EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Plenárisülés-dokumentum 15.7.2014 B8-0057/2014 ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY benyújtva a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai fıképviselıje nyilatkozatát követıen az eljárási szabályzat 123. cikkének (2) bekezdése alapján az ukrajnai helyzetrıl (2014/2717(RSP)) Johannes Cornelis van Baalen, Guy Verhofstadt, Petras Auštrevičius, Annemie Neyts-Uyttebroeck, Marielle de Sarnez, Marietje Schaake, Louis Michel, Alexander Graf Lambsdorff, Fernando Maura Barandiarán, Jean-Marie Cavada, Antanas Guoga, Charles Goerens, Nathalie Griesbeck, Gerben-Jan Gerbrandy az ALDE képviselıcsoport nevében RE\1031581.doc PE536.958v01-00 Egyesülve a sokféleségben
B8-0057/2014 Az Európai Parlament állásfoglalása az ukrajnai helyzetrıl (2014/2717(RSP)) Az Európai Parlament, tekintettel az európai szomszédságpolitikáról, a keleti partnerségrıl és Ukrajnáról szóló korábbi állásfoglalásaira, különös tekintettel az ukrajnai helyzetrıl szóló 2014. február 27-i 1, az Ukrajna elleni orosz invázióról szóló 2014. március 13-i 2, valamint a keleti partnerség országaira gyakorolt orosz nyomásról, és különösen Kelet-Ukrajna destabilizálásáról szóló 2014. április 17-i állásfoglalására 3, tekintettel a 2014. május 25-i ukrajnai elnökválasztás eredményeire és az EBESZ választási megfigyelı küldöttségének elızetes következtetéseire, amelyek kimondják, hogy a választások jól szervezett módon zajlottak, magas részvételi arány mellett és egyértelmő volt a hatóságok azon szándéka, hogy valódi választást szervezzenek, melynek lebonyolítása nagy vonalakban megfelel a nemzetközi vállalásoknak, és amely tiszteletben tartja az alapvetı szabadságokat az ország legnagyobb részében, a keletukrajnai feszültségek ellenére, tekintettel Porosenko elnök az ukrajnai béke és rend helyreállítását célzó kezdeményezéseire és fellépéseire, amelyek különösen 14 pontos béketervén alapulnak, tekintettel az EU és Ukrajna közötti társulási megállapodás, valamint a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás végleges részeinek 2014. május 27-i aláírására, tekintettel a Külügyek Tanácsa 2014. június 23-i ülésének és az Európai Tanács Ukrajnáról szóló 2014. június 27-i következtetéseire, tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére, A. mivel a Krím félsziget orosz megszállása és törvénytelen bekebelezése, valamint az oroszok által támogatott folyamatos zavargások és erıszak jelentıs kihívást jelent Ukrajna egysége számára, emberi tragédiát az áldozatok és az érintett személyek számára, és jelentıs biztonsági válságot az egész európai földrész számára; B. mivel a Krím félsziget orosz megszállása és bekebelezése súlyosan sérti a nemzetközi jogot, valamint Oroszországnak az ENSZ Alapokmányából, a Helsinki Záróokmányból, az Európa Tanács alapszabályából és a biztonsági garanciákról szóló 1994. évi budapesti megállapodásból eredı nemzetközi kötelezettségeit, továbbá a barátságról, együttmőködésrıl és partnerségrıl szóló 1997. évi kétoldalú megállapodás alapján rá háruló kétoldalú kötelezettségeket; 1 Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0170. 2 Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0248. 3 Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0457. PE536.958v01-00 2/5 RE\1031581.doc
C. mivel az Európai Unió a nemzetközi közösség túlnyomó részével együtt nem ismerte el és nem is fogja elismerni a Krím félsziget törvényellenes, katonai eszközökkel véghezvitt orosz bekebelezését; D. mivel az Ukrajna keleti részein mégpedig a luhanszki, donyecki és harkovi területeken zajló szeparatista zavargások és erıszak részben Ukrajna belsı megosztottságán alapulnak, azonban kívülrıl is szítja az ukrán kormány hatalmát aláásó tudatos orosz stratégia a szakadárok közvetlen és közvetett felbujtásával és támogatásával, nem utolsósorban pedig kemény retorikával, ellenséges kijelentésekkel és hamis híradásokkal; E. mivel az ukrán kormány és az orosz vezetés közötti közvetlen megbeszélések újraindulása azzal a reménnyel kecsegtet, hogy diplomáciai megoldást lehet találni a folyamatos erıszak megszüntetése és a konfliktus súlyosbodásának megelızése érdekében, ami nem csupán Ukrajna, de az Európai Unió és az Oroszországi Föderáció szempontjából is szörnyő következményekkel járhatna; F. mivel az ukrán kormány által kihirdetett egyoldalú tőzszünetet a szakadárok nem támogatták; 1. ismételten határozottan elítéli a Krím Oroszország általi megszállását és elcsatolását, ami egyértelmően sérti az ENSZ Alapokmányát, az EBESZ Helsinki Záróokmányát, az Európa Tanács alapszabályát, a biztonsági garanciákról szóló 1994. évi budapesti megállapodást, a barátságról, együttmőködésrıl és partnerségrıl szóló 1997. évi kétoldalú megállapodást, valamint az oroszországi fekete-tengeri flotta jogállásáról és Ukrajna területén való jelenlétének feltételeirıl szóló 1997. évi megállapodást; úgy véli, hogy Oroszország lépései az egész európai földrész biztonságát és stabilitását fenyegetik; 2. üdvözli Porosenko elnök 14 pontos béketervét és Ukrajna decentralizáltabb kormányzására vonatkozó elképzelését, amelynek alapján felül lehet kerekedni az ország belsı megosztottságán és véget lehet vetni a kelet-ukrajnai szeparatista erıszaknak; 3. megjegyzi, hogy az ukrán katonai és biztonsági erık újabban eredményeket érnek el a közrend helyreállítása terén több kelet-ukrajnai városban; mély sajnálatát fejezi ki az ennek során bekövetkezett halálesetek miatt, ám hangsúlyozza, hogy az ukrán hatóságoknak törvényes joga és hatásköre fellépni; felszólítja mindegyik felet, hogy tegyenek meg mindent a civil lakosság védelmére; 4. határozottan támogatja a felek közötti kimerítı tárgyalások újrakezdését, amelyeknek az elnök béketervén kellene alapulniuk és minden fél által teljes mértékben tiszteletben tartott fegyverszüneti megállapodást kellene elérniük; üdvözli a francia és a német külügyminiszterek aktív részvételét a megoldást célzó közelmúltbeli diplomáciai erıfeszítésekben, sajnálatát fejezi ki azonban az EU fıképviselıjének távolmaradását illetıen; 5. emellett üdvözli mind az orosz elnök nyilatkozatát, miszerint elviekben támogatja a béketervet, mind pedig Szövetségi Tanács azon határozatát, hogy visszavonja az orosz RE\1031581.doc 3/5 PE536.958v01-00
fegyveres erıknek az Ukrajnában való katonai beavatkozásra adott engedélyt; reméli, hogy e döntést további intézkedések követik majd orosz részrıl a konfliktus enyhítése érdekében, mégpedig elsısorban az illegális fegyveresek, fegyverek és felszerelések az ukrán határon való átáramlásának megállítása révén és a kelet-ukrajnai illegális fegyveres csoportok feletti befolyásának tényleges bevetésével annak érdekében, hogy azok felhagyjanak az erıszakkal és letegyék a fegyvert; késedelem nélküli, kézzelfogható elırelépést vár az Európai Tanács 2014. június 27-i következtetéseiben meghatározott négy lépéssel kapcsolatban; 6. elvárja, hogy az ukrán parlament (Verhovna Rada) gyorsan elfogadja az elnök béketervében foglalt alkotmányos változtatásokat, különösen a helyi kormányzatok megerısítése és az új nyelvtörvény tekintetében; kiemeli, hogy a nyelvhasználatra vonatkozó új törvénynek a legmagasabb nemzetközi és európai normáknak kell megfelelnie; 7. sürgeti az ukrán kormányt, hogy váltsa be ígéretét és egyértelmően tiltsa be a szexuális orientáción alapuló megkülönböztetést a munka törvénykönyvének közelgı reformja során; 8. sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az eredetileg áprilisban javasolt, majd a Külügyek Tanácsa 2014. június 23-i ülésén újratárgyalt, a közös biztonság- és védelempolitika (KBVP) rendfenntartó és a közrendet biztosító ukrajnai missziójának elindítása késik; elvárja, hogy a missziót késlekedés nélkül elindítsák a nyáron; 9. követeli a szakadárok által törvénytelen módon fogvatartott személyek szabadon bocsátását, és hangsúlyozza, hogy az EBESZ különleges megfigyelı missziója számára biztosítani kell, hogy korlátozás nélkül eljusson Ukrajna minden részébe annak érdekében, hogy hozzá tudjon járulni a tőzszünethez és a konfliktus politikai megoldásához; 10. hangsúlyozza, hogy mindkét félnek tartózkodnia kell a konfliktust esetlegesen tovább rontó kijelentésektıl és retorikáról; kiemeli, hogy az Ukrajna elıtt álló problémákat nem lehet pusztán katonai eszközökkel megoldani; 11. elégedetten nyugtázza, hogy 2014. június 27-én az Európai Tanács megerısítette, hogy kész bármikor összeülni további jelentıs korlátozó intézkedések meghozatala céljából és kiemeli, hogy egyelıre az EU és Oroszország közötti kapcsolatokat nem lehet a szokásos módon folytatni; elvárja, hogy a Tanács növelje szankciói hatókörét és kiterjedését, ha és amikor szükséges, illetve hosszabbítsa meg a meglévıket; aggodalommal jegyzi meg, hogy az olasz elnökség programja csak stratégiai partnerként utal Oroszországra, anélkül, hogy kitérne az EU Oroszország kapcsolatok jelenlegi válságára; 12. teljes mértékben támogatja az Ukrajnának nyújtott 750 millió eurós támogatás kifizetését, valamint az adományozók magas szintő 2014. július 8-i brüsszeli koordinációs ülésén tett, további pénzügyi támogatás biztosítására irányuló erıfeszítéseket; 13. emlékezteti az ukrán kormányt és az összes politikai pártot és személyiséget, hogy az PE536.958v01-00 4/5 RE\1031581.doc
országban sürgıs szükség van gazdasági és politikai reformokra; rámutat, hogy a helyi reformokat nem csupán a külsı adományozók nyomására kell megkezdeni, hanem a közvélemény határozott támogatására kell épülnie annak érdekében, hogy fenntartható gazdasági és szociális lehetıségeket teremtsenek az ország modernizálása révén; 14. üdvözli a döntést, amely megtiltja a Krím félszigetrıl és Szevasztopolból származó azon áruk behozatalát, amelyek nem rendelkeznek Ukrajna által kiállított származási bizonyítvánnyal, és hasonló intézkedésekre ösztönzi a többi államot is; 15. felkéri a Bizottságot, hogy továbbra is tegyen erıfeszítéseket a Gazprom és az ukrán kormány közötti, gázárakra vonatkozó egyezség elérése érdekében; hangsúlyozza, hogy az energiaforrások külpolitikai eszközként való használata aláássa Oroszország hosszú távú hitelességét az EU megbízható kereskedelmi partnereként, és hogy kiemelt feladatként kell kezelni az EU orosz gáztól való függésének csökkentésére irányuló további intézkedéseket; 16. hangsúlyozza, hogy az Ukrajnára és más keleti partnerekre vonatkozó uniós társulási folyamattal kapcsolatos orosz aggodalmakat megfelelıen tisztázni kell, hogy eloszlassák az európai földrész új geopolitikai megosztottságára vonatkozó indokolatlan félelmeket; rámutat, hogy minden ország alapvetı joga, hogy politikai döntéseit saját maga hozza meg, ugyanakkor az EU keleti partnerekkel kapcsolatos kötelezettségvállalásának célja a jólét terjesztése és a politikai stabilitás megerısítése, amelynek végsı soron az Oroszországi Föderáció is hasznát látja majd; 17. kéri a tagállamokat, hogy gyorsan lépjenek elıre Ukrajna társulási megállapodásának ratifikációs folyamatában, és hangsúlyozza a megállapodás teljes körő végrehajtásának fontosságát; 18. kéri a hivatalba lépı Bizottságot, hogy kezelje kiemelt fontosságú feladatként a szomszédsági politika átfogó felülvizsgálatát, amelynek konkrét és kézzelfogható eredmények elérésére kell összpontosítania a kereskedelem, az emberek egymás közötti kapcsolatai és a politikai stabilitás tekintetében; 19. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak, Ukrajna megbízott elnökének, kormányának és parlamentjének, az Európa Tanácsnak, valamint az Oroszországi Föderáció elnökének, kormányának és parlamentjének. RE\1031581.doc 5/5 PE536.958v01-00