VIII. szám ~~===================~ TARTALOM A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet 1902/3. évi építészeti Oldal II I I I I N A OV PÁ LV ÁZA TA. Jelig~ Tervezők Szöveg '" Aranyérem Baross Vágó józse/, Budapest. és 1200 kor. Ezüstérem Nagyváros Habiclzt Károly, Budapest. Dicséret Vas Förk Emő, Budapest. Szöveg.,. u,. J Helyszi nrajz. I I "EÉ.1=\l<OCc:,; "l-lo"""'5 I ~ I L i I ---- i --------- J I J ~.. u,. '" :J U.T C,"" -o r.. <.~ I J u w ", r "...JTC9.. _.!t.<:,p :?,f!._
~:========================================~ A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet 1902. éví építészetí nagypályázata. -0- Egy nagyvárosban, mely vasuti főgóczpont, va~uti állomásépület tervezendő. Az épület elhelyezését, valamint az azon áthaladó vágányokat az egyesületi irodában kapható helyszinrajz tünteti fel. A vágányok utszin fölött 6'00 m. magasságban haladnak. Az épület kizárólag személyforgalomra és csak kisebb mértékü levél-fel- és Icadásra szolgál. A vonatok inditása, azok végleges beérkezése, rendezése, a posta- és gyorsáru kezelés a város más részében történik. Az épület e~yik oldala érkező, a másik induló oldal gyanánt oldandó meg. A pálya ház végén vannak a közuti közlekedő utak a vágányok alatt a tér egyik oldaláról a másikra, a hol vasszerkezetü alátámasztás alkalmazandó a vágányok részére. A tágas térre széles főközlekcdő utak torkollanak. A külső talaj az előcsarnokok bejáratai felé még közel 1'60 nl-rel lejt ő sen feltölthető, hogyacsarnokokból a perronokra minél kevesebb lépcsővel lehessen jutni. Az egyes vágányok közötti perronokhoz a csarnokokból, valamint átszállások czéljaira az egyes perronok között a közlekedést a vágányok alatt 4'00 m. szinben fekvő alagutak közvetitik, l1ielyek megfelelő kidolgozást és oly elhelyezést nyerjenek, hogy azokon zavarok és eltévedések né'lkül kiki megtalálja utirányát. A perronokra vezető lépcsőket alkalmas helyeken 2'50-3'00 m. szélességben lehető kényelmesre kell tervezni. A podgyászt egész külön alagutakon át és felhuzók segitségével egész külön perronokon kezelik, hogya podgyászkocsik a közönség közlekedését ne zavarják. A helyszinrajzban megjelölt perron-szélességi méretek a vágánypárközepek távolságát jelzik. A vágányok alatt szükségelt körülbelül ['00 méternyi szerkezetet külön ábra jelzi. A vágányokat 2'00 m, hosszban vasszerj..ezetü födélzeltel kell ellátni, a mely födélzet két végén 5'00 m. magasságon felül szélfogó üvegfalazat legyen, A födélzet több nyilásban végighaladó oszlopsorokkal tervezhető. Az épület külseje magán viselje rendeltetésének jellegét; a főbejárásoknál és kijárásol.mál gondoskodni kell külön gyalogközlekedésről és arról, hogy a kocsin érkező, vagy kocsira szálló közönség födött helyen szállhasson ki és be a nélkül, hogyagyalogosokat zavarná, Az érkező oldalon a tér szemben fekvő része bérkocsi rendező-állomásul van fentartva. Az indulás oldalán a következő helyiségek legyenek, megjegyeztetvén, hogy a megadott alapterületi méretektől föl vagy le némileg el lehet térn i :
50 60 -- 3-1. Tágas előcsarnok körülbelül 800 m 2 alapterülettel. Az előcsarnokban mennyezet-alátámasztó oszlopok ne legyenek és innen az összes nyilvános helyiségeket könnyen föl lehessen találni. A perronokra vezető közlektdő utakhoz innen és a váró- és éttermekből könnyen el lehessen jutni. Az előcsarnokban vagy közvetetlen közelében 10-15 jegyváltó pénztár, minden fülke legalább 1'70 m. széles, 3'50 m. mély legyen. Ezekhez tartozik a pénztárnokok részére közel 25 m 2 területü közös helyiség. Tőzsde, ujságárulóhely, táviratfelvevő- és telefonfülke, rendőr- és portásszoba. 2. Podgyászfeladó helyiség 606 m 2 területtel két pénztárfülkével, a málházó személyzet részére egy körülbelül 40 m 2 területü helyiséggel és egy 35 m 2 területü málharaktárral. Az utas az előcsarnokból, illetőleg a pénztáraktól más helyiségen való átjárás nélkül könnyen juthasson a pogyász-feladóhoz, melyhez még kocsival is könnyen hozzá lehessen férni. 3. A ruhatár és podgyász-elhelyezőhely körülbelül 100 m 2 alapterülettel könnyen feltalálható helyen legyen; ruhatáros szobáról is kell gondoskodni. 4. Váró helyiségek, még pedig J. oszt. utasok részére köriiibelül 100 m 2, II. oszt. utasok részére körülbelül 300 m 2, III. oszt. utasok részére körülbelül GOO m 2, áll:lmi főméltóságok részére körülbelül 50 m 2 területtel. Az I. és II. oszt. várótermekhez nők részére külön mellékszobák is tervezhetők. A III. oszt. váróterem egyszersmind az itt tartózkodó utasok részére étkező IlelyiségüI is szolgál, tehát buffet-asztalról és vele kapcsolatos konyháról, illetőleg tálalóról is kell gondoskodni. A III. oszt. utasok a többiekkel lehetőleg ne találkozzanak. 5. Étterem az l. és II. oszt. utasok részére körülbelül 600 m 2 alapterülettel, az ehhez 1artozó konyha és mellékhelyiségei (főző konyha, 1álaló, mosogató, söntés. kamrák, emny- és fehérnemüraktár, személyzeti szobák, a bérlőnek 3 szobás lakása). A konyha esetleg az emeletre is föl helyezhető, a lakás az épület más részébe is tervezhető. 6. Udvari váróhelyiségek összesen kb. 500 m 2 alapterülettel teljesen külön épületcsoportot alkossanak. Az udvari vonat mindenkor az első vágány ról indul és ugyanott is érkezik, tehát e helyről csupán egy diszes külön feljárót kell tervezni, Legyen itt külön kocsi-aláhajtó, egy nagyobb csarnok mint fő váróhelyiség, külön szoba az uralkodó számára toillettel, külön szoba az uralkodóné számára toi eltel, külön szobák akiséret férfi- és női tagjai, valamint a szolgaszemélyzet részére. 7. ÁJ nyékszékek kellő számban és elkülönitéssel a várótermek közönsége, valamint férfiak és nők számára mosdó helyiségekkel. 8. A perronokon buffet-helyiségek kisebb váróhelyiségekkel és árnyékszékekkel, továbbá egy helyiséggel a forgalmi hivatalnok számára. 9. Postahelyiség az alagut közelében, kizárólag levélkezelés czéljára közel 50 m 2 területtel. 10. ÁlIomásfőnöki és forgalmi irodahelyiségek a vágányok magasságában, még pedig: a) főnök 30 m2 b) kezelőtiszl oo m2 c) főnökhel yettes 25 m 2 d) forgalmi iroda 60 m 2 e) táviróhely 100 m 2 j) kocsifelirók.oo m 2 g) vonatkisérők oo.. _ h) transiteurök i) iktatószoba i ) irattár és kézi sll'rtár k) rendelkezésre álló hely 50 m 2 60 m 2 40 m 2 50 m 2 30 Jll2
- -t - Az érkezés oldalán a következő helyiségek legyenek: 1 Érkező csarnok körülbelül 600 m 2, kapcsolatban az érkező utasok részére szolgáló alagut közvetitése által az összes perronokkal. E csarnokkal kapcsolatban legyen két váróhelyiség it 40 m 2 az utasokra váró közönségnek. Pénzváltóhelyiség, telefon-, tolmács-, rendőr-, portás-szoba. 2. Toillette-helyiségek, fürdőszobák és árnyékszékek megfelelő számmal és elkülönitéssel 3. Podgyászkiadó-helyiség körülbel ül 600 m 2 területtel, anagycsarnokból könnyen hozzáférhetően és ugy, hogy a kocsi felszálló helyre nyiljék. A podgyászkiadó-helyiséget ugyancsak alagutak és leeresztők kapcsolják össze valamennyi podgyászperron nal. 4. Ruhatár és podgyász-megőrző hely körülbelül 80 m 2 ruhatáros szobával. 5. Talált tárgyaknak és azok kezelése czéljára 50 m 2 helyiség. 6. Orvosszoba előszobával 45 m 2, betegszoba 30 m 2 7. Pénzügyőri hivatal 40 m 2, a podgyászkiadó-helyiség mellett; pénzügyőri kaszárnya 20 személy részére. 8. Rendőrkaszárnya 20 legény és egy rendőrtiszt részére. 9. Három szertár- és kt"zelőhelyiség it 50 m 2. 10. Oktatóhelyiség 150 m 2, oktatótiszt szobája 25 m2. 11. Menet jegy- és tudakozóiroda. Továbbá, a mennyiben hely marad, tervezhető egy diszterem és az cisztálymérnökség hat, egyenkint 30 m2-es hivatalos helyisége. Természetben lakások: mégpedig az állomásfőnök részére 5 szoba és mellékhelyiségei, esetleges egyéb kisebb lakások és szobák vendégtisztviselők részére. A lakásokat akár az induló, akár- az érkező oldalon, valamelyemeletsorban külön bejárásokkal és lép cső házzal kell tervezni, hogy azok a vasuti helyiségek érintése nélkül a városból megközelithetők legyenek. Kivántatik : legalább 2 alaprajz, legalább egy teljes homlokzat és egy teljes keresztmetszet 1 : 200 mértékben, ezenkivül az induló előcsarnok-épületrész, valamint az épület egy más jellemző részének homlokzat- és metszetrészlete l : 100 mértékben. A legszükségesebbre szoritkozó terv magyarázat. Apályaterveket jeligével és jeligés levéllel ellátva legkésőbb 1903 januarius hó 5-én esti 6 óráig a.\i1agyar Mérnök- és Épitész-Egylet titkári irodájába kell benyujtani. Pályadij: az egyesületi aranyérem és a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter urnak f. é. április hó 19-én 23,962. szám alatt engedélyezett 1200 korona utazási ö3ztöndija. A biráló bizottság abszolutbecsü, továbbá jó terveket az egyesület arany, esetleg ezüst érmével kitüntetni ajánlhat. A biráló bizottság tagjai: Czigler Győző, Jakab Dezső, Lechner Ödön, Nagy Virgil és Pfaff ferencz. A pályázatban részt vehet a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet minden tagja. Budapest, 1902. évi április 25-én. Czigler Győző elnök. Mihályfi józsef titkár.
l3ó'.",-, l:i.~..,.~!(~'1'. 'J<:otsimm~'~.0: ~\ó:1 ;)T1!A:wt 1. sz. - Jelige: Baross. - Arany érenl. _./ Vágó József, Budapest.
- 7 - l I i J, ~.-'-":-~-- -- - ~--- --~-- -- I I I Homlokzati részlet. l. sz. - Jelige : Baross. - Arany érem. Vágó józsfj, Budapest.
8 9 1. sz. - Jelige : Bnross. Aranyerem. Vágó j ózse/. Budapest. <. ~ o 1 ~, - -- <.-'-'-11-J.. ~ ( I ~
-10-1. sz. - Jelige: Baross. - Arany érem. Metszet részlete. I 1 : Vágó józse!, Budapest.
II 12 2. sz. - Jelige: Nagyváros. - Ezüst érem. Habicht Károly, Budapest.
- 13 - I Homlokzati részlet. 2. sz. - Jelige: Nagyváros. - Ezüst érem. Habicht Károly, Budapest.
- 14 - - 15 - --~/ 2. sz. - Jelige : Nagyváros. - Ezüst érem.. H abiclzi Károly, Budapest.
- 16 - Metszet részlete. 2. sz. -- Jelige: ' Nagyváros. - Ezüst érem. Habicht Károly, Budapest.
- 17 - -18-3. sz. - Jelige: Vas. - Dicséret. F"örk Emő, Budapest.
19 - Homlokzati részlet. 3. sz. -- Jelige: Vas. - Dicséret. Förk Emő, Budapest.
20 21 3. sz. - Jelige: Vas. Dicséret. Förk Ernő, Budapest....- -- :. ~ --:1-.:::...::::. : _I_::_:J =::I :.- :::I-.: :::... :::~.::I ::. : I :.::: - '.'::::':1::.:::'.. ::::,1,1' "i'" L..... - _a.-- a_ '''':; ' 1.... :... L. I '. :.:. :J ~~.:.: I :::::......:.. :. :1.:::.:.:.:: -_L - I. : ':: :.::I ::~:: I... : I:... :1 _.:. -... ' 1 :.::-:' :.::':1":' 1 11. ::.-..:::.:.....:: 1.' -::' 1:.:::: ' ::.:'.: ::'1::'.:.':, :::::.-.::::... :~::. :::.:::... ~:= :.::::.::1.:::.:::. :::::.:': :.::.:1'.::::1::::: :._:-::.1:'.. 1 :..... '1'..-:.'1 '.: : :. :::.L :. ~.. :::::'-:-:::..L -.:....:::...:.::::.:.. 1../... '::-1.-.::' :: ::1:'. :. :.. ".-.i ::.' I ::... ~ 1.' :"~/ l,.... l i -.. _-- --;- ~ ~. - --" - ) ~I -1 "'\
22 -, Metszet részlete. 3. sz. - Jelige : Vas. - Dicséret. Förk Emő, Budapest.
~========================================~ Az 1902(3. évi épitészeti nagy pályázat birálati jegyzőkönyvébői. - 0- A nagypályázat tárgya: egy nagyvárosban, amely vasuti főgóczpont, vasuti állomás tervezendő (a megadott részletes programm és helyszinrajz alapján). E feladatmegoldás a szerkezet és beosztás tekintetében különleges, nagyobb tanulmányt igényel. A programm-tervezet egy áthaladó állomást kü lön induló és érkező oldalakkal kivánt; a tervezők mindegyike a feladatot a jelenleg meglevő áthaladó indóházak tanulmányozása alapján több-kevesebb sikerrel oldotta meg. Beérkezett hat pályaterv, a melyek alakilag a pályázati feltételeknek megfeleltek, azért mindannyian birálat alá voltak vehetők. Az alulirt bizottság a terveket átvizsgálta s érdemleges birálatát a; következőkben adja: Jelige: Vas. Alaprajzi főformája megfelelő. A főcsarnok legbecsesebb falát a személypénztárak foglalják el; a főcsarnokból nem lehet az alagutakba bejutni. A tervelő a középtágas alagutat csakis az érkező és átszálló utasok részére tervezte, a többiek részére pedig a két oldal-személy-alagut szolgál. Az oldalalagutak a várótermekből nyilnak, de ott sincsenek axisban. A várótermeket igénybe nem vevő utas csak - az esetlegesen zsufolt - termen át törhet utat magának, hogy az alagutakon át a perronba jusson; ez forgalmi szempontból igen lényeges hiba. Az állami főméltóságok is csak az l. oszt. várótermen keresztül mehetnek a saját helyiségükbe és ki a perronokra. A kocsi- és gyalogközlekedés igen rosszul van megoldva, egymásba torlódik a közönség. A posta rejtett helyen van, kicsinyek a tő zsde-, ujság-, telefonhelyek. A konyhák és mellékhelyiségei szintén kicsinyek. Az étteremben, várótermekb ~ n stb. az oszlopok csak utban vannak. Helytelen az uralkodó pavillonjának atervezete. A felségek helyiségei a világitó udvarra néznek, a kiséreté ellenben az utczára. Valamennyi kicsiny s mindnyájan az alsó szintbe helyezvék s a perronra lépcsők vezetnek fel. A középső tunel kiszélesbbitései nem czélszerüek, mert ezek inkább akadályul szolgálnak. Az oldaltunelek keskenyek, ketté kell választani s két oldalas lépcsőkkel ellátni. Az összekötő alagut-folyosók nem helyesek, meli oda betévedhet a közönség, de teljesen fölöslegesek is. A forgalmi hivatalok itt sincsenek folytatólagosan csoportositva.
- 24 - Az érkező oldalon a főcsarnok körül csoportosuló mellékhelyiségek eléggé jól vannak elrendezve, a tudakozó iroda itt sincs megfelelően tervezve, csak kivülről közelithető meg. A főnök lakása terjengős. A poggyász feladásnál czélszerütlen a málhapad és pénztár elhelyezése. A perronokon tervezett váróhelyiségek szélesek, alaprajzuk megfelelő. Az egész csarnokot egy óriás vasiv (közel 110m. átmérő vel) tödi, oly dimensionálással, llogy architec!urája nem kedvező, már a megfekvésnél is 8-10 m. széles. A tervező az architec!uráhan vasformákat keres; de méreténél fogva inkább a kőformákhoz áll közelebb. Nem indokolt a tervezeten kitüntetett falméretekkel a tervleirás szerinti vasváz közötti falazás. A belső és külső kiképzés szerint a falak vasv3za közötti falsikok majolika stb.-vel vannak burkolva. főhomlokzatának szép conceptióját megrontja az udvari pavillon körül csoportosuló hármaskupola torlódása. A magyar koronát tühegyre tüzni nem helyes, grotesk motivum. A négy sarok óriás reflektora fölösleges, mert jóformán csak a tetőt világit ja meg. A homlokzat művészies megoldása fölötte áll az alaprajznak. Akiállitás bravurossága, a részletek ügyes megrajzolása, főleg festése dicséretet érdemel. Jelige: Nagyváros. főformáiban az előbbire emlékeztet. Igen jó mindkét oldalon a gyalog- s kocsi közlekedés. Jó az induló oldalon az aláhajtó kiszélesitése. A podgyász-feladásnál a pad, pénztár és raktár hiányzik. Az étterem ben és podgyásztérben sok az oszlop. A I I I. oszt. váróterem konyhajába külön bejáró nincs. Jó helyen vannak a jegypénztárak, l.e a ruhatár előtt kevés a hely, nem eléggé discrét helyre kerültek a c1osettek. A főcsarnokból nyiló direct bejál ás az alagutakban igen czélszerü. Az oldal-alagutak a várótermekből nyilnak, valamennyit szélesebbre kellett volna venni, ketté osztani, két oldali feljáróval ellátni. A szolgálati folyosó összeköttetése fölösleges ~s alkalmatlan. Az I. és Il. oszt. étterem be tjlczai bejárás is kell; a tálaló, söntés utban van. Konyhák, lakások jók. Jó az uralkodópavillon-terve, kellően van elhelyezve ts méretezve. Az l. és a II. emeleten és a mezzaninban lévő irodák, lakások részben csak az előcsarnokból kapnak világitást. Az előcsarnok ablakait több izben elvágnák az előbb emlitett helyiségek menyezetei, ezt pedig egy monumentális épitményben el kell kerülni. A metszet és az alaprajz közti összefüggés e helyen zavaros s a tervek nem nyujtanak a megoldásról kellő felvilágositást. Konyhák és lakások mindenütt jók, megfelelnek. Az érkező oldalon a közönség veszély esetében könnyen egyenesen kijuthat a szabadba, ellenben ha kell, egyesithető a közép kijárás felé is. Jó helyre keriilt az orvosi- és betegszoba is, de a menetjegy-irodához csak kivülröl lehet hozzáférni. A rendőrség. pénzügyőrség elhelyezése szintén jó. A csarnok melletti c1osettek, fürdők, toileltek jó helyen s kellő méretben tervezvék, de a ruhatár igen messzire került, a a málha kiadási helye szintén megfelelő. A perron-várók, buffet, hivatal egybe tervezendők s kisebbre méretezendők. A kettős vasoszlopok veszélyessé teszik a közlekedést, egy oszlop is megfelelhet. A szerkezet vonala kissé monoton. Homlokzata egyszerü, egyöntetü, ujat nem keres; az ismert formákat a tervező ügyesen alkalmazza. Az előcsarnok oszlopos aláhajtójának arányai nem sikerültek s ellentétben állnak a különben ügyes többi részlefezéssel. Kedvezőtlen az oldalszárnyak és a kiemelkedő saroknak és a közép pavillon magasságának az aránya. Az összekötő szárnyak és közép részek között hátul felépitett fali vezet teljesen elvágódik a természetben s alig jut érvényre a homlokzaton. A tervezet kiállitása igen discrét, ügyesen van előadva s nagy gonddal megrajzolva és szakélielemmel megoldva.
- 25 - Baross A helyszim'ajz a környező utczákat és kocsi közlekedés irányát láttalja. Alaprajzának főelőnye az az axiális folyosók nagyobb szélességéből folyik. A várótermek stb. elhelyezése főelhelyezésében megfelelő. Az induló oldalon lévő nagy csarnokból két igen széles folyosó nyilik, a mely két oldalcsarnokkal köti össze az előbbit. Mindhárom csarnokból axisban lehet a perronokra vezető alagutakba jutni. Czélszerü a középső széles alaguthoz vezető bejárás, de nem megfelelők a váróteremből való kijárások, mert nincsenek az alagutak tengelyében. Rossz helyre kerültek a jegypénztárak; keresni kell őket; jobb lett volna ezekkel szemben lévő helyre tenni. El van dugva az L oszt. váróterem bejárása. Szét vannak szórva az előcsarnokba való távirda. uj ság- és dohány tőzsde stb. helyek, ezek egyébként kicsinyek is. Az étterem és poggyászfeladó helyek alakja használhatóságra és a kezelésre alkalmatlanok. A closettek nagyon felreesnek, a ruhatár jó helyen van. A poggyász-feladó, illetőleg a leadó alagut kissé hosszu. ltt is szüksé~es a tuneleket kettéosztani s mindenütt két oldali feljárót késziteni. Nem jó a tunelek lépcsők előtti részleges kiszélesitése s a lépcsők betolása ; ez torlódásra és közlekedési akadályul szolgál A perron-várókban hiányzik a hivatalnok szobája. Jó az ezeket a helyiségeket összekötő alagut az élelmiszerekkel való ellátás szempontjából Nem elég nagyok a konyhák s mellékhelyiségei, de igen jól lehet hozzájuk jutni s jók a különbejárók. Igen jól vannak a lakások megtervezve. Az uralkodó pavillonjának az alaprajza jó, a kiséretet azonban az emeleten lévő tulságos nagy, toilette-nek nevezett, helyiségekbe lehet tenni, egyébként jól és szépen van csoportositva. Az érkező oldalon az alagutak veszedelem idejében a szabadba is kivezethetők, egyébként rendszerint a közép felé egyesithetők az összekötő széles csarnok-folyosó által, akadályozzák a közlekedést abeépitett oszlopok. Az érkező oldal főcsarnoka körül jól csoportosul minden mellókhelyiség s <:zonnal föllelhető bármelyik. A gyalog s kocsin távozó könnyen találhatja meg a helyes kijárást s az elől lévő tágas terraszon a közönség kényelmesen eloszolhat Czélszerütlen a poggyász-kiadást ketté választani; ez zavarra adhat okot. A vasszerkezet metszete széparányu, de helytelenül vannak a málha-perronok nok közepén elhelyezve az oszlopok, a közlekedést akadályozzák. A homlokzaton is, a metszeteken is a tervező az ujabb 1l10dernizáló formákat keresi s felhasználja azokat a motivumokat, a melyeket a magyar népies művészetben találunk. Egyes részek el vannak nagyolva, s nincsenek teljes egysétlben a gazdag, szép architecturáju középrészszel A sarkok nem sikerültek ugy, mint a főbejárás. A metszetekben a vas karcsu karakterét a tervező helyesen alkalmazza. Különös elismerést érdemel a terv müvészi kiállitása, megrajzolása. A bizottság a tervek részletes birálata után azoknak fölsorolt előnyeit és hátrányait egybevetve, ugy döntött, hogy az aranyérmet és a vele kapcsolatos 1200 koronás utazási ösztöndijat a Baross jeligés tervnek itélte oda. De nem zárkózhatik el azok elől a qualitások elől, a melyek a Nagyváros jeligés tervben, különösen annak alaprajzi megoldásában találhatók; azért e tervet az egyesület ezüstérmével jutalmazni javasolja. A Vas jeligés tervet pedig - homlokzatában és metszetében mutatkozó ügyes felfogásért - dicsérettel kitiintetni ajánlja. Budapest, 1903. márczius hó ld-én. Czigler Győző. Jakab De?ső. Lechner Ődön. Nagy Virgil. Pfaff Ferencz.
.. SZEGED SZAB. KIR. VÁROS TANÁCSÁTÓl 1===:::> PÁLVÁZAT. seged szab. kir. város közönsége az 1879. árviz em lékére fogadalmi templom épitését határozván el, annak terveire ezennel pályázatot hirdetünk. A pályázatban részt vehet minden magyar állampolgár és pedig monumentális jellegü, emlékszerü, szabályos négyszögü téren szabadon álló 1,200.000, egymilliókettőszázezer korona épitési költség keretében 3400, háromezernégyszáz hivőre szánt róm. kath. templomnak 1: 200 méretü terveivel, ha azokat 1904. évi április hó 1-ső napjáig Szeged szab. kir. város polgármesteréhez jeligés levél kapcsán beküldi. A pályázó művek közül 12 tagu bizottság itélete szerint a legjobb, ha absolut becsü 4000 - négyezer - korona, - egy 2500 - kettőezerötszáz - és egy 1500 - ezerötszáz - korona dijat nyer, minden pályázó köteles azonban művét megvásárlás esetére 1000 - ezer - koronáért átengedni. A pályázati feltételeket - a melyek minden résztvevőre kötelezők, Szeged szab. kir. város mérnöki hivatala, ugya magyar mérnök- és épitész-egylet kivánatra dijtatanul megküldi. Szeged szab. kir. város tanácsának 1903. évi szeptember hó 7-én tartott üléséből. Pálfy ferencz, polgármester. ~====================================== :::> 38785 - " Pátria" irodalmi vállalat és nyom dai részv.-társ. nyomása. Budapest.