KÖZLEMÉNY A monetáris pénzügyi intézmények mérlegeinek alakulásáról a 2005. i adatok alapján 2005. ban a monetáris bázis 79,5 milliárd forinttal 2083,4 milliárd forintra nőtt. Az egyéb monetáris pénzügyi intézmények bankszámlabetéteinek átlagos állománya 22,0 milliárd forinttal 499,8 milliárd forintra, az egyéb monetáris pénzügyi intézmények egynapos betéteinek átlagállománya 12,1 milliárd forinttal 46,7 milliárd forintra nőtt. A forgalomban lévő készpénz havi átlagállománya 45,4 milliárd forinttal 1536,9 milliárd forintra nőtt ban. A monetáris bázis (M0) növekedési indexe 1 128,4% volt. Az M1 monetáris aggregátum növekedési indexe 2,6 százalékponttal 121,0%-ról 118,5%-ra, az M2 aggregátum növekedési indexe 3,7 százalékponttal 119,6%-ról 115,9%-ra, az M3 monetáris aggregátum növekedési indexe 7,2 százalékponttal 124,3%-ról 117,2%-ra csökkent. 1. ábra: A monetáris aggregátumok növekedési indexei 130 % % 130 125 125 120 120 115 115 110 110 105 105 100 100 M1 M2 M3 1 Lásd: Módszertani megjegyzések
2. ábra: A monetáris aggregátumok összetétele 1 M3 M2 9000 8000 7000 6000 M1 2000 0 Monetáris pénzügyi intézményeken kívüli készpénz (M1) Látra szóló és folyószámla-betétek (M1) Legfeljebb két éves lejáratú lekötött betétek (M2-M1) M3-M2 3. ábra: Az M1 állományának szezonálisan igazított adatai 4300 4300 4100 4100 3900 3900 3700 3700 eredeti trend szezonálisan igazított 2
4. ábra: Az M2 állományának szezonálisan igazított adatai 9700 9700 9400 9400 9100 9100 8800 8800 8500 8500 eredeti trend szezonálisan igazított 5. ábra: Az M3 állományának szezonálisan igazított adatai 10400 10400 10200 10200 9800 9800 9600 9600 9400 9400 9200 9200 9000 9000 8800 8800 eredeti trend szezonálisan igazított 3
6. ábra: A belföldi követelések állománya 1 1 9000 7000 Háztartásokkal és háztartásokat segítő nonprofit intézményekkel szembeni követelések Nem pénzügyi vállalatokkal szembeni követelések Egyéb pénzügyi vállalatokkal szembeni követelések Államháztartással szembeni követelések Májusban a monetáris pénzügyi intézmények által a nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitelek állománya 58,9 milliárd forinttal növekedett. Az éven belüli hitelek állománya 13,0 milliárd forinttal csökkent, az éven túli hitelek állománya 71,9 milliárd forinttal nőtt. A hosszú, de legfeljebb 5 éves lejáratú hitelek állománya 31,2 milliárd forinttal, az 5 évnél hosszabb lejáratú hitelek állománya 40,7 milliárd forinttal növekedett. A szektor monetáris pénzügyi intézményeknél elhelyezett betéteinek állománya 121,6 milliárd forinttal növekedett. A látra szóló és folyószámla betétállomány 96,6 milliárd forinttal, a legfeljebb 1 évre lekötött betétállomány 23,4 milliárd forinttal, a repók állománya 3,6 milliárd forinttal nőtt, az egy évnél hosszabb lekötésű betétek állománya 2,0 milliárd forinttal csökkent. 7. ábra: A nem pénzügyi vállalatok hitelei és betétei 5500 5500 2000 2000 hitelek állománya betétek állománya 4
Az egyéb pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitelek állománya 14,7 milliárd forinttal növekedett, a szektor monetáris pénzügyi intézményeknél elhelyezett betéteinek állománya 53,0 milliárd forinttal csökkent. Az éven belüli hitelek állománya 10,1 milliárd forinttal nőtt, a hosszú, de legfeljebb 5 éves lejáratú hitelek állománya 0,2 milliárd forinttal csökkent, az 5 éven túli hitelek állománya 4,8 milliárd forinttal növekedett. A látra szóló és folyószámla betétek állománya 17,5 milliárd forinttal nőtt, a lekötött betétek állománya 69,2 milliárd forinttal, a repók állománya 1,3 milliárd forinttal csökkent. 8. ábra: Az egyéb pénzügyi vállalatok hitelei és betétei 1400 1400 1300 1300 1200 1200 1100 1100 900 900 800 800 700 700 600 600 500 500 400 400 300 300 200 200 100 100 hitelek állománya betétek állománya 5
2005. ban a monetáris pénzügyi intézmények által az államháztartásnak nyújtott hitelek állománya 26,7 milliárd forinttal nőtt. Az államháztartás által a monetáris pénzügyi intézményeknél elhelyezett betétállomány 33,9 milliárd forinttal nőtt. A központi kormányzat által elhelyezett betétek állománya 40,0 milliárd forinttal nőtt, a helyi önkormányzatok betétállománya 6,1 milliárd forinttal csökkent. 9. ábra: Az államháztartás hitelei és betétei 900 900 800 800 700 700 600 600 hitelek állománya betétek állománya 6
A hónap során a háztartásoknak nyújtott hitelállomány 76,9 milliárd forinttal, a szektor által a monetáris pénzügyi intézményeknél elhelyezett betétek állománya 19,8 milliárd forinttal emelkedett. 10. ábra: A háztartások hitelei és betétei 5500 5500 hitelek állománya betétek állománya A háztartásoknak nyújtott hiteleken belül a lakáscélú hitelek részaránya 63,0%-ról 62,5%-ra csökkent, az állomány 32,4 milliárd forinttal nőtt. A fogyasztási célú hitelek háztartásoknak nyújtott összes hitelhez viszonyított súlya 27,9%-ról 28,5%-ra változott, az állomány 40,8 milliárd forinttal nőtt. Az egyéb hitelek állománya 3,7 milliárd forinttal nőtt. 11. ábra: A háztartásoknak nyújtott hitelek 2000 1500 500 0 egyéb hitel lakáscélú hitel fogyasztási hitel 7
A monetáris pénzügyi intézmények külfölddel szembeni nettó követelés-állománya 79,1 milliárd forinttal nőtt, a követelés-állomány 372,4 milliárd forintos és a kötelezettségállomány 293,2 milliárd forintos emelkedése következtében. Ezen belül a jegybank külfölddel szembeni követeléseinek állománya 218,3 milliárd forinttal, kötelezettség-állománya 29,4 milliárd forinttal nőtt. Külfölddel szemben fennálló nettó követelés-állománya 188,8 milliárd forinttal nőtt. Az egyéb monetáris pénzügyi intézmények külfölddel szembeni nettó követelésállománya 109,7 milliárd forinttal csökkent. Külföldi követelés-állományuk 154,1 milliárd forinttal nőtt, kötelezettség-állományuk 263,8 milliárd forinttal emelkedett. 12. ábra: A külföldi követelések és tartozások 5200 5200 4800 4800 4600 4600 4400 4400 4200 4200 3800 3800 3600 3600 Monetáris pénzügyi intézmények külföldi követeléseinek hó végi állománya Monetáris pénzügyi intézmények külföldi tartozásainak hó végi állománya Módszertani megjegyzések Az adatok összehasonlíthatóságának biztosítása érdekében a szezonális ingadozások és a torzító tényezők kiszűrésére van szükség, ezért a monetáris aggregátumok idősorán szezonális igazítást végzünk. A trendadatokat a szezonális igazítás során azonosított egyedi hatásokhoz tartozó kiugró értékek, valamint a modell által nem magyarázott véletlen összetevők kiszűrésével kapjuk a szezonálisan igazított adatokból. A közleményben szereplő növekedési indexek képzése a trendadatokból történik úgy, hogy a tárgyidőszak adatát elosztjuk az előző hónap adatával, majd a hányadost a tizenkettedik hatványra emelve évesítjük. Az ilyen módon előállított egyhavi rövidbázisú évesített indexek jobban tükrözik az utolsó időszak eseményeit, mint az egyszerűen számított éves (12 havi bázisú) indexek. 8
A százalék- és viszonyszámok kiszámítása kerekítés nélküli adatok alapján történik. A részadatok összegei a kerekítés miatt eltérhetnek az összesen adatoktól. A közleményhez felhasznált alapadatok az MNB Internetes honlapján http://www.mnb.hu/resource.aspx?resourceid=mnbfile&resourcename=0708_monstatpubl_huxls elérési útvonalon megtalálhatóak. Budapest, 2005. 27. MAGYAR NEMZETI BANK STATISZTIKAI FŐOSZTÁLY 9