Atkairtás anyazárkázás után - beszélgetés egy sikeres kísérletről! Neumann György hódmezővásárhelyi méhész megkeresésemkor épp Erdélyben tartott előadást 120 magyar méhésznek arról az új technológiáról, melyet olvasmányai alapján kezdett el megvalósítani. Erről a technológiáról kérdeztem: H.M.: Vágjunk a közepébe: Miért kezdtél a kísérletezésbe? N.Gy.: A 2016/17-es télen elvesztettem a méhállományom 35 százalékát, és fogalmam sem volt, mit ronthattam el. Az atkairtásban amitrázt, fluvalinátot és mavrikot használtam az előírásnak megfelelően.. (Abban az évben a nagyon sok gyakorlott méhész járt hasonló cipőben. A magyar méhállomány kb. 40 százaléka nem telelt át. - A szerző megjegyzése.) N.Gy.: Tulajdonképpen egyértelmű volt, hogy valamin változtatni kell. Megkerestem Varsányi Szabolcsot, akiről tudtam, hogy oxálsavval sikeresen védekezik az atka ellen. De ekkoriban került a kezembe az OMME által kiadott Méhegészségügyi ismeretek - Szemelvények külföldi tapasztalatok alapján című 2016-os füzete is, melyben leírják az olasz anyazárkázást. H.M.: Mi a lényege az őszi anyazárkázásnak? N.Gy.: Szeptember 15 és 25-e között az anyát egy kb. 10x10 cm es két oldalt anyaráccsal ellátott zárkába zárjuk 21 napra a fészek közepére. Az anya így nem tud tovább petézni, és ennyi idő alatt a legutolsó fiasításból is kikelnek a méhek. Vagyis fiasításmentes állapotba kerül a méhcsalád. Mivel ez a zárka egy lépbe helyezve két léputcára néz, a méhek ki és bejárnak az anyához, biztosítva az anya illatának terjedését a kaptárban. Ezalatt az időszak alatt és utána lehetséges úgy 1. oldal (összes: 7)
szublimálni, hogy az atkapopuláció szinte teljesen kiirtásra kerüljön. 2. oldal (összes: 7)
3. oldal (összes: 7)
Zárkázott anya H.M.: Ez egy jelentős dolog, hiszen eddig a méhész az úgynevezett zárókezelésre elég sokat kellett várjon, sokszor október végére november elejére érte csak el a méhcsalád magától a fiasításmentes állapotot. De úgy tudom, már a legelső év kísérlete során kiderült, hogy ez a technológia nem csak a hatékony atkairtást segíti, de más igen komoly előnyei is vannak. (A zárókezelés fontosságáról lásd cikkünket Az atkaszúrás végzetes ilyenkor [1]címmel) N.GY: Amikor 2017 őszén először 6 fekvő NB kaptárban próbáltam ki ezt a technológiát,nagyon megrémültem, mert míg a többi méhcsalád még röpködött, az a hat, melyeknél az anyát zárkáztam és megszűnt a fiasítás, egyáltalán nem szálldosott a huszonegy-néhány fokban sem, legfeljebb csak néhány méh ki- és beszállását lehetett megfigyelni, ezek vizet hordhattak. Már már arra gondoltam, hogy kísérletemmel tönkretettem a hat méhcsaládot. De aztán kiderült, hogy minden a szó szerinti legnagyobb rendben van velük. Nyugodtak voltak, és az anya a kiengedés után sem kezdett újra petézni. H.M.: Felbuzdulva az első év sikeres kísérletén Idén télen (2018/2019) te 30 méhcsaládnál, méhésztársad, Oláh Feri 60 méhcsaládnál alkalmazta ezt a technológiát. Mik a tapasztalatok, hiszen az áttelelés minden méhészeti kísérletezgetésnek a főtesztje. Mondhatjuk ilyenkor ugrik a majom a vízbe! N.Gy.: Időközben, mivel megosztottam a facebook-on az előző év sikerét egy 300 családos méhészet is alkalmazta ezt a módszert, de többen is megkerestek ezzel kapcsolatban az ország különböző tájairól, és meglepetésemre a visszajelzések alapján kb. 500 méhcsaládnál próbálták ki méhészek az anyazárkázást az elmúlt ősszel anélkül, hogy én bárkit rá akartam volna venni, hogy ebbe belefogjon. Sokan főleg a zöldítés következtében jelentkező őszi hordás megszüntetése céljából kezdtek neki. A mi 30 illetve 60 családos tapasztalatunk igen jó, és mások is (Tukacs Imi, Varsányi Szabolcs, Szücs Andi) pozitívan számolnak be az áttelelésről. Ezekben a méhcsaládokban télen, mivel alig lehetett atkaszúrt méh, nem volt elhullás/veszteség, illetve néhány 8-9 kereten betelelt családnál 1-2 kerettel kevesebb méh található most tavasszal, de ezen családok száma igen csekély. Vagyis elmondhatom, hogy a betelelt méhek száma ugyanaz most, mint az ősszel volt. Nagyon szépek az induló családok! 4. oldal (összes: 7)
5. oldal (összes: 7)
Telelés után H.M.: Anyaveszteség? N.Gy.: Anyaveszteség még az ősszel volt a zárkázás során, kb. 2-3 anyát valamilyen oknál fogva nem gondoztak a méhek a zárkában. Véleményem szerint ezeket a tél folyamán sem gondozták volna. De Október elején ugye ez még nem gond, hiszen a tartalékokból kényelmesen pótolhatók voltak ezek az anyák. H.M.: Tulajdonképpen, ha eddig jól számolom három előnye van ennek a technológiának: az igen hatékony atkakezelés lehetősége a fiasításmentes családban; kései hordás elmaradása; kései (hibás zsírtestű) méhek kikelésének kiküszöbölése. De mi a helyzet a hátrányokkal? Az anyát ki kell keresni, zárkázni kell, majd három hét múlva kiengedni. N.GY.: Az anyák többsége jelölt anya, de ha nyáron valamilyen oknál fogva elvész a jelölt anya, a jelöletlen kikeresése sem annyira ördöngös dolog már ősszel, hiszen nagyjából három kereten van csak fias, ahol keresni érdemes, és általában némi gyakorlattal felismerhető, hogy hol lehet. Átlagban ősszel 2 percbe telt egy családnál megtalálni az anyát és zárkázni. H.M.: A videón, melyet erről megosztottál rendkívül gyorsnak tűnik ez az anyakeresés. N.GY.: Nekünk a 30+60 méhcsalád méhanyáit nagyjából egy délutánba telt zárkázni, de a 300-as állományban is két nap alatt zárkázták be ketten az anyákat. H.M.: Folytassuk: tehát zárkázod az anyát, aztán oxálsavval szublimálsz!? N.GY.: Hogy egy méhcsaláddal példázzam: a zárkázás 16-ik napján kerül sor az első szublimálásra egy digitális oxálszublimálóval, ekkor pl. Szücs Andi adatai szerint (lásd a táblázatot) egyik esetben 647 atka hullott, aztán a 22-ik napon kiengedjük az anyát, és következik a második szublimálás, ekkor már teljesen fiasításmentes a család. Ekkor még lehullott 121 atka. Négy nap múlva harmadszorra is szublimálunk és még 7 atka hullt le a méhcsaládról. I. II. Fiasítás mentes III. Fiasítás mentes Kezelés Ellenőrzés Kezelés Ellenőrzés Kezelés Ellenőrzés Okt. 6. Okt. 9. Okt. 13. Okt. 16. Okt. 17. Okt. 30. 134 42 3 647 121 7 548 19 H.M.: Mi az, amit még fontosnak tartasz elmondani? 5 N.Gy.: A dicsőség soha nem egy emberé, hanem többek munkájának a gyümölcse. Így az elképzelt zárkát Oláh Feri készítette el, az oxálszublimálásban Varsányi Szabolcs segített és Szücs Andi a saját állományában az atkák számolását végezte és vezette egy táblázatban. Tehát tavaly ősszel állomány szinten fogtam bele, és az imént említett méhészek, továbbá Tukacs Imre csatlakoztak saját állományukkal a kísérlethez. Nagyon hálás vagyok mindenkinek! H.M.: Zárásként gratulálni szeretnék Neked is és a csapat minden tagjának! Jelentős dolog ez, nem utolsó sorban a negyedik előnye miatt is, ami nem más, mint a viaszban felhalmozódó szintetikus szermaradványok jelentős csökkentésének a lehetősége. Remélem, minél többen felfedezik e technológia előnyeit és alkalmazzák is majd! A témához kapcsolódva lásd még cikkünket Tiszta mézet a hordóba [1] címmel. Neumann György az Omme honlapján a bejegyzett előadók listáján is megtalálható. 6. oldal (összes: 7)
Elérhetőségei: n.gyorgy@citromail.hu [2] 06/70 3966006. Induló átlag család Szerző: Hevesi Mihály Közzététel ideje: 2019. 03. 09., szombat, 14:45 A forrás webcíme: https://magyarmezogazdasag.hu/2019/03/09/atkairtas-anyazarkazas-utanbeszelgetes-egy-sikeres-kiserletrol 7. oldal (összes: 7)