben van. A bolti átvétel ese tében a vásárlás valójában csak az áru lefoglalását jelenti, s fizetni 8. ábra: Bookline főoldal

Egyéb lehetőségek az interneten 26 Online játékok 27 Elektronikus piactér Az interneten nem csak boltoktól, hanem más internetezőktől is lehetőség van vásárolni. Ezt hívják elektronikus piactérnek. Általában olcsóbban vásárolhat, és gyakran találhat olyan ter mékeket amiket boltokban nem talál, vagy csak sok utá na já rás sal. Népszerű magyarországi elektronikus piacterek: www.vatera.hu, www.tesz-vesz.hu Az elektronikus piacterek használatához segítséget talál a webla po kon: a Vatera főoldalán a Segítség gombra kattintva külön kis menübe jut, ahol információkat talál a Vatera használatáról, ál talában az aukciókról, licitálásról. A kikapcsolódni interneten játszható játékokkal is tud. A kü lönbö ző játékok négy kategóriába sorolhatók: Rövid, 5-10 perces játékok: www.honfoglalo.hu, www.kvizpart.hu, www.startlapjatekok.hu Hosszabb, stratégiai játékok. Pl. www.travian.hu, www.klanhaboru.hu, www.ogame.hu Hagyományos számítógépes játékok Szerencsejátékok (pl. lottó, totó stb. www.szerencsejatek.hu). A Honfoglaló és a Kvízpart tudásalapú, ingyenesen hoz zá fér hető játékprogramok, amelyek a regisztrációt követően hasz nálha tóak. A Startlap Játékok szintén ingyenes, kicsi já ték prog ramok, használatukhoz regisztráció sem szükséges. A stratégiai já té kokra rendszerint ingyenesen, vagy minimális térítési díj ellenében re giszt rálhat. Videotartalom Az internetet használók töltenek fel vicces, érdekes videókat, ame lyet aztán mások megnézhetnek. A tartalom széles skálán mo zog, lehetnek akár sporttal, akár főzéssel kapcsolatos videók, de a vicces videók is igen gyakoriak. Videomegosztók, melyekre bárki feltölthet videót: www.videa.hu, www.indavideo.hu, www.youtube.com Elektronikus ügyintézés Tekintve, hogy ma már szinte minden intézmény, hivatal működ tet honlapot, tájékozódásra és sok esetben banki és hivatali ügy intézésre is felhasználható a számítógép. A lehetőségek a következők: Képet kaphat egy, az Ön számára érdekes intézmény mű kö déséről, felépítéséről, nyitva tartásáról, az ügyfélfogadási rend ről; Dokumentumokat, nyomtatványokat tölthet le számítógépére, ame lye ket kinyomtatva megtakaríthat egy hivatali vagy banki sor ban állást. Megfelelő számlaszerződés esetén interneten ke resztül ban kol hat, amelynek költségei sokkal kedvezőbbek, mint a papír alapú pénz for galom esetében.

Az egyes intézmények a tevékenységükhöz kötődő jogszabályokat 28 29 te ma tikusan összegyűjtik, többnyire közérthető formában, vagy ki vo natosan honlapjukon elérhetővé teszik. Ezzel egyszerűbb az egy konkrét témát érintő hatályos jogszabályok áttekintése. Internetes okmányirodában időpontfoglalást kezdeményezhet. Hivatalos ügyek intézéséhez tematikusan rendszerezett, hasznos in formációkat találhat. Az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatosan intézmények lis táját, kap csolódó információkat az elektronikusugyintezes.lap.hu web ol dalon találhat. Települési Szélessáv Kereső Miért jó a szélessáv? A Szélessáv Kereső használata A települési Szélessáv Kereső az I-Work Alapítvány partner önkor mányzatainak honlapján található szolgáltatás. Segítségével gyors, szélessávú (ADSL és kábeltévés) interneteléréseket keres het. Elegendő kiválasztania azt az utcát, ahová az internet kapcsolatot te lepíttetni szeretné, és a kereső azonnal kilistázza az elérhető in ternet-előfizetéscsomagokat. A kiválasztott szolgáltatásra, majd a kiválasztott(ak) lis tá ja feliratú gombra kattintva láthatja a szolgáltatás leg fris sebb adatait: árakat, sávszélességeket, szolgáltatókat és tech no ló gi á kat. 9. ábra: Magyarország.hu főoldal Amikor kiválasztotta az Ön szempontjainak leginkább meg fele lőt, egy kattintással felkeresheti a szolgáltató honlapját, hogy meg rendelje tőle a kiválasztott szolgáltatáscsomagot.

A sávszélesség egy mértékegység, amivel leírható, hogy egy interneteléréssel milyen maximális sebességgel for gal maz ha tunk adatokat vagyis, hogy egyidejűleg összesen mennyit fo gadha tunk (és küldhetünk, például amikor a gépről egy internetes ol dal ra videót töltünk fel). Választani a saját szokásaink és igé nyeink mérlegelésével érdemes, mert minél nagyobb a sávszélesség, annál drágább egy csomag. Íme néhány példa: ha alapvető információk megszerezésére és levelezésre hasz nálja a szá mítógépét naponta 1-2 órát, elegendő egy ala csonyabb sáv szé lességű csomag is (0,5 1 Mb/s) ha a fentieken túl szórakozási lehetőségeket is keres (vi de ót néz, rá diót hallgat, újságokat és blogokat olvas) vagy szereti meg osz tani a fényképeit a barátaival vagy sze ret egy-egy kérdésnek ala po san utánajárni, érdemes az alap cso ma goknál nagyobb sáv szé lességűt választania (2-4 Mb/s). 30 Segítünk választani! 31 ha mindezek mellett munkája miatt gyakran kell internetet Szinte minden vásárlásnál az ár a legfontosabb szempont. Szolgál tatások esetében azonban néha nagyon nehéz eldönteni, miben különbözhetnek a drágább és a mérsékeltebb árú termékek. A szélessávú internetelérések esetén az árakat a sávszélesség, szolgáltatáscsomagtól függően a havidíjban foglalt for galmaz ható adatmennyiség, illetve az ezen felül forgalmazott adat mennyiség költsége és a technológia befolyásolja. Sávszélesség hasz nálnia, távmunkát végez, esetleg saját weblapja vagy blog ja is van, nem valószínű, hogy szüksége volna ta ná csaink ra. Válassza a legmagasabbat, amit a pénztárcája el vi sel! Ha már tudja, mekkora sávszélességre van szüksége, vegye figyelembe, hogy: a hűségidős szerződések lejárta előtt csak magas költségek árán szerződhet más szolgáltatóhoz, fenti ajánlások egy ember szokásaira vonatkoznak. Ha töb - ben fogják használni a keresett internetkapcsolatot, ér demes több szörözni és átlagolni az igényeket. Ha azonos sávszélességű internetelérések között kell döntenie, már nehezebb tanácsot adni. Látogassa meg a szolgáltatók honlap ját, fussa át a minden csomagra kötelező szerződési fel té tele ket, és válassza azt, amelyik az ön számára ezek alapján a legszim patikusabb. Technológia Amikor több technológia között kell választania, ne felejtse el fi gyelembe venni, hogy az internetcsomagok nem tartalmazzák an nak a csatornának az árát, amit igényelnek. A kábeltévés előfi ze tések esetén az interneteléréshez kötelező rendelkezni egy ká beltévés csomaggal, ADSL csomag esetén pedig a te le fon e lőfi zetés árával is számolnia kell (van néhány kivétel: az ADLS-t újab ban már telefonelőfizetés nélkül is árulják). Általában az ADSL olcsóbb a többinél.

A hazánkban jelenleg leginkább elterjedt szélessávú in ter netelé rési technológiák mas sá tett, kábeltelevíziós hálózatokon keresztül vissz i rá nyúsított, azaz kétirányú adatkommunikációra al kal- 32 33 valósulhat az ADSL, a kábeltelevíziós hálózaton történő adatátvitel, a mikrohullámú kapcsolat, valamint a mobil alapú technológiák. ADSL Az ADSL (Assymmetric Digital Subsriber Line - aszimmetrikus di gi tális előfizetői vonal) a legnépszerűbb technológia. Két i rányú adatforgalmat valósít meg a már meglévő réz-alapú távköz lési (telefonos) hálózatokon keresztül. A hagyományos tele fonhálózatokat digitális adatátvitelre alkalmassá tevő ún. DSL technológiák egyik fajtája. Az ADSL-nél a jel maxi mális sebessége az előfizetők irányába, illetve visszirányba el térő (aszimmetrikus), valamint az előfizető lakóhelyének az el osztóhoz viszonyított távolságától is függ. ADSL in ter net kap csolat esetén ez azt jelenti, hogy az elérhető fel- és letöltési se bes ségek eltérőek. A kábeltelevíziós internet-hozzáférés A magyar kábeltelevíziós penetráció nemzetközi össze ha son lításban viszonylag magasnak tekinthető: jelenleg a hazai ház tartá sok 56 százalékában van bekötve kábeltelevíziós szolgáltatás. A ká belhálózaton történő szélessávú internet-hozzáférések ki é- pí tése 1999-ben indult meg, azóta az ADSL után a második leggya koribb szélessávú elérési fajtává nőtte ki magát. 2006-ban 108 szolgáltató kínált ilyen elérést. A kábelhálózaton történő szélessávú internet-szolgáltatás a meg. Így a meglévő kábeltelevíziós hálózatok viszonylag gyorsan és ol csón alkalmassá tehetőek az internetezésre: a szolgáltatás meg in dí tásához mindössze a hálózat kétirányúsítását és csillag pontosítását kell megoldani. A kábeltelevíziós hálózaton megvalósuló internet-hozzáférés ál lan dó és azonnali kapcsolatot biztosít a világhálóval. El számolása átalánydíjazással történik, azonban a legnagyobb ká beltelevíziós internetszolgáltatók már meghatároztak egy az igényelt sávszélességhez igazodó maximális havi adatforgalmat, en nek elérése után pedig korlátozzák a letöltési sebességet. A mikrohullámú technológia A mikrohullámú technológia a hagyományos vezetékes kap csolat helyett az elektromágneses hullámokat használja az ada tok továbbítására, legelterjedtebb formája a WiFi (Wireless Fi delity - vezeték nélküli minőség). A beltéri használat mellett Ma gyaror szágon a WiFi már szerepet játszik a közterületeken és köz intéz ményekben a helyfüggetlen szélessávú kommunikáció megte remtésében (HotSpot), és a távoli, fejletlen, üzletileg kevéssé von zó területek szélessávú kiszolgálásában. A harmadik generációs (3G) mobilkommunikáció alapját je lentő nagykiterjedésű vezeték nélküli eléréssel párhuzamosan kifejlesztették annak kis kiterjedésű változatát is, amely a sza baddá tett rádiófrekvencia-tartományokban vezeték nélküli helyi há ló zatok formájában működik. Az ilyen, ún. WLAN-alapú meg oldásokat, leggyakrabban létező szélessávú hozzáférések

ki terjesztésére vagy megosztására alkalmazzák, illetve olyan el érheti és a maximális adatátviteli sebessége akár 70 Mbit/s is 34 35 in téz ményekben, szolgáltató egységekben (pl. repterek, pá lya- lehet, sőt a 3G-hez hasonló mobilkapcsolat biztosítására is al- ud varok, szállodák, bevásárlóközpontok), ahol egyébként nincs ve zetékes szélessávú elérés. Szélessávú internetkapcsolat a hagyományos vezetékes elérés he lyett/mellett elektromágneses hullámok (mikrohullámok) ré vén is megvalósítható. Az ilyen kapcsolat alapja egy olyan rá di ófrekvenciás összeköttetésen alapuló vezeték nélküli he lyi hálózat (WLAN - wireless local area network), amelynek leg a- lább egy szegmense elektromágneses hullámokat használ adatok küldésére és fogadására. A WLAN technológiák Magyarországon és nemzetközileg is leg elterjedtebb formája, a Wi-Fi, amelynek elsődleges ha szonélvezői természetesen a hordozható számítógépekkel és ké zi eszközökkel rendelkezők. Wi-Fi esetében az adatokat a he lyi hálózatra csatlakozók egy adatszóró forrópontból (úgy ne vezett HotSpot-ból) kapják. Egyszeri bejelentkezés után az adott há lózat bármelyik forróponton, vagyis kapcsolódási ponton ke resztül használható. A Wi-Fi 100-200 méteres körzetben 11 Mbit/s (Az IEEE 802.11b esetén) adatátviteli sebességet a 802.11a/g esetén pedig 54 Mbit/s sebességet tesz lehetővé. A kábelmodemes csatla kozáshoz hasonlóan állandó és azonnali kapcsolatot biztosít a vi lághálóval. A Wi-Fi-hez hasonlóan forrópontokra alapozott szélessávú adatkom munikációs helyi hálózat a WiMAX is, amelynek maximális ha tó távolsága a jelenlegi kísérletek alapján az 50 kilométert is kal mas, igaz, csak behatárolt körzetekben. A mobil alapú technológiák A mobil alapú technológiák szintén lehetővé teszik a digitális adatátvitelt, így az internet használatát is. Az utóbbi időben ezen a területen az UMTS rendszer (a HSDPA) jelentette a legnagyobb áttörést, amelynek köszönhetően, álló végpont esetében már akár 2 Mbit/s sávszélességet is el lehet érni, immár az ország több mint 40%-nyi területén. A mobiltechnológia rohamos tempóban fejlődik. A második gene rációs (2G), csupán hangátvitelre lehetőséget adó rendszerek adat átvitelre történő kiterjesztés előbb megnyitotta az utat a közepes sebességű 2.5G szolgáltatások bevezetése előtt, majd ki fejlesz tették a nagysebességű 3G rendszert, amely ezen a területen az utóbbi idők legnagyobb áttörését hozta. A 3G rendszerek beve zetésével párhuzamosan ugyanakkor már folynak a 4G mobil rendszerek kutatásai is, főként a Távol-Keleten.. A szélessávú mobil technológiák előnye, hogy a felhasználók moz gás közben is igénybe vehetik az internet szolgáltatásait: böngész hetnek a weben, e-mailezhetnek, beléphetnek a céges intranet re stb. Másrészt a mobiltelefonálásnál megszokott idő alapú szám lá zással szemben az adatátvitel díjazása gazdaságosabb, hi szen csak a ténylegesen forgalmazott adatmennyiség után fize tünk, amely azonban még mindig jelentősen drágább egy fix te lepítésű internetszolgáltatással szemben.

A mobil internetezés hátránya ugyanakkor, hogy valóban nagy ki ter jedésű, kétirányú rádióösszeköttetést jelent, és ebből fa kadó an lényegesen nagyobb adattömegek átvitelét teszi le he tővé. 36 37 sáv szélességű internetkapcsolat csak álló végpontok esetében Az ér hető el, mozgás közben az adatátviteli sebesség lényegesen csök kenhet. A mobilkommunikáció alapja a digitális beszédátvitelre épülő má sodik generációs (2G) technológia, amelyre a hagyományos GSM hálózatok épülnek. A 2G esetében a közvetítendő elsődle ges tartalom az emberi hang. A mobilozás robbanásszerű terjedésével, valamint ezzel párhuzamosan az internetezés el terjedésével azonban új igények merültek fel a felhasználók ré szé ről, amelyek elsősorban mobiltelefon és az internetet le he tőségeinek együttes kihasználására irányultak. Ennek rea li zálásához a mobil technológia továbbfejlesztésére volt szük ség. Ennek első lépcsője a GPRS (General Packet Radio Service, az az általános csomagkapcsolt rádiószolgáltatás), amelynek mű ködési elve, hogy a rendszer az adatot több részre (csomagokra) bont ja, ezeket továbbítja a GSM-hálózaton keresztül, majd a célál lomáson összerakja. A GPRS tehát nagyobb mennyiségű adat meg növelt sebességű átvitelét teszi lehetővé, vagyis lényegében a mo bilos internetezést. A GPRS mérföldkőnek számít a GSM hálózatok fejlődésében, amely megnyitotta az utat előbb a közepes sebességű (maximum 171,2 kbit/s) 2.5G szolgáltatások előtt (már jó minőségben lehet színes álló- és 10-12 másodperces mozgóképeket cserélni, on line játékokat játszani stb.), majd a nagysebességű harmadik ge ne rációs mobilkommunikációs (3G) rendszerek számára. Ez utóbbiak alapja az UMTS ( Universal Mobile Telephone Service, azaz egyetemes mobiltelefon-szolgáltatás), amely nagy UMTS-ről bővebben az umts.lap.hu weboldalon tá jé ko zód ha tunk. Az UMTS jelenleg a mozgásban lévő végpontok esetén, gyalogos köz lekedésnél 384 kbit/s, gépjárművel történő haladás közben leg a lább 144 kbit/s, álló végpont esetében pedig akár 2 Mbit/s adat átviteli sebességet biztosít. Az UMTS a jelenleg fejlesztés alatt álló HSPDA (High Speed Packet Data Access - nagy sebességű adatcsomag elérés) kiegészítés ré vén, álló helyzetű végpont számára akár 10 Mbit/s adatátviteli se bes séget is biztosíthat. A már bevezetett, több szolgáltatónál is elő fizethető HSDPA (High Speed Downlink Packet Access) 14,4 Mbit/s, a HSUPA (High Speed Uplink Packet Access) 5,75 Mbit/s adatátviteli sebességű. A 3G rendszerek tökéletesítésével párhuzamosan azonban már zaj lanak a 4G mobilrendszerek kutatásai, főként a Távol-Keleten. Ezek révén 100 Mbit/s sebességig terjedő, mozgásban levő adatát vitelt is támogató rendszereket igyekeznek megvalósítani, míg állóhelyzetben 1 Gbit/s sebességű összeköttetésekkel kí sérle teznek. E rendszerek bevezetése azonban Európában 10 éves táv laton belül, az UMTS rendszerek beruházásainak meg té rü lésé ig nem várható.

38 A szélessávú internet-kapcsolat kipróbálható A szélessávú kapcsolat kipróbálására otthonunkon és mun kahe lyün kön kívül számos egyéb lehetőség is adódik (akár ingye nesen is): internet-kávézók, közterületen elhelyezett ter miná lok, szolgáltatók ügyfélirodái, könyvtárak, közösségi házak, ema gyar ország Pontok stb. Egyes településeken nyilvános wifi hálózatokat építettek ki a lakosság számára, ezt a lefedett te rüle te ken bárki szabadon igénybe veheti egy arra alkalmas eszköz se gít ségével (mobil eszközök, laptopok, pda-k).