E l ő t e r j e s z t é s

E l ő t e r j e s z t é s Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2004. szeptember 27.-i ülésére Tárgy: Zirc, Alkotmány utcai Sportpályánál jegenyenyár fák kitermelése. Előadó: Kirsch Ábel, az Ifjúsági, Sport és Kisebbségi Ügyek Bizottság elnöke Előterjesztés tartalma: határozati javaslat Szavazás módja: egyszerű többség Az előterjesztés előkészítésében részt vett: Városi Sportfelügyelő, Városüzemeltetési Osztály Az előterjesztés előkészítésében közreműködnek: Ifjúsági, Sport és Kisebbségi Ügyek Bizottsága, Gazdasági, Idegenforgalmi és Környezet-védelmi Bizottság, Oktatási, Kulturális és Közművelődési Bizottság Láttam: Dr.Árpásy Tamás jegyző

Tisztelt Képviselő-testület! Az Ifjúsági, Sport és Kisebbségi Ügyek Bizottság korábbi ülésén tárgyalta a Sporttelep bővítési lehetőségeit. Jelenleg egy pálya, a füves pálya használható, de felújítása szükséges. A felújítás előtt üzemképes állapotba kell hozni az alsó pályát, majd hitelesítését kérni az illetékes labdarugó szövetségtől. Ahhoz, hogy a hitelesítés elvégezhető legyen, ki kell alakítani az MLSZ pályarendszabályoknak (melléklet) megfelelően az alsó pályát. A pályát Nyugati oldalról nyárfasor határolja, Keleti részén pedig a városi szennyvízcsatorna gerinchálózata található (térkép, fotó melléklet). A fasor állapotáról szakvéleményt kértünk a Bakonyi Természettudományi Múzeumtól (melléklet). A szakvélemény a fákat jó egészségi állapotúnak minősíti. Szakszerű kezelés mellet a fasor balesetveszélyessége csökkenthető. A fent hivatkozott pályaszabályzat különböző típusú pályákat ismertet, annak függvényében, hogy milyen osztályú bajnokságban játszó csapat használja. A rendelkezésre álló területen a VI. osztályú pálya kialakítható a fasor meghagyása mellett. A VI. osztályú pályán területi II. osztályú férfi felnőtt vagy alacsonyabb osztályú mérkőzés megrendezésre akkor alkalmas, ha hossza legfeljebb 105 m és legalább 90 m, szélessége legfeljebb 70 m és legalább 50 m (végső esetben 45 m), lehetőleg szintkülönbség nélküli, egyenletes talajú, füves, salakos vagy földes; belsőkerítés: a játékteret oldalvonalától és kapuvonalától (alapvonalától) legalább 2-3 m távolságra, megszakítás nélkül, összefüggő (rögzített) kerítéssel (korláttal) kell ellátni, melynek magassága minimum 1,2 m kell, hogy legye. Döntés szükséges arról, hogy milyen osztályú pályává kívánjuk alakítani az alsó pályát. Ennek függvénye a fasor helyzete, esetleges kivágása esetén a fák pótlásáról gondoskodni kell. A pálya osztályba sorolását - esetleg több variációt is - előzetesen célszerű megkérni a területileg illetékes hitelesítő szervezettől. Zirc, 2004. szeptember 13. Kirsch Ábel s.k. ISKB elnöke

Határozati javaslat: Zirc Város Önkormányzati Képviselő-testület../2004. (IX. 27.) számú határozata A/ Zirc Város Önkormányzati Képviselő-testülete a Sporttelepen lévő alsó pályának osztályba sorolását minimális mérettel, a fasor meghagyása mellett javasolja. Az osztályba soroláshoz készüljön előzetes felmérés, melyet véleményeztetni kell az illetékes hitelesítő szervezettel Felelős: Sporttelep Intézményvezetője Határidő: folyamatos B/ Zirc Város Önkormányzati Képviselő-testülete a Sporttelepen lévő alsó pályának osztályba sorolását a fasor kivágása mellett javasolja. Az osztályba soroláshoz készüljön előzetes felmérés, melyet véleményeztetni kell az illetékes hitelesítő szervezettel. A fasor kitermelése önköltségen történhet meg, arra külön költségvetési támogatást nem biztosít. A kivágott fáknak megfelelő darabszámú fa pótlásáról gondoskodni kell. Felelős: Sporttelep Intézményvezetője Határidő: folyamatos

BAKONYI TERMÉSZETTUDOMÁNYI MÚZEUM Zirc, Rákóczi tér 1. Zirc, 2004. szeptember. 13.. Levélcím: H-8420 Zirc, Pf.: 36. Iktatószám: Telefon/fax: 88/575-300, 575-301 Ügyintéző: Dr. Galambos István e-mail: btmz@bakonymuseum.hu Tárgy: szakértői vélemény Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Kaszás Béla osztályvezető Zirc Tisztelt Kaszás Béla! Hivatkozva tárgyban küldött felkérésére mellékelten megküldöm a zirci sporttelep nyárfasorának kivágásával kapcsolatos szakvéleményt, melyet Dr. Galambos István kollégám botanikus szakértő állított össze, s írt alá. Tisztelettel Kasper Ágota sk. múzeumigazgató Szakértői vélemény a Zirc Városi sporttelep egykori edzőpályáját nyugatról határoló nyárfasor tervezett kivágásáról Előzmények:Zirc város Önkormányzata Polgármesteri Hivatala levélben megkereste a Bakonyi Természettudományi Múzeumot, hogy, hogy a Zirc Városi Sporttelep elhanyagolt edzőpályájának nyugati szegélyét határoló nyárfasor kivágásával kapcsolatban kérjen a döntést megalapozó szakértői véleményt. A fasor kivágását Turi Tibor sporttelep intézményvezető arra való hivatkozással kérte, hogy a fák a labdarugó pálya oldalvonalától 1,5 m távolságra vannak, s az MLSZ szabályzata 8 m-ben határozza meg azt a legkisebb távolságot, melyen belül élő fa nem lehet. Turi Tibor szerint a jelenlegi helyzet nem teszi lehetővé a felújításra tervezett edzőpálya hitelesítését, mely a rendeltetésszerű használat előfeltétele. A felkérés alapján szakértőnek a következő kérdésekre kell válaszolnia: A nyárfasor megmaradása ellentétes-e a Magyar Labdarúgó Szövetség pályaszabályzatával, melynek betartása a hitelesítés feltétele?

A szakértői kérdésre adott válasz több részre bontható: a. A fafaj tulajdonságaiból levezethető balesetveszélyesség b. A pályaszabályzatban leírtaknak történő megfeleltetés a. A nyárfasor az elhanyagolt edzőpályát nyugatról szegélyezi. A pálya oldalvonala jelen állapotában nem határozható meg, így az attól mért távolság is viszonylagos, néhány méter. A fasor 30 db jegenyenyárból áll, ezekből mintegy 20-21 darab esik a pálya oldalvonala mellé, míg a fennmaradó rész az északi alapvonalon túl található. A nyárfasor északi végéhez keresztirányú azonos korú nyárfasor kapcsolódik, térhatároló, esztétikai szerepük jelentős a Cuha-völgy aljának ezen szakaszán. A nyárfa fajilag jegenyenyár (Populus nigra Italica, melyet nyúlánk, oszlopos korona, magas növés (25-30 m) jellemez. A szakirodalom szerint a fajta Párás helyeken Marssonina-érzékeny, vastagabb ágai is könnyen elhalhatnak. Az ághullás miatt, különösen utak mentén, balesetveszélyes. (Gencsi László Vancsura Rudolf (1997): Dendrológia 357. p.). A faj 20 éves korig gyorsan, az azt követő újabb húsz évben lassabban nő, vastagsági növekedése 60 éves korig jelentős. Biológiai életkora 250, év mellmagassági átmérője elérheti a 2-3 m-t. A szóban forgó változat csak hím egyedek formájában ismert (vattaszerű repítő készülékkel bíró magvai nincsenek). A nyárfasor egyedei fiatalok, magasságuk 25 m körül van, tőtávolságuk változó, helyenként fahiányból eredő nagyobb hézagok figyelhetők meg. Ágaik egészségesek, a zárt állású fáknál azonban száraz ágak is megfigyelhetők. A fasor összességében jó egészségi állapotú, odvasodás, belső korhadás jelei nem mutatkoznak. Elfogadva a problémát jelző levél ültetési idejét a fák kora 35-40 év között van. Fentieket összegezve: a fák jó egészségi állapotúak, figyelemmel a telepítés helyére évente két alkalommal: a tavaszi lombfakadást követően, és kora ősszel ellenőrizni kell a fákat, s a száraz, lehullásra, törésre hajlamos ágakat el kell távolítani. Ezek betartásával a balesetveszély nagymértékben csökkenthető. b. A sporttelep intézményvezető levelében hivatkozott MLSZ szabályzat /2000/12c/ nem volt értelmezhető. A pálya hitelesítését végző Megyei Labdarúgó Szövetség a Magyar Labdarúgó Szövetség pályarendszabályában foglaltak alapján végzi a hitelesítést, mely a www.mlsz.hu honlapról letölthető. A sehol nem tilalmazza fák jelenlétét a pálya mentén, de a pályaosztálytól függő távolságban a pályát övező belső kerítés létesítését írja elő. A belső kerítés és a pálya határoló vonala között idegen tárgy, így fa sem lehet.

A szóban forgó pálya osztályba sorolásánál két tényezőből kell kiindulni: a pálya méretéből és a pályán játszó hazai csapat osztályba sorolásától. A 6 (I- VI) pályaosztályt különböztet meg. A zirci csapat területi besorolása és a pálya lehetséges méretei alapján az edzőpályát a VI. osztályú pályaként lehet és kell hitelesíttetni. A ez esetben olyan pályát ír elő, melynek hossza legfeljebb 105 m és legalább 90 m, szélessége legfeljebb 70m és legalább 50 m (végső esetben 45 m), lehetőleg szintkülönbség nélküli, egyenletes talajú, füves, salakos vagy földes;, míg a belső kerítés vonatkozásában a következőképpen rendelkezik: belsőkerítés: a játékteret oldalvonalától és kapuvonalától (alapvonalától) legalább 2-3 m távolságra, megszakítás nélkül, összefüggő (rögzített) kerítéssel (korláttal) kell ellátni, melynek magassága minimum 1,2 m kell, hogy legyen. Ha a kerítést korláttal, dróthuzallal helyettesítik, annak minimum 3 sorosnak kell lennie; Fenti méretek minimalizásával (45 m szélesség, 2 m belső kerítés távolság) a belső kerítés a fáktól K-re elhelyezhető olyan módon, hogy a pálya túlsó oldalán húzódó szennyvíz gerincvezetékig a pálya - a vonalas létesítmény zavarása nélkül - elhelyezhető. Fentieket összefoglalva a következőlépések megtételét javaslom: 1. Készüljön olyan felmérés, mely a VI. osztályba sorolt pálya minimális méreteit kielégíti, anélkül, hogy a fasort ki kellene vágni. 2. Az elkészült vázrajzot meg kell küldeni a Megyei Labdarúgó Szövetségnek, kikérve véleményét a hitelesítést illetően. 3. Ha a Megyei Szövetség hozzájárul a hitelesítéshez, úgy javaslom a fasor meghagyását. 4. Utóbbi esetben ügyelni kell a fák egészségügyi állapotának rendszeres figyelésére, a száraz ágak évenként kétszeri eltávolítására. 5. A fák kivágását csak a Megyei Szövetség hitelesítést elutasító állásfoglalása után javaslom megtenni. Zirc, 2004. szeptember 13. Dr. Galambos István sk. botanikus szakértő MTESZ Magyar Biológiai Társaság egyesületi szakértője Szakért. Eng. Sz.: 1/MBT/szakért/95

ZIRC VÁROS FŐÉPÍTÉSZ SZAKVÉLEMÉNYE Tárgy: Zirc, Alkotmány utcai sportpályánál lévő jegenyefák ügye. A sportpályák érdekében szükséges fa kivágását tudomásul tudjuk venni, de a pótlásukról a sportterület szélén pl: a Cuha felőli telekhatáron gondoskodni kell. Zirc, 2004. szeptember 9. Albóciné Ábrahám Gabriella főépítész

1905 1914 1856 857 1857 1856 1903 Sporttelep 904/2 árok kt út Sporttelep 1903 1898 1904/2 1902 1904/2 árok 1904/1 1904/1 1916/65 6 Sportpálya árok árok 1916/22 1904/1 1904/2 1928 1929 Cuha patak (1854) (1892) 1892 1897 1898 1856 1855 1856 1896 árok árok út árok k út murva burk. b.jb aszf.jb Alkotmány utca 15a 2a 2a 15b 2b Tornaterem MHSZ árok árok 1710 1900 1896 1901 1891 1711 1712 1897 1894 1895 1855 Szennyvíztisztító telep 1899 1927 1902 1928 1929 1902 1929 1928 szennyvízcsatorna fasor

PÁLYARENDSZABÁLYOK Jóváhagyta az MLSZ elnöksége 77/2004. június 8. számú határozatával.

I. fejezet LABDARÚGÓ STADIONOK, PÁLYÁK ELŐÍRÁSAI Új labdarúgó stadionok és pályák építése, vagy a meglévő korszerűsítése csak akkor engedélyezhető, ha az: a) minden biztonsági feltételnek, így különösen a nézők biztonságos elhelyezésének megfelel; b) a fogyatékos labdarúgók és nézők számára biztosítja az akadálymentes használatot; c) megfelel a környezet és természetvédelmi követelményeknek. 1. Hitelesítés (1) A versenyrendszerben szervezett mérkőzések lebonyolítására alkalmas sportlétesítményeket biztonságtechnikai szempontból a rendőrség, a tűzoltóság, katasztrófavédelem, a mentőszolgálat és a tulajdonos (üzemeltető) évente legalább egy alkalommal - a bajnokság kezdete és a pályahitelesítés előtt - közösen ellenőrzi. Az ellenőrzés időpontjáról - legalább 15 nappal megelőzően - a sportlétesítmény üzemeltetője értesíteni köteles az érintett szervezeteket. Az ANTSZ és az önkormányzat a szakhatósági előírások szerint ellenőriznek. (2) A sportlétesítményben nemzetközi, hazai bajnoki, Magyar Kupa és egyéb szövetségi mérkőzéseket rendezni csak az MLSZ szervezeti egysége által az éves bajnokság, illetve Magyar Kupa verseny megkezdése előtt kiadott engedély alapján lehet. (3) Az első és másodosztályú pályákat az MLL, a harmadosztályú pályákat a MALL, az annál alacsonyabb osztályú pályákat (beleértve a női, a futsal, a kispálya-teremlabdarúgó bajnokságokat is) a területileg illetékes LSZ hitelesíti. (4) Az engedély megtagadásával szemben az illetékes MLSZ szervezeti egység elnökségénél 15 napon belül panasszal élhet a sportszervezet. (5) Pályahitelesítéskor az MLSZ illetékes szervezeti egységének felszólítására köteles a stadiont és minden pályát mérkőzésre alkalmas állapotban bemutatni hitelesítésre. A pálya hitelesítéséről a 2. sz. melléklet szerinti értesítést kell megküldeni a sportszervezetnek. A pályahitelesítési jegyzőkönyv (3. sz. melléklet) három példányban készül, amelynek - egy példányát a sporttelepen; - egy példányát a sportszervezet irattárában; - egy példányát az illetékes Ligában, illetve szövetségben kell tartani. (6) A hitelesítés költségei a pályatulajdonost vagy a pálya állandó használóját terhelik. A hitelesítési díj mindenkor az MLSZ által kiadott Versenykiírás Függelékének előírásai szerint fizetendő. (7) A mérkőzésre kijelölt játékvezető kizárólagos jogköre annak megállapítása, hogy a játéktér és felszerelése a mérkőzés kitűzött idejében játékra alkalmas-e vagy sem. 2

2. Hitelesítés év közben (1) Abban az esetben, ha a hitelesített pályán a pályatulajdonos vagy a pálya használója év közben olyan változtatásokat végeztet, amelyek kapcsolatosak a játéktérrel, köteles kérni a pálya újra hitelesítését. (2) Az év közben végrehajtott hitelesítés költségei is a pályatulajdonost, illetve a pálya állandó használóját terhelik. Új kapufa vagy csőkapu beállítása, pályaméret változtatása, stb. esetén mindig kérni kell a hitelesítést. 3. Időleges engedély (1) A szervezeti egységek az 4. -ban részletezett osztályozásoktól időlegesen eltérhetnek, ha a pályatulajdonos vagy a használó kötelezettséget vállal arra, hogy meghatározott időre elkészítteti azokat az előírt építményeket, berendezéseket, amelyek a pályát magasabb rangú mérkőzések tartására is alkalmassá teszik. (2) A szervezeti egységek kivételes esetben megengedhetik olyan pálya használatát is, amelyeknek területén kívüli öltözőket használnak a játékosok, játékvezetők. Ez esetben a rendezőnek megfelelő intézkedéseket kell tennie a játékosok, játékvezetők és hivatalos személyek biztonságának megőrzésére. (3) Az egy-egy esetre szóló engedélyt a pályahitelesítése során az illetékes szervezeti egység képviselője a hitelesítési jegyzőkönyvön a megjegyzési rovatba beírva adhatja meg. (1) I. osztályú pálya 4. Pályák osztályba sorolása Az első osztályú pálya nemzetközi vagy nemzetek közötti mérkőzésre való alkalmasságát a hitelesítési jegyzőkönyvben külön fel kell tüntetni. NB I-es férfi felnőtt vagy alacsonyabb osztályú mérkőzés megrendezésére akkor alkalmas, ha megfelel az alábbi előírásoknak: 3

I. Létesítményekre vonatkozóan Rendeltetésük a hazai és a vendégcsapatok a játékvezetők, ellenőrök, edzők, gyúrók, orvosok valamint a rendező szervek munkatársai ruházatának cseréjéhez, a tisztálkodási illetve a szerelések tisztítási, mosási, a helyszíni sportegészségügyi ellátáshoz közvetlenül szükséges helyiségek biztosítása. a) a sportlétesítménynek legalább 8 (két csapat öltözője legalább 100 m 2 alapterületű) biztonsági zárral ellátott játékos öltözővel kell rendelkezni, melyben biztosítva van a kulturált öltözködés, tisztálkodás feltétele. A két öltöző legalább 25 fő ülőhellyel, 1 taktikai megbeszélésekhez használt táblával kell felszerelt legyen. Közvetlenül az öltözőből kell nyílni a min. 15m 2 -es zuhanyozónak (fürdőnek), WC helyiségeknek 2 angol WC-vel és 1 piszoárral. A zuhanyzókban (fürdőkben) 5 süllyesztett zuhanyzót, 2-4 db mosdótálat, valamint 1-1 fürdőmedencét (minimális mérete 6-8 m 2,melyekben korlátos lépcső lejáró vezet); b) az öltözők mellett külön min.15m 2 -es gyúró szobának 2 maszírozó ággyal kell lenni; c) az öltözők mellett kell elhelyezni a min.15m 2 -es orvosi szobát és a min. 6m 2 -es un. pihenőfülkét. Az orvosi szobában 1 vizsgálóágy, 1 hordágy, 1 üvegszekrény gyógyszereknek, 1 oxigénpalack maszkkal, 1 vérnyomásmérő és 1 telefon külső-belső vonallal kell legyen; d) a sportlétesítménynek legalább 4 (két játékvezetői öltöző legalább 24 m 2 alapterülettel) biztonsági zárral ellátott játékvezetői öltözővel kell rendelkezni, melyekben biztosítva van a kulturált öltözködés, tisztálkodás feltétele 4 ülőhellyel, és 4 személyre öltözőszekrény, illetve fogas. Közvetlenül az öltözőből kell nyílni az 1 zuhanyozónak (fürdőnek), és az 1 angol WC-nek. 1 db (író) asztal két székkel és 1db maszírozó ágy szükséges; e) az ellenőri szobának legalább a következő felszerelései vannak: 1 asztal, 1 szék, 1 ruhásszekrény, 1 mellékhelyiség mosdóval, 1 telefon külső-belső vonallal, 1 fénymásoló és 1 fax gép. Közel kell legyen a csapatok és játékvezetők öltözőjéhez; f) elsősegély szoba, amely a nézők orvosi ellátására szolgál; g) ellenőrző (dopping-kontroll) szoba minimum követelményei: 1 angol WC, 1 kézmosó tükörrel, 1 zuhany, 4 ülőhely és fogasok, 1 hűtőszekrény, 1 asztal és 4 szék; h) biztonsági irányító csoport helyiség minimum követelményei: a stadionban úgy kell elhelyezni, hogy a nézőtér minden egyes pontja jól belátható legyen, közvetlen kapcsolatban kell lenni a stadion hangosító és elektronikus vezérlő helyiségével. Mérete legalább 4x4 m. Felszereltsége: biztonsági pult, videó rendszer, 6 képernyős léptethető kamerafigyelő rendszer. Bútorzata 2 íróasztal, 4 szék, telefon külső-belső vonallal. II. Pályára vonatkozóan i) centerpálya: bajnoki, kupa vagy egyéb hivatalos mérkőzéseket csak füves talajú pályán lehet lejátszani. A játéktér mérete 105x68 m. A stadion építéséből adódó technikai okok miatt a játéktér mérete még elfogadható az alábbiak szerint: hosszúság 100 m-től 105 m-ig, szélesség 64 m-től 68 m-ig; j) labdafogó háló: elhelyezése az alapvonallal párhuzamosan, kapurögzítő elemektől min. 3,5 m-re. Méretei: hossza min. a 16-os vonalak meghosszabbításai között, magassága: min. 4-6 m (a nézőtéri lelátó magasságától függően). 4

Kialakítása: fémanyag állvány kereten un. a lengőháló felfüggesztési megoldás a rugalmas ütésálló (háló ill. labdakímélő) használt biztosítására; k) csere tábla elektromos kijelzésű kell legyen; l) a hordágy elhelyezése: a két kispad között úgy, hogy az a közlekedést ne zavarja. Lehet hagyományos (kézi), mely gyalogos beteg szállítást biztosít, elektromos meghajtású, önjáró: egy gk. vezető + két fő betegszállítóval; m) tartalék játékvezető részére külön fedett kispadot szükséges biztosítani a felező vonalnál. Itt kell elhelyezni: 1db asztalt, 1 db széket és a cseretáblát; n) belső kerítés: a játéktér oldalvonalától legalább 6 m, a kapuk mögött 15 m távolságra, az egész játékteret megszakítás nélküli, összefüggő, legalább 2,2 m magas, zárt kerítés vegye körül, sárgára (világos színűre) festett menekülő kapukkal, mely minden szektornál külön-külön kell legyen; o) játékos kijáró rendeltetése: az öltözőkből a játéktérre vezető zárt közlekedő útvonal, mely a játékosok, játékvezetők és a csapatokhoz közvetlen tartozó sportvezetők biztonságos közlekedését biztosítja a mérkőzés idején. Mérete: szélessége min. 1,7 2 m, magassága min. 2,2 m, egyenletesen végig az esetleges lépcsőknél ill. a lejtőknél is biztosított. Kialakítása: egyenletes járófelület, csúszásgátló burkolattal, 8 m-nél hosszabb távolság valamint belső lépcső ill. lejtő esetén elektromos megvilágítás, a lelépőjáró és homlok felületének fehérre festése szükséges. Oldalfalának sima felületűnek kell lenni, kiálló tárgy, bármilyen berendezés illetve pályahasználati eszköz ott nem tárolható. Az öltözői folyosóról a pálya felé nyíló, zárható ajtóval és JÁTÉKOS KIJÁRÓ feliratú táblával kell ellátni. Háromnál több lépcső ill. ennek megfelelő szintkülönbség esetén kétoldalú kapaszkodó korlátot kell balesetveszély mentesen kialakítani. A kijáró folyosóra más helyiségből sem ablak, sem ajtó nem nyitható. A stadionba szükség szerint a mobil játékos kijáró meghosszabbítható kell, hogy legyen, mely a nézőktől való (még) biztonságosabb elkülönítést eredményezi; III. Nézőtérre vonatkozó előírások p) a létesítményt legalább 2-2,5 m magas, szilárd anyagból készült külső kerítés vegye körül; q) a nézőtér befogadó képességének megfelelő számú bejárati kapuval kell rendelkezzen, külön a vendégszurkolóknak is pénztárral együtt. A létesítmények bejárati kapuinál mobil megoldás is lehet szűkítő folyosókat kell kialakítani A vendégcsapat szurkolóinak elkerített hely biztosítása szükséges. A stadion bejáratától a nézőtérig acélszerkezetű kerítéssel kell biztosítani az elválasztást; r) a befogadó képessége a stadionnak: legalább 3000 különálló ülőhellyel kell rendelkeznie, melyből legalább 1000 fedett ülőhelyes, illetve az összes ülőhely egyharmadának fedettnek kell lenni. Az állóhelyeken történő tömeghullámzást meggátoló kerítéselemeket az építész-rendészeti előírásoknak megfelelően kell elhelyezni. Az egyes szektorokból vész esetén tűzriadó, stb. a labdarúgó pályára való menekülés lehetősége a pálya irányába nyíló kapukon keresztül történik. A kapukat a mérkőzések alatt nyitva kell tartani, őrzésükről külön kell gondoskodni; s) hangosítás rendeltetése: a stadionon belül és kívül tartózkodók a nézőtéri zajon keresztül tisztán hallható erősségű tájékoztatása a mérkőzések lebonyolításával kapcsolatos eseményekről; t) eredmény jelző berendezés: a mérkőzés időtartamát, a csapatok összeállítását, valamint az eredmény alakulását jelezze a nézőközönségnek, és elektromos üzemeltetésű kell legyen; u) az összes nyilvános átjárót és lépcsőt (pl. sárgára) kell festeni; 5

v) a stadionban a nézőteret úgy kell kialakítani, hogy az alkalmas legyen különálló szertorokra bontásra. Egy szektorban 1200-1500 fő helyezhető el; w) a stadiont el kell látni olyan reflektorokkal, amelyek minimális fényereje 1200 Lux; x) a nézőteret el kell látni tájékoztató jelzésekkel a bejárattal a szertorokig; y) valamennyi lelátót mindkét nem számára el kell látni az alábbi tisztálkodási lehetőségekkel: 1000 nézőnként 5 angol WC férfiaknak, 8 piszoár és 5 angol WC nőknek, továbbá hideg vizes kézmosási lehetőségnek kell lenni kéztörlővel és/vagy kézszárítóval; z) 1000 egyéni ülőhelyenként legalább 5 helyet kell biztosítani mozgássérültek számára feljutó rámpával együtt. (2) II. osztályú pálya NB I/B. férfi felnőtt vagy alacsonyabb osztályú mérkőzés megrendezésre akkor alkalmas, ha megfelel az alábbi előírásoknak: I. Öltözőkre vonatkozóan a) rendelkezik a sportlétesítmény legalább 4 olyan (zárható, fűthető világítható) öltözővel, melyekben biztosítva van a kultúrált öltözködési, tisztálkodási lehetőség. Öltözőnként 20 fő részére kell biztosítani a ruhásszekrényeket (fogasokat), padokat (székeket). A zuhanyzónak (fürdőnek) az öltözőből kell nyílnia, abban öltözőnként 4 hideg-meleg vizes zuhanyzóállásnak és 2 db WC nek kell lennie; b) rendelkezik a sportlétesítmény legalább 2, a csapatoktól külön álló (zárható, fűthető és kellően megvilágított) játékvezetői öltözővel, melyekben biztosítva van a kultúrált öltözködési és tisztálkodási (zuhanyozási) lehetőség. 1db (író) asztalt és 1 db hűtőszekrényt kell elhelyezni öltözőnként; II. Pályára vonatkozóan c) centerpálya: szintkülönbség nélküli, egyenletes talajú, (csak) füves pálya lehet, melynek hossza legfeljebb 110 m és legalább 100 m, szélessége legfeljebb 75m és legalább 64m; d) labdafogó háló van az alapvonaltól 3 és fél méterre a labdarúgó kapuk mögött, mely legalább 20 m széles, 4 m magas; e) belsőkerítés: a játékteret oldalvonalától legalább 5m, a kapuk mögött 7,5m távolságban, megszakítás nélküli, összefüggő kerítéssel kell ellátni, melynek magassága minimum 2 m kell, hogy legyen, sárgára festett menekülő kapukkal; f) játékos kijáró: az öltözőkből a játéktérre vezető utat, a játékos kijárót úgy kell kialakítani, hogy azt a játékosok, játékvezetők és a hivatalos, előírt számú közreműködők bármikor biztonságosan használhassák a közönségtől elkülönítve. A játékos kijárót elzáró oldalkerítés csak rögzített lehet, szélességének minimum 3 m-nek magasságának 2,2 m-nek kell lennie, oldalt és felül is zárt legyen; g) tartalék pályával is kell rendelkezni, mely csak füves és egyenletes talajú lehet, méretei alapján legalább III. osztályú legyen; III. Nézőtérre vonatkozóan h) a létesítményt 2 m magas külső kerítés veszi körül, rendelkezik 3 bejárati kapuval; i) befogadó képessége eléri a min. 3000 főt és legalább 500 (számozott) ülőhellyel rendelkezik; j) a résztvevők és nézők állandó tájékoztatására hangosbemondó rendszer és eredményjelző tábla (lehet mechanikus is) működik; 6

k) a média (elektronikus, írott) képviselő számára a lelátón elkülönített fedett hely van; l) a befogadóképességének megfelelő, de legalább 4, a nézők számára nemenként külön biztosított, megfelelő nagyságú, kulturált illemhelyiség található. (3) III. osztályú pálya NB II férfi felnőtt vagy alacsonyabb osztályú mérkőzés megrendezésre akkor alkalmas, ha megfelel az alábbi előírásoknak: I. Öltözőkre vonatkozóan a) rendelkezik a sportlétesítmény területén legalább 4 olyan zárható (biztonsági zárral), fűthető világítható, öltözővel, melyekben biztosítva van a kultúrált öltözködés és tisztálkodás feltétele. Öltözőnként 20 fő részére kell biztosítani ruhásszekrényeket (fogasokat), padokat (székeket), a zuhanyozónak (fürdőnek) az öltözőből kell nyílnia, abban öltözőnként 4 hideg-meleg vizes zuhanyozóállásnak és 1 db WC- nek kell lennie; b) rendelkezik legalább 2, a csapatoktól külön álló zárható (biztonsági zárral), fűthető, világítható játékvezetői öltözővel, melyekben biztosítva van a kultúrált öltözködés - ruhaszekrény (fogas), pad (szék) és a tisztálkodás feltétele. 1db (író) asztalt és 1db hűtőszekrény kell elhelyezni öltözőnként; II. Pályákra vonatkozóan c) centerpálya: hossza legfeljebb 110 m és legalább 100 m, szélessége legfeljebb 75m és legalább 64m, szintkülönbség nélküli, egyenletes talajú, füves pálya; d) labdafogó háló van a labdarúgó kapuk mögött, mely legalább 15 m széles és 4 m magas; e) belsőkerítés: a játéktér oldalvonalától legalább 3-5 m, a kapuk mögött 5-8 m távolságban, megszakítás nélkül, összefüggő kerítéssel van ellátva, melynek magassága minimum 2 m; f) játékos kijáró: az öltözőkből a játéktérre vezető utat, a játékos kijárót úgy kell kialakítani (biztosítani), hogy azt a játékosok, játékvezetők és a hivatalos, előírt számú közreműködők bármikor biztonságosan használhassák, a közönségtől elkülönítve. A játékos kijárót elzáró oldalkerítés csak rögzített lehet, szélességének minimum 2-5m-nek, magasságának 2, 2 m-nek kell lennie, oldalt és fölül is zárt legyen; g) tartalék pályával is rendelkezik a sportlétesítmény (mely méretei alapján legalább IV. osztályú) elsősorban füves, szükség esetén lehet salakos is, de egyenletes talajú legyen; III. Nézőtérre vonatkozóan h) a létesítményt (lehetőleg szilárd anyagból készült) külsőkerítés veszi körül, rendelkezik 3 bejárati kapuval; i) befogadóképessége eléri a min. 2000 főt, és legalább 500 ülőhely is van; j) a résztvevők és nézők állandó tájékoztatására hangosbemondó rendszer illetve eredményjelző tábla (lehet mechanikus is) van; k) a média (elektronikus, írott) képviselő számára a lelátón elkülönített fedett hely van; l) a befogadóképességének megfelelő, de legalább 4, a nézők számára nemenként külön biztosított, megfelelő nagyságú, kulturált illemhelyiség van. 7

(4) IV. osztályú pálya NB III. férfi felnőtt vagy alacsonyabb osztályú mérkőzés megrendezésre akkor alkalmas, ha megfelel az alábbi előírásoknak: I. Öltözőkre vonatkozóan a) rendelkezik a sportlétesítmény területén legalább 4 olyan zárható (biztonsági zárral), fűthető világítható, öltözővel, melyekben biztosítva van a kultúrált öltözködés, tisztálkodás feltétele. Öltözőnként 20 fő részére kell biztosítani ruhásszekrényeket (fogasokat), padokat (székeket). A zuhanyzó (fürdő) az öltözőből nyílik, abban öltözőnként 3 hideg-meleg vizes zuhanyzóállásnak és 1 db WC-nek kell lennie; b) rendelkezik legalább 1, a csapatoktól külön álló zárható (biztonsági zárral), fűthető, világítható játékvezetői öltözővel, melyben biztosítva van a kultúrált öltözködés, - ruhaszekrény (fogas), pad (szék) - a tisztálkodás feltétele, és 1db (író) asztal, 1db hűtőszekrény is biztosított; II. Pályára vonatkozóan c) a center pálya: szintkülönbség nélküli, egyenletes talajú, füves pálya legyen hossza legfeljebb 110 m és legalább 100 m, szélessége legfeljebb 75m és legalább 60m; d) labdafogó háló van a kapuk mögött, mely legalább 15 m széles, 4 m magas; e) belsőkerítés: a játékteret oldalvonalától legalább 2-3m, a kapuk mögött 3-5m távolságban, megszakítás nélkül, összefüggő kerítéssel (korláttal) kell ellátni, melynek magassága minimum 1,4 m kell, hogy legyen; Ha a kerítést korláttal, dróthuzallal helyettesítik, annak minimum 3 sorosnak kell lennie; f) játékos kijáró: az öltözőkből a játéktérre vezető utat, a játékos kijárót úgy kell kialakítani (biztosítani), hogy azt a játékosok, játékvezetők és a hivatalos, előírt számú közreműködők bármikor biztonságosan használhassák, a közönségtől elkülönítve. A játékos kijárót elzáró oldalkerítés rögzített legyen, szélességének minimum 2-5m-nek, magasságának 2,2 m-nek kell lennie, oldalt és fölül is zárt legyen. Ha a kerítést korláttal, dróthuzallal, vagy kötéllel helyettesítik, annak minimum 3 sorosnak kell lennie; g) tartalék pályával is rendelkezik a sportlétesítmény (méretei alapján legalább V. osztályú) elsősorban füves legyen, szükség esetén lehet salakos is, de egyenletes talajú legyen; III. Nézőtérre vonatkozóan h) létesítményt: (lehetőleg szilárd anyagból készült) külsőkerítés veszi körül, rendelkezik 3 bejárati kapuval; i) befogadóképessége eléri a min. 1000 főt, és legalább 100 ülőhely is van; j) a résztvevők és nézők állandó tájékoztatására hangosbemondó rendszer, eredményjelző tábla (lehet mechanikus is) van; k) a befogadóképességének megfelelő, de legalább 4, a nézők számára nemenként külön biztosított, megfelelő nagyságú, kulturált illemhelyiség van. 8

(5) V. osztályú pálya Területi I. osztályú férfi felnőtt vagy alacsonyabb osztályú mérkőzés megrendezésre akkor alkalmas, ha megfelel az alábbi előírásoknak: I. Öltözőkre vonatkozóan a) rendelkezik a sportlétesítmény területén legalább 4 (zárható, fűthető, világítható) öltözővel, amelyekben biztosítva van a kultúrált öltözködés, tisztálkodás feltétele. Öltözőnként 20 fő részére kell biztosítani ruhásszekrényeket (fogasokat), padokat (székeket). Ha kevesebb az öltöző az előírtnál, akkor azoknak olyan méretűeknek kell lennie, hogy elférjen benne a 2 felnőtt és a 2 ifjúsági csapat. A zuhanyzó (fürdő) az öltözőből nyílik, abban öltözőként 2 hideg-meleg vizes zuhanyozónak kell lennie; b) rendelkezik legalább 1, a csapatoktól külön álló zárható (biztonsági zárral), fűthető és kellően megvilágított játékvezetői öltözővel, melyben biztosítva van a kultúrált öltözködés, - ruhaszekrény (fogas), pad (szék) - és legalább a kézmosás feltétele. Ha nincs benne zuhanyozási (fürdési) lehetőség, akkor azt a csapatoktól külön állóan kell biztosítani 1db (író) asztallal együtt; II. Pályára vonatkozóan c) centerpálya: hossza legfeljebb 105 m és legalább 95 m, szélessége legfeljebb 70m és legalább 55m, szintkülönbség nélküli, egyenletes talajú, füves pálya. d) belsőkerítés: a játékteret oldalvonalától legalább 2-3 m-re, a kapuk mögött 3-5m távolságra, megszakítás nélkül, összefüggő kerítéssel (korláttal) kell ellátni, melynek magassága minimum 1,2 m kell, hogy legyen. Ha a kerítést korláttal, dróthuzallal helyettesítik, annak minimum 3 sorosnak kell lennie; e) játékos kijáró: az öltözőkből a játéktérre vezető utat, a játékos kijárót úgy kell kialakítani (biztosítani), hogy azt a játékosok, játékvezetők és a hivatalos, előírt számú közreműködők bármikor biztonságosan használhassák, a közönségtől elkülönítve. A játékos kijárót elzáró oldalkerítés mozgatható (mobil) is lehet, de szélességének minimum 2-5 m-nek, magasságának 1,2 m-nek kell lennie. Ha a kerítést korláttal, vagy dróthuzallal helyettesítik, annak minimum 3 sorosnak kell lennie. f) tartalék pályával is (méretei alapján legalább VI. osztályú) ez lehet füves, salakos, földes, de egyenletes talajú legyen; III. Nézőtérre vonatkozóan g) a nézőtér befogadóképessége eléri a min. 500 főt; h) a befogadóképességének megfelelő, de legalább 2, a nézők számára nemenként külön biztosított, megfelelő nagyságú, kulturált illemhelyiség van. 9

(6) VI. osztályú pálya Területi II. osztályú férfi felnőtt vagy alacsonyabb osztályú mérkőzés megrendezésre akkor alkalmas, ha megfelel az alábbi előírásoknak: I. Öltözőkre vonatkozóan a) rendelkezik a sportlétesítmény területén legalább 2 (zárható, fűthető világítható) öltözővel, amelyekben biztosítva van 2 felnőtt és 2 ifjúsági csapat részére a kultúrált öltözködési, tisztálkodási lehetőség. Öltözőnként 20 fő részére kell biztosítani ruhásszekrényeket (fogasokat), padokat (székeket). A zuhanyzó (fürdő) az öltözőből nyílik, abban öltözőként legalább 2 hideg-meleg vizes zuhanyzóállásnak kell lennie; b) rendelkezik a sportlétesítmény területén legalább 1, a csapatoktól külön álló zárható, fűthető és megfelelő erősségű világítással ellátott játékvezetői öltözővel, melyben biztosítva a kultúrált öltözködési - ruhaszekrény (fogas), pad (szék) - és legalább a kézmosási lehetőség; II. Pályára vonatkozóan c) centerpálya: hossza legfeljebb 105 m és legalább 90 m, szélessége legfeljebb 70m és legalább 50m (végső esetben 45m), lehetőleg szintkülönbség nélküli, egyenletes talajú, füves, salakos vagy földes; d) belsőkerítés: a játékteret oldalvonalától és kapuvonalától (alapvonalától) legalább 2-3 m távolságra, megszakítás nélkül, összefüggő (rögzített) kerítéssel (korláttal) kell ellátni, melynek magassága minimum 1,2 m kell, hogy legyen. Ha a kerítést korláttal, dróthuzallal helyettesítik, annak minimum 3 sorosnak kell lennie; e) játékos kijáró az öltözőkből a játéktérre vezető utat, a játékos kijárót úgy kell kialakítani (biztosítani), hogy azt a játékosok, játékvezetők és a hivatalos, előírt számú közreműködők bármikor biztonságosan használhassák, a közönségtől elkülönítve. A játékos kijárót elzáró oldalkerítés mozgatható is lehet, de szélességének minimum 2,5 m-nek (itt ajánlatos figyelembe venni az öltöző (külső) épület adottságát), magasságának 1,2 m-nek kell lennie. Ha a kerítést korláttal, dróthuzallal, helyettesítik, annak minimum 3 sorosnak kell lennie; III. Nézőtérre vonatkozóan f) a nézőtér befogadóképessége eléri a min. 300 főt; g) a létesítmény területén megfelelő nagyságú, kulturált illemhellyel kell rendelkeznie. (7) Játéktérre vonatkozó általános előírások a) Játéktér felépítése, kialakítása: - méretei az osztályba sorolás függvényében változhat, de minden esetben téglalap alakúnak kell lennie; - az oldalvonalak hosszának nagyobbaknak kell lenni a kapuvonalak hosszánál; b) vonalazások: - vonalaknak a játéktér minden jelzésén azonos szélességűnek kell lennie; - ennek meghatározója a mindenkori kapuoszlopok és a keresztléc szélessége, illetve átmérője, mely 12 cm-nél nem lehet szélesebb; - a vonalaknak, íveknek folyamatosnak és jól láthatónak kell lennie, melyet nem lehet V-alakú árokkal helyettesíteni; - a játéktér vonalai mindig ahhoz a területhez tartoznak, amit határolnak; 10

- anyaga: olyan legyen, mely nem veszélyes a játékosok testi épségére; - színe: üssön el a mindenkori talaj színétől; c) határvonalak: - a játékteret egyenes határvonalakkal kell jelölni; d) kapuk: - helye: mindkét kapuvonal közepén kell elhelyezni (szimmetrikusan), azt a függőleges síkban beállított oszlop-párt, melyet fent a talajjal párhuzamos keresztléc köt össze, és azok egyenlő távolságra vannak a sarokzászló rúdjától; - mérete: a kapuoszlopok belső síkja közti vízszintes távolság 7,32 m, a keresztlécek alsó síkja és a gólvonal pályaszintje közötti függőleges távolság 2,44 m; - anyaga: fa, acélcső, alumíniumcső, ovális alumínium profil, vagy lesarkított zárt szelvény; - formája: négyzet, téglalap, kör vagy ovális; - a kapuoszlopok és a keresztlécek szélességének, vastagságának illetve külső átmérőjének (ide tartozik az ovális legnagyobb átmérője is) azonosnak kell lenni, de nem lehet több 12 cm-nél; - rögzítése: a kapuoszlopokat minimum 0,8-0,9 m-es mélységben függőlegesen, betonba ágyazva, vagy betonba ágyazott védőcsőbe (első és másod osztályba sorolt pályáknál csak így lehet) kell elhelyezni, utóbbi esetben a függőleges síkú rögzítést gumi-kiékeléssel kell biztosítani; e) kapuhálók: - anyaga: készülhet kenderből, jutából vagy nylonból, olyan hálós-csomós kötéssűrűséggel, amelyen a labda nem juthat át; első és másod osztályba sorolt pályák esetében: - a kapuk mögött a kapuoszlopokhoz és a keresztléchez un. kapuhálókat kell rögzíteni a játéktérrel ellentétes, hátoldalukon kialakított kis kampókra, lent a talajhoz un. hálórögzítő kerettel (amely a kapuoszlopokhoz csuklós kapcsolattal kapcsolódik), felül pedig hálótartó kötéllel, a keresztléc magasságában, azzal párhuzamosan, belógás mentesen, rugalmasan kerüljön megtartásra; - a kapuoszlopokat és a keresztléceket fehér színű, tartós minőségű festékkel kell lefesteni úgy, hogy az a bajnoki évben végig hiánymentes maradjon; -.a hálórögzítő keretet ugyancsak fehér színű, vízálló huzattal kell bevonni, amely folytonosanbiztonságos hálóleerősítést biztosít a két kapuoszlop közt, a hálórögzítő keret teljes hosszában; háromtól - hatod osztályba sorolt pályák esetében: - a kapuk mögött a kapuoszlopokhoz és a keresztléc mögötti részre hálótartót kell felszerelni, és erre a hálót kampós megoldással úgy kell rögzíteni, hogy az a kapust (vagy más játékost) mozgásában ne akadályozza; - a kapuoszlopokat, a keresztlécet és a hálótartót fehér színű, tartós minőségű festékkel kell lefesteni úgy, hogy az a bajnoki évben végig meg maradjon; f) kapuelőtér: - a kapuvonalon mindkét kapuoszlop belső élétől az oldalvonal irányába 5,5 m-es távolságot kell megjelölni. Innen, a kapuvonal külső szélétől mért 5,5 m hosszúságú vonalat kell húzni a játéktér irányába, és ezek a vonalak a kapuvonallal párhuzamos egyenessel legyenek összekötve. E vonalakkal és a kapuvonallal határolt területet kapuelőtérnek nevezzük; g) büntetőterület, büntetőpont: - a kapuvonalon mindkét kapuoszlop belső élétől az oldalvonal irányába 16,5 m-es távolságot kell megjelölni. Innen, a kapuvonal külső szélétől mért16,5 m hosszúságú vonalat kell húzni a játéktér irányába, és ezek a vonalak a kapuvonallal párhuzamos egyenessel legyenek összekötve. E vonalakkal és a kapuvonallal határolt területet nevezzük büntetőterületnek; 11

- mindkét büntetőterületen a kapuvonal középpontjától a kapuvonalra merőleges képzeletbeli egyenesre a kapuvonal belső szélétől 11 m-t mérünk és e távolság végpontját megjelöljük. Ez a bűntetőpont, melynek átmérője 22 cm; - mindkét büntetőpont középpontjától 9,15 m sugarú körívet húzunk a büntetőterületen kívül, a kapuvonallal párhuzamos 16,5 m-es vonal között; h) felezővonal, kezdőpont, kezdőkör: - a játéktéren keresztül felezővonalat kell húzni (ez által két térfél jön létre), az oldalvonalak felezőpontjait összekötve, a kapuvonalakkal párhuzamosan; - a játéktér középpontját láthatóvá kell tenni egy 22-cm átmérőjű kezdőponttal; - ezt 9,15 m sugarú, un. kezdőkörrel kell körül venni; i) sarokpont, saroktér (negyed körív), sarokrúd, sarokzászló: - az alap és oldalvonalak találkozásainál lévő pontok a sarokpontok; - e pontból a kapuvonalak és az oldalvonalak irányába 1-1 métert ki kell kijelölni és a játéktéren összekötve kapjuk a saroktért, az un. negyed körívet; - a sarokpontokban a játéktér talajába süllyesztett védőcsőbe 1, 5 m magas zászlórudat - első osztályba sorolt pálya esetén enyhe elhajlást biztosító gumis, un. flexibilis zászlórudat - kell elhelyezni; - és azon 0,4 x 0,4 méteres élénkszínű zászlónak kell lennie; - a rúd (fa vagy műanyag) él mentes legyen, a teteje nem lehet hegyes; - a felezővonalaknál is helyezhetők el zászlót tartó rudak, de csak játéktéren kívül, az oldalvonaltól legalább1m-re; j) segédvonal (nem kötelezően előírt jelzés): - Szögletrúgásnál az előírt távolság könnyebb betartása érdekében a negyed körívtől a kapuvonallal párhuzamosan, de már játéktéren kívül 9,15m távolságot jelölhetünk ki és ezt egy 0,4 m vonallal megjelöljük. Ezt a vonalat segédvonalnak nevezzük; k) kispadok (a hazai és vendégcsapat részére) első osztályba sorolt pályák esetében: - helye: azonos oldalon, a játéktér és a belső kerítés között, a felezővonal közelében, az oldalvonaltól a kispad eleje közti távolság min. 3-5 m-re legyen; - mérete: hossza min. 9 m, szélessége min. 1,5 m; - anyaga: fémvázas szerkezetű, átlátszó műanyag burkolattal; - kialakítása: hátfala a nézőtér felőli oldalon, az oldalvonallal párhuzamos, a két oldalfala merőleges az oldalvonalra, a játékos kijáró oldalakra pedig HAZAI, ill. VENDÉG feliratok kerülnek; - tetőzete a nézőtér felé lejtéssel, a hátfala egybefüggően úgy legyen kialakítva, hogy a játéktér felőli tetővonala él és baleset mentes legyen és az induló magassága érje el a min. 2,2 m-t; l) kispadok (a hazai és vendégcsapat részére) kettőtől - hatod osztályba sorolt pályák esetében: - helye: azonos oldalon, a játéktér és a belső kerítés között a felezővonal közelében, az oldalvonaltól a kispad eleje közti távolság minimum 2 m kell, hogy legyen; - méretek: hossza min. 7 m, szélessége min 1 m; - teteje, hátulja és két oldala fedett legyen; - anyagára: nincs konkrét előírás; - kialakítása: tetőzete a nézőtér felé lejtsen, játéktér felé eső részén az induló magasság érje el a 2,2 m-t és az egész kispad él és balesetmentesen legyen kialakítva; m) technikai zóna: - a kispadok oldalaitól 1-1méterre oldalirányban, a pálya oldalvonalától 1 m-re. edzői jelzővonalat kell felfesteni a mérkőzés alatti szabad edzői mozgás biztosítására; - a vonalazást kb. 1,4 m hosszúságú megszakításokkal kell kijelölni. 12

(8) Műfüves pályák A műfüves pályákat be kell sorolni az összes feltétel megléte esetében abba az osztályba, amelyekre a feltételei biztosítottak. (9) Futsal labdarúgó pályák A sporttelep: A sporttelep öltözője mosdó-, fürdőkészülékkel felszerelt, padokkal, székekkel, fogasokkal, ruhásszekrényekkel ellátott, zárható, fűthető és világítható legyen. Ugyanez vonatkozik a játékvezetők és az időmérő öltözőire is, amelyeket el kell különíteni a játékosok öltözőjétől. Az öltözőben vagy a közelében fürdőnek ill. WC-nek kell lenni. A játéktér: a) a határvonalak: a játéktérnek minden esetben téglalap alakúnak kell lenni. A bajnoki- és kupa mérkőzéseket csak olyan teremben lehet megrendezni, ahol a játéktér hosszúsága 38-42 m, szélessége 18-22 m. A játékteret vonalakkal kell határolni. A vonalak ahhoz a helyhez tartoznak, amit határolnak. Minden vonalnak 5-8 cm szélesnek kell lennie. A hosszabbik vonalakat oldalvonalnak, a rövidebbiket alapvonalnak nevezzük. A felezővonal pontosan kettéosztja a játékteret. A kezdőrúgás pontját a felezővonal közepén kell megjelölni. A kezdőpontból egy 3 m sugarú körívet kell húzni, ez a kezdőkör; b) a büntetőterület: a büntetőterületet mindkét alapvonalra a következő módon kell felfesteni: mindkét kapufa külső élétől egy 6 m sugarú negyed körívet kell húzni a játéktérre befelé, a két oldalsó kapufa képzeletbeli magasságáig. Ezeket a negyed köríveket, egy a gólvonallal párhuzamos 3,16 m hosszúságú egyenessel kell összekötni. Az így kapott területet nevezzük büntetőterületnek; c) az első büntetőpont: mindkét kapufától egyenlő távolságra 6 m-re a gólvonalra számított képzeletbeli merőlegesre egy jól látható jelölést kell alkalmazni. Ez az első büntetőpont; d) a második büntetőpont: mindkét kapufától egyenlő távolságra 10 m-re a gólvonalra számított képzeletbeli merőlegesre egy jól látható jelölést kell alkalmazni. Ez az második büntetőpont; e) szöglet negyed körív: a játéktér minden sarkában (szöglet) egy 25 cm sugarú negyed körívet kell húzni. A sarokrúgást ezen belül kell elvégezni; f) cserezóna: a cserezóna mindkét térfélen az oldalvonalnál, - ahol a cserepad van, ahol a csere folyamán felmennek a játékosok a játéktérre ill. lejönnek onnan található. A cserezóna közvetlenül a két csapat cserepadja előtt található. Hosszúsága: 3 m oldalanként. A cserezóna mindkét végén egy 80 cm hosszú vonalat kell húzni, amely 40-40 cm-re nyúlik be a játéktérre ill. azon kívülre. Ezek a vonalak határolják a cserezónát, amelyen belül a cserét el kell végezni. Ezen az oldalon az időmérőnek fenntartott helyet szabadon kell hagyni, rálátást biztosítva ezáltal a játéktérre; 13

g) a kapuk: a kapukat az alapvonalak közepén kell felállítani. A kapu két oldalsó kapufából áll, amely fent egy keresztléccel van összekötve. Az alsó kapufák közötti távolság 3 m, míg a magasságuk 2 m. A kapufák és a keresztléc vasragsága 8 cm. A gólvonal szélességének a kapufáéval meg kell egyezni. A kapuhálót a kapura kell rögzíteni. A hálók alsó részét is rögzíteni kell a talajhoz. A hálót a kapu háta mögött minimum 80 cm-re, maximum 100 cm-re kihúzva kell rögzíteni, szabad területet biztosítva a kapus mozgásának. A kapuhálók anyaga kenderből, jutából vagy nylonból készülhet; h) a játéktér felülete: a játéktér felületének simának és egyenletesnek kell lennie. Ajánlatos fa vagy műanyag borítású játékteret alkalmazni. A műfű engedélyezett. Beton ill. aszfalt felületek nem engedélyezettek; i) a játéktér jelzéseinek anyaga: a játéktérnek 5-8 cm széles vonalú jelzését olyan anyaggal kell elkészíteni, amely élénken elüt a mindenkori talaj színétől; j) reklám: a pályán reklám felfestése engedélyezett, amennyiben a hivatalos határvonalak jól elkülöníthetők, jól láthatók ezen reklámoktól. 5. Válogatott mérkőzések Az MLSZ az ország valamennyi sportpályáját igénybe veheti válogatott mérkőzés megrendezésére, illetve a válogatott csapat edzéseire a sportszervezettel történt előzetes megállapodás alapján. (1) E szabályzatot kell alkalmazni: II. fejezet MÉRKŐZÉS RENDEZÉSI SZABÁLYOK 6. A szabályzat hatálya a) a vegyes versenyrendszer (nemzeti bajnokság) keretében szervezett mérkőzésekre, az első osztályú mérkőzésekre, a nemzetközi kupamérkőzésekre, a nemzeti válogatottak mérkőzéseire; b) a vegyes versenyrendszerben (nemzeti bajnokságban) szereplő csapatok részvételével lebonyolított minden az a) pontban meg nem határozott mérkőzésre, ideértve a teremlabdarúgó rendezvényt is, ha: ba) a mérkőzés helyszínéül szolgáló létesítmény befogadóképességének legalább 70%-ára kibocsátott jegyeket a mérkőzés időpontját legalább egy héttel megelőzően értékesítették és a rendelkezésre álló további információk alapján telt ház várható vagy; bb) a vendégszurkolók részére biztosított jegyek 90%-a vagy 500 db jegy a mérkőzés időpontját legalább egy héttel megelőzően értékesítésre került, feltéve, hogy azokon néző jelen lehet. 14

(2) Amennyiben a mérkőzés időpontját megelőző egy éven belül a sportszervezet részvételével rendezett mérkőzésen súlyos rendzavarásra került sor. (3) A szabályzat hatálya nem terjed ki a (1)-ben meghatározott mérkőzések esetében a korosztályos, illetve tartalékcsapatok, a női bajnokság mérkőzéseire, valamint az edzőmérkőzésekre. (4) A labdarúgó stadionok, pályák mérkőzések alkalmával az MLSZ, illetve átruházott hatáskörben az MLL és a MALL, továbbá a területi labdarúgó szövetségek fennhatósága és ellenőrzése alá tartoznak. (5) A pályatulajdonos, illetve a pályabérlő sportszervezet köteles az MLSZ szabályzataiban foglaltakat, a Ligák és szövetségek labdarúgásra vonatkozó határozatait, rendelkezéseit végrehajtani. 7. A mérkőzés szervezése Labdarúgó mérkőzés szervezője az MLSZ, a szervezeti egységei és a sportszervezet lehetnek. 8. A szervezés feltételei (1) Labdarúgó mérkőzés az MLSZ által meghatározott előírások, valamint a külön jogszabályban foglaltak szerint szervezhető. Ha a versenyt FIFA, UEFA szervezi, a szervezéskor a nemzetközi szakszövetség által meghatározott előírásokat is alkalmazni kell. (2) Labdarúgó mérkőzés csak olyan sportlétesítményben szervezhető, amely megfelel a szakhatósági követelményeknek és azt hitelesítették. (3) Labdarúgó mérkőzés csak olyan sportlétesítményben szervezhető, amely a sportrendezvény jellegére is tekintettel a mérkőzésen résztvevők személyét és vagyonát nem veszélyezteti. (4) A szervező a labdarúgó mérkőzés jellegének megfelelően köteles a fogyatékos nézőknek a helyszínre való akadálymentes bejutását, ott az akadálymentes közlekedést lehetővé tenni és a helyszín kommunikációs akadálymentesítését elvégezni. (5) A szervező a sportlétesítményen kívül és annak területén jól látható hírdetményeken (táblákon) köteles meghatározni a labdarúgó mérkőzés megtekintésének feltételeit. 9. A szervező felelőssége (1) A labdarúgó mérkőzés helyszínén a szervező felelős a törvényben, a jogszabályokban, a versenykiírásban, valamint a FIFA, UEFA és MLSZ által meghatározott előírásoknak megfelelő és biztonságos megtartásáért. 15

(2) A labdarúgó mérkőzés rendjének szabályozásáért, a szabályok betartásáért és betartásának ellenőrzéséért a szervező a felelős. (3) A szervező köteles megtenni vagy az illetékes hatóságnál kezdeményezni minden olyan intézkedést, amely a sportrendezvényen résztvevők személyi, és vagyonbiztonságának megóvása érdekében szükséges. (4) A szervező a sportrendezvény biztonságára vonatkozó előírások felróható megszegésével másnak okozott kárért a Ptk. általános szabályai szerint felel. Rendező szerv, rendező megbízása esetén a szervező és a rendező szerv, rendező felelőssége egyetemleges. (5) A szervező felelőssége a nézőknek a labdarúgó mérkőzés helyszínére történő beléptetése megkezdésétől addig tart, amíg a nézők a labdarúgó mérkőzés helyszínét elhagyják. (6) A rendező szerv, rendező köteles a labdarúgó mérkőzés időtartama alatt, valamint a rendőrség igényei szerint a labdarúgó mérkőzést megelőzően, illetve követően az illetékes rendőrségi vezetővel a labdarúgó mérkőzés biztonsága érdekében együttműködni, és részére az igényelt segítséget megadni. (7) Az MLSZ az (1)-ben meghatározott előírások be nem tartása esetén a szervezővel szemben a szabályzataiban meghatározott joghátrányt alkalmazza, és a Fegyelmi Szabályzatban meghatározottak szerint jár el. 10. Labdarúgó mérkőzés bejelentése a Rendőrkapitányságon (1) Ha a mérkőzésre kibocsátott belépőjegyek, bérletek száma alapján a nézőszám a 3000 főt eléri vagy meghaladja, vagy egyébként a körülmények alapján indokolt, a szervező köteles az illetékes rendőrkapitányságnál kezdeményezni a mérkőzésnek szerződésben foglalt díj ellenében történő rendőri biztosítását. (2) A labdarúgó mérkőzés szervezéséről az annak helye szerint illetékes rendőrkapitányságot, a fővárosban a Budapesti Rendőr-főkapitányságot legalább húsz munkanappal a labdarúgó mérkőzés megtartásának tervezett időpontját megelőzően írásban tájékoztatni kell. Ha a labdarúgó mérkőzés több rendőrkapitányság illetékességi területét érinti, a labdarúgó mérkőzés megtartásáról a labdarúgó mérkőzés helye szerint illetékes valamennyi rendőrkapitányságot, illetve a fővárosban a Budapesti Rendőr-főkapitányságot tájékoztatni kell. A tájékoztatási kötelezettség a szervezőt terheli. (3) Az írásbeli tájékoztatásnak tartalmaznia kell: a) a tervezett labdarúgó mérkőzés megnevezését, kezdetének és befejezésének várható időpontját, helyszínének leírását és vázlatrajzát, illetve útvonalát; b) a szervező képviseletére jogosult személy nevét és címét; c) a labdarúgó mérkőzés zavartalan és biztonságos megtartásával megbízott rendező szerv, rendező nevét, székhelyét, illetve lakcímét; d) a labdarúgó mérkőzés biztosítását ellátó személy- és vagyonvédelmi tevékenységet végző szervezet megnevezését, valamint a szervezet képviselőjének nevét és címét; 16