Jacques Louis David: Szókratész halála (1787) Mi derül ki a szövegből? Kik a vádlók? Mik a vádpontok?

SZÓKRATÉSZ

Jacques Louis David: Szókratész halála (1787) Mi derül ki a szövegből? Kik a vádlók? Mik a vádpontok?

Polisz a Kr. e. 5. században Egy földterületen lakó polgárok közössége, akik egységes kultusszal, szokásokkal és törvényekkel Városállam helyett a polgár-állam helyesebb megfogalmazás Ugyanis lényegét a közösség maga adja Lakosok átlagos száma: 500 2 000 főt számláló szabad, felnőtt férfit számlált. Athén a maga 40 000 főjével abszolút kiemelkedőnek számított. Méretéből adódóan sokkal bizalmasabb légkör, mint egy mai város Nincs benne arctalan bürokrácia és személytelenség Nők, gyermekek, a nem szabadok és a máshonnan érkezettek nem vettek részt a politikai életben

Az athéni lakosság fele nem tartozott a szabadokhoz: adósrabszolgák, nem szabadok (szolgasorba vetett őslakosok), metiokoszok (bevándorlók), háziszolgák és zsellérek. Nem földműves rabszolgaként kell elképzelni őket, hanem a legkülönfélébb feladatok ellátóiként, pl. pénzügyeket is intéztek A gazdagot és a szegényt a szabadidő mennyisége különböztette meg elsődlegesen: a szegények alig rendelkeztek szabadidővel, mert meg kellett dolgozniuk a megélhetésért A társadalmi felemelkedés lehetősége mindenki előtt nyitva állt: aki nem arisztokrata volt, így sokat dolgozott, könnyen meggazdagodott Paszion nevű rabszolga: eredetileg banki küldöncből a korabeli Görögország leggazdagabb embere

Tipikus államforma: köztársaság (nem monarchia vagy türannisz) Különbség az ókori polisz és egy modern állam között: Közvetlen részvételen alapul Mivel minden felnőtt férfi ezért nem alakul ki az ők mint a kormány vagy bürokrácia és a mi mint a nép ellentétet állító retorikája A részvétel kötelező és egyéb kötelességek is meghatározzák az életet Hiányzik a civil szféra, a többféle politikai párt és a hatalmi ágak elválasztása Nincs államilag szervezett rendőrség a rend fenntartására A rendőrség hiányában az állampolgárnak önmagának kellett saját biztonságáról gondoskodnia Az élethez és a szabadsághoz való jog nem természetes és alapvető emberi jog mindenki számára

Az alapegység a polisz maga, és nem a család vagy az egyén A közösség az elsődleges Nem is létezik ógörög szó az egyén szóra a mai értelemben A személyes a politikai. A oikosz (háztartás) bizonyos szempontból a polisz ellenpólusa volt privát volta miatt, de sokkal inkább a polisz kiegészítéseként kell tekinteni azt Az etika szorosan kapcsolódik a politikai kérdésekhez. A polisz tanítja meg az embert, hogy hogyan kell élni (Szimónidész) Az egyik legfontosabb szempont: önkontroll Ez alapján válik valaki uralkodásra alkalmassá Az önkontroll elvesztése a legnagyobb polgári bűncselekmény

A vallás elválaszthatatlanul összefonódik a polisszal. A vallási szertartásokat nyilvánosan hajtották végre. De a görög polisz nem teokrácia. A vallás nem egységes: mindenki maga választhatta meg, hogy melyik istenekben hisz Az elfogadott istenek közül (lásd: Szókratész pere) Törvények: kétféle törvényt különböztettek meg az ókori görögök. természeti / isteni törvények: örökké léteztek, nincsenek leírva pozitív / emberek által létrehozott törvények: írott formában - a Kr. e. 7. századtól kezdték őket leírni tartós anyagokra (bronz, kő) Fontos: az athéniak azért vetik alá magukat a törvényeknek és a kormányzatnak, mert végső soron mindkettőt ők maguk alakítják

Athén a Kr. e. 5. században Amikor Szókratész felnőtt, Athén csúcspontján ragyogott Az egyik legnagyobb ókori államférfi, Periklész (Kr. e. 495 429) vezette az államot, és megtestesítette mindazt, amit az athéniak ideálként láttak Periklész alakját Thuküdidésztől ismerjük, aki istenítette Periklészt Kr. e. 447 438 között építették Periklész megrendelését a Parthenónt, amelynek tervezője Pheidiasz ókori művészet csúcspontja Ez az első eset, hogy egy görög templomban halandó emberek ábrázolása látható

Azonban Szókratész 38-40 éves korában megtapasztalta ennek a ragyogó korszaknak az összeomlását Kr. e. 431 404: A peloponnészoszi háború kezdete (Platón: Állam 469b-471c, a leggyalázatosabb dolog, hogy hellén hellén ellen fordul, hiszen Hellász a közös haza) Kr. e. 430: Járvány, amely elvitte az athéni lakosok negyedét Kr. e. 429: Periklész halála és rendszerének összeomlása Nem akadt utána lendületes, vízióval és erős kézzel rendelkező vezető káosz Fontos: Szókratész csak ekkor kezdett filozófiai tevékenységbe, azaz 40 évesen!

Szókratész (Kr. E. 469 399) Athénhoz közel született, középosztálybeli, fiatalon hoplita Felesége Xanthippé, három fiuk született Egész napját közterületen töltötte Fizetséget nem fogadott el Egyszerűség: életmód & ruházkodás Politikai szerepet nem vállalt Azonban mindig teljesítette alkotmányos kötelességeit Nyilvános tevékenysége miatt sokan ismerték és kapcsolat fűzte őt jelentős politikai szereplőkhöz: Alkibiadész, Kritiasz és Kharmidész

Források Szókratész nem írt le semmit, de van négy fő forrásunk: 1. Platón korai dialógusai 2. Xenophón írásai. Elsősorban a Memorabilia és az Apológia. 3. Diogenész Laertiosz által írt életrajz 4. Arisztophanész: Felhők (423): Az eredeti verzió nem maradt fenn, csak egy átdolgozott változat Ezek alapján többféle Szókratész-kép Szókratész mint szofista Szókratész elefántcsont-toronyban Szókratész a bölcsesség megtestesítője

Miért nem írt le Szókratész semmit? A kimondott szó ereje a görögöknél Mindig a jelen helyzetre vonatkoztak a meglátásai, nem örök érvényű szabályokat akart lefektetni Tevékenysége gyakorlati jellegű volt Az egész napot az agorán vagy a gymnasiumban töltötte, és emberekkel beszélgetett társadalmi hovatartozástól függetlenül Mindezt ingyenesen Legfontosabb tudnivaló az antik filozófiáról: nem elvont elméletek gyűjteménye volt. A filozófiát az antikvitásban megélték Nem önmagáért művelték Azt nem is igazán számított filozófusnak, akinek volt egy elmélete, de attól eltérően élt

Szókratész módszere Szókratész legfőbb vívmánya nem feltétlenül az, hogy mit gondolt, hanem megtanította az emberiséget arra, hogy hogyan kell gondolkodni Emiatt bögölynek és zsibbasztó rájának is bélyegezték Célja nem az volt, hogy romboljon, hanem hogy rámutasson a hiányosságokra és a következetlenségekre Mégpedig azért, hogy ezáltal serkentsen filozofálásra Legfontosabb tudnivaló az antik filozófiáról: nem elvont elméletek tárháza volt Célja: erkölcsileg jobbá tegye embertársait. Ez az istentől kapott küldetése Nagyon fontos, hogy módszere, bár lerombolja a tévhiteket, nem vezet erkölcsi relativizmushoz Éppen ellenkezőleg: erkölcsi abszolutizmus

Szókratész módszere: elenkhosz 4 lépés (Gregory Vlastos) 1. A beszélgetőtárs felállít egy p tételt, amelyet Szókratész hamisnak tart és belekezd a cáfolatba. 2. Szókratész további állításokat vezet be, például q és r állítást. 3. Szókratész rákérdez beszélgetőtársánál, hogy egyetért-e q és r tételekkel. Amennyiben igen, Szókratész rávezeti beszélgetőpartnerét, hogy belássa, hogy q és r állítás nem-p állításhoz vezetnek. 4. Szókratész kijelenti, hogy bemutatta, hogy nem-p igaz és p hamis.

SZÓKRATÉSZ PERE

Szókratész pere A per nem egyedi jellegzetesség: mintegy 1.500 hasonló esetről tudunk, amikor athéniakat hasonló vádakkal, sokszor per nélkül bebörtönöztek vagy megöltek. A káoszban bűnbakokat keresett a tömeg. Pheidiaszt, a Parthenón építészét szintén istentagadással és az elefántcsont-készletek eltulajdonításával vádolták meg ő a börtönben halt meg Szophoklész és Euripidész szintén istentagadás miatt álltak bíróság előtt Arisztotelészt szintén istentagadással vádolták, és ő emiatt önkéntes száműzetésbe vonult, mert nem akarta, hogy Athén másodszor is vétkezzen a filozófia ellen. (Aelianus: Varia historia III. 36)

Szókratész peréhez 3 platóni dialógus a fő forrásunk Euthüphrón: Ekkor értesül Szókratész az ellene induló perről, és ennek kapcsán az istentagadás mibenlétét kezdi el vizsgálni. Szókratész védőbeszéde: A perben előadott védekezés feltehetőleg rendkívül pontos leírása, amelyet Platón személyesen is jelen volt. (A mű a pert követő években látott napvilágot, így nagy visszhangja lett volna, ha Platón nem hitelesen írja le az eseményeket). Kritón: A börtönben játszódik, ahol Szókratész egyik legközelebbi barátja, Kritón arról próbálja meggyőzni Szókratészt, hogy szökjön meg. Erre minden lehetősége meg is lett volna Szókratésznek, ugyanis az ítélet kihirdetése és végrehajtása között 1 hónap telt el.

Vádlók 1. Anütosz: a perköltség vállalója. Jómódú, de nem túl intelligens ember, aki szofistának gondolta Szókratészt. A restaurált demokrácia egyik vezetője. Célja, hogy elriasszon Athénból minden olyan embert, akinek a befolyását ő személy szerint károsnak ítélte. Szókratész ilyen ember volt. Hogy e célja ne legyen ennyire nyilvánvaló, fővádlóra volt szüksége. 2. Melétosz: fővádló. Vallási fanatikus, aki gyakran hívott istentagadónak közszereplőket. 3. Lükón: a harmadik vádló. Hivatásos szónok. Vádak 1. Nem ismeri el a polisz isteneit. 2. Új daimonokat vezet be. 3. Megrontja a fiatalokat.

Szókratész védőbeszéde 17a 28a: Bevezetés 18a 24b: Szókratésszel kapcsolatos vádak Szókratész kimondja, hogy a szónoklás legfőbb célja az igazmondás (vs. szofisták). Részlehajlás nélküli hallgatóságot kíván. Elmondja, hogy miként ragadt rá a bölcs név: a delphoi jósda szerint nincs bölcsebb ember Szókratésznél (államférfiak, költők és kézművesek sem bölcsebbek). Úgy a legbölcsebb Szókratész, hogy ő maga tisztában van azzal, hogy semmit sem tud (20a 23b). Szókratész küldetése: emberek vizsgálata és a bölcsesség felé törekvés (23c)

24b 27e: A vádló maga nem tudja, hogy mit ért a vádakon: megismerjük a 3 vádpontot: 1. Fiatalok megrontása: Szókratész rákérdez, hogy ki teszi akkor az embereket jóvá? Melétosz válasza, hogy bármely jó athéni polgár. Szókratész hangsúlyozza a helyzet komikumát, miszerint a vádpont szerint Szókratész lenne az egyetlen, aki megrontja a fiatalokat. Szókratész rámutat arra is, hogy ha meg is rontaná az ifjakat, azt nem szándékosan teszi. 2. Nem hisz a város isteneiben. 3. Új daimónok. Ezután Szókratész felveti a kérdést, hogy mivel rontja meg a fiatalokat. A vád szerint azzal, hogy az istenekkel szembeni tiszteletlenségre tanít és hogy új daimónokban hisz. (Itt nem arról van szó, hogy Szókratész nem hisz az istenek létezésében, hanem arról, hogy nem gyakorolja a vallásos kultuszt).

28a 35d: Szókratész valódi védekezése Szókratész tisztában van azzal, hogy az élete forog kockán. Halálfélelme nem riaszthatja el attól, hogy küldetését gyakorolja (28d) mert a kötelesség előbbre való, mint az élet (28b d) Kijelenti, hogy az isten rendelése számára, hogy filozófusként magát és másokat alaposan megvizsgálva és próbára téve éljen (28e) Emiatt a daimóni hang miatt nem lett aktív politikus (31d), de ezt nem is bánja, mert rengeteg az igazságtalanság az athéni közéletben (31e) Az igazi istentagadás az lenne, ha ezzel szembeszállna Amit ezért tesz, hogy bögölyként döfködi polgártársait (30c 31c), de sosem buzdított senkit erkölcstelenségre (33a b) Éppen ellenkezőleg: az erényt tartja mindig szem előtt

A védekezés itt lényegében lezárul: ezután könyörületességre szoktak appellálni, de Szókratész ezt elhagyja méltatlan és jogszerűtlen lenne, valamint nem istenféle (34b 35d) 35d 42a: Szavazás és halálbüntetés kinyilvánítása Szavazás: 500 emberből álló testület. Első szavazásnál 280 bűnös vs. 220 ártatlanság arányban szavaztak, a beszéd után már 360 vs. 140 lett az arány (DL II 42) Szókratész szokásos pengeéles humora és gyors észjárása a saját perében visszatetszést keltett Büntetés: Ilyen típusú per (graphé timétosz) esetében a vádlottnak magának kellett javaslatot tenni a büntetésre. Szókratész 1 mina büntetés helyett 30 mina büntetést javasol barátai rábeszélése (38b)

A túl enyhe büntetést a bíróságnak mintegy kötelessége volt visszautasítani 1 mináért egy kézirat-másolatot lehetett venni, 30 mina egy középosztálybeli menyasszony hozományának számított Bár Szókratésznek egyszerű életmódja miatt nem volt ennyi pénze, de barátai könnyedén és szívesen kifizették volna helyette a költségeket Az ítélet kihirdetése után szól az őt elítélőkhöz és az őt felmentőkhöz és kijelenti, hogy a halál jó. Sőt, jó emberrel nem történhet rossz (41d)

Legfontosabb kérdés Miért nem forgatta úgy a mondatait Szókratész, hogy a perben felmentést kapjon?

Könnyen elérhette volna a felmentést, hiszen sem a tömeg, sem a bírák, sem a vádlók nem akarták halottan látni Szókratészt. Csak annyit, hogy a vádak igazak, és megérdemelné a halálbüntetést. Sok dolgot tehetett volna Szókratész az ítélet elkerülése érdekében: Csak dicsérni kellett volna a demokráciát Kihangsúlyozni Szókratész katonai múltját Sajnálkozni kicsit a vádpontokban szereplő viselkedés miatt Valamint megígérni, hogy a jövőben odafigyel majd a viselkedésére De még mindezek hiányában is, ha elítélik, akkor: a pénzbüntetés megfizetése (38b) vagy a száműzetés is fennálltak volna Szókratész számára, ha életét szerette volna menteni (37e)

Miért döntött úgy Szókratész, hogy mégis kierőszakolja a halálbüntetést? Közösségi törvényi aspektus: Szókratész mindvégig athéni polgárként tekintett magára, aki alá van vetve az athéni törvényeknek Az ellene folyó pert nem az athéni demokrácia és a törvények hibájának tekintette A per magas törvényes volt akkor is, ha annak tartalma hamis Itt nem a törvényekkel volt a gond, hanem az ezeket félreértelmező egyénekkel Azért veti alá magát a törvényeknek, mert életében elfogadta a társadalom szabályait és szerveződését, életét a közösség sorsához kötötte, és vállalta, hogy a társadalom alapjául szolgáló intézményeket támogatni fogja

Miért döntött úgy Szókratész, hogy mégis kierőszakolja a halálbüntetést? Egyéni aspektus: De Szókratész egyéni aspektusa sem szól a halálbüntetés elkerülése mellett Az igazi filozófus Szókratész szerint az, aki annyira komolyan veszi az igazságot és küldetését, hogy érte meghalni is képes. A halál az élet természetes lezárása Szókratész másik híres tanítványa, Xenophón magyarázata: az öregség bajait elkerülendő nem tette ezt Szókratész, de ez abszurd (Xen. Ap. 1 8.) A fő egyéni aspektus: ha megtagadja a saját tevékenységét, akkor az egész életét megtagadja

Egy hónap a börtönben

Normális esetben egyik nap kihirdették az ítéletet és a következő nap végre is kellett hajtani Azonban ünnep idején tilos volt halálos ítéletet végrehajtani, hogy ne szennyezzék be az ünnepet a pert megelőző napon éppen egy ünnep vette kezdetét Az ünnep kapcsán egy hajót küldtek a Délosz szigetén álló Apollón-szentélyhez. A hajó visszatértéig tartott az ünnep, így a halálos ítélet végrehajtását elhalasztották 1 hónapot vett igénybe a hajó visszatérte Az 1 hónap alatt Szókratész bármennyi látogatót fogadhatott Az alkalmat sokan ki is használták, rengeteg látogatója volt Emellett írt egy verset Apollónhoz és Aiszóposz állatmeséi közül néhányat átírt verses formába

Egyik látogatója Kritón volt, aki megpróbálta rábeszélni őt a szökésre, de Szókratész ezt visszautasította Erről szól Platón Kritón c. dialógusa Egyszerű felépítésű, Szókratész és Kritón kettesben beszélgetnek a halál hajnalán, miközben Kritón mások véleményére hivatkozva akarja meggyőzni Szókratészt, például: Szókratész barátai hírnevét veszélyeztetia családja is hiányolni fogja Szókratészt (45c 46a) Szókratész ellenvetése, hogy Kritón érvelése a tömeg véleményén alapul és nem azon, hogy mi a jó és rossz, a helyes a helytelen Az igazi kérdés: Vajon igazságos-e, ha én megkísérlem innen a távozást annak ellenére, hogy az athéniak nem engednek el? (46b 48e)

Miért nem akart Szókratész megszökni, hogy mentse az életét? Ugyanazon okok miatt, amiért nem ügyeskedte ki a felmentést vagy kért száműzetést Az igazságtalanság elkövetése minden körülmények között rossz az elkövetőre nézve Az adott szó mindig megtartandó

Szókratész halála A hajó visszatértének napján, alkonyatkor megérkezik a börtönőr és bejelenti, hogy ideje kiinni a bürököt tartalmazó méregpoharat: Hatására először az alsó végtagok bénulnak meg, majd ez felfelé halad, végül teljes öntudat mellett légzésbénulás miatt beáll a halál. Illetve kijelentette a börtönőr, hogy Szókratész volt a legnemesebb rab, akit valaha őrzött Az athéni demokráciára jellemező, hogy a polgároknak szabad akaratukból kellett alávetniük magukat a szabad akaratukból hozott törvényeknek Így a méreg bevételét is maguknak kellett végrehajtania Utolsó mondata: Kritón, egy kakassal tartozunk Aszklépiosznak; adjátok meg, és el ne mulasszátok!

ÉRDEKESSÉG Szókratész perének újratárgyalása 2012. május 25-én Athénban újratárgyalták a pert Brit, francia, svájci, német és görög jogászokkal, politikatudománnyal és etikával foglalkozó szakemberekkel 10 fős bíróság: 5 vs. 5, döntetlen 2-2 fő képviseli Athént és Szókratészt Közönség is szavazhatott: 584 fő Szókratész, 5 fő Athén javára 4 órás videó: http://www.sgt.gr/en/programme/event/688 Önök mit gondolnak?

Primer irodalom Ajánlott irodalom Hicks, R. D. (szerk.) 1925. Diogenes Laertius. Lives of Eminent Philosophers. Heinemann, London Platón: Euthüphrón. Szókratész védőbeszéde. Kritón. Atlantisz, Budapest, 2005. Xenophón: Filozófiai és egyéb írásai. Osiris, Budapest, 2003. Szekunder irodalom Johnson, Paul: Szókratész. Egy időszerű ember. Európa, Budapest, 2014. Rowe, Christopher Schofield, Malcolm (szerk.): The Cambridge History of Greek and Roman Political Thought. CUP, Cambridge, 2005, 155 189. o. Taylor, A. E.: Platón. Osiris, Budapest, 1999, 209 247. o.

Következő órára kötelező olvasmány Platón: Állam 367e 376c 500c 502a 543a 547c

Kötelező olvasmányok 2015. március 4. Platón: Törvények 707d 715e 2015. március 11. Arisztotelész: Politika I. 1252a 1260b 2015. március 18. Arisztotelész: Politika III. 1278b 1284b 2015. április 15. Sextus Empiricus: A pürrhonizmus alapvonalai 202 249. 2015. április 22. Seneca: Erkölcsi levelek. Részletek