Integrált Településfejlesztési Stratégia

Integrált Településfejlesztési Stratégia Integrált Településfejlesztési Stratégia Budapest XXII. kerület, Budafok-Tétény Carpathia Tanácsadó Zrt 2015.02.08.

Tartalom 1. Bevezető és előzmények... 3 2. Az ITS-ről... 4 3. Középtávú célok... 5 3.1. Stratégiai fejlesztési célok... 6 3.1.1. Budafok-Tétény, a főváros déli kapuja... 6 3.1.2. Intelligens és fenntartható gazdaság... 7 3.1.3. Sokszínű, kompakt, optimálisan centralizált városszerkezet... 8 3.1.4. Pezsgő közösségi élet... 9 3.2. Összefüggések meghatározása... 10 4. Beavatkozások... 11 4.1. Akcióterületek kijelölése, lehatárolás és indoklás... 11 4.1.1. Budafok városközpont és a történelmi negyed... 13 4.1.2. Borhegy... 14 4.1.3. Munkahelyek a horgászparadicsomban... 15 4.1.4. Rozárium... 16 4.1.5. Új minőség a Duna mentén... 17 4.1.6. Déli kapu... 18 4.2. Beavatkozások akcióterületenként... 19 4.2.1. Budafok városközpont és a történelmi negyed... 19 4.2.2. Borhegy... 22 4.2.3. Munkahelyek a horgászparadicsomban... 24 4.2.4. Rozárium... 26 4.2.5. Új minőség a Duna mentén... 27 4.2.6. Déli kapu... 29 4.3. Ütemezés és vázlatos pénzügyi terv... 30 4.4. Akcióterületen kívüli fejlesztések... 32 5. A szegregáció megelőzése... 34 5.1. Intézkedések a szegregáció csökkentésére... 34 5.2. Fejlesztések szegregációs hatásainak megelőzése... 36 5.3. Szegregációt okozó folyamatok hatásainak mérséklése... 38 6. Stratégia összefüggései... 39 6.1. Külső összefüggések és megvalósíthatóság... 39 6.2. Belső összefüggések... 40 7. Kockázatok... 41 8. Megvalósítás eszközei és nyomon követése... 42 8.1. Önkormányzati tevékenységek... 42 8.2. Szervezeti keretek... 43 8.3. Településközi együttműködési javaslatok...44 8.4. Monitoring rendszer...44 1

A dokumentumot készítette: Tett Consult Kft. vezető elemző: dr. habil. Letenyei László PhD elemzők: Gomez Efrain René Horzsa Gergely Az Integrált Településfejlesztési Stratégia az alábbi rendelettel összhangban készült: A Kormány 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelete a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről A Megalapozó vizsgálat a már meglévő fejlesztési dokumentumokkal összhangban, azok felhasználásával jött létre. Az elkészítés során használt legfőbb források az alábbiak voltak: Budafok Tétény, Budapest XXII. Kerület Kerületi Településfejlesztési Koncepciója 2008 Budafok Tétény, Budapest XXII. Kerület Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzat Budafok-Tétény Integrált Városfejlesztési Stratégiája, 2007-2013 Budafok-Tétény Városmarketing Stratégia - Projekt Portfólió Budapest 2030 Hosszú Távú Városfejlesztési Koncepció Budapest Komplex Integrált Szennyvízelvezetése Projekt Környezetvédelmi összefoglaló Budapest Városrehabilitációs Programjának felülvizsgálata és javaslat a Program továbbfejlesztésére 2001 Budapest XXII. Kerület Budafok Tétény Környezetvédelmi Program (2012-2017) 2

1. Bevezető és előzmények Jelen dokumentum Budapest XXII. kerület, Budafok-Tétény 2008-ban készített és elfogadott kerületi Integrált Településfejlesztési Stratégiájának felülvizsgálata. A korábbi Stratégia felülvizsgálatát három tényező tette szükségessé. Az egyik ilyen tényező a korábbi dokumentum hatályvesztése, amennyiben az a 2008-2013-as időszakra fogalmazta meg a kerület középtávú fejlesztési céljait. E célok megvalósulása az esetek egy részében abszolút sikernek nevezhető (Budafok városközpont felújításának egyes ütemei, a piac felújítása, valamint Nagytétény központjának komplex felújítása emelendő ki a legnagyobb sikerek között), számos projekt előkészítő munkálata történt meg és lépett a megvalósítás stádiumába. Akadtak azonban célok, amelyek megvalósulása különböző akadályozó tényezők miatt nem indulhatott meg. Az eltelt idő, és az időközben felmerülő új lehetőségek miatt szükségessé vált, hogy átfogó módon áttekintve az elvégzett és előttünk álló feladatokat, elkészítsük jelen dokumentumot. A felülvizsgálatot szükségessé tévő másik tényező, az Európai Unió új költségvetési ciklusa, amellyel új lehetőségek és új kihívások is várnak a városfejlesztés számára, az ezekhez való alkalmazkodás szükségszerű. A harmadik tényező, amely következtében a felülvizsgálat szükségessé vált, Budapest Stratégiájához kapcsolódik. Budafok-Tétény a Főváros kerületeként igyekszik csatlakozni Budapest elképzeléseihez, és középtávú célkitűzését Magyarország fővárosáéhoz hangolni. Jelen dokumentum a 2008-ban készült és elfogadott Stratégia felülvizsgálataként így tovább folytatja a megkezdett utat, és bízik a kijelölt fejlesztési célok középtávú, sikeres és teljes megvalósulásában. 3

2. Az ITS-ről Az Integrált Településfejlesztési Stratégia a kerület 7-10 évre vonatkozó fejlesztéseit megalapozó stratégiai dokumentum, amelynek célja a területi alapú, területi szemléletű tervezés megszilárdítása, a városrészekre vonatkozó célok meghatározása, és azok középtávú megvalósítása. Az ITS alkalmazásának feltétele, hogy azt az önkormányzat képviselőtestülete megtárgyalja, és határozatban jóváhagyja. Az ITS integrált, területi alapú tervezési szemléleten nyugszik, ötvözi a különböző szakpolitikai megközelítéseket (pl. gazdaságfejlesztés, környezeti fejlesztés, közlekedésfejlesztés, társadalmi célok megvalósítása, stb.), az érintett partnerek (üzleti szektor, civil szektor, közszféra szereplői, lakosság) céljait, elvárásait valamint az önkormányzat meghatározó szerepét. Alapvető feladata a piaci és állami beruházások közötti egyensúly megtalálása. A szakpolitika és az uniós források a városi területeken koncentrálódó gazdasági, környezeti és társadalmi problémák megoldását célzó integrált és fenntartható stratégiák megvalósítását társfinanszírozzák. Az ITS négy jellemzője: 1. A hosszú távú városfejlesztési célokat a Koncepcióból kiindulva középtávú programokká bontja le. 2. Területi alapú, területi szemléletű tervezésen nyugszik, ami azt jelenti, hogy alapkövetelménye a problémafeltárásra épülő, városrészekre vonatkozó célok meghatározása, valamint középtávú megvalósítása. 3. Hangsúlyt ad a megvalósíthatóságra alapozó stratégiának (amely elsősorban a pénzügyi illetve szervezeti feltételek biztosításának követelményében jelenik meg). 4. Meghatározó szerepet szán a partnerségi alapú tervezésnek, ami a kijelölt célrendszer megfelelő helyi támogatását és középtávú megvalósíthatóságát jelenti. A Stratégia a helyzetértékelésre alapozó fejlesztési célok és irányok meghatározásán túl megvalósítási elemeket is magában foglal. Ebből következik a tervezési szándékok, a piaci környezet, valamint a város számára elérhető támogatási források összevetése. Ezért szükséges az ITS 2-3 évenkénti felülvizsgálata, aktualizálása, a megvalósított fejlesztésekre épülő újabb fejlesztési programok kijelölése. A kormányrendeletnek megfelelően, jelen Stratégia felépítése a következők szerint alakul. Az első részben a kerületi Településfejlesztési Koncepció alapján kidolgozásra kerülnek a helyi fejlesztéspolitika középtávú stratégiai céljai, a második részben pedig ezekből a stratégiai célokból kerül meghatározásra a területi szemléletnek eleget téve, összesen hat darab fejlesztési akcióterület. Az akcióterületek mellett azokon kívül álló konkrét célok is megfogalmazásra kerülnek, a dokumentum záró fejezetei pedig a szegregáció megakadályozásának lehetőségeivel, a célok összefüggéseivel és megvalósíthatóságával, illetve a fejlesztéspolitika intézményrendszerével, az eredmények folyamatos követésének lehetőségeivel foglalkozik. 4

3. Középtávú célok Budafok-Tétény 2007-2013 közötti időszakra szóló Stratégiája, a kerületi városfejlesztési koncepció, valamint jelen kötet megalapozó vizsgálatai rámutatnak a kerület legfőbb funkcióbeli jellegzetességeire, amelyet a Főváros nyugati kapuja címen lehet összefoglalni. A kerület jellegzetessége ezért a peremkerületi, jelleg, az igen magas átmenő forgalom és a rendelkezésre álló beépítetlen ipari területek és zöldfelületek. Az áthaladó forgalom nagymértékben rontja a környezetet és az itt élők életminőségét. Ugyanakkor ez az adottság a gazdasági életben kamatoztatható: a kapu szerep miatt a látogató a kerületben találkozik először Budapesttel, a főváros belsejébe igyekvőknek mindenképpen keresztül kell haladnia a kerületen. A vállalkozások és nagyobb szolgáltató egységek a külső gyűrűben kaphatják meg azt a lehetőséget, amelyet máshol csak nagyobb idő- és tőkeráfordítással tudnak megszerezni. A nyugat-európai nagyvárosi tendenciákat megvizsgálva megállapítható, hogy a peremkerületek rendszerint nagy volumenű beruházások terepei: a korábban használt iparterületek, zöldmezők és a bevezető utak mentén kialakult ipari zónák erőteljesen ösztönzik a vállalkozások betelepedését és ezzel a munkahelyek teremtését. A peremkerületek a modernkori iparosítás legjobb helyszínei: kiterjedt területük, nagyszámú lakosságuk (lehetséges munkavállalók) és könnyű megközelíthetőségük jó lehetőség a betelepülni kívánó vállalkozásoknak. Ezzel egyidőben zajlik azonban egy más jellegű fejlődés, a nagyvárosok határán lévő, nagyobb zöldfelülettel rendelkező lakóterületek gyors benépesülése. Ebben az esetben a lakóterületi infrastruktúra fejlesztése, illetve a közszolgáltatásoknak az igények területi eloszlását követő telepítése jelenti a legfontosabb településfejlesztési feladatokat. A Duna, mint a kerületszerkezet kialakulását meghatározó tényező, ma kevéssé központi szerkezeti elem: a vízi közlekedés infrastruktúrája ma gyakorlatilag nem létezik, a lakó- és rekreációs-turisztikai fejlesztések pedig elkerülték a vízpartot. Az előző ciklusban elindultak a területre fókuszáló beruházások, amelyek továbbfolytatása első számú középtávú cél. A kerület legfontosabb törekvése ennélfogva a fenti tendenciák ötvözése, a helyi gazdaság és a lakókörnyezet előbb említett kerületi adottságokra épülő fejlesztése lehet. A lakókörnyezet tekintetében ez elsősorban a kertvárosi jellegű településrészek szerkezetének, valamint a jellegzetes kisvárosi miliőnek a megőrzését jelenti. A gazdaság fejlesztése tekintetében pedig a Duna és más közlekedési csatornák (közút, autópálya, vasút) közelségének, közlekedési potenciáljának, valamint a település (borkereskedelmi, borkulturális) hagyományainak kihasználását jeleni. A kerületi városfejlesztési koncepció négy dimenzió mentén csoportosítja és részletesen ismerteti Budafok-Tétény hosszú távú jövőképét. A részletes jövőképet összefoglalóan megfogalmazva, a kerület célja hosszú távon: Élhető, emberközeli és befogadó kisvárosi környezet fenntartása, amely szervesen csatlakozik a főváros vérkeringésébe, helyben biztosítja a megélhetési feltételeket, ugyanakkor kihasználja földrajzi elhelyezkedéséből fakadó egyedülálló infrastrukturális és turisztikai lehetőségeit, és természeti-társadalmi környezetével összhangban, fenntartható módon és intelligensen fejlődő gazdasággal rendelkezik 5

3.1. Stratégiai fejlesztési célok Az Integrált Településfejlesztési Stratégia a kerületi Városfejlesztési Koncepció hosszú távú általános és részletes jövőképe alapján kidolgozott, átfogó fejlesztést szolgáló céljai alapján határozza meg középtávú stratégiai fejlesztési céljait, amelyek a kerületi városfejlesztési koncepciójában foglalt hosszú távú részletes célok elérést szolgálják. Így jelen fejezet a hosszú távú koncepció kategóriarendszerét használva határozza meg a középtávú célokat. 3.1.1. Budafok-Tétény, a főváros déli kapuja Budafok-Tétény célja, hogy megerősítse dél-nyugati kapuszerepét Budapesten belül, sikerrel teremtsen kapcsolatot a belvárosi kerületek és az agglomeráció között. Cél, hogy olyan kerületévé váljon Budapestnek, ahol magas szinten érvényesülnek azok az infrastrukturális lehetőségek gazdaságpolitikai és társadalmi elvek, amelyek alkalmassá teszik a kerületet arra, hogy ennek a funkciókörnek maximálisan megfeleljen. A kerületfejlesztés középtávú célja, hogy megteremtse az alapjait és megtegye az első lépéseket annak érdekében, hogy hosszú távon lényegesen és érdemi módon legyen képes a főváros egyik logisztikai csomópontjává, fogadójává válni. Ennek érdekében az elkövetkezendő 7-10 évben szükséges megteremteni azokat a közlekedési, infrastrukturális és gazdasági beruházásokat, amelyekre alapozva a későbbi fejlesztések is véghezvihetővé válnak. A kerületben lévő romló állapotú használaton kívül lévő ipari területek funkcióval, méghozzá infrastrukturális és közlekedési funkcióval (pl. P+R parkolók) való ellátása ezek közül a célok körül az első számú. A közlekedésfejlesztés középtávú céljai között három feladat szerepel, amely megoldása középtávon válik szükségszerűvé: az átmenő forgalom segítése és racionalizációja, a zavaró és szennyező hatásának csökkentésével; a belvárosi területek átmenő forgalmának lényegi csökkentése; valamint közlekedési átszálló lehetőségek biztosítása. Az első cél elérése érdekében szükséges az átmenő forgalom közlekedési hatékonyságának emelésére (a forgalmi akadályok, dugók számának csökkentésével) a közlekedésszervezési eszközök igénybevételével, és az alkalmazott megoldások tökéletesítésével: zöldhullám, útfelújítások, sebességszabályozás), a belvárosi területek könnyebb és hatékonyabb megközelítésének elősegítése a közlekedési torlódások elkerülése érdekében. A racionális forgalomirányítás hozzájárul ahhoz is, hogy a közúti közlekedés a lehető legkevésbé jelentsen környezetszennyező emberi tevékenységet. A közlekedés zavaró hatásainak kiküszöbölésére a zajvédelmi rendszer folyamatos ellenőrzésére, szükség szerinti felülvizsgálatára van szükség mind a vasúti, mind a közúti közlekedési folyosókon. Az állami vasúttársaság várható infrastrukturális fejlesztései e célokhoz is hozzájárulnak. A második cél elérése érdekében szükséges, hogy a főútvonalak mentén számos ponton legyen lehetőség a városrészek megközelítésére, illetve ennek lehetőségére a közlekedési táblák kiépített rendszere tájékoztatást adjon. Így elkerülhető, hogy az északi városrészek vagy Budafok-Téténytől északra elhelyezkedő kerületek elérésére az autósok a belvárost használják áthaladásra. A fővárosi forgalomoptimalizációhoz is hozzájárul, illetve mindkét fenti, a kerületi közlekedéssel kapcsolatos cél elérését szolgálja az átszálló lehetőségek biztosítása, amelyhez elsősorban őrzött, biztonságos és ingyenes P+R parkolókkal, és a parkolók közvetlen és gyors tömegközlekedési kapcsolatainak megteremtésével, továbbá a kerület fővárosi tömegközlekedésbe való becsatornázottságának növelésével, illetve gyors haladást lehetővé tevő kerékpáros közlekedési folyosók kialakításának együttesével lehet hozzájárulni. Mindezeket a célokat egészíti ki a fővárosi vízi közlekedés fejlesztésének rendszerébe történő bekapcsolódás, mind a személy-, mind a teherszállítás kapcsán. E rendszerek kiépítése és fejlesztése fontos középtávú célként szolgál. A kapuszerep további erősítéséhez hozzájárul a gazdaságfejlesztés és a helyi innováció, amellyel részletesebben a következő fejezet foglalkozik. 6

3.1.2. Intelligens és fenntartható gazdaság Budafok-Tétény célja, hogy szoros partnerségi kapcsolatba kovácsolja a gazdasági életet meghatározó szereplőket: munkaadókat, munkavállalókat, a civil társadalmat, valamint a gazdaság- és fejlesztéspolitikai döntéshozókat. A partnerség meghatározó hozzájárulást jelent mindazokhoz a tényezőkhöz, amely segítségünkre lehetnek a gazdasági döntések hosszú távú továbbélésében. További cél, hogy a gazdasági termelés mind nagyobb arányban támaszkodjon hosszú távon fenntartható, megújuló energiaforrásokra, és csökkentse a gazdasági termelő szektor ökológiai lábnyomát. A gazdaság mindemellett nem elképzelhető a fokozott K+F tevékenység és innováció nélkül. Ahhoz, hogy a gazdaság szereplői hatékonyan és rugalmasan legyenek képesek alkalmazkodni a változó globális és országos gazdasági környezethez, magasan képzett kutatók és fejlesztők folyamatos munkájára van szükség, a munkavállalók továbbképzésével és a számukra történő fejlődési lehetőségek biztosításával a munkaerőpiac is magasabb hozzáadott értéket képes előállítani és együttesen rugalmassá teszi Budafok-Tétény gazdaságát. Budafok-Tétény középtávú célja, a gazdasági potenciáljai kiaknázását folytassa, megvalósítsa a húzódó gazdaságfejlesztési célokat. A kerületben a jövőben a gazdasági fejlődéshez jó lehetőséget kínál a Duna, és a helyi természeti és kulturális tradíciók kiaknázása. A Duna a vízi közlekedés lehetőségeit testesíti meg, a Duna part pedig kiterjedt, bizonyos elemeiben páratlan zöldfelületi adottságokat jelent. Az elsősorban a borkereskedelemhez, borfeldolgozáshoz kapcsolódó tradíció a természeti adottságokkal kiegészülve erős turisztikai vonzerő forrása lehet. A szálláshelyek, a vendéglátás és a kiegészítő szolgáltatások során részben feleleveníthetők a múlt század elejének állapotai, amikor Budafok a főváros népszerű és forgalmas kiránduló- és szórakozóhelyének számított. A fejlesztéseknek olyan barnamezős területeket is kell érinteniük, ahol a rehabilitáció egyébként is elengedhetetlen. A kerületkép javítása így összekapcsolódik a vállalkozásfejlesztéssel. A helyben foglalkoztatás nemcsak a gazdasági fejlődéshez járul hozzá, hanem a kerület népességmegtartó képességét is erősíti. Csökkenti az ingázók számát, ezzel javítja a környezeti állapotot, és növeli a helyi szolgáltatások iránti fogyasztói keresletet. A gazdaságfejlesztés kapcsán fontos cél a kívülről jövő helyi vállalatok támogatása, letelepedésének segítése, az infrastrukturális feltételek elérhetővé tétele. Ezzel kapcsolatos középtávú cél a partneri együttműködési lehetőségek megtalálása, illetve a település PR tevékenységének felélénkítése, amely során bemutatásra kerül a város egyedülálló, a vállalkozástelepítésre alkalmas helyzete. Középtávon a helyi kis- és közepes, elsősorban szolgáltató vállalkozások támogatása kapcsán a belvárosi területeken nyílik lehetőség arra, hogy kedvező, alacsony bérleti díjak biztosításával segítse az önkormányzat üzlethelyiségeik kialakítását, legalábbis a vállalkozásalapításkor, illetve a működés kezdeti periódusaiban. Fontos középtávú cél a munkaerő értékének folyamatos emelése. Ennek kapcsán, az intelligens gazdaság elvének megfelelően, szükséges olyan képzési lehetőségek biztosítása, amely egyfelől alkalmassá teszik a munkavállalókat adott, konkrét munkaadók elvárásainak történő megfelelésre, másfelől pedig általában segítik a munkaerőpiac szereplőit az elvárásoknak történő megfelelésre és a rugalmasságra. Képzési programok ezért oktatók bevonásával és a gazdasági partnerekkel történő együttműködés mellett az önkormányzat számára rendelkezésre álló infrastrukturális és képzési lehetőségek felhasználásával indíthatók. 7

3.1.3. Sokszínű, kompakt, optimálisan centralizált városszerkezet Olyan településszerkezet kialakítása a cél, amelyben könnyen és hatékonyan elérhetők a város szolgáltatásai, a településrészek saját arculattal, önmagukban működőképes és multifunkcionális alközpontokkal rendelkeznek, de szoros és sűrű kapcsolathálózati rendszerbe szerveződnek és egységet alkotnak. Az alközpontok kialakításánál fontos szempont, hogy területileg koncentrált helyen megtalálhatóak legyenek azok a szolgáltatások, amelyek a területi szerveződés adott szintjén (utca, városrész-központ, a három városközpont, kerületi központ) fontosak. Budafok-Tétény célja, hogy olyan városszerkezetet alakítson ki, amely helyben teszi lehetővé valamennyi polgára számára, hogy hétköznapi ügyeit minél teljesebb mértékben intézhesse a kerületen belül, valamennyi városrész a helyben szükséges szolgáltatások teljes skáláját biztosítani tudja lakóinak, és az optimális közlekedésszervezéssel hatékony és gyors megközelíthetőséget biztosítson a szolgáltatások irányába a kerületen belül és kifelé is: a főváros és az agglomerációs települések irányába. A kerületfejlesztés középtávú célja, hogy a település mai szerkezetét megőrizve nyújtson lehetőséget a további fejlődésre. A kertvárosi jelleg megőrzése elsőszámú feladat, hiszen ez jelentősen növeli a kerület vonzerejét. A kerület számos olyan épített örökséggel rendelkezik, amelyek megőrzése, fejlesztése a közeljövő feladata: a volt Törley pezsgőtöltő üzemnek és pincének, a kerület számos kastélyának és több, ipari jellegű örökségének megfelelő hasznosítása és funkcióval való ellátása nemcsak értékvédelem, hanem gazdasági és turisztikai vonzerő is egyben. Ezen lehetőségek kiaknázása megfelelő tervezéssel és ütemezéssel ma elkezdhető és már középtávon a kerület fejlődésének egyik motorja lehet. A kerület három fő városrésze (Budafok, Budatétény, Nagytétény) erősen különböző profillal rendelkezik, a köztük lévő kapcsolat sok esetben nem megoldott. A közlekedésfejlesztés ezen is segíthet, ám ezen túlmenően fontos a városi szolgáltatások szövetének racionalizációjára. A városfejlesztés középtávú célja, hogy a települési alegységek (városrészközpontok, alközpontok) valamennyi szintjén megjelenjen az adott szinten fontosnak számító szolgáltatások körei. Ehhez első lépésként átfogó és részletes felmérések végzésére lehet szükség, amely alapján a későbbi stratégia kidolgozható. A kerület gazdasági szerkezetének, illetve a gazdasági szereplők rendszerének felülvizsgálata után megindulhatnak az apró szerkezeti módosításokkal kapcsolatos fejlesztési módosítások, illetve a szolgáltatásteremtő és harmonizációs tevékenységek. A kompakt város elvének megfelelően törekedni kell a szolgáltatások racionális koncentrációjára, ugyanakkor a szubszidiaritás elvének is megfelelően mindezt úgy kell megtenni, hogy valamennyi, az adott városi alegységben felmerülő, hétköznapi lakossági szükséglet az adott városrészben kielégítésre kerülhessen. A kerület természeti értékeinek kiaknázása jelenleg nem teljes: a hegyvidéki rész beépítése folyamatos, ezt azonban nem követte megfelelő ütemben a szennyvízcsatorna és csapadékelvezető rendszer kiépítése. Ezen probléma megoldása szükséges a megfelelő lakókörnyezeti feltételek megteremtéséhez, ezért prioritást élvez a célok között. A középtávú cél másik hangsúlyos eleme a Duna hasznosításának kérdése: a folyam jelenleg nem képvisel olyan vonzerőt a kerületben, amely miatt a lakosság és a kerületbe érkezők célként választanák azt. A Duna-part elszigeteltségén mindenképpen oldani kell, mert jelenlegi hasznosítása sem turisztikai, sem közlekedési, sem rekreációs szempontból nem elégséges. 8

3.1.4. Pezsgő közösségi élet Budafok-Tétény célja, hogy társadalma életminőségét javítsa. Nagy szükség van arra, hogy a kerület megőrizze jelenlévő népességét, javítsa a fiatalok és idősek arányának egyensúlyát és lehetőség szerint újabb lakókat csábítson a kerületbe. Mindezt az esélyegyenlőség minél teljesebb garantálásával a városi élet valamennyi területén megelőzve a szegregátumok kialakulását, és biztosítva mindenki számára a városi szolgáltatásokhoz való hozzáférést. Fontos, hogy a közszolgáltatások magas minőségben és teljes spektrumban álljanak helyben is rendelkezésre, lehetővé téve valamennyi társadalmi csoport minden igényének maximális kiszolgálását helyben. A társadalom életminőségét azonban az javíthatja leginkább, ha sikerül a kerület társadalmát közösségbe kovácsolni, támogatva a civil szervezetek, egyházak és más, a politikai-gazdasági életen túlmutató csoportosulások közösségszervező, identitásteremtő, a város érdekében tenni akaró munkáját Budafok-Tétény középtávú célja, hogy a népességmegtartásához, illetve a beköltözések ösztönzéséhez megfelelő, életminőség-javító lépéseket tegyen. Ehhez középtávon a munkahelyek megfelelő spektrumban történő elérhetővé tétele (mint gazdaságfejlesztési cél) mellett a szabadidő hasznos eltöltésének lehetősége, a civil klubok támogatása és az esélyegyenlőség biztosítása járulhat hozzá legnagyobb mértékben. Utóbbi három cél közül középtávon nagy potenciált jelent a rekreációs lehetőségek kihasználása három fontos területen: a természeti környezethez kapcsolódóan, továbbá zárttéri csarnokok formájában, illetve lakótelepi környezetben köztereken. A sport elsősorban a kerület természeti adottságait kihasználva futópályák, vízisport-lehetőségek, kerékpárutak, atlétikai lehetőségek (futópályák, sportpályák) kialakítása formájában fejleszthető, valamint túrázásra, erdei sétára vagy piknikre lehetőséget adó területek kialakítására a Duna közelében, illetve a Tétényifennsík erre alkalmas területein. Mindezeken felül fedett sportpályák kialakítása is a középtávú célok között szerepel: az uszodai szolgáltatások bővítése és műjégpálya kiépítése fontos eleme lehet a lakossági rekreációs- és sportlehetőségek fejlesztésének, és jelentős mértékben javíthatja a lakossági életminőséget. A sportberuházások harmadik eleme a köztéri, lakótelepek és lakónegyedek környezetében lévő, mindenki számára elérhető és ingyenes sportolási lehetőségek fejlesztése, kulturális, oktatási intézmények környezetéhez is kapcsolódóan: grundok, kosár- és kézilabdapályák, gördeszkás és BMX-pályák kialakítása, valamint a kerület legfiatalabb polgárai számára a játszóterek folyamatos felújítása és megfelelő szinten tartása, adott esetben és igény szerint új játszóterek telepítése. A rekreációs és sportlehetőségek kialakítása mellett, amely önmagában nem csak a személyes egészség, de a közösségi és társadalmi kapcsolatok kialakításának és fejlesztésének is egyedülálló területe, a civil szerveződések támogatása is fontos középtávú célja a kerületnek: Budafok-Tétény irányában elkötelezett, a kerületi életminőség javításáért küzdő, közösségi eseményeket szervező polgárok támogatása által megszilárdulhat egy stabil patrióta réteg, amely a település társadalmi magjaként válva a kerület társadalmi fejlődésének kulcsszereplőjévé válhat. Ennek érdekében szükség van arra, hogy középtávon a település elismerje és támogassa ezeket a szerveződéseket, saját tulajdonában lévő infrastrukturális lehetőségei rendelkezésükre bocsátásával, a szervezett események lehetőség szerinti pénzügyi támogatásával, illetve a civil élet szereplőinek szimbolikus (díjak formájában történő) elismerésével. A társadalmi esélyegyenlőség kialakítása hasonló fontos cél, ezen a területen korábban is jelentős eredmények születtek. Ennek kapcsán elsősorban arra kell figyelni, hogy a fenti fejlesztési projektek úgy kerüljenek megvalósításra, hogy abból a kerület valamennyi polgára egyenlő esélyekkel részesülhessen, a beruházások végrehajtása során pedig kiemelt figyelmet kell szentelni a fogyatékossággal élőkre. 9

3.2. Összefüggések meghatározása Budafok-Tétény integrált településfejlesztési stratégiájának akcióterületei úgy kerültek kijelölésre, hogy ezeken a területeken intenzív módon lehessen érvényesíteni a Kerületi Településfejlesztési Koncepcióban megjelölt hosszú távú tematikus részcélokat, illetve jelen Stratégiában az ebből származó általános középtávú célokat. Az alábbi táblázat ezek között a célok között lévő kapcsolatokat ábrázolja, nagyobb csillaggal jelölve az erősebb, és kisebb csillaggal a gyengébb összefüggéseket. Fontos észrevenni, hogy valamennyi területen tervezett fejlesztési projektek valamennyi tematikus részcél megvalósulásához hozzájárulnak nagyobb vagy alacsonyabb mértékben, illetve a jelentős részük között kifejezetten erős kapcsolat állapítható meg. 1. ábra: Kapcsolatok tematikus és területi fejlesztések között 10

4. Beavatkozások 4.1. Akcióterületek kijelölése, lehatárolás és indoklás Budafok-Tétényben hat akcióterület kerül kijelölésre. A megelőző Stratégia felülvizsgálata során a már kijelölt akcióterületekből indulunk ki, hiszen a megkezdett fejlesztések folytatása, illetve a korábbi Stratégiában megfogalmazott teljesületlen vagy időben kitolódó célok továbbvitelét tarjuk Budafok-Tétény jövője szempontjából kiemelt fontosságúnak. A tervezett zónák létrehozása azonban némiképp a meglévő fejlesztési akcióterületek átstrukturálásával, bővítésével járt, illetve megjelent egy, az előző Stratégiában nem szereplő akcióterület is a kerület dél-nyugati határában. Fontos kiemelni elöljáróban további módosításokat is: teljes összevonásra került a korábban is együttesen kezelt Budafok városközpont és a Történelmi negyed, illetve bővítésre került északi, déli és keleti irányban is (utóbbi a Dunával való kapcsolat kialakítása miatt vált szükségszerűvé). A Borhegyként megnevezett terület déli irányban került bővítésre. Háros-sziget környékén elhelyezkedő akcióterületet kibővítettük két, barnamezős beruházásra alkalmas területtel, illetve északon egy ingatlan kikerült az akcióterületről. A korábbi Stratégiában Campona néven, jelen dokumentumban Rozárium néven szereplő akcióterület nyugati irányban került bővítésre a rózsakerttel és a Vencel-kerttel, valamint a Rózsakert lakóteleppel. Ugyanez a területet bővítettük déli irányban a 6-os főútig. A korábbi Stratégiában külön projektként megjelölt Nagytétény-központ és az Epres-kert összeköttetésre került. A már említett új akcióterület kijelölése egy, érdi területeket is magában foglaló logisztikai beruházás miatt vált kívánatossá. 11

2. ábra: Akcióterületek Budafok-Tétényben. Összefoglaló ábra 12

4.1.1. Budafok városközpont és a történelmi negyed (1,42 km 2 ) A korábbi Integrált Településfejlesztési Stratégia felülvizsgálatakor megállapított új határok: Indoklás: Kővirág sor Méhész utca Orsovai utca Ady Endre út 220847 hrsz. telek Kehely utca Csipkebogyó utca Tompa utca Baross utca Panoráma utca Plébánia utca Hajlat utca Árpád utca Síp utca Debrő utca Sátor utca 224123 és 224087 hrsz. telkek határa Gádor utca Lőcsei utca Komáromi út Promontor utca Gádor utca Mező utca Tóth József utca Duna folyam Ártér utca Duna utca Pécsi utca Kővirág sor A korábbi terület felülvizsgálata során a két terület összevonásra és bővítésre kerül mind északi, mind déli irányban, amely összevonás a terület jellegéből fakad: a történelmi negyed a belvárosi területtel együtt Budafok városrész magját alkotja. A fejlesztés célja a budafoki településközpont megújítása új városi főtér kialakításával, a terület kisvárosi jellegének megőrzésével, a kereskedelmi funkciók megerősítésével, és a közlekedési helyzet átfogó rendezésével. A kerületközpont és a történelmi negyed rehabilitációja négy problémakör megoldását igényli. Az egyik a városközponton áthaladó forgalom enyhítése, a közlekedési kapcsolatok és a parkolás rendezése. A másik a kereskedelmi funkciók terület jellegének megfelelő megújítása, bővítése; a harmadik az akcióterületen elhelyezendő egyéb funkciók, szolgáltatások kérdése. A fejlesztés negyedik tárgya a Törley Pezsgőgyár egykori pincéje, valamint a fölötte elhelyezkedő, a fővárosban egyedülálló egyterű csarnok, illetve a területen található további épületek hasznosítása. A budapesti kapcsolatok megerősítése érdekében a terület északi irányban bővítésre került, a kerület keleti részén található sávban, illetve déli irányban, a Borhegy fejlesztési területtel történő érintkezés érdekében, hiszen a terület fejlesztési irányvonalai tematikusan is illeszkedik a borhegy fejlesztési stratégiájához: a két fejlesztési terület közötti útvonal fontos szolgáltatásoknak kell, hogy otthont adjon. 3. ábra: Budafok városközpont és a történelmi negyed akcióterület lehatárolása 13

4.1.2. Borhegy (0,78 km 2 ) A korábbi Integrált Településfejlesztési Stratégia felülvizsgálatakor megállapított új határok: Indoklás: Mező utca Tóth József utca Duna folyam Nagytétényi út József Attila utca Ostor utca A fejlesztés távlati célja a térség borászati hagyományainak felhasználásával turisztikai vonzerő megteremtése. Ehhez analógiaként használható marketing elem a borút lehet, ám az erre vonatkozó tapasztalatok csak korlátozottan használhatók. A fejlesztési akcióterület a kísérleti lakótelep felé, dél-nyugati irányban bővítésre került, amelyet a terület közterületeinek, és a helyben található szolgáltatások fejlesztése indokol. 4. ábra: "Borhegy" akcióterület lehatárolása 14

4.1.3. Munkahelyek a horgászparadicsomban (2,56 km 2 ) A korábbi Integrált Településfejlesztési Stratégia felülvizsgálatakor megállapított új határok: Rudnyánszky utca Halpénz utca Tarkagéb utca Nagytétényi út Növény utca 6- os számú főút 6-os számú főút/nagytétényi út összekötő (232003 és 232002/14 hrsz. telkek határa) Nagytétényi út Vágúhíd utca Ártér utca Duna folyam 232045/7 és 232045/4 hrsz. telkek Hárosi-öböl Hárosi-Duna part Indoklás: A fejlesztés célja a Duna-part rekreációs célú hasznosítása, s ezzel közvetve a turizmus, szabadidő-, és sportgazdaság fejlesztése, az akcióterületen található természetvédelmi terület természeti értékeinek megőrzésével. A program részét képezi a megközelítést biztosító közlekedési infrastruktúra (kerékpár és vízi közlekedés) kiépítése, illetve a barnamezős területek rehabilitációja. Az akcióterületen elhelyezkedő horgásztelep rekreációs célú felhasználása, különleges rekreációs övezeti átsorolása indokolt. Az akcióterület bővítésre került két további, barnamezős beruházásra alkalmas területtel, amelyből egyik a korábbi akcióterülettől délnyugati irányban elhelyezkedő, jelentős méretű terület. Az M0 Duna-híd csomópontja környezetében található üres, vagy alulhasznosított területek lehetőséget kínálnak olyan beépítésekre, amely a természeti környezetet, a jó elérhetőséget és logisztikai előnyöket kapcsolják össze. Az ide tervezett és az előkészítés fázisában tartó magánbefektetések elsősorban munkahelyeket teremtenek, hiszen a nagy forgalmú autóút csomópont nem tesz lehetővé jelentős lakóterületi fejlesztéseket. A másik terület, amellyel a korábbi akcióterület bővítésre került, a Háros utca Ártér utca 6-os számú főút által határolt zóna az akcióterület észak-nyugati részén. A korábbi akcióterületről ugyanakkor korábbi beruházásoknak köszönhetően elért eredmények miatt leválasztásra kerültek az észak-kelet felé eső ingatlanok. 5. ábra: "Munkahelyek a horgászparadicsomban" akcióterület lehatárolása 15

4.1.4. Rozárium (0,64 km 2 ) A korábbi Integrált Településfejlesztési Stratégia felülvizsgálatakor megállapított új határok: Nagytétényi út 232003 és 232002/14 hrsz. telkek határa vasúti pálya Növény utca Nagytétényi út Rózsakert utca 229424/5 hrsz. és 229424/4 hrsz. telkek Rózsakert utca Rákóczi út 228897/1 hrsz. és 228897/2 hrsz. telkek Rákóczi út Park utca Indoklás: A fejlesztés területe a Rózsakert, a rózsakerti lakótelep és Campona bevásárlóközpont környezete, célja új városias (köz)szolgáltatási funkciók telepítése, Budatétény modern városközpontjának fejlesztése, sport- és rekreációs szolgáltatások telepítése és fejlesztése, a városrész településközponti funkcióinak és városképi elemeinek megerősítése. Az akcióterület bővítésre került észak-nyugati irányban, a Rózsa-kert és Vencel-kert, valamint a Rózsakert lakótelep bevonásával annak érdekében, hogy a túlnyomórészt önkormányzati gazdálkodás alatt álló településrészen további rekreációs szolgáltatások (parkosítás, köztéri sportolási lehetőségek) telepítése és fejlesztése indulhasson meg, hozzájárulva az akcióterület fő fejlesztési profiljához. 6. ábra: "Rozárium" akcióterület lehatárolása 16

4.1.5. Új minőség a Duna mentén (1,11 km 2 ) A korábbi Integrált Településfejlesztési Stratégia felülvizsgálatakor megállapított új határok: Indoklás: Nagytétényi út Angeli utca 239004 hrsz. telek határa Honvéd utca Pintyőke utca Petőfi Sándor utca Nagytétényi út Vegyszer utca 6-os számú főút Ánizs utca Duna folyam Kastélypark utca vasúti nyomvonal Hársfa utca Úttörők útja A fejlesztés két, egymáshoz kapcsolható vagy külön is fejleszthető eleme a Kastélypark utca Duna folyam Ánizs utca 6-os főút által határolt terület (232321 és 232317 hrsz.) jelenleg előkészítés alatt álló magánerős fejlesztés, valamint ezzel nagyjából azonos időben, és funkcionális összhangban a régi tétényi településközpont lezárult rehabilitációjának lehetséges új ütemmel történő folytatásával. Az Epres-kerti fejlesztés tárgya az akcióterületen elhelyezkedő, kármentesített, mintegy 7,5 ha (23401 hrsz.) önkormányzati terület, amely a jelenleg hatályos szabályozási tervben lakóövezetként szerepel. A terület infrastruktúrája a telekhatárig kiépített. Az alacsony fekvés miatt különös figyelmet kell azonban fordítani a csapadékvíz elvezetésére, és a talajvíz veszély felmérésére, a szennyvízcsatorna építésénél pedig feltehetően átemelő létesítésére is szükség lehet. A két akcióterület összesített területe az előző stratégiához képest növekedett, az akcióterületek egyesítésre kerültek a Batthyány utca Szentháromság utca Pintyőke utca Petőfi Sándor utca által határolt terület bevonásával és bővítésre került nyugati irányban az Angeli utcáig, további, önkormányzati területek bevonásával. A 6-os számú főút mentén keleti irányban, egy barnamezős beruházásra alkalmas területtel bővült az akcióterület. Az M0 Duna-híd (Deák Ferenc híd, Budapest legdélibb Duna-hídja) csomópontja környezetében található üres, vagy alulhasznosított területek lehetőséget kínálnak olyan beépítésekre, amely a természeti környezetet, a jó elérhetőséget és logisztikai előnyöket kapcsolják össze. Az ide tervezett magánbefektetések elsősorban munkahelyeket teremtenek, hiszen a nagy forgalmú autóút csomópont nem tesz lehetővé jelentős lakóterületi fejlesztéseket. 7. ábra: "Új minőség a Duna mentén" akcióterület lehatárolása 17

4.1.6. Déli kapu (0,99 km 2 ) Az akcióterület határai: Nagytétényi út Campona utca Duna-part Településhatár A felülvizsgált korábbi, 2007-2013-as időszakra szóló kerületi Településfejlesztési Stratégiához képest egy újabb akcióterület került kijelölésre. Ez a terület Budafok-Tétény dél-nyugati határa, amely egy logisztikai központnak, illetve egy mezőgazdasági ingatlannak ad helyet. E két területen kívül a Duna partja jelent még fejlesztési környezetvédelmi beruházásra alkalmas területet. A helyszínen lévő logisztikai központhoz kapcsolódó további szolgáltatások telepítésének, lehetősége mellett az akcióterület kijelölése mellett szólt, hogy Érd MJV 2020-ig szóló településfejlesztési stratégiája szintén nevesíti az akcióterületen lévő részben Érd, részben Budafok-Tétény területén elhelyezkedő mezőgazdasági területet, amely a tervek szerint a DILK (Duna Intermodális Logisztikai Központ) számára szolgálna bázisul. A beruházás indoklása szerint, Budapest határában kerülne kialakításra egy, a gazdaságosabb és környezetkímélőbb vízi szállításra alkalmas déli logisztikai bázis a TEN folyosók találkozásánál, amelynek térségi szerepe kiemelkedő lehet. A logisztikai bázis raktárépületei a terület mindkét oldalán közel egyenlő nagyságú területet igényelnek, a Dunával való kapcsolat kialakítására azonban a Budafok-Tétényi részen, a 238025/8 hrsz. telken kerülne kialakításra. 8. ábra: "Déli Kapu" akcióterület lehatárolása 18

4.2. Beavatkozások akcióterületenként 4.2.1. Budafok városközpont és a történelmi negyed Az első számú akcióterület komplex beavatkozásokat igényel, amely eredményeként középtávú három fő terület emelhető ki: Budafok belváros közlekedésfejlesztése különös tekintettel a Dunára, és infrastrukturális ellátottságának emelése a városi szolgáltatások bővítésével, a történelmi negyed turisztikai fejlesztése, valamint rekreációs és sportolási szolgáltatások fejlesztése. Budafok közlekedésfejlesztése Közúti közlekedés A kerületközpont helyzetének megoldásában összetettsége és egyeztetési igényei miatt első helyen a közlekedési kérdések kezelendők. A Kossuth Lajos utca forgalmának csillapítása, rehabilitációja az egész terület kulcskérdése, ez azonban nem lehetséges a Pécsi utca megnyitása, vagy a Mária Terézia utca forgalmának és vele a villamos végállomás együttes rendezése nélkül. A forgalomcsillapításhoz nagy mértékben hozzájárul a parkolási problémák megoldása is. Mivel a Kossuth Lajos utca és a Mária Terézia utca a Fővárosi Önkormányzat kezelésében van, a fejlesztés megvalósítása végső soron valamilyen közös programként lehetséges. Ebben a villamos pálya miatt szerepet kell kapnia a fővárosi tömegközlekedési társaságnak is, a vonatkozó projekt előkészítése a társaság koordinálásában megindult. Külön feladat a parkolás megoldása, és az utcában levő ingatlanok megközelítésének biztosítása. A közlekedésfejlesztés alapvető célja azonban a kerület központi városmagjának tehermentesítése, a főút felé történő további kapcsolatok megteremtésével. Ez a cél a jelenlegi elképzelések szerint a Pécsi utca megnyitásával, pontosabban a Pécsi utca a Donszky Árpád utcától a Leányka utcai felüljáróig (1.300 m) 2x1 sávban II. rendű főútként történő kiépítésével érhető el. Ebben az esetben a terület későbbi funkcióváltása, a parkolóhelyek kiváltása további megoldandó feladatot jelent. A két beruházás következményeként a Mária Terézia utca gyűjtőúttá válhat, de ez elodázhatatlanná teszi a forgalmi és a parkolási rend átalakítását. Ez pedig szükségessé teheti a villamos-pálya átalakítását. A fejlesztés magja egy több ütemben is megvalósítható, bővíthető, fedett csarnokszerű épület létrehozása. Ezzel összefüggésben mérlegelhető a gépkocsiforgalom korlátozása is. Budafok belvárosának átfogó fejlesztése magas kidolgozottság és előkészítettség mellett indítható el, illetve a projektek egy része a 2014-es évre megindult. Vízi közlekedés A közösségi közlekedési viszonylatban külön téma a közforgalmi kikötő létesítése a Városház tér magasságában. Ennek a közlekedési lehetőségnek a megteremtése mindenképpen kívánatos volna, a terület Duna-part felé történő nyitása és a csatlakozó közlekedési lehetőségek bővítése nélkül azonban nem feltétlenül hozza meg a várt eredményt. A projektre vonatkozóan a Budapesti Közlekedési Központ részletes terveket készített, a társasággal történő együttműködés a projekt elengedhetetlen része. A rév célja összekötni Budafokot a Csepel-szigettel. Vasúti közlekedés Az állami vasúttársaság terveiben a következő időszakra nézve szerepel egy nagyobb volumenű infrastrukturális beruházás a Kelenföld- Pusztaszabolcs szakaszon, amely keretein belül a vasútvonal terhelhetősége emelkedik, másfelől megújulnak a társaság kezelésében lévő ingatlanok: a Háros és Nagytétény- Diósd, Budafok, valamint Barosstelep állomások illetve megállóhelyek, hozzájárulva a kerület közlekedésének javításához, illetve az élhető környezet kialakításához. A belváros szolgáltatásai Budafok városközpontjának átfogó infrastrukturális fejlesztésére van szükség. Az elmúlt periódus nagy eredményének számít a megújuló budafoki piac, a belvárosban azonban számos más terv még csak megvalósítás előtti 19