Alkohol, dohányzás és drogprevenciós kutatás - Baja - kutatási beszámoló - A kutatási beszámolót írta: Domokos Tamás A kutatásra Baja Város Önkormányzata megbízásából került sor. A program megvalósítója az ECHO Oktatáskutató Műhely volt. Projekt azonosító: ECHO 46/1999. A kutatás támogatásáért az alábbi szervezeteknek szeretnénk köszönetet mondani: Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés Egészségügyi és Szociális Bizottsága Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Rt. Unilever Magyarország Kft. Bajai Hűtőipari Gyára Bajáért Közalapítvány Baja Város Önkormányzata ECHO Oktatáskutató Műhely 2000
Jelen kutatási beszámoló további felhasználásához lépjen kapcsolatba az Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet Közhasznú Társasággal! A kutatási beszámoló kéziratnak minősül, hivatkozni ennek figyelembevételével a feltüntetett szerzők, annak hiányában a beszámolót jegyző szervezet engedélyével lehet. A kutatáshoz kapcsolódó adatbázis és módszertani anyagok az Intézetnél történt regisztráció után szintén elérhetők. Javaslatait, észrevételeit, szakmai megjegyzéseit is szívesen várjuk a következő címen: Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet 8000 Székesfehérvár, Forgó u. 15. Tel: +36 (22) 502-276, Fax: +36 (22) 379-622 www.echosurvey.hu info@echosurvey.hu 1
TARTALOMJEGYZÉK 1. Prológus 3. o. 1.1 A kutatás célja 3. o. 1.2 A kutatási módszer 4. o. 1.3 Adatfeldolgozás 5. o. 2. Általános demográfiai helyzet 6. o. 3. Családi háttér 12.o. 4. Dohányzási szokások 21.o. 5. Kábítószer fogyasztás 30.o. 6. Alkohol fogyasztás 37.o. 7. Egészségmegőrzés 43.o. 8. A drog, mint társadalmi probléma 50.o. 9. A fiatalok értékrendje 64.o. 2
1. PROLÓGUS 1.1 A kutatás célja A kilencvenes évek társadalmi-gazdasági és politikai változásai jelentősen átrendezték és egyben szegregálták az emberek értékrendjét. Felmerült a tradicionális családi értékekhez való visszatérés gondolata éppen úgy, mint az ezzel élesen szembenálló, piaci alapokon nyugvó, fogyasztás centrikus attitűd. A szabadpiaci szemléletmód megjelenése eltérő típusú válaszreakciókat provokált. Azok, akik társadalmi és kapcsolati tőkéjüket gazdaságira tudták váltani, könnyen idomultak az új helyzethez, sikeres életpályán mozognak. Egy másik tipikus attitűd, a kivonulás, amely leginkább azokra jellemző, akik a legvidámabb barakk légkörét, eszmeiségét szocializálták. Jellemző példa erre azoknak az értelmiségieknek az esete, akik hisznek a társadalmi igazságosságban és felháborodnak olyan társadalmi jelenségek láttán, amelyek a piacgazdaságnak természetes velejárói, de értékrendjüknek nem felelnek meg. A harmadik válaszreakció a kényszerű alkalmazkodás, azon családoké, akik a kilencvenes évek eleje óta nem tudják utolérni magukat. Mindezen változások természetesen hatással voltak az állampolgárok mentálhigiénés helyzetére is. A társadalom új értékeit sokan nem tudják követni, anómiás tüneteket produkálnak. Az anómiás tünetek deviáns viselkedésbe csapnak át, amelyek alkoholizmust, kábítószer-fogyasztást, extrém helyzetekben öngyilkosságot eredményezhetnek. Rémisztő adatokat lehet hallani a szenvedélybetegek számáról, a depressziós, a szorongásos és a neurotikus tünetegyüttes előfordulásáról. Ez a szituáció fokozottan érvényes a többszörösen függőségi helyzetben lévő fiatalokra. A kutatás célja alapozó helyzetfeltárás a bajai fiatalok egészségkárosítási tevékenységéről, dohányzási, alkohol és drogfogyasztási preferenciájáról, annak intenzitásáról, valamint az egyes szerek hatásairól való informáltságról, hogy a városi önkormányzat, illetve a segítő szakemberek hatékonyabban tudják kezelni ezeket a problémákat. A minél pontosabb adatok érdekében a reprezentatív kérdőíves adatfelvétel során nagy mintán dolgoztunk. Mivel a kérdőív több olyan kérdést tartalmazott, amelynek megértése problémát okozott volna az általános iskola alsó tagozatos korosztálynak, vizsgálatunk a hagyományos értelemben vett felsősökre (6-8 évfolyam), a középiskolás korcsoportra (9-13 évfolyam) és a városban tanuló főiskolásokra (I-IV. évfolyam) terjedt ki. 3
1.2 A kutatási módszer A kutatás empirikus adatgyűjtésére önkitöltős kérdőívek segítségével 1999. novemberében került sor. A diákok a 8 oldalas, 195 kérdést tartalmazó kérdőíveket tanórákon töltötték ki. Mivel a tanulóknak minden körülmények között biztosítani kellett a válaszadás önkéntességét és anonimitását, a tanulókkal a kitöltés előtt a felügyelő segítőknek ismertetni kellett a kutatás célját, el kellett mondani, hogy a kérdőív kitöltése önkéntes és névtelen, valamint fel kellett hívni a tanulók figyelmét arra, hogy az elemzést és az értékelést külső szakemberek, kutatók fogják végezni. A kitöltött kérdőíveket a segítő az osztály jelenlétében behelyezte egy borítékba, lezárta, és két diák aláírta a lezárt borítékot. A lezárt borítékokat a kutatás helyi koordinátora gyűjtötte össze. A vizsgálat Baja 17 alap illetve középfokú oktatási intézményére valamint az Eötvös József Főiskola két fakultására terjedt ki. Az általunk megkérdezett diákok az alapsokaság (az összes 5-13. évfolyamos tanuló és a főiskolások) 13 százalékát teszik ki, a 7555 tanulóból 1011 fő válaszolt kérdéseinkre. A mintába kerülő osztályközösségeket az iskolák által közölt alapadatok alapján határoztuk meg, figyelembe véve az évfolyam és intézmény típus szerinti kvótákat, valamint a nemek szerinti összetételt. Mivel több iskolában voltak az adatfelvétel idején hiányzó tanulók, a hiányzásból és az esetleges válaszmegtagadásból fakadó kismértékű torzulást a nem, az évfolyam és az iskolatípus szempontja szerinti matematikai-statisztikai súlyozással korrigáltuk. Az alapmegoszlás és a minta súlyozás előtti százalékos összetételét az alábbi táblázat mutatja. A súlyozás után a minta évfolyam, nem és iskolatípus szerint pontosan reprezentálja a bajai 5-13 évfolyamos és főiskolás diákokat, megegyezik az alapmegoszlással. A vizsgált populáció alapmegoszlása évfolyam 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. I. II. III. IV. általános 6,5 7,3 6,7 8,1 iskola gimnázium 3,8 3,7 3,1 3,4 szakközép 5,7 6,1 6,3 6,1 3,4 iskola szakmunkás 3,7 4,3 7,1 képz.szakisk. főiskola 4,4 4,1 3,6 2,0 4
A súlyozás előtti minta megoszlása évfolyam 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. I. II. III. IV. általános 9,2 6,3 5,5 6,4 iskola gimnázium 2,8 2,7 3,1 5,6 szakközép 6,4 6,0 5,5 6,2 3,7 iskola szakmunkás 6,6 4,5 5,3 képz.szakisk. főiskola 4,2 4,2 3,5 2,2 A mintavételi hiba nagysága városi szinten +/- 2-3 százalék az adott kérdésre válaszolók számától függően. Ez azt jelenti, hogy az általunk mért eredmények legfeljebb ennyivel térnek el attól az eredménytől, amit akkor kapnánk, ha minden 5-13. osztályos diákot és főiskolást megkérdeznénk a városban. 1.3 Adatfeldolgozás A kérdőívből kinyerhető empirikus adatokat kódolás után számítógépen rögzítettük és ellenőriztük. Az adatelemzést SPSS programmal végeztük. Egyes kérdéseknél azt kértük a válaszolóktól, hogy értékeljenek állításokat, minősítsenek társadalmi problémákat, intézményeket négyfokú skálán. Ezen kérdések esetében a kapott értékeket egy százfokú skálára számoltuk át, ahol a százas értéket az jelentette volna, ha az adott kérdésre minden válaszoló egyöntetűen a maximális, a nullát pedig az, ha a minimális pontszámot adja. A határ az ilyen százfokú skálákon az ötven pont. Az ez alatti érték általában negatív véleményt (bizalmatlanságot, elégedetlenséget, elutasítást stb.), míg az e feletti érték pozitív véleményt (elégedettséget, bizalmat, támogatottságot stb.) jelez. A feldolgozás során a primer adatfeldolgozáson, az alapmegoszlások közlésén túl, az összefüggések és a rejtett tartalmak, tendenciák vázolására két és háromdimenziós elemzéseket készítettünk, korreláció és szórás vizsgálatokat, valamint faktoranalízist és klaszterelemzést is végeztünk. A nyitott kérdésekre adott válaszoknál általában nem a százalékos megoszlást, hanem az említések számát közöljük. 5
2. ÁLTALÁNOS DEMOGRÁFIAI HELYZETKÉP Mielőtt belekezdenénk a felmérés részletes tartalmi ismertetésébe, szükséges, hogy a vizsgált népesség demográfiai helyzetét, összetételét ismertessük, mert vannak olyan tendenciák, jelenségek, amelyek csak ennek fényében érthetők. Minden társadalomtudományi vizsgálódás alapvető demográfiai változója közé tartozik az életkor. A vizsgált korosztályban a tanulók 23 százaléka gyerekkorú, fele fiatalkorú, 27 százaléka pedig jogilag felnőtt. A mintában a 17 évesek aránya a legmagasabb, 14 százalék. A tanulók átlagkora a felső tagozatosok között 12,3 év, a középiskolásoknál 16,3, a főiskolán pedig 20,3 év. A vizsgált tanulók korfája 24+ 23 22 21 20 19 18 17 16 15 14 13 12 11 10 év 80 60 40 20 0 20 40 60 80 fiúk lányok fõ Az utóbbi évtizedben bekövetkezett gazdasági, társadalmi változások hatására a képzési struktúra jelentősen átrendeződött, a lakossági igényekre reagálva országosan növekedett az érettségit adó intézményben tanuló diákok aránya, s a szakképzési rendszer is módosult. A kutatás során vizsgált tanulók közel harmada, 29 százaléka általános iskolás, 15 százalékuk szakmát, 28 százalékuk szakmát és érettségit adó képzésben vesz részt. A gimnazisták és a főiskolások aránya egyaránt 14-14 százalék. A válaszolók nem szerinti összetétele megfelel a korcsoportra jellemző általános 6
demográfiai helyzetnek, a gimnáziumi képzés és a főiskola súlya miatt városi szinten egy kicsit magasabb a lányok aránya. Ha azonban a tanulók nemek szerinti összetételét az egyes iskolatípusok dimenziójában vizsgáljuk - ahogy az várható volt - már sokkal komolyabb eltérés tapasztalható. Míg az általános iskolában és a szakközépiskolában nagyjából fele-fele arányban vannak a fiúk és a lányok, addig a gimnáziumokban és a főiskolán határozott lány dominancia érvényesül, a szakiskolákban pedig a fiúk vannak többen. Ennek az okát az oktatási intézmények profiljának helyi megoszlásában kell keresni. A válaszolók nemi megoszlása iskolatípusonként fiú lány szakiskola 65,1 34,9 szakközépiskola 53,2 46,8 általános iskola 48,2 51,8 gimnázium 34,1 65,9 főiskola 30,1 69,9 0% 20% 40% 60% 80% 100% Eddigi tapasztalataink alapján a legfontosabb magyarázó változók egyike a szülők iskolai végzettsége, azon belül is az apa iskolázottsága. A kérdezett bajai diákok 8 százalékának édesapja csak általános iskolát végzett, 45 százalékuk kitanult valamilyen szakmát, további 32 százalék édesapja le is érettségizett. A diplomás szülők aránya 15 százalék. Összevetve több város adatait, megállapítható, hogy a nagyobb városban lakó tanulók szülei valamivel képzettebbek mint a bajai tanulóké, magasabb az érettségizettek aránya, ellenben Kiskunfélegyházán és Miskolcon van a legtöbb szakmunkás szülő. A legkevésbé iskolázott családban az ercsi fiatalok élnek. 7
A szülők iskolai végzettségének megoszlása max. 8 osztály szakmunkás érettségizett diplomás Veszprém Szombathely Eger Baja Sátoraljaújhely Miskolc Kiskunfélegyháza Ercsi 4 6 3 8 7 11 14 22 43 42 42 45 44 51 51 45 31 34 39 32 37 28 23 24 22 18 16 15 12 10 12 9 0% 20% 40% 60% 80% 100% A szülő iskolai végzettsége - közvetve - jelentősen meghatározza, hogy a nyolcadikos tanuló milyen iskolatípusban tanul tovább. A két változó közötti korrelációs együttható értéke 0.32. Az összefüggés pozitív előjelű, a képzettebb szülők gyerekei a magasabb képzetséget adó iskola felé orientálódnak. A gimnáziumokban tanuló diákok harmada diplomás, további 33 százaléka érettségizett családból került ki, míg a szakközépiskolások 57, a szakmunkásoknak 59 százalékának szülei szakmunkások. Jellemző, hogy a teljesen képzetlen szülők gyerekei között jóval átlag alatti az érettségit adó iskolába járó fiatalok aránya, s ez a kulturális tőke hátrányának újratermeléséről ad hírt. Mindezek alapján kísérletet tehetünk arra, hogy meghatározzuk a generációk közötti mobilitás irányát. A vizsgált tanulók jelentős részének iskolázottsága nyilván még nem teljesen lezárt, de a tudás mobilitás értelmezéséhez felhasználható a hazai iskolarendszernek az a sajátossága, hogy a középiskolai végzettség erősen befolyásolja a későbbi tanulmányokat, illetve ezen keresztül az elért társadalmi státuszt. Immobilnak tekinthetjük azokat, akiknél a gyerek és a szülői helyzet megegyezik, felfelé mobilnak ha a gyerek helyzete jobb, s lefelé mobilnak, ha a gyerek helyzete várhatóan rosszabb, mint a szülőké. Az ily módon értelmezett mobilitási csoportok megoszlása a következő: 34 százalék immobil, 14 százalék lefelé mobil, 52 százalék felfelé mobil. Ez azt jelenti, hogy a vizsgált fiatalok harmada ugyanolyan, 14 százalékuk alacsonyabb képzettségi szinten várhatók, mint a szüleik, s 52 százalékuk magasabb kvalifikáltság felé van úton - egyenlőre. Nincs tehát lezárva a 8
mobilizációs csatorna, nem determinisztikus a családi háttér, de nagyon erős a hatása. A felfelé való intergenerációs mobilitás jó megfigyelhető a főiskolások családi hátterének vizsgálatakor is. A felsőfokú tanulmányait Baján folytató tanulók 80 százaléka nem diplomás családból származik (42 százalékuk szülei szakmunkások, 3 százalékuknak csak 8 osztályt végzett). A szülő iskolai végzettségének hatása a gyermek képzettségére szülő képzettségi szintje diploma érettségi szakmunkás nyolc osztály 5 12 26 23 58 40 46 46 23 24 12 26 25 16 12 6 0% 20% 40% 60% 80% 100% gyerek jelenlegi iskolája szakmunkásképző szakközépiskola gimnázium főiskola A kutatási eredményekből az is kiderül, hogy a helyben lakó, bajai lakosú diákok szüleinek magasabb az átlagos képzettségi szintje, a diplomások aránya 20, az érettségizetteké további 36 százalék. Ezzel szemben a naponta ingázók között csak 8, a kollégiumban lakó tanulók között 13 százalék a diplomás, s 22 illetve 36 az érettségizett szülők aránya. Ez egyértelműen mutatja, hogy a környező kistelepülések kulturális tőkében szegényebbek mint a város. A mintába került tanulók fele nem helybeli, 35 százalékuk bejárós, 16 százalékuk kollégiumban lakik. A naponta bejárók magas aránya egyenesen következik a kistérségi központi szerepből, a kollégiumban lakók átlag feletti arány pedig az iskolavárosi rangból. Mindez leképeződik az iskolatípusonkénti megoszlásban is. Értelemszerűen az általános iskolások között található a legtöbb helybeli fiatal (87 százalék), a gimnáziumi képzésben résztvevők között már jóval több a nem bajai diákok száma (minden ötödik tanuló kollégiumban lakik). A szakképesítést adó középfokú oktatási intézményekben többségben vannak a környező településekről naponta bejáró tanulók, a szakközépiskolákban 49, a szakiskolákban, szakmunkásképzőkben 66 százalék az arányuk. A legtöbb kollégista a 9
főiskolások között található. A lakóhely iskolatípusonkénti megoszlása 100 helyi bejárós kollégista 80 60 40 20 0 általános isk. gimnázium szakközépiskola szakiskola főiskola százalékos megoszlás A tanulók tanulmányi eredménye közepes tanuló 29% gyenge tanuló 5% jó tanuló 44% Tanulmányi átlag: 3,75 jeles tanuló 22% A kérdőívben arra is megkértük a tanulókat, hogy nyilatkozzanak iskolai teljesítményükről, megkérdeztük a legutóbbi félévi tanulmányi átlagukat. A városban tanuló diákok összesített átlaga jó, számszerűsítve 3,75. Ha nominálisan kategorizáljuk a tanulmányi 10
átlagokat, a diákok 5 százaléka minősül gyenge tanulónak (1-2,49 közötti átlag), további 29 százalékuk közepes eredményt ért el a legutóbbi félévben (2,5-3,49 közötti átlag). Ennél jobb átlagot produkált a tanulók kétharmada, 66 százaléka. 4,5-ös, tehát jeles átlagot ért el a tanulók 22 százaléka - saját bevallása alapján. Ha összehasonlítjuk az egyes iskolák adatait - ahogy az várható volt - azt tapasztaljuk, hogy a legmagasabb tanulmányi átlagot a gimnazisták produkálták (4.39), s a leggyengébben a szakiskolások, szakmunkások szerepeltek, nem érték el a hármas átlagot (2.95). Tanulmányi átlag a szülő képzettségének dimenziójában 4,4 4,2 4,0 3,8 3,6 3,4 fiúk lányok 3,2 max. nyolc osztály szakmunkás érettségizett diplomás A tanulmányi átlagokat vizsgálva fel kell hívni a figyelmet arra a - pedagógusok által jól ismert - tényre, hogy a magasabb iskolai végzettséggel rendelkező szülő gyermeke, mivel több kulturális tőkével rendelkezik, jobban meg tud felelni az iskolai elvárásoknak, s az iskolákat leginkább ők tudják használni céljaik elérésére. Míg a diplomás szülők gyermekeinek 80 százaléka jó vagy jeles tanuló, addig az érettségizetteknél 75, a szakmunkásoknál pedig csak 59 százalék ez az arány. A maximum nyolc osztályt végzett szülők gyermekeinek 37 százaléka közepes, további 18 százaléka pedig kifejezetten gyenge tanuló. A kulturális tőke hiánya vagy kisebb mennyisége most is utolérhető a helyi/bejárós diákok változó mentén. A bejárós diákok - akik többsége a környező kisebb, hátrányosabb helyzetű településről jár be - tanulmányi átlaga néhány tizeddel minden dimenzió mentén rosszabb. 11
3. CSALÁDI HÁTTÉR Köztudott, hogy az elsődleges szocializációs közeg, a család meghatározó szerepet tölt be az egyén életében. Kutatásunknak is mindenképpen ki kell térnie rá, már csak azért is, mert számos olyan ifjúsági probléma létezik, melynek a gyökere a családban, a családi mintában van. Több kérdésben magyarázó változóként szerepelnek a családi háttérhez tartozó tényezők, pl. a szülő iskolai végzettsége vagy a család anyagi helyzete. A vizsgált tanulók nagyobb része (75 százaléka) a hagyományos értelembe vett nukleáris családban él, olyan családban, ahol mindkét szülő együtt lakik a gyermekével. Azon családok aránya ahol az édes szülők együtt laknak, s minimum két gyermek együtt él velük (tehát a válaszoló diáknak testvére is van) 51 százalék. A diákok családi háttere egyéb 2% édesanyjánál lakik 19% szülőkkel együtt lakik 75% édesapjánál lakik 4% A csonka családban, vagy nem a szüleivel együtt lakó tanulók aránya valamivel átlag feletti a szakiskolákban, szakmunkásképzőkben (31 százalék), a nagyobb önállósággal rendelkező főiskolásoknál (35 százalék), a helyben lakó tanulóknál és a teljesen képzetlen valamint a diplomás családokban. Természetesen a csonka családban való nevelkedésnek számos negatív következménye lehet. A tanulók körében mért adatok szerint a csonka családban élők néhány tizeddel alacsonyabb tanulmányi átlagot produkáltak. Az is 12
kimutatható, hogy a csonka családban élők körében intenzívebb az egészségkárosító tevékenység (+3 pont). Ne gondoljuk, hogy a látszólag rendezett családok mindegyike hibátlanul funkcionál. A rossz családi háttér nem egyenlő a szociálisan és egzisztenciálisan rossz helyzetben lévő családokkal. Általános tapasztalat, hogy számos esetben az átlagos vagy átlagon felüli jómódú családok - talán éppen a hajtás miatt - nem működnek megtartó és visszatartó erőként. Gyakran halljuk, sőt tapasztaljuk, hogy a családi figyelem középpontjából kikerül a gyermek, nem jut rá mennyiségileg és minőségileg kielégítő figyelem, mert a szülők az egzisztenciális biztonságuk megteremtésével vagy szinten tartásával vannak elfoglalva. A tanulóval egy háztartásban élő személyek említési arányait vizsgálva kiderült, hogy a legintenzívebb kapcsolata a tanulóknak édesanyjukkal van, az összes megkérdezett fiatal 94 százaléka él szülőanyjával közös családban. Édesapjukkal már kevesebben vannak napi kapcsolatban, a tanulók 79 százaléka adott ilyen választ. A bajai diákok 75 százalékával egy háztartásban testvér is van. A tanulóval egy háztartásban élő személyek említési aránya édesanya édesapa testvér nagyszülő nevelőszülő férj,feleség,partner egyéb személyek 0% 20% 40% 60% 80% 100% Természetesen a testvéreken és az édes szülőkőn kívül más személyek is előfordulhatnak a családokban. Gyakran fordul elő, hogy két generációnál több él közös háztartásban, minden tizedik tanuló említette, hogy a nagyszülő is náluk lakik. A válás után újraházasodott szülővel mostohaszülő érkezhet a tanuló családjába, ez történt 9 százalékukkal. Mivel a mintába 18 éven felüli tanulók is kerültek, akad közöttük olyan, aki házastársával vagy állandó partnerével is közös fedél alatt él. 13
A fiatalok egynegyede valamilyen szempontból sérült, csonka családban él. Ez abból a szempontból is fontos, hogy a családi együttlét, a közös élmények milyen nyomokat hagynak a fiatalban, hogyan segítik vagy gátolják a szocializációját. A családi kapcsolat minőségét az interperszonális interakciók száma alapján próbáltuk meghatározni. Megkérdeztük a diákokat, mennyire jellemző családjukra, hogy különböző alkalmakkor együtt vannak, beszélgetnek-e egymással. Hat családi tevékenységről kérdeztük meg, hogy mennyire jellemző a válaszadó családjára. A legjellemzőbb, hogy a hétvégéket együtt töltik (67 pont), illetve hogy sokszor beszélgetnek egymással (71 pont). A filmeken gyakran látott közös reggelik és még inkább a közös szórakozás már a negatív tartományba, 50 pont alá esett. Mindezzel együtt a tanulók családjának negyedére jellemző, hogy nem töltik együtt a hétvégéket, nem beszélgetnek egymással s gyakorlatilag egymás mellett élnek. Mennyire jellemző a családodra... sokszor beszélgettek hétvégéket együtt töltitek 67 71 nyári szabadságot együtt töltitek 60 együtt kirándultok 52 együtt reggeliztek 41 együtt jártok szórakozni 27 százfokú skálán A korábban említett családi helyzet a hat itemből hármat erősen befolyásol, és természetesen mindegyiket a csonka családokra nézve hátrányosan. Az együttes reggelizés, a közös beszélgetések és a gyakori együttlét esetében nincs különbség, míg éppen a közös programok (kirándulás, nyaralás, hétvége) azok, amelyek esetében a csonka családban élő fiatalok sokkal kevésbé számíthatnak a családi hátérre. A legnagyobb az eltérés a kirándulás dimenziójában (-8 pont). Ezt a kérdést az apa iskolai végzettsége is befolyásolja. Három item volt, ahol e 14
dimenzió mentén nem mértünk szignifikáns különbséget, mégpedig a közös reggeli, a közős hétvégi együttlét és a beszélgetések esetén. A többi itemnél azt tapasztalhattuk, hogy minél magasabb az apa iskolai végzettsége, annál gyakoribbak ezek a családi programok. A legnagyobb rés a közös kirándulások és a szabadság eltöltése tekintetében volt, a diplomás apáknál és teljesen képzetlen apáknál gyermekei közötti véleménykülönbség 16-18 pont. Itt nyilvánvalóan a kereseti lehetőségek közti eltérés éppen úgy szerepet játszhat, mint a különböző kulturális minták. A jobb érthetőség végett a válaszok alapján szerkesztettünk egy összetett mutatót, mely a családi kapcsolatok erősségét próbálja meghatározni. Ez az érték Baján százfokú skálán kifejezve 53 pont. A családi kapcsolat erőssége az iskolatípus függvényében 60 53 62 55 54 47 44 40 20 0 átlag általános iskola gimnázium főiskola szakközépiskola szakiskola pontszám százfokú skálán A kapcsolat erőssége a tanulók életkorának emelkedésével csökken, természetszerűen lazulnak a családi kötelékek. A mutató értéke a 10 évesek körében 69 pont, a 15 éveseknél 56, a 20 éveseknél 53, a 23 évesnél idősebb fiataloknál pedig csak 39. Az is jellemző, hogy a jobb tanulók családjában (ahol magasabb a szülők kvalifikáltsága) erősebbek a kötelékek. A gyenge tanulók körében 48 pont a jó tanulóknál 53, a jeles tanulóknál pedig 61. Ennek megfelelően a magasabb átlagos tanulmányi eredménnyel büszkélkedő gimnáziumokban erősebb családi kapcsolatot mértünk, mint a szakmai képzést nyújtó középiskolákban. A mutató az általános iskolások körében a legmagasabb meghaladja a 60 pontot, s szakközép és 15
szakiskolákban nem éri el a kritikus 50 pontos határt sem. A családi programok mellett arra is rákérdeztünk, hogy a szülők mennyire figyelnek a gyermekre. Az általunk felsorolt hat itemre adott válaszok százalékos megoszlását a következő táblázat mutatja. Mennyire jellemző a szüleidre, hogy Gyakran Alkalmanként Soha ha rossz jegyet viszel haza, megszidnak 25 47 28 engedik, hogy éjszakára kimaradj otthonról 26 45 29 beleszólnak a dolgaidba 19 66 15 kikérdezik a leckét 13 32 55 megkínálnak alkohollal 2 40 58 fizikailag bántalmaznak 2 9 89 százalékos megoszlások A táblázat adatai igen tanulságosak. Mielőtt azonban részletesen megnéznénk őket, érdemes megvizsgálni az egymáshoz való viszonyukat, mégpedig egy ún. korrelációs elemzéssel. Ez az elemzés három csoportot állított fel. Az elsőbe tartozik az éjszakai kimaradás és az alkohollal való kínálás. Ezekről könnyű belátni, hogy hasonló elemei ugyanannak az engedékeny magatartásformának, és így egymással szoros összefüggésben állnak, a megítélésük igen hasonló. Ez ugyanakkor csak a fiatalok kisebb részének szüleire jellemző. A második csoport voltaképpen egy elemből áll, a lecke kikérdezésére vonatkozó itemből. Ez az item negatív korrelációban van az előbb említett két, engedékenységet mutató itemmel, vagyis ha egy fiatal azokat választotta gyakoriként, akkor szinte biztos, hogy ezt nem választotta. Ezt is könnyű belátni, hiszen a szülők megengedő magatartásának általában nem eleme a tanulmányi számonkérés (amelyet a szülők fele soha nem is tesz meg). A lecke kikérdezésére vonatkozó item egy szálon kapcsolódik a harmadik csoporthoz, a maradék három itemhez (szidás, fizikai bántalmazás, beleszólás). Ez az egy szál nem más, mint a szidás rossz jegy esetén. Ez azt jelenti, hogy amíg nagyon valószínű az, hogy ha valakitől kikérdezik a leckét, akkor azt megszidják, ha (mégis) rossz jegyet visz haza, addig a kikérdezés már nem jár együtt sem a beleszólással, sem a fizikai bántalmazással. Ennél a csoportnál fontos megemlíteni, hogy míg a szidást a fiatalok egynegyede, a beleszólást pedig egyötöde kénytelen rendszeresen elviselni, a fizikai bántalmazás csak a fiatalok egytizedének szüleire jellemző több-kevesebb rendszerességgel. 16
Megnéztük azt is, hogy az egyes csoportok alapján, melyekre jellemzőek jobban vagy kevésbé a felsorolt szülői magatartásformák. A kapott eredmények alapján azt mondhatjuk, hogy a fiúkkal engedékenyebbek a szülők az éjszakai kimaradások tekintetében, míg a lányok jobban panaszkodtak arra, hogy a szülők beleszólnak a dolgaikba. Ez a két tény lényegében összefügg és azt mutatja, hogy a lányok, akikre jobban vigyáznak a szülők, nehezebben viselik ezt el. A család összetétele két itemnél okoz szignifikáns változásokat, a csonka családban élőktől ritkábban kérdezik ki a leckét, míg gyakrabban engedik meg, hogy kimaradjon a gyerek éjszaka. A képzés típusa szerinti eltérések - a főiskolásokat most nem nézve - azt mutatták, hogy a lecke kikérdezése és a rossz jegy következtében történő szidás (amelyek egymással összefüggésben vannak) jellemzőbbek az átlagnál az általános iskolások és a szakmunkástanulók szüleire. Az éjszakai kimaradásokat elsősorban a szakmunkástanulók és a szakközépiskolások szülei engedélyezik. Természetesen a főiskolások esetében sokkal kisebb szülői felügyelet, szigor jellemző, hiszen többé-kevésbé önállóan szervezik életüket. A szülői tipus a tanuló lakóhelyének dimenziójában szigorú odafigyelő engedékeny bajai bejárós kollégista 0% 20% 40% 60% 80% 100% Egy másik statisztikai eljárással - klaszteranalízíssel - a tanulók válaszai alapján meghatározhatók voltak a tipikus szülői magatartási minták. A számítógépes eljárás három homogén csoportba sorolta a szülőket. Az első, legnagyobb létszámú csoport a gyermekük életére odafigyelő szülők csoportja (40 százalék). A második csoport a kifejezetten szigorú szülőké (29 százalék), a harmadik pedig az engedékeny, s bizonyos értelemben egy kicsit 17
közönyös szülőké (31 százalék). Jellemző, hogy a szigorú szülők a bajai lakosú tanulók körében vannak a legtöbben, a naponta bejárós tanulókkal szemben már kevésbé szigorúak a szüleik, s a kollégisták túlnyomó többségek szülei kimondottan engedékenynek minősíthetők. (Ez utóbbinál azonban figyelembe kell venni, hogy a kollégiumban lakók jelentős része már főiskolás). A háztartások nagysága az apa iskolai végzettségének dimenziójában két fő három fő négy fő öt fő hat vagy több max. 8 általános szakmunkás érettségizett diplomás 0% 20% 40% 60% 80% 100% A diákok családjának 66 százalékában négy vagy öt fő él közös háztartásban, s további 7 százalékukban ötnél többen. A három fős családok aránya 23 százalék. A háztartások nagysága változik az apa iskolai végzettségének dimenziójában. Jól mérhető, hogy a szülő iskolai végzettségének növekedésével csökken a közös háztartásban élők átlagos száma. Míg a maximum nyolc osztályt végzett szülők által fenntartott családok 38 százaléka nagycsalád (5 vagy több fő él együtt), addig az érettségizett szülők családjának 23 százalékban, a diplomás szülőknek pedig 22 százalékban kell ekkora családról gondoskodni. Az is megfigyelhető, hogy a vidékről naponta bejáró tanulók nagyobb családban élnek, mint a bajai társaik. A nagycsaládban élő diákok aránya a bejárósok között 30 százalék, míg a helyben lakók között csak 19. Piacgazdasági viszonyok között az élet meghatározó része a kereslet és kínálat fogalma. Társadalomformáló ereje talán legélesebben a munkaerőpiacon nyilvánul meg, ahol az emberi képességek, a munkaerő hasznossága is megmérettetik. A legdinamikusabban fejlődő gazdaságban is számolni kell azzal, hogy lesznek olyan személyek, szerencsétlen 18
esetben egész rétegek, amelyek hosszabb vagy rövidebb időre kiszorulnak a termelésből, munkanélkülivé vállnak. A fiataloknak - akik a munkaerőpiaci versenyben hátrányos helyzetben vannak - szembe kell nézni ezzel a veszéllyel. A Baján tanuló fiatalok számára a munkanélküliség - csakúgy mint bármely más településen élők számára - igaz egyenlőre csak közvetve, de - megélt jelenség. Szomorú tény, hogy a tanulók 20 százalékának családjában egy, míg 5 százalék családjában egynél több munkanélküli van. A munkanélküli családtag számos szempontból érinti hátrányosan a családot, elsősorban természetesen egzisztenciálisan, de az ebből eredő mentálhigiénés problémák veszélye sem elhanyagolható. A családon belüli munkanélküliség jellemzőit és predesztinálhatóságát jól mutatja a következő ábra, ahol a munkanélküliséget az apa iskolai végzettségével vetettük össze. Ezen látszik, hogy ennek elsősorban az alacsonyabb végzettségű családfővel rendelkező családok vannak kitéve. Családon belüli állástalanok száma az apa iskolai végzettségének dimenziójában 1 fő 2 vagy több fő max.8 osztály 51 7 szakmunkás 20 6 érettségizett 16 2 diplomás 14 1 0 10 20 30 40 50 60 Ez a jelenség is a kulturális tőke nagyon fontos szerepére irányítja a kutatók figyelmét, valamint arra, hogy a hátrány leküzdésében milyen hangsúlyos szerepe van (lenne) az oktatási intézményeknek. A tanulók családi hátterét bemutató rész végén érdemes megnézni, hogy milyen a család vagyoni helyzete. Ezt a kérdést a családban fellelhető tartós fogyasztási cikkek alapján derítettük fel. 19