Weöres Sándor: Psyché Hauber Károly, 2017.
Weöres Sándor (1913 1981) élete Szombathelyen született polgári családban Csöngén gyermekeskedett A pécsi egyetem bölcsészkarára járt Budapesten élt, felesége, Károlyi Ami szintén költő
Irodalomtörténeti helye A Nyugat 3. nemzedékének tagja, a 20. századi magyar líra egyik legnagyobb alakja, megújítója Kulcsár Szabó Ernő szerint Weöres a szerepekre bomló én költője ; verseit témák, formák és beszédmódok (lírai szerepek) sokasága jellemzi Miért? Mert a költő úgy véli, a világ csak a felszínen tűnik kaotikusnak, a mélyben egységes, harmonikus. A költő feladata szerinte e harmónia felmutatása új és új szerepek átélésével, amelyek mind az egység felé mutatnak (ld. A teljesség felé című kötetét vagy Proteus című ars poétikáját.)
A Psyché helye az életműben A kötet Weöres alakváltó költészetének egyik legjelentősebb darabja Egy kitalált költő, Lónyay Erzsébet életét és költészetét rajzolja meg Megjelenésekor óriási sikere volt, háromszor is kiadták
A könyv újdonságai, posztmodern vonásai 1. A hagyomány átértelmezése: Kazinczyék Horatiusra esküdtek, Psyché és Ungvárnémeti Tóth László inkább a görög költészetet (Szapphó, Anakreón, Pindarosz) követi 2. A tradíció kitágítása: Nemcsak a meglévő hagyományt használhatja fel a jelen, hanem azt is, ami nem volt, de lehetett volna (elképzelhető) 3. Feminizmus és multikulturalizmus: Azzal, hogy egy félig cigány származású nő szerepébe helyezkedve közelít a magyar irodalom alakulástörténetéhez, korunkban különösen érdekessé teszi, hiszen a multikulturalizmus és a feminizmus a posztmodern vezérelvei közé tartozik
A Psyché műfaja 1. Felfogható életmű-imitációnak, egy lehetséges életmű utánzásának 2. Tekinthető montázstechnikával megalkotott életrajzi regénynek, amely számos műfajt és szövegtípust magába olvaszt. Például: dal, epigramma, episztola, óda, anekdota, memoár-részlet, fiktív magánlevél, szövegkiadói magyarázat Emellett pedig nemcsak Psyché, hanem Ungvárnémeti Tóth László valóságos verseit is tartalmazza; ő 1788-tól 1820-ig élt
A cím értelmezése Psyché a görög mitológiában a szerelem istennőjének (Aphrodité) és a háború istenének (Árész) gyermeke, a legismertebb róla szóló történet: Ámor és Psziché Áttételesen magát a leket jelenti, amely leginkább a szerelemben nyilvánulhat meg A könyv főszereplője is a szerelemben akarja megvalósítani önmagát Erre utal a svéd költőtől, Lundkvisttől származó mottó is, amely egy hajdan élt női lélek megismerésére hívja az olvasót A tudomány persze kiderítette: a szemlélet és a szóhasználat férfié
A mű cselekménye, Psyché élete Lónyay Erzsébet 1795-ben született és 1831-ben halt meg egy tragikus lovaskocsi-balesetben (haláláról Achátz Márton tudósít) Gyermekkorát nevelőapja, Bihari János cigányprímás környezetében töltötte, rövid ideig kolostorban is élt, később egy német báróhoz ment férjhez Sokat utazott, nagy művészekkel találkozott: Weimarban Goethével, Tübingenben Hölderlinnel, Bécsben Beethovennel, aki a múzsáját látta benne, s neki ajánlotta a Für Elise-t. Egy időben Kazinczy közelében él Széphalmon (erotikus együttlét Wesselényivel), s Toldy Ferenctől levélben kér véleményt műveiről
Lónyay Erzsébet lírája a kötet versei Életrajzi típusú költő (mint Petőfi és Goethe) Műfaji, stiláris és formai változatosság jellemzi műveit Témájuk a magánélet, elsősorban a szerelem, közéleti verset nem ír (Toldy meg is rója ezért) Psyché egyszer csábosan felkínálkozó lány (Dall), máskor féltékeny vetélytársnő (Katitzához). Hol tanult kéjhölgyként (Vénus és Mars), hol az öregedés jeleit tanulmányozó asszonyként nyilatkozik meg (Tükör előtt). Látjuk azonban gyermekét gyászoló anyaként is (Epistola ennen magamhoz)
Három vers a kötetből 1.: A szerelemrül A SZERELEMRŰL. Hogyha a fürj húst lángba veted: szenes és keserű lessz; Jól forgassd nyárson, s lessz ropogós pecsenyéd. A költemény műfaja epigramma: versformája disztichon, az első sor a előkészít, a második csattan. A nyelv erőteljes, az üzenetet közvetítő kép (allegória) hatásos, a címből fejthető meg. Illik rá Goethe tanácsa: Bilde, Künstler, rede nicht! (művész, képekben, ne fogalmakban beszélj!)
Három vers a kötetből 2.: Toldi Ferencz úrhoz Ich bin seit tausend Jahren schon Ungarin, Darum bin ich nicht mehr so patriotisch, Wie Sie, Herr Schedel. Magyar századok Kohójában forrott s ájúlt a vérem, Hazámat mint természetes leget Szívom, nem érzem, s róla hallgatok. De honfiú buzgalmát tisztelem, Antúl inkább, mert új és feltörő A Toldy Ferencz úrhoz című episztola azt indokolja meg, miért nem ír hazafias verset Psyché. Mint született magyar szembeállítja magát az asszimilált Toldyval, amit a nyelvhasználattal is kiemel. Nem olyan, mint ő, de tiszteli buzgóságát. Véleménye a hazaszeretetről ma is megszívlelendő (lehetne)
Három vers a kötetből 3.: Melpomena A szerző Ungvárnémet Tóth László Műfajilag egyszerre ars poétika és himnusz (a Pindarusi Himnusibúl című ciklusból való) Itt a harmadik rész, a hozzáéneklés (epodus) egy részlete olvasható, amely jól kifejezi a kor tán legfőbb költői törekvését: a haza szolgálatát Boldog hazám, jó lélekvédte Magyarság,/ Tündöklik a te dicsőséged örökké,/ Mint a magasan delelő nap/ Fénye az ég üregén;/ S nyereség leszen énnekem is valaha,/ Hogy polgári tisztemet/ Bételjesítém erántad.
A könyv utóélete Weöres könyve a posztmodern irodalom alapműve. A megjelenés évében Csernuss Mariann nagy sikerű monodrámát, Bódy Gábor emlékezetes filmet készített belőle Nárcisz és Psyché címmel (1980). A kép a filmből való.
Felhasznált irodalom Magyar irodalom, Budapest, 2010. (A vonatkozó fejezetet Schein Gábor írta) Kulcsár Szabó Ernő: A magyar irodalom története 1945-1991. Budapest, 1993. Tamás Attila. Weöres Sándor, Budapest, 1978. Árva László Simon Ferenc: Érettségi tételek. Maxim Kiadó, 2017.