A Belügyminisztérium Tűzoltóság Országos Parancsnokság Tűzvédelmi Főigazgatóság Tűzmegelőzési Főosztály vezetőjének 1/1998. számú T Á J É K O Z T A T Ó J A Budapest, 1998. december "23." Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv), valamint annak végrehajtási rendeleteivel kapcsolatban leggyakrabban felmerült kérdéskörök tisztázása és az országosan egységes gyakorlat bevezetése érdekében az alábbi tájékoztatást adom: 1. A 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelettel hatályba léptetett országos településrendezési és építési követelményekkel (OTÉK) kapcsolatban felmerült kérdésekre válasz. OTÉK 5. A településrendezési tervek és a helyi építési szabályzat véleményezési eljárásában érdekelt államigazgatási szervként a megyei és a fővárosi tűzoltóparancsnokságok vannak megjelölve a 3.sz. mellékletben. Ez nem azt jelenti, hogy a hivatásos városi önkormányzati tűzoltóságoknak nincs feladatuk a rendezési tervek és az építési szabályzatok elkészítése, elfogadása kapcsán, mivel az Étv 9. (2) bekezdés b) pontja és a (3) bekezdése kimondja, hogy a helyi építési szabályzat és településrendezési tervek kidolgozása során az államigazgatási szerveket, valamint az érintett települési önkormányzati szerveket az előkészítésbe be kell vonni, illetve az építési szabályzatokat és településrendezési terveket jóváhagyás előtt a polgármesternek (főpolgármesternek) véleményeztetnie kell a külön jogszabályban meghatározott államigazgatási, az érintett települési önkormányzati szervekkel, amelyek 45 napon belül adhatnak írásos véleményt. Ebből következik, hogy az ügyintézési határidő 45 nap és ezen belüli határnap kiszabása, megállapítása szabálytalan. Az önkormányzati tűzoltóságokat ezen jogosultság megilleti az illetékességi területükön lévő települések kapcsán is, mivel az 1996. évi XXXI. tv. 48. (2) bekezdése értelmében a tűzoltóparancsnok a képviselő-testület hivatala ügyintézőjének tekintendő. Az előbbiek alapján szükséges az egységes tűzvédelmi érdekek érvényesítésére az önkormányzati és a megyei tűzoltóparancsnokságok együttműködése, vélemény egyeztetése. A megyei, illetve az önkormányzati tűzoltóságok által adott szakvélemények nem minősülnek szakhatósági állásfoglalásnak, mivel a végső döntés formája képviselő testületi - önkormányzati - rendelet lesz. Az Étv. 9. (4) bekezdése alapján az önkormányzati tűzoltóságoknak biztosított a véleménynyilvánítási lehetősége és az egyeztető tárgyaláson való részvétel során értesülnek az építési szabályzatok tervezeteiben foglaltakról. OTÉK 31.
A rendelet ezen része az építmények elhelyezésével foglalkozik, azon belül is ez a paragrafus az általános előírásokat tartalmazza. A tűzvédelmi szakhatóságnak azt kell vizsgálnia, hogy a tervezett építmény megfelel-e a vonatkozó tűzvédelmi előírásoknak, ha igen akkor a rendelet 31. (1) bekezdésében foglaltak teljesülését nem kell vizsgálni, mivel ez az építésügyi hatóság feladata. Ezt támasztja alá, hogy a tűzvédelmi szakhatóság hozzájárulásának a 46/1997. (XII.29.) KTM rendelet 7. (2) bekezdése alapján a hatáskörükbe tartozó szakkérdésekre kell kiterjednie és a szakterületükre vonatkozó jogszabályokon kell alapulniuk. OTÉK 33. A telek beépítésének feltételeit határozza meg ez a paragrafus, amelynek vizsgálata szintén az építésügyi hatóságra tartozik. A közterületről vagy magánútról gépjárművel közvetlenül történő megközelíthetőség témájánál középmagas, vagy magas épület esetében az MSz 595-4:86 számú szabvány rendelkezéseiben, míg többszintes épületnél az OTSz 22. (1) bekezdésében foglaltak a betartandók. OTÉK 34. (1) d A zártsorú és csoportos beépítési mód esetén az építési határvonalak csak az oldalhatáron lehetnek. OTÉK 35. (6) Az elő-, oldal- és hátsókert előírásai tűzvédelmet nem érintenek, azokban tűzvédelmi szempontból - tűzvédelmi jogszabályok, szabványok, tűztávolság betartása mellett - bármi elhelyezhető. OTÉK 36. Az OTÉK az OÉSz-hez nagyon hasonlóan rendelkezik a telepítési- és tűztávolságokról. Új elemként jelentkezik, hogy az "A-C" tűzveszélyességi osztályba tartozó épületek közötti tűztávolságot - saját és szomszédos telken lévők között egyaránt - a tűzvédelmi szakhatóság előírása alapján kell meghatározni. Az "A-C" tűzveszélyességi osztályba tartozó épületek közötti távolságot az OTSz szerint kell meghatározni, míg az ezen épületekkel szomszédos más tűzveszélyességi osztályba tartozó épületeknél az OTÉK az OÉSz tűztávolság fogalmát használja, amihez a tűztávolságot az építmények egymással szembenálló oldalhomlokzatai között értelmezi csak. A tűztávolság meghatározását az OTÉK táblázatos formában nem tartalmazza, mivel a gyakorlat azt bizonyította, hogy ezek az értékek sokszor túlzóak voltak, máskor pedig nem nyújtottak megfelelő védelmet. A tűztávolságok meghatározásánál "irányadóként" lehet használni az OÉSz táblázatos értékeit, de a szakhatósági állásfoglalásban erre hivatkozni nem szabad. A tűztávolság mértéke függhet az épületszerkezetek tűzállósági határértékétől, éghetőségétől, az épületben folytatott tevékenységtől, az épület tűzterhelésétől, az oltóvízellátástól, a vonulási időtől, stb. Ezen tények mérlegelése után kell a tűztávolságot meghatározni. A
gyakorlatban közel azonos elhelyezkedésű épületek között eltérő távolság kerülhet meghatározásra. A 46/1997. (XII.29.) KTM rendelet 12. c) és 17. c) pontja alapján az elvi építési engedély és az építési engedély kérelemhez mellékelni kell a tervező nyilatkozatát arról, hogy az építészeti- műszaki terveket az érdekelt szakhatóságokkal a tervezés során egyeztette. Az egyeztetés alkalmával kell a tűztávolság értékeket és az ahhoz kapcsolódó műszaki megoldásokat írásos formában meghatározni. Amennyiben a tervező ezen kötelezettségének nem tett eleget és az épületek közötti tűztávolság és műszaki megoldás nem megfelelő, a tűzoltóság számára, akkor a KTM rendeletre és az OTÉK-ra való hivatkozással szakhatósági állásfoglalásában kell előírni a megfelelő biztonságot nyújtó megoldást. A tűztávolság megkövetelése, illetve meghatározása az épület rendeltetésének megváltozása során is szükséges. Ezekben az esetekben ha a meglévő tűztávolság nem elegendő, szintén a szakhatósági állásfoglalásban kell előírni a megfelelő műszaki megoldást. Az "A"-"C" tűzveszélyességi osztályba tartozó épületek és az ezekkel szomszédos más rendeltetési épületek közötti távolság meghatározását a helyi építési szabályzatban meghatározni szakmai hiba. Az önkormányzatok esetleg ilyen jellegű kezdeményezését nem szabad támogatni! A 36. (1) bekezdése alapján meghatározott tűztávolság a (2) bekezdésben és a (3) bekezdésben meghatározott telepítési távolságoknál lehet kisebb. Az OTÉK 36. (2) bekezdése szinte azonos az OÉSz 66. (3) és (4) bekezdéseivel. A két rendelkezés között az eltérést a tűztávolság meghatározásához a homlokzatmagasság helyett alkalmazott építménymagasság fogalom megjelenése jelenti, amely lényegében azonos a régivel. A másik lényeges különbség a tűztávolság alóli eltérés engedélyezése. Míg a régi OÉSz 66. (3) bekezdése alól a területi főépítész adhatott felmentést a BM TOP állásfoglalása alapján, addig jelenleg eltérést nem lehet beszerezni, illetve adni az OTÉK 36. (2) bekezdése alól (az OTÉK 111. -a értelmében). A 36. (2) bekezdésében meghatározott tűztávolság értékeknél a helyi építési szabályzat, ha a kialakult állapot indokolja ettől eltérő - kedvezőbb - értéket is meghatározhat. Az előzőekből egyértelműen kiderül, hogy az önkormányzati tűzoltóparancsnokságoknak a helyes szakhatósági állásfoglalás kialakításához, meghozatalához rendelkezniük kell az illetékességi területükön lévő önkormányzatok építési szabályzataival. Ennek az előírásnak a vizsgálata szintén elsődlegesen az építésügyi hatóság feladata. A KTM jelezte, hogy az OTÉK módosítását kezdeményezték és a 36. (2) bekezdése módosulni fog! OTÉK 37. (1) bekezdés, 38. A tűzvédelmi szakhatóságnak, mivel nem tűzvédelmet érintő előírás, nem kell ezen bekezdésnek a teljesülését vizsgálnia. OTÉK 39. A közterületen elhelyezkedő építmények közötti távolságot a 39. (1) bekezdés szerint a helyi építési szabályzatnak kell tartalmaznia. Ez az előírás lehet konkrét érték is, de lehet egy általános megfogalmazás is (pl. a közterületen elhelyezkedő építmények közötti tűztávolságot, telepítési távolságot az első fokú tűzvédelmi szakhatóság állapítja meg).
OTÉK 41. (1) Az OTÉK 33. -ához hasonlóan az MSz 595-4:86 sz. szabvány és az OTSz 22. (1) és (2) bekezdései a mértékadók. OTÉK 46. A fenti jogszabályi hely azért nem foglalkozik az oltóvízellátással, mert azt a tűzvédelmi jogszabályok egyértelműen szabályozzák és ezek betartása akkor is szükséges, ha a terveket a tűzvédelmi szakhatóság nem látja. OTÉK 50. (1) Az OTÉK 50. (1) bekezdésében szereplő követelmény szerint az építményeket és részeit tervezési program alapján kell tervezni és megvalósítani, mely tartalmazza az építmény rendeltetési céljának megfelelő létesítési követelményeket. Ez a rendelkezés nem új szabály, tekintve, hogy a hatályon kívül helyezett Országos Építésügyi Szabályzat 85. (2) bekezdése is tartalmazta ezt a követelményt. Ezen követelmény teljesítése általánosságban nem jelent feladatot a tűzvédelmi szakhatóságnak. Egyedi esetek, speciális feladatok esetében azonban már a tervezési program elhatározási szintjén szükséges lehet a tűzvédelmi szakhatóság munkájára, például szakhatósági állásfoglalás kiadás formájában. Ide kapcsolódik az OTÉK 104. (5) bekezdésében szereplő előírás, mely szerint " (5) A nevelési-oktatási célú önálló rendeltetési egységeket (bölcsőde, csecsemőotthon óvoda, iskola, főiskola, egyetem, továbbképző) az érintett szakhatóságokkal egyeztetett tervezési (oktatási) program alapján kell megvalósítani." Ebből következően a nevelési-oktatási célú önálló rendeltetési egységek, építmények esetében a tűzvédelmi szakhatóságnak már a tervezési program szintjén van feladata. OTÉK 52. A rendelet tűzbiztonsággal foglalkozó részének tényleges tartalma az, hogy az általános érvényű tűzvédelmi előírásokat be kell tartani. Vagyis, ha a tervdokumentációban a vonatkozó tűzvédelmi előírások teljesülnek, akkor az 52. előírásai is teljesítve vannak. OTÉK 59. (3) A tűzvédelmi bevonatoknak, égéskésleltető szereknek és a különböző burkolatoknak a fa légzése szempontjából jelentkező hatása nem tűzvédelmi probléma. Ezen előírás teljesülését az engedélyező építésügyi hatóságnak kell vizsgálnia. OTÉK 60. A tetőre való kijutás lehetőségének vizsgálata az építésügyi hatóság feladata. A tűzvédelmi szakhatóságnak csak tetőtér beépítése során kell vizsgálnia ezen követelmény teljesülését, amennyiben a tetőtér beépítésre az MSz 595-3:86 számú szabvány 3. táblázata szerint történik, hiszen a szabvány 1.4.5. szakasza a rendelettel összhangban rendelkezik.
OTÉK 65. Ennek az előírásnak az érvényre juttatása az építésügyi hatóság feladata! OTÉK 79. A rendelet a régi OÉSz-től eltérően nem írja le konkrétan, hogy a panelszerkezetű épületben a PB gázpalack használható-e vagy sem. Ezt a kérdést a 79. (1) bekezdése általánosságban szabályozza, amikor kimondja, hogy a gázenergia felhasználásának megoldása (gázvezeték, gáztároló, gázkészülék, stb.) az építmény biztonságát, állékonyságát nem veszélyeztetheti. Panel épületben tehát - mivel annak állékonyságát veszélyezteti - PB gázpalackot tartani és használni nem szabad, erre vonatkozóan 149/110/1998. számú BM TOP állásfoglalás ad részletes magyarázatot. OTÉK 81. Amennyiben az épületben hulladékledobó berendezés létesül, akkor az MSz 595-3,-4:86 szabványlapok előírásainak teljesülését kell vizsgálni. OTÉK 82. Biztonsági felvonót akkor kell létesíteni, ha az MSz 595-4:86 számú szabvány előírja, ha a füstmentes lépcsőház légteréhez közvetlenül csatlakozik. Biztonsági felvonót kell létesíteni ha az épület az 82. (2) d) pontja alá tartozik. A mentés feltételei más módon nem biztosítottak azt jelenti, hogy pl. átmenetileg védett terek kialakítása esetén ahová a mozgásukban korlátozott személyeket el lehet biztonságosan helyezni nem szükséges. Az akadálymentes közlekedést ott kell biztosítani, ahol azok tűz esetén történő mentésére más műszaki megoldás (átmeneti védett terek, csúszda, stb.) nem áll rendelkezésre. OTÉK 84. (2) Az előírás "A-B" tűzveszélyességi osztályra vonatkozik. OTÉK 85. (6), (7), (9), (10) A (6) bekezdés azt fogalmazza meg, hogy tömegtartózkodásra szolgáló helyiség milyen feltételek teljesülése mellett lehet belső fekvésű pl. ha rendelkezik vész- és biztonsági világítással. Ez persze nem azt jelenti, hogy csak ezen helyiségeknél kell ilyen megvilágításról gondoskodni lásd OTSz 38. (4), MSz 595-4:86 számú szabvány 5.1.8. szakasza. A (7) bekezdés tűzvédelmileg új követelményt nem támaszt. Az MSz 595-3:86 szabványban meghatározott födém, fal, ajtó szerkezetekkel kell leválasztani a tetőteret. A (9) bekezdés előírása funkcióhoz kötött és nem létszámhoz. Tehát létszámtól függetlenül minden előadóteremre, nézőtérre, gyülekezeti teremre vonatkozik. Az elmozdulás, eldőlés megakadályozására bármilyen, a célnak megfelelő megoldás elfogadható.
A (10) bekezdés hasonló megfogalmazású mint az MSz 595-6:80 számú szabvány tárgya, mely kimondja, hogy nem tárgya a szabványnak a mozgásukban vagy cselekvőképességükben korlátozott személyek eltávozásának-, eltávolításának feltételei. Ilyen esetekre az I. fokú tűzvédelmi hatóság állásfoglalását kell beszerezni. Tehát ezekben az esetekben az I. fokú tűzvédelmi hatóság által kiadott határozatban kell a kiürítés feltételeit meghatározni, mely a tűzvédelmi szakhatóság állásfoglalásán alapszik. Az ezen bekezdés szerinti eljárás megegyezik tehát az eddig - a szabvány hatálypontja alá nem tartozó épületek során - alkalmazott gyakorlattal. OTÉK 89. (1) A jogszabály ezen pontja nem tűzvédelmi előírás, ezen útvonalak megvilágítására a tűzvédelmi jogszabályok, szabványok előírásait kell alkalmazni. OTÉK 95. Az akadálymentes közlekedés feltételeinek megkövetelése az építésügyi hatóság feladata, illetve a tűzvédelmi szakhatóságnak csak olyan mértékben kell azt vizsgálnia, hogy az épületben tartózkodhatnak-e mozgásukban korlátozott személyek és azok biztonságos eltávolítása tűz esetén megoldott-e. OTÉK 98. (3) Az általános érvényű tűzvédelmi előírások - MSz 595-3, 4, 6, OTSz - részletesen szabályozzák, hogy az épületbe hány lépcsőházat kell elhelyezni (a meghatározott időn belül az épület kiüríthető legyen), hogy a lépcsőházak kialakítása, burkolata, stb. milyen legyen, illetve, hogy mely esetekben kell füstmentes lépcsőházat kialakítani. Az OTÉK-ból kikerült az OÉSz azon rendelkezése, amikor a tűzveszélyességi osztályba sorolástól, a benntartózkodók számától és az épület funkciójából adódóan határozta meg az önálló rendeltetési egység ajtaja és a lépcsőház közötti maximális távolságot. Ez azért történt így, mert ahogy a fentiekből is kiderül, az általános érvényű tűzvédelmi jogszabályok ezeket megfelelő módon szabályozzák. OTÉK 100. Az (1) bekezdés teljesülésének vizsgálata az építésügyi hatóság feladata. A (2) bekezdés követelményeit az általános érvényű tűzvédelmi jogszabályok - OTSz, MSz 12627:84, stb. - tartalmazzák, tehát ezek teljesülését kell a szakhatóságnak vizsgálnia. OTÉK 103. A gépjárműtárolók kialakításával a tűzvédelmi jogszabályok és szabványok is foglalkoznak. Amennyiben a terv ezen előírásokat kielégíti, akkor a szakhatóságnak nem kell vizsgálnia, hogy az OTÉK ezen rendelkezései teljesülnek-e vagy sem. OTÉK 104 (4) A bekezdés utolsó mondata a szakhatóságok eseti előírásait említi. A tűzvédelmi jogszabályok, szabványok minden fajta épületre vonatkoznak, - illetve ha nem (pl.
középmagas bevásárlóközpont), akkor az egyedileg történik az alkalmazandó előírások meghatározása a tűzvédelmi szakhatóság részéről. OTÉK 111. Az OTÉK egyes előírásaitól való eltérés feltételeit taglalja ezen pont. A rendelet II-III. fejezete alól nem adható felmentés, csak a helyi építési szabályzatban lehet enyhébb követelményeket megállapítani [pl. 36. (2)]. A IV. fejezet alól az építésügyi hatóság a szakhatóságok hozzájárulása esetén adhat csak eltérést. Az I. fokú építésügyi hatóság az eltérés engedélyezéséről érdemben az elvi építési, építési, fennmaradási engedélyről szóló határozatában dönt a szakhatóságnak az eltérés elbírálásához komplett engedélyezési dokumentációval kell rendelkeznie a (4) bekezdés alapján. A (7) bekezdés b) pontja a TOP-ot jelöli meg szakhatóságként, tehát értelemszerűen a Tűzmegelőzési Főosztálynak is engedélyezési dokumentációval kell rendelkeznie, a megalapozott döntéshez. Építménymagasság Az OÉSz homlokzatmagasság fogalma helyett került az OTÉK-ba beépítésre, mivel így lehet értelmezni az épületek és a műtárgyak vonatkozásában is a homlokzatmagasságot és a tűztávolságot. Építményszint A tűzvédelmi és az építési jogszabályok között az építmény szintjeinek meghatározásakor mindig is voltak eltérések. A tűzvédelmi szakhatóságnak a tűzvédelmi jogszabályok fogalmaival kell dolgoznia. Akadálymentesség Az OTÉK az akadálymentes közlekedést a mozgásukban korlátozott személyek szállítása, közlekedése kapcsán használja. Nagy forgalmú építmény, galéria Amennyiben a kormányrendelet módosítása kapcsán ezek a fogalom-meghatározások továbbra sem szerepelnek, akkor ezen fogalmak az OTSz-be kerülnek meghatározásra az eddig használt fogalmakkal azonosan. Tűzfal Az építési és tűzvédelmi fogalom meghatározása közel azonos és az építményszinteknél már leírtak szerint a tűzvédelmi definíciót kell a szakhatóságnak alkalmazni. Önálló rendeltetési egység fogalma a KTM által küldött válasza alapján
Az OTÉK 1. számú mellékletének 57. pontja alatt szereplő önálló rendeltetési egység fogalom kizárólag építészeti-műszaki tartalmú és az OTÉK követelményeinek értelmezéséhez kapcsolódik. A zárójelben példaként felsorolt szállodaépület azt jelenti, hogy a fogalom alapján a szállodaépület minősül önálló rendeltetési egységnek és a szállodai szoba nem. 2. A 45/1997. (XII.29.) KTM rendelettel kapcsolatban felmerült kérdésekre válasz. Az 5. 12. pontja alapján tűzvédelmi dokumentációt külön jogszabályban rögzített esetekben kell készíteni. A tűzvédelmi törvény 21. (1) bekezdése alapján a felelős tervező köteles a tervekhez tűzvédelmi fejezetet készíteni, tehát minden tervhez! Az OTSz módosítása során szeretnénk a tűzvédelmi dokumentáció készítésének eseteit meghatározni. Amennyiben a tervdokumentációhoz nem mellékel a tervező tervezői nyilatkozatot, akkor addig a jóváhagyó szakhatósági állásfoglalást nem szabad kiadni amíg azt a tervező nem pótolja. Ilyen esetben tűzvédelmi bírságot nem lehet kezdeményezni, mert a 116/1996. (VII.24.) Korm. rendelet 1. f) pontja a valótlan nyilatkozatot rendeli el büntetni. 3. A 46/1997. (XII.29.) KTM rendelettel kapcsolatban felmerült kérdésekre válasz. A 7. (1) bekezdése alapján a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza a szakhatóságokat. A tűzvédelmi szakhatóságok igénybevételének feltételei között szerkesztési hiba miatt a közösségi épületek értelmezése vitatható. A tűzvédelmi szakhatóságot minden közösségi épület esetében - függetlenül az alapterülettől - igénybe kell venni. A tűzvédelmi szakhatóságot az építésügyi hatóságnak kell megkeresnie, tehát a szakhatósági állásfoglalást neki kell beszereznie. Amennyiben a tűzvédelmi szakhatóságot a tervező vagy az ügyfél keresi meg, akkor a kérelmet az építésügyi hatóságnak érdemi ügyintézés nélkül át kell tenni. Ez vonatkozik minden építésügyi engedélyezési eljárásra (elvi építési engedélyezési eljárás, használatbavételi eljárás, stb.). A 7. (2) bekezdése megfogalmazza, hogy a szakhatóságok hozzájárulásának a saját szakterületükre vonatkozó jogszabályokon kell alapulniuk. Ezen előírás megjelenése a korábbi évek tapasztalatai miatt születtek, amikor is a szakhatóságok a hatáskörüket nem vizsgálva más szakterület előírásait is érvényesíttetni szerették volna és ezt az állásfoglalásukba meg is jelenítették. Azon tűzvédelmi szakmai érdekek melyek "nem jogszabályokon alapulnak (pl. tűzjelző, sprinkler berendezés létesítésére való kötelezés) az OTSz általánosságban megfogalmazott "ahol a tűzvédelmi hatóság előírja" a jogszabályi alap. A 7. (3) bekezdése kimondja, hogy a szakhatóságok hozzájárulásuk megadása során a véleményezett tervdokumentációt keltezéssel, aláírással és bélyegző lenyomattal látják el. Ez nem azt jelenti, hogy a beérkezett kérelmet nem kell iktatni, illetve nem kell szakhatósági állásfoglalást készíteni, hiszen az aláírás és a bélyegzőlenyomat ezt nem pótolja. A tervdokumentáció műszaki leírásának minden szakági fejezetének első lapját (statikus, építész, tűzvédelmi, hőtechnika, gépész, stb.) illetve az összes tervlapot le kell pecsételni
és aláírással ellátni. A pecsételés a fejbélyegzővel történjen az aláírást a parancsnok vagy általa megbízott személy végezze. A pecsételt és aláírt tervdokumentáció mellékletét képezi a szakhatósági állásfoglalásnak, amennyiben a hatóság két példányban küldte meg. Tekintettel a szabályozás újdonságára, célszerű az építésügyi hatóságok figyelmét levélben vagy konzultáció útján felhívni, hogy a szakhatóság két példány tervdokumentációt igényel, mivel a döntés alapjául szolgáló ügyiratokat irattároznia kell. A rendelet 12. c) és 17. c) pontjai kötelezik a tervezőt az előzetes tervegyeztetésre. A tervegyeztetés mélysége csak arra irányuljon, amit a tervező problémaként vet fel, hiszen nem szakhatósági állásfoglalás kiadásáról, hanem konzultációról van szó. A díj megállapítása a hatályos jogszabályokkal nem összeegyeztethető, mert a tervezőt jogszabály kötelezi a konzultációra és a 37/1997. (VII.11.) BM számú rendelet meghatározza a tűzoltóságok által végezhető szolgáltatások körét. Jelenleg folyik a BM TOP-on ennek a kérdésnek a vizsgálata. Az előzőeken túl a BM rendelet mellékletében a tervegyeztetés, illetve konzultáció, mint térítés ellenében végezhető szolgáltatás nem szerepel. 4. A kiemelt építésügyi igazgatási ügyekben eljáró hatóságok illetékességi területéről a kijelölési eljárásról, valamint a szakmai feltételekről szóló 220/1997. (XII.5.) Korm. rendelettel kapcsolatban felmerült kérdésekre válasz. A kiemelt építésügyi igazgatási ügyekben eljáró hatóságok illetékességi területéről, a kijelölési eljárásról, valamint a szakmai feltételekről szóló 220/1997. (XII.5.) Korm. rendelet alapján, az Étv 52. (2) bekezdésében meghatározott - elvi építési, építési, bontási, használatbavételi, fennmaradási, továbbá az ezekkel összefüggő ellenőrzési és kötelezési - ügyekben nem minden jegyző rendelkezik I. fokú építésügyi hatósági jogkörrel. Az OTSz 38. (4), a 42. (1) és az 50. (4) bekezdései alapján a tűzvédelmi hatóság előírása, meghatározása szükséges a biztonsági és irányfény-világítás, beépített tűzjelzőoltóberendezés létesítésének megköveteléséhez, illetőleg a fali tűzcsapok számának és helyének meghatározásához, ha azt jogszabály, szabvány nem írja elő. Az előzőekből adódik, hogy pl. egy építési engedélyezési eljárás során az építési hatóság és a tűzvédelmi hatóság nem feltétlen esik egybe. Ezért ezekben az esetekben a tűzoltóságnak az eljárást ketté kell bontania. Az építésügyi hatóságnak el kell küldenie a létesítéssel kapcsolatos feltételeket tartalmazó szakhatósági állásfoglalását és a tűzvédelmi hatóság felé az OTSz adott előírásában szereplő berendezés létesítésének kötelezésére vonatkozó szakhatósági állásfoglalását.