Invázi ziós állatok - Magyarország Az első rész tartalmából Rovarok az erdőben Bursaphelenchus xylophilus - fenyőfon fonálféreg A második rész tartalmából Rovarok az erdőn kívül A harmadik rész tartalmából Nem rovarok Rend: Veneroidea Család: Dreissenidae Dreissena polymorpha Vándorkagyló Megjelenés: Teknője elöl háromszögletűen kihegyezett, hátul kerek, 25-40mm hosszú és 13-18mm széles. Búbja egészen elöl helyezkedik el. A teknő oldala alul élesen megtörik, ezért a kagyló keresztmetszetben háromélű. Alapszíne szürkéssárga, zegzugos barna vonalakkal rajzos, előrehaladottabb korban piszkos sötétszürke. Lábának mirigye (bisszusz) finom, megszilárduló fonalakat termel, ezekkel szilárdan a vízfenékhez tapad. Rend: Veneroidea Család: Dreissenidae Dreissena polymorpha Vándorkagyló Előfordulás: Eredetileg a Fekete-tengerbe torkolló folyókban élt, de az elmúlt 150 évben nyugat felé erősen elterjedt, ináziós faj. Ma már Közép-Európában szinte mindenhol megtalálható. Életmód: Kövekre, fadarabokra, más kagylókra, hajókra megtapadva él. Jelentősége: Inváziós faj Rend: Veneroidea Család: Dreissenidae Dreissena polymorpha Vándorkagyló 1
Arion spp. - spanyolcsiga Család: Arionidae Simatestű házatlancsigák Arion spp. (A. rufus & A. lusitanicus) Megjelenés: Többnyire barnás, de sok egyéb színárnyalatban is előfordul. A két faj példányai külső megjelenésükben és színezetükben nagyon hasonlóak, biztos elkülönítésük csak anatómiai vizsgálattal lehetséges. Előfordulás: Eredeti hazája az Ibériai félsziget. A hazai szakirodalom az 1900-as évektől az A. rufus fajt jelzi (Kőszeg, Kaposvár, Szeged, Budapest). 1959-ben (bizonyító példányok hiányában) törölték a magyar faunalistáról. Az első A. rufus példányokat 1980-84-ben Barcson, az A. lusitanicus első egyedeit 1985-ben Sopronban gyűjtötték. 1999-től kezdődően a Dunántúl nyugati és déli részéről (több helyről) erős kártételüket jelezték. Gyakorlatilag bárhol előfordulhat, de különösen szereti a nedves, elhanyagolt mezőgazdasági területeket, kerteket. Család: Arionidae Simatestű házatlancsigák Arion spp. (A. rufus & A. lusitanicus) Életmód: A zöld növényi részeket reszelőnyelvük segítségével elreszelik. Nyálkájukkal, ürülékükkel szennyezik a növényt, termést. A földalatti növényi részeket is fogyasztja. A házatlan csigák egy ill. kétnemzedékűek, a nemzedékek összefolynak a fejlődési stádiumok klímafüggősége és a hosszú tojásrakási időszak miatt. A legnagyobb mennyiségű tojást nyár végén, ősszel rakják a talaj felső rétegébe, levelek alá, a talaj felszínére. A meszes burokban lévő petékből közvetlenül, átalakulás nélkül fejlődnek ki a fiatal csigák. Jelentőség: Inváziós állatfaj Nehéz védekezni ellene, bár a biológiai módszerek (pl. indiai futókacsa) jól alkalmazhatók. Család: Astacidae Pacifastacus leniusculus Amerikai jelzőrák Család: Astacidae Pacifastacus leniusculus Amerikaijelzőrák Megjelenés: A szemek mögött a lécszerű kiemelkedések teljesen hiányoznak (ellentétben a hazai rákfajokkal!) Előfordulás: Eredendően észak-amerikai, onnan telepítették be az 1960-as években (rákpestis megjelenése után) Életmód: Kevésbé igényes a víz tisztaságára, mint a hazai fajok. Nappal is aktív ( hazai fajok) Nincs szabadon úszó lárvája, a lárvák már a petében kifejlődnek. Jelentőség: Inváziós faj amely kiszorít(hat)ja a hazai fajokat. 2
Csontos halak - Osteichthyes Ctenopharyngodon idella - Amúr Hypophthalmichthys molitrix - Fehér busa Lepomis gibbosus Naphal Neogobius fluviatilis Folyami géb Anguilla anguilla Angolna Ctenopharyngodon idella - Amúr Eredet: Kína (Amúr) Megjelenés: Európa:?? Magyarország: 1963 Jelentőség: Fő táplálék: vízi növények Hypophthalmichthys molitrix - Fehér r busa Eredet: Kína Megjelenés: Európa:?? Magyarország: 1970 Jelentőség: Fő táplálék: vízi baktérium és plankton Kifoghatatlan, hálón átugrik Lepomis gibbosus Naphal Eredet: Észak-Amerika (Kanadától Mexikóig) Megjelenés: Európa: 1887 (Párizs) - akvárium Magyarország: 1905 Jelentőség: Eredetileg takarmányhal Fő táplálék: más halak ikrája 3
Neogobius fluviatilis Folyami gébg Eredet: Fekete- és Kaszpi tenger félsós parti vizei Jelenlét: 1970 óta Anguilla anguilla Angolna Eredet: Észak-Amerika Megjelenés: Magyarország: 1960 óta telepítik Jelentőség: Katadrom (nem anadrom ) Sargasso-tenger Lithobates catesbeianus amerikai ökörbéka Aves - madarak Terjeszkedési stratégiák Új habitatok elfoglalása Barátréce Aythya ferina Kontyos réce Aythya fuligula Örvös galamb Columba palumbus Fenyőrigó Turduspilaris Karmazsin pirók Carpodacus erythrinus 4
Aythya ferina Barát t réce r Aythya ferina Barát t récer : Európában jelentős részén fészkel. Hazánkban az egyik leggyakoribb récefaj. Terjedés: Az utóbbi időben terjed É-, Ny-i irányban (SE, NL, BE, UK, FR) Ok: az eredeti elterjedési területén csökken a megfelelő költőhely (szárazodás) Kisebb-nagyobb halastavaink jellemző récéje. Fészkelés: Ez a faj is gyakran más récefajok fészkeibe rakja tojásait. Aythya ferina Barát t récer Mint a többi bukóréce, a barátréce is a mély vizekben keresi táplálékát. Gyommagvakat, zöld növényi részeket, hínárt, rovarokat, valamint gabonamagvakat, a téli időszakban főként csigákat és kagylókat fogyaszt. Állománya csökkent, de még ma is egyik leggyakoribb récefajunk. A hazánkban fészkelő párok száma 5-8 ezerre tehető. Mint elterjedési területén másutt, Magyarországon is vadászható faj. Aythya fuligula - Kontyos réce r Aythya fuligula - Kontyos récer : Magyarországon lassan terjeszkedő faj. Terjedés: Keletről nyugat-délnyugat felé irányuló terjeszkedése évszázadokra visszamenően nyomon követhető, de a múlt század közepétől szembetűnően megerősödött. 1950 óta már szinte inváziószerű. Számos vélemény szerint ennek a természetes vizek általános eutrofizálódása és a tiszta vizű mesterséges víztárolók elterjedése adja a magyarázatát. Tiszta vizű, mély tavak partszegélyei. Költési idő: Fészekalja május végén-június elején teljes. A fiókák augusztus közepére-végére válnak repülőssé. Columba palumbus - Örvös s galamb 5
Columba palumbus - Örvös s galamb : Európában, Északnyugat-Afrikában és Délnyugat- Ázsiában költ. Észak- és Dél-Amerikában, Ausztráliában és Óceánia egyes szigetein is fészkel. Hazánkban a sík- és dombvidékeken, illetve a hegyvidéki erdők szélében telepszik meg. Terjedés: Eredetileg Közép-Európa, de fokozatosan terjedt észak és nyugat felé. Megtelepedett az Északi-tenger több (fátlan) szigetén is. Columba palumbus - Örvös s galamb Tápláléka főleg gyommagvakból áll, de mindenféle növényi eleséget elfogyaszt. Európai állományát 7-14 millió párra becsülik. Országos állománynagysága gyakorisága miatt pontosan nem ismert (kb. 77-110 ezer pár). Téli szálláshelyéről korán érkezik, sokszor már január végén vagy február első napjaiban, amint a hó elolvad. Vonuló madár, de kisebb csapatai gyakran áttelelnek. Általában november végén vonul el és a Földközi-tenger vidékén telel. Hazánkban vadászható madár. Turdus pilaris - Fenyőrig rigó 1960 1987 Turdus pilaris - Fenyőrig rigó : Európa középső és északi tájain, kelet felé a közép- és nyugat-szibériai tajgán, a bokros és erdős tundrán, egészen a Léna vonaláig fészkel. Terjeszkedés: Délnyugat felé terjeszkedő faj. Hazánkban körülbelül 20 éve kezdett mind gyakrabban megjelenni és egyre több helyen költ, elsősorban a Kisalföldön és az Alföld északi tájain. Sík és hegyvidéken egyaránt költ. A zárt erdőket kerüli. Évente egy vagy két alkalommal költ. A fészek a törzs közelében, vastagabb elágazáson vagy kihajló ágon épül, általában magasabban, mint a fekete vagy az énekes rigó fészkei. 6
Turdus pilaris - Fenyőrig rigó A fiókanevelés idején főképp gilisztákkal táplálkoznak és azzal is etetnek. Tavasszal nagy csapatokban lepik el a réteket és legelőket, ahol rovarok, csigák és giliszták után kutatnak. Az adatok arra engednek következtetni, hogy a fenyőrigó hazánkban tovább terjeszkedik, mind gyakrabban és több helyen telepszik meg. A nagy, vonuló csapatok októberben, novemberben bukkannak fel nálunk. Enyhe teleken tömegesen telel át a Kárpát-medencében. Korábban, az általános közép-európai gyakorlatnak megfelelően, lószőrhurokkal és madárléppel nagy mennyiségben fogták és vitték piacra. Állománya ma egész Európában stabil. Védett madár. Aves - madarak Terjeszkedési stratégiák Tápanyagforrás bővülése: Dankasirály Larus ridibundus Ezüst sirály Larus argentatus Larus ridibundus - Dankasirály Larus ridibundus - Dankasirály : A sarki tájak és a déli-félszigetek kivételével csaknem egész Európában költ. Hazánkban a természetes tavakon és halastavakon vagy azok szigetein sok helyen fészkel kisebb-nagyobb telepekben. Természetes és mesterséges tavaink nádszigetein, zsombékon költ. A fészket vízzel vagy mocsárral körülvett nádvagy kákacsomókon, zsombékokon, nádtörmelék halmon, de főleg a talajon építi. Április végén már fészkeléshez kezd. A szülők felváltva kotlanak, majd vigyáznak a Larus ridibundus - Dankasirály A fiókákat szinte kizárólag rovarokkal nevelik, azonban a kifejlett példányok tápláléka rendkívül változatos. Elsősorban állatokat eszik, de alkalmanként gyümölcsöt, haldögöt, elgázolt állatok tetemét, kommunális hulladékot is fogyaszt. Jelentősebb telepei halastavakon és kisebb mértékben természetes mocsarakban találhatók. Országos állománya 7-15 ezer pár körül mozog. Vonuló madár. A magyar állomány legnagyobb része az Adria partjain tölti a telet, márciusban tér vissza és rendszerint szeptemberben vonul el. Egész Európában gyakori, tömegesen előforduló faj. 2010.11.21. fiókákra. Invázi 2010.11.21. Védett. Invázi 7
Larus argentatus - Ezüstsir stsirály Larus argentatus - Ezüstsir stsirály : Észak-Amerikában, Európa északi részén fészkel. Tengerpartokon, szigeteken, folyók és tavak mentén a szárazföld belsejében költ. Költési ideje április közepétől augusztus közepéig tart. Évente egyszer költ, de pótköltés is előfordulhat. A kotlásban mindkét szülő részt vesz. Átfedő elterjedési területeiken kereszteződik a rokon fajokkal, a sárgalábú sirállyal, a heringsirállyal és a jeges sirállyal. Hazai előfordulás: Nincsenek pontos adataink Larus argentatus - Ezüstsir stsirály Mindenevő. Magvaktól, termésektől a férgeken, rovarokon, csigákon, kagylókon és más gerincteleneken keresztül a halakon át a kisemlősökig, a madarak tojásáig, fiókájáig mindent elfogyaszt. Európai állománya mindenütt növekvőben van, napjainkban minimum 900 ezer párra becsülik. A gyors létszámnövekedés oka az ember által kínált új táplálékforrás, a háztartási szerves hulladék jó kihasználása és az ebből következő nagyobb túlélési arány. Az északi szélesség 80. fok fölött fészkelők vonulók, az ez alattiak vagy állandók vagy kóborlók. Az ivarérettségig minden populáció tagjai kóborolnak. Állománya mindenütt stabil, létszáma növekszik. Magyarországon nem védett. Aves - madarak Terjeszkedési stratégiák Klíma gyors változásaihoz történő alkalmazkodás Cettia cetti Berki poszáta 8
Cettia cetti Berki poszáta : D-Európa, Észak-Afrika. Víz közeli bokros és mocsaras területek, sűrű növényzet. Terjedés: Fészkelési idő után északi irányban kóborol, több helyen is megjelenik. Évente egyszer, vagy kétszer költ Június közepén rakja le a tojásait Csak a tojó költ. Hazai előfordulás: Utóbbi években jelent meg 1-1 költéssel (Kis-Balaton) Aves - madarak Terjeszkedési stratégiák Behurcolás: Fácán Phasianus colchicus Phasianus colchicus - Fácán Phasianus colchicus - Fácán : Eredeti hazája a Kaukázustól az Amurig terjedt. Sok helyre betelepítették. Közép-Európába a középkorban hozták be. Magyarországon általánosan elterjedt madár. Hazánkban élő állománya a XIX. század végén még egységesebb volt, de az azóta betelepített különböző alfajok miatt kevertté vált, amelyben az örvös fácán dominál. Szinte valamennyi élőhely alkalmas lehet megtelepedésére. Legtöbbször gabonában, lucernában, a magas fűben, réteken és erdőszéleken költ. Májusban, ritkábban április végén válik teljessé fészekalja. Évente csak egyszer költ, de az elpusztult fészekaljat pótolja. A tyúk sekély mélyedést kapar, abba alomfélét kotor és arra rakja 12-18 tojását. Csak a tyúk kotlik. Poligám, 1 kakashoz 4-7 tyúk tartozik. Phasianus colchicus - Fácán Mindenevő, tápláléka nem csak kor szerint, hanem szezononként is változó. A csibék öthetes korukig 80-85%-ban állati eredetű táplálékon élnek. Az egyik legelterjedtebb szárnyas vad. Országos állománya 600-700 ezer példány körüli. Állandó madár. A költés után kóborol. A gyűrűzések szerint 10-20 km-es körzetben mozog, főleg csapatosan. Rendszeres téli etetéssel, a költés védelmével, erdősávok, facsoportok, nádasok és vadföldek létesítésével állománya fenntartható. Vadászható. 9
Aves - madarak Terjeszkedési stratégiák Ismeretlen okok: Pásztorgém Bubulcus ibis Balkáni gerle Streptophelia decaocto Fügőcinege Remiz pendulinus Fenyves cinege Parus ater Bubulcus ibis - pásztorgém Megtelepedett É-Amerikában és Ausztráliában (1950-es évek) Streptopelia decaocto - Balkáni gerle 1932 1986 Streptopelia decaocto - Balkáni gerle : Az utóbbi hetven évben jelentősen terjeszkedett, szinte egész Európát benépesítette. Magyarországon délkelet felől terjeszkedett legyezőszerűen, és az 1950-es években már a hegyvidéki lakott területeket is meghódította. Főleg kultúrterületeken költ, az utóbbi időben terjeszkedni kezdett erdőszélekre vagy folyó menti ligetekbe, erdősávokba is. Évente négy-öt fészekaljat is nevel február és november között. A tojó a hím által mutatott fészekhelyek egyikén laza fészket épít fákra, épületre vagy bármely alkalmas helyre. 2010.11.21. Streptopelia decaocto - Balkáni gerle Főleg a szántóföldön termesztett növények magvaival és gyommagvakkal táplálkozik. Gyakorisága miatt országos állományát pontosan nem ismerjük (kb. 160-220 ezer pár). Hazánkban állandó madár. A költési időszak után a táplálékszerzéstől függően kisebb távolságokra elkóborol, de éjszakázó helyeire visszatér. Nem védett madár. 10
Remiz pendulinus - Függőcinege 1965 1985 Remiz pendulinus - Függőcinege : Magyarországon a síkvidéken, folyók és állandó vizek mentén mindenütt előfordul. Folyó menti fűz-nyár ligetek, valamint tavak, mocsarak nádasait szegélyező füzesek jellegzetes madara. Évente kétszer költ, de a fajnál meglévő poligámia (többnejűség, többférjűség) miatt alkalmanként mind a hím, mind a tojó három költésben is részt vehet. A laza lombozatban vékony, lecsüngő ágvillára szövi zárt, zacskó alakú fészkét, melyet felső részén csőszerű bejárattal lát el. A még félkész fészekben megkezdődik a tojásrakás. Ezalatt a hím újabb fészek építésébe fog, és másik párt igyekszik szerezni. Remiz pendulinus - Függőcinege Költési időben rovarokat, télen nád-, és gyékénymagot is fogyaszt. Teljes európai állományát napjainkban minimum 140 ezer párra becsülik. Országos állománynagysága pontosan nem ismert, csak kisebb területekről vannak adatok. Tavasszal március elején, közepén mutatkoznak az elsők. Kései példányok november végéig észlelhetők. Nagyobb tavak nádasaiban csekély számban ál is telel. Sem európai, sem hazai állománya nem veszélyeztetett. Védett madár. 11
Parus ater Fenyvescinege Parus ater Fenyvescinege : Eurázsia fenyőrégióiban fészkel. Hazánkban az ország nyugati részén az Alpokalján, a belső-somogyi homokvidéken, a Dunántúli- és az Északi-középhegységben költ. Idősebb fenyőállományokban főleg lucosban, erdeifenyvesben, de szárazabb helyeken feketefenyvesben is költ. Évente kétszer költ. Költ fenyő- vagy lombos fa odvában és mesterséges fészekodúban. Parus ater Fenyvescinege A fészekcsészében a fiókák által meghagyott maradékok találhatók. Erdeifenyő- vagy elegyes állományokban az ottani károsítók (pl. araszolóhernyók) képezik táplálékát. Megfigyelések szerint egyéb növényi táplálékot is eszik, például madárberkenye termését, fürtös bodza bogyóit. Hegyvidéki fenyveseinkben közönséges fészkelő. Inkább téli kóborló, mint vonuló. Vegyes cinegecsapatokban megjelenik a zárt, hegyvidéki erdőkön kívül is. Egész európai állománya stabil. Védett madár. Mammalia - emlősök Procyon lotor - Mosómedve 12
Nyctereutes procyonoides - nyestkutya Ondatra zibethica - Pézsmapocok Ondatra zibethica - Pézsmapocok : Észak-Amerikából az 1800-as évek elején a prémje miatt betelepített faj. Élőhely: A lassú folyású vizeket és tavakat kedveli. A növényzettel dúsan benőtt partokon építi bonyolult, 1 m-re is lehatoló, több kijárattal is rendelkező alagútrendszerét, ezáltal gyakran gátszakadásokat is előidézve. Szaporodás: Évente többször, 21-23 napos vemhesség után 4-8 kölyköt ellik. A fiatalok egy hónapos korukban kerülnek elválasztásra. Elsősorban a vízi- és vízparti növényeket eszi, de csigákat, kagylókat, esetleg halakat is elfogyaszt. Életmód: Télire nádból, sásból 1 m magas, 2 m átmérőjű, kúpalakú várat készít magának. Éjjel és nappal is aktív. Territóriumát illatmirigyének váladékával, pézsmával jelöli. Nem alszik téli álmot. Úszáshoz a hátsó lábait és farkát használja. Ügyesen bukik víz alá. 13
Rattus rattus - Házi patkány Rattus rattus - Házi patkány : Az egész világon elterjedt faj. Élőhely: Elsősorban az ember környezetében fordul elő. Kedveli a padlásokat, pincéket, pajtákat. Néha erdőben is előfordul. Hajókon a leggyakoribb patkány. Szaporodás: Egész évben szaporodó képes, bár a szaporodási csúcs nyáron (sokszor ősszel is) figyelhető meg. 21 napos vemhességet követően évente akár 5 alkalommal is 5-10 csupasz, vak és süket, rózsaszínű kölyköt hoz a világra. Az ivarérettséget 3-4 hónapos korukban érik el. Elsősorban növényi eredetű táplálékot fogyasztanak, de szükség esetén mindent megesznek. Kedvezőtlen körülmények között a kannibalizmus is előfordul. Életmód: Főként éjszaka aktívak. Ritkán tesznek meg nagyobb távolságot 90 m-nél. Ügyesen másznak, csak ritkán úsznak. Lakott területen fő ellensége a házimacska, a természetben pedig a ragadozó madarak és emlősök. Sok helyütt, elsősorban Európa északi területein a táplálékért és az élőhelyért folytatott harcban a 2010.11.21. vándorpatkány kiszorította. Invázi Rattus norvegicus - Vándorpatkányny Rattus norvegicus - Vándorpatkányny : Eredetileg Közép-Ázsiában élt, de Európában is már legalább 250 éve megjelent. Észak-Európában teljesen, Közép-Európában pedig nagyrészt kiszorította a házi patkányt. Élőhely: Gyakran kiterjedt föld alatti járatokat készít. Épületek földalatti részein fordul elő. Szaporodás: Egész évben szaporodóképes. Évente 3-5 alkalommal 4-10 csupasz, vak kölyköt hoz a világra körülbelül 24 napos vemhesség után. A kölyköket az anya kitartóan védelmezi. Az ivarérettséget 3 hónapos korukban érik el. Nemcsak növényi magvakat eszik, hanem megrág állatokat, dögöket is. Több élelmet is megfertőz, mint amennyit képes megenni. Életmód: Éjszaka, főként szürkület és pirkadás idején aktív. Jól úszik, jól ugrik, de nem mászik olyan ügyesen, mint a házi patkány. Lakott területeken kutya, macska és az ember a fő ellensége, a természetben pedig a baglyok és a ragadozó emlősök a predátorai. 14
Castor fiber - Európai hódh 15