Komparatív kapitalizmus
Komparatív kapitalizmus Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi Intézet és a Balassi Kiadó közreműködésével.
ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Komparatív kapitalizmus Készítette: Kövér György Szakmai felelős: Kövér György 2011. június
Komparatív kapitalizmus 6. hét Munkaviszonyok és munkaviszályok Kövér György
Tartalom A munkaadó-munkavállaló viszony szabályozásának történeti alakulása. A munkanélküliség A tőkés-bérmunkás viszony hozadéka a társadalmi konfliktusokban. (Charles Tilly koncepciója) A kollektív akciók szerepe a követelések intézményes joggá alakításában. Formális és informális akciók. Hétköznapi ellenállás. A kollektív erőszak A munkaviszályok típusai és eredményességük mérése. A hivatalos és a szakszervezeti statisztika sztrájkadatai Egy munkaviszály forgatókönyve
Patriarchális liberalizmus, avagy polgári paternalizmus (Bódy, 2010) A törvényi keretek (1840: XVI. tc. a gyárakról; 1851, Ideiglenes utasítás a kereskedési és ipar-viszonyok szabályozásáról; 1872: VIII. tc. Ipartörvény; 1875: XXXVII. tc. Kereskedelmi trv; 1884: XVII. tc. új ipartörvény) A liberális felfogás morális normák révén szabályozott viszonyokat tételezett fel, a magánjog szférájába tartozó munkajog pozitív regulálása ezzel nem fért össze. Az igazságszolgáltatásra csak akkor hárult szerep, ha valaki alapjogai sérültek, vagy a konfliktusok nem oldódtak meg és bírósághoz fordult (ha természetes jogai sérülnek, akkor büntetőjogi, ha a szerződéses viszonyban zavar, akkor polgári jogi ügy). A bíróság célja a társadalmi normarendszer helyreállítása a szerződések alapján. Munkaviszony személyes szolgálati viszony. Segéd : szakképzett, munkakönyve van, állandó folytonos munka, nem áll házi fegyelem alatt, önállósulhat (szemben a szolgával, napszámossal, tanonccal). Segéd és főnök kölcsönös, de nem egyenlő kötelességei, jogai, mindkettő felmondhat. Munkajogi viszályban bíróság, ill. Iparhatóság dönt.
Társadalmi integráció a társadalombiztosítás kezdetei A társadalombiztosítás útjai: a) munkavállalók önkéntes társulása (1870 Általános Munkásbetegsegélyző és Rokkant Pénztár) b) munkáltatók intézményes gondoskodása (1884: XIV. tc. ipartrv. Minden gyártulajdonos köteles a biztonságos és egészséges munkavégzést biztosítani. Ellenőrzés: iparfelügyelet felállítása) c) az állami kötelező biztosítás bevezetése: 1891: XIV. tc. ipari alkalmazottak betegségi biztosítása (1891:XIII. tc. vasárnapi munkaszünet) 1907: XIX. tc. Országos Munkásbetegsegélyző és Balesetbiztosító Pénztár (OMBI) 1900: Országos Gazdasági Munkás és Cselédsegélyző Pénztár; 1907: XLV. tc. beteg cselédek ingyenes gyógykezeltetése 45 napon át a munkaadó kötelessége (napszámosokra nem vonatkozott)
A munkanélküliség (Ulicska, 2001) Munkátlanság (Czuczor Fogarasi, 1867) ki munkát nem kap ; henye, tunya, dolgozni nem szerető Somogyi Manó: Munkanélküliség (Halász Mandelló: Közgazdasági Lexikon II. 1900) különböző csoportok. Kik tudnak és akarnak is (a konjunktúra áldozatai; szezonális foglalkozások) A munkanélküliség statisztikája: 1890. évi népszámlálás hely nélküli segédek a tulajdonképpeni ipar kategóriáján belül: összes segédek és szakmunkások 14,2%-a (népszámlálás adatai az év végére vonatkoznak!) Gyári napszámosok, ha hely nélkül vannak, legtöbb esetben még azt sem vallják be, hogy gyári napszámosok, mivel sehol sincsenek alkalmazva és tényleg különböző gyárakban szoktak alkalmaztatni. Ugyanez áll bizonyos mértékben a gyári munkásokra is, ha hely nélkül vannak, az iparág megjelölése nélkül legfeljebb mesterségüket vallják be.
A munka nélküli férfisegédek ágazati megoszlása (1910) Ipari alcsoport Kereső férfi Munka nélkül % 3 hónapnál több ideje % Ács-, asztalos-, bognár-, esztergályos-, kádársegéd 87 421 10 852 12,4 4 432 5,1 Borbély- és fodrászsegéd 12 743 1 160 9,1 568 4,5 Cipész- és csizmadiasegéd 61 070 3 800 6,2 1 908 3,1 Kocsmáros, vendéglős üzletben segéd 28 145 2 964 10,5 1 233 4,4 Kovács-, lakatos-, géplakatossegéd 103 357 6 866 6,6 2 884 2,8 Kőművessegéd 64 178 22 999 35,8 8 861 13,8 Könyv- és kőnyomdászsegéd 11 959 468 3,9 219 1,8 Mészáros- és hentessegéd 17 839 2 228 12,5 1 194 6,7 Molnársegéd 26 612 1 363 5,1 681 2,8 Péksegéd 13 396 1 359 10,1 567 4,2 Szabó- és szűrszabósegéd 38 848 3 204 8,2 1 229 3,2 Szűcssegéd 3 496 241 6,9 95 2,7 Takács-, posztó- stb. segéd 8 063 145 1,8 81 1,0 Egyéb ipari ágaknál segéd 261 488 11 896 4,6 5 532 2,1 ÖSSZESEN 738 615 69 545 9,4 29 484 4,0
Munkaviszályok, kollektív akciók, erőszak Charles Tilly (1929 2008) a kollektív akciók történeti szociológusa The Rebellious Century, 1830 1930 (1975) Sztrájkok Franciaországban 1830 1964 Az adatok 1880-as évektől megbízhatóak, a sztrájkok 1864-ig illegálisak, 1885-től jelentik rendszeresen Az 1880-as évek előtt alternáció a sztrájk és kollektív erőszak között, azután inkább együtt járnak. Szerinte a nagy francia sztrájkhullámok (1869 70; 1880 82; 1890 93; 1899 1900; 1906; 1919 20) együtt jártak a politikai participáció kiterjesztéséért folytatott küzdelmekkel, akkor is, ha közvetlenül napi gazdasági érdekekért folytak. (Ezt sokan vitatták!) Tillyt a politikai aspektus érdekelte igazán Összehasonlító adatbázisok a kollektív akciókról Nagy-Britanniára, Németországra, Olaszországra Statisztikai adatsorok elemzésével összefüggések kutatása a konjunktúraciklusokkal, élelmiszerárakkal, bűnözéssel, öngyilkossággal
Sztrájk és kollektív erőszak Franciaországban (Tilly, 1975.)
Sztrájkjog Magyarországon Az 1884. évi ipartörvény ugyan nem fogalmazott egyértelműen, de nem tiltotta explicit módon a munkafeltételek javítására irányuló összebeszéléseket (belügyminiszteri rendeletek próbálták korlátozni!) BM 55 154/1904; Kereskedelmi Minisztérium 73 078/1904 sz. rendeletei: téves úton járnánk, ha a sztrájkok orvoslását a tömeges munkabeszüntetés tilalmában, vagy pláne megtorlásában keresnénk. A szerződésileg elvállalt munkát mindenkinek teljesíteni kell, de mindenki szabadon határozhatja el, hogy bizonyos feltételek mellett munkát vállaljon-e, és senki oly munka vállalására nem kényszeríthető, amelynek feltételeit kielégítőnek nem találja. A nagyipar viszonyai között ez a jog a munkás számára testet csak úgy ölthet, ha a munkavállalás megtagadását társainak mennél nagyobb számával egyetértőleg határozza el, és a munka feltételeinek módosítására irányuló ilyen összebeszélés a mai gazdasági életnek jogos és törvényes eszköze, amelytől a munkást megfosztani annyi volna, mint őt védtelenné tenni a munkaadóval szemben. KM 87 906/1904. rendelet előírta a sztrájkokra vonatkozó statisztikai adatgyűjtést.
Sztrájkok és [kizárások] Magyarországon a 20. sz. elején (*rendőrségi és a **munkásmozgalmi kimutatások) 1900 1901 1902 1903 1904 1905 1906 1907 1908 1909 1910 *4 19 32 38 183 **346 652 488 251 181 162 [36] [70] [133] [71] [32] [27] 50% siker, 38% részleges siker 17% siker, 53% részleges siker 31% siker, 48% részleges siker
Sztrájktörténeti esettanulmányok Az 1904. évi vasutassztrájk és a kormányzati beavatkozás 1907. évi gazdasági válság. Munkáltatók a kollektív szerződések megkötése ellen. Kizárások (amikor a munkáltató nem engedi be dolgozni a munkásokat) száma a tetőponton A sztrájk sikerét a szakszervezet munkabéremelésben és a munkaidő rövidítésben méri. 1908-tól mind a sztrájkok, mind a sztrájkokban résztvevő munkások száma radikálisan csökken, ahogy a sikeresen elnyert munkabéremelés és munkaidőcsökkentés is. Zuhan a sztrájk által elvesztett munkanapok száma is. (Kifizetett munkanélküli segélyek összege szintén 1908-ban tetőzik.) 1908-tól csökken a szakszervezeti tagok létszáma (a vasúti munkások szövetségét fel is oszlatták) 1912. május 23. vérvörös csütörtök. Sztrájk és kollektív erőszak
A sztrájkoló budapesti munkások aránya a gyártelepek mérete alapján (1912. május 23) Gyárak száma Munkások száma Hiányzó munkások % 1000 fő felett 16 31 942 13 254 41,5 500 1000 fő 21 15 127 7476 49,4 200 500 fő 71 20 724 9010 43,5 100 200 fő 70 9 941 4946 49,8 ÖSSZESEN 178 77 734 34 686 44,6
Az 1912. május 23-24-i sztrájk, tüntetés és kizárás forgatókönyve A választójogi vitában a parlamenti ellenzéki obstrukció letörése Az SZDP május 22-i sztrájk- és tüntetési felhívása (az építő-, fa-, festő-, vas- és fémmunkások, nyomdászok szakszervezete csatlakozik) A vasművek és Gépgyárak Egyesülete, az építési vállalkozók és kőművesmesterek szövetsége a munkabeszüntetők kizárását ígéri Budapest rendőrkapitánya a felvonulást és a népgyűlést nem engedélyezi 1912. máj. 23. A felvonulók kísérlete a parlamenthez eljutásra, a karhatalom és a katonaság ezt fegyveresen megakadályozza Este az SZDP a sztrájk beszüntetésére szólít fel 1912. május 24-én a Vasművek és Gépgyárak Országos Egyesülete 2 hétre kizárja a munkásokat A kizárt angyalföldi munkások kollektív erőszakkal tiltakoznak. Újabb összecsapások a rendőrséggel és katonasággal Az SZDP vezetői tárgyalásokat ígérnek a munkaadók szövetségeivel. Népgyűlés a Zöld Vadászban 11. órakor (VI. Hermina u. 47). Szakszervezetek kérésére a munkaadók (a kormány óhajához illően) megszüntetik a kizárást
Irodalom Rézler Gyula: A magyar nagyipari munkásság kialakulása 1867 1914. Bp. 1945. 161 177; 198 221. Gyáni Gábor: A szociálpolitika múltja Magyarországon. Bp. 1994. Bódy Zsombor: Az ipari munka társadalma. Bp. 2010. 33 91; 143 160. Tomka Béla: Európa társadalomtörténete a 20. században. Bp. 2009. 273 294. Ulicska László: A munkanélküliség feltalálása Magyarországon. A munkanélküliség fogalmának recepciója a magyar társadalomban. Korall 5 6. 2001. ősz-tél, 37 49. Pogány Ágnes: Munkabérek a két világháború közötti Magyarországon. Történelmi Szemle, 1989. Gyáni Gábor: Fővárosi zavargások a dualizmus évtizedeiben. In: Rendi társadalom polgári társadalom 3. Társadalmi konfliktusok. (Szerk. Á. Varga László) Salgótarján, 1991. 345 354. Papp Gábor: Sztrájkoló vasutasok a századfordulón. In: Generációk a történelemben. Rendi társadalom polgári társadalom 21. (Szerk. Gyáni Gábor, Láczay Magdolna) Nyíregyháza, 2008. 269 279. James C. Scott: Az ellenállás hétköznapi formái. (Ford. Kiss Anna) Replika, 23 24. 1996. december, 109 131. Charles Tilly: Alávetés, ellenszegülés, behódolás diskurzus. Replika, 23 24. 1996. december, 131 141. Tilly, Charles, Tilly, Louise, Tilly, Richard: The Rebellious Century 1830-1930. Cambridge, 1975. Van der Linden, Marcel: Charles Tilly s Historical Sociology. International Review of Social History, 2009. 237 274.