SZABÁLYOZÁS A szabályozás fogalma azt jelenti, hogy a szövetek működéséről folyamatosan visszajelzések érkeznek a szabályozást végző szervekhez, és ezen információk feldolgozása után következik be a további szabályozási folyamat kidolgozása.
Az idegrendszer szabályozó hatása az idegsejtek nagy sebességgel terjedő jelei révén gyorsan kialakul, de többnyire csak rövid ideig tart.
Az ingerlékenység fontos életjelenség, az emberi szervezetnek is alapvető sajátsága. Bizonyos hatásokra, az ingerekre sejtjeink, szervezetünk meghatározott módon válaszol. Ha a sejteket inger éri, ingerületi állapotba kerülnek, vagyis megváltozik az anyagcseréjük.
Az ingerek nyomán létrejött ingerület továbbítására és feldolgozására specializálódott az idegsejtekből és a gliasejtekből álló idegszövet. Az idegsejtek ingerületvezetésén azt értjük, hogy sejthártyájukon megfelelő ingert követően elektromos feszültségváltozás fut tova.
Az idegsejtek, más néven neuronok nyúlványos sejtek. Központi, sejtmagot tartalmazó részük a sejttest. Rövid, gazdagon elágazó nyúlványaik a dendritek. Általában ezek veszik föl az ingert és továbbítják az ingerületet a sejttest felé. A nyúlványok másik típusa a hosszú, kevéssé elágazó axon, amelyből sejtenként általában egy van. Az axon a sejttest felől az axonvégződés felé vezeti az ingerületet.
A nyúlványok másik típusa a hosszú, kevéssé elágazó axon, amelyből sejtenként általában egy van. Az axon a sejttest felől az axonvégződés felé vezeti az ingerületet. Az axonok felszínén a gliasejtek ellaposodott nyúlványai többszörösen feltekeredve szigetelő réteget hozhatnak létre. A gliasejtek nyúlványaiból álló burkolat a velőshüvely, aminek köszönhetően az ingerületvezetés sebessége sokszorosára növekedik. A velőshüvelyes axon neve idegrost.
Az idegsejt axonja rendszerint elágazó végfácskában folytatódik. A végfácskák bunkószerűen megvastagodott részei egy másik idegsejttel, izomsejttel vagy mirigysejttel létesítenek kapcsolatot, más szóval szinapszist. A szinapszisban a két sejtet keskeny szinaptikus rés választja el egymástól.
Az ingerek felvételére speciális sejtek, a receptorsejtek szolgálnak. Ezek megfelelő erősségű inger esetén ingerületet hoznak létre. Az egyes receptoroknak a különböző ingerekre nagyon eltérő az érzékenysége. Azt az ingert, amire egy receptor a legérzékenyebb, adekvát ingernek nevezzük.
A receptorokat csoportosíthatjuk az adekvát inger alapján, eszerint megkülönböztetünk fény-, hő-, mechanikai és kémiai receptorokat. A receptorsejtekben csak azok az ingerek keltenek ingerületet, amelyek erőssége eléri vagy meghaladja az ingerküszöböt. A receptorsejtekben keletkezett ingerület érzőidegeken és pályákon, általában a talamuszon keresztül kerül az agykéregbe, ahol kialakul az érzet, vagyis tudatosul a receptorműködés.
Az ideg a környéki idegrendszer része, idegrostokból áll. Rosttípusai szerint megkülönböztetünk érző, mozgató és kevert ideget, eredési helye szerint pedig gerincvelői ideget és agyideget.
Az ember idegrendszere a gerinces állatokéhoz hasonlóan központi és környéki idegrendszerre tagolódik. A központi idegrendszer részei az agyvelő és a gerincvelő.
A környéki idegrendszerben levő neuronok sejttestei dúcokban csoportosulnak. Egyes idegsejtek axonjai a központi idegrendszerből, illetve a dúcokból kinyúlnak, együttesen kötegeket alkotnak, ezek az idegek.
A velőshüvellyel borított axonok tömege és a sejttestek csoportosulásai a központi idegrendszeren belül színük alapján jól megkülönböztethetők. Az idegrostok tömege a fehérállományt, a főként sejttesteket tartalmazó részek pedig a szürkeállományt alkotják.
A fehérállományban hasonló irányban futó axonok kötegeit pályáknak nevezzük.
Az idegrendszert nem csak szerkezete, hanem működése alapján is feloszthatjuk. A reflexműködések során külső vagy belső hatásokra, ingerekre meghatározott válaszreakció alakul ki.
A végrehajtó szervek közül a vázizmok működését a szomatikus idegrendszer szabályozza. A vegetatív idegrendszer a belső szervek, zsigerek működését szabályozza. A szomatikus idegrendszer működése jórészt tudatos, a vegetatív idegrendszeré nem.
Az érzőműködések során a külső környezetből származó ingerek feldolgozása történik, gyakran válaszreakció kialakulása nélkül. Az akaratlagos mozgásszabályozás, például a járás a vázizmok működésének tudatos irányítását végzi. Ez természetesen szomatikus működés.
A magasabb rendű idegi működéseket, például a gondolkodást a nagyagy végzi.
A gerincvelő szomatikus reflexei: A gerincvelő számos szomatikus és vegetatív reflex központja. A csigolyaközti dúcokban található érző neuronok által szállított ingerület a gerincvelő hátsó gyökerén keresztül a szürkeállomány hátsó szarvába jut.
A szomatikus reflexívekben az érző neuronok ingerülete általában inter neuronra adódik tovább, majd ennek axonja a mellső szarvban levő mozgató neuronhoz kapcsolódik.
A végrehajtó idegsejt idegrostja a mellső szarvon kilépve a gerincvelői ideghez csatlakozik, és a megfelelő vázizomhoz fut, ennek összehúzódását idézi elő.
Ha kezünk hozzáér a forró fűtőtesthez, ez ingerli bőrünk idegvégződését, ami tulajdonképpen egy érző neuron nyúlványa. Az ingerület, az akciós potenciálhullám végigfut az idegroston, bejut a gerincvelőbe és egy inter neuron közvetítésével mozgató neuronra adódik tovább. Ennek axonja az ingerelt kéz hajlítóizmához fut. Ingerület hatására az izom összehúzódik, karunk behajlik, így elkapjuk kezünket.
A fenti reflex a kéz hajlítóizmainak összehúzódását eredményezi. Ezzel egyidejűleg szükségszerű, hogy a feszítőizmok elernyedjenek. Ennek szabályozása úgy történik, hogy a reflexívet alkotó érzőneuron egyik ága szinapszist létesít egy gátló idegsejttel.
A gátló neuron a feszítőizom mozgató neuronján végződik, és a belőle felszabaduló ingerületátvivő anyag átmenetileg ingerelhetetlenné teszi a mozgató idegsejtet. A szomatikus reflexekben szereplő végrehajtó idegsejtek ingerületátvivő anyaga az acetil-kolin.
A vázizmok mozgásának szabályozása a szomatikus idegrendszer feladata. A vázizmok mozgásáért az izommal szinapszist alkotó mozgató neuronok a felelősek. Izom-összehúzódás akkor következik be, ha az izommal szinapszist alkotó mozgató idegsejt axonján haladó ingerület a szinapszis útján átadódik az izomra.
Izom eredetű szomatikus gerincvelői reflex: A térdreflex testtartási reflex, szerepe a térd összecsuklásának megakadályozása. Ha a térdinat pl. reflexkalapáccsal megnyújtjuk, ezáltal megnyúlik a combizom is. Ezt érzékeli a combizomban lévő izomorsó, melyről az ingerület a gerincvelő megfelelő szelvényébe jut.
Itt az ingerület átkapcsolódik a combizom mozgató idegsejtjére, mely ezáltal izgalmi állapotba kerül, és összehúzódásra készteti a combizmot. Ennek látványos jele a láb hirtelen rándulása.
A törzs és a végtagok izmainak működését előidéző szomatikus mozgató idegsejtek a gerincvelőben találhatók, méghozzá helyük szabályszerűen követi a beidegzett izom elhelyezkedését. A kéz izmainak mozgató neuronjai például a gerincvelő nyaki szakaszában találhatóak, a láb mozgató idegsejtjei pedig a gerincvelő ágyéki szakaszában vannak.
Ehhez hasonló elrendeződésűek a csigolyaközti dúcokban helyet foglaló érző neuronok is. Így könnyen megérthető, hogy például a gerincvelő alsó szakaszának sérülése a láb érzékelési zavarát és bénulását okozhatja. A belső szervek működését szabályozó idegsejtek nem ilyen elrendeződésűek.
Gerincvelő vegetatív reflexei: A gerincvelő vegetatív reflexek központja is. Többek között szerepe van a bélcsatorna mozgásainak szabályozásában. A béltartalom nyomja az utóbél falában levő érző idegvégződéseket, így azokban ingerület keletkezik. Az ingerület az érzői degroston keresztül eljut a gerincvelő szürkeállományába, ahol áttevődik egy ún. központi vegetatív sejtre.
Ennek idegrostja a mellső gyökéren át hagyja el a gerincvelőt, és a bélcsatorna falában levő vegetatív dúchoz fut. A vegetatív dúcban található a végrehajtó neuron, amelynek ingerülete összehúzódásra készteti a bélfal simaizomzatát. Ez a reflex nem tudatosul.
A vegetatív gerincvelői reflexek felépítése lényegesen eltér a szomatikustól. Feltűnő például, hogy a szomatikus reflexben a mozgató neuron a gerincvelő mellső szarvában található, míg a vegetatív reflexben a környéki idegrendszerben, egy vegetatív dúcban.
REFLEX Idegi válasz. Az élő szervezetek idegrendszerét érő hatásokra adott válasza (reakció).
Reflexív A reflexív a reflexanatómiai alapja, mely az érzékelő idegvégződésből, az érző idegrostból, az úgynevezett központi kapcsolókészülékből, a mozgató idegrostból és a mozgató idegvégződésből áll. A központi kapcsoló berendezés a központi idegrendszer idegsejtjeiből áll.
Az ideg- izom kapcsolat Az ingerület mozgató idegről az izomrostra való átvitele a motoros véglemezen keresztül történik. A motoros véglemez az izomsejt membránjának megvastagodott része, melynek vályúiban az idegrost végnyúlványa található. Az ingerület áttevődésében egy a végnyúlványban termelődő kémiai anyag az acetilkolin központi szerepet játszik. Felszabadulása összehúzódásra készteti az izomsejtet.