XIII. LŐFEGYVER LŐSZABATOSSÁGÁNAK ELLENŐRZÉSE ÉS BESZABÁLYOZÁSA A lőfegyver lőszabatosságát azért kell ellenőrizni, hogy megállapítsuk, megfelelő-e a középső találati pont helyzete és a lövedékszórás az előírt normáknak. Ezek a normák minden fegyverfajtára vonatkozóan a lőutasításban találhatók. Mivel a fegyver lőszabatosságának ellenőrzése, belövése a lőeredményeket döntően befolyásolja, különös gonddal kell végrehajtani. Most csak kézi fegyverek lőszabatosságának ellenőrzését és belövését tanulmányozzuk. (Ez nem terjed ki a beépített torony- és hátrasiklás nélküli fegyverekre) A) ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK ÉS UTASÍTÁSOK A használatban levő fegyverek legyenek állandóan belőve (beszabályozva). A fegyverek lőszabatosságát esetenként (általában lövészet előtt) belövéssel ellenőrizzük. A lőszabatosságot a következő esetekben ellenőrizzük: amikor a fegyver az alakulat készletébe kerül; olyan alkatrészek javítása vagy cseréje után, amelyek a fegyver lőszabatosságát befolyásolhatják; ha lövés közben megállapítható, hogy a fegyver a lőszabatosság követelményeinek nem felel meg, a középső találati pont eltérése esetén és ha a szórás nagyobb a megengedettnél. A fegyvert lőszabatosságának ellenőrzése előtt összeszerelt és szétszerelt állapotban is ellenőrizni kell, a felfedett hiányosságokat pedig meg kell szüntetni. A lőszabatosság ellenőrzését és annak beszabályozását a lőtéren szél- és csapadékmentes időben, jó látási (nappali) viszonyok mellett kell végrehajtani. Az irányzó eszközöket fedni kell a közvetlen napsugaraktól, hogy ne csillogjanak. A lőszabatosság ellenőrzését a legjobb lövők hajtsák végre. A belövők kiválasztásakor minden fegyvertípusból egy-egy olyan példányt kell kiválasztani, amelyeknek a lőszabatossága ellenőrzött és pontos. A belövők kiválasztása utána a tüzelést a fegyver lőszabatosságának a lőutasításban előírt szabályai szerint kell végrehajtani. Abból a célból, hogy azonos viszonyokat teremtsünk és az eltérő tulajdonságú lövőket megállapíthassuk, a belövőket mindenfajta fegyverrel egymás után, ugyanazzal a fegyverrel (de különböző céltáblákra) lövetjük és a lövészet után a céltáblához nem engedjük. Azért, hogy a véletlen eredményeket kizárjuk és ne hibázzunk a belövők kiválasztásánál, a lövészetet kétszer-négyszer megismételjük, az adott fegyverfajta tűzgyorsaságának figyelembevételével. A lövészet eredményeként minden lövőnél meghatározzuk a szórás nagyságát, a középső találati pont helyét, a magassági, valamint az oldalirányú eltérést az ellenőrző ponttól minden lövéscsoport részére. Az egyes fegyverfajtáknál belövő csak az lehet, akinél a középső találati pont az ellenőrző ponttól a megengedett mértéknél nem tér el jobban, mint a megengedett érték (pontos lövés), a lövedékszórás nagysága nem haladja meg a fegyver lőszabatosságának ellenőrzésére vonatkozó szabályokat. A lőszabatosság ellenőrzésekor legyen jelen a fegyver tulajdonosa és a fegyvermester a szükséges szerszámokkal. A lőszabatosság ellenőrzéséhez normál, légmentes csomagolásból kivett, azonos gyártási sorozatú lőszereket használunk fel. A fegyver lőszabatosságának ellenőrzésénél és belövésénél a lőtávolságot az határozza meg, hogy ellenőrizni lehessen a fegyver minőségét, elkerüljük az időjárási viszonyok befolyását a lövedékre és pontosan célozhassunk. Ilyen távolság pisztolynál 15-50 m, géppisztolynál 50-100 m, a többi fegyverfajtánál 100 m. Az említett távolságoknál nagyobb távolságokon a fegyver szórására lényeges befolyást gyakorolnak az időjárási viszonyok. Az említettnél kisebb távolságokra való lövésnél a fegyverben esetleg adódó hibák nem mutatkoznak meg eléggé. A fegyver lőszabatosságának ellenőrzésekor, és a fegyver belövésénél az irányzékállás rendszerint a harcban legtöbbször alkalmazott lőtávolságnak megfelelő irányzékállás. A legtöbb lőfegyvernél ez az irányzékállás 3-as (de lehet ettől eltérő is fegyverfajtánként az alkalmazott lőszer űrméretétől és típusától függően).
Lövési testhelyzet pisztolynál álló, a többi fegyvernél fekvő, géppisztolynál és puskánál feltámasztva; géppuskánál fegyverlábról történik a lövés leadása. (Végrehajtható a belövés belövő állványról is.) Az ellenőrzéskor a fegyverekét sima, egyenletes talajon kell elhelyezni. Géppuskák ellenőrzéséhez a lábakat beásni tilos! A lábtalp éleinek a talajba kell süllyedni. A tárakat, rakaszokat a fegyverhez kell rögzíteni. A belövéshez legelőnyösebb az olyan céltábla, melyen a cél fekete színű derékszögű négyszög vagy kör alakú. A célnak olyan szélesnek kell lennie, mint a célgömb látható szélessége. Az ilyen célra való célzásnál, a célgömb oldallapja a derékszögű négyszög oldallapjaival egybeolvad és ez lehetővé teszi, hogy a belövő még a kisebb oldalirányú dőlést is észrevegye. A fegyverdőlés kiküszöbölése és a célzás megkönnyítése céljából a céltáblát pontosan függőlegesen kell felállítani, a célpontnak pedig körülbelül a belövő fejének magasságában kell lennie. A cél magasságát (átmérőjét) tapasztalati úton határozzuk meg, lényeg az, hogy biztosítsa a célpont jó láthatóságát (206. ábra). 206. ábra A-E/ Az irányzékvonal (belövő szeme, célgömb távolság); E- C/ A belövési távolság; E-D/ A célgömb szélessége (átmérője); A-C/ A lőtávolság; B-C/ x/ A cél szélessége Az ABC és ADE háromszögek hasonlóságából amiből AC AE x = DE AC DE x = AE A célon az ellenőrző pont helyzete (a középső találati pont normál helyzete) az irányzékállástól, valamint a lőtávolságtól függ és a középső röppálya irányzóvonal fölötti magassága határozza meg. A célon a célpont mindig az alsó szélének a közepe. Az ellenőrző pont ettől feljebb helyezkedik el, mert az adott irányzékálláshoz tartozó távolságon a lövedék röppályamagassága adja az ellenőrző pont helyét, amit a célponttól kell felfelé mérni és megjelölni a céltáblán, jól láthatóan. Az ellenőrző pont helyzetét a fegyverek utasításai tartalmazzák. A középső röppályák irányzóvonal fölötti magasságainak értékeit a fegyverek szabályzatai táblázatosan tartalmazzák, távolság és irányzék függvényében. A lőfegyverek lőszabatosságának ellenőrzésénél és a belövésnél a lövések számát a lőfegyver belövésének adott pontossága és az határozza meg, hogy a lövedékszórást értékelni lehessen. A lőfegyver belövésének pontossága alatt a szórás középpontjának az ellenőrző ponthoz való viszonyát értjük. A szórás középpontját annál pontosabban egyeztethetjük az ellenőrző ponttal, minél pontosabb a középső találati pont helyének meghatározása és minél jobban van beállítva a célgömb (nézőke) a fegyveren. A középső találati pont helyzetének pontossága a lövések (lövés csoportok) számától függ.
Minél több lövést adunk le, annál pontosabban lehet meghatározni a középső találati pont helyét. Tapasztalati úton és számításokkal megállapítást nyert, hogy a középső találati pont, a megfelelő pontosság eléréséhez egyes lövésekkel történő lövés esetében 4 lövedékre van szükség. A lövések számának növelése csak jelentéktelen mértékben növeli a középső találati pont meghatározásának pontosságát, ugyanakkor azonban nagyobb lőszerfelhasználást eredményez. A lőfegyver sorozattűzzel való belövésénél a célzásban elkövetett hiba az egész sorozat eltérését okozza, és egyetlen sorozat helytelen képet adhat a középső találati pont helyzetére vonatkozóan. Ezért a középső találati pont megfelelő pontosságának meghatározása céljából kettő-négy sorozatot kell lőni, amelyhez legalább 8-10 lőszerre van szükség, ezen kívül az ilyen mennyiségű sorozatlövés leadásánál a szórás is jobban értékelhető. Az egyes lövéssel leadott négy lövés és a sorozattűzzel leadott 8-10 lövés lehetővé teszi azt, hogy helyes következtetést vonjunk le a fegyver lőszabatosságát illetően. A gyakorlati végrehajtásnál a lőszabatosság ellenőrzését az egyes lövéssel kezdjük, majd sorozattűzzel folytatjuk. B) A LŐSZABATOSSÁG ELLENŐRZÉSE A lövések leadása után ellenőrizni kell a céltáblát és a találatok elhelyezkedése alapján meg kell határozni a szórásképet, majd a középső találati pont helyét. A lövészetet végrehajtónak a céltáblához mennie szigorúan tilos! A keletkezett szóráskép kör alakú. A szórásképet minden egyes fegyverfajtára vonatkozóan, kísérleti lövészetek alapján határozzák meg és olyannak veszik, hogy adott lövésszám esetén a megfelelő lőszabatosságú fegyvert ne lehessen kiselejtezni, a nem megfelelő lőszabatosságúval rendelkező fegyvert viszont ne lehessen jónak értékelni. A kör átmérője körülbelül öt közepes eltérés. Pontos értékét minden esetben tartalmazza az adott fegyver kezelési utasítása. Mivel az ellenőrzést az egyes lövések leadásával kell kezdeni, először ezeknek a találatoknak a szórásképét kell ellenőrizni, majd meghatározni a középső találati pontját. A szóráskép akkor jó, ha a négy találat a meghatározott átmérőjű körön belül van. Végső esetben 3, ha egy, nagyon eltér a többitől. Négy lövés esetén eltérő becsapódásnak azt a lövést számítjuk, amely a szórásképen kívül van, és a három egymáshoz legközelebb levő becsapódás alapján megállapított középső találati ponttól jobban eltér, bármely irányban, mint a három találat szórássugarának 2,5-szerese (207. ábra). Tehát jó még a szóráskép eltérő becsapódásnál, ha a becsapódás 2,5 R távolságon belül van, és a szóráskép felé helyezkedik el bármely irányban. Ha nem kielégítő a szóráskép, ismételni kell a lövészetet. Ha megfelelő a szóráskép, a középső találati pontot kell meghatározni és annak távolságát az ellenőrző ponttól. A fegyver belövésénél, a középső találati pontnak az ellenőrző ponttól való eltérését a megengedhető eltéréseknek, a lövészet hatásosságára való befolyása határozza meg, valamint az a körülmény, hogy gyakorlatilag mennyire lehet egyeztetni korlátozott mennyiségű lövés leadása esetén a középső találati pontot az ellenőrző ponttal. A középső találati pont megengedhető eltérését az ellenőrző ponttól kísérlettel határozzák meg. Az eltérés körülbelül a közepes eredmény közepes eltérésének 2,5-szerese. A közepes eredmény közepes eltérését úgy kapjuk meg, hogy a közepes eltérést az eltérések (lövések) számából vont négyzetgyökkel elosztjuk. 207. ábra
R/ Közepes eredmény közepes eltérése n/ Eltérések, lövések száma E/ Közepes eltérés A lőszabatosság megfelelőnek tekinthető, ha a középső találati pont az ellenőrző ponttal egybeesik, vagy attól bármely irányban, legfeljebb a fegyverre meghatározott értékkel tér el. Következő a sorozatlövéssel való ellenőrzés végrehajtása. Rövid sorozatokat kell leadni, minden egyes lövés után helyesbítve az irányzást. Ezután a szóráskép ellenőrzése következik. Sorozatlövésnél elfogadható a szóráskép, ha a találatok minimum 70 %-a a szórásképet határoló körön belül van. Ennek átmérőjét a fegyverekre vonatkozóan a típusismertetője tartalmazza. Általánosan az átmérő öt közepes eltérés. A találati sűrűség sorozatlövésnél a lövőtől is függ, ezért kétséges esetekben ismételni kell. A szóráskép vizsgálata után következik a középső találati pont helyének és eltérésének meghatározása az ellenőrző ponttól. Ha a fenti követelménynek nem tesz eleget egyes vagy sorozatlövésnél, a fegyvert be kell szabályozni. Értelemszerű, hogy ha az egyes lövések eredménye nem kielégítő, akkor is be kell szabályozni és csak azután lehet folytatni a lövészetet. C) A LŐSZABATOSSÁG BESZABÁLYOZÁSA Ha a fegyver belövésénél a középső találati pont az ellenőrző ponttól jobban eltér bármely irányban mint a megengedett érték, vagy nagy a szórás, a fegyvert be kell szabályozni. A célgömböt (nézőkét) az eltérés mértékének megfelelően el kell mozdítani, a szórást okozó hibát ki kell küszöbölni. A célgömböt mindig abba az irányba kell elmozdítani, amerre a középső találati pont eltér az ellenőrző ponttól. Ha balra van a középső találati ponttól az ellenőrző pont a célgömböt balra mozdítjuk, ha jobbra van a találat jobbra állítjuk. Ez a függőleges irányú mozgatásokra is vonatkozik. Abban az esetben, amikor nem a célgömböt, hanem a nézőkét állítjuk, akkor a nézőkét az ellenkező irányba kell elmozdítani mint a célgömböt. Tehát, ha a találat az ellenőrzőponttól balra van, a nézőkét a szükséges értékkel jobbra mozgatjuk. A célgömb elmozdításának nagyságát a 208. ábra alapján meghatározhatjuk, a háromszög hasonlósága alapján, tetszőleges irányban: 208. ábra AC/ Lőtávolság; BC/ Középső találati pont eltérése az ellenőrző ponttól; AE/ Irányzék vonalának hossza Tehát AC AE BC = DE ebből DE = AE BC AC
ahol a DE távolság a célgömb elmozdításának mértéke. A kezelési utasítások a célgömb elmozdításának mértékét, a célgömb csavarmenetének fordulatszámában adják meg függőleges irányban, úgy, hogy a középső találati pont belövő távolságon 1 egységgel történő elmozdításához, a fegyver célgömbjét hány fordulattal kell emelni vagy süllyeszteni. Az oldalirányú mozgatás értékét pedig úgy adja meg, hogy a célgömb 1 mm-es oldalirányba történő elmozdítása a célon, a középső találati pontot hány mm-rel mozdítja el. A beszabályozás után az ismételt lövészetet végre kell hajtani, azzal a lövés módokkal, amivel a beszabályozás megtörtént. Egyes lövések utáni állításnál az egyes lövéseket, sorozat lövés utáni szabályozásnál a sorozatlövést kell ismételni. A megismételt lövészet eredményét újra kell értékelni, szórás és középső találati pont vonatkozásában. A lőszabatosság beszabályozása után a célgömbön (nézőkén) levő rovátkát (belövő jel), óvatosan elzömítjük és újat ütünk bele. A lőszabatosság eredményét minden beszabályozás után a szükséges fegyverokmányokon dokumentálni kell. D) KIEGÉSZÍTÉS Tartalékcsővel rendelkező fegyverek tartalékcsövének ellenőrzését az alapcső lőszabatosságának ellenőrzése után hajtjuk végre a fent leírt szabályoknak megfelelően. (Így kell végrehajtani, mint az alapcső belövését.) A géppuskák, fegyverlábról végzett lőszabatosságának ellenőrzése után (vagy beszabályozása után) ellenőrizni kell a fegyver lőszabatosságát állványon sorozatlövéssel (10 lőszer) alapcsőre és tartalékcsőre vonatkozóan. A testhelyzet fekvő - ilyenre kell az állványt beállítani -, az oldal és magasságirányzó rögzítőit meg kell húzni, a sorozatlövést vállhoz szorított tusával kell leadni, ha szükséges minden sorozat után helyesbítve. Ezután ellenőrizzük szórásképét és a találati középpontot, és az eredménytől függően kell a szükséges intézkedéseket megtenni. Optikai irányzékkal rendelkező fegyvereknél a mechanikus irányzék beszabályozása után az optikai irányzékot kell beszabályozni. A beszabályozást belövő állványról kell végrehajtani. A fegyverre fel kell szerelni az optikai irányzékot, és a távolságállító-dobon azt az osztásértéket kell beállítani, amely megfelel a mechanikus irányzék jelölésének, amellyel a fegyvert belőtték. Pl. ha a csapóíves irányzék 3-as állású, a dobot is 3- as állásba kell állítani, tehát azonosnak kell lenni a két értéknek. Az oldalállító dob "O" álláson van, a belövési értékre beállított nyílt irányzékkal, az állvány mozgató szerkezetével megcélozzuk a célpontot. Ezután kijelöljük s távcső célpontját a célon, a szabályzatban megadott paraméterek szerint. A távcső célpontja fentebb fog kerülni a mechanikus irányzék célpontjánál, közel olyan távolságra, amennyivel magasabban helyezkedik el a távcső irányzóvonala, mint a mechanikus irányzéké a távcső fegyveren történő rögzítése után. Az ellenőrző pont helye megegyezik a nyílt irányzék ellenőrző pontjával. Bele kell nézni az optikai irányzékba és meg kell figyelni az alapirányzó jel helyzetét. Ha az a kijelölt célponton mutat, akkor az optikai irányzék be van szabályozva. Amennyiben az alapirányzócsúcs nem mutat a célpontra, az állítódobok rögzítő csavarjait kilazítjuk, végrehajtjuk a szükséges korrekciót, majd a rögzítő csavarokkal ütközésig húzzuk. Ellenőrizni kell, hogy az irányzócsúcs nem mozdult-e el a rögzítés folyamán és amennyiben elmozdult újra végre kell hajtani a beszabályozást. Az optikai irányzék beszabályozása után - az optikai irányzékkal - hajtjuk végre az ellenőrző lövést. A beszabályozás akkor felel meg a követelményeknek, ha a szóráskép a követelményeknek megfelel és a középső találati pont nem tér el jobban az ellenőrző ponttól, mint a megengedett távolság, vagy azzal egybe esik. Eltérés esetén az alapirányzócsúcsot a kívánt mértékben és irányba - az állító dobok rögzítő elemeinek kiengedése után - az állítóanyákkal állítjuk be, majd helyzetét.rögzítjük. A helyesbítés után ismét lövésekkel ellenőrizzük a beszabályozást.
E) A FEGYVEREK LŐSZABATOSSÁGÁT BEFOLYÁSOLÓ HIBÁK 1. Találatok rendellenes eltérése oldal- és magassági irányba A következő esetekben lehet eltérés: ha a célgömb le van verve, el van ferdülve, a találatok oldalirányba térnek el, ellenkező irányba, mint amerre a célgömb elgörbült; ha az irányzékcsapó görbe vagy ferde, a találatok jobbra és lefelé térnek el, ha a csapó jobbra van elgörbülve, balra, ha a csapó balra van elferdülve jobbra; elgörbült a cső, a találatok a görbülés irányába térnek el; felverődés van a csőtorkolaton, találatok a felverődéssel ellentétes irányban térnek el; az állítható nézőke csavarja felfelé vagy lefelé el van görbülve, a találatok a görbülés irányába térnek el. 2. Találatok rendellenes szétszóródása csőfurat kopott, különösen a torkolat, kopottak vagy legömbölyödtek a huzagok, rozsda, a felverődés vagy karcolás a csőtorkolatnál, a cső túlhevült, kilazult a fegyverállványra való rögzítés, tusa, válltámasz mozog, az állvány talplemezeinek nem megfelelő a feltámaszkodása a talajon, a géppuska jobbrabalra dől, az optikai irányzék nincs megfelelően rögzítve.