Jelölt kódja: MESTERFELVÉTELI TESZT MAGYAR NYELVBŐL ÉS HELYESÍRÁSBÓL 1. Alább a Bódi Zoltán és Veszelszki Ágnes szerzőpáros által írt Emotikonok című kötetből származó két, tévesen közölt bekezdés olvasható. a.) Javítsa ki az alábbi részletben található nyelvhelyességi és helyesírási hibákat! Az interneten keresztül az emotikon első használatáról többféle elmélet, szóbeszéd, legenda terjed, de a legkomolyabban vehető elmélet szerint 1982-től használták először. Az Egyesült Államokban húsz évvel később szerveződött egy kutatócsapat, amely vállalkozott a kalandos felderitőmunkára, az első interneten előforduló smiley felkutatására, amely vetekszik a szénakazalban lévő tű megkeresésének feladatával. A többmillió üzenetben és végeláthatatlan mennyiségű internetes szöveghalmazban a kutatócsoport egyre szűkitette a kutatási kört. A kutatás azért járhatott sikerrel, mert a korai internetre is jellemző volt, hogy az átfutó szövegeket, anyagokat arhiválták a szervereken. Végül Jeff Baird 2002. szeptember 10.-én találta meg azt az üzenetet, amelyet Scott E. Fahlman küldött 1982 szeptember 19-én a Carnegie Mellon Egyetem Számítógép-tudományi csoportjának BBS (hirdetőtábla-rendszer, a Hírcsoportok előfutára) üzenetküldő hálózatába. b.) Pótolja az alábbi részletből hiányzó vesszőket! Ez az első fellelhető szöveg amely kifejti a smiley használatának funkcióját és bemutatja a mosolyszimbólum formáját. Világosan kiderül a szövegből hogy az emotikon a szerzőnek a szöveg tartalmához való emocionális viszonyát jelöli. Scott E. Fahlman szerint a korai 1980-as évek Carnegie Mellon BBS rendszerén diákok és tanárok a lehető legváltozatosabb témakörökbe 1
tartozó üzeneteket küldözgettek egymásnak voltak közöttük szakmaiak viccesek politikai témájúak. Néha komoly viták alakultak ki egyszerű félreértések miatt mert a rövid szövegekben nem jelölte a szerző a nonverbális metakommunikatív jegyeket így nem derült ki hogy az illető komolyan gondolta amit írt vagy viccnek szánta. Egy nagyobb vita közepette javasolta Fahlman saját bevallása szerint pillanatnyi ötletként nem komoly szándékkal a [ ] levélben olvasható emotikont. A komolyságot illetve a viccet jelölő szimbólum azóta óriási karriert futott be ám felbukkanása merőben funkcionális okokkal magyarázható az írott szöveget vizuális elemekkel kiegészítve próbálta rövidíteni és pontosítani. Fontos volt hogy olyan jeleket alkalmazzon amelyek részei az ASCII kódolásnak így minden számítógépen azonos módon jelennek meg és alkalmazásuk egyszerű és gyors. 2. Írja be a megfelelő szót, illetve szókapcsolatot a mondatba! a.) Az immár tízezer lelket számláló 2002-ben nyerte el a városi rangot. (helység/helyiség) A csupán pár négyzetméteres túlságosan kicsinek bizonyult ahhoz, hogy a férfi raktérként használhassa. (helység/helyiség) 2
b.) A háborús küzdelemben egyik fél sem jutott stratégiai előnyhöz. (egyenlőre/egyelőre) A két vágott deszkalap megcsillant a fényben. (egyenlőre/egyelőre) c.) Egyre több, Keletről érkező kapható a városban. Az alacsonyabb termékek gyorsabban találnak gazdára. d.) Az alacsonyabb termékek gyorsan elkeltek a vásárlóktól nyüzsgő piactéren. A Keletről érkezett formatervezése azonnal felkeltette a fiatal pár figyelmét. 3
e.) A házaspár az étterem egy félreeső asztalánál ebédelt, érzéssel töltötte el őket a halk zene. (jól eső/jóleső) f.) A férfi nem szándékozott munkahelyet váltani. (egyelőre/egyenlőre) Szorgalmasan dolgozott a szabó műhelyében, vágva a nadrágszárakat. (egyelőre/egyenlőre) g.) A fiatal férfi zárt maradva mindig szorongott, légszomj kerítette hatalmába. (helyiségben/helységben) A folyó melletti már csak pár száz ember élt. (helyiségben/helységben) h.) A parlament a gyermektartási díj mértékét szabályozó törvénycsomagot. (kiszavazta/megszavazta) A tehetségkutató műsor nézőközönsége a kevésbé értékes produkciókat bemutató fellépőt. (kiszavazta/megszavazta) i.) A külföldi befektetőknek látványos fejlődésnek indult a hazai gazdaság. (köszönve/köszönhetően) 4
3. Írja le helyesen az alábbi szavakat, illetve szókapcsolatokat! Ügyeljen a különírás és egybeírás szabályaira! (A leírt formák között néhány helyes is található.) lakáselőtakarékosság magyarnyelv filmtörténet minimálbér alultápláltság előadóművész akaratgyengeség előadóművészet ivóvízellátás szarvasmarhatenyésztés adatvédelminyilatkozat szemüvegkeret mesterképzés békeszerződéstervezet adóvisszaigénylés biotechnológia testtömegindex ételmegvonás médiahatóság teljesítménykényszer 5
4.) A magyar helyesírás 12. kiadásának 187. pontja szerint az intézmények nevében az és kötőszó, valamint a névelők kivételével minden tagot nagybetűvel kezdünk. Ennek ellenére időnként különböző írásbeli megnyilatkozásokban, néha a nyomtatott és az elektronikus sajtóban is feltűnnek ettől eltérő modellek alapján felépülő formák nem mondatkezdő pozícióban. Ilyen írott forma a Bölcsészettudományi kar, a Jogtudományi kar stb. Mi ennek az oka? a.) A magyar helyesírás szabályainak korábbi, vagyis 11. kiadása a mostanitól eltérő módon szabályozta az intézménynevek írásmódját. A 2016. szeptember 1-jéig érvényben volt szabályzat szerint ugyanis az intézménynevek esetében csakis a név első és a további tulajdonnévi elemeit kellett nagybetűvel kezdeni. A kérdésben szereplő példák a korábbi szabályzat vonatkozó pontjának következtében tűnnek mindmáig fel, az íráshasználókban ugyanis mélyen rögzültek a korábbi szabályok és formák. b.) A kérdésben szereplő példák és a hozzá hasonlóak helyesírási hibák. A helyes forma minden esetben: Bölcsészettudományi Kar, Jogtudományi Kar stb. Az intézménynevek írásmódját a magyar helyesírás érvényben lévő 12. kiadásával azonos módon szabályozta a korábbi, 11. kiadás is, e tekintetben tehát nem történt változtatás. A vajdasági magyar íráshasználók megnyilatkozásaiban megfigyelhető helytelen alakok az angol és még inkább a szerb helyesírás hatására jelennek meg, azokban ugyanis a többelemű intézménynevek esetében csakis az első és a további tulajdonnévi elemeket szükséges nagybetűvel kezdeni. c.) A magyar helyesírás 12. kiadásában szerepel egy kitétel (187. b.), amely a felsőoktatásban előforduló intézménynevek, többek között az egyetemi karok nevének írásmódját szabályozza részletekben menően. Ennek a 187. b. szabálynak az értelmében az egyetemi karok, továbbá a főiskolák esetében csakis az első elemet kell nagybetűvel kezdeni. Ily módon 2016 szeptembere óta a Bölcsészettudományi kar és a Jogtudományi kar a helyes forma. d.) Az intézménynevek esetében annak az országnak a hivatalos nyelve, illetve az adott nyelv helyesírása a mérvadó, amelynek területén egy-egy közintézmény működik. Ennek megfelelően a Szegedi Tudományegyetem esetében a helyes forma a nagybetűs (Bölcsészettudományi Kar, Jogtudományi Kar), míg az Újvidék Egyetemében a kisbetűs (Bölcsészettudományi kar, Jogtudományi kar). 6