SEGÍT A FEHÉR GYŰRŰ 20 éves a magyar áldozatvédő szervezet Budapest, 2009
A könyv kiadását támogatta: Szerkesztette: Dr. Baranyó György A kötet szerzői: Dr. Fehér Lenke Fügedi László Jagoschitzné Andreánszky Zsuzsanna Dr. Horváth Pál Dr. Kiss Anna László Lajos Dr. Pörge Lajos Dr. Skapinyecz János A szerkesztés lezárásának ideje: 2009. október 31. ISBN 978-963-7619-84-7 Kiadja: a FEHÉR GYŰRŰ Közhasznú Egyesület megbízásából a VIVA Média Holding Felelős vezető: Moldován Tamás vezérigazgató 2
Tartalom Előszó... 5 I. A FEHÉR GYŰRŰ Közhasznú Egyesület megalakulása...7 1. Az alapítás... 8 2. Az Alapító nyilatkozat és az alapító tagok... 10 3. A FEHÉR GYŰRŰ Közhasznú Egyesület ügyvezető elnöksége... 11 4. Az összbűnözés terjedelme és dinamikája Magyarországon 1989 2008. években... 12 5. A FEHÉR GYŰRŰ Közhasznú Egyesület közleménye... 13 6. Az áldozatok védelmében megoldás... 15 7. Tájékoztató a bűncselekmény sértetteinek és kárvallottainak (1991. évben)... 17 8. Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnökének levele... 19 9. A FEHÉR GYŰRŰ az Európai Áldozatvédő Szervezet tagja...20 10. Cikkek a korabeli sajtóból...23 II. A FEHÉR GYŰRŰ tevékenysége a sértettekért... 31 1. Az egyesület általános áldozatsegítő tevékenysége...32 2. Kezdeményezések, konferenciák, tréningek... 34 3. Együttműködés az állami szervekkel és más civil szervezetekkel... 37 4. Az igazságügy-miniszter levele...39 5. Az országgyűlési biztos jelentése...40 6. Az 1996. évi Áldozatvédelmi Nap dokumentumai...45 7. Tájékoztató a bűncselekmények sértetteinek és kárvallottainak (1999. évben)... 54 8. A 2005. évi CXXXV. törvény a bűncselekmény áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről... 57 9. Az áldozatok jövője Európában áldozatvédő konferencia Siófokon 2007-ben... 67 III. Segített a FEHÉR GYŰRŰ...73 1. Munkában az áldozatokért...74 2. A külföldi állampolgárok segítése...78 3. Nagykövetek köszönőlevelei...81 IV. Az egyesület helyzete 2009-ben...83 1. A kezdeményező, Kővári András emlékezetére... 84 2. Végső búcsú az áldozatvédelem hazai atyjától...86 3
3. A FEHÉR GYŰRŰ Közhasznú Egyesület módosított alapszabálya... 87 4. Áldozatvédelem Magyarországon (újságcikkek)...95 5. Az IRM rendészeti szakállamtitkárának levele... 100 6. Az Európai Áldozatsegítő Szervezet Elnöksége... 101 7. A FEHÉR GYŰRŰ Közhasznú Egyesület Elnöksége, irodái és munkatársai... 101 8. Az egyesület támogatói... 104 V. Jó tudni!... 105 1. Akik segítségére lehetnek az állampolgárnak bűncselekmény áldozatává válása esetén... 106 2. Külföldön segíthetnek az európai áldozatsegítő szolgálatok... 106 Rezümé... 108 4
ELŐSZÓ Az 1989-es évről legtöbbünknek a rendszerváltás időszaka jut az eszébe. Azonban az áldozatpolitika szempontjából ez az év a jogállamiság kereteinek újrateremtése mellett azért is jelentős, mert ebben az évben kezdte el működését a Fehér Gyűrű Egyesület, amely Magyarországon elsőként vállalta fel a bűncselekmények áldozatainak segítését. Az elmúlt 20 év során meglehetősen sokat változott a világ, és a változások nem hagyták érintetlenül a bűncselekmények áldozatainak jogait sem. Ez alatt az időszak alatt jelentős eredmények születtek európai és hazai viszonylatban is ezen a téren. Az európai nemzetek jelentős részét tömörítő Európa Tanács több, e tárgyban született dokumentum megalkotását követően, hosszas előkészítő munka után 2006-ban átfogó ajánlást fogadott el a bűncselekmények áldozatainak nyújtandó segítségről. Az Európai Unió is kiemelten kezeli a bűncselekmények áldozatainak jogait. 1999 októberében a tamperei ülésen kimondták, hogy meg kell határozni a bűncselekmények áldozatainak védelmére vonatkozó minimális követelményeket, különösen a joghoz való hozzáférésüket és kártalanítási igényük érvényesítését. A tanács tamperei ülése óta az unió négy célt tűzött ki az áldozatok segítése körében: az áldozattá válás megelőzését, az áldozatsegítést, az áldozatok helyének biztosítását a büntetőeljárásban, illetve a kárenyhítést. Idáig utóbbi kettő került előtérbe. Az áldozatok büntetőeljárásbeli jogainak meghatározását a tanács 2001. évi kerethatározata tartalmazza, a szándékos bűncselekmények áldozatainak kárenyhítéséről pedig 2004-ben irányelv született. Büszkék lehetünk arra, hogy hazánk sem maradt le ezen a területen. 1989-es megalakulását követően a Fehér Gyűrű Egyesület az áldozatok jogainak egyik szószólója lett. Ennek is köszönhetően, 1999-től a Belügyminisztérium és a rendőrség is felvállalt egyes áldozatsegítéssel kapcsolatos feladatokat. Ugyanettől az évtől kezdve pedig lehetőség nyílt arra is, hogy bizonyos esetekben az államtól kárenyhítést kapjanak az erőszakos és szándékos bűncselekmények következtében sérelmet szenvedettek. Mindezeket követően fontos lépés volt a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló törvény elfogadása és 2006. január 1-jei hatálybalépése. A törvény illeszkedik napjaink büntetőpolitikai célkitűzéséhez, hiszen az állam egyik kiemelt feladata a bűnözés okozta káros hatások csökken- 5
tése és a bűncselekményeket elszenvedő személyek társadalmi, erkölcsi és anyagi sérelmeinek enyhítése. A törvény végrehajtására létrejött az Igazságügyi Hivatal Áldozatsegítő Szolgálata, amely szervezetnél a bűncselekmények áldozatai a teljes körű tájékoztatáson, az érdekérvényesítés elősegítésén és a jogi segítségnyújtáson kívül akár kézzelfogható anyagi támogatást is kaphatnak. Az állami áldozatsegítés megjelenése azonban nem jelenti azt, hogy a civil szervezetek munkájára a jövőben ne lenne szükség. Éppen ellenkezőleg. Annak érdekében, hogy a bűncselekmény következtében sértetté, áldozattá vált személyek megváltozott élethelyzetükben a lehető legteljesebb segítséget kapják meg, az állami és civil áldozatsegítőknek a jövőben is szoros együttműködésben kell dolgozniuk. Budapest, 2009. október Dr. Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter 6
I. A FEHÉR GYŰRŰ Közhasznú Egyesület megalakulása 1. Az alapítás 2. Az Alapító nyilatkozat és az alapító tagok 3. A FEHÉR GYŰRŰ Közhasznú Egyesület ügyvezető elnöksége 4. Az összbűnözés terjedelme és dinamikája Magyarországon 1989 2008. években 5. A FEHÉR GYŰRŰ Közhasznú Egyesület közleménye 6. Az áldozatok védelmében megoldás 7. Tájékoztató a bűncselekmény sértetteinek és kárvallottainak (1991. évben) 8. Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnökének levele 9. A FEHÉR GYŰRŰ az Európai Áldozatvédő Szervezet tagja 10. Cikkek a korabeli sajtóból 7
1. Az alapítás Európában az 1970-es évekig a büntetőjogot és a kriminálpolitikát elsősorban az jellemezte, hogy a bűncselekmények elkövetői számára emberséges, törvényes eljárást biztosítson, továbbá az elítéltek társadalomba való beilleszkedését elősegítse. Ezen túl azonban az állami és társadalmi szervek nem fordítottak kellő figyelmet az áldozatok jogi helyzetére, kártalanítására, anyagi és erkölcsi támogatására. Ez a helyzet az évtized végére megváltozott: a tettesre orientált nézet több országban is módosult és a társadalom- és jogtudományokban egyre több szó esett az áldozatokról. Az Egyesült Királyságban és a Német Szövetségi Köztársaságban törvényt alkottak az áldozatok védelméről. Erről 1985-ben az Egyesült Nemzetek Közgyűlése is nyilatkozatot tett közzé. Áldozatvédő szervezet elsőként a Német Szövetségi Köztársaságban 1974-ban WEISSER RING néven jött létre, ahol azóta jelentős állami támogatással, az egész országra kiterjedő hálózattal működik. A következő években Európa tizenöt országában kezdte meg tevékenységét hasonló szervezet a német minta alapján. Magyarországon szintén a német példát követve 1989. december 21-én alakult meg a FE- HÉR GYŰRŰ Közhasznú Egyesület, amelyet a Fővárosi Bíróság 16. Pk. 61. 094/1989. szám alatt, a Társadalmi Szervezetek Nyilvántartásába bejegyzett. A kezdeményezők, a legkülönbözőbb foglalkozású állampolgárok alapító nyilatkozatot fogalmaztak meg az egyesület megalakítására. Az alakuló közgyűlés elfogadta a FEHÉR GYŰRŰ alapszabályát, amelynek megfogalmazása szerint az egyesület a bűnözés áldozatainak támogatására és a bűncselekmények megelőzésére alakult. A neve: FEHÉR GYŰRŰ Közhasznú Egyesület. Célja: egyrészt segítségnyújtás a bűncselekmények rászoruló áldozatainak, akiknek büntetendő cselekményekkel sérelmet vagy kárt okoztak; másrészt együttműködés a bűnözés megelőzésében a magyar és más nemzetek állami, társadalmi, valamint nemzetközi szervekkel, szervezetekkel. Az egyesület indokolt esetben konkrét és közvetlen támogatást ad, valamint segítséget nyújt a rászoruló áldozatoknak (hozzátartozóknak) anyagi, pénzügyi, jogi és egyéb formában. Elméleti, módszertani és gyakorlati munkát végez a bűnözés megelőzése érdekében. Az ügyvezető elnökség megválasztása után azonnal hozzálátott az egyesület munkájának megszervezéséhez. Az elnökség tagjai 1990 februárjában már tanácskozást szerveztek a sportrendezvényeken, elsősorban a labdarúgó szurkolók körében tapasztalható huliganizmus megfékezése érdekében teendő intézkedésekre. A tanácskozáson a magyar rendőri vezetőkön kívül az egyesület meghívására jelen volt a Frankfurti Rendőr-főkapitányság vezető tisztviselője, aki a téma avatott szakembere volt. A rendezvényen részt vettek még a magyar központi sportlétesítmények és az NB1-es labdarúgó egyesületek vezetői is. Az 1991. január 26-án tartott közgyűlésen az ügyvezető elnökség beszámolója után a résztvevők új elnökséget választottak, amely tájékoztató és szervező munkába kezdett. Ebben az időben az egyesületnek már 103 magányszemély és nyolc jogi személy tagja volt. A német WEISSER RING 1991 elején jelentős segítséget és támogatást nyújtott a FEHÉR GYŰRŰ-nek a működéséhez. Telefont és faxkészüléket, fénymásolót, számítógépet és villanyírógépet adományozott. Az országba beérkezett készülékeket a magyar Vám- és Pénzügyőrség vámmentesen engedélyezte átvenni az egyesületnek. A FEHÉR GYŰRŰ elnöksége 1991. március 1-jén a Magyar Kriminológiai Társasággal közösen kiadott egy tájékoztatót, amely a bűncselekmények sértettjeinek és kárvallotjainak adott 8
tájékoztatást a sértett jogai és kötelességei a büntetőeljárásban fejezetekkel. Ez az írásos anyag az első olyan konkrét egyesületi tájékoztató volt, amelyből a sértettek megtudhatták, hogy mit kell tenniük bűncselekmény áldozatává válás esetén. A FEHÉR GYŰRŰ megalakulása után a különböző nemzetközi ajánlások elvárásai szerint sorra alakultak Magyarországon az áldozatvédő szervezetek, melyek nagy része speciális áldozatvédelmi feladatokat látott el, azaz a bűncselekmények egy-egy szűk köre áldozatainak a segítésére szakosodott. Ilyen szervezet például az Eszter Alapítvány, amely a szexuális bűncselekmények, a NANE pedig a nőkkel és gyermekekkel szembeni erőszak ellen lép fel. Az állampolgárok nagyobb bizalommal fordulnak a civil áldozatvédő szervezetekhez, mint a hatóságokhoz, ezt a statisztikai adatok is alátámasztják. Gyakorlatilag így érvényesül a civil kontroll. A civil szervezet nemcsak segíti a bűncselekmény áldozatát, de egyben informális kontrollja is a sértetti jogok érvényesülésének, s tükrözi a büntetőeljárásban részt vevő hatóságok áldozatorientált szemléletének sikereit vagy esetleges hiányosságait. Az eltelt évek alatt különösen eredményes volt az együttműködés a német áldozatvédő szervezettel. A FEHÉR GYŰRŰ 1992. évi közgyűlésén részt vett Dieter Eppenstein elnök, aki elismerően nyilatkozott a magyar egyesület elnökségének és tagjainak áldozatokat segítő sikeres munkájáról. Az Európa Tanács Minisztertanácsa és az Áldozatok Támogatásának Európai Fóruma február 22-ét a bűncselekmények áldozatainak napjává nyilvánította. A kelet-európai országok közül első alkalommal Magyarország 1992-ben szervezett áldozatvédő napot, amely nagy érdeklődés közepette zajlott le a budapesti Thermal Hotel konferenciatermében. A nyugat-európai országokban működő tizenöt áldozatvédelmi szervezet létrehozta az Áldozatok Támogatásának Európai Fóruma elnevezésű nemzetközi szervezetet, amely a 1992. május 20-án Dublinban tartott konferencián tagjai közé felvette a magyar FEHÉR GYŰRŰ egyesületet. A magyar áldozatvédők tevékenységének elismerése jeléül felkérték az egyesület elnökségét, hogy 1994 tavaszán az áldozatvédő szervezetek nemzetközi konferenciáját rendezze meg Budapesten. A magyar egyesület nehéz anyagi helyzete miatt a tervezett nemzetközi konferenciát csak 1997- ben tudta megrendezni. A külföldi áldozat a nyelvi problémák, az idegen környezet, az intézményi rendszerben való eligazodás nehézségei, a fokozott kiszolgáltatottság miatt nagyobb törődést és eltérő szolgáltatásokat is igényel. Ezen célok szolgálatát vállalta fel hazánkban a maga működési területén a FE- HÉR GYŰRŰ már 2002-től. Az egyesület a lehetőségeire figyelemmel számos szolgáltatást nyújt a hazánkban áldozattá vált külföldieknek. Például tájékoztatást ad a magyar büntetőeljárás folyamatáról, díjtalan jogsegélyszolgálatot nyújt, a szorult helyzetben lévőknek anyagi támogatást ad, segít az ellopott úti, illetve személyi okmányok pótlásához stb. Segítséget nyújt a hazatéréshez, a visszautazást követően figyelemmel kíséri a büntetőeljárás további menetét. A felsoroltakon kívül az egyesület mindent megtesz annak érdekében, hogy megelőzze a másodlagos áldozattá válást. Az áldozatvédelem és az áldozatsegítés során az utóbbi évtizedben komoly előrelépés történt, ugyanakkor további kihívások, feladatok állnak az ezen a területen dolgozó civil szervezetek, így a FEHÉR GYŰRŰ Egyesület előtt is. Ezek komoly erőfeszítéseket kívánnak a civil és az állami szférában egyaránt. Elengedhetetlen és a jövő sikerének záloga többek között, hogy a FEHÉR GYŰRŰ is rendelkezzen a működéséhez szükséges pénzügyi fedezettel. Szükséges még a jó együttműködés, információ- és tapasztalatcsere, rendszeres közös tréningek és a szakmai továbbképzés állandó napirenden tartása az áldozatvédelem területén. 9
2. Az Alapító nyilatkozat és az alapító tagok A FEHÉR GYŰRŰ Közhasznú Egyesület Szervező Bizottságának tagjai: Kővári András vezető, dr. Baranyó György, dr. Mészáros József, Moldován Tamás és dr. Tóth Tihamér. Alulírottak kijelentjük, hogy önkéntes elhatározás alapján megalakítjuk és az Alapszabályban elfogadottaknak megfelelően működtetjük a FEHÉR GYŰRŰ Közhasznú Egyesületet a bűnözés áldozatainak támogatására és a bűncselekmények megelőzésére. Budapest, 1989. december 21. Az alapító tagok: Dr. Bajnai Klára ügyvéd, Balog Zoltán református lelkész, Dr. Baranyó György újságíró, Barsi László tanár, Dr. Barta Erika jogász, Dr. Benkő András toxikológus, Csanád Vilmos nyugalmazott gimnáziumi tanár, Csáky Attila tanár, Gáspár Károly, a Fővárosi Tanács osztályvezetője, Kiss Iván közgazdász, Kővári András tanár, újságíró, Dr. Marton Gyula ügyvéd, Dr. Mészáros József szaktanácsadó, Moldován Tamás kiadói igazgató, Simon Jánosné, a Magyar Vöröskereszt osztályvezetője, Dr. Vabrik László jogász, Dr. Vígh József egyetemi tanár, Winter Erika igazgatási ügyintéző. Az egyesület alapítását László Lajos mecénásként támogatta és támogatja. 10
3. A FEHÉR GYŰRŰ Közhasznú Egyesület Ügyvezető Elnöksége Elnök: Alelnök: Titkár: Könyvelő: Ellenőrző Bizottság vezetője: Tagok: Kővári András Dr. Vabrik László Dr. Baranyó György Kiss Iván Dr. Bajnai Klára Balog Zoltán Barsi László Dr. Barta Erika Gáspár Károly Dr. Mészáros József Simon Jánosné Az alakuló ülés elnöksége (Kővári András, dr. Baranyó György, dr. Vígh József) 11
4. Az összbűnözés terjedelme és dinamikája Magyarországon 1989 2008. években Év Összes bűncselekmény száma 1989 = 100% 100 000 lakosra jutó bűncselekmény száma A bűncselekmény elkövetője ismeretlen maradt Bűncselekményt elkövetők száma 100 000 lakosra jutó bűncselekményt elkövetők száma Bűnelkövetők száma ebből Bűnelkövetők aránya %-ban 100 000 lakosra jutó bűnelkövetők száma 1989 225 393 100,0 2 129,0 101 080 94 704 894,5 88 932 93,9 840,0 1990 341 061 151,3 3 287,0 179 953 118 046 1 137,7 112 254 95,1 1 081,9 1991 440 370 195,4 4 253,0 260 909 129 641 1 252,0 122 835 94,8 1 186,3 1992 447 215 198,4 4 326,0 218 046 140 405 1 358,2 132 644 94,5 1 283,1 1993 400 935 177,9 3 888,7 172 407 129 805 1 259,0 122 621 94,5 1 189,3 1994 389 451 172,8 3 789,6 174 440 126 558 1 231,5 119 494 94,4 1 162,7 1995 502 036 222,7 4 900,0 195 481 128 189 1 251,2 121 121 94,5 1 182,2 1996 466 050 206,8 4 563,6 242 239 129 061 1 263,8 122 226 94,7 1 196,9 1997 514 403 228,2 5 055,8 254 052 138 763 1 363,8 130 966 94,4 1 287,2 1998 600 621 266,5 5 926,0 268 258 147 689 1 457,2 140 083 94,8 1 382,1 1999 505 716 224,4 5011,2 241 239 140 000 1 387,3 131 658 94,0 1 304,6 2000 450 673 199,9 4 487,3 229 862 131 459 1 308,9 122 860 93,5 1 223,3 2001 465 694 206,6 4 565,5 223 911 128 399 1 258,8 120 583 93,9 1 182,2 2002 420 782 186,7 4 135,5 200 784 129 454 1 272,3 121 885 94,2 1 197,9 2003 413 343 183,4 4 075,4 179 250 124 924 1 231,7 118 145 94,6 1 164,9 2004 418 883 185,8 4 140,5 181 245 137 195 1 356,1 130 182 94,9 1 286,8 2005 436 522 193,7 4 323,0 179 328 140211 1 388,6 133 790 95,4 1 325,0 2006 425 941 189,0 4 227,0 174 120 129 991 1 290,0 124171 95,5 1 232,3 2007 426 914 189,4 4 241,1 187 668 121 561 1 207,6 116161 95,6 1 154,0 2008 408 407 181,2 4 065,6 178 285 122 695 1 221,4 116 584 95,0 1 160,6 12
5. A FEHÉR GYŰRŰ Közhasznú Egyesület közleménye 13
14
6. Az áldozatok védelmében megoldás 15
16
7. Tájékoztató a bűncselekmény sértetteinek és kárvallottainak (1991. évben) 17
18
8. Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnökének levele 19
9. A FEHÉR GYŰRŰ az Európai Áldozatvédő Szervezet tagja Az európai áldozatvédő szervezetek 1990-ben alakították meg az Európai Áldozatvédő Fórumot (European Forum for Victim Services). A szervezet regisztrációja Svájcban történt, majd később, a Közgyűlés határozatára 2003-ban, a székhelyét az Európai Unió egyik tagállamába, az Egyesült Királyságba tette át. A szervezet feladata az információ és a tapasztalatok, a legjobb gyakorlatok kicserélése a tagszervezetek között, hatékony szolgáltatások kifejlesztése a bűncselekmények sértettjei számára, a sértett jogainak biztosítása a büntetőeljárásban és más szervezetek előtti eljárásban, a fair és egyenlő kompenzáció a sértett számára, állampolgárságára való tekintet nélkül. Az alapszabályzat szerint a tagszervezetek olyan nem kormányzati szervezetek, amelyek országos hálózattal rendelkeznek, a bűncselekmények áldozatai számára szolgáltatásokat nyújtanak, illetve az ilyen jellegű tevékenységet koordinálják. Jelenleg 19 ország 21 áldozatsegítő civil szervezete tartozik tagjainak sorába. Céljuk, hogy elősegítsék az áldozatok jogainak és az áldozatok számára nyújtott szolgáltatásoknak a továbbfejlesztését. A szervezet évente több mint 2 millió áldozatnak segít, 3000 alkalmazott és 18 000 önkéntes munkájával. A Fehér Gyűrű 1992 óta tagja az Európai Áldozatvédő Szervezetnek (VSE). A szervezet rendezvényein és tevékenységében aktívan részt vett, a VSE Igazgatótanácsa tagjai sorába három ízben választották be a Fehér Gyűrű nemzetközi referensét, Fehér Lenkét. Sajnálatos, hogy legutóbbi megválasztását követően, anyagi okokból, a Fehér Gyűrű csak rövid ideig tudta finanszírozni az Igazgatói Tanács ülésein való részvétel költségeit, ezért kénytelen volt e tisztségről lemondani. A Fehér Gyűrű tagjai számos előadást tartottak a VSE rendezvényein és több kutatási projektben sikeresen közreműködtek. A bűncselekmények számának szinte állandó emelkedése miatt, Európában évente minden negyedik emberből egy áldozattá válik. Így, szinte nincs is olyan család vagy nagyobb rokoni, baráti kör, ahol valaki ne szenvedett volna el bűncselekményt. Az elszenvedett bűncselekmény és az utána következő eljárás tehát viszonylag nagy publicitást kap. Az áldozatvédelem szakmai gyakorlata és a legújabb kutatások kétségtelenül bizonyítják, hogy a bűncselekményeknek hosszú távú és hátrányos következményei lehetnek az áldozatokra és a családjukra. E következmények nemcsak a fizikai, anyagi és emocionális helyzetüket érintik, hanem kihatnak a társadalom egészével szembeni, de különösen a büntető igazságszolgáltatással kapcsolatos magatartásukra is. Azok az áldozatok, akiknek áldozati státuszát elismerték és emberi méltóságát tiszteletben tartották, sokkal inkább képesek arra, hogy reális és megfontolt ítéletet alakítsanak ki a bűncselekményekkel kapcsolatos tapasztalataikról, hogy megértsék a bűncselekményt a maga összefüggésében, és biztosak legyenek közösségük szolidaritásában. A másodlagos áldozattá válással szembeni védelem tehát legalább olyan fontos, mint a sérelmükre elkövetett bűncselekménnyel szembeni védelem, különösen azért, mert az ilyen védelem biztosítása a hatóságok kompetenciájába tartozik. Ez a sértett kooperációs készsége és a társadalmi szolidaritás kialakulása szempontjából is igen releváns tényező. Az áldozatok jogai között a deklaráció hangsúlyozza a sértett tiszteletét és sértetti státusának elismerését, az információhoz, a jogorvoslathoz, a magánélet és a fizikai biztonság védelméhez, valamint a kompenzációhoz való jogot. Számos nemzetközi és európai dokumentum foglalkozik az áldozatok jogaival, a kompenzáció, a resztoratív igazságszolgáltatás, így a mediáció kérdéseivel, valamint a sértett/tanúvédelem és 20
áldozatsegítés problémáival. A VSE Nyilatkozata maga is hangsúlyozza a már meglévő nemzetközi dokumentumok jelentőségét, amelyek az alapvető emberi jogokról és az elkövető jogairól szólnak. Különös fontosságot tulajdonít A bűncselekménynek és a hatalommal való visszaélés áldozatainak nyújtandó igazságszolgáltatás alapvető elveiről szóló ENSZ Deklarációnak, Az erőszakos bűncselekmények áldozatainak kompenzálásáról szóló Európai Konvenciónak, Az áldozatok jogi helyzetéről, a büntetőjog és eljárási jog keretében című, Európa Tanács által készített jelentéseknek és ajánlásoknak, valamint Az áldozatok megsegítéséről és az áldozattá válás megelőzéséről szóló, ugyancsak az Európa Tanács által kiadott ajánlásának. Emellett a nyilatkozat elismeri a bűnmegelőzéssel és az elkövetőkkel foglalkozó állami és nem kormányzati szervek munkájának a jelentőségét is. A VSE tagszervezeteinek önkéntes együttműködésével, valamint értékes gyakorlati tapasztalataik és a már létező nemzetközi dokumentumok figyelembevételével az évek során rendkívül fontos dokumentumokat dolgozott ki, amelyek a sértettekkel kapcsolatos alapelveket foglalják össze, az áldozatok jogait erősítik, az áldozatok számára nyújtott kompenzációt, jóvátételt szorgalmazzák, az áldozatsegítés megfelelő színvonalát garantálják. A VSE 1996-ban elkészítette és az Európa Parlament elé terjesztette Az áldozatok jogai a büntető igazságszolgáltatásban című deklarációt, amelyet széles körben publikáltak. A szervezet 1997-ben a Budapesten megrendezett konferencián kidolgozta és elfogadta A bűncselekmények áldozatainak szociális jogai című dokumentumot, amelynek publikálására 1998-ban került sor. A dokumentum többek között arra irányítja rá a társadalom figyelmét, hogy a sértetté válás az egyén (valamint családja) életének számos aspektusára hatást gyakorolhat. Minden demokratikus társadalomnak kötelessége, hogy a bűncselekmény negatív következményeit csökkentse, a sértettet támogassa. A sértetteknek joguk van a magánélet, a fizikai biztonság és a pszichikai jól-lét védelméhez. A dokumentum kijelöli az alapelveket és meghatározza a sértett jogait, amelyek között szerepel a sértett otthonának biztonsága, a munkáltatás, a magánszféra tisztelete, a jövedelem, az oktatás, a kompenzáció és támogató szolgáltatások felajánlása, biztosítása. Az 1999. évi konferencia munkájának eredménye egy újabb állásfoglalás, a sértetteknek nyújtandó szolgáltatások minőségéről. Ebben kijelöli azokat a minimális követelményeket, amelyeket minden, a sértett számára szolgáltatást nyújtó szervezetnek teljesítenie kell. Lisszabonban 2003-ban, szeminárium keretében vitatták meg, és 2004-ben Helsinkiben fogadta el a VSE A sértett helyzete a mediációs eljárás keretében című dokumentumot. Az Európai Áldozatvédő Szervezet minden erejével azon fáradozik, hogy az EU következő ötévi (2009 2014) programjában, a korábbiakhoz hasonló hangsúlyokat kapjanak az áldozatsegítés kérdései. Ennek érdekében került megszövegezésre a Manifesto for Europe című dokumentum. A nemzeti áldozatsegítő szervezetek kölcsönösen ellátják egymás állampolgárainak segítését, támogatását, akár turistaként, akár más, legális módon tartózkodik a sértetté vált személy az adott országban. Ezek között is kiemelkedőek és elismertek a holland, az ír áldozatsegítő szervezetek, valamint a magyar Fehér Gyűrű tevékenysége. A Fehér Gyűrű, a Belügyminisztérium és a turizmusban érintett 21 szervezet (két évre szóló, és újabb két évre meghosszabbított) Bűnmegelőzési és áldozatvédő program a külföldiek védelmére, című program keretében, a Biztonságos Magyarországért Közalapítvány támogatásával tevékenykedett, annak megszűnéséig, a 2005. évi CXXXV. törvény hatálybalépéséig. Az Európai Áldozatvédő Szervezet tagszervezetei és más áldozatsegítő szervezetek, valamint a viktimológia, a sértett jogainak védelme iránt elkötelezett szakemberek lelkesen üdvözölték azt a jelentős aktust, hogy az Európai Unió Tanácsa 2001. március 15-én elfogadta a sértett büntetőeljárásbeli jogállásáról szóló kerethatározatát. 21
A kerethatározat szerint az unió országaiban az áldozatvédelem elsősorban állami feladat, melynek gyakorlati végrehajtását megfelelő állami támogatással segítik a civil áldozatvédő szervezetek. A kerethatározat 1. cikkében nemcsak az áldozat, hanem a civil áldozatvédő szervezet fogalmát is meghatározza. Az elvek szintjén megfogalmazva tehát, a sértettet magas szintű védelem illeti meg. A kerethatározat által felsorolt jogok biztosítása érdekében az EU-tagállamoknak a vonatkozó szabályozást és a gyakorlatot egyaránt közelíteni kell egymáshoz. A sértett érdekeit komplex és koordinált módon kell megközelíteni annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a másodlagos áldozattá válás, s e megközelítés nem korlátozódhat kizárólag csak a büntetőjogra. El kell kerülni ugyanakkor, hogy a sértettre szükségtelen nyomás nehezedjék, ezért a tagállamoknak át kell gondolniuk a bíróságok, rendőrségek, közszolgáltatások és sértett segítő szervezetek rendelkezésére álló létesítményeket. A tagállamok közötti kooperációt a sértett segítő szervezetek hálózata révén is erősíteni kell. Megfelelő tréninget kell biztosítani a sértettel kapcsolatba kerülő személyek számára. A kerethatározat rendelkezései biztosítják a sértettnek a vele való bánásmód minimális standardjait. Ennek értelmében valamennyi sértettet megilleti: a tisztelet, a büntetőeljárásban játszott valóságos szerepének az elismerése, az eljárás során a meghallgatás, a bizonyítékok szolgáltatása; az információhoz való jog: a rendelkezésre álló támogatás típusáról, arról, hogy hol és miként jelentheti a bűncselekményt; a büntetőeljárásról és az abban játszott szerepéről; a védelem és jogi tanács jelentőségéről; a kompenzációhoz való jogról; és amennyiben kívánja, a feljelentés kimeneteléről, beleértve az elkövető elítélését és a szabadulását is; a kommunikációs biztosítékok: a tagállamoknak olyan intézkedéseket kell tenniük, amelyek minimalizálják a kommunikációs nehézségeket a büntetőeljárásban; az ingyenes jogi tanácsadás, és ahol szükséges, a jogi segítség; költségeinek megtérítése a büntetőeljárásban való részvételével kapcsolatban; ésszerű védelem, beleértve a magánélet védelmét is; kompenzáció kérdésében való döntés a büntetőeljárás keretében; mediáció a büntetőeljárás során, amennyiben lehetséges; különböző intézkedések annak érdekében, hogy minimalizálják azt a hátrányt, hogy a sértett egy másik tagállam állampolgára, különösen a büntetőeljárás alatt. 22
10. Cikkek a korabeli sajtóból 23
24
25
26
27
28
29
30
II. A FEHÉR GYŰRŰ tevékenysége a sértettekért 1. Az egyesület általános áldozatsegítő tevékenysége 2. Kezdeményezések, konferenciák, tréningek 3. Együttműködés az állami szervekkel és más civil szervezetekkel 4. Az igazságügy-miniszter levele 5. Az országgyűlési biztos jelentése 6. Az 1996. évi Áldozatvédelmi Nap dokumentumai 7. Tájékoztató a bűncselekmények sértetteinek és kárvallottainak (1999. évben) 8. A 2005. évi CXXXV. törvény a bűncselekmény áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről. 9. Az áldozatok jövője Európában áldozatvédő konferencia Siófokon 2007-ben 31
1. Az egyesület általános áldozatsegítő tevékenysége A Fehér Gyűrű az első általános (tehát bármilyen bűncselekmény áldozataira kiterjedő) és országos áldozatvédő szervezetként alakult meg Magyarországon. Feladata, hogy konkrét és azonnali anyagi, jogi, pszichológiai és más, sokoldalú segítséget nyújtson a bűncselekmények hozzá forduló áldozatainak és családtagjaiknak, különösen azoknak, akik anyagilag rászorultak. Emellett kiáll és képviseli érdekeik védelmét. Az egyesület fénykorában 900 tagot számlált, köztük 63 jogi személyt. Így például testületi tagjai között szerepelt a Belügyminisztérium, az Igazságügyi Minisztérium, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium, a Legfőbb Ügyészség, az Országos Rendőr-főkapitányság stb. Az egyesület természetes személy tagjai szerény tagsági díjat fizetnek a működés támogatására. Az utóbbi időben a tagsági díjak fizetésében is elmaradás tapasztalható. Jelenleg a tagdíjat fizető tagok száma 110 egyéni és 20 jogi személy. A korábbitól eltérően, amikor összesen 11 iroda vett részt az áldozatok segítésében, a jelenlegi anyagi okok következtében a budapesti irodán kívül állandó jelleggel négy, idényjelleggel három vidéki iroda működése biztosított. Ezek az anyagi források szűkössége miatt átmenetileg csökkentett kapacitással működnek. A Fehér Gyűrűhöz több tízezer áldozat fordult segítségért az elmúlt 20 év alatt, és ezek egy része összesen 100 millió forintot meghaladó értékű segélyben, illetve anyagi támogatásban részesült. A segélyek nagy része életellenes bűncselekmények, súlyos testi sértés áldozatai, valamint rablások, lopások és lakásbetörések olyan áldozatai részére kerültek kiutalásra, akiknek a bűncselekmény súlyos, sőt megélhetési problémát okozott. Az egyesület gyakran nyújtott segítséget a családon belüli erőszak, az emberkereskedelem és a prostitúcióra kényszerítés áldozatainak is. A Fehér Gyűrű számos alkalommal, elsősorban erőszakos bűncselekmények esetében, vállalta a sértettek ingyenes jogi képviseletének az ellátását is. Az egyesület budapesti irodája a hét négy napján 10-től 16. óráig, pénteken 10-től 13. óráig tart fogadóórát. Az egyesület budapesti és vidéki irodáit 1991. január 1-től 2008. december 31-ig 34 888 magyar állampolgárságú áldozat kereste fel. Az áldozatok többsége az ingyenes jogi tanácsadást vette igénybe. Az egyesület az értékelt időszakban 3216 áldozatnak, illetve hozzátartozójának 125 270 169 forint értékben adott pénzügyi segélyt, illetve különböző anyagi támogatást. A külföldi állampolgárok segítésére, Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozása előtt a Belügyminisztérium bűnmegelőző és áldozatsegítő programot hozott létre a külföldi állampolgárok számára. A program végrehajtásában 21 állami szerv és civil szervezet vesz részt, többek között a Belügyminisztérium, a Külügyminisztérium, a Magyar Turizmus Zrt., az Országos Rendőr-főkapitányság, a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség, a Magyar Szálloda Szövetség, a Magyar Taxis Szövetség, továbbá különböző társadalmi szervezetek, elsősorban a Fehér Gyűrű. Az Országos Rendőr-főkapitányság a Magyar Turizmus Zrt.-vel együttműködési megállapodást kötött annak érdekében, hogy a frekventált idegenforgalmi helyeken javuljon a közbiztonság, és a külföldieknek biztonságos környezetet teremtsenek. Az Országos Rendőr-főkapitányság a turisztikai idény rendőri feladatai végrehajtására évente intézkedési tervet készít, melynek alapján a területi rendőri szervek részletes végrehajtási tervet dolgoznak ki. Az Európai Áldozatvédő Szervezet nemzeti tagszervezetei hosszú évek óta a másik tagország állampolgárát, ha bűncselekmény áldozatává vált az adott országban, akkor a viszonossági elv alapján nemcsak pszichikai és jogi, hanem gyakran anyagi jellegű segítségben is részesítették. Ezen eddigi gyakorlat továbbfejlesztését jelenti a kerethatározat, mivel kötelezően írja elő, hogy a 32