Magyarország öntözési stratégiája

Magyarország öntözési stratégiája VÍZÜGYI TUDOMÁNYOS TANÁCS Magyar Mérnöki Kamara Vízgazdálkodási és Vízépítési Tagozat Kibővített elnökségi ülése, Békéscsaba 2018. október 5. Dr. Váradi József OVF Vízügyi Tudományos Tanács és a MHT Mg. Vg. Szo. Elnöke

Az előrejelzések szerint 2050-re 70%-kal nő a világ szükséglete élelmiszerből, takarmányból és rostanyagból addigra a Föld népessége eléri a 9 milliárdot. Az emberiség növekvő étvágya érinti az ivóvíz, a nyersanyag, és az energia igényt.

Alapvetések az intenzív öntözés racionális fejlesztéséhez A hivatalosan öntözött terület 2015-ben a KSH adatai alapján 124.3 ezer hektár volt, ami 2.3 %-át jelenti az összes mezőgazdaságilag művelt területnek, míg az EU-ban ez a szám 8%, az USA-ban pedig 20% felett van. Erre is visszavezethető, hogy a mezőgazdaság részesedése a GDP-ben 2012 és 2016 között csak 3,5% körül mozgott. A Kormányok öntözni akarnak a gazdák nem szeretnek BíBelődni (kj) Az ismétlődések miatt okkal törvényszerűségnek nevezhető történelmi tanulságok az új program kialakításához: Először is a kormányzat előtt már 1900-ban is nyilvánvaló volt, hogy az öntöző gazdálkodás fejlődése állami közreműködés és támogatás nélkül nem indulhat meg. Másodszor: az öntözés a vízlevezetés és a talajjavítás együtt megoldandó feladatok. Harmadszor: az érintettek (állam, szövetkezetek, tulajdonosok) közötti okszerű feladat és finanszírozási megosztás nem kerülhető meg. Negyedszer: (1938-ból idézünk) a technikai végrehajtás jelessége még nem biztosítja az öntözés sikerét, ehhez még az agrochémiai, növénytermelési, közlekedési, pénzügyi és értékesítési tényezők ismerete, azok sikeres alkalmazása is szükséges, ami a feladatot látszólagos egyszerűsége mellett bonyolulttá teszi." És végül ötödször: a megfelelő jogi, intézményi és támogatási rendszer léte és annak stabilitása nélkül nincs sikeres fejlődés.

Az öntözési stratégia elkészítésének előzményei Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia 2008-2025

A VÍZKORMÁNYZÁS STRATÉGIÁJA A MEGVALÓSÍTÁS ÜTEMEZÉSÉVEL ÉS A BEKERÜLÉS KÖLTSÉGEINEK BECSLÉSÉVEL MUNKAANYAG SZERZŐ: DR. VÁRADI JÓZSEF (VKKI) A MUNKAANYAG LÉTREHOZÁSÁBAN KÖZREMŰKÖDTEK: SZENTIVÁNYI ÁRPÁD ÉS IVÁNYI KRISZTINA (VKKI) LEKTORÁLTA: LÁNG ISTVÁN (VM), JAKUS GYÖRGY (VKKI) SZERKESZTETTE: PÁSZTHORY RÓBERT VKKI VÍZÜGYI ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI 2011. március 9. KÖZPONTI IGAZGATÓSÁG (VKKI)

Stratégiák: Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium ASZÁLYSTRATÉGIA Budapest, 2003 KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTER FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTER Az 1992. évi LXIII. Törvény 19. (5) bekezdése alapjá Előterjesztés a Kormány részére a hazai aszály stratégia elfogadásáról Budapest, 2005. december

VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM AZ ORSZÁGTERVEKET ÉS A NEMZETI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI KONCEPCIÓ MEGVALÓSÍTÁSÁT SEGÍTŐ VÍZGAZDÁLKODÁSI KONCEPCIÓ (VITAANYAG) 2011. Május VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM VÍZGAZDÁLKODÁSI KONCEPCIÓ a jövő vízügyi stratégiáját és politikáját megalapozó - közmegegyezésen alapuló, a fenntarthatóságot biztosító - dokumentum. Készítette: A Vidékfejlesztési Minisztérium Környezetügyekért Felelős Államtitkárságának Vízügyért Felelős Helyettes Államtitkársága, a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság és a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok szakembereinek bevonásával. 2011. augusztus

Stratégiák: OVF A VÍZÜGYI IGAZGATÁSI SZERVEK STRATÉGIÁJÁNAK KONCEPCIÓJA Budapest 2012. Március a Belügyminisztérium felkérésére a Magyar Hidrológiai Társaság, a Magyar Mérnöki Kamara, a BME, valamint az MTA közreműködésével készült. A VÍZÜGY IGAZGATÁSI KONCEPCIÓJA a vízügyi szolgálat stratégiájának kidolgozásához Budapest 2012. március A BELÜGYMINISZTÉRIUM VÍZÜGYI IGAZGATÁSI SZERVEINEK STRATÉGIÁJA 2012. Július

Stratégiák VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM NEMZETI VÍZSTRATÉGIA A VÍZGAZDÁLKODÁSRÓL, ÖNTÖZÉSRŐL ÉS ASZÁLYKEZELÉSRŐL (a jövő vízügyi, öntözésfejlesztési és aszály kezelési politikáját megalapozó, a fenntarthatóságot biztosító konzultációs vitaanyag) Készítette: A Vidékfejlesztési Minisztérium Környezetügyekért Felelős Államtitkárságának Vízügyért Felelős Helyettes Államtitkársága 2013.

Stratégia Súlypontok a hazai vízgazdálkodás fejlesztésében Vízügyi Tudományos tanács 2014 április

Kvassay Jenő terv a Nemzeti vízstratégia 1110/2017. (III. 7.) Korm. határozat a Nemzeti Vízstratégia és a végrehajtását biztosító intézkedési terv elfogadásáról A KJT célja a társadalom és a víz viszonyának a feltárására támaszkodva intézkedések megfogalmazása, hogy: a világot fenyegető vízválságot hazánk elkerülhesse, annak már mutatkozó jelei ellen időben megtehesse a szükséges intézkedéseket, őrizzük meg a vizet a jövő nemzedékek számára, mert az élet mással nem pótolható feltétele, és a gazdaság erőforrása, hatékonyan, a gazdaságot támogatóan éljünk a kínálkozó előnyeivel, kellő biztonságban legyünk fenyegető káraitól.,

Az Öntözésfejlesztés feltétele a hatékony vízhasználat! De, mit is jelent ez? Fenntartható (tiszta, pótlódó és takarékos) Gazdaságtámogató (növelje a GDP-t ) Környezet és természetvédő (klasszikus cél) Technikailag fejlett: Már tettünk néhány lépést az adatalapú termesztés és a precíziós mezőgazdaság előmozdítására. Például a vízhatékonyság csak új technológiák, nagy adatok, érzékelők és mesterséges intelligencia alkalmazásával javítható. Ez lehetővé teszi a mezőgazdasági termelők számára, hogy javítsák mind a gazdasági megtérüléseiket, mind a munkájuk környezeti fenntarthatóságát mondta Phil Hogan, az EU mezőgazdasági biztosa

A Kormány 1744/2017. (X. 17.) Korm. határozata az Öntözésfejlesztési Stratégia megalkotásáról A Kormány állami feladatnak tekinti az öntözéses gazdálkodás elterjesztésének, észszerű fejlesztésének, a vízkészletek védelmének és hasznosításának ügyét, ezért egyetért az Öntözésfejlesztési Stratégia megalkotásának szükségességével, amelynek érdekében: 1. felhívja a földművelésügyi minisztert, hogy a Miniszterelnökséget vezető miniszterrel együttműködve Magyarország területére vonatkozóan készítsen öntözési katasztert a talajvédelmi, környezetvédelmi, természetvédelmi korlátok, a növénytermesztési feltételek, az öntözésfejlesztési igény, valamint az öntözésre alkalmas területek figyelembevételével; Felelős: földművelésügyi miniszter Miniszterelnökséget vezető miniszter Határidő: 2017. december 31. 2. felhívja a földművelésügyi minisztert, hogy a Miniszterelnökséget vezető miniszterrel, a nemzetgazdasági miniszterrel és a belügyminiszterrel együttműködve vizsgálja meg, és tegyen javaslatot az együttes működtetéshez és a termelői közösségek kialakításához szükséges feladat-pénzügyi és szabályozási feltételrendszerre; Felelős: földművelésügyi miniszter Miniszterelnökséget vezető miniszter nemzetgazdasági miniszter belügyminiszter Határidő: 2018. január 31. 3. felhívja a belügyminisztert, hogy vizsgálja meg az öntözési célú víztározási lehetőségeket, vizsgálja felül a kettős működésű rendszerek, valamint a belvízrendszerek üzemeltetését a védekezés fenntartása és a víz visszatartása és tározása érdekében, valamint határozza meg a védekezés fenntartását, a belvizek területen hagyását, a víz visszatartását, tározását szolgáló lehetséges területeket; Felelős: belügyminiszter Határidő: 2018. január 31. 4. felhívja a földművelésügyi minisztert, hogy a belügyminiszter által szolgáltatott alapadatok felhasználásával a víz komplex hasznosítása érdekében vizsgálja meg, és tegyen javaslatot a víz hasznosítása céljából a környezetvédelmi szempontból is előnyös vizes élőhelyek kialakítását szolgáló területekre; Felelős: földművelésügyi miniszter belügyminiszter Határidő: 2018. február 28. 5. felhívja a belügyminisztert, hogy a földművelésügyi miniszterrel együttműködve mutassa be a hatékony öntözéses gazdálkodás elterjesztéséhez és működtetéséhez szükséges műszaki, infrastrukturális feltételrendszert, humánerőforrás- és pénzügyierőforrás-igényt, valamint készítsen szakmai stratégiát az öntözésfejlesztéshez szükséges jelenlegi és távlati infrastrukturális és vízkészlet-gazdálkodási lehetőségekről; Felelős: belügyminiszter földművelésügyi miniszter

6. felhívja a belügyminisztert, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara bevonásával a földművelésügyi miniszterrel, a Miniszterelnökséget vezető miniszterrel és a nemzetgazdasági miniszterrel együttműködve készítse elő az Öntözésfejlesztési Stratégiát, és terjessze a Kormány elé jóváhagyás céljából; Felelős: belügyminiszter földművelésügyi miniszter Miniszterelnökséget vezető miniszter nemzetgazdasági miniszter Határidő: 2018. április 30. 7. felhívja a nemzetgazdasági minisztert, hogy az Öntözésfejlesztési Stratégia elkészítéséhez gondoskodjon a) 195 000 000 forint egyszeri jelleggel történő rendelkezésre állásáról a Magyarország 2017. évi központi költségvetéséről Határidő: azonnal Orbán Viktor s. k.,

TERVEZET A Kormány nem tárgyalta MAGYARORSZÁG ÖNTÖZÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA A Kormány 1744/2017. (X.17.) határozata alapján Kivonat : az öntözés az agrotechnika része, kiemelt jelentősége van az okszerű növénytermesztésben, a földhasználat stabilizálásában, a környezeti értékek megóvásában, de csak akkor célszerű alkalmazni, ha a növénytermesztéshez szükséges vízháztartásszabályozás összes eszközét igénybe vettük, és más módon az már nem kezelhető. Az öntözés a vízgazdálkodás, a területhasználat és a növénytermesztés egyaránt fontos eleme, amelynek kiemelt jelentősége van az ésszerű vízháztartás szabályozásban, az ésszerű és fenntartható földhasználatban és biomassza termelésben, valamint a környezet és a természeti értékek megóvásában. Budapest, 2018. augusztus (OVF, AKI, VzTT, Viziterv Environ, NAK, FM)

TARTALOMJEGYZÉK VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ I BEVEZETÉS 1 1. A HAZAI ÖNTÖZÉS HELYZETÉNEK ÁTFOGÓ ELEMZÉSE 2 2. AZ ÖNTÖZÉS JÖVŐKÉPE ÉS STRATÉGIÁJA 28 3. A MEGVALÓSÍTÁS FELTÉTELEI, MÓDJA, ÜTEME 39 4. ÜTEMEZÉS ÉS NYOMON KÖVETÉS 58 5. AZ ÖFS KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA 59

Szerkesztő Bizottság: Dr. Váradi József Dr. Rákosi Judit Dr. Szűcs István Dr. Tombácz Endre Ungvári Gábor Reich Gyula Tahy Ágnes Baross Károly Kolossváry Gábor Fejér László Lektorálta: Várallyay György MTA rendes tagja MTA Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézetének kutatóprofesszor emeritusa Dr. Ijjas István Professzor Emeritus Dr. Ligetvári Ferenc Professzor Emeritus Prof. Dr. habil Tamás János, Intézet igazgató, Bíróné Dr. Oncsik Mária, CSc

A stratégia legfontosabb ajánlásai 1. A stratégia célja a nagy mezőgazdasági hozzáadottérték elérését biztosító öntözési tevékenység fejlesztése. Ennek keretében 2030-ra az öntözött terület nagyságát 500 ezer ha célszerű/lehet növelni, ezzel a GDP-hez történő mezőgazdasági hozzájárulás értékét a mostani 3.5 %-ról 6-8 %-ra lehet emelni, a mezőgazdasági termelésben, illetve az agrárium egészében ezzel a foglalkoztatottak létszáma 50 ezer fővel növelhető.

2. A hazai vízkészlet összességében nem lehet korlátja az öntözéses gazdálkodás racionális fejlesztésének, A térségi, regionális vízrendszerek fejlesztése és működtetése a vízátadó pontokig (de nem a parcella széléig) közcélú feladat,

3. Cél az erős gazdálkodói érdekeltség megteremtése a nagy hozzáadott értékű termelést lehetővé tevő agrár rendszerek megvalósításában, ami az öntözés iránti keresletet automatikusan növeli. Ennek érdekében a termelők érdekeltségét is magában foglaló, térségenként és termékenként különböző termékpályák kialakítása a cél, vagyis a Gazdaszövetkezeti Termelői Társulás létrehozása.

4. A jelenlegi támogatási rendszert úgy kell átalakítani, hogy az differenciáljon az öntözésfejlesztési beruházások között oly módon, hogy a víz- és energiatakarékos, a talajszerkezetre kedvező hatást kifejtő beruházás kapjon támogatást; illetve az a fejlesztés, amelyik a helyi adottságokhoz igazodó növény öntözését kívánja megoldani. A támogatásoknak preferálni kell a termőhelyi adottságok figyelembevételét: a vízgyűjtő szintű vízkészletek és vízminőség javítása, agroökológiai szélsőségek hatásának csökkentése, valamint a terület-használat, tájökológia harmóniájának megteremtése érdekében.

5. A hatósági feladatellátás generális megújítást nem igényel, de fejlesztésére, működésének javítására szükség van. Elsősorban azt kell elérni, hogy a felszín alatti vizekkel kapcsolatos szabályozás és hatósági felügyelet ösztönözze, felvilágosító munkával használói szinten is segítse a felszín alatti vizek illegális használatának a felszámolását, illetve legalizálását. Másrészt a célirányos, a termeléshez igazodó engedélyezési eljárási folyamatok erősödjenek.

6. Az öntözést fejlesztő vízgazdálkodási állami beruházásokat a meglévő rendszerek rekonstrukciójával, (ideértve a szivárgási veszteség szükségszerinti csökkentésének alkalmazását is) a kettősműködésű rendszerek üzemképességének kialakításával a tározók megépítésével kell kezdeni, amit a térségi vízszétosztó új rendszerek fejlesztésével kell folytatni.

7. Az öntözésfejlesztési beruházások támogatását üzemi és üzemközi fejlesztések tekintetében a termőterületek vízháztartásszabályozásának részeként kell kezelni, ezért a komplex melioráció megvalósítását (különösen a talajtározást) kell támogatni. A takarékos, és többcélú megoldások üzemi szinten is támogatandók (vízvisszatartás, tározás, szennyvízöntözés, természetes szennyvíztisztítás, belterületi csapadékvízgazdálkodás)

8. A ma több szakminisztérium együttműködésére kárhoztatott öntözéses gazdálkodás fejlesztésének szervezeti összehangolását intézményfejlesztéssel is segíteni kell. A területi kapcsolatok, a tanácsadás, ügyintézés támogatás, a kutatás fejlesztési javaslatok, és eredmény hasznosítások vagy a támogatások odaítélésének előkészítése, végrehajtása, felhasználásának ellenőrzése, javaslattétel a jobbításra, indokolttá teszi az ÖNTÖZÉSI SZOLGÁLAT (ÖSZ) létrehozását, mely szervezet az Agrárgazdaságért felelős minisztérium felügyelete alatt a NAKkal szorosan együttműködve dolgozik.

9. A vízgazdálkodási beavatkozások (vízháztartás szabályozás) üzemközi feladatainak megoldására és ellátására létre kell hozni a helyi jelentőségű közcélú vízgazdálkodási létesítmények törvényi kategóriáját, és az azokat kezelő vízgazdálkodási társulatokat.

10. Az államnak a térségi vízháztartásszabályozási beavatkozások (integrált vízgazdálkodást preferáló) fejlesztésén túl, a helyi jelentőségű közcélú vízgazdálkodási létesítmények fenntartásának normatív támogatását és az üzemi illetve üzemközi vízháztartás szabályozás fejlesztésének differenciált, pályázat útján történő támogatását fel kell vállalnia.

11. A hatékony és korszerű öntözéses gazdálkodási kultúra elterjesztéséhez és működtetéséhez szükséges műszaki, infrastrukturális feltételrendszert, és ennek humán (mg. vízgazdálkodási szakemberek) és pénzügyi erőforrás igényét biztosítani kell. Szakmai programot kell készíteni az öntözésfejlesztéshez szükséges különböző szintű szakemberképzéshez és ennek bázisaként kialakítandó referencia öntözési képzési központok kialakításához és fenntartásához.

12. El kell készíteni a meglevő országos öntözési kutatási eredmények és infrastruktúrák, valamint az stratégiához kapcsolódó vízgazdálkodás oktatási - képzési kataszterét. A környezeti kockázatok csökkentése és az okszerű vízhasználat érdekében ki kell dolgozni és be kell vezetni a mezőgazdasági vízkészlethasználathoz előírt képzettségek jogszabályi feltételeit

A Kormány 1426/2018. (IX. 10.) Korm. határozata a hazai vízgazdálkodás öntözési célt szolgáló fejlesztési javaslatairól A Kormány 1. egyetért a hazai vízgazdálkodás öntözési célt szolgáló fejlesztési javaslatával; 2. felhívja az agrárminisztert és a belügyminisztert, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara közreműködésével tegyenek javaslatot az öntözési célt szolgáló fejlesztések megvalósításának sorrendjére, ütemezésére, valamint finanszírozási igényére vonatkozóan, és terjesszék a javaslatot a Kormány elé jóváhagyás céljából; Felelős: agrárminiszter belügyminiszter Határidő: 2018. október 31. 3. felhívja az agrárminisztert, hogy dolgozza ki az öntözési ügynökség koncepcióját, és terjessze azt a Kormány elé; Felelős: agrárminiszter Határidő: 2018. október 31. 4. felhívja a belügyminisztert, hogy a) az agrárminiszter bevonásával és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara közreműködésével a vízgazdálkodási társulati tulajdonban és a gazdálkodó szervek tulajdonában lévő, b) a helyi önkormányzatok tulajdonában lévő, helyi érdekeltségű és közcélú vízilétesítmények kataszterét készítse el; Felelős: belügyminiszter agrárminiszter Határidő: 2018. október 31. 5. felhívja a belügyminisztert és az agrárminisztert, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara közreműködésével mérjék fel az öntözési célra felhasználható, meglévő rendszerek eredményes működtetését gátló infrastrukturális, eszköz és humánerőforrás-hiányt, és tegyenek javaslatot annak megszüntetésére; Felelős: belügyminiszter agrárminiszter Határidő: 2018. október 31. 6. felhívja a belügyminisztert, hogy az agrárminiszter bevonásával, illetve az agrárminiszter talajvédelmi szabályozás e célból történő felülvizsgálatára irányuló javaslatára építve tegyen javaslatot a hosszú távra szóló öntözési vízjog engedély feltételrendszerére; Felelős: belügyminiszter agrárminiszter Határidő: 2018. október 31. 7. egyetért azzal, hogy az öntözési célt szolgáló, a 2. pont szerinti fejlesztések a) előkészítési és tervezési fázisa költségének forrása a 2019. évben a Beruházás Előkészítési Alap jogcímcsoport legyen, b) előkészítési és tervezési fázisához, valamint kivitelezéséhez a 2020. és 2030. évek között évente legfeljebb 17 milliárd forint fejlesztési forrás kerüljön biztosításra. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök

A kibővített öntözésfejlesztési területek : Készült az AKI Adatelemzési és Térinformatikai Kutatások Osztályán

Vízügyi igazgatósági felmérés eredménye a fejlesztési elképzelésekhez igazítottan Beavatkozási helyszín Fejlesztéssel keletkező, öntözésre felhasználható vízkészlet Fejlesztéssel öntözhetővé váló terület nagysága Megvalósítás költsége becsült (db) (ezer m 3 ) (ha) (mft) ÉDU 26 52565 43437 7650 KDV 8 2433 2010 4589 ADU 8 18638 81877 39350 KDT 6 3000 2200 6020 DD - - - - NYUDU 2 138 2080 141 FETI 47 14408 14935 3460 ÉM 10 64100 147585 459 TI 56 1949 48732 2985 KÖTI 18 4135 4200 1791 ATI 17 30200 31100 8685 KÖ - - - - Összesen 198 191566 378156 75132

Milyen korlátokat állítunk a vízhasználat elé? Felszíni vízhasználat legyen és ne felszín alatti Ne legyen tározó, vagy legyen de más területén, NATURA 2000-es terület nem bántható, a biodiverzitást ne zavarja, ne nőjön a potenciális veszély. Ne legyen emelt szintű víztér. Legyen, de ne folyóban, ne másodlagos energia felhasználásával, ne NATURA 2000-es területen, Ne akadályozza a halak vándorlását (viza), a szennyezést, hordalékot ne akkumulálja, a potenciális veszély ne növekedjen, a szivárgás ne károsítson, a terhelés ne legyen veszélyforrás (Három-szurdok gát, erőmű Kína) Ne legyen térségi vízátvezetés, mert az mesterséges víztest és létesítése EU szabályba ütközik Legyen, de ne ütközzön. Ne rehabilitáljuk a holtágakat, mert drága csak a Bölcs hasznosításút, kotrás ne legyen, kezelje valaki, de ne mi. A kölföldiek ne tározzanak, mert a vizeinket visszatartják. A mezőgazdasági támogatási struktúra nem változtatható, az EU nem engedi. Jó a területalapú támogatás. A vízhasználatok legyenek ingyenesek különösen a haltermelés. A helyi vízgazdálkodási feladatokat is lássa el az állam, a gazda ne fizessen. Nem kell a vízgazdálkodási társulat.

Felszíni és/vagy felszín alatti A felszín alatti vízkivételre a túlhasználat jellemző. A pozitív kutakból negatív kutak lesznek, a készlet fogy. A kivett vízmennyiséget nem ismerjük. A 80 m-e kutak telepítésének engedélyezése szakmai szempontból elfogadhatatlan. Ez, már az országban igen kiterjedten megtalálható, úgynevezett védett vízműves rétegek ellenőrizetlen igénybevételét jelentené. A felszín alatti áramlási rendszerek törvényszerűségei miatt a különböző mélységben található vízkészletek igen érzékeny és összetett kapcsolatban állnak egymással. A javasolt törvényjavaslat hatására nem csak a hazai kiváló minőségű és kiemelkedő biztonságú ivóvízellátás kerülhet veszélybe, hanem hosszabb időtávon a világhírű ásvány-, gyógy- és hévíz készleteink is. (VzTT állásfoglalása) A felszín alatti vizek kitermelésének alternatívát kell kínálni: EZ A TÉRSÉGI VÍZSZÉTOSZTÁSSAL LEHETSÉGES!!!!

Homokhátság É-D-i Csatorna terve

Stratégia 2018-2022 Vízszétosztó hálózatok fejlesztése és rekonstrukciója: 1 2 3 4 5 6 7 8 Projekt Az aszálykár elhárítás és az öntözésfejlesztés lehetőségeinek fejlesztése a Szamos-Kraszna közben Szamosból történő vízpótlás kialakításával. Az aszálykár elhárítás és az öntözésfejlesztés lehetőségeinek fejlesztése a Szamos-Kraszna közben Krasznából történő vízpótlás kialakításával. A Kurca vízrendszerének komplex fejlesztése I.ütem Az aszálykár elhárítás és az öntözésfejlesztés lehetőségeinek fejlesztése a Tisza-Szamos közben Nagykunsági XIV öntözőcsatorna déli ágának fejlesztése a vízháztartás javítása és az öntözési igények kielégítése érdekében A Duna-völgyi területek vízellátásának javítása, a Kiskunsági-főcsatorna rekonstrukciója A vízhiány enyhítése és az öntözésfejlesztési igények kielégítése a Tilalmasi öntözőrendszer fejlesztésével Hajdúhátság vízgazdálkodásának fejlesztése - CIVAQUA program I. ütem Összesen: Megvalós ítás fázisai előkészíté s Becsült költség (millió Ft) Vízügyi igazgató ság 18 FETI kivitelezés 450 FETI előkészíté s 54 FETI kivitelezés 1350 FETI előkészíté s kivitelezés előkészíté s 400 ATI, KÖTI 10000 ATI, KÖTI 72 FETI kivitelezés 1800 FETI előkészíté s 256 KÖ kivitelezés 6400 KÖ előkészíté s 60 ADU kivitelezés 1500 ADU előkészíté s 60 KÖTI kivitelezés 1500 KÖTI előkészíté s 600 TI kivitelezés 0 TI előkészíté s 1520 kivitelezés 23000

Tározás sík és dombvidéken (minden tározó a környezetének egy gyöngyszemévé válik) Jelenleg hazánkban dombvidéken 25360 ha-on, 1957 db tározónk van összesen 345 millió m 3 tározó térfogattal. Ezek nagyrésze feliszapolódott, a töltő-ürítő műtárgyak tönkrementek, ezért itt jelentős rekonstrukciós feladatokat kell végrehajtani. 2015-ben elvégzett felmérés szerint sík és dobvidéki területeinken további 447 db tározót lehet építeni, ami további 373 millió m 3 víz tározását teszi lehetővé. (TULAJDON ÉS NATURA 2000 TERÜLETEK RENDEZÉSE) Tározási lehetőségek (447 db) Dombvidéki (277 db) Síkvidéki (170 db) Záportározók Árvízcsúcscsökkentő tározók Többcélú, vízkészletgazdálkodási célú Halászati, rekreációs, egyéb Vízkár-elhárítási célú Többcélú, vízkészletgazdálkodási célú Vízvisszatartási (öntözés, ökológiai vízpótlás) célú Halászati, rekreációs, egyéb célú (150 db) (16 db) (68 db) (43 db) (54 db) (66 db) (18 db) (32 db)

1.1. Öntözési célú tározó fejlesztési lehetőségek Meglévő tározó fejlesztése Új tározó kialakítása Tározók száma Fejlesztéssel keletkező, öntözésre felhasználható vízkészlet Fejlesztéssel öntözhetővé váló terület nagysága Becsült költség Tározók száma Fejlesztéssel keletkező, öntözésre felhasználható vízkészlet Fejlesztéssel öntözhetővé váló terület nagysága (db) (ezer m 3 ) (ha) (mft) (db) (ezer m 3 ) (ha) (mft) ÉDU - - - - 3 3570 2908 7873 KDV 4 285 600 338 31 4730 4271 4605 ADU - - - - - - - - KDT 1 400 450 1000 1 60 100 550 Becsült költség DD - - - - 25 18028 8529 22666 NYUDU - - - - 4 1905 5200 1560 FETI 4 1450 0 2498 - - - - ÉM 2 5628 2052 880 7 8488 6480 16010 TI 5 6461 6461 5991 4 2244 2244 2044 KÖTI 18 7674 7735 15682 1 2000 1333 5000 ATI - - - - 1 1500 400 245 KÖ 5 2225,3 2760 12888 - - - - Összesen 39 24123,3 20058 39277 77 42525 31465 60553

1.2. Tározó rekonstrukció: A meglévő (1957 db) tározók közül ki kell válogatni elsősorban a több funkciós, kiemelten az árvízcsúcs-csökkentés és halászati-horgászati közös hasznosítású tározókat és azok rekonstrukciójának megtervezését és végrehajtását kell ebben a kormányzati ciklusban végrehajtani. Nemzeti forrás, Tervezés: 143 millió Ft, Megvalósítás: 3.570 millió Ft 1.3. Kettősműködésű csatornák rekonstrukciója: A 3510 km hosszú kettősműködésű csatornarendszer medrének, és műtárgyainak felújítása, illetve fejlesztése a biztonságos átállíthatóság és a stabil, olcsó üzem érdekében. Nemzeti forrás, Tervezés: 229 millió Ft, Megvalósítás: 6.570 millió Ft

1.4. Duzzasztók rekonstrukciója: A futó KEHOP programban számos nagyműtárgy rekonstrukciója megtörténik (Nick, Dunakiliti, Kisköre, Tiszalök, Körösladány). A rekonstrukciós programot folytatni kell: A Békési vízlépcső rekonstrukciója, ami a Körösök hajózhatóságát segítené elő, a térség vízbázisát, hasznosítható készleteinek bővítését eredményezi elsősorban öntözési célra Nemzeti forrás, Tervezés: 126 millió Ft, Megvalósítás: 3.150 millió Ft 1.5. Emelt szintű vízterek létrehozása: A Tisza hajózhatóságának javítását célzó előkészítő folyamatok a mederfelméréssel elkezdődtek. Az NFM koordinációjával, összhangban a Magyar-Szerb Egyezménnyel elkészülnek a hajózhatóság tervek Európai Uniós támogatás A duzzasztókkal kapcsolatos viszonyt még nem alakította ki a társadalom.

1.6. Holtágak rekonstrukciója Dunaegyházi holtág A holtágak: 237 db: 180 Tisza és 57 Duna. 119,4 millió m3, ebből 87,2 millió m3 a mentett oldali holtágakban, 32,2 millió m3 pedig a hullámtéri-ártéri holtágakban. 1995-ös Holtág program végrehajthatása. Szarvasi Holtág rugalmas vízpótlási lehetőségének kiépítése, RSD, Szentendrei Duna-ág, Alcsi Holt-Tisza rekreációs lehetőségeinek vízgazdálkodási vizsgálata, megvalósítása Nemzeti forrás Tervezés: 2.344 millió Ft, Megvalósítás: 26.100 millió Ft

Az ÖNTÖZÉSI ÜGYNÖKSÉG létrehozásának koncepciója (idézet az öntözési stratégiából) A ma több szakminisztérium együttműködésére kárhoztatott öntözéses gazdálkodás fejlesztésének szervezeti összehangolását intézményfejlesztéssel is segíteni kell. A területi kapcsolatok, termelői együttműködés szervezése a tanácsadás, ügyintézés támogatás, hatósági ügyintézés segítése a kutatás fejlesztési javaslatok, és eredmény hasznosítások vagy a támogatások odaítélésének előkészítése, végrehajtása, felhasználásának ellenőrzése, javaslattétel a jobbításra, indokolttá teszi az ÖNTÖZÉSI SZOLGÁLAT (ÖSZ) létrehozását, mely szervezet az Agrárgazdaságért felelős minisztérium felügyelete alatt a NAK-kal szorosan együttműködve dolgozik. Ennek érdekében feladat: Az öntözési ügynökség létrehozásához szükséges jogszabályi háttér megteremtése. Az öntözési célú termelői közösségek (új termelői csoportok) létrehozásának, jóváhagyásának feltételeiről szóló jogszabály megalkotása. Az öntözési célú termelői közösségek (új termelői csoportok) részére támogatási konstrukció kidolgozása. Az aszálykár-megelőzési program (MKR új pillér) részeként a harmadlagos művek fejlesztésére és üzemeltetésére vonatkozó szabályok kidolgozása. A Vidékfejlesztési Program öntözési beruházás pályázati feltételeinek kedvezőbbé tétele.

Társulati feladatok kezelése Korm. hat. 4. felhívja a belügyminisztert, hogy a) az agrárminiszter bevonásával és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara közreműködésével a vízgazdálkodási társulati tulajdonban és a gazdálkodó szervek tulajdonában lévő, b) a helyi önkormányzatok tulajdonában lévő, helyi érdekeltségű és közcélú vízilétesítmények kataszterét készítse el; Öntözési stratégia: A vízgazdálkodási beavatkozások (vízháztartás szabályozás) üzemközi feladatainak megoldására és ellátására létre kell hozni a helyi jelentőségű közcélú vízgazdálkodási létesítmények törvényi kategóriáját, és az azokat kezelő vízgazdálkodási társulatokat. (54. oldal)

Hatósági ügyek felülvizsgálata (idézet az öntözési stratégiából) A hatósági feladatellátás generális megújítást nem igényel, de fejlesztésére, működésének javítására szükség van, gyorsítani, egyszerűsíteni és a termelési folyamatok realitásához kell igazítani. A felszín alatti vizekkel kapcsolatos szabályozás és hatósági felügyelet ösztönözze a felszínalatti vizek illegális használatának a felszámolását, illetve ahol ez lehetséges legalizálását. Az állam vállalja az illegális kutak felmérését, vizsgálatát, és támogatja az előírásoknak megfelelővé tételét vagy esetleges eltömedékelését.

Fedezet a munkákhoz 7. egyetért azzal, hogy az öntözési célt szolgáló, a 2. pont szerinti fejlesztések a) előkészítési és tervezési fázisa költségének forrása a 2019. évben a Beruházás Előkészítési Alap jogcímcsoport legyen, b) előkészítési és tervezési fázisához, valamint kivitelezéséhez a 2020. és 2030. évek között évente legfeljebb 17 milliárd forint fejlesztési forrás kerüljön biztosításra.

Megvalósítás fázisai Forrásigény (millió Ft) Év 2019 2020 2021 Tervezés, előkészítés 5 927 3 388 2 159 380 Kivitelezés 83 030 2 230 25 118 55 682 Egyéb (nemzetközi, társadalmi kapcsolatok erősítése, oktatási anyagok stb.) 115 55 55 5 Összesen 89 072 5 673 27 332 56067

A JÖVŐ ELKEZDŐDÖTT