Az Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság megbízásából A kivitelező építőiparban foglalkoztatott munkavállalók életminőségének vizsgálata II. Készítette: Székely András Szilas Roland Szentkirályi András BrokerWatch Bt. 2009.02.27. 1
Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...2 A kivitelező építőiparban foglalkoztatott munkavállalók életminőségének vizsgálata c. tanulmány rövid összefoglalása...5 A társadalmi tőke, mint egészségvédő tényező bemutatása, a kapcsolódó kutatások ismertetése, a társadalmi tőke helyzete Magyarországon, különös tekintettel az alacsony végzettségű rétegekre. A bizalom, bizalomvesztés, megbízhatatlanság mértéke, következményei....7 A társadalmi tőke meghatározása...7 Miért változik, alakul, erodálódik a társadalmi tőke? evolúciós megközelítés...9 A társadalmi tőke további jellemzői...10 A társadalmi tőke mérése...12 A társadalmi tőke alakulása 1988 és 2006 közt...12 Általános jellemzők...12 Az anómia változásai a magyar társadalomban...13 Vallásgyakorlás...13 A társas támogatás változásai...14 A társadalmi tőke változása a végzettség függvényében...15 Anómia...17 Szabálysértő magatartás (első anómia változó)...17 További anómia változók...18 Ellenségesség...19 Rivalizálás...19 Segítség baráttól, munkatárstól...20 Támogatás házastárstól, élettárstól...21 Támogatás rokonoktól szülőktől...21 Támogatás egyházi csoporttól...22 Civil szerveződések, csoportok...23 A társadalmi tőke változása az ágazat függvényében...23 Anómia, anómia változók...24 Segítség baráttól, munkatárstól...25 Támogatás rokonoktól, szülőktől...26 Támogatás házastárstól, élettárstól...26 Támogatás egyházi csoporttól...27 Civil szerveződések, csoportok...28 Kérdőíves felmérés építőipari alkalmazottak és tanulók körében kvantitatív elemzés...29 Minta bemutatása, szociodemográfiai tényezők...29 A munkával, munkaidővel és a munka körülményeivel kapcsolatos tényezők bemutatása...31 Részletes elemzés...32 Munkahelyi stressz...32 Fizikai állapot...34 Egészségmagatartás, kockázati magatartás...38 Öngyilkossággal kapcsolatos magatartás...41 Alvászavarok...41 Életcélok...42 2
Koherencia-érzék...44 Ellenségesség...46 Depressziós tünetek...46 WHO-Jóllét skála...47 Szorongás...47 A kérdőíves vizsgálat eredményeinek összefoglalása...48 Az építő- és építőanyag-iparban dolgozó munkavállalók egészségét és életminőségét meghatározó tényezők kvalitatív elemzés, mélyinterjúk...50 Bevezetés és módszertan...50 Társadalom, munkahely és egyén...51 A munkavállalói egészséget és életminőséget meghatározó társadalmi tényezők...51 Az egészséget és életminőséget veszélyeztető társadalmi hatások...52 Gazdasági helyzet...52 Tartósan alacsony bérszínvonal...53 Munkahelyek bizonytalansága és az ebből fakadó kiszolgáltatottság...55 Megélhetési nehézségek az eddig felvett kölcsönök törlesztése miatt...56 Jogi környezet...57 A munkavállalói egészséget és életminőséget meghatározó munkahelyi tényezők...59 A munkavállalói egészséget és életminőségét veszélyeztető munkahelyi tényezők...60 A munkahely bizonytalansága...60 A határozatlan idejű munkaszerződés visszaszorulása...61 Egészséget veszélyeztető fizikai munkafeltételek...62 Gazdasági megfontolások...63 Nem megfelelő egészségügyi határértékek...64 Munkavédelem és a teljesítményközpontúság ellentmondásai...65 Munkakörülmények...66 Kapcsolat a vezetéssel...69 Emberi-erőforrás menedzsment rendszerek...71 Munkaidő...71 Munkavégzési rendszerek...72 Teljesítménymenedzsment...73 Kompenzáció...74 Betegállomány és szabadságolás megoldása...76 A munkavállalói egészséget és életminőségét védő munkahelyi tényezők...77 Munkavédelem és a munkavédelmi előírások betartatása...77 A munka maga...79 Munkatársi kapcsolatok...80 A kvalitatív elemzés eredményeinek összefoglalása...81 Védő tényezők...81 Veszélyeztető tényezők...82 Egészségpénztárak működésének bemutatása, az építőipari alkalmazottak szempontjából fontos lehetőségek...84 Az egészségpénztárak feladata, szerepe...84 Az egészségpénztárak helyzete hazánkban...86 Az egészségpénztárak lehetséges feladatai az építőipari alkalmazottak szempontjából...90 A krónikus stressz, stresszkezelés...91 Kutatások, programok...92 Programok veszélyeztetett (roma) serdülők részére...93 Speciális mentortanári program:...93 Szabadidős programok:...94 3
Egészségfejlesztési program:...94 Programok aktív munkavállalók részére...96 Stresszkezelő és munkaerőpiaci hatékonyság-növelő program...96 Munkaerő piaci és elhelyezkedést segítő (outplacement) program...97 Egészségügyi kockázatkezelő program...98 Személyes hatékonyság és konfliktuskezelő tréning...99 Házastársi/kapcsolati/nemek közti kommunikációs tréning...101 Összefoglalás...103 Irodalomjegyzék...106 4
A kivitelező építőiparban foglalkoztatott munkavállalók életminőségének vizsgálata c. tanulmány rövid összefoglalása Előző tanulmányunkban megpróbáltuk körülírni az építőiparban foglalkoztatottak helyzetét a különböző kutatások eredményei szempontjából. Vizsgálataink alapjául a KSH vonatkozó adatai illetve a Hungarostudy felmérések szolgáltak. Ennek során áttekintettük a magyarországi halálozási adatokat, amelyeket a végzettség okozta különbségek szerint vettünk figyelembe. Ennek oka az volt, hogy a kutatásainkban konkrétan arra vonatkozó kérdés, amelynek alapján megállapítható lett volna, hogy a megkérdezett az építőiparban dolgozik-e, nem volt, így azzal a feltételezéssel kellett élnünk, hogy az alacsony végzettségűek tulajdonságai alapvetően nincsenek messze ennek a rétegnek a jellemzőitől. Ennek az az alapja, hogy az építőiparban nagyon nagy arányban foglalkoztatják a képzetlen, tanulatlan réteget a különböző segédmunkákhoz. Ez alapján a halálozási adatokat átnézve azt állapíthattuk meg, hogy az ő életkilátásaik jelentősen rosszabbak, 10-15 évvel maradnak el a magasabb képzettségű rétegektől. Annak ellenére, hogy ez a különbség szinte a világ minden táján létezik, ez a mérték nem indokolt, főleg egy ún. fejlett társadalomban és gazdaságban. Megvizsgáltuk, milyen mutatók azok, amelyek magyarázatot adhatnak legalább részben erre a nagy és szomorú eltérésre. Elsődleges okként a munkahelyi stresszt találtuk, amely magában foglalja mind a nem megfelelő munkakörülményeket, a veszélyes munkát, a bizonytalanságot, a nem tervezhető jövőt, az alkalmazottak kiszolgáltatottságát. Ezek a jelenségek tartós feszültséget okoznak az egyénben, ami hosszabb távon mind pszichikai, mind testi betegségekben realizálódik, amelyeknek a felismerése és kezelése általában nem is történik meg időben. Az okok feltárása mellett a javításra is próbáltunk javaslatokat tenni. Elsősorban tájékoztatási hiányosságokat látunk, hiszen maguk az érdekképviseleti szervezetek sincsenek mindig tisztában ezeknek a tényezőknek a lelkiállapotra, azon keresztül az egészségre gyakorolt hatásával. Addig, amíg a munkahelyi stressz kockázatának fogalma, veszélyessége nem rögzül a döntéshozók, az érdekérvényesítők tudatában, addig nehéz az előrelépés. Emellett nagyon fontos a hazánkban hiányzó társadalmi tőke szerepének felismerése, valamint annak az erősítése. Természetesen ez egy igen bonyolult feladat, nem is csupán az építőipart érinti, ám a változásokat minden területen érdemes elindítani. Ez egy hosszabb folyamat, ám értelméről nemzetközi összehasonlítások tanúskodnak. 5
Kiemeltük az egészségpénztárak szerepét, amelyeknek lehetőségük lenne célzottan a kiemelt problémákkal foglalkozni, azokra koncentrálni. Ehhez azonban megfelelően erős egészségpénztári rendszer kell, megfelelő törvényi háttérrel amihez felelősen gondolkodó, a problémákat lényegében ismerő törvényhozók szükségesek, valamint elengedhetetlen a bizalom, érdeklődés, és elsősorban az ismeret az érintettek, azaz az építőiparban alkalmazottak részéről. Ezek nélkül a rendszer nem váltja be a hozzáfűzött reményeket. Következő, azaz jelen tanulmányunkban egyrészt részletesebben megvizsgáltuk a társadalmi tőke különböző összetevőit, azok változását, relatív értékét a különböző végzettségűek közt, valamint alaposabban áttekintettük az egészségpénztárak szerepét, esetleges lehetőségeit. Emellett pilot-jellegű felméréseket végeztünk több helyszínen építőipari munkahelyek, illetve egy szakközépiskola, amely felmérések eredményei is a tanulmány részét képezik. 6
A társadalmi tőke, mint egészségvédő tényező bemutatása, a kapcsolódó kutatások ismertetése, a társadalmi tőke helyzete Magyarországon, különös tekintettel az alacsony végzettségű rétegekre. A bizalom, bizalomvesztés, megbízhatatlanság mértéke, következményei. A társadalmi tőke fontossága, jelentősége annak ellenére, hogy különböző kutatók munkáiban már évszázadok óta megjelent, csak a legutóbbi évtizedekben vált az egyik központi elemmé. Az új szemlélet alapját az a felismerés képezi, hogy a bizalom, az együttműködés, az ezekre épülő emberi kapcsolatok hálózata a társadalmak egyik legjelentősebb erőforrása. Azok a társadalmak, ahol ez a tulajdonság megvan, létezik, komolyabb eredményeket képes elérni mind gazdasági, mind kulturális szinten. Egyértelműen kimutatható a kapcsolat a különböző egészségi állapotot leíró mutatókkal, pszichológiai jellemzőkkel. Az anómiás, értékvesztett állapot ott az erősebb, ahol a társadalmi tőke szintje alacsonyabb. Amennyiben meg akarjuk határozni, a társadalmi tőke az építőiparban foglalkoztatottak körében milyen szinten áll, az adott szint milyen okokra vezethető vissza, milyen következmények várhatók, először a társadalmi tőke fogalmának pontosabb meghatározása szükséges. A társadalmi tőke meghatározása A megközelítésnek négy fő útja lehetséges: - Antropológiai A megközelítés azon az alapvető felismerésen alapul, hogy az ember egyik leglényegesebb szükséglete a társaság, a közösség. Az ember, mint társas lény egyfelől függésben van a saját közösségétől, másrészt azt alakítja, a közösség többi tagjára ő maga fejt ki hatást. A közösségek megléte olyan alapszükséglet, amelyet ugyan megvonhatunk az egyéntől, de akkor vagy különböző pótlékokat keres 7
magának, vagy elveszti maga alól a talajt, elveszti értékeit, értékítéletét, viszonyítási pontjait és befolyásolhatóvá válik. Az urbanizáció, a társadalmi átalakulások, az ipari fejlődés oly mértékben változtatta meg az ember, mint élőlény alapvető környezetét, hogy át kell fogalmazni a közösség, együttműködés jelentőségét és új formáit. - Szociológiai A társadalmi tőke szociológiai megközelítése Emile Durkheim és Max Weber munkásságáig nyúlik vissza. Ez a megközelítés a társadalmi normák, az emberi motivációk irányából közelíti meg a kérdést. A társadalmi tőke változása, csökkenése, a társadalom egyes rétegeinek lecsúszása közti kapcsolat kimutathatósága több kutató munkásságában is megtalálható. Ahol a társadalmi tőke erős, ott a másik ember sorsa is számít minden egyén számára a sajtáján és a közvetlen környezetén kívül. Így erősebb a szolidaritás, automatikus vagy kézenfekvő a másik ember megsegítése, rossztól való visszatartása, illetve a kizsákmányolás alacsonyabb szintje. A szociológiai szemponthoz tartozik a család és a társadalmi tőke kapcsolatának vizsgálata, a hagyományos családmodell lerombolása és a társadalmi tőke erodálódása közti különbség kutatása. Az anómia, az értéknélküliség, az értékek és értelem (érzete illetve tudata) nélküli élet jellemzővé válása, illetve az egyén kapcsolatrendszereinek vizsgálata is nagyon fontos kutatási terület. - Közgazdasági A közgazdasági megközelítés legfontosabb felismerése, hogy a prosperáló gazdaság alacsony illetve nemzeti szinten egyaránt nagymértékben épül a társadalmi tőkére. Ott, ahol az adott szó megtartása a természetes, rugalmasabbak, gyorsabbak, eredményesebbek a tárgyalások, az üzleti megállapodások. Ahol a munkásban fel sem merül, hogy a munkabérét ne kapná meg a nap végén, ahol a munkaadó tudja, hogy a vállalt munkát elvégzik, ott hamarabb és olcsóbban lesz eredmény. Ide tartozik a szakszervezetek szerepe, amelyek egyrészt a közösségi tudat erősítésében vállalhatnának szerepet, másrészt közgazdasági szempontból a hatékonyságot növelhetik mindkét irányba, amennyiben megbízhatónak bizonyulnak mind a munkavállaló, mind a munkáltató szempontjából. A 8
megbízhatóság nem csupán az adott szó megtartását, hanem az érdekérvényesítő képességet is jelenti, mind a törvények, mind az igények irányából. - Politikai A társadalmi tőke a demokratikus társadalmak alapvető feltétele. Társadalmi tőke nélkül a demokrácia csak üres fogalom, nem számít a politikai adott szó, az ellenfél ellenséggé válik, és a politikai nézetkülönbségek családi, baráti kapcsolatokat tépnek szét. A győzelem nem közös érdek, hanem harc, az ellenség legyőzése. Amennyiben a demokrácia alapját nem képezi megfelelően erős, stabil társadalmi tőke, elképzelhetetlen a társadalmi szolidaritás, a fenntartható fejlődés, márpedig ezek nélkül minden társadalom kizsákmányolóvá, diktatórikussá válik egy idő után. Miért változik, alakul, erodálódik a társadalmi tőke? evolúciós megközelítés A közösségi lét az ember megjelenése óta eltelt év(tíz)ezredek alatt nem kérdőjeleződött meg. Mindig adottak voltak a különböző csoportok, közösségek, amelyekhez az ember automatikusan tartozott, ha akarta, ha nem. Bizonyos határok közt szabad volt az átjárás egyik közösségből a másikba, a történelmi helyzet és a csoport jellegétől függően. De akár szabadon választott, akár veleszületett csoport tagja volt az egyén, a csoport betöltötte a kétféle korlát és kapaszkodó funkcióját. Korlát, mert a megadott szabályok közül kitörni csak különböző büntetések reményében volt lehetséges, de egyben kapaszkodó is, mert a nehéz helyzetben, problémák, gondok esetén biztos támaszt is nyújtott. A közösségi lét, a közösségi gondolkodás szükséglete és egyben határai még abból a korból eredeztethetők, amikor az ember kis 100-120 fős csoportokban vándorolt, és akár évtizedeken keresztül nem találkozott más emberekkel. Ez a kor több tízezer éven keresztül tartott, és ennek a mai napig tartó, az alapvető emberi létet meghatározó következménye, hogy a mai ember, minden esetleges igyekezete és a megváltozott körülményei ellenére, százhúsz főnél több társával nem tud kialakítani személyes kapcsolatot. Ennél több embert se szeretni, se gyűlölni nem tud. (Természetesen a népcsoportok szeretete-gyűlölete külön kategóriát képez.) 9
Ez a létszám, ez az emberi korlát nagyon sokáig tartható volt. Az utóbbi néhány száz évben azonban olyan szinten változnak meg az ember körülményei, a városias környezet, a falu, mint élettér pusztulása, a hagyományos közösségek felszámolása, a közös és egyben közösségi munkák megszűnése (pl. közös kukoricamorzsolás, aratás), a vallásos kapcsolatok lerombolása, hogy ennek következményeként ma az ember ezt a csoportot nem tudja elkülöníteni a környezetétől. Több ezer emberrel találkozik minden nap, a lakóhelyén, a járműveken, az utcán, a munkahelyén, és mivel ennyi ember irányába képtelen emberi érzelmeket táplálni, inkább bezárkózik, elszigeteli magát, és a végén még a meglévő lehetőségeket sem ismeri fel. Emellett a különböző pótlékok, elsősorban a különböző TV sorozatok veszik át ezt a helyet az életében, és végül a virtuális személyek töltik ki a személyes kapcsolatait. Természetesen bizonyos közösségek a mai napig fenntarthatók lehetnek. A munkahely, a kollégák közössége, ahol életünk igen nagy részét eltöltjük, alapvető igényt pótolhatnak, amennyiben megfelelően működnek. Ez azonban támogatást igényel mind a különböző munkáltatók részéről, mind a közösséget mozgatók részéről, hogy a közösség ne csak az időtöltés, az együttes munka nagyon fontos színtere legyen, hanem olyan közösség, ahol értékeket, a kérdésekre válaszokat, baj esetén segítséget kaphat a közösség tagja. A társadalmi tőke további jellemzői A társadalmi tőke az elnevezéséből következően párhuzamot kíván vonni a pénztőkével, illetve más emberi tulajdonnal. Van azonban két alapvető különbség. Az egyik, hogy a társadalmi tőke megfoghatatlan, immateriális, így a tőke maga nem csak a hatása érzékelhető. Természetesen a megfoghatatlanság nem jelenti, hogy ne lehetne meghatározni, mit is jelent, mely összetevőkből áll, ám mérése mindenképp nehézségekbe ütközik. A másik alapvető különbség, hogy soha nem köthető egy személyhez, csak egy csoporthoz. Míg a tőke tulajdonosa általában meghatározható, ha a tulajdonos egy közösség, akkor is meghatározott személyek rendelkeznek felette, a hozzáférés általában szabályozott, ugyanez a társadalmi tőkéről nem mondható el. Az mindig egy közösség tulajdona, amely közösség lehet egészen apró, illetve egy egész országot átölelő. A területi különbségeket figyelembe véve azonban mindenképp érdemes a különböző szintek, így térségek, megyék, régiók társadalmi tőkéjéről is beszélni. Ezzel a vagyonnal soha nem a személyek egy 10
meghatározott köre, hanem a teljes közösség rendelkezik, a tulajdonjog nincs bejegyezve. A hozzáférés azonban a társadalmi tőke esetében is lehet szabályozott, ahogy egy közösségbe belépés adott esetben feltételekhez lehet kötve. A pénztőkével analóg módon a társadalmi tőkét is lehet befektetésként értelmezni. A befektetés célja ebben az esetben is a tőke növelése, azaz a kapcsolatok, a bizalom, az együttműködés lehetőségének növelése. Ezek a jellemzők, amennyiben megvannak és fejlődnek, a gazdasági hatékonyságot is növelik, így habár igen durva megközelítésben, de a pénzben mért értéke is megbecsülhető. De mi a legfontosabb, legmeghatározóbb alapja a társadalmi tőkének? Bár sokféle meghatározás létezik, az egyik legelterjedtebb, legáltalánosabb alapnak a bizalmat tekintik. Fennáll azonban a kérdés, a bizalom a társadalmi tőkének oka, vagy következménye? Mert hiába állapítjuk meg, hogy a társadalmi tőke magasabb bizalmi szinttel jár együtt és így a mérésre is alkalmazható, ebből nem következik, hogy a bizalom alakította-e ki a társadalmi tőkét, vagy fordítva. Ha a bizalomról, mint alapvető jellemzőről beszélünk, akkor meg kell említenünk, hogy a bizalom több szintje, iránya figyelhető meg illetve mérhető: - bizalom a közvetlen környezettel szemben (család, barátok, munkatársak, lakókörnyezet), - bizalom az idegenek, ismeretlenek felé, - bizalom az intézmények felé. Amint az előzőekben leírtakból következik, a bizalom három szintje közül az első az, amely természetes velejárója az emberi természetnek, ami kialakult az evolúciós folyamat során. Az idegenek, ismeretlenek iránti bizalom igen sokáig veszélyes volt, így ennek megléte nem feltétlenül jelentett előnyt. Az intézmények iránti bizalom szükségessége szintén nem volt szükséges a túléléshez sokáig értelmezhetetlen is lett volna, ennek jelentősége csak az utóbbi néhány száz évben nőtt meg. A mai, modern társadalom azonban a megfelelő működéshez feltétlenül igényli mindhárom szintet, mivel sem az idegenekkel való kapcsolatfelvétel, sem az intézményekkel való együttműködés nem iktatható ki az életünkből. A szintek azonban egymásra épülnek, amennyiben az első szint hiányzik, sérül, a többi egészséges létezése sem lehetséges. Fontos megjegyezni, hogy az első szinthez (vagy még alá) tartozik a magunkkal szembeni bizalom is, amely nélkül másokban sem tudunk megfelelően megbízni. 11
A társadalmi tőke mérése A társadalmi tőke mérése az előzőekben ismertetett jellemzők alapján mérhető. A legfontosabb jellemzők a bizalom, a versengő attitűd, az irigység, részvétel a civil szervezetek munkájában, a vallásosság, anómia és a társas támogatás különböző mérőszámai. A társadalmi tőke alakulása 1988 és 2006 közt Általános jellemzők Felméréseink fontos eredménye, hogy a társadalmi bizalmatlanság a legszignifikánsabb előrejelzője a megyék, kistérségek közti halálozási különbségeknek. Érdekes megnézni más európai országokban a bizalom szintjét. A legmagasabb értékek a skandináv országokban mérhetők. Norvégiában 65%, Svédországban 60% azoknak az aránya, akik úgy gondolják, meg lehet bízni a másik emberben. A mi régiónkban, az átalakuló társadalmakban a bizalmatlanság szintje ennél jóval alacsonyabb, ami a sikeres átalakulás egyik legnagyobb akadálya. A mi kutatásaink is hasonló eredményeket mutatnak. Hazánkban a társadalmi bizalmatlanság értéke igen magas, azonban jelentős változások történtek 1995 óta. 2002-ig a bizalmatlanság szintjének csökkenése volt jellemző, míg 2002 és 2006 közt a bizalmatlanság jelentős mértékben emelkedett. A különböző kérdésekre kapott eredményeket az alábbi táblázat mutatja be: 1995 2002 2006 Az emberek általában aljasak, önzőek, akik csak ki akarják használni a másikat 63% 58% 69% Senki sem törődik azzal, hogy mi történik a másikkal 63% 50% 81% Legbiztosabb nem bízni senkiben 56% 54% 70% Rivalizálás 27% 23% 33% Részvétel civil szervezetekben 27% 23% 33% 12
Ezek az értékek önmagukban is igen szomorú képet festenek a magyar társadalomról, de ha összehasonlítjuk a fentebb említett, a skandináv országokra érvényes adatokkal, a különbség még inkább szembetűnő. Az anómia változásai a magyar társadalomban Az anómia, azaz az értéktelenség, értéknélküliség értékei is jelentősen növekedtek 2006- ig. Az anómia kérdőív első kérdésére, a szabálysértés szükségességére adott válaszok aránya 84%-ig emelkedett, ami nemzetközi összehasonlításban igen magas érték. Érdekes azonban, hogy ez a válasz a kérdőív másik három kérdésével szemben védőfaktorként jelent meg, azaz a magasabb érték jobb egészségi állapottal függ össze. Ez mutatja, hogy társadalmunkban a szabálysértés, a szabályok elkerülése, kijátszása alapvetően benne van, a túlélés egyik fontos feltétele. A másik három mutató azonban egyértelműen az egészségromlással van összefüggésben, azok a krónikus stressz lelkiállapotának legmegfelelőbb összetevői. (Kopp, Skrabski 2008). Az egyre növekvő anómia értékek a magyar társadalom igen súlyos erkölcsi, lelki állapotára utalnak. Aki vinni akarja valamire, rákényszerül arra, hogy egyes szabályokat áthágjon Az ember egyik napról a másikra él, nincs értelme előre terveket szőni Minden olyan gyorsan változik, hogy az ember azt sem tudja már, hogy miben higgyen Manapság alig tudok eligazodni az élet dolgaiban 2002 2006 80% 84% 52% 69% 72% 82% 66% 75% Vallásgyakorlás 13
A vallásgyakorlás terén is jelentős változások zajlottak le. A kilencvenes évek közepe óta megfigyelhető az a tendencia, hogy a különböző csoportok aránya egyre csökken beleértve a nem hívőkét is, csupán a maguk módján vallásosak aránya növekszik, ám az jelentős mértékben, 1995 óta csaknem a duplájára. A hagyományos vallásosság folyamatosan teret veszít, holott az emberek igénye a vallás iránt nem csökken. Ennek következtében nő azok aránya, akik vallásosnak tartják magukat, de nem érzik magukat egyik vallásos közösséghez sem közel, így kizárják magukat a vallásosság közösségi tulajdonságai, jellemzői közül. Ennek következtében ez a folyamatosan növekvő csoport különösen rossz egészségügyi és pszichológiai jellemzőkkel bír. A társas támogatás változásai A társas támogatás mutatói is jelentős változásról tanúskodnak az elmúlt évek során. 1988 és 1995 közt a barátoktól, rokonoktól kapott támogatás mértéke jelentős mértékben csökkent, ám e mögött nem valószínű, hogy a kapcsolatok megromlása áll csupán, hanem igen nagy szerepe van a megváltozott életkörülményeknek. Ennek következtében a reálisan várható segítség mértéke csökkent. 1995 és 2006 közt a támogatás ezen formájának mértéke folyamatosan nőtt, és 2006-ra már elérte a 70% körüli szintet. Hasonló folyamat látható a partnertől várható támogatásban is 1995 és 2006 közt. Ezek a folyamatok társadalmi szinten bizonyos mértékig ellensúlyozzák az anómia szintjének jelentős növekedését, ami a társadalom életképessége szempontjából nagyon fontos, bíztató jelenség, olyan tulajdonság, amire építeni is lehet. 14
A társadalmi tőke változása a végzettség függvényében Amint azt az előző tanulmányunkban is megjegyeztük, a Hungarostudy felmérésekben nem volt olyan kérdés, amely alkalmas lett volna az építőiparban dolgozók pontos behatárolására. Figyelembe vettük azonban azt a tényt, hogy az építőiparban az alkalmazottak igen nagy része alacsony végzettségű, így ha az ő tulajdonságaikat, jellemzőiket vizsgáljuk, az igen jó közelítéssel alkalmazható az építőiparban alkalmazott, legkiszolgáltatottabb réteg leírására. A végzettségek átlagos szintje közti eltéréseket 2006-ban a következő táblázat mutatja be. Ágazat Átlagos végzettségi Db. szint Ipar 3,15 1482 Mezőgazdaság 2,48 443 Kereskedelem 3,56 574 Pénzügy 4,91 142 Szolgáltatóipar 3,68 726 Egészségügy 3,87 295 Oktatás 4,76 366 Kultúra 4,68 43 Egyéb közszolgálat 3,88 402 Egyéb 3,87 89 Látható, hogy a végzettség a mezőgazdaságban dolgozók közt a legalacsonyabb, utána az iparban dolgozók következnek. Hasonló sorrendet látunk, ha az érettségizettek arányát tekintjük. 15
Ágazat Érettségizettek aránya Db. ipar 28,8% 1482 mezőgazdaság 18,9% 443 kereskedelem 45,7% 574 pénzügy 95,2% 142 szolgáltatóipar 50,8% 726 egészségügy 63,2% 295 oktatás 71,9% 366 kultúra 75,5% 43 egyéb közszolgálat 58,4% 402 egyéb 50,2% 89 Látható, hogy míg az iparban dolgozók aránya a teljes népességen belül igen magas, az érettségizettek aránya körükben kevesebb, mint 30%, azaz több mint kétharmaduk legfeljebb szakmunkásként dolgozik (a vizsgált ipari mintának 40,3%-a, 598 ember rendelkezik szakmunkás képesítéssel). Anélkül, hogy a szakmunkás tudásszintjét leértékelni kívánnánk, a mai társadalom megítélésében, elvárásaiban az érettségivel nem rendelkezőket sok esetben leértékeli. Ez az érzés a mégoly komoly szakmai felkészültséggel és hozzáértéssel rendelkező szakemberekben is problémát okoz. Ez indokolja, hogy vizsgálatunkban a határt az érettséginél húztuk meg. A következő táblázatokban a különböző társadalmi tőke összetevőket vizsgáljuk a végzettség függvényében, ahol a határt az érettségivel húztuk meg. Az elemzés során az adatokat nem és életkor szerint korrigáltuk, hogy az abból eredő eltérések hatását kiszűrjük az elemzésből. Csak azokat a változókat tüntetjük fel, amelyek szignifikáns eltérést mutattak. Az elemzés során a Hungarostudy 2002 és 2006 közti utánkövetéses adatokat használtuk. Az adatok minden esetben viszonyított adatok, azaz a kategóriák közötti eltéréseket vizsgáltuk. Ez nem ad információt arra nézve, hogy az összes, tehát országos értékek emelkedtek vagy csökkentek egy adott mutató esetén, de a különböző rétegek relatív elmozdulásáról pontos képet ad. Más szóval nem azt vizsgáltuk, például az anómia értékek esetén, hogy azok országos viszonylatban hogyan alakultak 2002 és 2006 közt ezzel sok 16
egyéb elemzés foglalkozik, hanem azt, hogy ebben az időszakban az alacsonyabb végzettségűek illetve az iparban dolgozók viszonylagos helyzete, lelkiállapota mennyiben változott. Anómia Érettségivel nem rendelkezők eltérése az érettségivel rendelkezőktől, korrigálva nem és Sig. életkor szerint Anómia 2002 34,6% 0,000 Anómia 2006 23,5% 0,000 Az anómia szintje az érettségivel nem rendelkezők közt jóval magasabb, mint a tanultabbak közt. Mivel az anómiás állapot mértéke a krónikus stressz következtében kialakuló lelkiállapot egyik legmegfelelőbb jellemzője, ez arra utal, hogy az alacsonyabb végzettségűek mind lelki, mind testi szempontból nagyobb veszélynek vannak kitéve. Bár a különbség némileg csökkent 2006-ra, mértéke és jelentősége továbbra sem elhanyagolható. Az anómia értéke több változó összességéből számítható, amelyeket külön is megvizsgáltunk. Szabálysértő magatartás (első anómia változó) Aki vinni akarja valamire, rákényszerül arra, hogy egyes szabályokat áthágjon. 2002 Aki vinni akarja valamire, rákényszerül arra, hogy egyes szabályokat áthágjon. 2006 Érettségivel nem rendelkezők eltérése az érettségivel Sig. rendelkezőktől, korrigálva nem és életkor szerint 4,1% 0,035 7,9% 0,000 17
A szabálysértő magatartás értéke némileg magasabb az alacsonyabb végzettségűek közt. Ez azonban a kutatásaink szerint hazánkban inkább előnyt jelent. Mértéke a két vizsgálat közt kismértékben nőtt. További anómia változók Az ember az egyik napról a másikra él, nincs értelme előre terveket szőni. 2002 Az ember az egyik napról a másikra él, nincs értelme előre terveket szőni. 2006 Érettségivel nem rendelkezők eltérése az érettségivel Sig. rendelkezőktől, korrigálva nem és életkor szerint 55,0% 0,000 41,4% 0,000 Minden olyan gyorsan változik, hogy az ember azt sem tudja már, miben higgyen. 2002 Minden olyan gyorsan változik, hogy az ember azt sem tudja már, miben higgyen. 2006 50,9% 0,000 41,3% 0,000 Manapság alig tudok eligazodni az élet dolgaiban. 2002 Manapság alig tudok eligazodni az élet dolgaiban. 2006 53,0% 0,000 51,2% 0,000 A másik három anómia változó értéke az alacsonyabb végzettségűek közt igen magas az érettségivel rendelkezőkhöz képest. Annak ellenére, hogy 2002 és 2006 közt némi csökkenés figyelhető meg, ezek a változók mutatják leginkább, hogy a társadalmunkra annyira jellemző krónikus stressz milyen súlyos mértékben rontja az alacsonyabb végzettségűek életkilátásait. Az értéktelenség, az értékek nem ismerete, hiánya az egyént teljesen kiszolgáltatottá és befolyásolhatóvá teszi, így könnyebben áldozatává válnak bármilyen külső hatásnak, befolyásolásnak. Ezek az értékek igen súlyos problémákról tanúskodnak, mutatják a sokkal 18
rosszabb életkilátásait az alacsonyabb végzettségűeknek. Míg a szabálysértő magatartás egészségvédő tényezőként jelenik meg hazánkban, ez a három mutató egyértelműen súlyos egészségügyi és halálozási rizikófaktorként jelentkezik. Ellenségesség Az emberek általában aljasak, önzőek és ki akarják használni a másikat. 2002 Az emberek általában aljasak, önzőek és ki akarják használni a másikat. 2006 Érettségivel nem rendelkezők eltérése az érettségivel Sig. rendelkezőktől, korrigálva nem és életkor szerint 36,1% 0,000 25,5% 0,000 A társadalmi tőke egyik alapvető eleme, hogy bízzunk a másik emberben, hogy feltételezzük a segítőkészséget. Ezt az érzést természetesen a saját hozzáállásunk, saját megítélésünk is befolyásolja, hiszen aki maga is kihasználja embertársait, ugyanazt feltételei másokról is. Elmondhatjuk, hogy minél magasabb az ellenségesség értéke, annál rosszabb, gyengébb a társadalmi tőke, annál kevésbé számíthatnak egymásra az emberek akkor, amikor szükségük lenne a segítségre. Az ellenségesség az alacsonyabb végzettségűek közt jelentősen magasabb, mutatva, hogy ők feltételeznek a legkevesebb jót a környezetükről. Az érték ugyan csökkent 2006-ig, ám még mindig jelentősen magasabb, mint az érettségivel rendelkezők körében. Rivalizálás Érettségivel nem rendelkezők eltérése az érettségivel Sig. rendelkezőktől, korrigálva nem és életkor szerint Rivalizálás mutató 2002 60,4% 0,000 Rivalizálás mutató 2006 34,8% 0,000 19
A rivalizálás megnehezíti az együttműködést, hiszen ahelyett, hogy közösen küzdenénk valamilyen célért, inkább a másik ember sikertelenségéért izgulok. Örömet nem a másik sikere, hanem a sikertelensége okoz, hiányzik az a felismerés, hogy egy közösségben a másik ember sikere a közösség sikere is egyben. Itt is megfigyelhet egy jelentős javulás 2006-ig, ám az érték még így is jelentősen magasabb a körükben. Segítség baráttól, munkatárstól Érettségivel nem rendelkezők eltérése az érettségivel rendelkezőktől, korrigálva nem és Sig. életkor szerint Számíthat barát segítségére 2002-21,2% 0,000 Számíthat barát segítségére 2006-17,8% 0,000 Számíthat munkatárs segítségére 2002-23,2% 0,000 Számíthat munkatárs segítségére 2006-24,2% 0,000 A társas támogatás mutatók közül először a baráttól és a munkatártól várható támogatást vizsgáltuk. Ezek az értékek összhangban az előzőekkel sokkal rosszabbak az alacsonyabb végzettségűek közt. A baráti illetve kollegiális közösségek mind a megfelelő munkának, mind a társadalmi tőkének igen jelentős összetevői. Ha az ember nem bízhat a barátaiban, ha nem bízhat azokban, akikkel nap mint nap együtt dolgozik, akkor az életét bizonytalannak, reménytelennek érezheti, hiszen nincs benne az a tudat, hogy nehéz helyzetben mindig van, akire támaszkodhat. Ez az érzés a rossz munkakörülmények, nehéz, megoldhatatlan feladatok, a reménytelennek tűnő külső környezet mellett jelentősen rontja a lelki és testi állapotot. 20