Gyermekvédelmi ismeretek

Gyermekvédelmi ismeretek

Gyermeki jogok: ~ A gyermeknek joga van a testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését, egészséges felnevelkedését és jólétét biztosító saját családi környezetében történő nevelkedéshez. ~ A gyermeknek joga van ahhoz, hogy segítséget kapjon a saját családjában történő nevelkedéséhez, személyiségének kibontakoztatásához, a fejlődését veszélyeztető helyzet elhárításához, a társadalomba való beilleszkedéséhez, valamint önálló életvitelének megteremtéséhez. ~ A hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermeknek joga van ahhoz, hogy fokozott segítséget kapjon a fejlődését hátráltató körülmények leküzdéséhez és esélyeinek növeléséhez. ~ A fogyatékos, tartósan beteg gyermeknek joga van a fejlődését és személyisége kibontakozását segítő különleges ellátáshoz. ~ A gyermeknek joga van ahhoz, hogy a fejlődésére ártalmas környezeti és társadalmi hatások, valamint az egészségére káros szerek ellen védelemben részesüljön. ~ A gyermeknek joga van emberi méltósága tiszteletben tartásához, a bántalmazással fizikai, szexuális vagy lelki erőszakkal, az elhanyagolással és az információs ártalommal szembeni védelemhez. A gyermek nem vethető alá kínzásnak, testi fenyítésnek és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetésnek, illetve bánásmódnak. ~ A gyermeknek joga van ahhoz, hogy a védelme érdekében eljáró szakemberek különösen a gyermek bántalmazásának felismerése és megszüntetése érdekében egységes elvek és módszertan alkalmazásával járjanak el. ~ A gyermeknek joga van ahhoz, hogy a médiában fejlettségének megfelelő, ismeretei bővítését segítő, a magyar nyelv és kultúra értékeit őrző műsorokhoz hozzáférjen, továbbá hogy védelmet élvezzen az olyan káros hatásokkal szemben, mint a gyűlöletkeltés, az erőszak és a pornográfia. ~ A gyermek szüleitől vagy más hozzátartozóitól csak saját érdekében, törvényben meghatározott esetekben és módon választható el. A gyermeket kizárólag anyagi okból fennálló veszélyeztetettség miatt nem szabad családjától elválasztani. ~ A gyermeknek joga van örökbefogadó családban vagy más, családot pótló ellátás formájában a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodást helyettesítő védelemhez. A tizenkét év alatti gyermek átmeneti gondozását és otthont nyújtó ellátását befogadó szülőnél kell biztosítani, kivéve, ha a gyermek tartósan beteg, súlyosan fogyatékos, a testvéreket nem lehet együttesen a befogadó szülőnél elhelyezni vagy más okból szükséges az intézményes elhelyezés biztosítása, továbbá gyermekek átmeneti gondozása esetén az intézményes elhelyezést a szülő, törvényes képviselő kéri és az nem ellentétes a gyermek érdekével. 3

~ A gyermek helyettesítő védelme során tiszteletben kell tartani lelkiismereti és vallásszabadságát, továbbá figyelemmel kell lenni nemzetiségi, etnikai és kulturális hovatartozására. ~ Ha törvény másként nem rendelkezik, a gyermeknek a szülő felügyeleti joga megszűnése esetén is joga van származása, vér szerinti családja megismeréséhez és a vér szerinti család beleegyezése mellett a kapcsolattartáshoz. ~ A gyermeknek joga van ahhoz, hogy mindkét szülőjével kapcsolatot tartson abban az esetben is, ha a szülők különböző államokban élnek. ~ A gyermeknek joga van a szabad véleménynyilvánításhoz, és ahhoz, hogy tájékoztatást kapjon jogairól, jogai érvényesítésének lehetőségeiről, továbbá ahhoz, hogy a személyét és vagyonát érintő minden kérdésben közvetlenül vagy más módon meghallgassák, és véleményét korára, egészségi állapotára és fejlettségi szintjére tekintettel figyelembe vegyék. ~ A gyermeknek joga van ahhoz, hogy az őt érintő ügyekben az e törvényben meghatározott fórumoknál panasszal éljen. ~ A gyermeknek joga van ahhoz, hogy alapvető jogai megsértése esetén bíróságnál és törvényben meghatározott más szerveknél eljárást kezdeményezzen. A gyermekjogi képviselő: ~ A gyermekjogi képviselő ellátja a gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő gyermek törvényben meghatározott jogainak védelmét, és segíti a gyermeket jogai megismerésében és érvényesítésében, valamint kötelességei megismerésében és teljesítésében. Figyelemmel kíséri az óvoda, az iskola, a kollégium és a pedagógiai szakszolgálat intézményeiben folyó gyermekvédelemmel kapcsolatos tevékenységet, segíti a gyermeki jogok érvényesülését. Indokolt esetben megkeresi az említett intézmények fenntartóját, illetve szükség szerint a gyermek érdekében a gyámhatóságnál eljárást kezdeményez. Segít a gyermeknek panasza megfogalmazásában, kezdeményezheti annak kivizsgálását. Ki kérheti a gyermekjogi képviselő segítségét? ~ A gyermekjogi képviselőt megkeresheti közvetlenül a gyermek (telefonon vagy a területi irodán tartott fogadóórán), kérheti a segítségét a gyermek szülője, törvényes képviselője, gyermekönkormányzat, a gyámhivatal és az érdekképviseleti fórum. Hol található meg a gyermekjogi képviselő? ~ A gyermekjogi képviselő nevét, fogadóórájának idejét minden gyermekvédelmi szolgáltatást végző köteles a saját területén jól látható helyen kifüggeszteni, köteles biztosítani azt, hogy a gyermekek és hozzátartozóik a gyermekjogi képviselő személyét és a vele való kapcsolat felvételének módját megismerhessék. (obdk.hu/gyermekjogi-kepviselok-elerhetosegei) 4

Gyermekjóléti alapellátás: A gyermekjóléti alapellátásnak elő kell segítenie a gyermek, testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését, jólétét, a családban történő nevelkedését, a veszélyeztetettség megelőzését és a kialakult veszélyeztetettség megszűntetését, valamint a gyermek családjából történő kiemelésének a megelőzését. Valamint a kiemelt gyermek mielőbbi visszahelyezését a vér szerinti családba. A szülői felügyeleti jogot nem érinti! Formái: ~ család- és gyermekjóléti szolgálat, ~ gyermekek napközbeni ellátása (pl.: bölcsőde), ~ átmeneti gondozás (gyermekek átmeneti otthona, családok átmeneti otthona/ anyaotthon, helyettes szülő). Az intézmények igénybevétele önkéntes. Család- és gyermekjóléti szolgálat Feladata: A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítése érdekében: ~ a veszélyeztetettség megelőzése, illetve megszüntetése, ~ a családjából kiemelt gyermek hazagondozása, a kapcsolattartás elősegítése, ~ tájékoztatást nyújt a gyermeki jogokról, a támogatásokról, ~ hivatalos ügyek intézésének segítése, ~ jogi, pszichológiai segítségnyújtás, ~ örökbefogadással kapcsolatos tájékoztatás, ~ válsághelyzetben lévő várandós anya segítése, ~ családgondozást végez, ~ segíti az átmeneti gondozáshoz (családok átmeneti otthona, gyermekek átmeneti otthona) való hozzájutást, ~ fogadja a jelzőrendszertől (bölcsőde, óvoda, iskola, rendőrség, stb.) érkező jelzéseket (a gyermek veszélyeztetettségével kapcsolatban), kapcsolatban áll ezekkel az intézményekkel, jelzésre felveszi a kapcsolatot a családdal. Amit fontos tudni a család- és gyermekjóléti szolgálat igénybevételével kapcsolatban: ~ Minden szolgáltatása térítésmentes! ~ Titoktartási kötelezettsége van, de amennyiben súlyos veszélyeztetettséget észlel, ezt jeleznie kell a gyámhatóság felé, adott esetben kölcsönösen tájékoztatják egymást az intézményekkel (pl.: ha fény derül a gyermek bántalmazására, ezt jelezheti az óvoda/iskola felé). 5

~ A gyermekjóléti szolgálat köteles a szülőt/törvényes képviselőt tájékoztatni az ellátás megkezdésekor! Alapellátásban történő családgondozás esetén a családgondozó gondozási tervet készít, amelybe köteles bevonni a szülőt (törvényes képviselőt) és a gyermeket, korosztályának, érettségének megfelelően. A gondozási terv tartalmazza mind a család, a családtagok és a családgondozó kötelezettségvállalásait. A szülőnek, vagy a gyámságot ellátó törvényes képviselőnek a gondozási tervet amennyiben az abban foglaltakat elfogadja alá kell írnia. ~ Amennyiben feltétlenül indokolt (pl.: súlyos ellentét a szülő és a családgondozó között), a szülő kérheti az intézmény vezetőjétől a családgondozó váltást. ~ A szülő kérhet iratbetekintést az intézmény vezetőjétől, illetve kérhet a gyermek ügyében keletkezett iratokból fénymásolatot. A gyermekjóléti szolgálat különböző adatlapokat vezet a gondozás ideje alatt, ez minden esetben az iratanyag részét képezi. ~ A gyermekjóléti szolgálat igénybevétele önkéntes, de védelembe vétel keretén belül a szülő kötelezhető az együttműködésre! ~ A gyermekjóléti szolgálat nem hatóság, de veszélyeztetettség esetén, illetve a család együttműködésének hiányában kezdeményezheti a gyermek védelembe vételét, súlyosabb esetben a családból történő kiemelését. ~ A gyermek családban történő nevelkedésének szempontjából kiemelten fontos a családgondozóval való együttműködés, az esetmegbeszéléseken, tárgyalásokon való megjelenés, a levelek átvétele! Kiegészítés: 2016. január 1-jétől a családsegítés csak gyermekjóléti szolgáltatással együtt egy szervezeti és szakmai egységben működhet: települési szinten a család- és gyermekjóléti szolgálat, járási szinten a család- és gyermekjóléti központ keretében. Mindkét szolgáltatás továbbra is önkormányzati feladat marad. A védelembe vétellel, az ideiglenes hatályú elhelyezéssel és a nevelésbe vétellel érintett gyermekek ügye a járási székhelyek család- és gyermekjóléti központjaihoz kerültek. Az ezekkel az esetekkel foglalkozó szakembereket mostantól esetmenedzsernek nevezik. A települési szinten a korábbi családgondozót a családsegítő megnevezés váltja fel. Átmeneti gondozás Gyermekek átmeneti gondozása: krízishelyzetben a szülői felügyeletet gyakorló szülő, vagy más törvényes képviselő kérelmére, vagy beleegyezésével, ideiglenes jelleggel, teljes körű ellátást biztosító gondozásban részesülő gyermek. A gondozás időtartama legfeljebb 12 hónap. Az átmeneti gondozás formái: 6

1. helyettes szülő, 2. gyermekek átmeneti otthona, 3. családok átmeneti otthona/anyaotthon. Fontos: Az átmeneti gondozás nem érinti a szülői felügyeleti jogot! 1. Helyettes szülő: a családban élő gyermek átmeneti gondozását saját háztartásában oldja meg. A szolgáltatás igénybevételének lehetséges okai: a szülő kórházi kezelése, lakhatási és anyagi problémák, szülő életviteli problémái, stb. Helyettes szülőnél elsősorban kisebb gyermekek elhelyezése (3 12 év) ajánlott. 2. Gyermekek átmeneti otthona (Gyáo): Az a családban élő gyermek helyezhető el, aki átmenetileg ellátás és felügyelet nélkül marad, valamint akinek az ellátása a család életvezetési nehézségei miatt veszélyeztetett. Fontos: noha az elnevezés hasonló, a gyermekek átmeneti otthonában való elhelyezés nem egyenlő a gyermekotthoni elhelyezéssel, a gyermek családból történő kiemelésével! Sokszor pont ennek a szolgáltatásnak az igénybevétele akadályozhatja meg a gyermek kiemelését családjából, ezért adott esetben a védelembe vétel során elő lehet írni a helyettes szülő, vagy a gyermekek átmeneti otthonának igénybevételét! A szolgáltatás a szülő kérésére, illetve beleegyezésével vehető igénybe! A szülőnek együtt kell működnie az átmeneti gondozás ideje alatt az átmeneti otthon szakembereivel! 3. Családok átmeneti otthona/anyaotthon: Az otthontalanná vált szülő kérelmére a családok átmeneti otthonában együttesen helyezhető el a gyermek és szülője, ha az elhelyezés nélkül a gyermeket el kellene választani a szülőjétől. Az otthon a szülőknek jogi, pszichológiai, mentálhigiénés segítséget is nyújt, és közreműködik az átmeneti elhelyezést kiváltó okok megszüntetésében, a család helyzetének rendezésében. A családok átmeneti otthonában térítési díjat kell fizetni, általában van kötelező előtakarékosság is (a későbbi önálló lakhatás elősegítése céljából), valamint folyamatosan együtt kell működni a családgondozóval is! A családok átmeneti otthonában több család él egymás mellett egyidejűleg, ezért nagyon komolyan veszik a házirend betartását! Hosszú a várólista, ezért amennyiben megoldható érdemes a családnak egyidejűleg több otthonba is benyújtania a jelentkezését. 7

A családok átmeneti otthonának egyik fajtája az anyaotthon. Az anyaotthonban az a(z) (várandós) anya helyezhető el gyermekeivel együtt, aki lakhatásukat más módon megoldani nem tudja. Védett anyaotthonokban helyezik el gyermekével együtt a bántalmazott anyákat. A védett anyaotthonok pontos címe nem adható ki sem hozzátartozónak, sem más személynek a bántalmazott anyák védelme érdekében. Védelembe vétel Védelembe vétel: Ha a szülő a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátások önkéntes igénybevételével megszüntetni nem tudja, vagy nem akarja, de alaposan feltételezhető, hogy segítséggel a gyermek fejlődése a családi környezetben mégis biztosítható, a gyámhatóság a gyermeket védelembe veszi. Automatikus a védelembe vétel (valamint a családi pótlék folyósításának szüneteltetése!) a tanköteles tanuló 50 órát meghaladó igazolatlan iskolai hiányzása esetén. A védelembe vétel nem érinti a szülő felügyeleti jogát! A védelembe vétel során a gyámhatóság kötelezheti a szülőt: ~ hogy folyamatosan vegye igénybe a gyermekek napközbeni ellátását, a gyermekek átmeneti gondozását (gyermekek átmeneti otthonát, vagy helyettes szülőt), ~ hogy gyermeke vegye igénybe az egészségügyi szolgáltatásokat, ~ magatartási szabályokat állapít meg a gyermek számára a kifogásolt magatartás megszüntetése érdekében, ~ figyelmezteti a szülőt helytelen életvezetésének, magatartásának következményére, és felszólítja annak megváltoztatására. A kirendelt családgondozó a védelembe vételt elrendelő határozat jogerőre emelkedésétől számított tizenöt napon belül egyéni gondozási-nevelési tervet készít, amelynek készítésébe bevonja a szülőt, és amennyiben lehetséges a gyermeket is. Fontos, hogy ezt a tervet a szülő, és amennyiben lehetséges, a gyermek is gondosan átolvassa, mert a terv alapján a szülő számon kérhető! A terv nemcsak a szülőnek és a gyermeknek fogalmaz meg tennivalókat, hanem a családgondozó feladatát is rögzíti, tehát ő is számon kérhető! A gyámhatóság kérelemre bármikor, hivatalból legalább évente felülvizsgálja a védelembe vétel indokoltságát. Amennyiben a szülő körülményei megváltoztak és a védelembe vétel okai már nem állnak fenn, kérheti a védelembe vétel felülvizsgálatát, illetve annak megszüntetését. A védelembe vételt meg kell szüntetni, ha a gyermek családban történő nevelkedése védelembe vétel nélkül is biztosítható. 8

A védelembe vétel alatt kiemelt fontosságú a családgondozóval való folyamatos együttműködés és a gondozási-nevelési tervben foglaltak betartása! A védelembe vétel során a gyermeket nem emelik ki a családjából, de amennyiben a család nem működik együtt, úgy a védelembe vétel eredménytelensége miatt sor kerülhet a nevelésbe vételre, a családból történő kiemelés kezdeményezésére!! Családba fogadás Családba fogadás: a gyámhatság a szülő kérésére a gyermeket egy másik a vérszerinti család látókörében élő befogadó család gondjaira bízza. A gyámhivatal a családba fogadáshoz akkor járul hozzá, ha az a gyermek érdekeit szolgálja, és ha a családba fogadó személyisége és körülményei alapján alkalmas a gyermek gondozására, nevelésére. A családba fogadás ideje alatt a szülő szülői felügyeleti joga szünetel. A családba fogadó szülőt, vagy szülőket a gyámhatóság gyámul rendeli. A szülőt megilleti a kapcsolattartás joga és a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben való együttes döntési jog. A szülőnek tartási kötelezettsége van. A családba fogadás határozatlan időre szól, évente felülvizsgálják. Mikor alkalmazható a családba fogadás? Ha a szülő(k) körülményei, életvitele, vagy hosszabb ideig tartó külföldi kint tartózkodása, egészségi állapota (pl. pszichés betegség) miatt nem alkalmas a gyermek nevelésére, de a családba fogadással megelőzhető a gyermek szakellátásba való bekerülése. A családba fogadás megszüntetését a szülő bármikor kezdeményezheti, ha a körülményeiben olyan kedvező változások következtek be, amely képessé teszi arra, hogy a továbbiakban a gyermeket a saját háztartásában nevelje. Ideiglenes hatályú elhelyezés Ideiglenes hatályú elhelyezés: Ha a gyermek felügyelet nélkül marad, vagy testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését családi környezete vagy önmaga súlyosan veszélyezteti, és emiatt azonnali elhelyezése szükséges, a gyámhatóság, valamint a rendőrség, az idegenrendészeti hatóság, a menekültügyi hatóság, az ügyészség, a bíróság, a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoksága a gyermeket fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható határozatával ideiglenesen elhelyezi. 9

~ Elhelyezési formák: nevelésére alkalmas, azt vállaló különélő szülőnél, más hozzátartozónál, illetve személynél, vagy ha erre nincs lehetőség, ~ tizenkettedik életévét be nem töltött gyermek esetén minden esetben a legközelebbi ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermekek ellátását is biztosító nevelőszülőnél helyezi el, kivéve, ha a gyermek egészségi vagy személyiségállapota, ön- és közveszélyes magatartása ezt nem teszi lehetővé, ~ tizenkettedik életévét betöltött gyermek esetén gyermekotthonban. Az ideiglenes hatályú elhelyezést megalapozó súlyos veszélyeztetettségnek minősül a gyermek olyan bántalmazása, elhanyagolása, amely életét közvetlen veszélynek teszi ki, testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődésében jelentős és helyrehozhatatlan károsodást okozhat. Az elhelyezéstől kezdődően a szülő gondozási nevelési joga szünetel (fontos: nem a szülői felügyeleti joga!). A gyámhivatal 30 napon belül megvizsgálja az ideiglenes hatályú elhelyezés szükségességét. Amennyiben a kiemelésre okot adó helyzet már nem áll fenn, úgy a gyermek visszakerülhet a családjába, ha a kiemelés okai nem szűnnek meg, úgy a gyermeket nevelésbe veszik. Tehát fontos: az ideiglenes hatályú elhelyezés 30 napja alatt a szülőnek még lehetősége van a beutalásra okot adó körülményeken változtatni, amit a gyermeket megvizsgáló szakértői bizottság a javaslatánál, illetve a gyámhivatal a döntésénél figyelembe vesz! A beutaló szerv által hozott ideiglenes hatályú elhelyezésről szóló határozat elleni fellebbezés nyolc napon belül nyújtható be. Nevelésbe vétel Mit jelent a gyermek nevelésbe vétele? A gyámhatóság a gyermeket nevelésbe veszi, ha a gyermek fejlődését a családi környezete veszélyezteti, és veszélyeztetettségét az alapellátás keretében biztosított szolgáltatásokkal, valamint a védelembe vétellel nem lehetett megszüntetni, illetve attól eredmény nem várható, és a gyermek megfelelő gondozása a családján belül nem biztosítható. 10

A nevelésbe vételt megelőzően a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat (TEGYESZ, régebbi nevén GYIVI) szakértői bizottsága megvizsgálja a gyermeket (orvosi, pszichológiai vizsgálat, ami indokolt esetben kiegészülhet a pszichiáter és a gyógypedagógus vizsgálatával, illetve szociális munkás beszélget a gyermekkel és a szülővel) és javaslatot tesz a gyámhivatal felé. A véleményben megfogalmazza, hogy hazaadást, vagy nevelésbe vételt javasol. Amennyiben nevelésbe vétel a javaslat, tervezési megbeszélést hív össze a TEGYESZ, ahová meghívja többek közt a gyermek gondozását a későbbiekben ellátó nevelőszülőt/ gyermekotthont, a szülőt és a gyermek számára kijelölt gyermekvédelmi gyámot. A nevelésbe vett gyermek szülőjének szülői felügyeleti joga szünetel! A nevelésbe vett gyermeknek joga van: ~ Az életkorához, egészségi állapotához, fejlettségéhez, valamint egyéb szükségleteihez igazodóan állandóságot, érzelmi biztonságot nyújtó teljes körű ellátásban, gondozásban részesüléshez. ~ Gondozási helyének megváltoztatásához, gyermekével vagy testvéreivel való együttes elhelyezésének kezdeményezéséhez. ~ Érdekei képviseletére, gyermekönkormányzat létrehozásának kezdeményezésére. ~ Családi környezetébe való visszatérésének kezdeményezésére. ~ Személyes kapcsolatai ápolására. ~ A személyes tulajdon szokásos tárgyaihoz fűződő jogait gyakorolhassa. Ki a gyermek törvényes képviselője a nevelésbe vétel ideje alatt? A nevelésbe vétel alatt a gyermek törvényes képviseletét a hatóság által kirendelt gyermekvédelmi gyám látja el. Mi a gyermekvédelmi gyám feladata? A gyermekvédelmi gyám a nevelésbe vett gyermekek törvényes képviselője és vagyonkezelője. Érdekeik és jogaik védelmét látja el, valamint a kötelezettségeik megfelelő teljesítését segíti, és ellenőrzi. Rendszeres, személyes kapcsolatot tart a gyermekekkel, kisebb korban kéthetente, hat éves kor fölött havonta jár ki hozzájuk. 11

A gondozási hely meghatározása során figyelemmel kell lenni: ~ 12 év alatti gyermeket nevelőszülőnél, 12 éven felüli gyermeket elsősorban nevelőszülőnél, ha ez nem lehetséges, illetve a gyermek egészségi vagy személyiségállapota indokolja, gyermekotthonban kell elhelyezni, ~ a gyermek életkorára, egészségügyi állapotára és neveltségi szintjére, ~ a testvérek együttes elhelyezésére (testvéreket külön gondozási helyen elhelyezni csak rendkívül indokolt esetben lehetséges!), ~ a gyermek vallási és lelkiismereti meggyőződésére, ~ a gyermek korábbi lakóhelyétől és nevelési-oktatási intézményétől való távolságra (a szülővel való kapcsolattartás szempontjából kiemelt jelentőségű, hogy lehetőség szerint a gyermek ne legyen távol elhelyezve a korábbi lakóhelyétől). A gyermekotthoni elhelyezés fajtái: ~ Gyermekotthon: normál szükségletű gyermekek teljes körű ellátását biztosító min. 12, max. 40 fős gyermekotthon. Egyes gyermekotthonokban lehetőség van a nevelésbe vett kiskorú anya gyermekével közösen történő elhelyezésére. ~ Lakásotthon: A gyermekotthon sajátos formája a lakásotthon, amely legfeljebb 12 gyermek részére nyújt ellátást önálló lakásban vagy családi házban, családias körülményeket biztosítva. ~ Különleges gyermekotthon (csecsemőotthon): A különleges gyermekotthon 0 3 éves, koruk miatt sajátos szükségletekkel bíró csecsemők és kisgyermekek ellátását biztosítja. 0 3 éves korú gyermeket csak rendkívül indokolt esetben lehet gyermekotthonban elhelyezni (egészségi állapotára való tekintettel, anyával közösen történő elhelyezés, testvéreivel közösen történő elhelyezés), egyébként nevelőszülőnél. ~ Egészségügyi gyermekotthon: Az egészségügyi gyermekotthonokban súlyosan, halmozottan sérült (közép- és súlyos fokban értelmi sérült, mozgáskorlátozott vagy mozgásképtelen, ágyhoz kötött, még kerekesszékbe sem helyezhető) gyermekeket/fiatalokat gondoznak. Az intézmény tevékenységi köre az 1 18 éves korú, sérült gyermekek ellátására terjed ki, de a nagykorúvá vált fiatalokat (akik ott nőttek fel) továbbra is gondozzák abban az esetben, ha helyhiány miatt nem tudják elhelyezni valamelyik fogyatékkal élő felnőttek ellátását biztosító otthonban. ~ Speciális gyermekotthon: Olyan 12. évét betöltött gyermek számára nyújt teljes körű ellátást és terápiát, aki súlyos pszichés, vagy súlyos disszociális tüneteket mutat (például: súlyos cselekményeket követ el, ami akár büntetendő is lehet, agresszívan viselkedik), vagy pszichoaktív szereket fogyaszt (pl.: drog, alkohol), súlyosan veszélyezteti környezetét és/vagy saját magát (öngyilkossági kísérlet, önsértések). A speciális gyermekotthon szabályai szigorúbbak, az ellátás időtartama maximum két év lehet, ez csak rendkívül indokolt esetben hosszabbít- 12

ható meg. Nevelési felügyelet: Ha a gyermek egészségi vagy pszichés állapota miatt saját vagy mások életét, egészségét közvetlenül veszélyezteti, és ezen magatartása csak ellátásának azonnali, zárt körülmények közötti felügyeletével hárítható el, a speciális gyermekotthon vezetője személyes szabadságában korlátozhatja a gyermeket. ~ Súlyos esetben, külön szakértői vizsgálatot követően központi speciális gyermekotthoni elhelyezésre is sor kerülhet. Mit tehet a szülő, ha nem ért egyet a gyermekek családból történő kiemelésével vagy a kijelölt gondozási hellyel? A törvényes képviselő már az elhelyezési értekezleten kifejezheti egyet nem értését a családból történő kiemeléssel, de a nevelésbe vételi határozatot is joga van megfellebbezni. Ezért nagyon fontos, hogy a szülő megjelenjen az értekezleten, mert itt tudja megfogalmazni, ha nem ért egyet a véleménnyel! Meddig tart a gyermek nevelésbe vétele? Az elhelyezési értekezleten meghatározásra kerülnek azok a feltételek, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a gyermek hazakerülhessen. A veszélyeztető körülményeket meg kell szüntetni (pl.: biztosítani kell a lakhatást, élelmezést, oktatást). Ha ezek a veszélyeztető körülmények megszűntek, a gyámhivatalnál kezdeményezni kell a nevelésbe vétel megszüntetését. A nevelésbe vétel megszüntetését kezdeményezheti a gyermekvédelmi gyám, de közvetlenül maga a szülő is. A nevelésbe vétel megszűnik, ha: ~ a gyermek betölti a 18. életévét, ~ a nevelésbe vétel okai már nem állnak fenn, ~ a gyermeket családba fogadják, ~ örökbe fogadják, ~ különélő szülőhöz, harmadik személyhez kerül. A nevelésbe vétel alatt ki jogosult családi pótlékra? A gyermek után járó családi pótlékot az igényelheti, akinek a háztartásában él a gyermek. A nevelésbe vett gyermek után a gyámja jogosult igényelni a családi pótlékot. 13

Mit jelent a kapcsolattartáshoz való jog? A családjától különélő gyermek joga, hogy személyes kapcsolatot és közvetlen érintkezést tartson fenn mindkét szülőjével, nagyszülőjével és testvéreivel. Ezekben az esetekben a kapcsolattartás formáját, módját és időpontját a járási gyámhivatal szabályozza az érintettek többek között a gyermek véleményének megkérdezését követően. A kapcsolattartás történhet a gyermekotthonban, nevelőszülőnél vagy egyéb kapcsolattartási helyszínen, illetve mód van arra is, hogy a gyermek az otthonába utazzon hétvégén, iskolai szünetekben, ünnepek alkalmával. Kapcsolattartásra utazás költségeinek fedezése hogyan történik? A kapcsolattartásra utazás költségei szülő utazása esetén a szülőt terhelik. Amennyiben ennek költségeit a szülő nem tudja kifizetni, támogatást igényelhet. A támogatási igényét a helyi önkormányzatnál terjesztheti elő, ehhez kérheti a gyermekjóléti szolgálat és a gyermek gyámjának segítségét. Mit kell tenni, ha a kapcsolattartás szabályozását módosítani szeretnék? A gyermekotthonban, vagy nevelőszülőnél élő gyermekek esetében a gyámhivatal szabályozza a kapcsolattartást, így a gyámhivatalnál kell kezdeményezni annak megváltoztatását is. Amennyiben a gyermek gyámja van feljogosítva a 2 napnál rövidebb vagy 2 napnál hosszabb kapcsolattartás engedélyezésére, a gyámmal kell egyeztetni a kapcsolattartást. Vita esetén a járási gyámhivatal segítségét lehet kérni. A gyermek nevelésbe vétele alatt akár nevelőszülőnél, akár gyermekotthonban van elhelyezve a gyermek, amennyiben a szülő problémát észlel, vagy gyermeke problémáról számol be, panaszával fordulhat a gyermekvédelmi gyámhoz (a gyermekvédelmi gyám neve a nevelésbe vételről szóló határozatban szerepel), illetve a gyermekjogi képviselőhöz. 14

Kiadó: Másság Alapítvány Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda 1082 Budapest, Üllői út 68. Szerző: Uray Gergely A kiadványban szereplő fotó R Barraez D Lucca munkája. Forrás: www.flickr.com D emnet