Az erdészetek jóvoltából jelenleg nem kevesebb, mint 81 kilátó, 159 szálláshely és 25 látogatóközpont várja a természetbe vágyókat egész évben, emellett erdei vasutakat, tanösvényeket és erdei iskolákat is üzemeltetnek, turistautakat létesítenek, karbantartanak. A kormány új szemléletet hozott az ágazatba 2010-ben. Szélesre tártuk az állami erdők képzeletbeli kapuit a látogatók előtt. Azt tapasztaljuk, hogy egyre többen töltik szabadidejüket a lombok árnyékában. Természetesen továbbra is kiemelt célunk ennek a programnak a folytatása. Az erdei szálláshelyeknek, kilátóknak, ökoturisztikai látogatóközpontoknak és pihenőhelyeknek köszönhetően számtalan lehetőség nyílik a zöldben eltöltött aktív kikapcsolódásra. Ezúton is mindenkit arra buzdítok, keresse fel ezeket a páratlan szépségű helyeket, garantáltan csodálatos élményeket biztosítanak. Az erdészeti erdei iskolák foglalkozásain évente mint- egy 80 ezer gyerek vesz részt. Hogyan lehetne még több iskolásnak megadni a lehetőséget, hogy szakképzett erdőpedagógusok vezetésével bővítsék környezeti ismereteiket? 1. oldal (összes: 5)
"A célunk, hogy megismertessük, megszerettessük az erdőket a gyerekekkel" Jó látni, hogy egyre több oktatási intézmény nemcsak tankönyvekből tanítja a gyerekeket. Örülünk annak, ha a diákok az erdei iskolákba is ellátogatnak, mert így laza keretek között játékosan tanulhatnak. Éppen ez az oka annak, hogy az elmúlt években több mint egy tucat erdei iskolát létesítettünk, további 18-at pedig felújítottunk. Kiváló lehetőség az Erdei Vándortábor is, melyet a Bakonyban, a Börzsönyben, a Mátrában, a Mecsekben és a Pilisben az állami erdészeti társaságok közreműködésével szervez az Országos Erdészeti Egyesület. A diákok izgalmas élményekkel gazdagodva testközelből ismerhetik meg a hazai erdőket, ennek köszönhetően a természetismereti tudásuk gyarapodik, a látókörük szélesedik nem utolsósorban pedig környezettudatosságra és egészséges életmódra neveli őket. 2. oldal (összes: 5)
Én magam is részt vettem szeptemberben a budapesti Erdővarázs rendezvényen, ahol az erdők világát, értékeit és az erdészek természetmegőrző munkáját mutatták be az állami erdőgazdaságok. Ezzel a rendezvénnyel is azt szeretnénk elérni, hogy a gyerekekkel minél inkább megszerettessük a hazai erdőket. 2019-ben lesz 210 éves a magyar erdészeti felsőoktatás. Szellemisége nemcsak a magyar erdőgazdálkodást, ha- nem a természetvédelmet is áthatja. Ön szerint mik a legfontosabb feladatai a mai erdészeknek? Az erdők klímaszabályozásban betöltött szerepe vitathatatlan, ezért is fontos területük bővítése. Az éghajlat változását azonban az erdők is megérzik, e kihívás leküzdéséhez meg kell találnunk a megfelelő választ, ha egészséges és tervszerűen kialakított erdőket akarunk fenntartani. Az évszázadok alatt felhalmozódott hagyományos tudás elsajátítása már nem elegendő. Az erdészeknek is naprakésznek kell lenniük és el kell sajátítaniuk a legújabb kutatási eredményeket. Már előkészítettük azt a szabályozást, ami az erdész szakemberektől megköveteli a folyamatos továbbképzést. Miniszter úr gyakorló méhész, a 20 ezres magyar méhésztársadalom egyik tagja. Milyen lehetőséget lát az erdőgazdálkodás és a méhészet tevékenységének még jobb összehangolására? Az erdő javai között nemcsak a fát, hanem az úgynevezett melléktermékeket is számon tartjuk. Mindennek speciális szeletét képezik a méhészeti ágazat erdőhöz köthető termékei. Például az akácméz, mely talán a legkedveltebb mézfajtánk, de hárs-, vadgesztenye- és fűzállományokról is jó ízű mézet gyűjtenek a méhek. Sőt, a fenyőkről, tölgyekről, hársakról származó mézharmat méz is igen hasznos lehet. 3. oldal (összes: 5)
A diákok és a pedagógusok körében is egyre népszerűbb az Erdei Vándortábor program Fotó: Országos Erdészeti Egyesület A kemikáliákkal nem érintett erdők kiváló méhlegelőt biztosítanak. A fenntartható, ugyanakkor jövedelmező erdőgazdálkodás származhatna abból, hogy az erdészeti kutatás szereplőit bevonjuk az említett erdei fák kapcsán a méhlegelők feltérképezésébe, a virágzási paraméterek meghatározásába. A jól megválasztott fajták, klónok hosszú, elnyújtott virágzása hosszabb mézelési időszakot, nagyobb méztermelést jelentenek a gazdálkodónak, illetve a méhésznek. Ennek megvalósítása érdekében az Agrárminisztérium kutatási feladattal is megbízta a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központot ebben az évben. Mit is jelent Önnek az erdő, a természet? Sikerült már személyesen is föltérképezni hazánk erdőtájait? Húz-e a szíve valahová egy kicsit jobban? A természet titkainak megismerése iránt mindig különös vonzalmat éreztem. Újfehértón születtem, akácerdők között nőttem fel, az akácillat, és a madárdal szinte misztikus hatást gyakorolt rám. Világéletemben csodáltam a madarakat, talán ezért is galambászom. Sokfelé megfordultam már az országban, és kétségtelenül másféle élményt nyújt számomra az alföldi és másfélét a hegyvidéki erdő, táj. Ám éppen a nagy változatosság miatt nem tennék különbséget egyik vagy másik javára. Tárcavezetőként más szemmel látja-e az erdőben rejlő értékeket? Az erdő régi, jó barátom. Ha kijutok a természetbe, annak szépségével és végtelen nyugalmával szinte képtelen vagyok betelni. Ám szem előtt kell tartanunk, hogy miközben élünk erdeink javaival, védenünk is kell azokat, nem élhetjük fel felelőtlenül erőforrásainkat és nem károsíthatjuk környezetünket következmények nélkül. Szerző: (munkatársunktól) Közzététel ideje: 2019. 01. 19., szombat, 10:00 4. oldal (összes: 5)
A forrás webcíme: https://magyarmezogazdasag.hu/2019/01/19/terebelyesedo-zoldben-interjunagy-istvannal 5. oldal (összes: 5)