ENERGIAHATÉKONYSÁGI POLITIKÁK ÉS INTÉZKEDÉSEK MAGYARORSZÁGON

ENERGIAHATÉKONYSÁGI POLITIKÁK ÉS INTÉZKEDÉSEK MAGYARORSZÁGON Az energiahatékonyság monitoringja az EU-27-ben című projekt Magyarországra vonatkozó zárótanulmánya Budapest, 2009. október

Szerző: dr. Elek László Energia Központ Kht. Tel.: 36-1-802-43-70 E-mail: laszlo.elek@energiakozpont.hu 2

TARTALOM 1. Vezetői összefoglaló 2. Az energiahatékonyság gazdasági és jogi háttere 2a) Általános gazdasági összefüggések 2b) Energiafelhasználási trendek üzemanyagtípusonként és szektoronként 2c) Az energiahatékonyság energiapolitikai háttere 3. Az energiahatékonysági trendek általános értékelése 3a) Az energiaintenzitások általános trendjei 3b) Ipari energiafelhasználási trendek 3c) Háztartási energiafelhasználási trendek 3d) Tercier szektor energiafelhasználási trendjei 3e) Közlekedési energiafelhasználási trendek 3f) A nemzetgazdasági és ágazati energiahatékonyság indexek 3g) CO2- emissziók trendjei 4. Energiahatékonysági intézkedések 4a) A jelenlegi energiahatékonysági intézkedések 4b) Az energiahatékonysági intézkedések kialakult rendszere 4c) Innovatív energiahatékonysági intézkedések 4d) Energiahatékonysági intézkedések értékelése 4d1) Energiahatékonysági intézkedések szemi-kvantitatív hatásbecslése 4d2) Az energiahatékonysági intézkedések kvantitatív elemzésének tanulságai 5. A Szolgáltatási Direktíva bevezetésének hazai fejleményei és az EU 20%-os energiahatékonysági célkitűzésének fejleményei 3

1.) Vezetői összefoglaló Az EU nagy érdeklődést mutat Magyarország energiahatékonyságának alakulása iránt, mivel annak komoly hatása van a gazdasági versenyképességre és jelentősek a környezeti hatásai. Az 1107/. számú Energiahatékonyság növelésére vonatkozó kormányhatározat igen ambiciózus célokat tűzött ki: - 3,5%-or primer intenzitáscsökkenést - 1,8 Mtoe/év primer energia megtakarítást A célok elérése érdekében a kapcsolódó Akciótervben 15 különböző energiahatékonysági akciót jelöl ki. -ban kidolgozásra került a Szolgáltatási Direktíva igényei szerint kidolgozott: Nemzeti Energiahatékonysági Akcióterv. 2008-ban kidolgozták a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiát. Az ODYSSEE adatbázis alkalmas a kormányzati célkitűzések statisztikai szigorúságú kontrolljára. Az ODYSSEE adatai szerint a primer intenzitás 1991- között évi 2,34%-kal csökkent. A primer intenzitás javulásában jelentős szerepet játszott, hogy -től bevezetésre került a kapcsolt energiatermelésre vonatkozó kötelező és kiemelt átvételi ár. Ennek eredményeképpen gombamódra szaporodtak a 65 75%-or hatásfokú CHP egységek, amelyek hatásfoka 20 25%-kal magasabb, mint a kizárólagos villamos energiát termelő egységeké. A végső energiafelhasználás 1991- között évi 2,54%-kal csökkent. A 90-es években jelentős feldolgozóipari átstrukturálódás zajlott le a gépek és berendezések aránynövekedése mellett. A gépek és berendezések iparág a külföldi befektetések eredményeként rövid időn belül vezető feldolgozóipari ágazattá vált és -ben már a feldolgozóipari bruttó hozzáadott érték 56,9 %-át adta. A gépipari termelés azonban nem teljes vertikumú, hanem általában a multinacionális vállalatok egy-egy termelési fázisát valósítja meg. Mivel a félkész termékeket más országokban lévő üzemekbe kell szállítani, így a gépipari növekedés a szállítási igények növekedését vonta maga után. Az áruszállítás területén jelentős átrendeződés zajlott le, az áruszállítás vasútról jelentős mértékben közútra terelődött. A gazdaságban domináló multinacionális vállalatok előnyben részesítették a közúti szállítást a vasúti és belvízi szállítással szemben. Az energiahatékonyság javulását komplex módon mérő ODEX index 18,8%-kal javult - között, miközben az EU 27 ODEX index csak 10,2%-kal javult - között. A hatékonyságjavulás jelentős részében az ipari és a közlekedési szektor energiahatékonyságának javulásából származott. A feldolgozóiparban az ágazati termelési indexek jelentős növekedése mellett az energiafelhasználás stagnált. A közlekedési szektorban a közlekedési teljesítménymutatók növekedése a legutóbbi években meghaladta az energiafelhasználás növekedését. A MURE adatbázisba 42 magyar energiahatékonysági intézkedés került be. 4

A tanulmány ágazatonként különböző aspektusokból elemzi az energiahatékonysági intézkedéseket. 5

1991 1992 1993 1994 2.) Az energiahatékonyság gazdasági és jogi háttere 2a) Általános gazdasági összefüggések A rendszerváltás magában foglalta azokat az intézményi átalakulásokat, amelyek nélkülözhetetlenek voltak a piacgazdaság létrejöttéhez. A gazdasági szférában ezek közül a legfontosabbak: piacosítás, magánosítás, gazdasági nyitás. 1991- között az átlagos gazdasági növekedés 3,7% volt. Az átalakítási periódusban három recessziós év is volt 1991, 1992, 1933, amikor a GDP csökkent. A növekedés motorja az ipari növekedés volt, ahol a változatlan áras bruttó hozzáadott érték átlagos növekedési üteme 6% volt 1991- között. A vizsgált időszakban, a tercier szektorban 3%-os volt a változatlan áras bruttó hozzáadott érték átlagos növekedése, míg a mezőgazdaságban 1% átlagos éves csökkenés volt regisztrálható a változatlan áras bruttó hozzáadott értékben mérve. A háztartások magánfogyasztásának évi átlagos 2,7%-os növekedése a 3,7%-os átlagos GDP növekedés alatt maradt. MЄ00 80000 70000 60000 50000 40000 30000 0 10000 0 Makrogazdasági mutatók Magyarországon GDP Є00-ben ipari BHÉ háztartások magánfogy. 1. ábra 6

1991 1992 1993 1994 40000 35000 30000 25000 0 15000 10000 5000 0 MЄ00 Az alapvető szektorok hozzájárulása a GDP-hez tercier szektor ipar mezőgazdaság 2. ábra A vizsgált 17 év gazdasági szerkezetváltozásaira a nemzetközi tendenciákkal némileg ellentétesen jellemző volt, hogy az erőteljes külföldi tőkebefektetések hatására nőtt az ipar részaránya, míg a szolgáltatások részaránya némileg csökkent. A közoktatásban finanszírozási reformot hajtottak végre. A felsőoktatásban bevezették a bolognai rendszert, ami javította a fajlagos finanszírozási mutatókat. Az egészségügy átfogó finanszírozási reformja még várat magára. A mezőgazdasági jövedelemtermelés 7,6%-ról 4,9%-ra csökkent 1991 és között a változatlan áras bruttó hozzáadott értékben mérve. Az ipari növekedés hajtóereje a külföldi tőkebefektetésekben keresendő, mivel a vizsgált időszakban az állami vagyon privatizációja mellett jelentős zöldmezős nagyberuházások is megvalósultak. A feldolgozóiparban kulcskérdés volt a gépipar és járműgyártás fejlődése. A rendszerváltás előtt a gépek és berendezések gyártása iparág döntően szovjet piacra termelt, s csak kevés terméke felet meg a világpiac követelményeinek. A rendszerváltáskor a hagyományos piacok összeomlottak. A gépipar és a járműipar néhány éven belül vezető ágazat lett, mivel sok multinacionális cég telepítette egy-egy termelési fázisát Magyarországra, kihasználva az olcsó és szakképzett munkaerő előnyeit. Az egyes termelési fázisok különböző országokba telepítése ugyanakkor jelentősen növelte a szállítási igényeket. A gazdaságban domináló multinacionális vállalatok előnyben részesítették a közúti szállítást a vasúti szállításhoz képest, annak nagyobb rugalmassága és volumenfüggetlensége miatt. 2b) Energiafelhasználási trendek üzemanyag típusonként és szektoronként A végső felhasználás a gazdasági átalakulás fejleményei miatt 1990 és1992 között 17%-al csökkent majd 1992- között átlagosan 0,5%-kal nőtt. A végső felhasználás a közlekedési szektorban nőtt a legdinamikusabban (5,1% / év) 1992-es bázison. Az üzemanyagok áremelkedése illetve a KRESZ sebességkorlátozások -től kismértékben visszafogták a közlekedési felhasználás növekedését. 7

Az iparban évi átlagban 1,3%-kal csökkent a végső energiafelhasználás. A rendszerváltás után számos energiaintenzív iparágban jelentősen csökkent a termelés, míg a kevésbé energiaigényes ágazatokban jelentősen felfutott a termelés. A háztartási, tercier és mezőgazdasági szektorban stagnált a végső felhasználás. A növekedés évi átlagban 0,2% / év volt. Végső felhasználás ágazatok közötti megoszlását vizsgálva szembetűnő a közlekedési végső felhasználás előretörése. A közlekedési végső felhasználás részaránya az 1990-es 15,8%-ról -re 26,8%-re nőtt. Az ipar végső felhasználáson belüli részaránya az 1990-es 34,2%-ról -re 20,1%-ra csökkent. Ebben a csökkenésben jelentős szerepe volt az iparszerkezeti változásoknak. A háztartási, tercier és mezőgazdasági szektorokban az 1990-es 49,9%-os fogyasztási arány -re 53,1%-re nőtt. A háztartási szektorban az átlagos lakásalapterület növekedése jelentősen lelassult. A 90-es évek elején a magas hatásfokú gázkazánok nagyarányú behatolása csökkentette az egységfogyasztást. A -es évekre az egységfogyasztás visszatért az eredeti szintre. Az utóbbi két évben a háztartási gázárak emelkedésével párhuzamosan az alsó jövedelmi decilisekben a gázfogyasztás csökkenése figyelhető meg, mivel ebben a jövedelmi kategóriában egyre többen helyettesítik a földgázt tűzifával. Az alapterületek a tercier szektorban folyamatosan nőttek. Ezzel párhuzamosan a tercier szektor energiafogyasztása -ig dinamikusan nőtt. A -tól meghozott megszorító intézkedések hatására a fogyasztás csökkent. A végső fogyasztást energiahordozók szerinti bontásban vizsgálva: az olaj és olajtermékek az 1990-es 31,5%-ról -re 29,7%-ra estek vissza. A földgáz részaránya az 1990-es 31,1%-os szintről -re 36,1%-ra nőtt. Felhasználása a háztartási és tercier szektorban valamint az energia szektorban igen jelentős. A biomassza felhasználása a számbavétel szerint az 1990-es 1,8%-ról -re 5,6%-ra nőtt. A számbavétel azonban csak a kereskedelmi forgalomba került forrásokat veszi figyelembe. A valódi háztartási felhasználás a 2009-es KSH Háztartási Energiafelvétel szerint az energiamérleg által számba vett háztartási biomasszafogyasztás hatszorosa. A villamos energia piaci részaránya az 1990-es 14,3%-ról -re 17,2%-ra nőtt. A villamos áram iránti igények minden szektorban nőttek, de a háztartási és tercier szektorban volt a leggyorsabba a növekedés. A szén piaci részaránya az 1990-es 13,1%-ról -re 4,4%-ra csökkent. A legnagyobb szerepe a szenes erőművek révén az energia szektorban van, a háztartási és tercier szektorban azonban jelentősen csökkentek a szénigények. 2c) Az energiahatékonyság energiapolitikai háttere Az utóbbi 10 évben igen intenzív munka zajlott az energiahatékonysági és klímavédelmi stratégiák kidolgozása érdekében. Ezek az intézkedések az 8

üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését és a klímaváltozás hatásainak csökkentését célozzák. Az alábbi stratégiai dokumentumok számítanak a legfontosabb mérföldkőnek. Energiahatékonyság növelésére vonatkozó stratégia Kis és közepes CHP-k támogatása Energiaadó földgázra és villamosenergiára Üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló törvény Magyarország megújuló energia forrás felhasználás növelésének stratégiája Magyarország Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terve 2008 Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia 2008 1107/. számú 2010-ig terjedő Energiahatékonyság növelési stratégia - az energia intenzitás csökkentése 3,5%/év - 75 PJ/év primerenegia megtakarítás - 5 Mt/év CO2 emisszió csökkentés - a megújuló energiák felhasználásának 28 PJ-ról 50PJ-ra való növelése A kapcsolódó Akcióterv 15 konkrét energiahatékonysági akciót tartalmaz: - az önkormányzatok energia menedzsmentjének javítása - az ipari energiafelhasználás hatékonyságának javítása - a közlekedés modernizációja - pénzügyi támogatás a háztartási energiamegtakaritásoknak - megújuló energiák behatolásának támogatása - távfűtés megújítása Kis és közepes CHP k telepítésének támogatása - a CHP alkalmazása energiatakarékosságot jelent a külön-külön termelt villamos és hőtermeléshez képest - a CHP alkalmazása növeli az ellátásbiztonságot és hozzájárul az üzemanyagmix diverzifikációjához - a CHP költséghatékony megoldás a villamos hálózat vesztesége csökken a CHP növeli a termelők közötti versenyt, mivel növeli a fogyasztók számára kínált választási lehetőségeket a CHP üzem gazdaságos, ha a villamos energia arány alacsony a CHP által termelt villamos áramot kötelező átvételi áron kell átvenni (alaprendelet 56/, jelenleg érvényes 287/2008) a tarifarendszer minimális energiahatékonyságot ír elő a CHP k hatékonyságára Energiaadó a földgázra és villamosenergiára (138/.kormányrendelet) Az energiaadót a nem háztartás fogyasztókra vetik ki. Alapkoncepciója, hogy megdrágítsa a fosszilis energiahordozókat, s a megújulókat versenyképesebbé tegye. Az energiaadót meg kell fizetni: - energiaszolgáltató által szolgáltatott földgáz és villamosenergia után a háztartási fogyasztók kivételével - az energiaszolgáltató által a feljogosított fogyasztók felé értékesített földgáz és villamosenergia után a háztartási fogyasztók kivételével 9

- a feljogosított fogyasztó az EU más tagállamából földgázt vagy villamosenergiát vásárol, kivéve a lakosság fogyasztó általi vásárlást - a feljogosított fogyasztó az EU-n kívüli országból földgázt vagy villamosenergiát vásárol, kivéve a lakossági fogyasztó általi vásárlást Az adó alapja: - a villamosenergia mennyisége MWh -ban mérve - a földgáz mennyisége GJ ban mérve Az adó mértéke: - villamosenergiára 252Ft/MWh - földgázra 76,50Ft/GJ Üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló törvény (15/. kormányrendelet) A /87/EC irányelv értelmében a 20MW nál nagyobb teljesítményű tüzelőberendezéssel rendelkező létesítmények csak engedély birtokában folytathatnak CO2 kibocsátó tevékenységet. Az EU kibocsátás kereskedelmi rendszerében Magyarországról az energiaintenzív szektorok 229 vállalkozása vesz részt. Az üvegházhatású gázok kibocsátáskereskedelmi rendszerének hazai implementálásáról szóló törvény -ben született meg. tavaszán jelent meg az ágazati limiteket és az intézmények kiosztásait tartalmazó Nemzeti Kiosztási Terv és Lista. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium -re összesen 30,2 millió db kvótát osztott ki ebből mintegy 17 millió db-ot a villamosenergia szektorban. Az eddigi adatok alapján megállapítható, hogy az állam a kibocsátási egységeket jelentősen túlallokálta a piaci szereplőknek. A kvóták túlallokálása azért következhetett be, mert kibocsátási adatok korábban nem álltak a hóságok rendelkezésére. A kormányzat a rendszer beindulása előtt kénytelen volt az érintett cégek önbevallására hivatkozni a kvóták kalkulációjakor a vállalatok pedig a jövőbeni kvótahiánytól tartva igyekeztek az állammal a lehető legmagasabb kvótamennyiséget elfogadtatni. Több tagállamban hasonló helyzet állt elő, így a tonnánkénti CO2 ára a korábbi 30EUR-os árról -re 0,5 1 EUR-ra esett vissza. Az Európai Bizottság. április 16-án úgy döntött, hogy a magyar Kiosztási Terv több szempontból nem felel meg a vonatkozó EU irányelvnek, s közel 4 millió tonna CO2-vel csökkentette Magyarország kvótáját. Megújuló energiaforrások növelésének stratégiája Magyarországon a megújuló energiaforrások felhasználása igen sokoldalú lehet. A legfontosabb alkalmazási területük a fűtési célú hőfelhasználás. Az utóbbi években azonban a villamosenergia termelés is hangsúlyossá vált. Az EU fontos szerepet szán az üzemanyagként történő felhasználásnak is. A megújulók kevéssé terhelik a környezetet, s elősegítik az agrárfoglalkoztatást. A stratégiai dokumentum részletesen elemzi a megújulók felhasználásának fő trendjeit, a megújuló alapú villamosenergia termelést, a megújuló alapú hőtermelést. Energiahordozóként is sorra veszi a kilátásokat - biomassza - biogáz 10

- bioüzemanyagok - szél - geotermikus energia - napenergia - vízenergia Behatóan elemzi a megújulók ösztönzésének állami eszközeit, ezen belül a megújuló alapon termelt villamosenergia támogatását. 2008 Magyarország Nemzeti Energiahatékonysági Akcióterve A Szolgáltatási Direktíva költséghatékony energiahatékonysági intézkedések bevezetését írja elő energiamegtakarítási kötelezettségek előírásával. A direktíva valamennyi végfelhasználói szektorra kiterjed. (háztartások, tercier, nem energiaintenzív ipar, közlekedés, mezőgazdaság) 9 év alatt 9% energiamegtakarítást kell elérni a legutóbbi öt év korrigálatlan végső energiafelhasználásának bázisán. Minden energiahatékonysági intézkedésnek ellenőrizhetőnek, mérhetőnek vagy becsülhetőnek kell lennie. A célkitűzések a legfontosabb szektorokat érintik: - háztartási szektor épületállománya - háztartási gépek - tercier szektor épületállománya - tercier szektor irodagépei - közlekedés, szállítmányozás - nem energiaintenzív ipar A Nemzeti Energiahatékonysági Akcióterv felvázolja a már folyamatban lévő és tervezett intézkedéseket, amelyek alkalmazásával elérhető a megelőző öt év korrigálatlan végső felhasználásának bázisán számított évi 1% energiamegtakarítás. Az intézkedések az alábbi csoportokba sorolhatóak: - meglévő intézkedések - jogszabályalkotást igénylő intézkedések - pénzügyi támogatást igénylő intézkedések 2008 Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia (NÉS) A NÉS feladata, hogy járuljon hozzá egy klímabarát fenntartható fejlődési pályára való átálláshoz, a gazdasági versenyképesség fokozásához, az emberek életminőségének javításához figyelembe véve az ország természeti, társadalmi és gazdasági adottságait. A klímaváltozás kockázatának korlátozását az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkenésével kell elérni. A NÉS behatóan elemzi a végső energia felhasználást. Ezen belül az ipar, a közlekedés, a mezőgazdaság végső felhasználásait. Górcső alá veszi a kibocsátás csökkentési célokat. Ösztönzőket határoz meg az alacsonyabb széntartalmú gazdaság felé vezető úton. Nagy vonalakban elemzi az energiaszerkezetet, az energiahatékonyságot és a gazdasági szerkezetet. A NÉS megfogalmazza az energetika stratégiai céljait: - az ökológiai terhelés mérséklést a primerenegia felhasználás mérséklésével kell elérni 11

(a kívánt GDP növekedés ne járjon együtt az energiafelhasználás növekedésével) - ösztönözni kell a lakosságot és a közintézményi szférát az energiatakarékosságra - a fiskális politika környezeti szempontú felülvizsgálata (káros támogatások felülvizsgálata, az adórendszer átalakítása) Az energiahatékonyság növelését fogyasztói csoportonként elemzi: Részletesen számba veszi: - az erőművi hatásfokjavítást - a lakossági és közületi energiatakarékosságot nyílászárók cseréje épülethatároló szerkezetek hőszigeletése fűtési berendezések korszerűsítése fűtésszabályozás távhő egyedi szabályozása A lakossági közületi szektorban kiemelten kell kezelni az épületenergetikai előírások fokozatos szigorítását. A NÉS megfogalmazza a közlekedési energiafelhasználásra vonatkozó stratégiai célokat: - ösztönözni kell a közlekedés karbon-intenzitásának csökkentését, annak érdekében szinten kell tartani lehetőség szerint növelni kell a tömegközlekedés részarányát - növelni kell a kombinált áruszállítás részarányát - tudatos és körültekintő infrastruktúra fejlesztés szükséges a városi és elővárosi kötött pályás közlekedés fejlesztéséhez - a teherszállítás externális költségeit be kell építeni az útdíj rendszerébe - teret kell biztosítani a helyi közlekedésfejlesztési döntéseknek, erősítve a kistérségek szerepét Összességében a NÉS szerint a kibocsátás csökkentés legfontosabb területe: - az energiahatékonyság elősegítése a lakossági és közületi szektorban - erőművi hatásfoknövelés, kapcsolt energiatermelés bővítése - a megújuló energiák elterjedésének bővítése - ipari energiaracionalizálási projektek - a közlekedési szerkezet átalakítása - a szén-dioxid megkötés elősegítése erdőtelepítéssel Az éghajlati alkalmazkodás össztársadalmi feladat. Az éghajlati alkalmazkodás felelősségét nem csak az államnak, hanem az üzleti szférának, a civil szervezeteknek és a lakosságnak is viselnie kell. főzés) Háztartások A fogyasztási szerkezet megváltoztatásáért a lakossági fogyasztók tehetnek a legtöbbet. - takarékos háztartási anyag és energiafelhasználás (fűtés, melegvíz, - klímatudatos lakossági fogyasztás Közlekedés 12

- egyéni közlekedés visszaszorítása (tömegközlekedés (vasút,autóbusz) előnyben részesítése) - közúti teherszállítás átterelése vasútra - kombinált közúti vasúti közlekedés fejlesztése Üzleti szféra - saját vállalati működésre vonatkozó erőforrás-,anyag-, energiatakarékosság - energiahatékony irodai készülékek használata - önkéntes megállapodások az energiaintenzív ágazatok érdekképviseleti szervezeteivel az energiafogyasztás csökkentésére - szemléletformáló programokban való részvétel, civil szervezetekkel való együttműködés 13

1991 1992 1993 1994 1991 1992 1993 1994 3.) Az energiahatékonysági trendek általános értékelése 3a) Az energiaintenzitások általános trendjei Általános trendek Az energiaintenzitási trendek két indikátorral jellemezhetőek. A primerintenzitás mutatja a primer energiafogyasztás GDP-hez viszonyított arányát. A végső intenzitás mutatja a végső energiafogyasztás (ipar, közlekedés, háztartások, tercier, mezőgazdaság) GDP-hez viszonyított arányát. 1991- között a végső intenzitás átlagosan évi 2,54%-al, míg a primer intenzitás átlagosan évi 2,34%-kal csökkent. koe / Є00 0.7 0.65 0.6 0.55 0.5 0.45 0.4 0.35 0.3 0.25 0.2 Primer és végső intenzitás primer intenzitás végső intenzitás 3. ábra 70 % Végső / primer energiaintenzitás 68 66 64 62 60 4. ábra 14

A primer intenzitás - között csökkent a leggyorsabban, mivel -től került bevezetésre a CHP-k által termelt villamosenergiára vonatkozó kötelező és kiemelt átvételi ár. Jelentős változáson ment át a villamos energiatermelés szerkezete. 1991-ben a nukleáris energia adta a bruttó villamos energiatermelés 46,6%-át, a földgáz 16,6%-- t, míg a szén 26,6%-át. -ban a bruttó villamos energiatermelés 36,1%-át nukleáris energia, 36,1%-át földgáz, míg 22,2%-ét szén adta. Az atomerőmű hatásfoka konvencionálisan 33%. A földgáztüzelésű kapacitásfejlesztések jelentős részben 65-70%-os hatásfokú CHPken keresztül valósultak meg. A kizárólag villamos energiát termelő szenes erőművek hatásfoka 36-38%. A villamos energiatermelés tüzelőanyag összetétele a magasabb hatásfokú termelés felé tolódott el. -től kezdődően a biomassza is megjelent a tüzelőanyag mixben. A villamosenergia termelésre szánt biomassza 28-30%-os hatásfokkal került felhasználásra, így kissé lerontotta az országos hatásfokot. A végső intenzitás 1991-1994 között csökkent a leggyorsabban, amikor jelentős termelőkapacitásokat zártak be az energiaintenziv szektorokban (kohászati üzemek, vegyipari üzemek). A 90-es évek közepétől kezdve egyre jelentősebekké váltak a gépipari és járműipari kapacitásfejlesztések, amelyek a végső intenzitás csökkenésének irányába hatottak. A villamos energia végső felhasználáson belüli részaránya az 1990-es 14,3%-ról - re 17,2%-ra nőtt. A villamos energia behatolása a végső felhasználásba kettő hatással jár: - csökkenti a végső felhasználás növekedését, mivel a felhasználók szintjén energiamegtakarítást jelent a fosszilis tüzelőanyagok elektromos árammal történő helyettesítése - a növeli a villamos energia iránti igényt, ami az energiaátalakítási szektorban növeli az átalakítási veszteséget A teljes gazdaságra vonatkozó strukturális hatás A végső intenzitás megtisztítható a gazdaság szerkezeti változásainak hatásaitól. A strukturális hatás a gazdaság átstrukturálódásának mértékétől függ. A magyar gazdaságban a tercier szektor kis mértékű aránycsökkenése, az ipar mérsékelt aránynövekedése, s a mezőgazdaság kismértékű aránynövekedése volt megfigyelhető a változatlan áras bruttó hozzáadott értékek alapján. A tercier szektor aránycsökkenése növeli, míg az ipar aránynövekedése növeli az energiaintenzitást. Az ágazatok közötti eltolódásoktól függ a strukturális hatás mértéke. A strukturális hatás kiszűréséhez kalkulálni kell az aktuális végső intenzitást, s a -es gazdasági struktúrában kalkulált végső intenzitást. Minél nagyobb a kétfajta végső intenzitás különbsége annál nagyobb a szerkezeti változás. 15

1991 1992 1993 1994 0.45 0.4 0.35 0.3 0.25 Az aktuális intenzitás és a GDP szerkezetű végső intenzitás a teljes gazdaságra koe / Є00 GDP szerkezetű energiaintenzitás aktuális energiaintenzitás 0.2 5. ábra A struktúrális hatás a teljes gazdaság végső intenzitására % 0-0.5-1 -1.5-2 -2.5-3 -3.5 1992- - -0.05-0.75-2.2-2.95-2.87-2.82 6. ábra végső intenzitás a teljes gazdaságra végső intenzitás GDP szerkezetben stuktúrális hatás A teljes gazdaság szintjén a strukturális hatás aránya az 1992- közötti 25,4%-ról - között 1,7%-ra csökkent, vagyis a teljes gazdaság szintjén a strukturális változások jelentősen lefékeződtek. Az egyes ágazatokon belül azonban lényeges szerkezeti változások zajlottak le. Az ipar végső intenzitása csaknem harmadára csökkent 1991 és között. A fejlődés motorjai a gépipari és járműipari alágazatok voltak, ahova jelentős tőke érkezett. Jelentős termelőkapacitások léptek be a gépiparba és járműiparba. Ezekben az ágazatokban a termelési indexek jelentős mértékben nőttek. Ezzel párhuzamosan a feldolgozóipari energiafelhasználás nem nőtt. Így a feldolgozóipari energiahatékonyság javult. A szerkezeti hatás az ipari végső intenzitás csökkenésében 24,3%-os volt - között. A tercier szektor jelentős új egységekkel bevásárlóközpontokkal és bankfiókokkal bővült. Ugyanakkor sok iskola és kórházépület elhanyagolt állapotú, felújításra szorul. A tercier szektor épületállománya épületenergetikai szempontból jórészt felméretlen. Az Építész Kamara felmérése szerint kb. 6000 olyan középület van, amelyre a 91/. Épületenergetikai Direktíva szerint energetikai tanúsítványt kell készíteni. 16

1990 1991 1992 1993 1994 Felmérések hiányában, azonban nem tudjuk ezen épületek összetételét, korát, energetikai minőségét. A 176/2008. Energiatanúsítványra vonatkozó kormányrendelet szerint az új építésű ingatlanok használatba vételéhez illetve bérbeadásához kötelező az energiatanúsítvány. Az energiatanúsítvány alapján az egyes épületek energetikai minősége egymással összehasonlítható, annak alapján az épületek energetikai szempontból minőségi osztályokba sorolhatóak. A mezőgazdasági energiaintenzitás óta jelentősen csökkent. Az iparral ellentétben a mezőgazdaságba kevés külföldi működő tőke érkezett. A hazai mezőgazdasági alapok sokoldalúan segítik a mezőgazdasági vállalkozók támogatását, a mezőgazdaság fejlesztését, s a vidéki kistérségek népességmegtartását. A géppark azonban elöregedett. Sok helyen dolgoznak 0-ra leírt gépekkel. Ágazati végső energiafelhasználások szektoronként 7 Mtoe A végfelhasználó szektorok végső felhasználása 6 5 4 3 közlekedés ipar háztartás 2 1 tercier 0 7. ábra Az országos végső felhasználás 1990-1992 között 17%-kal csökkent a szocialista nagyipar összeomlása miatt. Azóta éves átlagban 0,5%-kal nő. Az ipari végső felhasználás 47,5%-kal esett vissza 1990 és között, de az ipari végső felhasználás óta kis ingadozásokkal stagnál. A közlekedési végső felhasználás 14,2%-kal esett vissza 1990 és 1994 között. 1994 és között évi átlagban 5,9%-kal nő. Az együttes háztartási, tercier fogyasztás némi hullámzás után stagnál. A háztartási felhasználás a magas hatásfokú gázkazánok behatolás miatt -ig csökkent, azóta viszont a fogyasztás visszatért az eredeti szintekre. 17

1991 1992 1993 1994 A tercier szektor fogyasztása enyhe hullámzásokkal növekszik. 3b) A feldolgozóipar energiafelhasználási trendjei A vizsgált időszakban igen kedvező strukturális változások zajlottak le a feldolgozóiparban. Az energiaintenzív ágazatok helyett a kevésbé energiaigényes ágazatok fejlődtek, ahogyan azt az iparpolitika kitűzte. koe / Є00 0.7 Az alapvető ágazatok energiaintenzitásai 0.6 0.5 0.4 0.3 0.2 0.1 0 ipar mezőgazdaság tercier szektor közlekedés 8. ábra Az energiaintenzív iparágak közül a Fém alapanyagok gyártása a Vegyipar a Papír és nyomdaipar csak mérsékelten növekedett, az Élelmiszeripar visszaesett. A kevésbé energiaigényes ágazatok közül a Gépek és berendezések és a Közlekedési eszközök gyártása ágazatok kiemelkedő növekedést értek el. 250 200 =100% Termelési indexek a feldolgozóiparban gépek és berendezések gyártása közlekedési eszközök gy. 150 100 fém alapanyagok gyártása vegyipar papír és nyomdaipar 50 9. ábra 18

1991 1992 1993 1994 1991 1992 1993 1994 koe / Є00 8 7 6 5 4 3 2 1 0 vegyipar Energiaigényes ágazatok energiaintenzitásai fém alapanyagok gyártása nemfémes anyagok gyártása papír- és nyomdaipar 10. ábra A Fém alapanyagok gyártásának intenzitása, csaknem az ötödére csökkent. Több hagyományos kohászati vállalatot felszámoltak. A termékkör eltolódott a hengerelt áruk felé. A Vegyipar energiaintenzitása 45%-kal romlott 1991-hez képest. A termelési szerkezet eltolódott az energiaigényes gyártási technológiák felé. A Nemfémes anyagok gyártása intenzitása csaknem ötödére csökkent. Több korszerűtlen téglagyárat és egy cementgyárat bezártak. A cementipar technológiailag jelentősen megújult. A Papír és nyomdaipar energiaintenzitása 32%-kal csökkent. A nagy papírgyárak technológiái jelentősen megújultak. A Gépek és berendezések gyártásának energiaintenzitása az 1991-is szint 11%-ára esett vissza. A Közlekedési eszközök gyártásának energiaintenzitása az 1991-es szint 9,3%-ára esett vissza. Mindkét ágazatban a vizsgált időszakban többszörösére nőtt a bruttó hozzáadott érték, miközben az energiafogyasztás változatlan maradt. koe / Є00 0.8 0.7 0.6 0.5 0.4 0.3 0.2 0.1 0 Kevéssé energiaigényes ágazatok energiaintenzitásai közlekedési eszközök gyártása textil és bőripar gépek és berendezések gyártása 11. ábra 19

1991 1992 1993 1994 A teljes feldolgozóipar energiaintenzitása évi átlagban 4,8%-kal csökkent 1991- között. A -es GDP-szerkezetű energiaintenzitás egy olyan fiktív intenzitás, ami azt feltételezi, hogy valamennyi feldolgozóipari ágazat a GDP-vel azonos ütemben növekszik, így ennek kalkulációja lehetőséget ad strukturális változások kiszűrésére. 0.45 0.4 0.35 0.3 0.25 Az aktuális energiaintenzitás és a -es GDP szerkezetű energiaintenzitás a feldolgozóiparban koe / Є00 aktuális intenzitás GDP szerkezetű energiaintenzitás 0.2 12. ábra Az aktuális intenzitás és a -es GDP szerkezetű intenzitás csökkenése a feldolgozóiparban 0-1 -2-3 -4-5 -6-7 -8-9 % 1992- - -1.42-2.55-4.43-5.71-5.85-8.26 intenzitás intenzitás GDP szerkezetben stuktúrális változások 13. ábra Az aktuális és konstans szerkezetű energiaintenzitások összevetése alapján a szerkezeti változások a hazai feldolgozóiparban végig jelentősek voltak. A kalkuláció szerint 1992- között az energiaintenzitás csökkenését 30,9%-van magyarázták szerkezeti okok, míg - között az intenzitáscsökkenés 24,3%-át magyarázták szerkezeti okok. A vizsgált időszakban végig jellemző volt a kevéssé energiaintenzív iparágak térnyerése, de annak mértéke 1992- között némileg magasabb volt, mint - között. A 90-es években jelentős feldolgozóipari átstrukturálódás zajlott le a Gépek és berendezések és a Közlekedési eszközök gyártásának aránynövekedése mellett. A 20

rendszerváltás előtt a gépipar döntően szovjet piacra termelt, s csak kevés terméke felelt meg a világpiaci követelményeknek. A KGST-piacok összeomlása után a külföldi befektetések eredményeként a gépipar és járműipar rövid időn belül vezető feldolgozóipari ágazattá vált, -ben a feldolgozó ipari bruttó hozzáadott érték 56,9%-át adta. A szerkezeti változások a két vizsgált periódusban némileg csökkentek ugyan, de nemzetközi összehasonlításban még így is jelentősek. A gépipari termelés általában nem teljes vertikumú, hanem a multinacionális vállalatok egy-egy termelési fázisát valósítja meg, mivel a kapcsolódó termelési fázisok más országokban vannak, így a gépipari termelés szállításigényesebbé vált. A gépipari termelés erőteljesen exportorientált. 3c) Háztartási energiafelhasználási trendek A háztartási energiafelhasználás sok tényezőtől függ. Ezek négy fő tényezőcsoportra oszthatóak: 1. Lakásállomány - a lakásállomány lakástípusonként - a lakások kora - a lakások alapterülete - a háztartások átlagos nagysága - a lakások lakottsága 2. Helyiségfűtés - a központi fűtések aránya - belső és külső hőmérsékletek - a felhasznált tüzelőanyagok - az építési szabályok 3. Gazdasági tényezők - háztartási energiaárak - az energiaköltségek a lakásfenntartási kiadások százalékában 4. Egyéb tényezők - a lakás tájolása - a háztartási eszközök behatolása - A energiacímkéjű háztartási eszközök aránya háztartási eszközönként - a villamos fogyasztás aránya az összfogyasztáson belül A fenti tényezők közül a probléma egyszerűsítése érdekében csak néhány kulcstényezőre hagyatkozunk. Az energiafogyasztás szempontjából a folyamatosan lakott lakosoknak van kulcsszerepe, mivel az üresen álló lakások nem fogyasztanak energiát. A népességfogyás ellenére a folyamatosan lakott lakások száma a háztartások aprózódása miatt folyamatosan nő. 21

1990 1991 1992 1993 1994 1990 1991 1992 1993 1994 7 Mtoe A háztartási szektor végső energiafelhasználása 6.5 6 5.5 5 4.5 4 14. ábra Ez együtt járt az átlagos alapterület növekedésével. Az alapterület növekedése azonban jelentősen lassult. 80 78 76 74 72 70 68 66 64 62 60 m 2 A lakások átlagos alapterülete 15. ábra A háztartás szektor végső energiafelhasználása -ig csökkent, azóta viszont enyhe hullámzással nő, amit a folyamatosan lakott lakások állományának növekedése okoz. 22

1990 1991 1992 1993 1994 1990 1991 1992 1993 1994 4100 4000 k A folyamatosan lakott lakások állománya 3900 3800 3700 3600 16. ábra A háztartási szektorban 1990- között jelentős tüzelőanyag váltások zajlottak le, amikor tömegesen cseréltek le cserépkályhákat, szilárd és olajtüzelésű kazánokat új földgáztüzelésű magas hatásfokú kazánokra. - között a tüzelőanyag-váltás már szerény mértékű volt 1990-ben a földgáz részaránya 25%-os volt a háztartási szektorban, -ban a földgáz részaránya 54%-ra nőtt, -ben elérte csúcspontját 61,4%-kal. Azóta viszont csökken, s -ben 55%- os volt. A földgáz háztartási behatolásához jelentősen hozzájárult a támogatott háztartási földgázár. Az utóbbi két évben megfigyelhető enyhe csökkenéshez is hozzájárult a szociális támogatások fokozatos leépítése miatt a földgáz egyre szélesebb körű helyettesítése biomasszával. 1.9 1.8 1.7 1.6 1.5 1.4 1.3 1.2 Lakásonkénti egységfogyasztás (klimatikus korrekcióval) toe / lakás 17. ábra A lakásonkénti egységfogyasztások a magas hatásfokú gáztüzelésű kazánok behatolásával párhuzamosan csökkentek, a lakásonkénti egységfogyasztás 1990 és között 23,4%-kal csökkent, és között viszont 12,7%-kal nőtt. Az egységfogyasztás növekedése a növekvő fűtött alapterülettel és a növekvő villamos energia egységfogyasztással magyarázható. 23

1990 1991 1992 1993 1994 1990 1991 1992 1993 1994 Az átlagos alapterület növekedésével a fűtött alapterület is növekszik, s ez növeli a fűtési igényeket. A villamos igények növekedése újabb és újabb háztartási gépek háztartásokba történő behatolásával van összefüggésben. 3100 Lakásonkénti villamosenergia egységfogyasztás kwh / lakás 2900 2700 2500 2300 2100 18. ábra 20 % Lakásonkénti villamosenergia egységfogyasztás aránya a lakásonkénti teljes egységfogyasztáshoz 18 16 14 12 10 19. ábra -ben az átlagos lakás energiaigénye: 1,564 toe volt. Ennek 84,5%-át fosszilis tüzelőanyagok, 15,5%-át villamos energia tette ki. A legfontosabb elektromos háztartási gépek állományait veszi számba a következő ábra. 24

1990 1991 1992 1993 1994 7000 6000 5000 4000 3000 1000 0 k Az elektromos háztartási gépek állománya televízió hűtőgép mélyhűtőgép mosógép 20. ábra A hűtőgépek állománya évi 0,3%-kal csökkent. A fogyasztógépek állománya évi 0,2%-kal nőtt. A mosógépek állománya évi 7,1%-kal nőtt. A mosogatógépek állománya évi 27%-kal nőtt. A TV-k állományi évi 3,6%-kal nőtt. Az elektromos háztartási eszközök éves fogyasztásaira nincs hozzáférhető adat. Az A címkéjű háztartási gépek behatolására is csak európai szintű adat áll rendelkezésre. Feltételezhető, hogy az elektromos háztartási gépek növekvő aránya hozzájárult a háztartási villamos igények növekedéséhez, de a nem hozzáférhető fogyasztási adatok miatt ez nincs pontosan feltérképezve. 3d) A tercier szektor energiafelhasználási trendjei A tercier szektor energiafelhasználása 1990- között évi 2%-kal nőtt, miközben a tercier szektor foglalkoztatottsága évi 1%-kal nőtt. 4 3.5 3 2.5 2 1.5 1 0.5 0 Mtoe A tercier szektor végső felhasználása a legfontosabb energiahordozónként földgáz villamosenergia egyéb 21. ábra 25

1991 1992 1993 1994 1991 1992 1993 1994 A földgázfogyasztás 1990- között 32,2%-ról 54,7%-ra nőtt. A földgázt főleg helyiségfűtési célokra használják, de gyakran előfordul a vízmelegítés is. A villanyfogyasztás aránya 1990- között 22,7%-ról 33,4%-ra nőtt. A növekedés hátterében az elektromos irodai berendezések behatolása áll. (számítógépek, fénymásolók, légkondicionálók) A földgáz a földgázalapú fűtések elterjedése miatt domináns tüzelőanyaggá vált, de az irodai berendezések elterjedése is erőteljesen hozzájárul az elektromos fogyasztás növekedéséhez. 0.13 koe / 00 A tercier szektor energiaintenzitása 0.12 0.11 0.1 0.09 0.08 22. ábra kwh / k 00 350 A tercier szektor villamosenergia-intenzitása 325 300 275 250 23. ábra A tercier szektor energiaintenzitása óta csökken, annak ellenére, hogy a tercier szektor a legnagyobb GDP termelő. A villamos intenzitás a nemzetközi tendenciákkal ellentétben csökkent, de az utolsó két évben ismét nő. 26

1994 1994 1.6 1.5 A tercier szektor egy foglalkoztatottra vetített energiafogyasztása toe / foglalkoztatott 1.4 1.3 1.2 1.1 1 24. ábra 5000 4500 A tercier szektor egy foglalkoztatottra vetített villamosenergia fogyasztása kwh / foglalkoztatott 4000 3500 3000 25. ábra Az egy foglalkoztatottra jutó energiafogyasztás óta csökken kisebb hullámzásokkal. Az energiafogyasztás nem közvetlenül a foglalkoztatott létszámhoz köthető, hanem inkább a fűtött alapterülethez. Az alapterületre vetített energiafogyasztás az alapterületek felméretlensége miatt nem kalkulálható. Az egy foglalkoztatottra vetített villamos egységfogyasztás az utóbbi években hullámzásokkal kismértékben nőtt, ami az elektromos irodai eszközöknek a munka világába történő behatolását jelenti. 3e) A közlekedési szektor energiafelhasználási trendjei A közlekedési szektor teljes energiafelhasználása 1990- között évi átlagban 3%- kal nőtt. Ezen belül az utasszállítás energiafelhasználása évi 4,2%-kal, míg a teherszállítás energiafelhasználása évi 17,1%-kal nőtt. 27

1990 1991 1992 1993 1994 1994 3.5 3 2.5 2 1.5 1 0.5 0 Mtoe A közlekedési szektor energiafelhasználása utasszállítás teherszállítás 26. ábra Olajtermékenként vizsgálva a közlekedési fogyasztást, megállapítható, hogy a növekedés különbözőképpen érintette a különböző üzemanyagfajtákat. A benzinfogyasztás évi 0,6%-kal csökkent 1990- között. A gázolajfogyasztás évi 10,2%-kal nőtt 1990- között. A kerozinfogyasztás évi 2,8%-kal nőtt 1990- között. 3 2.5 2 1.5 1 0.5 0 Mtoe Olajtermékek felhasználása a közlekedési szektorban benzin gázolaj egyéb 27. ábra Az egyes üzemanyagok növekedési rátáinak különbsége átszabta a fogyasztási szerkezetet. Míg 1990-ben az olajtermékek fogyasztásának 62,2%-át a benzin, 32,2%- át a gázolaj, 5,6%-át a kerozin adta, addig -ben az olajtermékek fogyasztásának 36,3%-át adta a benzin, 57,6%-át a gázolaj, 0,7%-át az LPG, 5,4%-át a kerozin. A különböző üzemanyagokat különböző felhasználói csoportok használják fel. Benzinnel működik a magánautók kb. 85%-a, a taxik jelentő része, a könnyű teherjárművek jelentős része. Gázolajat használ a kamionok és a buszok jelentős része, a könnyű teherjárművek egy része, a nem villamos üzemű vasúti vontatás és a magánautók kb. 15%-a. LPG-vel működik a magánautók egy kisebb része. 28

1990 1991 1992 1993 1994 1994 Kerozint használnak a repülőgépek. 3.5 3 2.5 2 Mtoe A közúti közlekedés energiafelhasználása járműtípusonként személyautók 1.5 1 0.5 0 buszok kamionok és könnyű teherjárművek 28. ábra A közúti közlekedés energiafelhasználása évi 3,6%-kal nőtt. Az autók energiafelhasználása évi 5%-kal, az autóbuszoké 0,4%-kal a kamionok és könnyű teherjárművek fogyasztása évi 23%-kal nőtt. Ebben benne van a tranzitfuvarozás energiafelhasználása is, amit erre a célra tervezett adatfelvételek hiányában jelenleg nem tudunk kiszűrni. A rendszerváltás során az utasszállítás szerkezete kis mértékben, a teherszállítás szerkezete jelentős mértékben megváltozott. 60000 50000 40000 30000 pkm Az utasforgalom teljesítménymutatói autó 0 10000 0 vasút busz 29. ábra Az autó utaskilométer átmeneti csökkenés után stagnál, a vasúti utaskilométer enyhén visszaesett, a busz utaskilométer stagnált. 29

1990 1991 1992 1993 1994 40000 35000 30000 25000 0 15000 tkm A teherszállítás teljesítménymutatói közút 10000 5000 0 vasút belvíz 30. ábra A közúti tonnakilométer előbb a rendszerváltáskori szint 65%-ára esett vissza, majd a multinacionális cégek fuvarozási politikájának hatására 80%-kal haladta meg a rendszerváltáskori szintet. A multinacionális vállalatok előnyben részesítik a közúti szállítást annak nagyobb rugalmassága és volumenfüggetlensége miatt a vasúti szállítással szemben. A vasúti tonnakilométer mutató 1994-re az eredeti szint kevesebb, mint felére esett vissza, majd a rendszerváltáskori szint 60%-án stabilizálódni látszik. A belvízi szállítás tonnakilométer mutatója -re a rendszerváltáskori szint 1/10-ére esett vissza, azóta mérsékelten növekszik. A fenti jelenségek hátterében a multinacionális vállalatok fuvarozási politikája áll, amely előnyben részesíti a közúti szállítást a vasúti és belvízi szállítással szemben. A fenti okok miatt a nemzetgazdasági áruszállítások eltolódtak a leginkább energiaigényes közúti szállítás felé. 1990-ben az aggregált teherszállítási teljesítménymutató (közúti vasúti belvízi tonnakilométer) 39%-át adták a közúti szállítások, addig -ben már az aggregált teherszállítási teljesítménymutató (közúti vasúti belvízi tonnakilométer) 74,4%-át adták a közúti szállítások. A modal split eltolódott a leginkább energiaigényes közúti szállítás felé. A modal split közúti szállítások felé való eltolódása áll a közlekedési szektor energiaigényei növekedésének hátterében. A közlekedésfejlesztési beruházásokon belül előtérbe került az útépítés, elsősorban az autópálya építés. Ezek a fejlesztések igen tőkeigényesek, de szükségszerűek, mivel a hazai autópályák sűrűsége még nem éri el az európai nívót. Ugyanakkor a fejlettebb EU-országokban már több pénzt fordítanak a vasút fejlesztésére, mint a közúti fejlesztésekre a közlekedési energiaigények csökkentése és a közlekedési emissziók csökkentése miatt. 30

1990 1991 1992 1993 1994 A teherszállítás teljesítménymutatóinak megoszlása (tkm) tkm 31. ábra 0.07 0.06 0.05 0.04 0.03 0.02 0.01 0 koe / pkm Az utaszállítás utaskm-re vetített egységfogyasztása utasszállítás (személyautón) utasszállítás (vasúton) 32. ábra 31

1990 1991 1992 1993 1994 0.06 0.05 0.04 0.03 0.02 0.01 0 koe / tkm A teherszállítás teljesítménymutatóinak megoszlása közúti teherszállítás vasúti teherszállítás 33. ábra Az autók utaskilométerre vetített egységfogyasztása 1994- között 57,4%-kal nőtt. A teherszállítás tonnakilométerre vetített egységfogyasztása 1994- között 50,4%- kal nőtt. Az autók utaskilométerre vetített egységfogyasztása több, mint 6-szorosa a vasúti utaskilométerre vetített egységfogyasztásának. A közúti teherszállítás tonnakilométerre vetített egységfogyasztása 3,8- szerese a vasúti teherszállítás tonnakilométerre vetített egységfogyasztásának. Ezek jelentős érvek a vasúti közlekedés állami támogatása mellett. 3f) A nemzetgazdasági és ágazati energiahatékonysági indexek A nemzetgazdasági energiahatékonysági index a végfelhasználói energiahatékonyság szektoronkénti előrehaladását hivatott bemutatni. Az ODEX index aggregálja az ágazati végfelhasználói fogyasztásokat. Az ágazatonkénti egységfogyasztásokat a kiemelt kategóriák fizikai egységekben mért energiahatékonyságaként származtatja: toe/m 2, kwh/elektromos háztartási gép, toe/tonna, l/100km. Az iparban 10 ágazat energiahatékonysági indexét kalkulálja elfogyasztott energia / termelési index vagy elfogyasztott energia / gyártott mennyiség mutatóval. A közlekedésben 7 kiemelt kategória: - autók - kamionok és könnyű teherjárművek - légi közlekedés - vasút - belvízi közlekedés - motorkerékpárok - buszok energiahatékonyságát kalkulálja. 32

A háztartásokban 8 kiemelt kategória energiahatékonyságát vizsgálja: - fűtés - vízmelegítés - főzés - hűtők - mélyhűtők - mosógépek - mosogatógépek - TV-k Az ODEX index aggregált indikátor az ágazati energiahatékonyság alakulásának bemutatására. Az index inverze bemutatja az aggregált energia megtakarításokat az ágazati energiafogyasztásban. 110 105 % A teljes nemzetgazdaságra vonatkozó ODEX-index Magyarországon és az EU-27-ben - (100=) 100 95 90 100 Magyarország EU-27 85 80 34. ábra A hazai ODEX-index - között 18,8% (évi 2,1%), míg az EU-27-ben 10,2%-kal (évi 1,1%) javult. A vizsgált időszakban a hatékonyságjavulás jelentős részben az ipari és közlekedési szektor energiahatékonyságának javulásából származott, míg a háztartások energiahatékonysága kismértékben romlott. 33

120 115 110 105 100 95 90 85 80 75 70 % Az ipari ODEX-index Magyarországon és az EU-27-ben - (100=) 100 Magyarország EU-27 35. ábra Az ipari szektorban az ODEX-index 42,8%-kal (évi 4,8%) javult és között. A kevésbé energiaigényes szektorokban a termelési indexek növekedése mellett az energiafelhasználás stagnált. Valamennyi feldolgozóipari ágazatban javult az energiahatékonyság, miközben a hazai feldolgozóipar a kevésbé energiaigényes szerkezet felé tolódott el. A háztartási szektorban az ODEX-index 0,5%-kal (évi 0,05%) romlott - között, míg az EU-27-ben 0,7%-kal javult. A romlás oka a fűtött alapterület növekedése illetve a földgáztüzelésű fűtések helyettesítése tűzifával. 110 % A háztartási ODEX-index Magyarországon és az EU-27-ben - (100=) 105 100 100 Magyarország 95 EU-27 90 36. ábra A közlekedési szektorban az ODEX- index 17,1%-kal (évi 1,9%) javult, míg az EU-27 indexe csak 9,9%-kal (évi 1,1%) csökkent. 34

105 100 95 90 85 A közlekedési ODEX-index Magyarországon és az EU-27-ben - (100=) % 100 EU-27 Magyarország 80 75 70 37. ábra A személygépkocsi park jelentős részben megújult, mivel a személyautó flottát jelentős részben lecserélték kis fogyasztású korszerű autókra. A teherszállításban növekvő szállítási volumen mellett javult a fuvarszervezés hatékonysága. Másrészt a kamionokra vonatkozó energiafogyasztásra is ható - sebességkorlátozásokat szigorúan betartatják. A kombinált közúti vasúti szállítás a közúton szállított áruk kb. 10%-ára terjed ki. 3g) CO2 emissziók trendjei Az ODYSSEE-ben kétfajta emisszió kalkulációja lehetséges: direkt emissziók és összes emissziók. A direkt emissziók az olaj, gáz és szén közvetlen eltüzeléséből származó emissziók. Ez felel meg a UNFCCC-hez beküldött hivatalos CO2 leltáraknak. Az összes CO2 emissziók a direkt emissziók mellett tartalmazzák az indirekt emissziókat, amely az egyes szektorok által, felhasznált villamos energia mennyiségeket is. Így az összes emissziók az ágazati direkt és indirekt emissziókat tartalmazzák, vagyis a villamos energia felhasználás rá van terhelve az egyes végfelhasználói szektorba. 35

1990 1991 1992 1993 1994 A közvetlen és végső emissziók a végső felhasználásokból 70 60 50 40 30 20 10 0 MtCO 2 a végső felhasználás közvetlen emissziója a végső felhasználás teljes emissziója 38. ábra A direkt emissziók 1990 óta 26%-kal csökkentek. Ezen belül az iparban 48,3%-kal csökkentek, a közlekedési szektorban 55,1%-kal nőttek, míg a háztartási szektorban 46%-kal csökkentek a direkt emissziók 1990-hez képest. Az összes emissziók 1990 óta 17,2%-kal csökkentek. Ezen belül az iparban 44,2%-kal csökkentek, a közlekedési emissziók 47,7%-kal nőttek, míg a háztartásokban 26,9%-kal csökkentek az összes emissziók. A különbségek oka az, hogy az egyes ágazatok különböző mértékben használnak villamos energiát. 36

4.) Energiahatékonysági intézkedések 4a) A jelenlegi energiahatékonysági intézkedések Az energiahatékonysági intézkedések részletes leírásai megtalálhatóak a MURE adatbázisban (www.mure2.com/hungary) 4.aa) Háztartási szektor 1.) Iparosított technológiával épült lakóépületek energiatakarékos korszerűsítése A támogatás célja az iparosított technológiával épület lakóépületek energiatakarékos felújítása, illetve ezen lakóépületek, gépészeti rendszerek berendezéseinek felújítása. A pályázat szempontjából iparosított technológiával épület lakóépületeknek tekintendő a panel, a blokk, az alagútzsalus, az öntöttfalas, a vasbeton vázas és egyéb előre gyártott technológia felhasználásával épült lakóépület. A hitelre pályázhatnak települési önkormányzatok, lakásszövetkezetek és társasházak tulajdonostársainak közösségei. A hitelösszeg a lakóközösségi és önkormányzati pályázati hitel esetében a felújítás költségeinek 2/3 része lehet, de lakásonként legfeljebb 800.000.-Ft. 2.) Sikeres Magyarországért lakossági energiatakarékossági támogatási és hitelprogram NEP 2008 A program vissza nem térítendő támogatást és/vagy kedvezményes kamatozású hitelt nyújt az 1994 előtt hagyományos technológiával épült lakóépületek energiatakarékos felújítására. A támogatott akciók: épülethatároló szerkezetek utólagos hőszigetelése, nyílászárók cseréje, fűtési és melegvízellátási rendszerek korszerűsítése. A kedvezményezett célcsoportok: természetes személyek, lakásszövetkezetek, társasházak 3.) Energiatanúsítvány az új lakásokra Az épületek energetikai jellemzőiről szóló Épületenergetikai direktíva (/91/EK) magyar implementációja 2008-ban a 176/2008. kormányrendelettel történ meg. Ennek értelmében az új építésű ingatlanok használatban vételéhez illetve bérbeadásához kötelező az energiatanúsítvány. A tanúsítás szabályozásának célja, hogy hosszú távon javuljon az épületek energiahatékonysága. 37

- az energetikai tanúsítványt a mellékelt tanúsítási minta szerint kell kitölteni. A minősítési osztályok A+-tól I-ig terjednek. - Az energetikai tanúsítvány összefoglaló lapjához az építészeti-műszaki illetve a kivitelezési dokumentáció energetikai igazoló számításait csatolni kell. Energetikai tanúsítási minta: - A megrendelő neve, címe - Az épület címe, helyrajzi száma - A tanúsító neve, címe, jogosultsági száma - Az épület fajlagos primer energiafogyasztása kwh/m2a - Referenciaértékek az épület energetikai jellemtőinek meghatározásáról szóló 7/. tárca nélküli miniszteri rendelet alapján - A követelményért (viszonyítási alap) kwh/m2a - Fajlagos hőveszteségtényező a követelményérték százalékában - Az energetikai minőség szerinti besorolás Az alkalmazott energetikai minősítési osztályok: - A+ < 55 Fokozottan energiatakarékos - A 56 75 Energiatakarékos - B 76 95 Követelménynél jobb - C 96 100 Követelményeknek megfelelő - D 101 120 Követelményt megközelítő - E 121 150 Átlagosnál jobb - F 151 190 Átlagos - G 191 250 Átlagost megközelítő - H 251 340 Gyenge - I 341 > Rossz A dokumentum emellett javaslatokat is tartalmaz, hogy milyen beruházásokkal lehet elérni, hogy a vizsgált lakás magasabb kategóriába kerülhessen. Az energetikai tanúsítvány a vevők érdekeit szolgáló dokumentum, ami épületenergetikai szempontból sorolja be az adott lakást, s ezáltal segít az ingatlanpiaci besorolásban. A tanúsítvány alapján épületenergetikai szempontból könnyen összehasonlíthatóvá válnak a tanúsítvánnyal bíró lakások. 4.) Az Energiahatékonysági Akcióterv tervezett intézkedései Lakásonkénti hőmennyiségmérés bevezetése a távhőszolgáltatásban A 18/ távhőszolgáltatásról szóló törvény lehetővé teszi a hőfogadó állomáson történő hőmennyiségmérést. A korábbi távhőtörvény a hőközpontok szintjén, való mérést tette kötelezővé, így jelenleg ez az általános. A lakásonkénti mérés bevezetése lehetővé teszi a szolgáltatással arányos fogyasztói költségek kiszámlázását, s elősegíti a lakásonkénti szabályozás megvalósítását is. Az energiahatékonysági tanácsadói hálózat fejlesztése A tanácsadói hálózat jól ismeri a gyakorlati energiamegtakarítási lehetőségeket. A tanácsadói hálózat az energiaszolgáltatóktól független szervezet. Hasznos lenne a tanácsadói szervezetet nyomtatott kiadványokkal ellátni, s interneten keresztül elérhető információkkal segíteni a munkát. 38