Szerkesztési útmutató MANYE 25 1. A kézirat leadása, terjedelme Kérjük, hogy a szöveget elektronikus formában, Microsoft Word (.doc vagy.docx) fájlként küldjék el a 25.manye@gmail címre 2015. szeptember 25-ig. A terjedelem szóközökkel együtt 15.000 25.000 leütés között legyen, nem számítva az irodalomjegyzéket és a szerző(k) rövid bemutatkozását. 2. Oldalbeállítás Margók: felső: 5 cm, alsó: 5 cm, bal: 4 cm, jobb: 4 cm Betűméret: 11, Betűtípus: Times New Roman Sorköz: szimpla Igazítás: balra zárt (címek esetében is) A szövegben a sorok végén ne használjanak elválasztást. Egyáltalán ne alkalmazzanak behúzást, a bekezdéseknél sem. A bekezdéseket enter leütésével elég jelezni. A szöveget ne lássák el oldalszámozással. 3. Szerző neve, tanulmány címe, absztrakt A szerző(k) neve 12-es betűméret és kiskapitális legyen. pl. NAGY JÁNOS Többszerzős munkánál a szerzők nevét gondolatjellel válasszák el. A gondolatjel (bal Alt+0150) előtt és után is tegyenek szóközt. pl. NAGY JÁNOS KIS JÓZSEF A tanulmány címe 12-es betűmérettel és félkövéren szerepeljen. A tanulmány címe után két üres sor legyen. A rövid, maximum 500 leütésnyi absztrakt e két üres sor után következzen, cím nélkül, balra zárt bekezdésben, 10 pontos betűmérettel. 4. Alfejezetek Az alfejezeteket decimális számozással különítsék el. Előttük és utánuk is legyen egy-egy üres sor. A címeket egységesen félkövér betűstílussal emeljék ki. A magyar nyelvű munkák esetében legyen pont a címben a számok után. 5. Táblázatok, ábrák A táblázatokat és ábrákat folyamatosan számozzák (1. ábra; 1. táblázat), és lássák el önálló címmel. Mind a táblázatok/ábrák, mind a címük középre rendezettek legyenek. A címüket az ábra vagy táblázat alatt helyezzük el, 10-es betűmérettel. Az ábra vagy táblázat szó után pontot tegyenek, és utána nagybetűvel kezdődjön a cím. (A cím végére értelemszeren nem kell pont.) pl. 1. táblázat. A táblázat címe 6. Lábjegyzetek Lehetőleg kerüljék a lábjegyzetek használatát.
Hivatkozásra a szövegbeli, rövidített hivatkozást használják (lásd a Hivatkozási útmutatót). A hivatkozott művek adatai az irodalomjegyzékbe kerüljenek, a gondolatokat pedig illesszék bele a tanulmány szövegébe. 7. Értelmi kiemelés, hangsúlyozás Dőlt betűvel szerepeljenek a nyelvi adatok. A dőlten szedett nyelvi példákon belül álló betűt használjanak kiemelésre. Az értelmi kiemelések, a hangsúlyozni kívánt részek dőlt betűvel szerepeljenek (lehetőleg ne túl sok helyen). Kérjük, kerüljék a ritkítást, félkövérítést vagy aláhúzást mint kiemelést. 8. Hosszú kötőjelek, gondolatjelek Hosszú kötőjelet használjanak, ha tól ig értelmi viszonyról van szó, például oldalszámoknál, évszámoknál. (A bal alt+0150 kombinációval hozható elő.) Hosszú kötőjelet alkalmazzanak gondolatjelként is. 9. Hivatkozási útmutató A részletes útmutató a MANYE 25 hivatkozási útmutató című dokumentumban található. 10. A szerző(k) rövid bemutatkozása A kézirat végén a szerző(k) röviden (max. 300 leütésnyi szövegben), egyes szám harmadik személyben mutatkozzon/mutatkozzanak be, például munkahely, szakterület, email-cím. *********************** A következő oldalakon szerkesztési sablonként bemutatjuk a fenti szabályok alkalmazását.
SZERZŐ(K) NEVE KISKAPITÁLIS 12 PONT, PÉLDÁUL NAGY JÚLIA KISS JÓZSEF Tanulmány címe 12 pont félkövér Absztrakt szövege cím ( Absztrakt ) nélkül, 10 pont balra zárt, 10 pont balra zárt, 10 pont balra zárt, 10 pont balra zárt, 10 pont balra zárt, 10 pont balra zárt, 10 pont balra zárt, 10 pont balra zárt, 10 pont balra zárt, 10 pont balra zárt, 10 pont balra zárt, 10 pont balra zárt, 10 pont balra zárt, 10 pont balra zárt, 10 pont balra zárt, 10 pont 1. Fejezetcím 11 pont, balra zárt félkövér Fejezet szövege 11 pont balra zárt, 11 pont balra zárt, 11 pont balra zárt, 11 pont 1.1 Alfejezetcím (szükség esetén) 11 pont, balra zárt félkövér Alfejezet szövege 11 pont balra zárt, 11 pont balra zárt, 11 pont balra zárt, 11 pont Dőlt betűvel szerepeljenek a nyelvi adatok, például te, ön, maga. A dőlten szedett nyelvi példákon belül álló betűt használjunk kiemelésre, például: Csak Lilla fogott meg egy lepkét. Rövid szó szerinti idézetet a szövegbe ágyazzák, például Harris (1952: 2) szerint a diskurzuselemzés fontos. Két-három sornál hosszabb idézet esetén külön bekezdésben, üres sorok között, bal és jobb oldalon is 0,5 cm-es behúzással, 10 pontos betűmérettel, balra zártan, idézőjelek nélkül közöljék az idézetet, 10 pontos betűméret, balra zárt, 10 pontos betűméret, balra zárt, 10 pontos betűméret, 11
balra zárt, 11 pont balra zárt, 11 pont A szövegben legyen hivatkozás a táblázatokra és ábrákra, például ld. az 1. táblázatban és az 1. ábrán. Oszlop címe Oszlop címe Oszlop címe szöveg 243 0,087 szöveg 25 0,043 szöveg 6 0,035 szöveg 58 0,033 szöveg 31 0,020 szöveg 987 0,037 szöveg 7 0,018 1. táblázat. A táblázat címe 3,5 béta-együttható (Wald-szignifikancia: p < 0.05) 3 2,5 2 1,5 1 0,5 0-0,5-1 -1,5-2 D S E X 2 DAGE SUMAG E DSPAT közvetetten hatalomfüggő D R A N K 1. ábra. Az ábra címe SUMRA N K DSCH Tanszék (89,5%) Vállalat (93%) Kórház (90.9%) hatalomfüggő változók S U MCH S Hivatkozások ABC-ben, függő első sorral, 0,5 cm-es behúzással Beaugrande, R. d. Dressler, W. U. 1981. Introduction to text linguistics. London: Longman. Bergenholtz, H. Schaeder, B. (Hrsg.) 1979. Empirische Textwissenschaft. Aufbau und Auswertung von Text-Corpora. Königstein/Ts.: Scriptor. Harris, Z. S. 1952. Discourse Analysis. Language. 28: 1 30. Imrényi András 2008. Az idealizáció határai a mondattani modellekben. In Tátrai Szilárd Tolcsvai Nagy Gábor (szerk.): Szöveg, szövegtípus, nyelvtan. Budapest: Tinta Könyvkiadó. 192 201.
Keszler Borbála 2005. A régi magyar orvosi nyelv forrásai és szótártípusai. Magyar Orvosi Nyelv. V/1: 24 29. Kiefer Ferenc 2004. Alkalmazott és elméleti nyelvészet az ezredfordulón. In Cs. Jónás Erzsébet Székely Gábor (szerk.): Nyelvek és nyelvoktatás Európa és a Kárpát-medence régióiban. A XIV. Magyar Alkalmazott Nyelvészeti Kongresszus előadásai. Nyíregyháza: Bessenyei György Könyvkiadó. 23 31. Neilson, B. 2006. Cultural studies and the posthumanities. In Hall, G. Birchall, C. (eds.): New cultural studies. Adventures in theory. Athens: University of Georgia Press. 128 145. Neuberger Tilda 2008. A szókincs fejlődése óvodáskorban. http://www.anyanyelvpedagogia.hu/cikkek.php?id=86 Pléh Csaba Lukács Ágnes (szerk.) 2001. A magyar morfológia pszicholingvisztikája. Budapest: Osiris. Simigné Fenyő Sarolta 2005. Metainformációs struktúrák szerepe az óravezetésben. Elhangzott: A világ nyelvei és a nyelvek világa. Soknyelvség a gazdaságban, a tudományban és az oktatásban. XV. Magyar Alkalmazott Nyelvészeti Kongresszus. Miskolci Egyetem, Miskolc 2005. április 7 9. Tinta Könyvkiadó. http://www.tintakiado.hu/