2013 Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Környezettudományi Centrum Nyári allergének, illetve kiemelten a parlagfűnek a vizsgálata Budapest IX. kerületében, aerobiológiai mintavétellel és borítottság becsléssel a 2012-es szezon alatt Készítette: Gerdelics Anna Környezettudomány MSc Témavezető: Mányoki Gergely kutatóbiológus Országos Környezetegészségügyi Intézet Aerobiológiai Monitorozási Osztály Belső konzulens: Dr. Angyal Zsuzsanna tanársegéd ELTE-TTK Környezettudományi Centrum
Bevezetés és célkitűzés Allergiás és asztmás megbetegedések gyakorisága nő A legnagyobb pollenterhelést a parlagfű okozza A nagyvárosok légszennyezettsége fokozza az allergén hatást A zöldterületek képesek a légköri szennyezőanyagokat kiszűrni Célok: Allergén gyomnövények előfordulásának feltérképezése Bioaktív felületek minősítése gyomosság és degradáltság alapján A kerület különböző felszínborítású területeinek aerobiológiai jellemzése Összefüggés keresése a lokális környezeti viszonyok (borítottság) és az allergének légtéri jelenléte között Hipotézis: Az allergén gyomnövény borítottság hatással van a pollenkoncentrációra.
Mintaterületek kijelölése Ismert geomorfológiai és aerobiológiai környezet Működjön Aerobiológiai Állomás a vizsgált területen Határzóna/pufferzóna szükségessége Reprezentatív mintavétel (10%-os lefedettség) A mintaterület (MT) legyen: - alkalmas rétegzett mintavételre - kerek számú oldalhosszúságú - kb. homogén területrész lefedésére használható - megközelíthető, bejárható, biztonságos, jellemző - rendelkezzen randomitással - minél szétszórtabban helyezkedjenek el - egy MT foglalja magába az Aerobiológiai Állomást - alkalmas aerobiológiai mintavételre és borítottság becslésre Corine Land Cover 1:100000 (CLC 100) felszínborítási kategóriák területével arányos mintaelemszám
A IX. kerület és pufferzónája
Mintaterületek megoszlása a felszínborítási kategóriákon belül
Mintaterületek jellemzése
Az aerobiológiai mintavételezés módszere Lanzoni VPSS 1000
A borítottság becslés módszere Cél A növényzettel fedett területek megmintázása (bioaktív felület) MT jellemzésére: mintavételi megállóhelyek (MM 16x16 m vagy 8x32 m) MM jellemzésére: mintavételi egységek (ME 4x4 m) Jegyzőkönyvben rögzített: MM - zöldterület és zöldfelület fedettség % - gyomborítás % - környezet ME - zöldterület és zöldfelület fedettség % - gyomborítás % - parlagfű borítottság % További becslések pl.: szabad talajfelszín, fa darabszám, falgyom borítottság %
Az adatok térinformatikai feldolgozása Dgy=5 Dpf=0 MM1 Dgy=3 Dpf=3 MM4 MM1 Dgy=3-4 Dpf=0 MM2 MM2 Dgy=3 Dpf=0 MM3 MM3 MM4 Braun-Blanquet-féle skála alapján: Dgy=gyom dominancia; Dpf= parlagfű dominancia
Eredmények Bioaktív felületek megoszlása CLC kategóriák szerint Zöldterületek %-os megoszlása a CLC kategóriákban (IX. kerület) 11,45 10,04 9,01 1,70 0,78 1.4.1 1.1.2 Pufferzóna: plusz kategóriák nem öntözött szántóföld+erdős cserjés terület 82,31 1.1.1 1.2.1 1.2.2 Zöldfelületek %-os megoszlása a CLC kategóriákban (IX. kerület) 42,73 5.1.1 1.3.3 7,37 2,39 0,66 0,01 1.1.1- belvárosi 1.1.2- nem összfüggő tsz. 1.2.1- ipari 1.2.2- közlekedés 1.3.3- építési terület 1.4.1- városi zöld 5.1.1- folyóvízi 21,13 9,92 66,42 1.3.3 1.2.2 5.1.1 1.2.1 1.1.2 1.4.1 1.1.1
fedettség (%) p_12 p_11 p_10 p_09 p_08 p_07 p_06 p_05 p_04 p_03 p_02 p_01 IX_20 IX_19 IX_18 IX_17b IX_16b IX_15b IX_14 IX_13 IX_12b IX_11 IX_10 IX_09 IX_08 IX_07c IX_06 IX_05 IX_04 IX_03 IX_02b IX_01 A bioaktív felületek megoszlása és minősége a mintaterületeken A zöldterületek és a zöldfelületek megoszlása mintaterületenként 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 Zöldfelület (m2) Zöldterület (m2) mintaterület (MT)
1.2.1 1.2.2 1.4.1 1.1.2 1.1.1 1.3.3 2.1.1 3.2.4 5.1.1 1.2.1 1.2.2 1.4.1 1.1.2 1.1.1 1.3.3 2.1.1 3.2.4 5.1.1 borítottság (%) borítottság (%) 100,00 100,00 80,00 80,00 60,00 60,00 40,00 40,00 20,00 20,00 0,00 0,00 Bioaktív felület, gyom és parlagfű borítás a CLC kategóriákban összes mintavételi Bioaktív felület, gyom és parlagfű megállóhelyre borítás a vonatkozóan CLC kategóriákban összes mintavételi megállóhelyre vonatkozóan 1,08 1,08 2,92 2,92 Gyom és parlagfű borítottság A bioaktív felületek 9,5%-a gyommal, 0,6%-a parlagfűvel borított (32 db MT alapján) N=9 N=2 N=6 0,39 0,39 N=6 1,30 1,30 N=4 0,00 0,00 N=2 N=1 1,17 1,17 0,00 0,00 N=1 0,00 0,00 N=1 0,00 0,00 Bioaktív felület Bioaktív borítás felület (%) borítás (%) Gyom borítás (%) Gyom borítás (%) Parlagfű borítás Parlagfű (%) borítás (%) Zöldfelület, zöldterület arány (ZF/ZT) ZF/ZT<0,1 0,1<ZF/ZT<3,0 CLC kategóriák CLC kategóriák Gyomborítás 20% alatt 20-40% között 40% felett IX_09; IX_19; IX_03; p_09; p_11; p_05; IX_07c; IX_14 IX_18; IX_16b IX_04; IX_06; p_06; p_10; p_06; IX_13 p_07; p_03; IX_01; p_04 ZF/ZT>3,0 IX_11; p_12 p_08 - IX_05; IX_20; p_01 IX_10; IX_15b; IX_17b
pollenkoncentráció (db/m 3 /2óra) A pollenkoncentráció napi ritmusának vizsgálata Mintavételezés időszaka: legmagasabb légtéri pollenkoncentráció idején Az átlagos napi lefutás nem mutat jelentős eltérést a parlagfű esetében A parlagfű pollenkoncentráció átlagos napi ritmusa (OKI), a vizsgált időszakban (2012. 34-36. hét), illetve az ehhez illesztett felszínközeli mérések átlagolt eredményei (IX. ker.), jelölve az azonos idejű mérések számát 50 40 30 20 10 0 Napfelkelte Extrém száraz és meleg napszak 2 db 2 db 1 db 5 db 3 db 4 db 1 db 1 db 0-2 2-4 4-6 6-8 8-10 10-12 12-14 14-16 16-18 18-20 20-22 22-24 napszakok (2óra) Napnyugta Bp. OKI Bp IX. ker. Mozgó átl. 2 sz. (Bp. OKI)
pollenkoncentráció (db/m 3 /2óra) A felszínközeli és a hivatalos pollenmérési adatok összevetése A mért összpollenszám koncentrációja a magasabb légtérben (OKI) és a felszínközeli mintaterületeken (Bp. IX.) Ugyanazon mérési időszakok (2 órás) átlagai alapján a felszínközeli mérések magasabb átlagértéket adnak (kétszeres) Bp. IX. ker felsz.; 35,7 Bp. OKI tető; 17,8 összpollenszám
pollenkoncentráció (db/m 3 /2óra) pollenkoncentráció (db/m 3 /2óra) Nyári allergének légtéri jelenléte A felszín közelében minden taxon esetében magasabb átlagértékek jelentős eltérés libatopfélék (Chenopodiaceae) esetén (5,3x) A zöldterületeken kisebb pollenkoncentráció, mint egyéb MT-eken kivétel: parlagfű (Ambrosia) (0,9x) A felszínközeli mérések átlagos pollenkoncentrációja a magasabb légterekben mért hivatalos (OKI) eredményhez képest 30 25 20 15 10 5 0 Artemisia spp. Poaceae Urticaceae Chenopodiaceae Ambrosia spp. OKI tető koncentráció (db/m3) Felszíni koncentráció (db/m3) 30 25 20 15 10 5 0 A zöldterületeken mért átlagos pollenkoncentráció a többi területhez viszonyítva Artemisia spp. Poaceae Urticaceae Chenopodiaceae Ambrosia spp. Felszíniegyéb terület koncentráció (db/m3) Felszínizöldterület koncentráció (db/m3) Egyéb nyári gyomok Egyéb nyári gyomok
Összes pollen (db/m3) A borítottság és a pollenkoncentráció közötti összefüggések A légtéri pollenkoncentrációra mind a lokális környezet virágzó növényei, mind a távolabbi források hatást gyakorolhatnak Környezet különböző jellemzői zavaró tényezőként léphetnek fel erős szél, jó minőségű zöldterületek, lekaszált Az gyomborítás és az összpollenszám közötti összefüggés 160 140 120 100 80 60 y = 1,409x + 35,579 R 2 = 0,0376 40 20 0 0 10 20 30 40 50 60 Gyom borítottság (%) nem zöldterület+kis szél nagy szél zöldterület+nagy szél zöldterület IX_10 Lineáris (nem zöldterület+kis szél)
Parlagfű pollenkoncentráció (db/m3) A parlagfű borítottság és pollenkoncentráció közötti kapcsolat 100 A parlagfű borítás és a parlagfű pollenkoncentráció közötti összefüggés 80 60 40 y = 0,0655x + 17,784 R 2 = 0,0087 20 0 0 10 20 30 40 50 60 Parlagfű borítottság (%) nem zöldterület+kis szél nagy szél zöldterület+nagy szél zöldterület IX_10 Lineáris (nem zöldterület+kis szél)
Következtetések, javaslatok Városi környezetben az allergén gyomnövények borítottsága alacsony Legnagyobb gyom és parlagfű borítottság a bolygatott területeken A pollenkoncentrációt a külterületekről érkező pollenterhelés határozza meg A külterületi aerobiológiai behatás hasonló mértékben érezteti egészségre gyakorolt hatását minden városi környezeti típusban A bioaktív felületek gondozása nélkül gyomok terjedése helyi pollenterhelés nő allergiás tünetek erősödnek Gondozás! Jó minőségű városi zöldterületek némileg képesek e negatív egészségi hatást tompítani Létesítés, bővítés! Intézkedések: ismeretterjesztés, kutatásfejlesztés, védekezés
Köszönetnyilvánítás Ezúton szeretném megköszönni a szakdolgozatom elkészítéséhez nyújtott segítségét és támogatását: Dr. Páldy Annának, az Országos Környezetegészségügyi Intézet Aerobiológiai Monitorozási Osztályának osztályvezetőjének, Témavezetőmnek, Mányoki Gergelynek, Belső konzulensemnek, Dr. Angyal Zsuzsannának, Sik Andrásnak és Sárközi Editnek, akik szakmai tudásukkal elősegítették a dolgozat létrejöttét.
Köszönöm a figyelmet!