Családközpontú koragyermekkori intervenciós konzulens szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei (10/2006. (IX. 25.) OKM rendelet rendelkezései alapján) 1. A szakirányú továbbképzés megnevezése Családközpontú koragyermekkori intervenciós konzulens szakirányú szak 2. A szakképzettség oklevélben szereplő megnevezése koragyermekkori intervenciós konzulens 3. A szakirányú továbbképzés képzési területe Pedagógusképzés 4. A felvétel feltételei A szakirányú továbbképzéshez szükséges előképzettség: gyógytornász alapképzési szakon szerzett oklevél konduktor alapképzési szakon szerzett oklevél pszichológia mesterképzési szakon szerzett oklevél illetve korábban a fenti szakoknak megfeleltetett főiskolai vagy egyetemi szintű képzésben szerzett oklevél bármelyike. A felvétel további előfeltétele: Legalább 2 éves szakmai gyakorlat - 0-5 éves eltérő fejlődésmenetű (fogyatékos) gyermekkel - a közoktatás, egészségügy, a habilitációs-rehabilitációs ellátáshoz kapcsolódó bármely ágazati területen. 5. A képzési idő félévekben 3 félév 6. A szakképzettség megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma 90 kredit 7. A képzés során elsajátítandó kompetenciák, tudáselemek, megszerezhető ismeretek, személyes adottságok, készségek, a szakképzettség alkalmazása konkrét környezetben. A képzés során elsajátítandó tudáselemek, megszerzendő ismeretek. A családközpontú koragyermekkori intervenciós konzulens szakirányú továbbképzési szak képzési célja: gyógypedagógiai, pszichológiai, pszichiátriai, neurológiai, jogi, stb.
szakismeretekkel, illetve megfelelő módszer-specifikus képességekkel rendelkező szakemberek képzése. 7.1. A képzés során elsajátítandó tudáselemek, megszerzendő ismeretek A szakirányú továbbképzést végző gyógytornászok, pszichológusok, konduktorok az alábbi ismereteket szerzik meg: A családközpontú koragyermekkori intervenció elméletrendszere, gyakorlati megvalósulásának lehetőségei (családkísérés, jogi és szervezeti háttér, intézményi hálózat megvalósulása, érdekvédelmi szempontok stb.) Klinikai és diagnosztikai ismeretek: (neurológia, pszichiátria, pszichológia) Komplex diagnosztikai ismeretek: neurológia, pszichiátria, gyógypedagógiai- és mozgásvizsgálat, a különböző fejlődési területek vizsgálata, differenciáldiagnosztikája, a diagnosztikai fogalomhasználat a korai intervencióban A komplex segítségnyújtás elméleti háttere a korai intervencióban, fejlődéslélektan ismeretek, fogalomrendszer, kategóriák, Módszertani ismeretek (a diagnosztikai folyamat és eszközrendszer megismerése, terápiás cél kialakítása, folyamatdiagnosztika, dokumentálás, a szülőkkel való kommunikáció lehetőségei, a segítségnyújtás lehetőségeinek megismerése, módszertani sokfélesége, a módszerek, terápiás eljárások ismerete, alkalmazása, kapcsolatrendszere, esetismertetés, team munka, saját mentálhigiéné) A családkísérés és a konzultáció gyakorlati kérdésköreinek szempontjai, a megvalósítás lehetőségei. Inklúziós szemlélet formálása, betekintés az inklúziós gyakorlatba. a szakmai protokoll ismerete (a szükséges szolgáltatások felismerése és a családok szolgáltatáshoz juttatása) A szakirányú továbbképzést végző szakemberek betekintést nyertek a koragyermekkori intervenció átfogó rendszerébe tájékozottá váltak a különböző társtudományok, társszakmák, határterületek tudástartalmaiban elsajátították a koragyermekkori intervenció területének elméleti, módszertani, gyakorlati ismereteit részt vettek esetfeldolgozó szemináriumokon, önismereti és sajátélmény csoportokban. 7.2 A koragyermekkori intervenciós tevékenység végzéséhez szükséges személyes kompetenciák, adottságok: A koragyermekkori intervenciós konzulens szakképzettséget azok a jelöltek kapják, akik bizonyították, hogy birtokában vannak a korai intervencióval kapcsolatos tevékenységek végzéséhez szükséges képességeknek és az alap adottságaikat a tanulmányaik során készség szintre fejlesztették. Rendelkeznek azokkal a fizikai, mentális, pszichés képességekkel, amelyek a hatékony és kitartó munkavégzéshez szükségesek, mint például: A koragyermekkori intervenciós tevékenységhez szükséges készségek és kompetenciák:
o kapcsolatteremtő képesség, o empátia, az érintett családok helyzetének felmérési, megértési képessége o gyermek- és családcentrikus szemlélet, o adekvát módszeralkalmazás, o sajátos szükségletek felismerésének képessége, o problémalátó megoldó képesség, o rendszerező gondolkodás, o esetfeldolgozásra való képesség o tervezési, szervezési képesség o reflexiós, önreflexiós készség o rugalmasság o spontaneitás o alkalmazkodó képesség o kreativitás A képzett szakember mindezen képességeit és készségeit kamatoztatni tudja tevékenysége minden területén, a csecsemővel, kisgyermekkel, annak családjával, munkatársakkal, egyéb csoportokkal való munkája során. 7.3. A szakképzettség alkalmazása konkrét környezetben, a koragyermekkori intervenció alkalmazási területei korai fejlesztő és diagnosztizáló központokban, intézményekben tanulási képességet vizsgáló szakértői-és rehabilitációs bizottságokban, országos szakértői és rehabilitációs bizottságokban korai fejlesztést végző egyéb intézményekben speciális és integrált bölcsődékben, óvodákban, játszóházakban nevelési tanácsadókban a gyógypedagógiai, pedagógiai és szociális ellátórendszer különböző területein gyermekvédelmi intézményekben nevelőszülői hálózatban Biztos Kezdet Házakban 8. A szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök (szakmai gyakorlat) és a főbb ismeretkörökhöz rendelt kreditérték Modul / tanegység / tantárgy neve óraszám kredit Általános alapozó képzési sáv (bevezető, jogi és intézményi ismeretek) 30 6 Szakirányú alapozó képzési sáv (fejlődésneurológiai, pszichiátriai, pszichológiai, diagnosztikai alapismeretek) 70 13 Szakirányú szakterületi képzési sáv (a gyógypedagógiai segítségnyújtás tervezésének/ szervezésének folyamata, a 250 43 segítségnyújtás eljárásai) Szabadon választott képzési sáv 10 4
Gyakorlat (önismeret, esetfeldolgozás, intézményi gyakorlat) 90 16 Szakdolgozat 8 összesen 450 90 9. A szakdolgozat kreditértéke 8 10. Nyilvántartásba vételhez szükséges adatok a) egy vagy több képzési területhez kapcsolódó szakirányú szakképzettséget nyújtó képzés; b) nem vált ki más képzést 11. További fontos alapelvek A szak indításának társadalmi indoklása Az 1990-es évek elejétől a korai fejlesztéssel foglalkozó civil, és nem civil szervezetek, illetve szakemberek, köztük a Budapesti Korai Fejlesztő Központ munkatársai, kezdettől arra törekedtek, hogy az európai, nemzetközi gyakorlatnak megfelelően hazánkban is elfogadottá váljon a korai fejlesztés. Ennek érdekében az érintett három szaktárcával - az egészségügyivel, a szociálissal, és az oktatásival - folyamatos egyeztetések történtek, amelyek célja az volt, hogy a korai fejlesztés, illetve, a jelenlegi terminológia szerint koragyermekkori intervenció, egy alapellátandó, preventív, koordinált szolgáltatás-rendszer legyen, mely ingyenesen, magas színvonalon érhető el az eltérő fejlődésű csecsemők, kisgyermekek, ill. családjaik számára. Magyarországon egyre inkább megfogalmazódó igény a korai intervencióval foglalkozó szakemberek képzésének biztosítása, minél magasabb színvonalú megszervezése, mely lehetőséget ad az alapképzettséget követően további szakosodásra, alapot képezve egy új szakma formálódására. Az orvostudomány fejlődésével egyre korábban megállapítható az eltérő fejlődésmenet. Ezért a különböző szakemberek számára elméleti, illetve gyakorlati ismereteket kell nyújtani ezen a területen, hogy minél több helyen, a családok lakóhelyéhez minél közelebb megvalósulhasson a korai intervenciós ellátási forma. Kutatások alapján elmondható, hogy az érintett családok számára óriási lelki-anyagi terhet jelent akadályozott fejlődésű gyermekük ellátása és nevelése, így az országos hálózat megteremtésével a családok életminősége is javulhat hosszabb távon. Az európai tagállamok konszenzussal határozták meg, hogy elsősorban az egészségügy felelős a szűrésért, diagnózis felállításáért a szociális és oktatásügyi szervezetek bevonásával, és az ellátást az utóbbi két tárca hatáskörébe adják Az európai gyakorlat szerint a koragyermekkori intervenció a 0-5 (6) éves korú eltérő fejlődésű gyermekek tervszerűen felépített programja; a család segítése, mely szűrést, komplex diagnosztikai vizsgálatot, gyógypedagógiai fejlesztést, tanácsadást, és különböző terápiás szolgáltatásokat foglal magában a gyermek állapotát, (és) a család körülményeit, valamint egyedi igényeit figyelembe véve. Ezen tevékenységeket a gyermekek állapotához és szükségleteihez igazítva az alábbi szakemberek biztosíthatják, biztosítják:
védőnő, házi gyermekorvos fejlődéspediátriában jártas gyermekorvos, gyermek-neurológus, gyermekpszichiáter, gyermekortopéd szakorvos, gyermekszemész, genetikus különböző képzettségű gyógypedagógus, pedagógus mozgásterapeuta, mozgásfejlesztő szakember, konduktor pszichológus szociális munkás művészeti terapeuta. Ezért tartjuk szükségesnek, hogy a gyógypedagógusok mellett más szakemberek, így a gyógytornászok, konduktorok, pszichológusok számára is nyitottá váljon képzésünk. A különböző szakemberek együttműködése elengedhetetlen, mind a diagnosztikában, mind a komplex terápiás ellátásban. Gyakran tapasztalható, hogy a jelenleg ezen a területen dolgozó szakemberek, megfelelő szakmai felkészültség és támogatás nélkül dolgoznak. Képzésünk célja tehát az országos ellátórendszer megvalósításához szükséges szakemberek elméleti és gyakorlati ismereteinek elmélyítése, a családközpontúság és a komplexitás elveinek előtérbe helyezésével. Budapest, 2010-06-28. Czeizel Barbara oligofrénpedagógia-szurdopedagógia szakos gyógypedagógiai tanár gyógypedagógiai rehabilitációs konzulens intézményvezető (Budapesti Korai Fejlesztő Központ) elnök (Kora Gyermekkori Intervenció Magyarországi Közhasznú Egyesülete) óraadó oktató (ELTE BGGYK) a képzésért felelős oktató s.k.